Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

Három - egy Hiznkodás és uimádatom két szilárd tsz egyesülése körül A magyarnándori, a mohorai és a cser hat halápi határt soha uciu választotta el egymástól tilalomfa. A három szopi szédos község lakúi jó barátságban voltak egymással mindig. Annyira, hogy a magyarnándori és a cserháthalápi szövetke­zeti tagok egészen egyesítették erőiket. Negyedik éve közö­sen dolgoznak. Aggodalom, bizalmatlanság nem mérgezi a légkört. S amióta új vezetőket választottak, elégedettek a ha­ladással is. Mindkét lél nyert A két szövetkezet egyesü­lése nem Johasztotta le a szomszédok érdeklődését egy­más dolgai iránt. Gyakorta ta­nácskoztak különböző ügyek­ben. amelyek mindkét gazda­ságnak hasznára szolgáltak. Ilyennek ígérkezett a közös gépjavító műhely megszerve­zése is. Még nem kezdődött el az aratás, amikor először lá­togatott el Mohorára Papp László, a magyamánd,ori el­nök. Már túl voltak a javító- műhely dolgán, s a termés­ről beszélgettek. Papp László valósággal da­gadt a büszkeségtől, ahogy be­szélt: t — Szép a gabonánk! Nem hinném, hogy több lenne itt. Mohorán! — Majd meglátjuk — mondta Glózik Pál. a mohorai elnök, s csendesen mosolygott hozzá. — Fogadni mernék, hogy mi nyerünk — erősködött Papp László. — Hát akkor fogadjunk — hagyta helyben Glózik. öt li­ter bor volt a tét. Időben munkához láttak mindkét termelőszövetkezet­ben, s annak rendje-módja szerint betakarítottak sorjá­ban mindent. Szépen fizetett a búza Magyarnándorban. Meg­adta holdanként a 16 és fél mázsát. Hanem Mohorán még többet: tizennyolc és fél má­zsát hozott. Az árpa viszont — az őszi meg a tavaszi is — Magyarnándorban adott gaz­dagabb termést. Így aztán a fogadáson mindketten nyer­tek. Arftán Szécsényben, a do­hánybeváltónál futott össze a két elnök. A jó vásár örömé­re koccintottak, amikor Papp László megkérdezte: — Aztán a fogadást... azt mikor isszuk meg Pali bá­tyám? — Megihatjuk akár holnap is —. így a mohorai elnök, s mosolygott hozzá. — Küldenénk át ^gy birkát, hogy legyen mire innunk ... Van aki elkészíti? — tudakol­ta Papp László. — Akad. Hanem akkor hoz­za magával legalább a vezető­séget — invitálta a nándoria- kat Glózik Pál. A találkozó kitűnően si­került, Késő estig együtt ma­radtak. S itt esett első alka­lommal szó egészen komolyan az egyesülésről. Arról, hogy ez a most már hármas szövetség, az eddigieknél jóval nagyobb lehetőségeket tartogat. Négyezer hold lold Az egyesülés gondolata fel­keltette mindkét szövetkezet vezetőségének érdeklődését. Vezetőségi üléseken tájékozód­tak, vitatkoztak az együttes gazdálkodásról. Fokozatosan megismertették a nagyobb gazdaság, a nagyobb lehetősé­gek gondolatával a szövetke­zeti tagokat is A két elnök, Tamási János, a magyarnándori főagronómus és a cserháthalápi Kiss Kál­mán üzemegység-vezető véle­ménye egyaránt megegyezett abban: a rtégyezer holdon eredményesebbé lehet tenni a gazdálkodást, mint a két szö­vetkezetben volt. 'Egy kicsit mindig irigykedve gondoltak az ötezer holdas vadkerti szö­vetkezetre, ahol van áru bő­ven, s a vállalatok is úgy tár­gyalnak a vadkertiekkel min­dig, ahogy a nagyüzemmel il­lik Ahhoz sem kellett nagy tu­domány, hogy megállapítsák: a három község határának is­meretében gondosabban szer­vezhetik a növénytermesztést. Az állattenyésztés szakosítása is könnyebb lesz. A mohorai majorban az új, 108 férőhelyes állatszállás a kezdeti lépés, hogy meginduljon ez a mun­ka. Míg Mohorán építkeztek, addig Magyarnándorban gé­pekeit vásároltak. — Hogy kihasználjuk a gé­peket, bizonyos munkafolya­matokat közösen oldottunk meg a mohorai szövetkezettel, miár az idén is — magyarázza Tamási János. — összevontuk a silókombájnokat. Először a nándori, majd a mohorai ha­tárban vágtuk le a kukoricát... — Időben végeztünk ... So­ha annyi silót nem készítet­tünk, mint most — mondta a szomszédban Glózik Pál. Az egyesülés egyszerre meg­növeli a szövetkezet vagyonát, a különböző termelésfejlesztő alapokat, a tartalékokat. Az amortizációs, alap 750 ezer fo­rintra növekedik. Okosan, kö­rültekintően, a célszerűséget szem előtt tartva, ebből már lehet üzemet fejleszteni. Szavaznak a taook Mire elérkezett a közgyűlé­sek ideje, az emberek többsé­ge Mohorán, Magyarnándorbar . és Cserháthalápon egyaránt helyeselte az egyesülést. A nándoriak, a halápiak, akik már bizonyos tapasztalattal is rendelkeztek, bátorították a szomszédokat. Varga József Barta, vezetőségi ülésen je­gyezte meg: négy éve, amikor Magyarnándor és Cserhátha- láp egyesült, akkor is ott buj­kált az emberekben az aggo­dalom. Az évek bebizonyítot­ták: egyik szövetkezet sem ve­szített a közös munkán. Kiss Kálmán, Varga József, Faze­kas Jánosné, Balogh József mind az egyesülés, a nagyobb üzem előnyei mellett szóltak. A közgyűlést, amelyen az egyesülésről határoztak, ugyan­azon a napon, egy időpontban tartották Mohorán és Cserhát­halápon. A két elhök tájékoz­tató beszámolója után itt is, ott is elmondották véleményü­ket a tagok. A kicsinyes ügye­ket kizárva, a közös, na'gy dolgokról szóltak az emberek. Cserháthalápon százötven tag jött össze, s közöttük egyet­len akadt, aki ellenezte a há­rom község gazdáinak együt­tes munkáját Mohorán nyolc- van-kilencven szövetkezeti tag szavazott. Tizenhatan voltak az egyesülés ellen. A tnohoraiak aggálya Tulajdonképpen Mohorán sem vitatta senki, hogy az összefogás, a közösen végzett munka csak hasznára lehet a tagoknak. Az idén és az el­múlt években is' sok szál kö­tötte össze a szomszédokat. Az aggodalom amiatt van: ha a szövetkezet központja Magyar­nándorban lesz, nemcsak az üzemegység, hanem az egész mohorai közigazgatás is elvesz­ti önállóságát. Erről beszélt Gattin László, a községi tanács elnöke is: — A mohorai emberek min­dig sokat tettek a községért. Saját erőből épült a művelő­dési otthon, a törpe vízmű... Most majd megakad az eddigi haladás, ezt to tik a szemünk­re. Horváth Antal tanácstitkár is ezt erősítette: — Nálunk évtizedek óta or­vos van.. Iskolánk, napkö­zi otthonunk is szép. Ezeket féltik az emberek ... A járási szerveknek rendkí­vül sok tennivalójuk álcád most is, mint mindig. Nem ártana, ha valamiképpen erő­síteni tudnák a mohorai, em­berekben: az egyesülés nem jelenti az ' önállóság és a korábbi kommunális szín­vonal feladását. Sok gondnak, félreértésnek lehetne elejét venni, ha még időben bizony­ságot nyerne mindenki. Vincze Istvánné Saját rendjét védi! Szabálysértési kódex, — ez­zel a névvel a közvélemény tisztelte meg az 1968. évi I. törvényt, amely október else­jén lépett hatályba. Méltó szellemi utóda az 1878. évi V. törvénycikknek, a Csemegi Károly nevéhez fűződő Bün­tető Törvénykönyvnek, de egy immár a néphatalom éveiben alkotott törvényerejű rende­letnek is. Megszövegezését széles körű tudakozódás, vé­leménykérés, statisztikai elem­zés előzte meg. A túlzás ár­nyéka nélkül mondhatjuk el róla, hogy vele már a megvi­tatás hónapjaiban elkezdte a társadalom saját rendjének hatékonyabb védelmét. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — mint jelentettük —, önálló napiren­di pontként foglalkozott a Szabálysértési kódex életbe lépésével kapcsolatos kérdé­sekkel, teendőkkel. Megyénk­ben tavaly — némi kerekí­téssel — háromezer-ötszáz sze­mély ellen tettek szabálysér­tési feljelentést. A bírságolá­sok száma meghaladja a há­romezer-négyszázat. Ezernél több bírságot tárgyaláson kí­vül róttak ki a különböző szervekre. A szabálysértési el­járások során majdnem hat­száz személyt köteleztek kár­térítésre. A bírságok megfize­tésénél megyénk átlaga felül­múlja az országosat. Az a tény. hogy eztán a sza­bálysértési ügyek zömét első fokon bizottságok tárgyalják, újabb erőssége a közélet — s ezen belül az igazságszolgál­tatás — társadalmasításának. Különös, hogy a bizottságok létszámát tekintve a balassa­gyarmati és a pásztói járásban nem éltek a lehetőség teljes­ségével; a bizottsági tagok számát a törvényben megsza­bott minimumban állapították meg. Figyelmen kívül hagy­ták, hogy az egyes szabálysér­téseknek más»más a jellege: mások az elkövetők család' személyi körülményei, s hogy a legmegalapozottabb határo­zatot éppen az adott területen legjártesabb bizottsági tagok közreműködésével lehet meg­hozni. Néhol problémaként jelent­kezett az a kérdés, hogy' a bizottságba beválaszthatják-e a rendőrségi körzeti megbízót, tat. A beválasztásnak semmi akadálya, sőt az kívánatos is Részint azért, mert a körzeti megbízottak megfelelő hely­es emberismerettel rendelkez­nek; részint azért, mivel a nem-bűnüldöző élethivatású tagoknál többnyire tájékozot­tabbak az adott szabálysértés társadalmi veszélyességéről; teljesebb képpel rendelkeznek a megye — és az ország — közrendjének, közbiztonságá­nak helyzetéről. Abban a konkrét ügyben viszont, amelyben a rendőrségi körzeti megbízott intézkedett, — pél­dául, amelyben ő tette a felje­lentést —, bizottsági tagként nem járhat el. A Szabálysértési kódex le­hetőséget ad arra, hogy az ed­diginél keményebben vonják felelőssségre azokat, akik dur- v- módon szegik meg a tár­sadalmi együttélés normáit. A garázdaságért kiszabható bír­ság felső határa — például — ezer forintról ötezer forintra szökik. Az ittas személy sze­szes italhoz juttatásával ma még csak ötszáz forintos bír­ságot kockáztat a ..készséges” jóbarát, a „megértő” pincér; októbertől kezdve már három­ezrest. A túlságosan heves vérmérsékletűeket remélhető­leg szintén lehűti, hogy egy verekedés — feltéve, hogy súlyosabb következményekkel nem járt —, akár ötezer fo­rintba kerülhet. Mi több, a Szabálysértési kódex alapján az életveszélyes fenyegetést hangoztató, a családot vagy a szomszédokat rémületbe ejtő „erőseket’’ nyomban őrizetbe lehet venni, s ott is tartani, amíg cselekményük jogerősen elbírálásra kerül. Nagyon he­lyes, hogy a rendőri szabály­sértési hatóságok számos eset­ben közvetlenül is alkalmaz­hatnak elzárást. Elzárásról, súlyosabb bírsá - gokról szólottunk, noha az em­berek túlnyomó többsége be­csületes, törvénytisztelő. Mi indokolja akkor a keményebb intézkedést?... Éppen a na­gyobb számú, tisztességes em­berek védelme. Emellett az is, hogy a bírságösszegek felső határának megállapítása óta hosszú idő telt el, az átlagke­reset pedig annyira növeke­dett. hogy az anyagi hátrány visszatartó ereje jelentősen csökkent. Sok pénz-e száznyolc - vannégy forint? Ugy-e, nem? Nos, mindössze ennyi volt a megyénkben tavaly kiszabott bírságok átlaga. Ohó! — kiálthat valaki — A közlekedési helyzet nem ép­pen rózsás. Miért nem emel­kedett a jelenlegi, háromezer forintos felső határ is maga­sabbra ? Azokkal szemben, akik gép- járművezetői igazolvánnyal rendelkeznek, nem csupán a bírságolás lehetőségével él a rendőrség, de az ellenőrző la­pok egvenként történő bevo­násáéval is. Aligha kell bi­zonygatni, hogy bármelyik '■éniárművAzeíő szívesebben fizetne akár tízezer forintot, mintsem búcsút mondjon — a harmadik ellenőrző lap be­vonásával egyidőben — gép­járművezetői igazolványának. Ami pedig az ilyen igazol­vánnyal nem rendelkező sza­bálysértőket illeti: nincs aka­dálya annak, hogy — az élet követelményeihez igazodva — a bírság összege ne az alsó. hanem a felső határhoz köze­lítsen. Nógrádban. a megyei veze­tés útmutatása alapján már régóta élünk azzal a lehető­séggel. amelyhez immár az írott törvény is módot ad: a tanulságos ügyekben hozott határozatokat megismertettük a nyilvánossággal. A Szabály­sértési kódexnek ez a rendel­kezése azt tükrözi, hogy a tör­vényhozó országgyűlés bízik az ép erkilcsű közvélemény nevelő erejében. B. Z Új sorozat fiataloknak Balesetre várnak...? Nyitott szemmel Az ifjúság nevelését szolgáló új sorozatot indít az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Az új soro­zat címe: Nyitott szemmel — a serdülőkorban levő fiátalok problémáival foglalkozik és hasznos segítséget nyújt meg­oldásukhoz is. Az első füzet szeptember­ben jelent meg — „Mi nyol­cadikosok” címmel, s úgy ter­vezik, hogy még ebben az év­ben további hat füzetet jelen­tetnek meg a KIMSZ-ről, az új KISZ-tagok felvételéről, a nyolcadikosok nyaráról, vagy­is olyan témákról, amelyek diákfiataljainkat leginkább ér­deklik. A sorozat hasznos se­gítséget nyújt az iskolai KISZ- szervezetek munkájának erő­sítésében is. Egy csapot Pilátus Valahányszor azt olvasom, hogy — köznyelven mondva — már a tervezésnél jó! el­szúrtak valamit, egy kis csapat Pi­látus sorakozik fel lellci szemeim előtt. A Pilátusok akkora buzgalom­mal mossák kezü­ket, amekkora ügybuzgalommal nem végezték munkájukat az el­lenőrzésnél, a fő­ellenőrzésnél, a csúcsellenőrzésnél és a csúcsszuper- ellenőrzésnél. Há. rom évtizednél hosszabb újságol­vasói pályafutá­som alatt csak egyetlen egyszer — s éppen ezen a héten! — találkoz­tam tervezővel, aki kézmosogatás es felelösség-átlő. csölés helyett a tervezett anyagnál jobbat ajánlott, mivel nyitott szemmel jár a vi­lágban. s így ész­revette, , hogy az eredeti elgondolás a közösség káro­sodása nélkül nem valósítható meg. Zsélyi Lajosról, a szécsényi járási tanács egyik dol­gozójáról van szó. ö tervezte társa­dalmi munkában Litke autóbuszvá­róját. Neki tönt fel, hogy a tető­fedő cserép jelen­tékeny hányada görbe, s jutott eszébe, hogy a buszváró tetejére cserepet tervezeti. . Nyomban szólt a községi tanács vb elnökének, aki fel­kutatta. hol lehet palát kapni. Diós- jenőről (!) érke­zett meg a pala Litkére, s mahol­nap fel is rakják. Elnézést, ha té­vednék: számom­ra úgy tűnik hogv Zsélyi Lajos az autóbuszutasok iránt tanúsított fi­gyelmességéért még nagyobb di cséretet érdemel, mint a társadalmi tervezésért. A? előbbivel ■ ugyan­is a másodikná1 jóval ritkább :ié példát adott. — b. z. — Vezetéket a boldogsághoz Régen jártam mar a Bab- Akik a pásztói, balassagyar- zümbös a csárdái vendéglátás levesi csárdában. A napokban mati, vagy szécsényi útvona- szempontjából sem. A csepp azonban arra vitt az utunk. Ion• közlekednek, biztos meg- gáztűzhelyen csak keveset le- Délidő lévén, alaposan meg- állnak itt. Még az erre köz- hét főzni, s milyen jó lenne éhezve szálltunk ki a' kocsi- lekedö autóbuszok is tar to- ide is egy televízió, ból. miközben fogadtunk, nak pihenőt. De idejárnak be- A villamosítás már szere- lesz-e bableves. Igaz, én ve- vásárolni a Nagymező pusz- pelt napirenden, de valami szítettem, de akkor minden- tai és a környékbeli csald- miatt mindig elmaradt. Bíz­nál többet ért az az ízletes, dók. Tizenöt család — a fel- tos, hogy nem kerülne je- fästölt disznócsülkös bableves, sótoldi termelőszövetkezet dől- lentős összegbe az a néhány amivel vigasztalódtam. gozói — jórészt a kis csár- száz méteres vezeték, ami hi­Amig a csipetke megfőtt. d(l\ boltbó1 SZCT2Í be 02 élel- Noskó Eleknével, a ..csárdás- me‘­néval" beszélgettünk. Öröm- A csárda csupán egyetlen mel újságolta, hogy amióta tekintetben nem változott. Itt visszajött a csárdába. újra még a villany helyett lámpa- forgalmas hely lett a Bab- val világítanak. Pedig a né- levesi. Az erre ’járók hama- hány száz méterre álló nagy­rosan széthordták a hírét, új- mezői turistaház este is fény- ... . ... . ra főznek, érdemes megállni lik c világosságtól. A csárda n.l.v. ebédre. Nincs egy hónapja, előtt és a lakóházakban pe- haqy főz a csinos, barna asz- dig botorkálnak az emberek. szony. de most már tizenöt— Nagyon hiányzik a villany- ,, , ,. . ,, . fény. Hiszen a tizenöt család &™k- ?ar tvrőscsuszát is ányzik a boldogsághoz. Ha a felsőtoldi termelőszövetkezet és a pásztói körzeti fmsz ve­zetői együttesen keresnék a megoldást, biztos megtalálnák. — Ha lenne villany a csár­dában, szívesen idejönnénk lakni is — mondta búcsúzóul szomszédos Cserhátszentiván- ba jár haza. S még hozzá­tette: — Ha. legközelebb erre húsz adag gulyás is kevés na ponta. közül néhánynál a gyerek is Az egykori hires Bableve- *ok’ akik tanulnának, szórá­si csárda manapság egy ital- koznának, ha lehetne televl- bolt és vegyesbolt keveréke, ziózni. S a villany nem kö­káohat.nak P A A Salgótarjáni Pécskő utca — Lovász József utca körzeté­ben kél iskola van — egy gim­názium, és egy általános is­kola —, ezenkívül egy bölcsö­dé és egy óvoda. És hallatla­nul sok utcán játszó gyermek, a napnak csaknem minden órájában, gyakran sötétedés után is. Erre azonban sem a Pécskő utcában, sem a Lovász József utcában semmiféle köz­lekedési jelző tábla nem fi­gyelmezteti a járművezetőket. Igaz, az itt honos gépkocsive­zetők zöme, ismervén a körül­ményeket, erre a tájra érve fo­kozott óvatossággal hajt. De köztük Is van nem egy, hál még az esetenként erre vetődő járművek sofőrjei között, akik tartják magukat a közlekedési szabályhoz: nincs sebesség­korlátozás. És mivel az iskola, bölcsőde, óvoda mellett sincs figyelmeztető tábla, néha meg­lehetősen vad száguldozás szemtanúi lehetnek a járóke­lők. Az utóbbi időben nagyon népszerű a gyerekek között a házilag előállítható „gookart”- golyóscsapágyakra szerelt deszkaiap, — melyen a lejtős Pécskő utcában, s a még lej- tősebb Lovász József utcában — nemritkán az úttest köze­pén — pompásan lehet lefelé robogni. Sajátságos, hogy a felnőttek többsége hozzászo­kott a látványhoz. s ahhoz is, hogy a gyerekek össze-visz- sza szaladgálnak az úttesten, mert csak elvétve akad, aki fi­gyelmezteti őket. Mindezek a jelenségek arra kellene, hogy intsék az illeté­keseket és valamennyi felnőt­tet, hogy határozott intézkedé­seket sürgessenek a mind bo­nyolultabbá. forgalmasabbá váló Pécskő utcai — Lovász József utcai közlekedés rende­zésére. Sajnos azonban ennek kevés jelét tapasztalni. Vajon arra várunk, amíg egy tragi­kus baleset történik? Csak­hogy akkor cselekedni, leg­alábbis az áldozat és hozzá­tartozói számára — elkésett intézkedés lesz...! Csizmadia Géza NÓGRAD - 1968. október 9., szerda l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents