Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-18 / 219. szám
A művészeti hét vendége volt VERES PÉTER — Péter bácsi sose ideges? — Hogy mondjam, a szónak abban az értelmében, ahogyan például egy asszony ideges, tehát a szó drasztikus értelmében, nemigen. Nem lehet azonban az ember író, s főleg nem tudhat szenvedélyesen írni, ha nincs benne — ahogyan már megírtam — meztelen idegekkel a társadalomban. — Tulajdonképpen most visszavonultan él, Legalábbis a közvetlen politikai szereplési illetően? Mi a véleménye erről? (Öreg parasztok, katonák, papok, széplányok mellett ülünk, a salgótarjáni Karaites Szálló presszójában, Csohány Kálmán bármozaikjo a háttér. Veres Páter - szólíts engem te csak Péter bácsinak, mondja - maga is „illik” a képbe, csizmában, fehér ingben, nyakkendő nélkül, bajusszal. Ezeket a külsőségeket ismerjük. Bármozaik ide, vagy oda, nem esik szó az Énekek Énekéről, sem semmiféle rókafiakról. A délutáni vendégek .közül valaki rálép a síkos parkettra, s elcsúszik — nem a változatosabb bevezető kedvéért Peter bácsi meg annyit mond elnézően: Ejnye, de síkos... író, politikus, húsz kötet könyve, tíz kötetre való cikke látott napvilágot. Van rengeteg feljegyzése, és senki sem tudja mije van még. Irói-közirói tevékenységéről a legellen- tétesebbek a vélemények.) — Nn várjunk csak, vissza— Hogyan ítéli meg Péter nagyon fontos dolog, nemcsak vonultság. Erre 'lyen röviden bécsi eleimüvét a mai magyar nekem, hanem az országnak, a nem lehet jól válaszolni. El- irodalomban? népnek, esetleg meg azon túl lenben most. jelent meg az Üj is, de úgy kellett volna meg- Írásban egy önéletrajzi elbe— Hát a mennybéli jóisten írni, hogy az olyan lelejthe- szélesem Hogyan lettem mitudja. Mert az nem lehetségea. tetlen, egyszer, s mindenkorra niszterré címmel. Azt hiszem, hogy énnekem önmagámról érvényes meghatározása le- *z jobban megvilágítja, loa: olyan tiszta és vegieges íte- gyen dolgoknak, mint ahogyan kus levezetésekkel is, hogy let'em legyen, menet közben, én tudok emlékezni néhány amikor engem a forradalom munka közben, amilyen soha Shakespeare-jelenetre. néhány elhívott, akkor abbahagytam a világon senki írónak, kői- Tolsztoj-jelenetre, vagy Ma- az írást, és közéleti szolgála- tőnek még nem volt. Az amit dách Ember tragédiájából né- tokát végeztem, parasztpárt ma írok, vagy holnap írok. hány mondásra, vagy a Bánk földosztótanács elnöke voltam, mindig lefoglal, és mindig azt bánból a Tiborc beszédére, és még miniszter is két ízben. Amikor azonban vagy nem volt többé rám szükség, vagy erősen köz- terhes volt a jelenlétem a hiszem, hogy az nagyon fon- így tovább, tos, és nagyon jó, és nagyon el is kell mondani. Aztán elő- —Péter bácsi fordul, hogy amikor már meg- életi ember közélet és iroda- kormányzatban, akkor én szépen visszavonultam, és örömmel vonultam vissza, mert el — Péter bácsinak van szajelenik, akár fölyóiratban. akár könyvben. mégis csak l°m munkásságában szorosan ................................„.................. a zt érzem én, a gondolat is osszeíágg. Ha vannak, hol van- sősorban én mégis fró vagyok jó, az ügy is fontos, de ezt na^ a határok? még jobban kellett volna megírni, vagyis nem kedvem — Kinél hogy. Magyaror- bad ideje? szerint sikerült. De ezzel így szagon egyébkent sorsszerű az, van a legtöbb író, aki igazán hogy minden jelentékeny író — Énnekem nincsen, de írónak számíthatja magát. és költő egyúttal közéleti em- nem is hiányzik, mert olyasber is, vagy azzá kényszerül féle szórakozási gén vem, mint — Mi a véleménye a krlti- lenni. Ez úgyszólván Balassi az állampolgárok többségének káról? Bálinttól minden nagy költőnk van, nekem már nincsen. Tuéletében meghatározó tény. lajdonképpen nem is volt so— Valljuk meg. nagyon ke- földmunkás, napszámos ha. Olvasok, gondolkozom, sévés hangzik el. Én egyébként voltam, uradalmi cselédek tálok, tavasztól őszig időnként nem szoktam vitázni a kriti- gyermeke, tehát első írói meg- ások a kertben, S szórakozást kusokkal, és nem vonom két- mozdulásomtól kezdve lehetet- jelent, ha valamit' jól megír- ségbe azt a jogukat, amit ma- len volt, hogy nekem közöm- tam. Akkor jó a közérzetem, gam is alkalmazok, ha mi- hős legyen, hogy a testvéreim, igaz, nem túl sokáig tart. Ez sokról írok vagy beszélek, rokonaim, az utcánkban levő így megy régóta, különösen hogy azt írják, amit igazán szegény-parasztok, napszámo- mióta a közéleti szolgálattól gondolnak, és úgv írják le. sok. cselédek sorsa milyen, és végleg megszabadultam, 1948- ahogyan őszintén érzik Ilyen hogy milyennek kell lenni, tói megírtam — nem számít- értelemben még nekem ko- "e J^/coljak va a »ét«ón cikkeket ti, , , , azért, hogy az övék is, az zenot kötet könyvet. mo:y bírálatok, amelyek, hosv enyém is. ne emelkedjen, úgy mondjam, vesébe hatoló- pontosabban fogalmazva, az (Ebben az évben egész an megbíráltak volna, nem is enyém úgy emelkedjen, hogy könyv-bokor, három könyv bejutnak eszembe. Inkább az az övék is emelkedjék vele. lenik meg Veres Pétertől. & ,„1. _ K - - f •„ . , . jövőre fHabb kötet lát nano!t a baj, és ezt mar kezdet- _ jeienie(J mit tart a íe(J. viiágnt flszi levelek, vagy vatol kezdve többször felpana- égetőbb társadalmi problémá- lami hascnló címmel.) szóltam, hogy sem a barátaim, nak? sem az ellenfeleim vagy el- — Valami olyasminek s?.á~ fenségeim, ha úgy tetszik, nem Mit mondjak erre? Azok, nőm ezt. a könvv-met. mint ,f , , , . akik legalább az újságokban Arany János az Oszikéket. voltak könyörtelenek, külön- elolvassak írásaimat, nemreböző okokból a kelleténél giben olvashattak két cikkso- j óbban kíméltek engem. Ügy- rozatot is a Népszabadságban, hogy rendszerint magamnak 8 a legutóbbi Élet és Irodalomkellett, sajnos, mindig utólag £an is egy. ciktemet. amelyik- ... . . , ben az ez idő szerint egyik legfe!ismén azt, amit mar az fontosabb problémáról beszélőbb is mondtam, hogy ez lek... Tóth Elemér Művelődési ház épül Csitáron Csaknem hatszázezer forintos költséggel új művelődési ház épül Csitáron. A kivitelezési munkákat a balassagyarmati építők végzik. Mint a községi tanács elnöke tájékoztatta munkatársunkat, a község lakóinak régi vágya teljesül, amikor a szűkös, ré gi helyett, ami már nem felelt meg a követelményeknek, új korszerű otthont kap a helv: kulturális élet. A társadalmi összefogás szép példája ez a? építkezés. A pénzügyi lehetőségeken túl nincsen hiány társadalmi munkában, a társadalmi és gazdasági szervek támogatásában sem. Az alapozást teljes egészében társadalmi munkában végezték el. A termelőszövetkezet faanyaggal. fuvarral segíti a beruházást. A művelődési ház még ebben/ az évben elkészül, és előreláthatólag a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján adják át rendeltetésének. Salgótarjáni szakemberek Angliában A DEXION-SALGÖ vas- szerkezeti építőelemek sorozatgyártására készülnek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Kecskeméti Sándor mérnök vezetésével az üzem szakemberekből álló csoportja a közelmúltban Angliában járt. és a helyszínen tanulmányozta azokat a gépeket, amelyeken a licenc alapján megkezdik majd a gyártást. A technika és gyártástechnológia 'tanulmányozására egy hónapot fordítottak, és a napokban érkeztek haza a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakemberei. Üj halfajra bukkantak A Hawaii szigetektől délnyugatra a japán óceánográfusok 5000 méter mélységben eddig ismeret, len halfajra bukkantak. A vak hal 30 centiméter hosszú, kerek, lapos feje van, a papagáj csőréhez hasonló szájrésszel, amellyel a hal eleséget keresve feltúrja a fenék iszapját. Egészséges türelmetlenség ? Rég túl vagyunk a délibábos nézetek és furcsa vágyálmok korszakán, amikor hitték, s fennen m -de-ték. le. i • a „Szezáni. tárulj!” varázsigével cgv csapásra, egyik napról a másikra telszámolhatjuk a régi századok, s közelmúltunk súlyos történelmi örökségét. Akár az ország gazdasági állapotára, akár a közműveltségre gondolunk. Ami ez utóbbit illeti, minden népművelő tudja, hogy látványról gondoskodhatunk, látszaleredményeket produkálhatunk, de ettől még nem gyarapszik a kiművelt emberfők sokasága. Hosszú folyamatról van szó, amelyben előrehaladás és megtorpanás, szép sikerek cs kudarcok váltják egymást. Semmi szégyenkezni valónk sincs a buktatók miatt, hiszen az alig több mint két évtized alatt elért gazdagodás a közműveltségben. — forradalmi változásokról tanúskodik. Legutóbb a termelőszövetkezeti kong- resszuson tűnt fel, hogy a reszt vevő parasztok arca, fellépése. magatartása, beszédmódja teljesen elüt a hagyományos képtől, amelyet az emlékezet őriz. A termelési viszonyokban. a falusi életrendben végbement átalakulás mellett ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy ezek az emberek és velük együtt sok százezren a betű barátaivá váltak, és immár nemcsak hajtja őket „éhe a szélinek,,éhe a szónak”, hanem jól is lakhatnak belőle. Abból a sölué- lü, változatos és izgalmas folyamatból nőtt ki, formálódót! hieg ez az arculat, amelyet joggal mondunk kulturális forradalomnak. Mert ez valóban kulturális forradalom! — De ha így van, akkor semmi helye sincs türelmetlenségnek, márpedig olykor találkozik vele az ember. Azt szokták mondani rá, hogy egészséges türelmetlenség. Nem tudom, vajon valóban egészségcs-e. Nem mondanám annak, mert nem veszi figyelembe sem az elért sikereket, sem a valóság bonyolultságát, sem a lehetőségeket, legkevésbé pedig a műveltség meghatározó tényezőit. Hadd említsek egyetlen adatot! Náiünk a 15—39 éves emberek 51,1 százalékának nincs meg a 8 általános iskolája. Zömük falun él, kenyerüket fizikai munkával keresik meg. Ez az adat önmagában nyugtalanító és okot adhat sötéten látásra. De iia nem tévesztjük szem elől a folyamat jellegét. akkor korántsem vigasztalan a kéj), de annál világosabbak a tennivalók. Azok, amelyek évtizedekre szólnak, és nem néhány napra. Mindennap előre megyünk egy kicsit, és ebből jönnek ki évek múltán a szép, tetszetős, nagy számok. Itt valóban években kell gondolkodnunk és terveznünk, A népművelés ötéves tervének megfogalmazói joggal állapították meg, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodási problémái és a falu művelődési életének általános elmaradottsága következtében „még mindig sok az adósságunk a parasztság művelődést szintjének emelésében, a falu kulturális ellátásának javításában..Mindezt leszögezve se tűznek ki célul nagyobb feladatot, mint azt, hogy öt év alatt a parasztság 15 százaléka váljék a közművelődési könyvtárt hálózat beiratkozott olvasójává. Csak helyeselni lehet az ilyen reális célkitűzést. Az ilyen számadatban élet lüktet, a valóság adja fedezetet. Mi szükségünk lenne rá, hogy újból Patyomkin-falvakat építsünk és önmagunkat áltassuk, Sokkal jobb, ha rendszeresen felfedező úton járunk, hol is vannak tehát a fehér foltok, és tudomásul vesszük, hogy még nagyon tarka, változatos, ele rendszeres erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy mind megannyi eltűnjék. Türelmünket az a bizonytalanság támasztja alá, hogy clőbb-utóbb el is tűnnek. Az új népművelési évadban talán nem árt erről szólni! Sárközi Andor Marx dédunokája Moszkvában *. Most vagyok másodszor Moszkvában, de remélem, hogy- közeljövőben ismét eljöhetek, hogy alaposabban megismerjem a Szovjetuniót — mondotta Robert Jean Longuet párizsi Ügyvéd és újságíró, Marx dédunokája. Longuet idén áprilisban és májusban járt először a Szovjetunióban, a Kari Marx születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. — Rendkívül emlékezetes, eseménydús napokat töltöttünk itt,- emlékezik Eomguet. Marx idősebb lányának. Jennynek az unokáival, Frederic-kel. Karllal, es Raullal meghívott, tiszteletbeli vendégekként módunkban állt meggyőződni arról, hogy a szovjet emberek milyen mélységesen tisztelik dédapánkat és hogyan óvják hagyatékát. Robert Longuet isimét a Szovjetunió vendége. Ezúttal azért érkezett, hogy megismerkedjék Szovjet-Czbeglsztánnal. — Kévésemre a moszkvai Marxizmus—lentnizmus Intézet és a Marx—Engels Múzeum munkatársai szerveztek meg ezt a kirándulást. Engem ugyanis rendkívül érdekel Üzbegisztán, a köztársaság, amely rövid Idő alatt óriási ugrást tett az analfabétizmustól és a nyomortól a, kulturált országig. Régóta foglalkoztatnak a fejlődő országok, nevezetesen Marokkó problémái, ahol évekig éltem. , Harminc éve foglalkozom a marokkói kérdéssel, ennek az arab allarmiak a fejlődésével, amely előtt, véleményem szerint nagy távlatok állnak. — bár a fejlődés iránya nem mindig helves. Azért erdekel Üzbegisztán, amely példaként állhat a fejlődő arab országok előtt, hiszen az itt élő népek hagyománya? és vallási tradíciói nyagymértékben hasonlítanak. Longuet ajándékot is hozott a moszkvai Marxizmus—Lenlnfz- mus Intézetnek, újabb dokumentumokat Lenin párizsi tevékenységéről és a jogász Leninről. — Apám, mint jómagam, jogász volt. Annak ideién gvakran ellátogattak hozzánk orosz politikai emigránsok. Jól emlékszem Sztveklovra. az oros* forradalmárra, aki különösen gvakran megfordult nálunk. Lenin maga is két vagy három alkalommal volt apám. vendége. Apám hagyatékában megtaláltam Lenin egyik beszédének másolatát, amelyet egy perrel kapcsolatban készített. Apám véleménye az volt, ha ő lenne az ügyvéd ő is így beszélne. Ismeretes, hogy Leninnek nagyon kevés ideje volf ügyvédi tevékenységre. Az általam megtalált dokumentum világos, pontos kifejezései arra vallanak, hogy kitunően ismerte a jogtudományt. — Sokat utazgattam a különböző országokban, — mondia befejezésül Robert Longuet. — Voltam Algériában. Tuniszban, Egyiptomban. Spanvolországban. Angliában, néhánv míg az F*vc- süh Államokban is éltem. Ritkán találkozik az.onbr»?? az ember ilven szívélyes vendégszeretettel, mint a Szovjetunióban Különösen megragadott, hosry a szoviet emberek milyen féltő gonddal óvják a múlt kulturális emlékeit. G. Vasziljeva Faluról falura Központok vonzásában Hideg, rideg a ságújfalui ta- séges fejlesztéshez, mert a re- nácsháza. A családias meleget gionalizálás nem egyszerű a falu népe. A jelenlegi KISZ- klub nem töltheti be ezt a teremtő asszonyi kezeknek is feladat. Mindenekelőtt a köz- szerepet, mert elhanyagolt. A pontokat fejlesztik, de nem fiatalok se nagyon látogatják, éli meg az élet máshol sem. inkább szórakoznak a közeli Ságújfaluban azonban Dénes megyeszékhelyen vagy Ka- Andor tanácstitkár borúlátó- rancsságon. an ítél. Néhányan kifogásolják, hogy — A választásokat megelő- Ságújfaluba nem jöhet a Dégondot okozna lakályosabbá varázsolni. Azt mondják, valamikor vadászkastélynak építették, s arra a célra valóban kiválóan alkalmas. A falu egyébként nem annyira egyhangú, mint ez az etesi út ző jelölő gyűléseken sok ki- ryné Színház, mert nincs homelletti félreeső épület. Sokszínű, pezsgő élet zajlik a szebbnél-szebb házakban. Aki végigmegy az utcákon, azonnal megállapítja: nem lehet rossz soruk a falubelieknek, hiszen gazdag építésű porták SQra- koznak egymás mellett. Ságújíalu, a kétlaki falvak életét éli. Az alig ezerháromszáz lelket számláló településről áz autóbuszok csaknem négyszáz férfit és nőt visznek a környező bányákba, gyárakba. Salgótarján és Nagybátony a vonzási központok. A termelőszövetkezetbe csaknem százan járnak. A föld munkásai nem távoznak e] itthonról, de a termelőszövetkezet központja már a szomszédos Karancsságon van. vánságöt mondtak el a válasz- vá. Karancsságon ott áll a tópolgárok. Sajnos, nincs any- nagy művelődési otthon mond- nvi pénz, hogy mindent meg- ják, üresen. A ságújfaluiak valósíthassunk. A költségvetés megtöltenének-e egy hasonló kevés, a fejlesztési alap még hajlékot? Alig hihető. Am kevesebb. Pedig sürgősen ja- miért ne nézhetné együtt a vítani kellene a repedező is- három község színhézpártoló kolafalat, autóbuszvárót sze- közönsége a Dérynét? Csupán retnénk építeni, a tanácsháza akarat dolga, tetőszerkezetét is ki kellene — Az óvoda a legfontosabb! cserélni. Belevettük a három- — hangsúlyozza ismét a ta- éves fejlesztési tervbe, de úgy nácstitkár hírlik: nem kapjuk meg a Felépítéséhez háromszázöt- szukseges háromszázezer fo- veneZer Corinti fenntartásához , ,. . Pedig huszonöt gyerek kellene Folytatja a felsorolást. állandóan. Az üzemeltetést — Az óvoda lenne a leg- saját költségvetésből kellene sürgősebb, meg kövesút az új megoldani. Jő volna azonban lakótelepi. részekre. előbb megvizsgálni, lesz-e Ez a kívánságlista felszítja a elegendő gyerek hozzá s vál- kíváncsiságot. Ha ennyi min- laiják-e a szülők a terheket? den hiányzik, mi van ebben a A legfontosabbat, az iskolai Sásújfalu a jövőben való- faluban? Kezdjük talán a ta- napközit megkapta a község. színű nem él önálló közigaz gatási életet. A körzetben Ka- rancsság lesz majd a centrum, s hozzátartozik majd Ságújnácsháza mellett, a művelődési otthonban. Jobbára csak mozielőadásokat tartanak itt. A rendezvény fehér holló falu és Szalmatercs is. Ehhez Többet érne egy barátságos azonban még évek hiányoz- klub, ahol a kulturálódás mel- nak, meg anyagi erő a szűk- lett társadalmi életet élhetne itt étkezhet pedagógus és gyerek, mivel konyhát is építettek melléje. Nem rossz a felnőttek ellátása sem. A falut átszelő útvonal mellé bisztrót épített a földművesszövetkezet, aminek még Pesten is híre kelt. Van a faluban két vegyesbolt, egy húsbolt, ahol sok esetben jobb az ellátás, mint a nagyobb településekén Meggondolandók tehát az elhangzott kívánságok. A megfontoltság, az ésszerűség mást ír elő. Bűn lenne az anyagi erőforrásokat szétforgácsolni, félmegoldásokba fektetni a pénzt, hiszen a fejlődés túlhaladja mindezt. Ság- újfalu vonzási körzetbe terül el. Az ipari körzet még akkor is érezteti a hatást, ha létrejön a hármas egység. A közintézmények fejlesztése és fenntartása, a falusi élet városiasodásának meggyorsítása azonban gazdagabb lehetőségek közé kerül. S ez a jövő útja. Az utóbbiakat Bodnár József, a szécsényi járási tanács elnöke is megerősíti: — Ságújíalu mindazt megkapta, ami szükséges volt. Némely esetben többet is. Az emberek alapvető ellátásának biztosítása továbbra sem szenved csorbát. S ez a lényeges. Az oktatás, a művelődés vagy a közigazgatás körzetesítése nem érinti alapvetően az embereket. Nyugodtan el lehet járni a karancssági művelődési házba színdarabot nézni, hiszen közelebb van Ságújfa- luhoz, mint Karancsság felső végéhez. A falu és a város közötti különbségek megszüntetésének az útja nem sima, .. Pádár András NÓGRÁD — 1968, szeptember 18„ szerda 3
