Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-14 / 190. szám

Nem akármilyen épület lesz Orhalomban az utóbbi évek­ben egymásután épültek az áj lakóházak — a község szinte teljesen újjá varázsolódott. Saját orvoslakással és rende­lővel azonban ez ideig nem dicsekedhettek az őrhalmiak. Ezt a hiányt akarták pótolni az illetékes községi és járási szervek vezetői, mikor tervbe vették egy "korszerű, modern orvoslakás-rendelő felépítését. EKG és röntgen is befér A vázlatterv átnézése után — mely a falusi egészségügyi létesítmények országos terv- pályázatán díjazott és megvá­sárolt tervek egyik legszebb: - ke — megállapítható: nem akármlyen épület lesz az őr- haimiaké' — Nagyság, korsze­rűség és küllem tekintetében ehhez hasonló alig épült még az országban. Igaz, az őrhal­mi házakhoz nem illene akár­milyen orvosi rendelő és la­kás. Néhány jellemző adat: a váróterem majdnem negy­ven (!) négyzetméter alapterü­letű, az orvosi rendelő össz­területe 140, a lakásé pedig 100 négyzetméter lesz. A rendelő később — ha az igények úgy kívánják — EKG és röntgen berendezéssel is bővíthető. Előzetes becslések szerint a kivitelezés összkölt­sége mintegy 800 000 forint. Az egészségügyi és építésügyi minisztériumok közös kiadá­sában megjelent tervgyűjte­mény birtokában Hegedűs Já­nos. a községi tanács elnöke Budapestre utazott, hogy a típusépület kivitelezési ter­veihez is hozzájusson. Drága tervek Itt azonban kellemetlen meglepetés várt rá: közölték vele. hogy a kiviteli tervek az azt készítő Győri Tervező Vállalat birtokában vannak, és csak a kivitelezési költség tíz százalékáért, tehát körülbelül 80 000 forintért szerezhetők meg. Mivel ez az összeg túl ma­gas, a községi tanácson úgy döntöttek, hogy a tervezést külön megrendelésre, ennél jóval olcsóbban végeztetik el. Kapóra jött. hogy Kövesden is akarnak orvoslakást építe­ni. s hogy a kövesdi Észak- magyarországi Kőbánya Vál­lalat mérnökei vállalkoztak a részletes tervek és a költség- vetés elkészítésére. A társu­lásnak még egy haszna van: az építkezéshez a sóskúti kő­bánya — ugyancsak jutányos áron — szállít igen dekorativ márványt. A lakosság, amelynek szív­ügye az építkezés, családon­ként legalább ötszáz forintot ajánlott fel az orvoslakás cél­jaira. Az emberek alig vár­ják, hogy dr. Singely István. akj most Balassagyarmatról kijárva látja el a körzeti or­vosi teendőket, végleg ör- halomban telepedjék le. A tsz is vállalta, hogy az épít­kezés belső munkálataihoz is segítséget biztosít, és a fuva­rozást is elvégzi. Hol legyen? Problémát okozott még az épület helyének kijelölése. A legideálisabb hely a faluköz­pontban, a Varbői út nyugati oldalán fekvő rész — viszont »itt az előzetes talajrendezés több millióba került volna. Harmadszor az élüzem címért A Balassagyarmati Fűtőház főnökségének dolgozói a KMP 50. évfordulójának tiszteleté­re indított versenyben az év hat hónapjában teljesítették az élüzem cím feltételeit. Gyor­sabban, gazdaságosabban vé­gezték az előírt személy és teheráru szállításával kapcso­latos feladatokat. Hat hónap alatt a mozdo­nyok irányítói 12,1 százalék­kal több árut továbbítottak, mint amit a terv előírt. Ez idő alatt a költségeket — javítási, karbantartási stb. — 1,4 szá­zalékkal mérsékelték. A ter­melési tennivalókat úgy ol­dották meg, hogy jusson elég idő a mozdonyszemélyzetnek a pihenésre is. A mozdonyszemélyzet és a fűtőház dolgozói eddig elért eredményeikkel megvetették az alapját az újabb, az ötö­dik vezérigazgatói dicséretnek, illetve a harmadik élüzem cím megszerzésének. Legyen jövedelmező a szövetkezeti erdőgazdálkodás Beszélgetés a megyei erdészeti főfelügyelővel Szegény magyar nyelv Írásom Aki azt gondolja, hogy a bürokraták unalmas, száraz emberek, akiket nem érdekelnek a divat változásai, az na­gyon téved. Igaz, ők az öltözködés nevetséges hóbortjai he­lyett a szavak divatáruik hódolnak. Az irodai szóhasználat­ban és a hivatalos levelezésben az utóbbi időben két nagy- képű, teljesen felesleges, a mondanivalót ködösítő szó ter­jedt el: a „viszonylatában” és a „vonatkozásában”, „Orszá­gos viszonylatban ... megyei vonatkozásban ...” A felleng­zős „reláció” szó kizárólag ínyenceknek ajánlatos. Például: a megye relációjában kevés a szakképzett, magyar tanár. Ez különben igaz is. Mert ha elegen lennének, akkor ele­jét tudták volna venni egy másik fellengzős szódivat, a „felé” elterjedésének is. Na persze a finomlelkűek a „fe­lét” nem úgy használják, mint mi, egyszerű emberek, az túl pórias lenne. Kelet felé, nyugat felé — nevetséges! így sokkal szebb: „Közöljük az illetékesek felé,...” „Jelentet­tük az alhivatal felé ...” Avagy: A nézők közölték a bal­szélső felé, hogy ha nem tud futballozni, menjen ággok há­zába, a szélső viszont közölte a nézők felé, hogy a néniké­jüket ... Én pedig közlöm a bonyolultlelkűekkel, illetve a bonyo- lultlelkűek felé, hogy ha kisgyermekkorukban anyuká­juk nem tanította meg őket magyarul beszélni, akkor ma­guktól is megtanulhatnának. Természetesen: írásom vi­szonylatában, és a maguk vonatkozásában. — b — B. Z. Nyírjes? Ipoly? Sfrcnd? Szarkafogás az üveggyárban A salgótarjáni öblösüveg- gáló intézkedés; nem a be- gyár exportraktárából külön- csületes emberek, hanem a féle árunak kelt lába. A kö- tolvajok ellen Irányul, rülményekből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy a tolvaj be- Az öblösüveggyárat nem járatos az üzembe. Pásztor egyedül K. János igyekezett Bajos társadalmi rendész el- megkárosítani Egy másik sze- tökélte, hogy elcsípi a szar- mély, akinek elfogását a rend­kát. Szabad idejét nem ki- őrségnek köszönhetjük, több- mélve állt lesbe estéről es- ezer forint értékű exportárut téré. Egyik vasárnapon végre lopott. Ügyében néhány na­meglátta, amint valakj a rak- P°n helül befejeződik a nyo- tár ajtajánál próbálkozik. Ki- mozás, ugrott rejtekéből, de ekkor az ismeretlen is futásnak eredt. „Állj, vagy lövök!” — kiáltotta erélyesen a leleményes társa­dalmi rendész, akinek (mint sejthető) még egy csúzli sem lapult a zsebében. A mene­külő megtorpant. Pásztor La­jos gyanúja alaposnak bizo­nyult. A tettes gyári dolgozó volt: K. János, a generátor­üzemből. Ez az üzemrész még ünnepeken is működik; nem volt hát feltűnő, hogy K. Já­nos vasárnap belép a gyár területére. A rendőrség a ház­kutatás során körülbelül hat­száz forint értékű lopott hol­mit foglalt le, majd adott visz- sza az Öblösüveggyárnak. K. János nem bűnöző, ha­nem megtévedt, régi gyári dolgozó, aki sok éves tisztes­séges munka után lépett félre a becsület útjáról. Az üzemi kollektíva nyilvánossága előtt célszerű lenne arról is szólni, mennyire helytelen gyakorlat az, amely szerint a portások mellőzik a régi munkások mo­tozását. A táskavizit nem sér­tő gyanakvás, hanem a társa­dalmi tulajdon védelmét szol­Igy a legutóbbi döntés alap­ján az orvoslakás, s a hozzá folyosóval kapcsolódó rendelő a községi tanács mellett épül fel. Mivel arról is szó van. hogy örhalom, Csitár, lliny, Hu- gyag és Patvarc csatlakozásá­val faluközponttá fejlődik, az egészségügyi épületek létre­hozása még sürgetőbbé vált. A tanácselnök tájékoztatása szerint az építkezések a kivi­teli tervek elkészülte után, jö­vő tavasszal fognak megin­dulni. B. L. Megyénk gazdag erdőterü­letben. Az erdőket négy erdő- gazdaság — legnagyobbrészt a Cserháti Erdőgazdaság — és a termelőszövetkezetek keze­lik. Az 1961. évi VII, törvény — az erdőtörvény — végre­hajtásával több mint 24 000 hektár erdőterület került szö­vetkezeti tulajdonba. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgála­ta során az is kiderült, sok gondot ad az erdő szakszerű kezelése. Felkerestük Kollár Józsefet, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya erdészeti és va­dászati főfelügyelőjét, hogy véleményt kérjünk tőle a je­Keresik az Ipoly garnitúrát Az első száz darabból álló szállítmány még a múlt év végén elhagyta a Nógrád me­gyei Bútor és Faipari Vállalat balassagyarmati központi te iephelyét. A Jancsó László főművezető tervei alapján készült kétsze­mélyes Ipoly garnitúrából újabb 500-at rendelt a Bútor­értékesítő Vállalat. Sajnos a gyár egyéb elkötelezettsége miatt az év végéig a megren­delt 500 garnitúrából csak 300 at tud elszállítani. Üj termékük iránt tapasz­talható nagyfokú érdeklődés nek több oka van: korszerű, ízléses, megnyerte a vásárlók tetszését, és ami döntő az el­határozásnál: 1300 forinttal ke vesebbe kerül, mint a hozzá hasonló garnitúra. Hol strandolhatnak a balassagyarmatiak ? A z idei forró nyáron — habár az utóbbi idő­ben romlott valamit az időjárás — Balassagyarmaton a város strandolási lehetősé­geinek tárgyalása különös ér­deklődésre számíthat. A ba­lassagyarmatiak jelenleg egy­szerre három helyen füröd­hetnek — vagy ha úgy tet­szik, fürödhetnének. 1 A strand területe 17 000 négyzetméter, napozni " és labdázni egyaránt lehet rajta. Üszóversenyek rendezésére is alkalmas 33 méteres nagy-, valamint kismedencéjét a margitszigeti Sportuszoda világhírű építte­tője, Hajós Alfréd tervezte. Megfelelő a strand öltözővel és kabinnal való ellátottsága is. Ami egyedül problémát okoz, az éppen a legfontosabb — a vízellátás. A Nógrád me­gyei Víz és Csatornamű Vál­lalat még az újonnan fúrt ku­tak beállításával sem tudja egy nap alatt újra feltölteni a nagymedencét. A utasítások­kal ellentétben a vízcserére így csak kéthetenként kerül­het sor. Igaz, ha rendszeresen cserélnék, akkor meg állan­dóan olyan hideg volna, hogy nem lehetne fürödni benne. Így a második hét végére, ha piszkos is, de legalább 22—24 fokra melegszik a vize. Az is elősegíti a szennyeződést, hogy a strand egy része homokos, s a futballozók által kavart homokfelhőt a szél befújja a medencébe. A strand talajviszonyainak — a homokon semmiféle la­zulást megakadályozó fű nem gyökerezik meg — valamint a folytonos vízhiánnyal számol­va a közeljövőben nem is le­het a strand fő problémáinak megoldására számítani. A strand helyett viszont egyszerre két természetes für­dő-víz is kínálkozik: az Ipoly és a nyírj esi tórendszer. 2 Sajnos az Ipoly-meder balassagyarmati sza- " kaszának rendezése je­lentősen csökkentette azoknak a helyeknek a számát, ahol a lakosság megfelelő körülmé­nyek között fürödhet. Most egyedül csak a kórház szennyvízbefolyója fölötti szakasz alkalmas stran­dolásra. Szervezett, intéz­ményes fürdőzésről itt sem beszélhetünk, mert a határ­övezetbe eső Ipoly-gáton ne­hezen oldható meg a vízszol­gáltatás, és illemhelyek léte­sítése, s ráadásul még egy ár­nyékot adó fa sincs. 3 Fürdés céljaira az Ipolynál jóval megfe- * lelőbbek a nyírjesi ta­vak. A gyönyörű környezet­ben, fenyőerdők borította dombokkal körülzárt tavak közül legalább három alkal­mas fürdőzésre, illetve csóna­kázásra. A városi tanács erő­feszítései eredményeként már az idén elkészült a városból kivezető műút és villanyveze­ték, egy-két éven belül a víz­hálózat is meglesz, és ha az igények úgy kívánják (már pedig az utóbbi időben ma­gánosok és állami vállalatok részéről is egyre nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg az üdülőtelep iránt) pár év múl­va szennyvízhálózat létesíté­sére is sor kerül. Napfényes, meleg vasárna­pokon már most is százak vándorolnak ki a városból és töltik el napjukat a tavak mellett. Az ő érdekükben a nagy volumenű beruházások előtt sürgősen végre kell haj­tani a vázoltakhoz képest több, kisebb jelentőségű intéz­kedést, így rövidesen szemét- tárolók felállítására, a víztől bizonyos távolságban elhelye­zett autó- és motor-parkírozó­hely létesítésére volna szükség. Meg kell oldani — legalább a hétvégeken — a környék rendszeres felügyeletét. A fe­nyőerdőt is rendbe kellene hozni. A fákon rengeteg a száraz gally, s ha egyszer va­laki vigyázatlanul tüzet gyújt közöttük... oda a környék varázsát, hangulatát adó fe­nyőerdő. A tervek között sze­repel a legnagyobb, több mint 20 000 négyzetméter te­rületű tó egy részének — partvédő sávval, lépcsővel, a fenék talajának kicserélésé­vel, vízinövények kiirtásával — strandfürdő kialakítása is, mely egyszerre négy-ötszáz embert képes befogadni. A végrehajtás során azonban különös gondot kell fordítani a tó élővíz-jellegének megőr­zésére, mert ha ez elveszik, akkor a víz az öntisztulás le­hetőségének hiányában zava­rossá és fertőzővé válik. A lakosság strandolási lehetőségeinek problé­máit, és a biztató ki­látásokat hosszasan lehetne még sorolni. A megvalósítás­ra kerülő elképzelések alap­ján az várható, hogy a város nagyobbik része rövidesen már a nyírjesi tavak mellett fog strandolni — az Ipoly-sza- kasz kedvezőtlenebb körülmé­nyei, a strand pedig korlátolt befogadóképessége miatt jó­val kisebb látogatottságra szá­míthat majd. Baranyai László lenlegi helyzetről, s a tenni­valókról. — Hogyan sikerült megva­lósítani az erdőgazdálkodást a termelőszövetkezetben? — A közös gazdaságok többsége örömmel fogadta az új tulajdont — kezdte Kollár József. — Több helyen azon­ban aggályoskodást tapasztal­tunk. A szövetkezetek vagyoni helyzetét, gazdálkodási szín­vonalát tekintve az érthető is. A megyében az országos át­lagnál nagyobb erdőterületet vettek át a szövetkezetek. Egyes helyeken, mint például Hasznoson, Cereden, Homok- terenyén, Érsekvadkerten, Karancslapujtőn az erdőterü­let meghaladja az ezer holdat. A szövetkezetek erdőgazdál­kodása viszont alig három­négy éve kezdődött. — Tudomásunk szerint sok a „rossz erdő” a szövetkezetek tulajdonában, ugyanakkor kezdetben „rablógazdálkodás" ütötte fel a fejét több szövet­kezetben. Erről mi a vélemé­nye? A termelőszövetkezeti erdők minőségben elmaradnak az államiak mögött, s ez a volt erdőbirtokosságok hanyag gazdálkodására vezethető visz- sza. Az is előfordult valóban, hogy egyes szövetkezetekben az indokoltnál több fát vágtak ki és értékesítettek. Olyan szövetkezetek is belefogtak a fafeldolgozásba, amelyek csu­pán évi négy-ötszáz köbméter fakitermeléssel rendelkeznek. Ez természetesen nem jellem­ző a megyére. — Az erdőrendezés során, de még a befejeztével is. igen sok nézeteltérés szár­mazott a területi eltérésekből. — Az erdőterületek nagy­ságának különböző nyilván­tartása sok bosszúságot oko­zott. A népi ellenőrzés csupán tizenhét termelőszövetkezetet vizsgált, de az eltérések Itt is szembetűnőek. A magyarázat: a földvédelmi törvény végre­hajtása során erdősítésre ja­vasolt és azóta fásított terü­letek művelésiág-változásai nincsenek átvezetve. — Melyek a legfontosabb feladatok a termelőszövetke­zeti erdőgazdálkodásban? — A szakszerű szövetkezeti erdőgazdálkodás megteremté­se érdekében legfontosabb. hogy megfelelő ütemterve le­gyen a szövetkezetnek. Érvé­nyes ütemterv ugyanis alig több mint ötezer hektár erdő­területre van. Pedig ez rend­kívül fontos, mert a szövetke­zeti erdők megoszlását csak a tervek alapján lehetséges sza­bályozni. A fahozam és a mi» nőségi javítás jelenleg túl­nyomórészt a tisztítások és gyérítések szakszerű végre­hajtásával oldható meg. A rontott erdő a vizsgálatban szerepelt erdők negyedrészét teszi ki, amelynek átalakítása érdekében sürgősen pótolni kell az eddigi elmaradást. Mi­vel nagyobb erdőátalakítások­ra nem lehet számítani, a fej­lődés érdekében tisztításokkal lehet valamit tenni. — Kaphatnak-e az erdőgaz­dálkodáshoz anyagi támoga­tást a szövetkezetek? Miként ítéli meg a szakszerű erdő- gazdálkodás megvalósításának feltételeit? — A múlt év elejétől az ár- támogatásoa dotációban ré­szesülő szövetkezetek a felú­jítási kötelezettség teljesíté­sére is vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. Ezt eddig kevésbé használták ki, pedig elősegíti a munká­kat. — A szakszerű erdőgazdál­kodás feltételei pedig már csaknem megértek. Erdőfele. lősök, erdészeti szakemberek — bár utóbbiak még ke­vesen — tevékenykednek a szövetkezetekben. Ugyanakkor megítélésem szerint a szakirá­nyításra kijelölt erdőgazdasá­gok szakemberei is egyre jobban látják el feladatukat. Különösen elégedettek a szö­vetkezetek a Mátrai és a Cser­háti Erdőgazdaság tevékeny­ségével. — A közvetlen Irányítással megbízott erdészetek tevé­kenységében azonban még bő­ven akad javítani való. Az erdészeti szakemberek terme­lőszövetkezeti alkalmazása a szakszerű gazdálkodás egyik alapvető feltétele Ennek megteremtése érdekében a megyei szövetkezeti erdőgaz­dálkodást negyven erdészke­rületre osztottuk fel. Jelenleg már majdnem harminc kerü­letben működik erdész. Ezzel a megoldással elérhetjük, hogy a szövetkezeti erdőgaz­dálkodás számottevő és jöve­delmező üzemága legyen a közös gazdaságoknak — fe­jezte be Kollár József. P A NÓGRÁD — 1968. augusztus 14„ szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents