Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

Kiállí**^ Snloo^srjanban az »NziroKsúK forradalomról és a kiagyal* Tanácsköztársaságról Elkészült a múzeumi hónap megyei programja Évről évié gazdag program­sorozat reprezentálja október­ben a NogradOan — (Cselen­ként mostoha körülmények kö­zött — zajló múzeumi élesei. A múzeumi hónapra, a megye» muzeumigazgató Zólyomi Jó­zsef tájékoztatása szerint, idén is gazdag programot állítottak össze, amely méltán hívja fel ismételten a figyelmet a múza- umügynek mindennapi éle­tünkben, kullúrálódásimkban betöltött szerepére. A hónap eseménysorozatát Október 4-én dr. Radó György író és műfordító balassagyar­mati látogatása, illetve a Mik­száth Kálmán művelődési köz­pontban az élő Madáchiról tar­tott előadása nyitja meg. Más­nap Nógrád megye műemlékei címmel kiállítás nyílik a ma- gyarnándori általános iskolá­ban. Szécsényben október fi­án Madách-estre kerül sor, ezúttal bemutatják a közönség­nek g Madách című filmet is. A Nógrád műemlékeit bemuta­tó tárlat október 10-én Heren - cséhyben áll az érdeklődők rendelkezésére. Karan eskesd népi építészete címmel hang­zik e! előadás október 11 -én Karnneskeszlben. — dr. Flórf­án. Mária, a balgesagvannati Palóc Múzeum tudománvns munkatársa tartja. A követke­ző napon Gádor Judit — szintén a múzeum luúotnanyof munkatársa, — a Honfoglaló magyarok temetaezesl szabá­sairól tart előadást Sóshartyán- ban. E napon dr. Flórián Má­ria Kazáron Nógrád népművé­szetét ismerteti, A Palóc Mú­zeumban Az antik művészet című kiállítást október 13-án nyitják meg. A műemléki ván­dorkiállítás október 17-én Cserháthalápra vándorol. A hugyagiak október 13-án hall­gathatják meg Lipthay Bélá­nak, a Palóc Múzeum tudomá­nyos munkatársának előadását azokról a harmadkori és jég­kori állatokról, amelyek Nóg- rádban éltek. Cserhátsurány- ban október 19-én dr. Zólyomi József múzeumi gázzá tó elő­adásé hangzik el a község tör­ténetéről. A borsodi palócok élete címmel vetítettképes elő­adás lesz október 23-án a ba­lassagyarmati művelődési köz­pontban. — Dr. Boaál Ferenc, a miskolci Herman Ottó Múze_ um tudományos munkatársa tartja. Szán da váralján. a «zontoélerhegvi ásatások ered­ni én veiről számol be a község lakóinak Gádor Judit október ?3->5n. Mér p na non Teraéni. 'Tóth Katalin (nnót* S^nFancssd- °'>n a helyi fninra i^; névfZyűi- té°ről beszél Az 1933. évi or­szágos néprajzi és nyelvjárási gyuj tőpályázat megyei ered­mény hirdetésére október 27-en kerül sor, a Palóc Múzeumban. A műemléki vándorkiállítást október 23-án Nógrádmarca- lon nyitják meg. A múzeumi hónap idei ese­ménysorozata mindezen kívül erősen kapcsolódik a történel­mi évfordulók méltó megün­nepléséhez. A program készí­tői ennek jegyében tárlatot ál­lítanak össze az őszirózsás forradalomról és a Magyar Tanácsköztársaságról. A kiállí­tás anyaga hű képet igyekszik majd adni az újabbltori ma­gyar történelemben, és a me­gye életében is rendkívül je­lentős eseményekről. A dicső, küzdelmes napok eseményei­nek bemutatása, az emlékek­nek dokumentumolt alapján történő idézése igényt tarthat Salgótarján, s az eaész megye közönségének érdeklődésére A kiállítás ünnepi magnyitóiára október 20-án délben kerül sor Salgótarjánban, a megyei .Jó­zsef Attila művelődési köz­pontban. A hónap másik jelentős ese­ményét ugyancsak a megye- székhelyen rendezik meg. Ok­tóber 24-én és 23-én tanácsko­zást rend071"*—k n zctov «’•'J'-Mzában öt. megye palóckutatói. (te) l égéi számolás: egy kiló sült tök Kió is a nagyié ci porta? Nagylócon emlékeznek még arra az özvegy Szeles János né.' ra, aki a harminc—negyvenes évek fordulóján egyezett meg Szeles Péterrel. Mintha tegnap történt volna, úgy emlegetik a korosabbak: „Szelesné nem tudta fizetni a részleteket a FAKSZ-nak, ezért engedte át házót-telkét Szeles Péternek.” A porta új gazdája jó gaz­dának bizonyult. Kétszer is kitatarozta a házat, rendsze­resen fizette az adót. Igyeke­zett arról is gondoskodni, ne­hogy adósa maradjon az ál­lamnak. Negyvenöt novembe­rében nem volt rest Pestre átázni. Az Országos Falusi Kislakásépítö Szövetkezetnél tudakozódott, mennyit fizessen a még hátralékos vételár fe­jében. „Adjon kétezer pengőt. — hangzott a válasz —, ezzel kvittek vagyunk.” Kétezer pengő akkortájt körülbelül egy kiló sült tököt ért. (Túlsá­gosan ne becsüljük le azt a régi sült tököt! Akkoriban drága csemegének számított az.) Aligha elmélkednénk a huszonhárom esztendővel eze­lőtti sülttök-árakról, ha Szeles Péternek eszébe nem jut, hogy a régi ház helyett újat épít­sen. ., Mikor a bontási enge­délyhez szükséges telekköny­vi iratokat be akarta szerez­ni, akkor tűnt ki, hogy az ő házának-telkének tulajdonosa még mindig a — B'AKSZ. Nem haragból, de mivel en­nek ez a rendje, polgári pert indított a FAKSZ jogutódja a Pénzügyminisztérium ellen, A perben a minisztériumot —’ megbízás alapján — a járási adócsoport vezetője képvisel­1 an folyam ai c<tészséoii<jyi vizsgáért Salgótarjaiibau intézkedebeket tettek a kereskedelem korszerű­sítésére. A vendéglátó vállalásnál és az éielmtsze?' ^lilseniskedcimi vállalatnál számba vették az egészségügyi minimum vizsgával nem rendelkező dolgozókat. Ré­szükre szeptemberben tanfolyamot indítanak. A vendéglátó egységek­ben megszigorították a Us/ta»**! e .ienőrzéseket* A munkába bekap- eooiódíak a körzeti orvosok és a kö/egeszségügyi ellenőrök. Az élelmiszerboltokban és vendéglők­ben egészségügyi felelősöket Je­löltek ki, akik figyelemmel kísérik a higiéniára vonatkozó rendelkezé­sek betartását. te. Ügy képviselte, hogy egyez­ség megkötésére nem kapott felhatalmazást. A szécsényi já- lósbfroeág Szeles Péternek ítélte az ingatlant, a Pénz­ügyminisztérium fellebbezett. A döntés most a megyei bí­róság joga. Nem egyszerű ügy ez... Elgy minisztertanácsi rendelet szerint az inflációs időkben történt befizetések semmisek: egy kormány-számú rendelet szerint a nagyidéihoz hasonló sorsú' ingatlanokat az OTP- tői kellene megvásárolni, de a vételárba betudhatok az iga­zolt ráfordítások. Ugyan, ki — és mennyi idő alatt?! — tud­ná hitelt érdemlően bebizonyí­tani, hogy a házra mai forint­értékben mennyit áldozott a gazdája? Találomra — termé­szetesen — nem ítélhet a bíró­ság. Aligha túlzás amiatt ag­gódnunk, hogy egy valószínű­leg elrendelt bizonyítás hosz- szú hónapokig tartana, temér­dek tanút kellene megidézni, szakértőt és ellenszakértót kellene meghallgatni. Amíg pedig jogerős ítélet nincs, amíg a telekkönyvben a tu­lajdonjogot nem rendezik, szó sem lehet a bontásról, az épít­kezés megkezdéséről. Nem érdeke ez annak a Sze­les Péternek, aki dicséretes ál­lampolgári igyekezettel pró­bálta rendezni tartozását: de — tágabb értelemben — nem érdeke a népgazdaságnak sem Az a jogos köz. és magánér­dek, hogy minél gyorsabban, minél több új lakás épüljön Nézetünk szerint a megol­dás kulcsa a Pénzügyminisz­térium kezében van. Javasol­juk: perbeli képviselőjének adjon felhatalmazást arra, hogy legjobb belátása szerint kössön egyezséget Szeles Pé­terrel, A megyei bíróság bizo­nyára megadná ehhez a kí­vánatos, törvényes támogatást. — b. z. — A salgótarjáni í’écskö utcá­ban találkoztam a kolonccoL Tulajdonképpen mindig sejtet­tem, hogy egyszer találkozni Jogok vele, mégis meglepett a látvány, ügy ember vitte a há­tán, A kölönc pontosan olyan kövér és közömbös volt, ami­lyennek képzeltem, egykedvű­en hlmbáltatta magát, könyör­telen volt. és egészen biztosan nehéz. Az ijlnyi hosszú fada­rab, derék vastagságú henger formájában jelent meg előttem és egy arasznyi láncon csün­gött. A lánc valamilyen heve­der félében végződött, az húz­ta a kölöncöt cipelő ember Vállát. Aki vitte sovány volt, és rosszul öltözött. A hegy felé tartott, néhány lépéssel előt­tem járt, nem nézett se oldal­ra, sem pedig hátra, ment egyenesen előre a Pécsied irá­nyába, hátán a fahengerrel, amelyről csak azt tudom, hogy pontosan olyan, amilyennek eddig a kölöncöt elképzeltem Hogy mi lehetett valójában? Nem érdekel. Végre a magam szemével is meggyőződtem a sokat emlegetett kölönc léte­zéséről és ez tökéletesen kielé­gít. Sokféle kölönc van. s majd mindenki visz belőle egyet. — láthatatlanul is. Kölönc a nya­kunkban á tehetetlenség, az anyagi vagy szellemi (vagy mindkét) kíelégületlenség, kö­lönc lehet a rosszul sikerült Kölönc házasság, kölönc, a kártya, a sörmámor, a rendszeres és ép­pen ezért gyógyíthatatlan ön­ámítás: „minden rendben van, mindent elértem, elégedett va­gyok” ... Teher a szűk keret, amelybe a véletlen, a magunk, vagy a mások hibája folytán belekényszerültünk, kölönc egy egész sereg konvenció, má­sok búja-baja, amelyet akarat­lanul is nyakbavetzünk. És a kölöncök is cserélőd­nek: alig dobod el az egyiket, már a nyakadban a másik, vi­szed magaddal mindenhová, hurcolod nappal és vele alszol éjjel, kényelmetlen, mint az átázott vastag télilcabát ta­vasszal, súlyosabb egy zsák sónál, rosszabb a valóságos ko- loncnál, annál a láncon lógó­nál, amit az a sovány ember vitt a hátán, a Pécskő utcában. Az. ember nem nézett se jobbra, se balra, ment egyene­sen, előre, tempósan lépegetett, de jól látszott rajta, egész moz­gásán érezhető volt. hogy gyor­sabban haladna, ha nem ver­desni a hátát a súlyos fada­rab. A kölönc természetrajza, és természete szerint akadá­lyoz a szabad mozgásban, Az­ért kölönc, hogy est tegye. A kutyát akadályozza gyors fu­Rekordtermést jövőre is Megyénk mezőgazdasági üzemei 1968-ban rekordtermést értek el kenyérgabonából. Kü­lönösen őszi búzából, mivel a megyei átlag­termés 14,4 mázsa. Kimondottan szép az ered­mény a szécsényi járás gazdaságaiban: hol­danként 17,2 mázsa. Annál is inkább dicsére­tes eredmény ez, mert az utóbbi években a megyei átlaghozamok már mindig meghalad­lak a 11 mázsát. Nem lehetünk azonban egyértelműen elége­dettele, mivel még mindig nagy a szóródás az egyes üzemek termésátlagai között. És nem­csak a gyengébb eredmények rejtenek maguk­ban tartalékokat, hanem a nagy termésátlagot elért gazdaságok is tovább tökéletesíthetik komplex agrotechnikai tevékenységüket, a ho­zamok további növelése érdekében.. Kétségte­len, hogy jelentős növekedést csak egy-egy tényező megjavításával nem lehet elérni, mert csupán a termelési tényezők együttes hatása válthat ki számottevő eredményt. Az elkövetkező napokban és hetekben me­gyénk mezőgazdasági üzemeinek dolgozói és vezetői ismételten nagy és nehéz feladatok előtt allnak: az őszi betakarítás ütemes vég­zésén kívül rájuk vár a jövő évi kenyérgabo­na-termés megalapozása is. Az előrelátó tsz- ekben már jóeiőre elkészítették a táblánkén- if vetéstervet, a szerves- és műtrágyázási ter­vet. beszerzik a szükséges anyagokat (vető­mag. műtrágya, növényvédőszer) és a hiány­zó gepeket, s kijavítják a meglevőket. Meg­teszik az intézkedéseket arra, hogy a vetés­ben részt vevő dolgozókat anyagilag is érde­keltté tegyék a minőségi munka végzésében. A gazdaságok vezetői időben döntést hoznak két lényeges dologban: az elővetemény és a termesztendő fajták kérdésében. Az elővetemény előnyeit kihasználatlanul hagy ni pazarlás, mert a fajta-és a tápanyag­ellátás mellett az elővetemény az egyik leg­fontosabb hozamnövelő tényező ma is. To­vábbra is a jó elővetemények közé sorolha­tók: az évelő pillangósok (legkésőbb a máso­dik kaszálás után leszántvá), a borsó, az egy­nyári szálas takarmányok, a cukorrépa és a burgonya. Búzát azonban ugyanabban a táblá­ban legfeljebb csak kétszer vessünk egymást követően, lehetőleg, olyan területeken, ahol évelő pillangós, borsó, egynyári szálas takar­mány volt az elővetemény. Ezeken a táblá­kon a tarlót azonnal takarítsuk le és művel­jük meg. A lebuktatott, tarlót tartsuk gyom- és árvakeíésmentesen. Bezosztája fajtát azon­ban búza elővetemény után lehetőleg ne ves­sünk, mivel a gombák iránt igen fogékony. Az egyeves hatású gyomirtó vegyszerek alkal­mazásával a korai érésű kukorica is elővete- ménye lehet a búzának, ha a K 64-es gyom ir­tószer alkalmazásának szabályait betartot­ták. A nagy termés másik lényeges feltétele a megfelelő fajta kiválasztása. Megyénk termő­helyi adottságait és üzemeink jelenlegi agro­technikai színvonalát figyelembe véve, a köz- termesztésben levő fajták közül a Bezosztája 1, a Fertődi 293, a Szkoroszpelka 3/b és a Kompolti 109 termesztése látszik célszerűnek. A kiváló fajta alkalmazása mellett igen lé­nyeges, hogy nagy biológiai értékkel bíró, magasabb szaporítási fokú vetőmagot alkal­mazzanak a tsz-ek. A terméskialakító tényezők érvényesülését jó talajelőkészítés nélkül nem lehet biztosí­tani. Minden gazdaságban, de különösen az átlagos, vagy azon aluli termelési szinten le­vőkben, a hozamok emelésének legolcsóbb módja a szakszerű talajelőkészítés. Az opti­mális vetési idő betartásának érdekében, ide­jében és jó minőségben kell előkészíteni a talajt. Megyénk gazdaságaiban a növényter­mesztés szerkezete és a gépkapacitás lehető­vé teszi, hogy a búza vetésterütetének 70—30 százalékát szeptember 30-ig előkészítsék. Ott járnak el helyesen, ahol az őszi-téli csapadék tárolására törekszenek és a lehető­ség szerint 20—23 centiméter mélységű talaj­művelőét alkalmaznak, a rossz vízgazdálkodá­sú talajokon a téli nedvesség tárolása érde­keben pedig használják az altalajlazítót. Ál­talános szabálynak tekinthető, hogy mély vagy mélyépítő művelést ne közvetlenül a búza. hanem annak előveteménye alá végez­zünk. A nagy termések fontos feltétele a szüksé­ges tapanyag-visszapótlás is. amit szervestrá­gyázással. műtrágyázással, vagy mindkét módszer együttes használatával biztosítha­tunk. A tápanyag-ellátás javulásával, a nagy tószámot megkövetelő fajták termesztésekor elengedhetetlen követelmény a búza megvé­dése a talajlakó kártevőktől, a szükséges ta- iajfertőtlenítés elvégzése. Különösen ott tart­sák ezt szem előtt, ahol búza után vetnek bú­zát! A vetés idejét úgy jó megválasztani, hogy a búza még a tél beállta előtt megerősödjön. Gazdaságaink gyakorlata azt mutatja, hogy a búzavetés optimális ideje szeptember 20-tól október 20-ig terjed. Csak megfelelően kitisztított, csávázott és csiráztatásí próbával ellenőrzött, jó csíraké- pességü, fémzárolt magot szabad elvetni. A kedvezőtlen körülmények, nem kielégítő ve­tőágy, megkésett vetés esetén a vetőmagnor­mát megfelelően emelni kell. A búza egyenletes kelését, fejlődését, vala­mint a meghatározott csíraszámot megköze­lítő növényszámot az egyenletes és megfele­li) mélységű vetéssel lehet elérni, amely a talaj állapotától és kötöttségétől függően, üle­pedett talajon: 4—0 centiméter. A hibát leg­többször ott követik el. hogy az előírt vetés­mélységet közvetlenül a vetéskor, tehát nem az ülepedett talajra vonatkozóan követelik meg. Ha gazdaságaink dolgozói, vezetői mindent elkövetnek az agrotechnikai előírások mara­déktalan betartásáért, akkor a várt eredmény nem marad el. Megteremtik á lehetőségét an­nak, hogy jövőre is rekordtermést takarítsa­nak be kenyérgabonából. llajczinger György a megyei tanács'mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője Á panasz Lgy színész panaszkodott igaz­gatója elölt* „Igazán szörnyű, de romlik az emlékezetem: Mit té­gy rk*.*M „Csináljou adósságokat — kiál­tott nevetve az igazgató» — sémán egyebet, csak adósságokat!" fásában, arra kényszeríti, hogy lassan járjon, lehetőleg a nyáj közelében tartózkodjon, ne bóklásszon szabadon a ré­ten. A szabadulás módját kö­lönc a válogatja. Van jó néhány egyéni nyaklehúzó, amelytől majdnem lehetetlen megszaba­dulni, de a kölöncök többsége mesterséges teher, vagyis ide­gen az embertől, a- kisebb-na- gyobb csoporttól, a társada­lomtól. Ezektől meg lehet, ér. meg is kell szabadülni. Az el­ső tennivaló: mindenkinek kii- lön-külön, és közösen is, szám­ba venni az eltávolítható ko- loncokat, s azokat is. akik az értelmes rendben mesterséges súlyokat. gyártanak-aggatnak mások nyakába, akik. gátolták a társadalmi előrehaladást, akár kicsinyességből. hozrá- nemértésből. vagy egyszerűen csal: azért, mert maguk is kö­löncénI a nyakukban jármai: közöttünk. A második■ te'há- horodni azon ami nyilvánva­lóan visszaél eh,'irza az alkotó tavai akaró embert mert a felháherndás elutasítás, a- el­lenkező akarása, s akarás nél- lall nem létezik tett sem. Kövéren, súlyosan közöm­bösen lógott a, láncon. Az cm- bar már beleveszett az utca. zöldbe forduló hajlatába. Csak a kölönc látszott távolról is. Pataki László 50 forintért Minden olyan VIDEOTON rádió- és televízió-tulaj­donos, aki készülékét 1963, január 1. és június 30. között vásárolta, egyévi garanciát válthat. A VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár ugyanis július 1-től 2 évre emelte fel készülékei garanciális idejét. Az új gazdasági mechanizmus rugalmasabb üzletpolitikájának megfelelően a gyár gondolt azok­ra is, akik rádiójukat és televíziójukat az év első felében vették. A garanciavásár a Budapesti Őszi Vásár megnyitá­sával egyidőben, szeptember 0-tól kezdődik az ille­tékes GELKA és VIDEOTON szervizekben. A ga­ranciajegy bemutatásával befizethető az ötven fo­rint a Budapesti Őszi Vásár VIDEOTON-pavilonja- ban is. A VIDEOTON garanciavásár 1908. december 13-ig tart. Jelentkezzen Ön is és ötven forintért váltsa meg az egyéves pluszgaranciát! VIDEOTON RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ NÓGRÁD — 1968, szeptember 12., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents