Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-14 / 190. szám

Kemerovói ex iibris Egy négyéves kislány kincset Aki találkozott, beszélt szov_ jes emberekkel, esetleg éveket töltött közöttük, jól ismeri azt f. már-már zavarba ejtő meleg barátságot, amellyel a Szovjet­unió városaiban mindenütt ta­lálkozni lehet. Barátság. A legtöbbet emle­getett szavak közé tartozik, s ha esetleg valaki nem is ta­nulja meg e szót az orosz szó­tárból, mindenütt találkozik vele. A szovjet városokban az emberek mosolyában, kézszo­rításában, ölelésében, a hosz- szú, komoly beszélgetések so­rán De hiszen nem is erről aka­rói- beszélni. Monostori Ottónak, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei titkárának a. napokban több ezer kilomé­terről, Kemerovóból hozott le­velet a posta. Mihajil Andre- jevics Pánykov képzőművész írta. A borítékból a levéllel együtt ex libris terv érkezett, rajta két oroszul írt szó: béke, barátság. Az ex libris Monos­tori Ottó számára készül majd Kemerovóban, s bár még sze­mélyesen nem ismerik egy­mást, Monostori Ottó otthona, ban Kemerovóban készült ex libris kerül a könyvekbe. Nem egyedül nógrádi otthon lesz azonban az övé — keme­rovói ex librisekkel, Mint el­mondja, Czinke Ferenc gra­fikus művész, s még néhány tanár Pásztóról, Salgótarján­ból szintén kapott, illetve kül­dött már ex libriseket a mesz- szi barátnak A két testvérmegye között az utóbbi években nemcsak a de­legációk cseréje indult meg, de a barátság szép jeleként csupán a salgótarjáni iskolák­ban körülbelül 4 000 diák le­velez kemerovói pajtásokkal. S e leveleken keresztül ba­rátságok szövődnek, eljön Sal­gótarjánba, Nógrádba, a távoli szovjet országrész üzenete, hangulata, tudomást szereznek a levelezők egymás eredmé­nyeiről, örömeiről, gondjairól. Monostori Ottó is nemsoká­ra visszaküldi az ex libris ter­vet a kért baráti „jóváha­gyással”, s pár hét múlva meg­érkezik újra Kemerovóból a kész grafikai lap. Milyen is lesz? A vázlatból kitűnik. Mi­hajil Andrejevics Pánykov stí­lusa egyszerűsített, természet­elvű stilizálásra hajló, tömörí­tett vonalas technika. Népi dí­szítő elemekből leszűrt stílus­ban készíti majd el a Mo­nostori Ottónak elküldendő lapját. Példásan hangsúlyozza, hogy a kép és a betű egyazon dologból valók: a testvén ba­rátság anyagából. Az ex librisek csereforgalma Kemerovó és Nógrád között önmagában nem nagy dolog. Ez a csere azonban több egy­szerű hobby-nál. Barátok kül­dik barátaiknak, távoli kéz­szorításként. (tóth) talált Masa Kosztyina négy eszten­dős kislány a dél-kazahsztáni Dzsambulban játszadozás köz­ben kincsre bukkant. A „ki­ásott” korsóban 27 milliméter átmérőjű és fél milliméter vastagságú ezüst pénzérmék voltak. Rajtuk elmosódott arab szavak láthatók. A kislány anyja átadta a kincset a helyi múzeumnak, ahol megállapították, hogy a pénzérméket a XI. században verték. A mai Dzsambul he­lyén akkor már város volt, Taraz, amely kereskedelmi központnak számított az Európát Kelettel összekötő út­vonalon. „Mesterséges gyerekek" Westerland északnémet vá­roskában nemzetközi orvos- szemináriumon bejelentették, hogy a világon mintegy 200 ezer olyan gyermek él, aki mesterséges megtermékenyí­tésből született. E „mestersé­ges” gyerekek közűi 170 ezer az Egyesült Államokban talál­ható- Franciaországban mint­Karambol kölcsönmotorral Kár és felelősség — A biztosító szerepe A közúti közlekedési bal­esetekről szóló hírekben a sze­mélyi sérülések után többnyi­re olvasható az anyagi kár is. A kárösszeget gyakorlati ta­pasztalatai alapján a közleke­désrendészet baleseti járőre ál­lapítja meg, csaknem kizárólag a járművekben, vagy baleset­nél megrongálódott tárgyak­ban — villanyoszlop, kerítés stb. — keletkezett kárra vo­natkoztatva. Nem mindig a vétkes fisét — A tényleges kár sokszor lényegesen nagyobb annál, amennyit a rendőrjárőr külön­ben helyes becslése mutat, — mondotta dr. Kalas Géza, a Balassagyarmati megyei Bíró­ság elnökhelyettese. — A becs­lés nem vonatkozik a ruhá­zatra, esetleg az összetört, drá­ga karórára, táskarádióra. De nem vonatkozik arra sem, mennyit veszített a sérült az­zal, hogy foglalkozása gyakor­lása helyett táppénzes állo­mányba kényszerült; s arra sem, mennyit veszített az a család., amelynek feje halálos baleset áldozata lett. Ezeknek a károknak megtérítéséről vaj­mi ritkán rendelkezik az a büntető bíróság, amely a bal­eset okozója fölött ítélkezik. A bűnösség jogerős megállapítá­sa után, polgári peres eljárás­ban dönt erről a bíróság. A kárigényt nem feltétlenül a balesetet okozó személlyel szemben kell közvetlenül ér­vényesíteni. — Ki a felelős tehát a kár­ért? — Az üzemben tartó a fele­lős; tehát az a személy vagy vállalat, akinek tartósan ren­delkezése alatt áll a gépjármű. Veszélyes „üzem” — Törvényeink milyen anya­gi biztonságot nyújtanak a közlekedési balesetekből ere­dő károk megtérülésére? — A gépjármű veszélyes „üzem”. A polgári jogi véde­kezés elsősorban az élet és testi épség véd,elmét szolgálja, de az anyagi érdekekét is. Az anyagi felelősség ezért függet­len a vétkességtől. Az autóbusz utasa, például, károsodása ese­tén akkor is igényt tarthat ká­ra megtérítésére, ha a karam­bol műszaki hiba miatt követ­kezett be. A jogi védelem nem csupán a jeggyel utazókra, ter­jed ki, de azokra is, akik más szívességéből foglalhattak he­lyet az autón (autóstop), moto­ron; mi több, még a potyauta­sokra is. Némi túlzással úgy fogalmazhatnám, hogy a gép­jármű üzemben tartója csak akkor mentesül az anyagi fe­lelősség alól, ha a járművet természeti katasztrófa, vagy valamely elháríthatatlan külső esemény miatt érte baleset. — Tegyük fel, hogy a mo­toromat elemeli egy huligán, s azzal balesetet okoz. A jár­művet jogtalanul használó tol­vaj felel-e a kárért, vagy én? — Ha előírásosan lezárt mo­torral, autóval történik a bal­eset, a felelősség a jogtalan használóé. Örizetlen gépjármű esetében azonban az üzemben tartóé. — Összegszerűen meghatá­rozza-e a törvény, meddig ter­jed az anyagi felelősség? — Nem. A már említett ká­rokon felül az üzemben tartó köteles megtéríteni a kereset és táppénz közötti különböze- tet; köteles a bíróság által meg­határozott ideig és mértékben járadékot fizetni a baleset kö­vetkeztében elhalt személy el­tartásra jogosult hozzátartozó­inak; meg kell fizetnie a teme­tés költségeit, sőt a sírkő felál­lításáét is. — Más a jog, és más a lehe­tőség ... Mi garantálja, hogy az anyagi kár valóban' megté­rül? Kötelező a biztosítás? — Az, hogy állami vállalat, szövetkezet bírja anyagilag a kár megtérítését, nem vitás. Éppen azért, hogy magánsze­Gabora József négy éven át muzsikált a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó-zeneka­rában. Tapsoltak neki Angliá­ban, a Szovjetunióban, Jugosz­láviában, Ausztriában, Bel­giumban. Lakatos Sándor lá­nyának a lakodalmán az ő ti­zében volt a prímásvonó a Hotel Budapestben. Ez a sze­replési repertoár nem egysze­rűen csak sejtet valamit, ha­nem sok mindent elárul. Nemrégen hallom, hogy Ga- bora József megvált a világ­hírű együttestől. Tarjánban há­zasságot kötött, s most kenyér­gondjai vannak. Nem dolgozik. Ez már nem jó. Ebbe aztán a következő szavak kíséretében bele is kapaszkodott ismerő­söm. — Akkor segíts rajta — ne kallódjon el. Jó muzsikus nem minden bokorban terem. Kitérni a találkozó elöl most már nem lehetett, s nem, is akartam. Gabora jó arcú, intelligens ember. Családja zenész di­nasztia. El is hozta magával bátyját, aki a Karancsban mu­zsikál. A beszélgetésből aztán kirajzolódik előttem egy vér­beli zenész arculata, akinek az életet jelenti a zene. Négy éves korában a városi tanácstól ka­pott ajándékba hegedűt. Elvé­gezte a nyolc osztályt, de mélyek által okozott kár is megtérüljön, ezért kötelező ha­zánkban a gépjármű-szavatos­sági biztosítás. Az Állami Biz­tosító a biztosítási díj fejében vállalja a kockázatot. — Ez a kétségtelenül helyes anyagi biztonság nem ösztö­nözheti-e bizonyos fokig.köny- nyelműségre, szabályszegésre a gépjárművek vezetőit? — Meggyőződésem, hogy nem. A gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett közle­kedési szabályszegést a Bünte­tő Törvénykönyv fenyegeti. Ezen túl, ha a balesetet szán­dékos szabályszegés vagy sú­lyos ittasság okozta, a biztosí­tó a balesetért felelős személy­ivel szemben visszkeresettel élhet. Még egyszerűbben: a biz­tosító a „maga zsebéből” kifi­zeti a kárt, ezután pedig be­pereli a vétkes vagy súlyosan gondatlan személyt. Az Állami Biztosítónak ez a joga segíti érvényesülni a Polgári Tör­vénykönyvnek és a Büntető Törvénykönyvnek azt a rendel­tetését, hogy szilárduljon a közúti fegyelem, hogy a jár­műforgalom növekedése elle­nére is csökkenjen a balesetek száma, — fejezte be tájékozta­tását 4r. Kalas Géza. — b. se. — ugyanakkor a zeneiskola nyolc osztályát is. Az első gimnázi­um után megszakadt az isko­lai műveltség gyarapítása, barátjai biztatására felmegy Pestre, s azonnal beléphetett a Rajkó-zenekarba. Csak éppen annyira ugrik haza, hogy ma­gához vegyen rendes ruhát, s néhány apróságot. És halad, gyorsan halad a dicsőség út­ján, annyi külföldi városne­vet említ, hogy leírni is sok. Játszik Liszt-rapszódiát, Brahmsot, a felső c-böl csalo­gatja elő a Pacsirtát. Vezető- prímás lesz, s tapsolnak neki. Van eszménye és példája: La­katos Sándor a virtuozitása és Boros Lajos magyaros ízű mu­zsikája. És most is játszik, de csak otthon, naponta több órát, de ezt csak ő hallja. Vár arra, hogy hívják lakodalomba, vagy átmenetileg bevegyék egy ze­nekarba. Csakhogy zenekarba kerülni nem könnyű. Vizsgát kell tenni az Országos Szóra­koztató Központ szakemberei előtt, s ha jól vizsgázik, akkor kap működési engedélyt A, B, C kategóriába. Hogy hová so­rolják, az már a képességén múlik, és eszerint kerül meg­felelő fizetési kategóriába is. Azt mondja, ma is elmenne a vizsgabizottság elé, csak a vizsgabizottság évente egyszer ül össze és addig is kenyérre van szükség. Eddig a beszélgetésünk, il­letve abban is megegyezünk, egy 3000 ilyen gyerek van, Angliában és Nyugat-Német- országban pedig 1000—1000. Az orvosok hangoztatják, hogy a mesterséges megter­mékenyítés gyakran megmenti a gyermektelen házasságokat. Ny uga t-Nérae t or.szag ba n mindamellett az új büntető­törvénykönyv-tervezete bün­tetendő cselekménynek kíván­ja minősíteni az emberek mesterséges megtermékenyí­tését. Etruszk kikötőt fedezlek fel Vada közelében, a toscanai parttól befelé körülbelül 225 méterre etruszk kikötő marad­ványaira bukkantak. Az utalá­sokat e kikötő létezésére egy alig ismert latin író művei­ben találták. A régészek számára különö­sen azért érdekes ez a lelet, mert eddig még egyetlen ha­sonló jó állapotban levő et­ruszk kikötőt sem találtak, noha az etruszkok bátor ten­gerjárók hírében álltak. hogy felkeresi Kiss Imrét, a zenészszakszervezet megyei vezetőjét. Eltelt egy hét, ér­deklődtem Kiss Imrénél. — Nálam nem járt Gabora József. Lehet, hogy nem talált, de egy hét alatt csak eljutha­tott volna hozzám. A továbbiakat aztán Kiss Imrétől tudom meg. Biztosít­hat számára ideiglenes műkö­dési engedélyt. Az engedéllyel addig muzsikálhat, amíg elér­kezik az OSZK vizsgaideje. Gabora nem tett lépéseket, s ha mindezek után napirendre térnénk az ügy felett, senki sem dobhatna követ. Valami azonban még kívánkozik. A KISZ Központi Művészegyütte­se helyesen cselekszik akkor, amikor nem igyekszik műkö­dési engedélyt adni a zené­szeknek. Ez bonyodalmakhoz vezetne. Az azonban a másik véglet, hogy aki megválik az együttestől, azt üres kézzel en­gedik el. És helyes-e várakoz­tatni valakit egy esztendeig, ha az az illető számára ez kenyér­kérdés? Azt hiszem, nem. Ze­nész sok van. Nagy a vetélke­dés. Tehetség annál kevesebb. Ezeket ne engedjük elkallódni, még akkor sem, ha apróbb kö­telességükről ők is megfeled­keznek. Gabora Józsefnek pedig ezt üzenem — ezúton is — nyitva áll előtte az ajtó, lépjen át rajta, s hogy szóljon a hegedű­je, azért ő is tegyen valamit. Gulyás Ernő 4 NÓGRÁD - 1968. augusztus 14., szerda Nem szól egy hegedű A i40R (iI m effli é rdexte ? Miéri nem árusítanak kilós fehér kenyeret Salgótarjánban? Olvasóink kérésének teszünk eleget, amikor megkérdezzük! miért nem árusítanak kilós fehér kenyeret Salgótarjánban':' Kozár Géza, a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője a következőket mopd- ja: — Három boltunk, a 192-es, 203-as és a 204-es árusította ed­dig a kilós fehér kenyeret. A fogyasztók észrevételeit tolmá­csolva többször szóvá tettük a sütőipar illetékeseinek, hogy a kenyerek sületlenek, nincsenek megfelelően kidolgozva. Ész­revételeink után nem változott a helyzet. Emiatt jelentősen csökkentek az igények, annyira, hogy kénytelenek voltak boltjaink lemondani az előbb említett sütőipari termék áru­sításáról. Telefonon felhívtuk Kaszás Józsefet, a Nógrád megyei Sü­tőipari Vállalat főkönyvelőjét, tolmácsoltuk az elhangzotta­kat. — A salgótarjáni 2-es számú, modern üzemünket az egy ki­lós kenyerek előállítására építettük fel. Arról, hogy ennek árusítását gyenge minőségük miatt mondták le, csak most hallok. Tudomásom szerint a fogyasztói igények nagymérvű csökkenése miatt szüntették be az egykilós fehér kenyér áru­sítását. Arról is hallottam, hogy a kereskedelem, gondolom o fogyasztók is, a kétkilós kenyeret jobban kedvelik, minősé­gével meg vannak elégedve. Ez nem jelenti azt, hogy eseten­ként nem fordulnak elő kisebb minőségi hibák. Végezetül; amennyiben a boltok újra rendelnek kilós fehér kenyeret, le fogjuk szállítani. Nem nagy mennyiségről, napi egy-két má­zsáról lehet csak szó.-k A két ellentétes állásfoglalásból nehéz kihámozni az igaz­ságot. Egy azonban biztos, az egykilós fehér kenyeret is ugyanolyan jól elő lehet állítani, mint a kétkilósat, ha akar­ják. Ehhez pedig a liszten, són, élesztőn kívül még egy dolog kell: a technológiai utasítások maradéktalan betartása. Ezzel pedig egyes üzemekben még nem nagyon dicsekedhetnek! Ifjúsági lapok u megifében Érdekes kép alakult ki azon a hónap elején, megtartott KISZ végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen az ifjúsági la­pok megyei olvasottságát tár­gyalták. Mint ismeretes: ha­zánkban összesen mintegy 730 féle lap jelenik meg — közü­lük 30—35 kifejezetten ifjú­sági jellegű. A folyóiratok, la­pok és kiadványok terjesztésé­vel a KISZ KB mellett mű­ködő Ifjúsági Lapkiadó Válla­lat foglalkozik. A vállalat leg­fontosabb feladatának a ter­jesztést tartja, ezért az év ele­jétől megyénként egy-egy szervezővel bővítették a lap­kiadó apparátusát. A szerve­zők — az ifjúsági utazási iro­da megyei megbízottaihoz ha­sonlóan — a KlSZ-bizottsá- goknál dolgoznak. A végrehajtó bizottság ülé­sén szó volt a szervezők fel­adatáról: az egyenletes lapel­osztás, a megfelelő bizalmi­hálózat megvalósításáról, az árusítás kiterjesztéséről, kiál­lítások és ankétok szervezé­séről — általában az ifjúság igényeinek alapos felmérésé­ről. Az ifjúság; lapok olvasótá­borának növelése h asszan tar Ló, folyamatos, jól előkészített munkát igényel. Jelenleg a bi­zalmihálózat kialakítása fo­lyik a megyében, s majd csak a KISZ-szervezeteknél törté­nő felmérés után következhet a tervszerű terjesztés- Ebben a munkában sokat segíthetnek a megyei alapszervezetek. Jelenleg a következőképpen alakul az ifjúsági lapok olva­sottsága. Nógrádban — fél­éves átlag szerint — 2333 fia­tal fizet elő például a Magyar Ifjúságra, az árus példányok száma megközelíti a hatezret Feltűnően sok — pontosan 20 490 darab — fogy a közked­velt Pajtás újságból. Az Ifjú­sági Magazinnak ezernél több nógrádi előfizetője van, a* árus példányok száma: 2510. A nemrég indult Delta című tudományos és műszaki isme­retterjesztő képeslapból az első félévben átlagosan 580 példány fogyott el. A Pajtás márciusban volt a legkapó­sabb, akkor 23 325 darabot ad- tak el a megyében. Az úttörők tehát olvasnak. Nem mondható el ugyanez a KISZ-korosztályokról, leg­alábbis ilyen egyértelműen. A Magyar Ifjúság olvasottsá­gát vizsgálva, a járások közül az első a rétsági, ahol kiemel­kedően magas — 75 százalék! — a KISZ-taglétszámhoz vi­szonyított fiatal olvasók szá­ma. A viszonyítás nem kedvez a balassagyarmati fiataloknak, a kiszesek 31 százaléka olvassa a lapot. Mindent összevetve: a megye KISZ-tagságának mintegy a fele olvasója rend­szeresen a Magyar Ifjúságnak. P. L A NÓGRÁD mai kérdése Labirintus, csak asért is? Sokszor bosszankodnak azok, akik az utóbbi hónapok­ban járművel átutaznak Nagy­oroszin, köztük külföldiek, cseh, lengyel és német turis­ták is. Mi az oka a bosszúság­nak? Építik az utat a község központjában, ami magában nagyon jó dolog. Földgyaluk dohognak, hegyeket nyomnak maguk előtt, markológép rak­ja a földet az egyik helyről a másikra, pöfög az úthenger, szorgoskodnak az emberek. A laikusnak úgy tűnik, hogy a korábbi útviszonyokhoz ké­pest a feje tetején áll minden. Ahol út volt, ott emberma­gasságú földhányás van, a járda helyén pedig valóságos útvesztő. Nem ez azonban a baj, hiszen a jó útért érdemes türelmesnek lenni. áldozatot hozni, és keli is. Ez sem indokolja viszont azt, hogy a községen csak­nem lehetetlen az áthaladás, ennek éppen a minimális le­hetősége biztosított. A jármü­vek keskeny sávon, minősíthe­tetlen terepen, a föl-, aláto­lató gépkolosszusok árnyéká­ban, minden veszéllyel dacol­va kényszerülnek átzöíykölőd- ni ezen az útszakaszon. Lehet, hogy úgy véli az litépítő vál­lalat üzemvezetősége: amíg az út épül, semmi más nem szá­mít, akinek nem tetszik, men­jen másfelé? De nincsen más­felé, nincsen terelőút, a szép­számú jármű csak erre tud elmenni. A keskeny áthaladó sávot ezért — a közlekedés fenntartása és biztonsága ér­dekében — megfelelő állapot­ban kellene tartani, ami nem nagy ügy, ahol ehhez minden ..kellék” adva van. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents