Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

A nagyoroszi ell msmm Csaknem 900 éves a község. Nagyoroszi, a megye legrégebbi telepü'csc. Feljegyzések bi­zonyítják, hogy Kálmán király uralkodása alatt (109G—11X4) alakult. Első lakosai Galí­ciából és Lodomériából beköltözött oroszok voltak, akik után először Oroszíalvának ne­vezték. Lakosai Kálmán király uralkodása alatt királyi ajtónállók voltak, s már akkor nevezetes kiváltságokat élveztek. A török hódoltság idején sokat szenvedett a község- Nógrád, majd Drégely vára ostrom­lása idején a török had ebben a községben ütött tanyát. Ali basa is itt ütött tábort. A ..Bég kútja” és a ..Táborárok” azóta is őrzi ezeket az emlékeket így is lehet A falu közepén NDK-s tu­risták bajlódnak a KW 18—17- es forgalmi rendszámú Tra­bant gépkocsival. Nem indul­jon a segítség innét is, onnét i6. Nem boldogulnak. Tudó­Feltűnő, hogy az 1911-ben kiadott Encziklo- pédiában Nagyorosziban már 427 házat tün­tetnek fel, a lakosok száma pedig az akkori népszámlálás szerint 2257 volt. Jóval később. 1960-ban 2119 lakost tartottak nyilván, a mai Nagyoroszinak pedig alig 1190 lakosa van Miért? Erre később visszatérünk. Ellentmon­dás bőven akad. A lakosság számarányának csökkenése mellett például az is, hogy me­zőgazdasági jellegű település, még is inkább ipari dolgozók lakják. Több mint négyszázan dolgoznak más városban, a hagyományos cpí tőipari szakmában mérnök, technikus, vagy mint szakmunkás. Az ellentmondásokat kerestük a lassan év­ezredes községben. Nem Csá k i szál má j a! Beszélj íiok egy iiyeíven Nagy baj az, ha egy község- vetkezet vezetői ben a vezetők nem értik meg bői fakad aztán között, az is Úgy döntöttünk, hogy ebben az oldalban nem foglalkozunk a ke­reskedelemmel. De sajnos nem hagyhattuk szó nélkül. Ugyanis a legtöbb panasz az ÁFÉSZ ipar- eikküzletéröl hangzott el. Las­sú a kiszolgálás, nincs megfelelő választék, pedig az árukészlet ér­téke 800 ezer forint. Ellátogattunk az üzletbe. Rendetlenség, össze­dobálva az áruk, néhol üres pol­cok. Csomókban, de szanaszét, mint Csáki szalmája az iskolai tansze­rek, a játékokkal és kölnikkel. A könyökcső és lábas az éjjeli edénnyel, hűtőszekrény, olajkály­ha, rádió, lemezjátszó, porszívó és mosdóállvány együtt, irtózatos Eb- rendetlenségben. Mi is azt kérdez­hogy másukra jut ez a 2-es számú eSymast. nem tudják a külön- a különböző szervek vezetői AKÖV kihelyezett szerelőinek- *3°z9> Párt, állami ás szövet- „felülről” mindent elfogadnak, Egy Volga a telepre vontatja kezeti érdekeket azonosítani, de aligha veszik tudomásul az ’ ~ - wws.- u"--! ---- „alulról” jövő igen egészséges k ezdemenyezéseket, javasla­tokat. Ezért aztán közömbös­sé lesznek az emberek, hagy­ják, minden menjen a maga folyásán. zük, mint a vásárlók: meddig tű­rik még? Tavaly 1,2 millió forintos költséggel készült el a község új, minden igényt kielégítő korszerű bölcsődéje. Megtalálnak a gyermekek itt mindent. Játékot, pihenést és szórakozást. Nyugodtak a mamák a földeken, az üzemben és hivatalban egyaránt: gondos kezek ügyelnek gyermekeikre közös nevezőre hozni. Márpe­dig Nagyorosziban ez megta­lálható. Vallják az emberek, de saját bőrükön is érzik, hogy a különböző szervek ve­zetői nem beszélnek egy nyel- Az asszony a pénztárcáját ven, — ahogyan azt megfogal- keresi. Tízforintosokat kotor mázták- Nem a közös érdek elő. Látni, kevés van már. A szerelők határozottan elhárít­a lerobbant Trabantot. Szor­gos kezek dolgoznak a gépko­csin, míg végre felzug a mo­tor. Öröm az arcokon. A tu­ristákén is, a szerelőkén is. Si­került ! Egy levele, s ami mögötte van dominál, hanem mindenki a Nagy bűn ez a közömbös­séggel szemben! Itt az ideje, hogy rendezzék soraikat a ják az anyagi juttatást. Igaz, maga kövét fújja. Azt mond- nagyoroszi vezetők. Teremt­már munkaidő után vannak, iák: merev a községi tanács sék meg a vezetés, a cselekvés még is segítettek, ingyen és vb elnöke. Nézeteltérés ta- egységét, s tanuljanak meg bérmentve, a külföldi utast lát- lálható a tanács, a termelő- végre egy nyelven beszélni. Va a bajba jutottakon. szövetkezet és a földmüvesszö- Ez a falu érdeke! * S. O. S. a TÜZÉP-telepről Forog az idegen Havi félmilliós forgalmat bonyolít le a íöldművesszövetke- ret TÜZÉP-telepe. Most is mintegy hatvanféle cikket érté­kesítenek a cementtől a szénig, a téglától a nyílászáró szerke­zetekig, a különböző építőelemekig. Egyszóval nagy a forga­lom a telepen. Sajnos ehhez a munkához most is csak egyet­len egy alkalmi munkás van. A nehéz fizikai munkát pedig teljesen kézi erővel végzik az emberek. Kézzel rakják ki az 5—6 mázsás építőelemeket, a téglát, a szenet, a meszet, szó­val mindent a vagonokból. Száll a por, s minderre védőitalt sem kapnak az ott dolgozó emberek, a gépkocsivezető, az al­kalmi munkás. Havonta mintegy 360 tonna anyagot mozgat­nak meg. A munkaerőhiány oda vezet, hogy negyedévenként átlagban 7200 forint vasúti fekbért is fizet a vállalat, pedig az emberek, elsősorban a gépkocsivezető, nem egyszer éjjel-nap­pal dolgozik, hogy mentse a menthetőt. Ügy fogalmaztak, hogy mostoha gyerekek, nem törődik sen­ki gondjukkal, bajukkal. Valóban embertelen körülmények között dolgoznak, éppen ezért több megbecsülést is kérnek. Az S. O. S. jelzésre orvoslást várnak. Minél korábban, annál jobb. Általános panasz a megyében, hogy faluhe­lyen nincs étkezési lehetőség. De panaszkod­nak Nagyorosziban is, pedig itt működik egy kisvendéglő, ahol kaphat főtt ételt az utak vándora is. A panasszal a legilletékesebbet ke­resem, Pistyur Jánost, a kisvendéglő vezető­jét. Mielőtt azonban beszélgetésre kerülne sor, elém tesz egy levelet. „A Drégelypalánkon megrendezett bogyós ■ gyümölcsnek bemutatóján részt vett szakem­berek étkeztetésének gyors és előzékeny lebo­nyolításáért ezúton tolmácsolom a MÉM Ki­állítási Iroda vezetője — Szőke Mátyás elv­társ —, és a magam nevében önnek és a kis­vendéglő valamennyi dolgozójának köszöne- lünket és elismerésünket... Aláírás: Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke. Jó, jó! — gondolom, ez egy országos rendez­Pista bácsi reménykedik Varga Pista bá­csi majdnem ki­lenc évtizedet élt. Mégis tiltakozik, amikor elmond­juk, őt tartják a legidősebbnek a községben. Kihúz­za hajlott terme­tét, s bizonygatja az igazát. Mulat­ja, hogy a kertben dolgozgatott, de ki­megy ö még a szőlőbe is — pedig elég messze van. Pista bácsin va­lóban nem látni meg az időt. Kül­sőleg nem véstek mély rovátkákat, arcára az évek, de a szívét nagy fáj­dalom érte — ami ót is, élete párját is összetörte. A Tanácsköztársaság idején katonásko­dott, fegyvert for­gatott a munkás­rend védelmében. A nagyoroszi mes­teremberekkel ő is részt vett a ké­sőbbi sztrájkok­ban, bérharcok­ban, A felszaba­dulás után részt vett a főváros helyreállítási munkáin, dolgo­zott a vár építé­sén. Sok szemé­lyes ismerőse volt, és van azok kö­zött. akik a Ta­nácsköztársaság idjén vezették a munkásság harcát, a fehérterror évei­ben irányították a mozgalmat. Szive legna­gyobb bánata a veje elvesztése. A lánya, Rakonczai Istvánná csaknem huszonöt éve él özvegyen, mert fi­atal férjét Nagy­oroszi egyik már. tirjaként végezték ki a fasiszták. Pista bácsi gokat élt át, nagyon so­kat tudna felidéz- ni, ha felkeresnék, 9 meghallgatnák. Szeretné és remé­li, hogy megteszik. Orosziban is Nem a színház kabarémű- sorából merítettem ezt a cí­met, hanem a valóság adta Nagyorosziban. Mert valóban ebben a községben forog az idegen. Csehszlovák, NDK, nye Ennefc az elméleti tétel_ holland, francia rendszámú nek a gyakorlati érvényesülé­. . „ , . sét lehet nyomon követni a gépkocsik lorognak a. faluban, nagyorüszi de úgy, hogy ember legyen a zetben. A talpán, aki aztán végre útba is igazítja őket. Arról van szó, hogy a Nagyoroszi felé beágazó utak előtt sem a rét­sági, sem a dejtári oldalon egyetlen jelzőtábla sem mu­tatja: merre lehet a határt megközelíteni. Az idegenek a jobb minőségűnek látszó új utat választják, pechükre. Sok bosszúságtól, még több feleslegesen megtett kilomé­terektől menthetnék meg a vendégeket megfelelő jelző­táblák elhelyezésével. A kül­földiek, vény volt, s a helybeliek ki akartak tenni ma­gukért. Na, de azt mondják, nincs választék, egy hétre előre kell rendelni a menüt, s ha köz­bejön valami, nem lehet lemondani stb. Az üzletvezető nyugodtan fogadja az érvei­met, s rendre mind „ki is végzi”. A tények pe­dig beszélnek. A kisvendéglőben nemrégen még 15 emberre főztek, manapság már ennek a tízszeresére. Ezenkívül az átutazók huszonegy- féle étel közül választhatnak, s nincs már semmiféle megkötöttség az ebédlemondósok körül sem. Készségesen elintézik bárkinek. Hogy kik panaszkodtak a kisvendéglőre? Erre álljon itt válaszul a „Drégelyvár Kisven­déglő” vezetőjének a vélekedése: „Csak azok tehették, akiknek a toronyóra láncostól sem. elég...” Lehet, hogy igaza van? Ami nyugalmai kölcsönöz Filozófiai tétel a mennyiségi százan léptek be a .szövetkeze- A növénytermesztés az aszály változások minőségi változás- ti tagok közé. S az is a pél- ellenére is jó termésátlagokkal ba való átcsapásának törvé- dás fejlődésnek — a paraszti dicsekedhet. Kenyérgaboná­in unka megbecsülésének — a ból például négy mázsával következménye, hogy a közös- termeltek többet holdanként ségen kívül rekedt gazdák is a. tervezettnél. S ha a szálas termelőszövetke- keresik befelé az utat. takarmány egyelőre gondot okoz is, a téli abrakellátást Nehéz volt eddig eljutni, b saját erőből oldják meg. A csak úgy lehetett, hogy a ve- takarmánygond ellensúlyozás zetőktől kezdve a tagokig gára több mint kétszáz holdon hangyaszorgalommal munkál­kodtak ezen. Am már ott tar­tanak, hogy csaknem négyezer holdas közös gazdaságban már cljulottak addig, hogy na­gyon tiszteletreméltó jö­vedelmet, megélhetést biz­tosítanak a tagoknak. vetettek különféle vényeket. másodnö­Nem véletlen, hogy az idei tervtárgyaló közgyűlésen fél­évi 21 millió forint a ter­melési értek, az összes ár­bevétel meghaladja a 17 millió forintot. Az állattenyésztésben sem maradtak le. Nagy sikerük a tehénállomány tbc-mentesíté- se. Rövid négy hónap alatt befejezték a, mentesítést,' s azóta nyersen is fogyasztható tejet fejnek a több mint két­száz darab egészséges tehén­ből. Említésre méltó eredme­Annak örülnek Nagyorosziban, ez a szakasz forgalmas. Nemcsak nyékét érnek el a baromfite- liogy uj. korszerű út szeli majd az áthaladást lassítják, hanem er- nyésztésben is. Sikerrel foglal- keresztül a falut is. Annak viszont röl ágazik cl az út Dejtár, illetve _ . ... . . már kevésbé, hogy lassan haiad Balassagyarmat felé is. A Luca munka éppen a község bel- széke gyorsabban elkészült — ál­Ütgond itt is területén. Van egy százméteres lítják a faluban. Most már csak szakasz, a postától alig feljebb arra kiváncsiak a községbeliek, a tanácsiláza előtt. Április 12-én meddig kotorják, simogatják ezt turisták céltalan láttak ennek a szakasznak a kor- a részt, meddig játszanak az itt , . . . , szerüsité«éhe7 n inunk» t/ói» is lakók idegeivel. Bíznak abban, íorgasa aligha válik az ide- * bogy egyszer valaki észre veszi szinte egy helyben topog, nem ezt a bosszantást, s véget vet an­nak. óznak a Lohmann-féle hús- hibrid-fajtákkal. geníorgalom dicsőségére. haladnak előre az építők. Pedig Csökken a lélekszám — fejlődik a falu Nyolc év alatt több mint százhússzal csökkent a község la­kóinak száma. Ugyanakkor jelentősen fejlődik a település. A felszabadulás óta mintegy 250 új lakóház épült a faluban. Mozi, klub, könyvtár, korszerű italbolt várja a dolgozókat. A jarda hossza, már meghaladja a 4800 métert, korszerűsítették a közvilágítást. Megfelelő a kereskedelmi ellátottsága is a községnek. Bölcsödét építettek 1,2 millió forintos költséggel, ,'100 000 forintból tatarozták az óvodát. Az iskola korszerűsíté­sere is mintegy 900 ezer forintot költöttek, hogy csak a leglé­nyegesebbeket említsük. Arról pedig, hogy az asszonyok és fiatal lányok foglalkoztatására új üzemet is telepítettek a községbe, máshol szólunk. Szóval: fejlődik a község. És még­is, csökken a lakosság száma. Miért? Nagyorosziban hagyománya van az építőipari szakmának. Talán évszázadok óta járják az országot, világot a jó hírű szakemberek. A kijáró négyszáz ember java-hányada ma is az építőiparban dolgozik. Ezek az emberek pedig már azt ke­resik, hogy közelebb kerüljenek a munkahelyhez. Házat vá­sárolnak, építenek Budapest körül és ott telepednek le. Meg­nőttek az igények? Bizonyára. Innét hát a lélekszám csökke­nése 4 NÓGRAD - 1968. augusztus 15., csütörtök A három hete hizlalásra fogott csirkék már har­minc-harmincöt dekásak. Micsik Imre szövetkezed el­nök öt éve áll a közös gazda­ság élén, s azt mondja, ma­napság már nyugodtabb éj­szakái vannak, mint kezdet­ben. Érthető. A gazdasági ala­pok megszilárdítása, a vezetés megerősödése, összehangolt munkája, a tagság törekvése és szorgalma nyugalmai köl­csönöz. . Az útépítést akadályozta a községi tanács régi épülete. Most mintegy 540 ezer forintos költ­séggel. házilagos kivitelezésben új községi ianácsházat építenek a faluban. Ügy tervezik, hogy legkésőbb októberben átadják rendeltetésének a község új közintézményét NOGRAD-nap Nagy­orosziban. Egy egész napot töltöttünk a köz­ségben, s a nagyoroszi ellentmondásokkal kel­lett találkoznunk, amit okiratikban bizonyíta­ni szeretnénk. Erről vallottak a község veze­tői, ezekről szóltak a falu lakói, amit Pádár András és Somogy vári László jegyzett fel. Legközelebb, 1968. augusztus 18-án, v a- s á r n a p Egyházasden- gelegrc látogatunk el-

Next

/
Thumbnails
Contents