Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

Emlékezés Joliot­Curie-re Joliot-Curie Nobel-díjas fi­zikus. a Béke-világtanócs egy­kori elnöke halálának 10. év­fordulója alkalmából szerda délután emlékünnepséget ren­dezett az Országos Béketanács es a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága a fővárosban, a nagy tudós szobránál, a XII. kerületi Joliot-Curie téren. Dr. Zsebők Zoltán, Kossuth- díjas egyetemi tanár, az Or­szágos Béketanács tudomá­nyos bizottságának titkára volt a/ ünnepség szónoka. — Tíz éve annak — mond­ta —, hogy a modern fizikai kutatás egyik legnagyobb alakja, Frédéric Joliot-Curie elhunyt. Nem túlzás azt állí­tani, hogy tudományos tekin­tetbe« a Curie-házaspár ál­tal felfedezett mesterséges ra- dioaktlvlzálással az emberiség új korszaka kezdődött. Beszédét igy fejezte, be dr. Zsebők Zoltán: — Ha méltók akarunk len­ni az ember névre, ha huma­nisták akarunk lenni, akkor nem kell mást tennünk, mint követnünk Joliot-Curie útmu­tatását. Az ünnepi szónoklat után Joliot-Curie emlékművének talapzatánál koszorút helyez­tek el az Országos Béketa­nács, a Hazafias Népfront bu­dapesti, illetőleg XII. kerületi bizottságának nevében, majd a kerület lakosságának, üze­meinek és intézményeinek képviselői koszorúzta'.-. ObelSssk a iloranbon Hegyen Phenjan központjában, a fővárost kettészelő Tedong folyó partján, a Moranbon hegyen egy obeliszk emelkedik. A szov­jet hadsereg hőseinek állít emléket, akik 23 esztendővel ez­előtt életüket adták, hogy Korea felszabaduljon a japán ura­lom alól. Európában ekkor már béke honolt; a hitleri Németország feltétel nélkül kapitulált. Ázsiában azonban még folyt a má­sodik világháború. A Japánra ledobott két atombomba csak a polgári lakosság körében végzett borzalmas és megbocsátha­tatlan pusztítást, a japán fegyveres erők — amelyek nem Ja­pánban, hanem a megszállt ázsiai országokban állomásoztak — ütőképességét azonban nem csökkentette. A Szovjetunióra várt a feladat, hogy miután az európai harctereken diadalt aratott, mérjen vereséget a fasizmusra Ázsiában is. A szovjet hadsereg a hadtörténelem aranylapjaira tartozó ragyogó kombinált hadművelettel megsemmisítő csapást mért a japán fegyveres erők gerincére, a Kvantung-hadseregre, felszabadította egész Északkelet-Kínát és — a vele együtt elő­nyomuló koreai partizánalakulatokkal — befejezte Korea felszabadítását. Ezzel végeszakadt Koreában a több évtizedes japán gyarmati uralomnak és megnyílt a fejlődés lehetősége. Igen, csak lehetősége. Ez az óvatos fogalmazás Korea ese­tében több mint indokolt. Az ország déli felében ugyanis az új háborúra spekuláló amerikai imperializmus már akkor, a második világháború befejező szakaszában megkezdte ehhez előkészületeit. S öt esztendővel később olyan pusztító háborút zúdított Koreára, amely jóformán a földdel tette egyenlővé az országot, s több mint egymillió ember életét követelte. A Szovjetunió és a többi szocialista ország internaciona­lista segítségével azonban Korea hős népe megvédte szabad­ságát és függetlenségét, s a megszégyenített területrablókat a tárgyalóasztalhoz kényszerítette. A testvéri országok segít­ségével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gyorsan ki­heverte a háború pusztításait, és páratlan ütemű szocialista építőmunkába kezdett. Az ország déli fele azonban változatlanul amerikai gyar­mat. Tömegnyomorral, erkölcsi fertővel, rendkívül nagy­arányú munkanélküliséggel, kegyetlen politikai terrorral, és — a KNDK ellen nap mint nap szított provokációkkal, állan­dó fegyveres fenyegetéssel. Ez a fenyegetés nemcsak a KNDK békés építőmunkáját, hanem egész Távol-Kelet békéjét ve­szélyezteti. A világ békeszerető népei, mindenekelőtt a szo­cialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság ezért eme­lik fel szavukat minden lehetséges nemzetközi fórumem és követelik: vonuljanak ki az amerikaiak Korea déli feléből, adják meg ezzel végre a lehetőséget Korea egész népének, hogy ráléphessen a szabadság és a függetlenség útjára. Xuan Thuy: Ragaszkodunk igazságos álláspontunkhoz Párizsi megbeszélések FÄ1UZS (MTI) A VDK és az Egyesült Ál­lamok képviselői között Pá­rizsban folyó előzetes megbe­szélések 17- plenáris ülése szerdán délután 14,30 órakor véget ért. Az üléstermet elsőnek el­hagyó Averell Harr imán, az amerikai küldöttség vezetője csupán annyit mondott az új­ságíróknak, hogy az ülés négy óra hosszat tartott és a két fél képviselői legközelebb augusztus 21-én délelőtt ülnek össze tárgyalni. Xuan Thuy miniszter, a VDK küldöttségének vezetője az ülésről távozóban rövid nyilatkozatot tett: „A VDK és az Egyesült Államok kép­viselőinek hivatalos megbe­szélései három hónapja tarta­nak, de az amerikai fél még mindig folytatja kolonialista és »kölcsönösségi« politikáját. Ezért nem jutottak előbDre ez idáig a tárgyalások . Ra­gaszkodunk igazságos állás­pontunkhoz, amely a VDK kormányának négy pontján és a DNFF politikai programján alapszik” — jelentette ki a VDK küldöttségének vezetője. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsorismertetés. — 8.16: Hoffmann mesei, részletek. Offenbach operájából. — 9.00: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 9.15: Tánczene. — 9.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. — 10.10: Ztsnés műsor üdülőknek. — 12.15: Ver­bunkosok, népdalok. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: fiatal együttesek műsorából. — 13.17: A Faun, történetek Raj- nay Gáborról. —- 13.30: Dalok. — 13.52: Esztrádzenekarok mű­sorából. — 14.25: Törvénykönyv. — 14.43: Kóruspódium. — 15.15: Csajkovszkij-müvek. — 15.58: „Mesélj magadról!5’ — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Endrédi Mimi és Reményi Sándor énekel, Mursi Sámuel furulyázik. — 17.43: Operabarátoknak. — 18.23: MJkrofórum. — 18.38: Aranylemezek . . . Boros Attila mű­sora. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.30: Frank Sinatra Rodgers—Hart Pal Joey c. filmjének zenéjéből énekel. — 19.45: Igor Markevitch hangversenye a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarával. — 21.03: Köd. Gozsdu Elek regénye. — 21.47: Ádám Jenő: Menyasszony — vőlegény, magyar nép­dalfeldolgozások. — 22.15: Stockholmi beszélgetések a szep­temberi választásokról. I. rész. — 22.25: Világhírű előadók mű­sora. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Barokk kamarazene. — — 23.40—0.25: Operettmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ: 9.54: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. — 10.00: Amerikai cirkusz. Albert Maltz elbeszélése. — 10.25: Zenekari muzsika. — 11.24: A tápéi diplomaták, Móra Ferenc elbeszélése. — 11.40: Tánczene. — 12.07: Borodin: Igor her­ceg, háromfelvonásoK opera. Előjáték és I. felvonás. — 13.29: Dalok és táncok Morvanból, a Francia Középhegység vidé­kéről. I. rész. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Ifjúsági ran­devú — kettőtől hatig ... — 18.10: Könnyűzene Behár György műveiből. — 18.35: Először magyarul: A handle. Bernard Ma­hmud regénye. — 19.00: Bartók-művek. — 19.30: Van-e déli­báb a Hortobágyon? — 19.40: A jazz kedvelőinek Bud Powell triója játszik. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.30: Nóta- és népdalest. — 21.10: Bach: 103. kantáta. — 21.30: Modern-e a modern lakás? — 21.45: Emmy Loose és Rudolf Schock ope­rettdalokat énekel. — 22.00: Képek Szergej Rahmaninov éle­téből. II. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: Zebra. — 18.30: Tclesoort. — 18.55: Nyárutó — ősz előtt . . . Nők fél­órája. — 19.25: Esti mese. — 19.35: Prelüd, dokumentumfilm. — 19.33: Szünet. — 20.00; TV-Híradó. — 20.20: Fáklya, a Te­levízió magyar irodalmi folyóirata. — 21.55: TV-Híradó — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.45: Az Aranyka­mera népdalverseny legjobbjai énekelnek. — 19.00: TV-Híradó. — 19.40: Csatolja életrajzát. — 20.10: Arbuzov: Fogadalom. TV-játék. NÓGRÁD - 1968. augusztus 15., csütörtök A CSKP KB Elnökségének ülése <Folytatás az I. oldalrólJ resszusának előkészülete volt. A CSKP KB Elnöksége meg­vitatta továbbá a CSSZK föde­ratív elrendezésének politikai előkészítésével összefüggő kér­déseket. Ezután a párt elnöksége megvitatta néhány csoportnak az elmúlt napokban Prágában kifejtett akcióit. A prágai ut­cákon vitatkozó polgárok cso­portjaiba belekeveredtek olyan elemek, amelyek huligán vi­selkedésükkel megzavarták az éjszakai nyugalmat, és a vita folytatásénak ürügyén zaklat­ták a prágai polgárokat. Az elnökség , közleménye hangoz­tatja: társadalmunk lehetővé teszi az állampolgárok részvé­teiét a politikai életben, azon­ban nem tűrheti a törvények és a közrend megsértését. Az ilyen felelőtlen személyek akciói olyan helyzetet eredményez­hetnek, amelyben könnyen he­lyet kaphatnak politikai pro­vokációk, és ez következmé­nyeit tekintve veszélyeztetheti a párt új politikájának ered­ményeit. A CSKP KB Elnöksége — hangzik a közlemény — visz- szautasítja továbbá a népi mi­lícia ellen intézett alaptalan támadásokat. A népi milicia köztársaságunk védelmi rend­szerének szerves része, és egyik biztosítéka társadalmunk újjá- születési folyamata szocialista jellegének. A CSKP KB Elnöksége meg­vitatta a „Prága” üzem 99 dol­gozója és rokonai által írt le­vél körül kialakult helyzetet. (A levél a moszkvai Pravdában jelent meg — a szerk. megj.) Az elnökség egyöntetűen vis'.- szautasítja és elitéli a levellei kapcsolatban indított kampány antidemokratikus formáit. Az elnökség megengedhetetlenue*. tartja, hogy a levél szerzői és aláírói ellen bármiféle megtor­ló intézkedéseket hozzanak. Zöld út és „tiszta demokrácia ” MÉG A NÉHÁNY hónappal ezelőtti Baden-Württemberg-i tartományi választás előtt hoztak forgalomba a nyugat­német szociáldemokraták egy kisméretű választási plakátot, amely derűs arcú rendőrt áb­rázolt egy közlekedési lámpa alatt. A lámpajelzés színe volt a kortesjelszó, mert a pla­kát azt hirdette; „SPD- demokrácia, tehát zöld út mindenkinek”. El lehet gon­dolkodni ezen a nem éppen igazmondó jelszón; például abban az összefüggésben is, hogy a bonni politika a Né­met Kommunista Párt betiltá­sával éppen a munkásosztály legkövetkezetesebb erői elől zárja el a legális politikai harc felé vezető utat. De abban "az összefüggésben is, hogy a zöld út tette lehetővé a demokrá­cia nyilt ellensége, az űjnáci NPD számára, hogy egyre több parlamenti székről hir­dethesse fasiszta elveit. Aki pedig a német történelem el­múlt néhány évtizedét idézi fel, éppen a weimari demok­rácia. vagv egészen pontosan a weimari alkotmány megszü­letése utáni látszat-demokrá­cia öngyilkosságának, az egész emberiség számára oly tragi­kus végű analógiáját látja ma­ga előtt; Hitlerék is az úgyne­vezett „demokratikus játék- szabályok” segítségével ju­tottak hatalomra. Más példa is akad bőven. Franciaországban a demokrá­cia szent névében csattant a gumibot sztrájkoló munkások, változást követelő diákok há­tán a tavaszi-nyári nagytünte­tések idején, s a demokrácia szent nevében léptek ki a bör­tönkapun, zsebükben a rend­szer amnesztialevelével az egykori algériai ultra-puccs magas katonatiszti rangot vi­selő irányítói. Az amerikai demokrácia dicsőségére börtön­re ítélték az Egyesült Államok legtiszteltebb és legnépsze­rűbb gyermekorvosát, dr. Benjamin Spockot, és az ame­rikai demokrácia dicsőségére az adófizetők dollárjaiból is' támogatják, a CIA útján se­gítik a jobboldali szélsősége­sek, a fajgyűlölet megszállot­táiból álló „Minuteman” nevű fegyveres szervezetet. Hogy az effajta szélsőségesek által vég­rehajtott politikai gyilkossá­gok hivatalos nyomozását már ne is feszegessük... Különös egyezés a hirtelen kiragadott — de végtelenségig folytatható — példákban, hogy bonni „álkotmányvédők”, francia rohamrendőrök, ame­rikai bírák, a nyugati demok­ráciának ezek a vizsgázott mesterei tévedhetetlenül min­dig balra ütnek. Balra, mert csak ezen az oldalon találha­tók a haladás hivei, az igazabb társadalmi rend tényleges har­cosai. Jobbra — sem az NPD, sem a puccsista urak, sem a fegyveres fajgyűlölők felé — nem érdemes ütniük; onnan aztán senki sem fenyegeti azt a tőkés rendet, amely szerte a kapitalista világban szereti magát „felvilágosultnak”, „a történelem tanulságát rneg- szivleltnek" és mindének fe­lett „a tiszta és abszolút de­mokrácia megvalósítójaként" reklámozni. Mindez abban a megvilágí­tásban is vizsgálható, hogy a világon nem volt úgynevezett „tiszta demokrácia” vagy ab­szolút szabadság; osztályok harca zajlik napjainkban és ha néhol fölöttébb paradox­módon jelentkezik is az ösz- szefüggés — például a dúsgaz­dag dr. Spock professzornak a vietnami amerikai agresszió elleni fellépésében — korunk legfőbb jellemzője mégis csak a szocialista rend és a tőkés rend harca, amelyben a szo­cializmus javára változtak meg az erőviszonyok. EBBEN A világméretű harc­ban mégis újra meg újra fel­bukkan a „tiszta demokrácia” jelszava és leghangosabban éppen a gumibot és a rendőr­terror gyakorlói hivatkoznak rá. A szocialista demokrácia híveinek persze kialakult vé­leményük van e jelszóról és tartalmáról — napjaink egyéb­ként nágyon is időszerűvé te­szik. hogy ennek a vélemény­nek néhány vonását élő prób- lémákkui szembesítsük. A szembesítés még köny- nyebb és sokatmondóbb, ha egy pillanatra a tegnapba is tekintünk. A demokrácia szó­ról, a görög népuralomról va­laha rég a polgári magyarázat azt mondotta, hogy az „olyan tásadalmi berendezkedés, amely a népjogok elismerését, a kiváltságok, társadalmi elő­jogok tagadását jelenti”. A szocialista fogalmazás ennél sokkal pontosabb és a való­sághoz hűségesebb, mert mi azt mondjuk, hogy a demok­rácia olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van —, de a demokrácia tény­legesen mindig valamely osz­tály diktatúrájának politikai formája. Mi nem tagadjuk, sőt valljuk, hogy nálunk pro­letárdiktatúra van, a hatalom a dolgozó osztályok, a mun­kásosztály, a parasztság és a velük együtt szocialista társa­dalmi rendet' építő értelmiség kezében van­A „klasszikus” demokrá­cia történelmi példáit em­legető polgári történész szíve­sen elhallgatja, hogy az an­tik görög demokrácia csak a rabszolgatartók számára volt „teljes szabadság”; a rabszol­ga számára egyáltalán nem. Vagy a Velencei Köztársaság, a sokszor emlegetett fényes példa, nemesek, gazdag keres­kedők „abszolüt szabadságát” valósította meg, óm a vagyon­talanak számára szó sem volt demokráciáról. És a jelen na­gyon elgondolkoztató példái a történelmi párhuzamok mellé sorakoznak: az amerikai de­mokrácia kétségkívül bőven ad a szabadságjogokból a tő­késeknek, a nagypolgárnak, a bankbetét-tulajdonosoknak, de huszmilliónyi néger és a velük együtt legalább harminc mil­liónyi hivatalosan is nyomor­gónak minősített amerikai számára szép jelszónál aligha több az amerikai demokrácia. Franciaországról beszél­tünk már: éppen az elmúlt napokban adott látványos ma­gyarázatot a kormányzat a demokráciából és a szólássza­badság korlátáiból a tőkés or­szágban — egyetlen rendel­kezéssel tették utcára a tele­vízió és a rádió újságíró­munkatársainak 40 százalékát és tiltották be az önálló kom­mentárt, azaz a politikai kér­désekről valló véleménynyilvá­nítást: mert a rádió és a tele­vízió sokáig sztrájkoló munka­társai a kormányzat nézeteivel ellenkező álláspontot foglal­tak el, Akárhány szép és ünnepi szólam hangzik el „a tiszta demokrácia” és az „abszolút szabadság” emlegetésével, nincs, nem volt és nem is lesz társadalmi rend, kormány, amely lemondhatna a hatalmi’ eszközök alkalmazásáról, ha lényege, maga a társadalmi rend van veszélyben. A szo­cializmus védelme, önvédel­me parancsolja, hogy a milliók és milliók, á nép elsöprő több­sége demokratikus jogainak kiteljesítésével egyidőben igenis tilos jelzést mutasson a szocialista rend, a munkás­hatalom, a szocialista vívmá­nyok ellenségeinek. Éppen a szocialista demokrácia teljes­sége követeli meg, hogy tisz­tán és világosan lássuk: a legteljesebb demokrácia, a szocialista rend igazi hivei számára egyúttal azt is jelen­ti, hogy ennek a rendnek ha­lálos ellenségei nem részesül­hetnek ugyanebből. MI AZT VALLJUK, hogy a demokrácia fogalma a szocia­lista társadalmi rendszerben nyert először igazi tartalmat, mert a nép elsöprő többségé­nek demokratikus jogait je­lenti a múlt, a kizsákmányoló és az elnyomó társadalmi osz­tályok e jogokból való kizárá­sával. A „tiszta demokrácia” hamis jelszavával szemben mi a szocialista demokrácia ki- teljesedésében látjuk az embe­ri jövendőt. Gárdos Miklós Előnyomulnak a nigériai csapatok Szerdán délelőtt a nigériai 3. haditengerészeti hadosztály egységei kettős oszlopban meg­indultak Aba, a biafrai fővá­ros irányába. Hírügynökségek feltételezik, hogy a csapat­megmozdulások egy általános nigériai offenzíva bevezetője­ként szolgálhatnak a tizenhá­rom hónapja tartó biafrai kü­lönállás letörésére. Egy magas rangú szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a nigériai szövetségi csapatok kísérletet tesznek az Imo folyó átkelésé­re Abától mintegy 24 kilomé­terre délre. A görögországi merényiét hullámai ATHÉN (MTI) Nagy riadalmat keltett a katonai diktatúra vezető kö­reiben az a merénylet, ame­lyet Panagulisz volt hadnagy követett el a puccsista kor­mány feje, Papadopulosz el­len. Hivatalos jelentések sze­rint helikopterek és őrnaszá­dok keresik a merénylet má­sodik részvevőjét, aki rejtek­helyen várakozott Panagulisz- ra. egy bárkában. Panaguliszt tegnap kihall­gatták és katonai bíróság elé állítják. Utólagos magyarázat szerint, a merénylő rosszul időzítette sajátkészítésű bom­báját és ezért robbant azután, hogy Papadopulosz gépkocsija már elhaladt fölötte. Parli/ánlevékenység Indiában A hét elején az indiai kormány lezárta az ország egyik legkeletibb államának, Nagaföldnek Burmá­val szomszédos határát és megtil­totta a helyi lakosságnak, hogy a határtól számított 40 kilométe­res övezetben engedély nélkül tar­tózkodjon. A 16 500 km-es, kb 1.5 millió lakosú terület sok éves fegyveres harc eredményeként 1962. szeptember 4-én vált India 16. államává, azonban egyes tör­zsi csoportok tovább folytatták a harcot a teljes elszakadásért. A Kínai Népköztársaság az utóbbi időben igyekezett ezeket az ellen­téteket kihasználni. Indiai forrá­sok szerint kínai területen naga csoportokat képeznek ki és azo­kat Burmán át partizántevékeny­ség kifejlesztése céljából átdobják az indiai határon. A londoni Times a közelmúlt­ban hírül adta, hogy Nagaföldön egy titkos geriliatábort fedeztek fel, ahol olyan bizonyítékok ke­rültek napvilágra, amelyek szerint a Kínai Népköztársaság arra akar­ja felhasználni a nagákat és a burmai szélsőbaloldali elemeket, bogy a kínai határról kiindulva, Burmán keresztül haladva, Assam, ban a fegyveres harc élére áll­janak. A becslések szerint eddig körülbelül 1500—2000 naga gerilla- harcost képeztek ki Kínában. A kiképzés időtartamát az Utóbbi időben 6 hónapra csökkentették. —TERRA—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents