Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

fi nyaralasröl nyilatkozik: S7. ANYAGI LEHETŐSÉ­GŰKEN TÜL aok minden megszabja, lei, hol piheni ki az évi munka fáradalmait. A természetrajongók a sátortá­borban való pihenést tartják a legjobb megoldásnak. Sokan mennek rokonokhoz, ismerő­sökhöz, de egyre több azok­nak a száma, akik a SZOT- üd ülőkben töltik el a két he­tet. Róluk mondják: jó csil­lagzat alatt születtek. .. A Budapesti Kötöttáru-gyár balassagyarmati telepén né­hány dolgozótól megkérdez­tem: hol nyaralt, hogy érezte magát? BADER REZSÖNÉ, az 1. számú blokk vezetője így em­lékezik : — Tizenöt éve vagyok szak- szervezeti tag. Többször un­szoltak, hogy menjek SZOT- üdülőbe. Egyetlenegyszer sem fogadtam el, mert nem áll­tunk jól anyagilag. Szabadsá­gunkat legtöbbször a rokonok­nál töltöttük. Most, hogy ma­gunk mögött tudjuk a szövet­Kémiiődik a rétsági irodalmi színpad A rétsági járási művelődési káz irodalmi színpada is részt, vesz az idén az októberben sorra kerülű IV. balassagyar­mati irodalmi színpadi napo­kon. A rendezvényen tavaly már sikerrel szerepelt az együttes. Az idén a fiatalok problémájával foglalkozó do­kumentumjátékkal mutatkoz­nak be. Símor András Króni­ka című költeményét dolgoz­ták fel modern formában. Ez adja a műsor gerincét. Ugyan­akkor Pap Lajos Invokáció és Burányi Ferenc Fiatalok című költeménye is szerepel műso­rukon. A mintegy 20—25 per­ces műsor próbái már meg­kezdődtek, Alt Gyula és He­gedűs János irányításával. A döntés még hátra van A Veszprémi Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekkel szerződést kötött kén­tartalmú dróthúzó olaj előál­lítására. Az újfajta olajból egy tonnát már elküldött a gyárnak, amelyet a rúdliúzó üzemben lefolytatott kísérle­teknél felhasználtak. Az első eredmények bizta­tóak. Finomabb lett a ter­mék felülete, jobbnak bizo­nyult a kenőhatás, kisebbek lettek a súrlódási tényezők. Mindezekből olyan következ­tetést vontak le, hogy az új olaj használatával jelentősen növekszik a húzókövek élet­tartama, Ä kísérletek eredményeinek végleges összegezése után dönt majd a vállalat vezetősége: mikortól használja nagy mennyiségben az új kéntar­talmú rúdhúzó olajat. Több mint százezer hallgató Befejezés előtt állnak a TIT Nógrád megyei szervezetének munkaterv-tárgyaló szakosz­tálygyűlései. Húsz szakosztály készíti el munkatervét az 1968/ 69-es ismeretterjesztő évre. A múlt év egyedülálló ered­ményt hozott a szervezet éle­tében. összesen 2493 előadás hangzott el, s ez 323-al több, mint a megelőző év előadásai­nak szálfia. A hallgatók lét­száma 123 643 volt. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott a történelmi és közgazdaság­tani ismeretterjesztés iránt. Ezek száma duplájára nőtt. kezeti lakásépítéssel kapcso­latos kiadásokat, sikerült megvásárolni a bútorokat, en­gedélyeztünk magunknak egy SZOT-üdülést Gallyatetőn a Nagyszállóban voltunk a férjemmel. Nagyon jól érez­tük magunkat. Kirándultunk Egerbe, megnéztük a város nevezetességeit. Sokat pihen­tünk. Mondtam is a férjem­nek: aki egyszer megismeri a SZOT-üdülés előnyeit, kényel­mét, utána olyan kedvet kap rá, hogy másképp el sem tudja képzelni nyaralását. — ISMEREM A SZOT- ÜDÜLTETÉS ELŐNYEIT. Örültem, amikor vállalatunk üdültetési bizottsága nekem ítélte a családos beutalót. En­nek segítségével jutottunk el az idén ötéves kisfiámmal Balatonföldvárra, a textiles üdülőbe. Nagyon jól érezte magát. Együtt jártunk fiam­mal kirándulni. Voltunk Ba­dacsonyban, Siófokon, Leltén, Szántódon. Annyira megszokta és megszerette az üdülést, hogy nem akart hazajönni Kénytelen voltam azt mondá­id: ha nem jössz, akkor jö­vőre otthon maradsz. Ez ha­tott. Mióta itthon vagyunk, ki tudja hányadszor meséli el pajtásainak és nagynénikéjé­nek balatoni élményeit. így pergeti vissza a július 12-25- ig tartó nyaralás kedves epi­zódjait Bakta Lászlóné, belró. BORSZÉKI ÉVA KISZ-fia­tal, általános iskolás korában úttörőként ismerkedett meg a Balatonnal. Számára nem új dolog, mégis nagy szeretettel beszél róla. Jelenleg a Novem­ber 7. brigádban dolgozik, így mesél: — Pénteken jöttem haza. Egy hétig voltunk Siófokon, maszek alapon. A társaság részben iskolatársakból, rész­ben régi ismerősökből verbú- válódott. Mivel jól összeszo­kott társaság volt, nem na­gyon ügyeltünk a társas érint­kezés kötelező szabályainak merev betartására. Reggelen­a sxalagv&zetö, az adminisztrátor, a főiskolásw a KISZ- vezetőségi tag ként csapatostól jártunk a tejivóba. Délben a strandon ettünk, ami jól esett. Este pe­dig, mikor mi volt. Sört vi­szont sokat ittunk, mert nagy volt a meleg. Megnéztük a szépségversenyt. Az egyik nyertes. Széles Katalin balas­sagyarmati kislány mellett ül­tünk, aki most végezte el Pesten a Képzőművészeti Gimnáziumot. Egyik nap át­ruccantunk Zamárdiba, válla­latunk üdülőjébe. Voltunk még Földváron és Lellén. Nem panaszkodhatni: jól ki­használtuk az egy hetet, jó időt fogtunk ki... Miért csak egy hétig voltam?. . . Felsőfo­kú technikumba járok, né­hány vizsgám még hátra van A másik hetet a felkészülésre kell fordítanom. — HÉTFŐN MEGYEK EGY HÉTRE NYARALNI nagyné- némhez Nyergesújfaluba. Ha­todik éve járok ide. Szép hely, lehet fürödni, kirándulni, he­gyeket mászni. Kettesben já­runk nagynénémmél minden­hová. Jövőre, ha lehet Bala­tonra szeretnék menni. Eddig anyagi gondok akadályoztak tervem megvalósításában. Ügy érzem az egy hét alatt jól ki­pihenem magam. Hátralevő szabadságom alatt pedig tanu­lok. A dolgozók gimnáziumá­ba járok. Édesanyám betegsé­ge miatt nem bírtam Időben a vizsgákra felkészülni, néhány- nyal még adós vagyok. Eze­ket szeretném október húsza­dikáig letenni — vélekedik Varga Margit dejtári kislány, aki falujában a KlSZ-vezető- ségben kultúrfelelős. AZ IDÉN IS LESZNEK olyanok, akik odahaza töltik majd szabadságukat. Hogy mivel? Nehéz lenne rá vála­szolni, Mindenkinek más és más a programja. Az üdülést jelző statisztikából viszont vi­lágosan kitűnik: évről évre itt is egyre többen részesülnek kedvezményes szakszervezeti üdültetésben. Venesz Károly Szaküzlet — visszatérítéssel A közvélemény igazolja, hogy az áprilisban Balassa- gyarmaton megnyílt mező- gazdasági szaküzlet bevált és jól szolgálja a lakosság érde­keit. Eddigi átlagos havi for­galma több mint félmillió fo­rint volt. A körzet tagsága sok olyan árut megvásárolhat Itt, amelyért eddig messzire kellett utaznia. Természetesen a vásárlási visszatérítést ennél az egységnél is megkapják a szövetkezeti tagok. Jól mozgatták a vonót Jól szerepelt az idén Is a balassagyarmati Balassa Étte­rem népi zenekara. A Bara- nyi-zenekar a szövetkezetek országos középdöntőjében el­ső, az országos döntőben Ba- latonbogláron második helye­zést ért el. További terve a zenekar tagjainak, hogy szor­galmasan tanulnak és készül­nek az 1969. évi versenyre. Addig pedig szép muzsikájuk­kal szórakoztatják a balassa­gyarmati vendégekét, időn­ként pedig a körzethez tartozó községek lakosságát is. Tf • r r > // „Irjusagi vegyesbolt A balassagyarmati KISZ-la- kótelepi vegyesbolt létesítését az ott lakók nagy örömmel fogadták. A Balassagyarmat és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet a város területén előreláthatólag újabb hasonló boltokat nyit a lakosság jobb ellátása érdekében. Csak a rövidlátók nem látják Növekszik a szabad idő. Sok a szabad szombatos munkavállaló, egyre többen dolgoznak csökkentett mun­kaidőben. A kikapcsolódásra, pihenésre szánt órák na­gyobbik részét az emberek jelentős hányada a család és a szórakozási lehetőségek között osztja meg. A szabad idő növekedésével párhuzamosan növekedtek a vendég­látóhelyekkel szemben támasztott követelmények, igé­nyek, melyek ma már nagyobbak, s mások, mint akár néhány évvel korábban voltak. Egy kis visszatekintés: öt évvel ezelőtt Hátságon és Rétság környékén még mindössze pár — talán három — szerény cukrászda képviselte a színvonalas vendéglátást. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy az italboltok ak­kor még jobbára füstös talponállók voltak, s a zenés, táncos összejöveteleket a hagyományos bálok jelentet­ték, ezzel a kör máris bezárult, a „választék” ennél to­vább nem terjedt. Az igényesebbek, a fiatalok nem ritkán, nemcsak dolgozni, de szórakozni is Vácra, Ba­lassagyarmatra jártak el, sokszor tették szóvá a. kultu­rált vendéglátóhelyek hiányát. Valaki nemrégen azt mondta, a rétsági járás sok éven keresztül semmit, vagy alig fejlődött, ma ugyan olyan, mint akár tíz évvel korábban volt. Ez a szem­ellenzős. a rosszindulat határát súroló megállapítás annyira nevetséges, hogy szinte szót sem érdemes vesz­tegetni rá. Bármilyen területen, akár a vendéglátás terü­letén is, elegendő egy röpke szombat esti körutat tenni, hogy meggyőződhessünk ennek éppen az ellenkezőjéről- láthassuk a Változás, gyarapodás jeleit. Az italboltok, bár még koránt sincs minden rend­ben, már kevéssé füstösek, tisztábbak, hangulatosabbak, átvitt értelemben, komfortosabbak. a vendégek a leg­több helyen asztalok mellett olthatják szomjukat. A fenntartó szövetkezetek sókat áldoztak rájuk, csaknem mindegyiket felújították, korszerűsítették. Kisvendéglői kapott Nagyoroszi, Borsosberény, Börzsöny néven Rét- sápon, Bárka jelzéssel pedig Bánkon nyílt korszerű ven­déglátóipari létesítmény, ErSekVadkerten — bár nem tartozik a járáshoz, de innen is sokan keresik fel a hétvégi napokban — először kisvendéglő, majd cukrász­da—eszpresszóval, étteremmel, borozóval komplett ven­déglátó kombinátot alakítottak ki. Borkóstoló nyílt töb­bek között Rútságon, Romhányban. ahol az élvezhetet­len noha helyett kitűnő fajborokat "’tisltanak. Ot éve még egyetlen zenés szórakozóhely sem volt a környéken. Ma Romhányban, a cukrászda előtt, a kerthelyiség betonján a Silvers zenekar gitármuzsikájára ropják a táncot a párok. Bánkon és Rútságon cigány- zenekarok húzzák a talpalávalót, Ersekvadkerten az ét­terem,ben szintén cigányzenekar, az eszpresszóban pedig Kovács Géza zenekara szolgáltatja a zenét. A fejlődés szembetűnő külsődleges jegyei ezek. Kiss Sándor Gram oxon-kí serietek Nógrádbazi Több hazai és külföldi ku­tató az utóbbi évtizedben arra a megállapításra jutott, hogy sok kultúra terméshozama — gyommentes viszonyok között — független attól, hogy vetés előtt szántották a földet, vagy sem. Megállapították azt is, hogy a talajművelés, a szán­tás, a kedvező hatások mellett bizonyos károkat is okoz a Bűskom maßem-menyasszeny J». fcegv mondja! *%bTmp°rZ‘JS; Koncz Zsuzsa: „Nagyon szeretem ezt a sza­mot ..Természetesen a Színes ceruzák-ról van szó. Azután hozzáteszi még: . .Végre nem kény szeritettek bele melankolikus „skatu­lyámba”, s derűs lehetek, amilyen voltakép­pen az alaptermészetem is ...” Nekem mindig gyanúsak voltak a magyar zeneszerzők. Jó régen csináltak egy melanko­likus skatulyát, beleszoritották Koncz Zsuzsát, szegény onnan énekelt egészen mostanáig. De most már végei A Színes ceruzák vidám tónu­sai részben feledtették a sok savanyúságot, ezúttal is győzött az igazság, lelepleződött a skatulyás 'gonosz. Mint a mesében. Ezek után merje valaki állítani, hogy semmi újat nem hozott az idei fesztivál! De azért jó, hogy mondja, őszintén szólva, álmodni sem mertem erről a lehetőségről. A villámportré azt is elárulja: a fesztivál jó „bemelegítés” volt az énekesnőnek — Sopot, és Rio de Janeiro előtt. Ujjét Talán még nevetni is megtanul... KöllP Megható riportot olvastam a Ma­UUlft*. gyár Hírlapban Böbéről a majom­lányról, aki most készül az esküvőjére. A vő­legény, Samu, „leétéves, rózsaszín arcú” fiú — Hollandiából (előtte egyenesen Afrikából) a KLM légiforgalmi társaság menetrendszerű járatával érkezett Budapestre, onnan a Veszp­rémi Állatkertbe. „Böbe búskomorságba esne — mondja az állatkert igazgatója —, ha pár­jával nem értené meg magát ugyanazon az in­telligenciaszinten, amelyet ő már elért”. Hm. Egy másik lapban viszont azt olvasom: Böbe. aki• eddig egyedüli majma volt Veszp­rémnek — féltékeny Samura, akiről pedig tudnia kellene, hogy a vőlegénye, s hogy egye­nesen őérte repült olyan sokat. Féltékeny, mert a közönség Samut is megnézi. — Böbét Te egy majomlány vagy ... intelligenciaszintet Szabad ezt?! elért Nincs szömörcsök! déget látó honi ipar. Csak alighogy kinyitá, már bé is zárhatná az ides tekintetes Rákóczi urunkról nevezett újfenemódi pest-budai ven­déglőt. Írja mán, hogyne írná — a HH-króni- ka, az nagykeserves panaszokat, melyeket a korcsmáros. nevezetes Kintzler György mon­dd: , .kifogyott a központtól kapott árukész­let.” Hej Rákóczi, Bercsényi, hogyha látnátok két szemetekkel! Az falakat díszíti sok érdemes zászló, nehézveretű szablya, könnyű muské­ta, sebesen forgó, jóféle kard... De a cintá nyirok egytől-végig üresek. Tsak sóhajtoz a főző; nincs karaláb, se hús, meg miegyébb. amiből kiállíthatná az ízletes levest, a tikmo- nyost, a borjúszömörcsököt, a gyesznóhúst amúgy feketelével... S nincs panaszkodó könyv se. Van kard, jóféle, s egy kardnyelő csepűrágó degeszre tömheti magát! Papírszerűen. Most érkezett a legú­jabb „papírszerű" hir a párizsi áruházakból. Olyan csomagokat hoztak forgalomba, amelyekben három papírszerű női alsóneműt, vagy ugyanennyi férfi alsónad­rágot talál a vevő. A csomag ára = négy, kö­zönséges papírból készült, napilap árával. Ne­kem a hasonlat adta az ötletet. Kapcsolják össze a kettőt. Az újságárusok adják a három, papírszerű napilapot tartalmazó csomagot, mi elolvassuk az alsónadrágszerű lapokat, azután kellemesen viseljük *s végül, mosás helyett — eldobjuk. De lehet fordítva is. Pataki László talajéletben. Csökkenti a szervesanyag-tartalmat, rontja a talaj szerkezetét. A szántás azáltal, hogy megbolygatja a talajfelszínt, elősegíti a szél, valamint a vízerózió kialaku­lását is; Kapálás méreggel A kemizálás rohamos fejlő­dése, a herbicidek megjelené­se és gyors terjedése a mező- gazdaságban lehetővé tette, hogy a szántást vegyszerekkel helyettesítsék az üzemekben. Egy ilyen nagyhatású vegy­szer a „Gramoxone W”. Ez abban különbözik a többi gyomirtószerektől, hogy sem­minemű utóhatása nincs. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy helyettesítse a szántást, megteremtse a szán­tás nélküli vetés lehetőségét. Angliában, ahol a módszert kidolgozták, kísérletképpen az elöregedett legelők felújítá­sát végezték Gamoxonnal. Az eljárás ma már gyakorlattá vált, és sok farmer így tele­píti újra az elöregedett, kirit­kult legelőterületét. Nálunk Magyarországon is ilyenek voltak az első kísérletek. Nóg­rád megyében még 1965-ben került sor hasonló kísérletek­re Karancslapujtőn, a Karancs mente Termelőszövetkezetben. Ma már nagyobb méreteket öltött ez a munka. Olyan gyenge minőségű, alacsony fűhozamú legelőn folyt a kí­sérlet, amelyre csak tavasszal és ősszel hajthattak állatokat. Védi a talajt A Gramoxont a terület egyik felére permetezték, hol­danként 11 litert, 500 liter vízben. A vegyszerezett és a kontrollnak használt terület hétféle műtrágyát is kapott. A műtrágyázás minden évben ismétlődött. A műtrágyázott parcellák felére, a permetezés után egy héttel holdanként 15 mázsa mészkőpor is került. Hagyományos _ talajművelés­és ként diszkül lert, fogast hengert alkalmaztak. Az első évben jelentős csa­padék hullott, a fű gyorsan kelt, jó volt a termés is. A második évben háromszor, a harmadikban kétszer kaszál­ták a területet. Azokon a gyepterületeken, ahol nem járt eke, hanem csak perme­teztek, az elmúlt három év átlagában 381 mázsás volt a fűhozam. A kontrollparcellák- ról pedig 361 és fél mázsát ta­karítottak be átlagosan hol­danként. A vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a szán­tott területeken mintegy 40— 60 százalékkal nagyobb eró­ziós talajveszleséggel lehet számolni, mint a vegyszerezett parcellákon. Növekvő hozamok A tapasztalatok alapján ar­ra a következtetésre jutot­tunk, hogy a mésztrágyázás — bár minden évben hozott egy kevés többletet — lénye­gében nem növeli a hozamo­kat. A kísérletek azt is bizo­nyítják, hogy a sikeres gyep­telepítés lényeges feltétele a műtrágyázás. Igazán nagy ter­méshozamok eléréséhez azon­ban hektáronként legalább három-négy mázsa pétisó, há­rom mázsa szuperfoszfát és másfél mázsa kálisó szüksé­ges. Jelenleg azonban még a mintalegelőkön sem használ­nak holdanként három mázsa vegyes műtrágyánál többet. A karancslapujtői kísérlet is azt bizonyítja, hogy a „Gra- moxone” alkalmasnak látszik a lejtős területeken elterülő legelők felújítására. Márcsak azért is, mivel csökkenti az erózió veszélyét. A mésztrá­gyázás mellett — különöskép­pen a kötött, savanyú erdőta- la.jokon — jelentős mennyisé­gű műtrágya szükséges, A műtrágyázás ugyanis a ter­méseredmények jelentős nö­velését ígéri. Dr. Pusztai Antal kutató NÓGRÁD - 1968. augusztus 15., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents