Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

I----------------------------------------------------------------------------------------------­Az állattenyésztés „erőtartaléka” Országosan 2,5 millió rét- és legelőterület járult hoz­zá a szarvasmarha-tartáshoz. 1963 óta gazdaságpoliti­kánkban számolunk ezzel a jelentős „erőtartalékkal”. Az ötödik éve rendszeresített legelőíejlesztési állami támogatás, s az ezt kiegészítő .gyepgazdálkodási szakta­nácsadás eredménye az ország valamennyi megyéjében megmutatkozik. Minden megyében évente 2—3 alka­lommal rendeznek járási vagy megyei szintű legelőgaz­dálkodási bemutatót a korszerűen kezelt legelőkön. A vélemények megegyeznek abban, hogy ősgyepeink szakszerű kezelése és trágyázása a fűtermés többszörö­sét eredményezi, a korszerű hasznosítás — legeltetés — a terület jövedelmezőségét, az állattartás olcsóbbá té­telét, a termelőszövetkezetek jobb takarmány ellátását állandósítja. Még olyan aszályos évben is, mint az idei, megmutat­koznak a trágyázás és a szakszerű legeltetés előnyei. Ahol az őszi, valamint kora tavaszi műtrágyázások kel­lő időben és mennyiségben megtörténtek, a gyepállo­mány üdébb és jobban tűri az aszályt még a nem öntö­zött legelőkön is. Az utóbbi években a hegyi legelőkön a termés átlagos mennyisége 60—90 mázsa között voll. Az állandó szaktanácsadás mellett kezelt és hasznosí­tott, száraz művelésű legelőterület 63 százalékán, 1967- ben még július—augusztusban is rendszeresen tudtak legeltetni. Számos helytelen szemlélettel találkozunk még: pél­dául a legelőgazdálkodást, a legelővel való törődést, az állami támogatástól teszik függővé. Van tsz, amely a jó termésátlagú, műtrágyázott, vil­lanypásztorral legeltetett legelőt elhanyagolja, mert az állami támogatás megszűnt. Visszatérnek a szabad le­geltetésre, sajnálják a műtrágyát a legelőtől. Az állami támogatás elosztása se mindig megfelelő. Számos megyében a rendelkezésre álló összeget túl sok termelőszövetkezetnek osztották szét. A termelőszö­vetkezet a kapott pénzből nem tudott eredményes, át­fogó tervet kidolgozni, s így a befektetés haszna elma­rad. A tsz-ekben a tapasztalatokból és a bemutató legelők eredményeiből fel kell ismerni: mit jelent a termelő- szövetkezet takarmánygazdálkodásában a legelő. Ál­lami támogatást pedig csak arra a helyre kell adni, ahol az eredményes legelőgazdálkodás kialakításának tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Az a cél, hogy minél több termelőszövetkezet legyen, ahol hasznos, az állattenyésztést olcsóbbá tevő, korszerű gyepgazdálko­dás alakul ki. Dr„ Danisska József A rendelkezést túllépte az élet A városi tanács igazgatási ján a város kertes házainál Osztálya, Juhász István, Salgó- (ezeknek a száma több száz) tarján, Táncsics út 10. szám be lehetne, illetve be kell alatti lakost határozatilag kö- szüntetni a nyúltartást. A nyúl telezte a nyúltartás beszünte- pedig igen hasznos állat. Eny- tésere. hiti a közellátási húsgondot, A határozat jogi alapját a friss húst biztosít a családnak, városi tanács köztisztasági a szőrmeipar nyersanyaga is szabályredeletcnek 15. §-a 5. igen jelentős exportcikk. A pontja képezi:,,... 10-nél több tavalyi nyúlexport például nyúl... a többi állatokból egymillió dollárt hozott a nép- (ló, szarvasmarha) pedig két- gazdaságnak. tőnél főbb nem tartható.” Sokan nerh tudják, hogy a Többek között ezt tartalmazza nyúl mennyire higiónia-igé- az 5. pont, ami gyakorlati- nyes jószág. így tehát a nyúl- lag annyit jelent, hogyha egy tenyésztőnek igényesnek kell tenyész anyanyúl tíz fiókát lennie az egészségügyi köve­tő2 a világra, akkor azojc kö- telmények betartásában, kü­zdi el kell pusztítani - mert lönben ráfizetéses a tenyész- az állomány tíznél több. tés. Ennek érdekében Juhász Ez a furcsa 15. paragrafus István is megtesz mindent, nem tart lépést az élettel, tar- Ezt jegyzőkönyvileg rögzítette talma erősen kifogásolható, is az egészségügyi osztály el­őlem veszi figyelembe és szá- lenőre, akit a nem éppen jó- mításba a népgazdasági érdé- indulatú bejelentés kivizsgálá- keket sem. Ha eszerint jár- sára rendeltek ki. A városi nak el fonák helyzet alakul tisztiorvos mégis javasolta a ki. Viszonyítsunk csak! Egy nyúltenyésztés beszüntetését, 6,5 mázsás ló szabadforgalmi mert tíznél több az állomány, ára körülbelül hétezer forint. Juhász István 24 éves rok- Ha három kilogrammos nyu- kant nyugdíjas. 900 forint a lakkal számolunk, 216 darab nyugdíja. A nyúltenyésztésből tesz ki 648 kilogrammot. Vi- származó jövedelem kiegészí- szont a húsnyúl kilogrammon- ti a nyugdíját, s biztonságo- kénti ára 23 forint. így a 216 sabbá teszi a család anyagi darab nyúl ára 14 904 forint, helyzetét. Tagja a városi ta­Juhász István 50 húsnyúlra nács vb által engedélyezett szerződött exportcélra a föld- Nyúltenyésztő Társulásnak, művesszövetkezettel. Ez pedig amely manapság már 60 80 nemes valutát jelent. Ezt a tagot számlál. Ez a társulás népgazdasági érdeket tehát az az idén 3000 húsnyulat ad át említett paragrafus nem ve- exportra. szí figyelembe. De a gazda- A Nyúltenyésztő Társulás ságosságot sem: azt, hogy tíz népgazdasági jelentősége vi- anyanyúltól évente háromszo- tathatatlan, így megkülönböz- ri fialtatás mellett (egy fial- tetetten kellene véle foglal- tatás nyolc szaporulattal szá- kozni. Helyes lenne a köz- molva) 240 nyúl nevelhető fel tisztasági szabályzat 15. parag- csekély hat négyzetméter alap- rafusát _ a valóságos^ élethez területen, szabvány nyüUz&t- igazítani, a közegészségügyi és récét figyelembe véve. A 15. az állategészségügyi normák paragrafusban foglaltak alap- megtartása mellett. L. L. Jés pusztított a pásztói járásban A hét elején nagy szélvihar kíséretével jégverés érte a pász­tó: járásban Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa. Vanyarc, Küllő és Szirák községek termelőszövetkezeteinek földjeit. A jégverés nagy károkat okozott a dohány, uborka, paprika, pa­radicsom, kukorica és maglucerna növényekben. Egyházas- dengelegen a termelőszövetkezet mellett 160 hold háztáji ku­koricában is kárt okozott a jé gverés. Az Állami Biztosító szakértői megkezdték a károk felméré­sé;. 4 NÓGRÁD - 1968. augusztus 17., szombat A fehér köpeny becsülete Mfúrt nagyobbak a mai gyerekek9 Különböző vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a mai fiata­lok növekedésének és érésé­nek figyelemre méltó meg­gyorsulása nagymértékben az egymástól távoleső területek­ről származó partnerek gene­tikai hatásának a következmé­nye. A közlekedés meggyorsítása, a munkaerő-vándorlás, a lakos­ságnak fokozott keveredése révén mind több olyan háza­sulandó fél kerül össze, akik egymástól távol eső születési helyekről származnak. E korábban erősebben el­szigetelt embercsoportok ke­veredése következtében az utódok magasabbak lesznek, mert egy még ma is rejtélyes biológiai törvény alapján a genetikailag egymástól külön­böző szülők utódai annál erő­sebbek. magasabbak és egész­ségesebbek, minél eltérőbbek voltak egymástól a szülők. Ez a jelenség az úgynevezett he- terózis hatása. Ejtőernyővel a tenger kincseiért Az Elba szigete körüli vi­zeket a római császárkor hajó­temetőjének tekintik. Nem­rég egy halász Elba közelében r>o méter mélységben egy ha­jóroncsot fedezett fel, amelyen sok száz borral, olajjal és ga- bonaneműekkel töltött antik amfora volt. Miután a halász hálójában egy algákkal és iszappal borí­tott római amforát sértetlenül hozott a felszínre, most meg­kezdték a szisztematikus men­tési munkákat, hogy az értékes régiségeket lehetőleg épen fel­színre hozzák. Ehhez új mód­szert alkalmaznak: az amfo­rák fülére békaemberek kis ejtőernyőket erősítenek és az ernyő alá sűrített levegőt pré­selnek. A nyomásra az ejtő­ernyő a víz felszínére emelke­dik, s sértetlenül húzza fel magával az antik amforákat is. Az idén az egész világon bensőséges ünnepségeken em­lékeztek meg Semmelweis lg nác, „az anyák megmentője” születésének 150. évfordulójá­ról. Nevét örökéletűvé tette, hogy munkatársainak és a környezetében dolgozó sze­mélyzetnek kötelezően elren­delte a betegek vizsgálata előtti fertőtlenítő kézmosást. Felfedezése — ami a kon­takt fertőzés veszélyét illeti — ma is éppen olyan időszerű. A védekezés mindenkire, de különösen az egészségügyi dol­gozókra kötelező. Ugyanis gyakran találkozunk olyan * ★ Békés István kissé vaskos könyve, a Napjaink szállóigéi a Kossuth Könyvkiadó egyik legkeresettebb, s méltán ér­deklődést kiváltó kiadványa. Magyarországon 30 éve nem jelent meg szállóige-gyűjte­mény, Tóth Béla egykor híres szállóige-kompenduma pedig már elmúlt 70 éves. A világ kereke pedig sokat forgott azóta, s a szállóigék is változtak, születtek vagy elhaltak, értelmezési körük szűkült vagy esetenként tá­gult. Mi is a szállóige? Olyan velős mondás, amelynek ere­dete meghatározott vagy meg­határozható. A Napjaink szál­lóigéi, természetesen, nem szállóige-lexikon. Békés István előszavában közli, hogy a kö­tet összeállításával célja volt rögzíteni a napjainkban „ma­gyar nyelven szálló szárnyas­szavak kicsiszolódott formá­ját”, felmutatva eredetüket, s példákkal jellemezni haszná­latuk módját. A szerzőt e munkája meg­írásakor is széles körű histó- riai-kultúrhistóriai érdeklődés vezette. A könyv anyagának összeállításánál — egyében kí­vül — felhasználta a legújabb Büchmann-kiadásoknak, a Szájról szájra két kiadásénak több adatát. Észrevehető a egészségügyi dolgozókkal, akik figyelmen kívül hagy/ a higiéniai előírásokat, nem veszik komolyan és sorozato­san megsértik a kiadott ren­deleteket, szabályokat. Szinte naponta láthatjuk, hogy a kórházak, rendelők ebédlőibe abban a munkaruhá­ban mennek ebédelni az egészségügy dolgozói, ame­lyekben előzőleg betegekkel, talán éppen fertőző betegség­ben szenvedővel foglalkoztak. Sokszor érthetetlen okból, még a vizsgáló műszereket is magukkal viszik! Annak elle­nére, hogy a megyei kórház­külföldi idézet-szótárak átta­nulmányozása is, a kötet zö­me azonban saját gyűjtésből állt össze, s ez teljes mérték­ben vonatkozik „A szocializ­mus szárnyasszavai”-ra, ame­lyeket most talál meg a magyar olvasó először szálló­ige-gyűjteményben, s „A két háború és közte” című fejezet­re is. A könyv 16 fejezetre tago­lódik: Könyvek Könyve, Hel­lász és Róma, Történelmi tal­lózás, A honi históriából, Két világháború — és közte, A szocializmus szárnyasszavai, Világirodalmi örökség, Két fo­gadott klasszikusunk, Irodalom és írás, Hazai remekművek­ből, Gyöngyszemek a magyar prózából, Drámánk és tragé­diánk, Milliók nevében emelt szavak, Ifjú szívek és fiatal életek, A tegnapi holnap, Nó­taszóból — szállóige. A Bibliát vagy a görög­római klasszikusokat sokkal kevésbé ismeri korunk embe­re, mint a régebbi korokban élők. Bár a két Testamentu­mot, a héber ősközösség mí­toszainak és mondáinak, a jú- deai rabszolgatársadalom le­gendáinak és paraboláinak művelődéstörténeti és szocio­lógiai jelentőségét senki sem ban büfé is van, egészségügyi dolgozóinkat naponta láthat­juk a kórház melleit levő árusító kocsinál. De találkoz­hatunk fehér munkaköpeny­ben levő egészségügyi dolgo­zókkal más üzletekben, presz- szókban. sót a piacon is, ahol pedig köztudomású, hogy az egészségügyi értelemben vett higiéniáról a legkevésbé, be­szélhetünk. Jó lenne, ha végre azok is betartanák az egészségügyi előírásokat, akikre nemcsak a betegek gondozását, de egészségügyi nevelését Is rá­bízták S B becsüli le, mégis izgalmas ol­vasmány a szárnyasszavak törzsrajainak e kimeríthetet­len fészkébe „hatolni”. A ma­gyarság kőiében a bibliai ere­detű szállóigék többsége Ká- roli Gáspár által magyarra fordított, s 1590-ben kiadott Vizsolyt Biblia szövegéből vert gyökeret. E fejezetben a Le­nin szállóige-használatát pél­dázó idézetek, Lenin testá- mentumi citátumai a legizgal­masabbak, amelyek által Le­nin a bibliai szállóigéket is áss osztályharc fegyvertárába so­rolta. A Szocializmus szárnyassza­vai című fejezet anyagában fi gyelemmel kísérhetjük, hogy a szocialista elmélet és a for­radalmi mozgalomból szár­mazó szárnyasszavak szinte ajkunkon érlelődnek, tömöröd- nek, vulgarizálódnak, válta­nak hangot, értelmet. A fejezet a marxista törzsanyag szálló­igévé vált idézeteivel kezdődik, s a hazaj mozgalmakban ke­letkezett szállóigékkel fejező­dik be. A Két világháború — és köz­te című fejezet bevezetőjé­ben maga a szerző állapítja meg: a századforduló nemze­déke körülbelül úgy viszony- lott 1848 és 67 eseményei­Uj könyv a boltban Békés 1st min s Napjaink szállóigéi Keresem Szamoljovát A kollegám int. Gyere be hozzám. Fontos — mondja. — Tudsz te arról, hogy So­moskőújfalun van Tatjana Szamoljova? __ •>•>•? — Igen. Ne csodálkozz, miért ne. A feleségem említette, hogy szólt a munkahelyén Bodor. A fickó mellesleg köny­vekkel is foglalkozik. Bizomá­nyos. Szóval kultúrember. Ál­lítja, hogy határozottan felis­merte a filmszínésznőt egy öt­tagú társaságban. Ma szerda van. Csütörtökön már elutaz­nak. Egyébként Bodor azt is mondta, hogy a mozigépész, aki egyébként szakács, ugyan­csak felismerte a filmcsilla­got és ezt terjeszti is a falu­ban. Állítólag többen is lát­ták. Azonnal indulj! — Megbocsátasz, miért nem te mész? — Nem mehetek, fél óra múl­va vidékre indulok. Rád gon­doltam: itt a téma, a szen­záció! — Tudod mit, hívjuk fel te­lefonon a feleséged. Kérdezze meg Bodort, ő biztosan meg tudja mondani, hol található a mozigépész, aki civilben sza­kács. — Legyen... Nejem azt mondja, Bodorral nem tud be­szélni, mert fenn van a pad­láson. Nem akarja lehívni. El­lenben a hír, nem kacsa, mert dolgozik a cégnél egy pesti házaspár, ők is látták Tatjá­nát. Ha ez neked nem elég, akkor egy kocafirkász, egy sajtkukac vagy. + — Kézit csókolom! ön ugye Somoskőújfalun lakik? Érdek­lődni szeretnék. Tud-e arról, I hogy látták Somoskőújfalun Tatjana Szamoljovát, a film­színésznőt. — Nem tudom. Nem hallot­tam. Különben is a falu szé­lén lakom. A mozigépészt nem ismerem személyesen. Igaz, va­sárnap voltunk moziban, de ott nem hallottam, hogy be­széltek volna erről. Az is igaz, hogy mi sem nagyon beszél­gettünk. Bodor mondja? Hát ha ő állítja, akkor lehet ben­ne valami... Nézze, annyit mutatják a tévében Nógrá- dot, sosem lehet tudni? Hát ha itt van! Autóbusz minden órában, a gyors 10 óra 16 óra­kor indul Somoskőújfalura. Még eléri. Én elmennék. ★ (Ez gyorsvonat? Ez egy vi­cinális. Már rég ott kellene lenni. Mit csináljak, ha meg­látom? öttagú társaság. Így mondták. Három hölgy. És ha nem nyilatkozik, biztosan szemüveg van rajta. Ha más nevet mond? Ha letagadja, hogy ő az. Hogyan környékez­hetném meg. Aha . .. megvan! Itt van a zsebemben egy cso­mag, Alba Regia cigaretta. Majd rágyújtok és figyelem az arcát. Nem is rossz. És ha nincsenek a faluban? Ki kell mennem Salgóra, vagy Ereszt- vénybe. Megéri. Már látom mi lesz másnap. Hívatnak. Nem én megyek, a főnök hív en­gem, személyesen. Szinte hal­lom, hogy mondja, látod ez kell! Ez az ügyesség, a lele­ményesség! Vedd fel a kiadó­ban a négy pirosat. Na vég­re, hogy megérkeztünk!) — Pistám, ne haragudj, hogy zavarok, fontos ügy, informá­ció. Volt nálatok egy öttagú csoport. Az egyik hölgy azt mondják, Tatjana Szamoljo­va, a filmszínésznő. Tudsz te erről? Ezenkívül keresek egy mozigépészt, aki Saigon sza­kács. — Nálunk voltak szovjet vendégek, de azok Kemerovó- ból jöttek. Három hölgy és két férfi. Benéztek ide. A mozigépész? Na várjál csak, mindjárt megtudom. Először is Saigon női szakács van. Várj egy percre, elugrom! Nyomon vagyunk. Gyere át a szomszéd­ba, itt van Juliska néni, az ő fia a gépész. — Az igaz, hogy a fiam mozigépész volt, de abbahagy­ta. Sok a munkája. Tudja a vízműnél sofőr. — Kérlek — mondja Pista — ezt nem értem. Hát nem kaptatok jelzést a Magyar Távirati Irodától?-k Keresem mindenütt. Somos­kőújfalun két órát időzöm, sé­tálok. Sehol egy gyanús öt­tagú csoport. Irány Ereszt- vény! A főnök mondja: hát jártak itt németek, osztrákok, szlovákok, de szovjetekről nem tudok. Gyanúsan méreget. Ro­hanok Salgóra. Sehol senki. Kérdezni sem merek. Jövök vissza. Kóvályog a fejem. A rovatvezető fogad. Elmondja, egész nap nem látott. Elmon­dom, hogy ,,ez van”. Nyomoz­tam. Közli, hogy majd meg­nézhetem a prémiumot. Bün­tetést kapok, mert nem vet­tem részt egy értekezleten. Mert Tatjana Szamoljova oda­haza forgat. Mindenki meg­tudhatja, aki forgatja a film- újságokat! Szokács László néz, mint ahogyan a mai nem­zedék a két világháború és közte eltelt időszak esemé­nyeihez. E fejezet tehát kü­lönösen izgalmas mind az idő­sebb nemzedék, mind az if­jabb generáció számára. Hi­szen — hogy csak egy talá­lomra kiragadott példát említ­sek — a Pesti Posta 1944. november 10-én megjelent szá­mának címlap-szalagnyomását az „idősebbek” közül még so. kan olvasták: „Fogóddz, Mal­vin, jön a Itanyarl”. De so­rolhatnám a többit is. Békés István emberismerete, mesélőkedve a lexikálisnak tartott műfaj esetleges ellen­zői számára is roppant élveze­tessé, esetenként lebilincselő olvasmánnyá teszi a könyvet. T. E. A NÓGRÍD mai kérdése: Miért nincs a másik zsebben? Balassagyarmaton, az autöbusz- áliomás várótermében, az Utas­ellátó Vállalat pavilonjának ab- ‘akában tábiacska adja tudtuk bogy a kis bolt augusztus 12-töl Sl-ig szabadságolás miatt zárva tart. Könnyen lehet, hogy a for­galom méretei miatt nem érde­mes erre az időre helyettest be­állítani. Ezért nem nyúlhat — kép­letesen szólva — az Utasellátó Vál­lalat egyik zsebébe. A másik ,zseb” ott a közelben; ennek büfé a neve. Desszert, süteményféle kapható ott, de sem táblás csoki, sem cukorka. Kérdésünk: Miért nem tett cir­ka három hétre néhány tábla cso­koládét, néhány zacskó cukrot az Utasellátó Vállalat a másik zse­bébe?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents