Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
1 gazda Télen kalap— Pénz a kabátban — Jön a becsüs Feledékenyek vagyunk? De mennyire! Több száz tárgyat adnak le évente a rendőrségen, a talált tárgyak osztályára. Az utazók gyakran kopogtatnak a forgalmi irodán. Keresik, amit elhagytak. Az áruházakban, a talált tárgyak könyvében ezres értékek akadnak. Igazolvány, kerékpár, taska — Legutóbb egy óriási kartondobozt cipelt be hozzánk két ember. A dobozban cipő, ruhanemű, hanglemez, boroskészlet. A tulajdonos másnap jelentkezett. Költözködés köz- oen a gépkocsiról esett le a csomag. Hálálkodott. Jellemző, hogy csak másnap vette észre, hogy hiányzik valami — kezdi Ozsvárt Ferenc, a járási-városi rendőrkapitányságon, a talált tárgyak osztályán. Megtudjuk, az utóbbi két hónapban harminc különböző tárgyat hoztak be. A legtöbb: igazolvány. Személyi, gépjárművezetői, szakszervezeti. Sorolhatnánk tovább. — Mi a tárgyak sorsa? — A beszolgáltató megtalálja, behozza, jegyzőkönyvezzük. Mindenekelőtt megkérdezzük, igényt tart-e rá, ha a tulajdonos nem jelentkezik. Egy részük azt mondja: igen. Ha jelentkezik a tulajdonos, megfelelő- igazolás ellenében visz- szakapja. Ha nem, három hónap után a beszolgáltató megkapja. Egy év után ő lesz a tulajdonos. Ha egy éven belül jelentkezik az igazi, akkor köteles visszaadni. Ez utóbbi nem gyakori. A talált tárgyakat hirdetni szoktuk a városi tanácson. Vidéken pedig a községin. Ha a beszolgáltató nem tart igényt a tárgyra, és a tulajdonos sem jelentkezik, akkor átadjuk a bizományinak Ha nem veszi át, akkor következik a MÉH. Ha nincs értéke a holminak, megsemmisítjük. Tulajdonost keres: egy melegítő futócipővel, három kerékpár, karóra, több aktatáska. — Mikor feledékenyek az emberek? Nem lehet kategorizálni Nyáron a meleg miatt, ősszel a köd miatt. Télen? Télen is. Már várjuk a kalapokat, kesztyűket, kabátokat — mondja Ozsvárt Ferenc. Ládában Budapestre A főtéri állomáson, a forgalmi irodában Kemény Sándorral nézegetjük a talált tárgyak könyvet: 1966 óta 271 tárgyat hoztak be a forgalmi irodába. — Nagy szám. Azokról a vonatokról kerültek hozzánk, amelyek Salgótarjánig közlekednek. Hasonló, könyvet talál a nagyállomáson és Somoskőújfalun is. Legutóbb? Fekete szatyor almával, mű- anyagtasak orkánkabáttal. Táska, benne orkánkabát, borotvakészlet, tornafelszerelés, télikabát. A jegyvizsgálók mindig átnézik a kocsikat. Ha nem jelentkeznek a tulajdonosolt? Egy hónap után a budapesti igazgatóságra küldjük egy ládában a talált tárgyakat — világosít fel Kemény Sándor. A Centrum Áruházban Són József áruforgalmi osztályvezető tájékoztat. . — Ez év áprilisában háromezer forintot hagyott itt egy vevő. Visszakapta. Korábban egy levéltárcában hétezer forintot talált az egyik eladó. A tulajdonos jelentkezett. Előfordult: a vevő kabátot vásárolt. Próbált. A pénzt a kabát zsebébe tette. Másnap egy másik vevő próbálta ugyanazt a kabátot. Megtalálta a pénzt. Az előző feljelentést tett. A BKM 42/1964-es rendelete értelmében mi is vezetjük a talált tárgyak könyvét. Ha a megvásárolt árut itthagyják, s nem jelentkezik a tulajdonos, megjelenik a bizományi becsüse. Természetesen 40 százalékos .áron veszi át. Ha átveszi ... Ha nem? Selejtezzük A kapott pénzt egyszámlára fizetjük be. Értékesítettünk már női pecsétgyűrűt, aranyláncot isCsúsztatott aranyóra — Mióta nyitottunk, ennek öt éve, 134 tárgyat jegyeztünk be ebbe a könyvbe — fogad Hajnal János, a Karancs Szálló üzletvezetője. — Ezt nyugodtan megszorozhatja öttel. Ugyanis többnyire reggel jelentkeznek a tulajdonosok, s már át is adjuk, amit kérnek, nem jegyezzük be. Felesleges adminisztráció. Kuriózum? Legutóbb egy aranyóra is bejegyeztetett. A tulajdonos sört ivott. Nem tudott fizetni. Utána mentünk, visszatért. Na# eleganciával, a szőnyegen a portáig csúsztatta lecsatolt aranyóráját. Másnap nem volt ilyen nagyvonalú. Beküldte a fiát a pénzzel, s kérte a2 órát. Feledékenység? Nem. Inkább ittasságnak nevezem Azért mondom: a vendég helyezze el. amit tud a ruhatárban. Esztétikusabb így az étkezés, és biztonságban van az orkán, az esernyő vagy a fényképezőgép. — Októberi bejegyzés? ötödikéi dátummal itt maradt egy jegyzettömb. Egy újságíró hagyta itt... Szokács László Landru bűnössége biztos A párizsi főügyészhez most jutott el egy rajz, amelyet Landru halála előtt készített a börtönben, A rajz hátára Landru saját kezűleg egy mondatot írt, amelyben közvetve beismeri bűnösségét. A rajz a híres gambaisi villát ábrázolja, ahol landru 11 nőt feldarabolt. Az előtérben a villán kívül egy kemence van, amely az áldozatok maradványainak elégetésére szolgált. . Az egyik tanú azt vallotta, hogy az áldozatok elégetése itt kívül és nem a házon belül történt. Landru azt írta a rajz hátara: „A tanúk hülyék, minden odabent történt.” Világos, hogy ez a monda közvetett beismerés. A rajzot maga Landru aján dékozta egyik védőjének, Na viere du Treuil ügyvédnek, al< a rajzot 50 éven át dolgozó szobája falára függesztve tar tóttá, és senkinek sem mutatt meg a leleplező mondató Csak tavaly, halála előtt adt oda az ügyvéd a rajzot léé nyának. aki viszont elküldi azt a főügyésznek. Most már kétségtelen tehá hogy a versaillesi perben, ah( Landrut halálra ítélték, net történt bírói tévedés. Bár vádlott sohasem ismerte be per folyamán, hogy ő ölte m< 11 áldozatát, bűnössége fel most már nem lehetett kétsé] Emlékezés régi időkre Villanások a tv műsorából C. Goldoni: Mirandolina fejezetéhez kapcsolódnak azok említenénk meg, aki az idei (kedd, 20.20). A háromfelvo- a visszaemlékezések, amelye- Karlovy Vary-i Aranykulcs násos vígjáték közvetítése a két Kelen Jolántól, Kerekes fesztivál nyertese volt. A műkaposvári Csíky Gergely Ferenctől, Kádár Jánostól, sor első részét felvételről su- Színházból, felvételről. Car- Dékány Istvántól, Fodor Zol- gározzák, ebben magyar éne- lo Goldoni a XVIII. századi tántól és a nemrég elhunyt kesek szerepelnek s mindjelenet a „Nyár volt... nagy olasz vígjátékíró velencei ügyvéd volt, s darabjaiban döntően megfigyeléseit állította a középpontba. Minden játéka emberi, a szónak abban az értelmében, hogy nem fennkölten színpadi, hanem köznapian valóságos. A Mi- randolinát — aminek eredeti címe: A fogadóslány — 1753- ban írta, más műveihez hasonlóan ebben is új életre (új tartalommal) keltette a haladó commedia dell’arte stílusát. A szórakoztatóan fordulatos, bővérű humorral megírt darabot tizenkét évvel ezelőtt játszotta a Nemzeti Színház. Mindig viharban (péntek, 18.55). A párt megalakulásának 50. évfordulóján. 1918 ok tóber végén alakult meg a KMP — a Kommunisták Magyarországi Pártja. Fél évszázada. Az alapító tagok közül kevesen élnek. A dokumentumfilm eredeti fotók, írásos visszaemlékezések, korabeli filmrészletek és a kommunis- tamozgalom ma is élő vagy a közelmúltban elhunyt — kiemelkedő harcosainak személyes természetű élményei felidézésével fogja át a párt félévszázados harci történetét, amelyből több mint huszonöt év az elnyomatás korszakára esik. A párttörténet egy-egy Komolytalan Kánikulai Krónika” Münnich Ferenctől, valamint Gács Lászlótól hallhatnak a nézők. Fesztivál után (szombat, 21.30). A nemzetközi gálaest közvetítése. A második rész adására ugyanaznap 22.50-kor kerül sor. A műsor célja, hogy néhány — előzőleg a Show- hivatalban bemutatott külföldi előadóművész révén idézze fel a harmadik nyári táncdalfesztivál legsikeresebb slágereit. Az átütő sikert aratott Mama címűt ezúttal Katerina Casseli fiatal olasz táncdal- énekesnő adja elő, aki igen népszerű hazájában. Rajta kívül még a spanyol Salomet Angol kutatók, akik a szénanátha és más légzési nehézségek gyógyszerét keresték, alighanem orvosságot találtak a „macskajaj” ellen. Egy zacskóban hordható oxigén-lélegeztető készülékről van szó, amelynek ára 75 shilling. A készüléket eredetileg asztmások és náthások számára című műsorból (Csütörtök) egyikük más számot ad elő, mint amit a fesztiválon. A második részt élőben — a külföldiek részvételével — sugározzák. Pokoltüze klub (vasárnap, 20.20). Magyarul beszélő angol film. A romantikus történetben minden megtalálható, amit a kalandos filmek kedvelői várhatnak. Amikor a jó — hatalmas meglepetésre — győz, s a gonosz elnyeri méltó büntetését, a mindent vissza- szerző fiatalember nemes egyszerűséggel mindenről lemond és visszatér társaihoz, akik szegények ugyan, de becsületes, tartalmas, és tiszta életet élnek. készítették, de tervezője észrevette, hogy az export hirtelen fellendült Németország irányába, ahol üzletemberek használták, hogy a túlzottan bőséges étkezés rossz hatását oszlassák el vele. Erre angol üzletemberek is kipróbálták, és bebizonyosult, hogy a készülék ugyancsak csodálatos hatású a borgőz és a másnaposság ellen. Orvosság a másnaposság ellen Debreceni László 65. — Hanem hol? — Nem tudom. Pereces elővette az igazolványát: — Akkor velem jön az őrsre. Majd ott kiderül. Az özvegy hirtelen felzokogott. Leroskadta heverőre, s csak úgy patakzott belőle a sírás. A főhadnagy úgy vélte: jó nyomon jár, — Nyugodjék meg, kérem.. . Itt egy pohár víz, tessék. .. — Töltött a kannából. Follmernénál alábbhagyott a zokogás, két kortynyit ivott, aztán hüppögve kérlelni kezdte a férfit. — Ne vigyen az őrsre... Így is szájára vett a falu. .. Inkább elmondok mindent. Pereces leült és az asztalra rakta jegyzetfüzetét. — A nyomozás érdekében kérem: a legőszintébben, asszonyom... Nagy szipogások mellett kezdett az özvegy a vallomáshoz. Kilenc óra lehetett este, még fent volt, vasalt, amikor valaki megkopogtatta az ablakot. Az első pillanatban nem ismerte meg, aztán döbbent rá, hogy a késői látogató lányságának első szerelme: Bergmann Károly. A férfi ideges volt, első dolgaként pokrócot borított a függönyre; nem szeretné, ha Széplakon meglátnák. — Mit mondott, miért jött? — 193 — — Nem bírta nélkülem odaát... Ideszökött, hogy láthasson. Follmerné elhitte a mesét. Lázasan készített vacsorát, aztán lefeküdtek... Az ágyban az özvegynek eszébe jutott az örökség. Bergmann szinte kiszökkent a párnák közül a hírre. Egyszeriben olyan lett, mint aki megbolygdult. Villámgyorsan öltözni kezdett. — Hová mégy, kérdeztem. Hiszen azt mondtad: egy hétig maradsz — szipogta tovább a nő — De se nem látott, se nem hallott, felkapta a ruháját, aztán... aztán... megfenyegetett! Ha el merem mondani valakinek, hogy itt volt... megöl!... Rettenetes volt a szeme. .. Azóta nem láttam. Ha visszajön és megtudja, hogy elmorrdtam... — Follmerné újra felzokogott. Pereces nyugtatni igyekezett. — Nem jön vissza, abban biztos lehet. Örül, hogy elmenekülhetett.-------Mit csinált tessék mondani? ... Csak nem? — Majd kiderül... A főhadnagy felállt. — Hány óra lehetett, hogy elment? — Nem tudom. Tíz... tizenegy. — Szemüvege, bajusza volt? — Sose viselt ilyet. — Akkor zárja be jól az ajtót asszonyom. Ne nyissa ki senkinek. . . Holnap még találkozunk... Futva tette meg az utat az őrsig. Ott még folyt a kihallgatás. Egy idősebb parasztember volt soron, az áldozat másik szomszédja. Galamb meglepetve füttyentett, mikor a főhadnagy jelentette Follmerné vallomását. # — Szóval itt járt? És abban az időben, amikor a gyilkosság történt... Fölöttébb érdekes... De ez a kihallgatás is, figyeld csak. A tanú így beszélt: — Tizenegy óra körül nagyon ugatott a kutya valakit. Még ki is néztem, de nem láttam senkit. Azazhogy Vakulya Antalnál égett a villany... Lefeküdtem. .. Alig alhattam egy órát, megint felébresztett a kutyaugatás... Újra kimentem. A villany már nem égett a szomszédnál... El is határoztam, hogy megkérdem reggel a szomszédot, hogy tán szoknyás vendéget — 194 — fogadott. Reggel úgy Is kellett volna beszélni vele a jószág miatt. — Miféle jószág miatt? — Hát hogy, hogy leszünk az etetéssel, amíg ő oda lesz. — Hol? — A rokonoknál. Holnapután ment volna szerencsétlenje, tizennégy napra a nyugati németekhez. Galamb százados felpattant: — Hová? Az őrparancsnok válaszolt a tanú helyett: — Jelentem: a testvérnénje, meg a sógora odakint él. Hozzájuk készülődik már egy éve. De csak most kapta meg a vízumot. A századosban hirtelen súly s gyanúvá állt össze az iménti két dolog. Menten intézkedett: — Álljunk meg, kérem.. . Pereces elvtárs futólépés vissza az özvegyhez.. y Kérdezd meg: Bergmann tudott-e az áldozat érvényes útleveléről?... Az őrsparancsnok elvtárs pedig elhozza addig a helyszínről az útlevelet és Vakulya Antal személyi igazolványát, ö maga a gépkocsihoz futott. A Tulipán központot hívta rádión — Azonnal megtudandó: Vakulya Antal negyven- nyolc éves széplaki téesztag kapott-e nyugat-németországi vízumot, ha igen, mettől érvényes? Idegesen toporgott a gépkocsi körül, s alig várta, hogy újra kapcsoljon a rádió. Negyedóra, fél, vagy több vánszorgott el, a százados maga sem tudta. Csak azt, hogy Pereces főhadnaggyal majdnem egyidőben érkezett a válasz: — Az útlevél érvényességének kezdete: huszonha- todika, nulla óra. A főhadnagy a következőt jelentette: — Follmerné mindent elmondott az áldozat utazásáról. .. Galambnak még annyi ideje sem volt. hogy megszólaljon, mert az őrsparancsnok kanyarodott kerékpáron elébük. (Folytatjuk) — 195 — * *
