Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-17 / 193. szám
Csak az intenzitás növelésével? Csökkentett munkaidő a bányagépgyárban Kutatók a fold alatt Miről „mesél" o geológiai csoport vezetője A ZAGVVAPALIALVI BAiWAGÉPGYARBAN is rövidített munkaidőben dolgoznak július 1. óta. Kéthetenként szabad nap jár a dolgozóknak. Ez az intézkedés az egész kollektívát érinti, tehát 600 embernek lett több a szabad ideje. A rövidített munkaidő feltételekhez kötött: a termelés és a kereset nem lehet kevesebb a korábbinál. Ennek biztosítása nem egyszerű feladat. Igen jelentős műszaki és szervezési intézkedések szükségesek. Ha az ember kézbe veszi a gépgyáriak intézkedési tervét, azt hiszi, hogy csak a munka intenzitásának a növelését vették figyelembe. Pedig nem így van! Több műszaki és munkaszervezési intézkedést tettek, — amiről nem beszélnek a papírok. Az első félév jól sikerült ebben az üzemben. Az elért több mint 11 millió forint nyereség olyan eredmény, amilyennel nem sok hasonló üzem dicsekedhet. Mindezt a tervezettnél kevesebb létszámmal és túlóráztatás nélkül valósították meg. Vajon a munkaidő csökkentésével tudják-e ezt a szintet tartani, avagy „eladják” az előnyt. — Ez a tartalék megvolt az üzemben. Röviden csak ennyit tudok mondani — vélekedett Csontos József főmérnök és hozzáfűzte: — Júliusban a szabad szombatok ellenére sem csökkent az üzem termelése, sőt fokozódott. A kereset sem kevesebb, inkább több. — Csak az intenzitásból? — Abból is. A munkaidőmérleg és munkanap-fényképezés alapján igyekszünk csökkenteni a veszteségidőket. Korábban nem egyszer megfigyeltem: később kezdtek. Műszak vege előtt fél órával már alig, vagy csak tessék-lássék módon dolgóztak. Most má6 a helyzet. A pártszervezet és a szakszervezet segítsége éppen abban mérhető le. hogy lényegesen jobb a munkához való viszony. A sok agitáció, beszéd, nem volt hiábavaló. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Történt itt egy és más — folytatja. — Éppen ezekről szeretnénk hallani. „VAGY NAGYON JÓL DOLGOZNÁK az anyagbeszerzőink, vagy szerencsénk van” — mondtam valamelyik nap. Az i6 lehet, hogy mind a kettő igaz. Tény, hogy az idén még nem volt anyagellátási gondunk, és ez a korábbiakhoz viszonyítva nagy dolog. . — Azelőtt egy-egy hiba a rajzon három napot is késleltette a munkát. Egyedi termékeink vannak, sok a rajz. Most másképp csináljuk. Egy műszaki szervezet a programozás előtt átvizsgálja a terveket és az esetleges hibákat a tervezővel korrigálja. Ha valami mégis előfordul,, fel óra alatt rendezni tudjuk. — A gyártásszervezésben sikerült-e előbbre lépniük? — Az idén kezdtük alkalmazni a gyártás előkészítési program szerinti munkát. Úgynevezett „indítási sorrendterveket” készítettünk, a termelési osztály pedig ezek szerint irányítja a darabolót és az előkészítő üzemeket. Azelőtt a gyártás megkezdésénél még hiánylista volt arról, hogy milyen alkatrészek nincsenek. Most pedig már előre úgy rendezzük, ne legyen hiánylista. A daraboló üzemrész, ami egyébként az áruaMB—H—i forgalmi osztályhoz tartozik, méretre szabva, komplett készletet szállít a gyártó üzemeknek... — Közismert nálunk a daruhiány. A félév végére kaptunk egy autódarut. Ez igen sok segítséget jelent a nagyszerkezetek gyártásánál. A gép az egyműsza- kos termelés mellett is napi tíz órán át dolgozik. Az anyag- mozgatásra fordított idő lényegesen csökkent és ez a termelésben realizálódik. — Emlékszem, sok gondot okozott mindig a belső anyagmozgatás. Van-e már változás, illetve várható-e javulás? — Készülnek a targuncautaa- A süveggerenda-gyártó üzemben az anyagmozgatás már targoncával történik, rövidesen úgy lesz a görgőüzemben is. Az út már ott is kész. A süveggyártásnál a hőkezelők folyamatos munkarendben dolgoznak. Itt volt a szűk keresztmetszet. Ezért úgy intézkedtünk, hogy a 16 tagú részleg két új munkaerővel fél év alatt nyolc és fél havi munkát végezhessen el — mondja a főmérnök. A tervekben megjelölt hegesztőberendezésről csaknem megfeledkezett, pedig ahogy mondja, az a munkaidő-rövidítés miatt kieső termelésnek csaknem felét pótolja egyedül. A HALLOTTAKBÓL ÍTÉLVE megállapíthatjuk: nemcsak a munka intenzitásának növelésére alapoztak. Amikor a terv készült, már egy sor műszaki szervezési intézkedés folyamatban volt, aminek jó része meg is valósult. Valószínű erre gondolt a főmérnök, amikor azt mondta: ez a tartalék megvolt az üzemben. Bodő János Hasznos vetélkedő A szécsényi termelőszövetkezet építési vállalkozásának műszaki dolgozói, szakmunkásai egymással versenyezve dolgoznak a központi műhely építésénél. Eddig a vállalkozás dolgozói 3100 óra társadalmi munkaórát végeztek az épülő létesítménynél A vetélkedő mindenképpen hasznos, hiszen a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az idén elkészül az új központ. Így aztán jövőre már lényegesen jobb körülmények között dolgozhatnak az építők. Tapasztalatcsere Ausztriában A Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége négynapos tapasztalatcserét szervez Ausztriába. Az út célja, hogy a termelőszövetkezeti elnökök, állattenyésztők néhány nagyüzemben tanulmányozzák a szarvasmarha- és baromfitenyésztés legeredme- nyesebb módszereit. A rétsági és a balassagyarmati járás közös gazdaságaiban rendkívül nagy az érdeklődés a tapasztalatcsere iránt. A területi szövetségnél mintegy 90 szövetkezeti szakember részvételére számítanak. Gazdag dohánytermés Gazdag dohánytermés ígérkezik az ilinyi határban. A szövetkezetben 10 holdon termesztik ezt a rendkívül fontos és jól jövedelmező ipari növényt. Korábban mintegy 7 mázsás holdanként! terméssel számoltak a szövetkezetiek. A mostani kilátások azonban ennél jóval kedvezőbbek. A dohánybeváltó vállalat szakemberei nemrégen látogatást tettek Ilinyben, megnézték a dohánytáblákat, s az előzetes becslések tízmázsás holdan- kénti termést sejtetnek. Megrendelésire több mint egyiriillió forint értékű geológiai jellegű munkát végeztek a Nógrádi Szénbányáknál. Dr. Bartkó Lajostól, a geológiai csoport vezetőjétől tudtuk meg, hogy tulajdonképpen miről is van szó. — A Központi Földtani Hivatal megbízásából Minke sen, a Mátra alatt, annak közepe felé, hajtunk egy kutató ereszkét. Az idén kapott 750 ezer forintból már kihajtottunk 200 méter hosszú vágatot. Jövőre folytatjuk ezt a munkát. Tulajdonképpen arra vagyunk kíváncsiak, meddig terjed a széntelep a 600—700 méter vastag fedőkőzet alatt. Ezt a külszínről fúrásokkal nehezebb lenne megkutatni. Nem mi finanszírozzuk ezt a munkát, de érdekünk fűződik hozzá. A tapasztalatok, kedvezőek, meri lennie kell itt egy 18 centi vastag és jó minőségű széntelepnek. Ménke s szénvagyona tehát növekszik. A feltárás a szénbánya feladata lesz. — Jövőre Budapesten Európa-szintű geológiai kongresz- szus lesz. Néhány munkánk már ezzel is kapcsolatos, amit félmillió forint értékben az Állami Földtani Intézet rendelt meg. Ez földtani fúrás és bányászati kutatás. Sámsonházá- nál például készül egy árokA megye juhászataiban fejt tejet a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat szécsényi üzemében dolgozzák fel. ,Az üzem az elmúlt hetekben is jelentős mennyiségű tejet vett át a termelőszövetkezetektől, amelynek a feldolgozása a befejezéséhez közeledik. A szécsényi üzemben július 31-ig több mint 250 ezer liter juhrendszeres feltárás. .4j úgynevezett Buda-heqyen a tengeri üledékes kőzetek és rétegsorok vizsgálatához rendkívül szép előfordulást találtunk. — Kts- terenyén, a Gyulai völgyben, a meredek oldalon, a hármas széntelepel, illetve rétegsort tudjuk bemutatni a külszínről. — Kazáron a széntelepek alatti rétegsoruk vizsgálata folyik. A sámsunházi, ménkesi, kazárt munkák elemzését anyagvizsgáló laboratóriumunk végzi el. Ez mintegy 340 ezer forint értékű munka az idén, amiből 190 ezer forint értékű már megvalósult. Ezzel is magyarázható, hogy a jövő évi nemzetközi geológiai kongresz- szus egy része itt, a nógrádi medencében zajlik le. — Van azután olyan megbízatásunk is, mint a legutóbbi, a mizserfaí külfejtés helyén keletkezett tóval kapcsolatos földtani szakvéleményezés, főleg a talajcsúszás és a várható vízmennyiség felmérése érdekében. Most félmillió köbméter viz tárolódik ott, a tó legmélyebb pontja meghaladja a 22 métert. Ha a Felső-Zagyva vizét beleengedik, akkor másfél millió köbméter vizel is tárolhatnak ebben a tóban — mondja dr. Bartkó Lajos. B J. tejet dolgoztak fel. A jó minőségű juhtejből több mint 35 ezer kilogram export minőségű és 2550 kilogramm belföldi fogyasztású Kaskavál sajtot és több mint hétezer kilogramm juhgomolyát készítettek. Az üzemben a napokban kezdték meg a poharas tejföl készítését, amellyel a kereskedelem jobb ellátását kívánják elősegíteni. Szécsényi „Kaskavál" exportra Készül a poharas tejtől Krátki János mégis Nyolcszázezer forint csibéből Ketten beszélgetnek a kutasói termelőszövetkezet irodaházának udvarán. Biztos, hogy Krátki nem indul? Kitől hallottad? — Azt beszéli mindenki, hogy nem — felel a másik. — Hej, de ha mégis indul! — Akkor jobb, ha közülünk senki se megy el a versenyre... A beszéd hallatán nagyon furdal a kíváncsiság, s közbeszólok. — Vajon miért? Az olajosruhás férfiak furcsa pillantást vetnek rám. Valami lenézésfélét vélek mosolyukban a tájékozatlanságom miatt. — Ha Krátki elindul a szántóversenyen, fújtak mindenkinek — oktatnak ki. — A környék traktorosai meg is mondták, hogy ha Indul, inkább itthon maradnak... * Krátki János régi jó ismerősöm. Kiváló szerelő, a megyei, országos — sőt nemzetközi! — szántóversenyek előkelőén helyezett, régi résztvevője, a Pásztói Gépjavító Állomás dolgozója. A mátraverebélyi szántóversenyen azonban hiába keresem a versenyzők között. Különféle véleményeket hallok felőle. Egyik azt mondja, nem indul, a másik, hogy nem indulhatott és így tovább. De itt van valahol, keressem csak a felsőtoldi traktorosokat, azoknak az edzője. — Miért nem verseny zel, János? — csapok le rá. Elmosolyodik a válasz helyett, de nagyon fanyar ez a mosoly. Azután hirtelen kitör belőle a keserűség. — Nagyon szerettem volna indulni, de nem lehetett... — Miért? — Azt mondták, úgyis elviszem az elsőséget. Jobb ha nem indulok, mert elmegy a kedvük a többieknek. Hiába érveltem, hogy nem biztos az az elsőség... Hamisság bujkál a hangjában. Persze nehéz elképzelni, hogy Krátki nem nyer — még ha ő maga mondja, akkor is. Tudása, szakmai rutinja, a nagy versenyek légkörében való jártassága, no meg a félelmetes híre jelentős előny a többiekkel szemben. — Az országoson azonban indulsz? Megvonja a vállát. — Nem biztos. Vajon ki ad nekem egy traktort, hogy gyakoroljak, elvigyem a versenyre? Hiába vagyok országos kerettag, ha mindez hiányzik. .. ★ Aggályai megalapozottak. Hogy miért? A következő véleményekből kiderül, — Azt mondják, hogy Krát- klt az üzem nem engedte Indulni a szántóversenyen. Így igaz ez? — kérdezem Kazin- czl Jánost, a Pásztói Gépjavító Állomás Igazgatóját. indulhat Az igazgató hevesen tiltakozik. — Krátki, mint ■ országos kerettag, a megyei versenyen való részvétel nélkül indulhat az országos szántóversenyen. Mi különben sem tudtuk volna indítani, mert a gépjavító már minden traktort eladott a szövetkezeteknek. Gépet tehát nem tudunk neki biztosítani. Arra azonban adtam engedélyt és lehetőséget, hogy a felsőtoldi tsz-elnök kérésére elvállalhassa a szövetkezeti traktorosok felkészítését a megyei versenyre. Annak sincs akadálya, hogy Krátki részt vegyen az ötödik országos szántóversenyen. Én elengedem. — S traktort honnan kap? — Remélhetőleg valamelyik termelőszövetkezettől... * Habár Bencze Barnának, a szántóverseny vezetőbírájának nagyon sok dolga akad, szakít néhány percet a tájékoztatásomra. A pásztói járási tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője kiváló ismerője az országos és a nemzetközi szántóversenyek szabályzatainak, az országos versenybizottság tagja. Tőle a következő tájékoztatást kapom: — Krátki János a negyedik országos szántóversenyen a hatodik helyen végzett. A következő országos versenyen a keret első hat helyezettje előzetes verseny nélkül indulhat így Krátki is. Traktort viszont csak valamelyik termelőszövetkezettől kaphat. Gondolom, a felsőtoldiak adnak neki... * A szántóverseny értékelése után nagy a boldogság. Krátki fáradozásai sikerrel jártak. Az első helyen Kelemen János felsőtoldi traktoros végzett, s Krátki vigasztalódhat (?) a legjobb edzőnek járó jutalommal. A nagy ujjongás közepette szólítom meg Herédi Sándort, a felsőtoldi tsz-elnö- köt. — Krátkinak is jut egy traktor a szövetkezetből? — Kevés a gépünk — válaszol az elnök, s elvonulnak. *• Furcsa helyzet. Él a megyében egy kiváló versenyző, aki eddig csak dicsőséget szerzett a megyének, s most mégsem talál segítőre. A lehetőség most is megvan, de a feltételek hiányoznak. Egyedül viszont képtelen megteremteni. Vajon ki segít? Hiszen a napok vészes gyorsasággal telnek, s huszonharmadikán már országos verseny! ★ Ez a három szóból álló kérdés lett volna a finálé, ha nem találkozom véletlenül Heren- csényi Józseffel, a Cserhát— Karancs Hegyvidék Termelőszövetkezeti Területi Szövetség titkárával. Azonban ő végighallgatta a felháborodásomat, s a következőt mondta: — A szövetség elvállalja a segítséget. Találunk rá megoldást, hogy Krátki János elinduljon az országos szántóversenyen! Erre a szavamat adom! Most már Krátkin a sor! Pádár András Egyre eredményesebb a baromfitenyésztés és hizlalás a mágyarnándori termelőszövetkezetben. Amint azt a közös gazdaság elnöke mondotta, az idén 140—13o ezer csibét értékesítenek. Ez a mennyiség mintegy 40—45 ezerrel több annál, amit a termelési tervek előírnak. Említésre méltó, hogy a baromfitenyésztő szoMég a külföldiek is megállnak az érsekvadkerti földművesszövetkezeti műszaki áruház előtt. Az egy éve három különálló boltból létrehozott áruház a fővárosi ízléseknek is megfelel. Dísze a megye legnagyobb községének, s ugyanakkor a legújabb, legdivatosabb vegyescikkeket megkapja benne a vásárló. Zachar János üzletvezető szívélyesen ad tájékoztatást az ellátásról, a forgalomról, a napokban lezajlott nyári vásár eredményeiről. A jó házigazda büszke érzésével sorolja, hogy a legtöbbet forgal. maztak a különféle gyermek- és férfi-ingekből. De sokan vásároltak női szandálokat, kiskosztümöt, különféle kötöttcialista munkacsapat jelentős erőfeszítéseket tesz a felhasznált abrakmennyiség csökkentésére. Jelenleg mintegy két és fél kiló abrakot használnak fel egy kiló csibehús előállításához. A szövetkezetnek csaknem 800 ezer forint jövedelmet hoz az idén a csibehizlalás. árukat. Számosán vásároltak televíziót és rádiót — amelyeket harminc százalékos árengedménnyel kaptak meg. A nyári vásár ideje alatt több mint negyedmillió forint értékű áru lelt gazdara. Az idén a tavalyinál korábban — még augusztusban — rendezték meg a vásárt, és ez sokkal kedvezőbben érintette az embereket. De nemcsak a vásár vonzza ide az érdeklődőket, hanem a nagyobb választék is. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei első féléves forgalom kereken egymillió forinttal volt több, mint tavaly az első félévben. Ennyit jelent a régi kis bolti egységek ösz- szevonása, sí egy korszerű áruház létesítése. NÓGRÁD - 1968. augusztus 17., szombat 3 Negyedmilliós vásár Ersekvadkert en
