Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
i-AÍÜUi ' ffÖGnÄD-napok S^écsétiyben Kerekasztal-beszélgetés a lakosság igényeiről Széesénybeit, & NÖGRAD-napúk alkalmából örömmel állapíthattuk meg a község élénk fejlődéséi. Az elmúlt kél évtizedben Ipartelepek lél esültek. Javult a község szociális, kulturális és egészségügyi ellátottsága. A fejlődéssel cgjidőben gondokkal is birkóznak. Erről tartottunk kerckasíuil-besíelgetésl. Résztvevők voltak; Kló Sándor, a járási pártbizottság első titkára Varga Perem-. a községi pártbizottság titkára. Bodnár József, a járási tanács Négrcbajtó bizottságának elnöke. Bővíz Ferenc, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Illés Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a széesé- oyí járás megyei tanácstagja. A szerkesztőségünket a vitában Bobál Gyula, lapunk munkatársa képviselte. MUNKATÁRSUNK: A szerkesztőség örömmel üdvözli, hagy a NOG RÁD-napok során napirendre kerüli problémákról tárgyalhat a ttgiUelekeseb- bekkel, a járás és község vezetőivel, külön köszönjük, hogy a megyei tanács képviselője is részt vesz a megbeszélésen. Olvasóink közül legtöbben arról érdeklődtek, meg- valósitható-e, hogy Szécsény a környék politikai, gazdasági és kulturális központja legyent BÖVlZ: A tanács nevében megköszönöm, hogy a NOGRAD ilyen nagy gonddal foglalkozik Szécsénnyel. Segítség ez számunkra. Községünket felső szerveink is megkülönböztetett módon támogatják. A harmadik Ötéves tervben 15 millió forintot kaptunk fejlesztésre. Ebből nyolcmilliót fordítottunk az ú j gimnáziumra, az állami lakások felépítésére 3,8 millió, a csatornahálózat megépítésére pedig 3.3 millió forintot. A község dolgozol pedig 10,5 millió forinttal járultak hozzá Szécsény fejlesztésébe*. V mit> A: Igaz, községünk szépén lejiődiK. fokozatosan megvalósítjuk azokat a fete* (tatokat, amelyeket a tanaca- vaiasztasok ídejen a váiaaátó- poigarok részünkre megjelöltök. De gondjaink is vannak; ilyen többek között a munkabíró lakosság foglalkoztatása. Széesónyen kívül a környező községekben is sok a fölösleges munkaerő, őket is foglalkoztatni kell. Mivel ezt nem tudjuk maradéktalanul biztosítani, elvándorolnak más vidékekre. Két év alatt mindössze a háziipari szövetkezetekben emelkedett a dolgozók létszáma, mintegy kétszázzal. Harminc dolgozóval létesítettünk könnyűipari üzemet, de mivel nem biztosítottunk részükre megfelelő munkahelyet, nem fejlődik a kívánt mér- ■tékben. Szécsényt károson érintette a tanácsi ipar átszervezése. A központokat elhelyezték, a községben az üzemek kihelyezett telepként mü- líödnek. A termelt értékekből csekély a részesedésünk. A fejlesztést is a központokból irányítják. Mindezeknek Szé- csényre hátrányos politikai és gazdásági kihatásai vannak. Szeretnénk, ha a jelentősebb üzemeinket önállósítanák, BODNÁR: A Szécsény ben miiködő tejüzemnek, téglagyáraknak, a gépjavító állomásnak, a bútoripari üzemnek elhelyezték a központját. Sajnos Velünk, a járás és község vezetőivel a központok elhelyezését nem beszélték meg. Az üzemek fejlesztéséről sem tájékoztatják a vezetőket, pedig mi hasznos tanácsokkal szolgálhatnánk. Egyeztethetnénk, hogy a fejlesztés a párt politikai elképzelésével megegyezik-e. Mi vagyunk a járás és község vezetői és a területünkön működő üzemek munkájába nincs beleszólásunk. Nekünk gondot jelent a munkaerő foglalkoztatása, de ezt hatáskör hiányában nem tudjuk megoldani. A munkaerő kivándorol a járásból. KISS: A szécsényi ipartelepek fejlesztése a járás gondja is. Naponta 5,5 ezer ember ingázik innen. Ezt nem lehet csökkenteni, ezek a dolgozók a megye valamelyik üzemében a törzsgárda tagjai. Arra törekszünk, hogy az ingázók száma tovább ne növekedjék. Az is igaz, hogy az 5,5 ezer ember a járáson kívül dolgozik, de nekünk kell gondoskodni a szociális, kulturális, egészségügyi, kommunális ellátásukról. Kijáró dolgozóinkat sem a társadalmi, sem a politikai eietbe nem tudjuk bevonni. Ilyen vonatkozásban sem a lakhelyükön, sem a munkahelyükön nincsenek foglalkoztatva. Munkát biztosítani mindössze a nők 48 százalékának tudunk. Mindezek indokolják az Ipar fejlesztését Szécsény- ben. Ezt a törekvésünket azonban nem szabad elválasztani a megyei és a népgazdasági érdekektől. Nem arról vitáznék, hogy önállóak legyenek a vállalataink Vágy sem. A meglevőket nagyobb mértékben kell fejleszteni. Biztosítják ennek a lehetőségét, de mi nem biztosítunk szakmunkást. Máris a szemünkre vetik: akkor mit akarunk? Véleményem szerint ezek a főbb gondjaink. Természetesen gond a munkaerő elhelyezése is. Az a kérésünk, hogy a vállalatokat olyanná fejj esszék, hogy a munkaerőt foglalkoztatni tudjuk. Mikor az ipari központokat elhelyezték, ígéretet tettek, hogy a telepek fejlesztését gyorsítják. A bútoriparnál 500, sőt 700 személyes fejlesztésről volt szó. Az intézkedési tervek a birtokunkban vannak. De amikor sör került ezek realizálására, a vállalati központ vezetője kijelentette, hogy a fejlesztés 27 millió forint értékű. Nékik 500 ezer forint áll a rendelkezésükre, a többit biztosítsuk mi. Ez így nem megy. A fej tesztéinek négy lehetőségét látom. Az első: új üzem telepítése. Erre egyelőre nincs lehetőségünk. A második: a meglevő üzemeket fejleszteni. Ez a legjárhatóbb út. A harmadik: a bedolgozó rendszer szélesítése. Ez a mi feladatunk, de lemaradtunk a kezdeményezéssel. Igaz, a lehetőségeink korlátozottak. Nem rendelkezünk olyan objektumokkal, amelyek erre a célra megfelelnének. A megyei pártseervek már határozatot hoztak, högy a lehetőségeinkhez mérten hogyan gazdálkodjunk. Ennek a határozatnak a megvalósításáért mi is keveset tettünk. Nincs alapos, átgondolt tervünk. Nem kértük a megyei iparfejlesztési bizottság segítségét sem. A negyedik: többet kell foglalkozatunk a háziipari szövetkezettel. Nincs piacuk. Ez négyszáz asszonyt érint. Nem foglalkoztatják őket, a havi keresetük 150 forint Itt kérem az iparfejlesztési bizottságot, segítsen a piackutatásban. Az iparfejlesztésben mi még nem rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal. Kérjük, a megyei elvtársakat, ne vegyék követelőzésnek kérésünket, mert ezeket tapasztalataink hiánya indokolja. Ha az iparfejlesztésre vonatkozó megyei párthatározatokat végrehajtjuk, amelyek szerint kisebb bedolgozó részlegeket hozunk létre, s a tsz-ekben melléküzemágakat létesítünk, megoldódnak problémáink. II,LES: Nagyon helyesnek tartjuk megyei lapunk kezdeményezését. hogy összegyűjtik a problémákat, figyelemmel kísérik az emberek életét, és ezt az illetékes vezetőkkel megbeszélik, örömmel vettem részt a beszélgetésen, ahol a község vezetői törik fejüket a gondok megoldásán. A szé- cséfl.vi probléma nem mellékes kérdés a község történelmi múltja, jelene és jövője szempontjából. Az új gazdasági mechanizmus lehetőséget, bizt.osft arra, hogy egy vállalat ott fejlessze a részlegét, ahol a helybeliek ezt megfelelő anyagiakkal támogatják Ezt a szécsényieknek is tudnia kell. A község jövőjét illetően: Szécsény mezőgazdasági kultürközpont lasz A felső szervek la ennek érdekében dolgoznak. Itt a mezőgazdasági szakközépiskola, állami és szövetkezeti mintagazdasáuok., a jövőben mezőgazdasági főiskolát építünk. Ennek meg- telelőén kell l ej lenzten! a szociális. kultúrálta, egészségügyi intézményeket, itt figyelembe ken venni a helyi iparpolitikai szempontokat is Nem téveszthetjük szem elől azt a kötelezettséget, hogy ki keli szolgálni a nehézipari központokat. Nem titkoljuk, a község városiasodás felé halad. Ha iparfejlesztésről beszélünk, annak a mezőgazdasági termékek feldolgozását kell megoldania. A foglalkoz- talási gond megoldására az állami szektoron kívül a szövetkezeti szektorokkal lg tárgyaljanak: 500—600 főt foglalkoztató üzemeket kell létrehozni Tudom, a szécsénylek hátrányos helyzetben vannak: nincsenek megfelelő objektumaik. Örömmel tapasztaltam hogy törekvéseinkben a helyi érdekeket nem választják kü- lön a rftögyei és országos ér- deliektől. A kérésüket megértettem, s mint a járás megyei tanácstagja, tolmácsolom is az illetékes felsőbb szerveknek á A község vezetői a kerékasztal -beszélgetésen foglalkoztak még a lakosság által sokat vitatott volt Forgách-kastély felújításával is. Azon fáradó*, nak, högy az érdekelt szervekkel közösen teremtsék meg M. építkezéshez szükséges pénzösszeget, A lakosságot foglalkoztatja az egészségügyi ellátás Is. Két körzeti orvos csak megfeszített erővel bírja ellátni a feladatát. A betegek szakorvosi rendelésre Balassagyarmatra .járnak. Ez időkieséssel jár. Már elkészítették Szécsény távlati fejlesztési tervét. Ebben szerepel az orvosi rendelőintézet megépítése iá. Itt helyeznék el az egészségügyi szerveket, többek között a tbc- gondozót... Szó esett a község kulturális Igényének megfelelő művelődési ház építéséről is. Erre is a következő ötéves tervben kerül sor. Addig is a jelenlegi művelődési otthont felújítják, a lehetőségekhez mérten korszerűsítik. A szügyi vezetők a múltkor még nem nyilatkoztak, A napokban Viszont Sasvári Jánosnak, a tanácstitkárnak az arcáról leolvashattuk, megoldódott a gondjuk. Sikerült ösz- szeállltani azt a bizottságot, amelyik majd számonkéri a szabálysértőket és a cselekmény mértékének megfelelően a büntetést is kirója. A titkár kemény kötésű füzetében lapoz. Benne a névsor. Feltekint. — A tanácsülés hagyta jóvá — mondja. Az ujjúval egy névre mutat. örömét fejezi ki, mert sikerült az illetőt visszahozni a közéletbe, — A községben közmegbecsülésnek örvend — erősíti meg. Rados József, a tanácselnök, könyökére támaszkodva a tár- salgóasztaiiól figyel. Ráncos homlokára huttott a haja. Bizonyítja: — Így van. Ezzel az asz- szonnyai jól jártunk. Horváth Bétának, a bolt vezetőjének is jó a véleménye. — Talpig asszony, néki a község mindennél előbbre paid. Felidézi a legutóbbi fmsz- vezetőségi ülést, ahol az illető új boltért hadakozott. Szépért. Később Pápp Győző, az iskola igazgatója nyilatkozott. Dicsérte a tanár, vezetőit, hogy Szeverényi Dezsönét visszahozták. A tantestület irattáréban sárga okmányok őrzik, hogy első tanuló volt. a faluban, — A közéletnek ilyen emberre van szüksége. Aki ítél„Mindenért Tarjánba kell menni...?” Egy munkáslakta kerület ellátásáról Betértem a Síküveggyár festodéjébe. munkásasszonyu- kat kérdeztem, mi a véleményük, problémájuk lakótelepük élelmiszer- és iparcikk- ellátásával kapcsolatban. Megszólítottam egy asszonyt, Kör- nyei Gyulánénak hívják. — Van nálunk egy zöldséggyümölcs bolt. (Legalábbis annak nevezik.) Higgye el, egész nyáron egyszer, ha ettünk zöldbabfőzeléket odahaza. Mert ritkán akad abban a boltban valamirevaló áru. S ha van is, märe mi végzünk a munkával — fél háromkor -*, elfogy. Délután háromig tart nyitva gyakran mire odaérünk, már bezárt. — Es miért nem mennek be a tarjám piacra, vagy valamelyik üzletbe? Rámnéz, s én máris röstel- lem a kérdést. — Salgótarjánba — azt kérdezi? Hát mj nem Salgótarjánban élünk? Aztán azt hiszi, hogy a magamfajta családos asszonynak annyi ideje, pénze van az utazgatásra? Megelevenednek az eddig munkájuk fölé hajló asszonyok. Húsbolt? Van húsbolt, hogyne, nem is egy. De hét közben délig tartanak nyitva, csak pénteken és szombaton négyig. De a nappalos műszakban dolgozók közül sokan így is alig jutnak húshoz. Ha csak munkaidő alatt valakit ki nem engednek a gyárból, s az bevásárol többeknek is. Az önkiszolgáló üzlet? Talán még ott van valamirevaló választék, és az este hatág nyitva tart. De ott is előfordult már, hogy a tojás, sajt kifogyott. A kenyér? Nos, a kenyérről jobb nem beszélni. — És ez még hagyján, mert ha már csak szikkadt kenyér jut, mégis van. De ha Cérnát vagy egy harisnyát kelj vennünk, egy zoknit a gyereknek — pattognak az asszonyok —*, azért is be kell utaznunk a városközpontba. — Miért? Nincs Pál falván Ilyen üzlet? — Volt egy a nyárig. Megszüntették. Most nyomtatványbolt van a helyén. Épp erre volt szükségünk...! De Zagvvapálfalván nemcsak rövidárut, kombinét, Inget, pulóvert, cipőt nem lehet vásárolni A vásárlóknak be kell érniük a háztartási cikkek szűk Választékával is, amit az önkiszolgálóban kínálhatnak. Edény s más műszaki cikkek? Ugyan! — És a szórakozás? összenéznek. Aztán megszólal az egyik: — Mi már arról le is mondtunk, hogy a gyári lakótelepen rendes szórakozóhely legyen. Nekünk ott van a televízió, a fiatalok meg bemennek Tarjánba — erős még a lábuk. Mert amikor az ember már jól érezné magát: vagy hazajön a tíz óra negyvenes busszal, vagy később — ..lábbuszon”. Nekünk, családosoknak inkább az a panaszunk, hogy közétkeztetés sincs itt. Korábban, ha valaki befizetett a gyári konyhán, hazavihette az ételt. Ezt a kedvezményt most megszüntették. — Bizonyára voltak, akik visszaéltek ezzel. .. — Lehetséges. De korábban arról volt szó. hogy a kettesben (ez a vendéglátó vállalat kettes számú ..egysége'1) lesz konyha, előfizetéses ebéd. vacsora. Nem lett belőle semmi. Pedig nem fisáéból hordanánk onnan az ételt, hanem hogy egvszer-eayszer megszabaduljunk a főzéstői-mosogatástól. a Megnézem az ipartelep néhány Üzletét. A zöldség-gyümölcs bolt: a MÉK szégyene. Ezt meg kell mondani akkor is, ha netalán rosszul esik a MÉK vezetőinek. Emeletes házak tövében rozzant házikő ez, nem Üzlet, amelybe jó érzéssel nem lehet belépni. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat önkiszolgáló boltja — nemrég alakították át — elfogadható. Az italbolt-cukrászda azonban ... Voltaképpen felvonulási épület volt ez valamikor. Hat éve a „szórakoztató” ipar vette birtokba. Az idegen arról tudja meg, mi van bent, hogy az egyik ablakban piszkos, kopott papírtábla hirdeti (hirdeti?) „Cukrászda”. Az egyik kiszolgáló szerint havonta átlag kétszáz- hatvanezer forintot forgalmaz az üzlet. Hát még ha rendes hely volna, ahová esténként feleségeitől (vagy menyasszo- nyöstól) be lehetne ülni egy kávéra, üveg sörre, konyakra! És nem kéne attól félni, hogy ... Hogy mitől kei! félni, arról Lukándi László, a gyári szakszervezeti bizottság kereskedelmi társadalmi ellenőre sokat tudna beszélni, de nincs nagy kedve hozzá. „Hamar kifizetik az embert”. Az ÁKF pedig — sajnos — legalább egy éve nem járt Itt ellenőrzési céllal.., * Többeket, illetékeseket megkérdeztem, mi a véleményük ennek a munkáslakta kerületnek az ellátásáról? A város) tanács kereskedelmi csoportvezetője megemlített néhány intézkedést, amelyek a kerület ellátását javitották, amióta Salgótarjánhoz tartozik. Persze lényegében egyetértett azzal, hogy az ellátás nem kielégítő „De van, ahol még rosszabb.” Hogy lehetne változtatni ezen? Sajnos, a hálózatfejlesztésben érdekelt vállalatok közül a MÉK-nek nincsenek egyelőre fejlesztési tervei itt. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnak sem. A vendéglátóipari vállalatnak volnának (étterem az autóbusz-végállomás tájékán), ba a jelenlegi épületért kártalanítanák. És a gyári szakszervezeti bizottság titkára vajon mit szó! a panaszokhoz? „Hozzám miért hern jötték ezekkel a panaszokkal?” — kérdezett víaz- sza. S aztán hosszan vitatkoztunk arról, hogy a szakszervezeti bizottságnak egyáltalán van-e köze g lakótelep ellátásához. Megkérdeztem az igazgatót — ügy is, mint a városi tanács tagját — ugyanerről Hogy rossz az ellátás, tőlem hallotta. Sddig nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, (Ö, ti boldog férfiak!) Ellenben azzal egyetértett, hogy na alrendre kell tűzni ezt a kérdést. sőt a városi tanács legközelebbi ülésén interpellál l* ebben az ügyben. A párttitkár is fontosnak tartja az ellátáá megjavítását itt, Salgótarján „kapujában", a város egyik legjelentősebb munkáslakta kerületében. Körülbelül négyszáz céklád él Zagyvapálfalva síküveggyári felében, Ez testvérek között is ezerkétsaáz—ezerháromszáz lélek, Sok Nógrád. megyei önálló községben nem laknak ennél többen. Érthető hát, ha síavak — érvek, helyeslés, kifogások —, helyett a lakótelep dolgozói az eddigieknél több cselekedetet várnak, Csizmadia Géz* Talpig asszony kezlk, annak légyen tekintélye, Néki van.. nőttek a gyerekek. Mindkettő tanítónő. Márta már asszony, Reggel, a szügyi utca egyik most Márián a sor... udvarából kilépett egy asszony. Őse haja simán hátrafésülve maréknyi kontyba csomózott. Léptei mdr nehézkesek. Az állami gazdaság felé haladt. Ott dolgozik, könyvelő. Az óvoda előtt megállt. A gyerekek az udvaron. A szemük még álmos, de a játékok után kutatnak. Az utcán nagyobbacska fiú, az árokba döntött kerékpárja mellett hasalt, Szeme pajkosan villogott, és kézével kavics után kutatott. Kitapogatott egyet a fűben. Bedobta az ővoáaudvarra. Nevetett, mert a Tudják a faluban, Szeveré- nyiné milyen nehéz sorban nőtt fel. Szülei egyszerű, jóNem akarja megsérteni a falu hírnevét. — Elmúlt. Takarja a feledés. Erről ne beszéljünk. A bírósági akta megőrizte, A legények megverték azt ax embert. (Jgyüket ott tárgyalták a faluban. A bíróság öt is felkérte véleményalkotásra. Nem szólt a bűnösök felmentéséért, de a felnőtteket is elmarasztalta. — Mindannyian felelősek vagyunk, mert elmulasztottuk zan földművelő emberek vol- a legfontosabbat, a nevelést. Az tak. Lányukat is ilyennek ne- emberek nevelésre szorulnák, vélték. Mikor vezetőt válasz- As ítélettel is nevelni kell — tottak a szövetkezet élére, mondja. Szeverényi Dezsönét jelölték, Ami megbízatására gondol. A férjehagyott asszony meg- amit a falutól most kapott, amit osztotta erejét. Ellátta a falu- még néhány társára bíztak. tói kapott megbízatást és a gyerekeket is. Azért mondták a község vezetői, hogy közmegbecsülésnek örvend, mért mindkét feladatát becsüteteseil elvégezte. De az élet hozzá r,17*2i "i" * oen[tel{ meg- -s hanviirti,lMtt tirlu r; száll- ijedtek. Sze verengt né szólt. — A rossz gyereket senki sem szereti! A fid, felállt, az arca piros- lott. Zavartan porolta a ruháját, Felállította kerékpárját is és elsomfordált. Félfordulattal még visszanézett, és gyorsán felugrott a biciklijére, s elvágtatott. SzeVerényigé arcán enyhe mosollyal követte tekintetével a fiút, amíg eltűnt a kanyarban. Gondolata a múltba fordul. Két lánygyereket nevélt, akik is könyörtelen volt. Elszáll tak a munkabíró évek. Visszavonult. Nem tagadja. Felderül az arca és ujj An számolgatja, hogy Szügyben rendismerő emberek étnek. Az elmúlt esztendőben is szabálysértésért csők néhányat vontak felelősségre. Felélénkül, újból a közügyért lelkesedő asszony. — Ha okos szóval megelőz- munkn a bajt, még kevesebb ité- ‘ letet, kelt hoznunk. Majd meglátjuk. A községben ez á ftivn- De akt belekóstol, a mozgat- kánk. Mi lelkiismeretesen el- masabb életbe, nem tudja fe- végezzük... ledni. Éppen az elmúlt esz- A könyvelés ablakából vétendőben rázta meg a közsé- gigiatok a szügyi utcán. Nép- get az a történet, amikor né- tétén. Beköszöntött aí Ősz a hány fiatal az ivóban letette faluba. Remegnek n- útmenR a poharai és elindullak a gaz- fák fakult levelei Sseverényl- daság szállójába számonkérnl né mintha azt nézné. De ki — Elfáradtam, ez a nyugalmasabb... egy ott pihenő munkást, mert falubeli lányra vetette szemét. tele voltak életkedvvel. Kicsi- 'stteverénylné gondolkozott nyék voltak, amikor apjuk el- folytassa-e? Küzd magával, hagyta őket. Helyettesíteni piros foltok gyúlnak az arcán, kellett az apát is. Felsóhaj- tótt. — Elmúlott as idő. Megtudná. hol járnak a gondolatai, Mindegy, annyi bizonyos, á szügyi Vezetők lót Választoltak. — bobá! — NÖGRAD — 1968. szeptember 22., vasárnap
