Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-08 / 185. szám

A lakosság érdekében A balassagyarmati járásban a választópolgárok meg a jelölógyűiések idején sokat foglalkoztak a lakosság szolgál­tatásának megjavításával. Elsősorban a főközlekedési útvo­nalaktól távol eső községek lakói érezték ennek hiányát. A járási tanács végrehajtó bizottsága gondosan felmérte a szükségletet. Megvizsgálták, hogy a tanácsi ipar és a ktsz ezeken a helyeken ki tudja-e elégíteni az igényeket. Mint ki­derült. az úgynevezett „külközségekbe” nem jutottak el: itt nem dolgozott fodrász, cipész, festő és más szolgáltató ipa­ros. A lakosság kénytelen volt több kilométert utazni, ba a cipőjét javíttatni, vagy nyiratkozni akart. Az igények kielégítésére 40 magánkisiparosnak adtak működési engedélyt, akik Herencsény, Szarnia, Terény. Nógrádkövesd. Gaigaguta, Csitár. Iliny. Nógrádgárdony és hasonló kisebb falvakban telepedtek le. A cipészek, fodrá­szok. szabók, festők megfelelő szakképzettséggel és gyakor­lattal rendelkeznek. A lakosság a járási tanács vb intézke­dését elismeréssel fogadta. A gyors intézkedésért a megyei tanács végrehajtó bizottsága is dicséretben részesítette a já­rási tanács végrehajtó bizottságát és az ipari főelőadót. De a legnagyobb dicséret mégis a lakosság elégedettsége!... B Gy VÍZ a 9fépek Kutasói kezdeményezés hűtéséhez A meleg időjárás következ­tében veszélybe került több üzemrész ipari vízzel való el­látása a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben. Az energia- osztály és a gyári tűzoltó­testület 72 órai megfeszített munkával biztosította a folya­matos termeléshez szükséges ipari vizet. A salgói kőbányától az üzemhez tartozó eresztvényi tóig ömiőrendszert építettek ki, amelynek segítségével táp­lálták a leapadt tavat. Ily módon három nap alatt mintegy 5 ezer köbméter vi­zet juttattak vissza a tóba, s ezzel biztosították a gépek hűtéséhez szükséges ipari vi­zet. Hátha elmegy... — Nézd. mit adtak ide... Egymásra néznek. Pár pil- — méltatlankodik Murányi lanat múlva Murányiné töri Ferencné, a női fehérnemű- meg a csendet: gyár jánosaknai üzemének meósa, ...Add vissza... — — Ezt nem állíthatom. Akác válaszolja Sárai Lajosné ügy- Istvánná, Kecskés Tiborné el­intéző. Ilyesmi megtörténik vétve hibázik. Egyikük sem Csömör Ignácnéval, az Alkot- mondja: nem csinálom újra mány és a Déryné-szalag dél­előttös műszakban dolgozó mi­nőségi ellenőrével is. Amíg munkamódszer-átadók voltak ők is hajlottak az engedé­kenységre, „a hátha elmegy, a próbáljuk meg” alapján hunytak szemet a kisebb hi­bák felett. Ma már másként látják akkori tevékenységüket. Második hónapja dolgoznak új munkakörükben: Mindket­ten a varrógépnél kezdték, s mint alapító tagok kerültek jelenlegi beosztásukba. — Hol volt könnyebb? — A gépnél. Csak azzal a így cselekszik Gajdár Ernőné Is. — Nálam Pintér Imréné dol­gozik jól. Felajánlotta, hogy kiigazítja azokat a fehérne­műket is, amelyeket más nem csinált meg rendesen. Kifo­gástalanul végzi munkáját Ko- roknyai Oszkárné, Hajas Etel­ka. Kotroczó Erzsi brigádve­zető pedig néhány másodper ­— Tudja hogy van az a nők között? Ügy látom, csak az igazságért haragszanak meg. Megértem őket! Kinek tetszik, ha bebizonyítják, hogy hanyagul dolgozott. Ilyenkor aztán keresi a bűnbakot. Ha­mar rátalálnak a meósra — emeli fel hangját Murányiné. — Ha tudták, miért vállal­ták? — Erre azért nem számítot­tunk. Egyébként megkértek rá. Nem keresünk rosszul, az­tán az üzemnek Is érdeke, hogy legyenek, akik a legap­róbb hibát sem nézik el. Töb­ben mondják: mióta van ná­cért nem ad oda két, vagy lünk js meós-szervezet, köny- három percet, ugyanis ennyibe nyebb a szalagvezetőknek és ■ i» Ui' a munkamódszer-átadóknak. kerül egy-egy hiba kijavítá­sa — így Csomómé. Nem minősítik az árukat, töb­bet foglalkozhatnak a dolgo­zókkal. a munka irányításával. A két asszony azt mondta el, amiről a dolgozók nem szeretnek beszélni. Pedig a mert mi már akkor is tudtunk varrni — folytatja Csomómé. Venesz Károly Később ezt próbáljuk meg­____ _ értetni Herczeg Józsefnével. r eszorttal törődött az ember, Mérgesen válaszol: könnyű amit rábíztak — így Murá- azí mondani... Tábi Martorv­uyijjé. né viszont hallgat az okos szó- ________ r a. Ügy csinálja, ahogy Cső- mulasztók tudják: csak kifo­— Nekünk könnyebb volt, morné tanácsolja. gástalan munkájukkal erősí­— Megtörténik, hogy egye- tik a megrendelőben az elha- sek azt kérdezik: én, csinál- tarozást: innen vásárolok. — Később munkamódszer- tam rosszul? Itt a tikett. Ugye, ., . . kaDOjc átadók lettünk. Ez már nehe- ez a tiéd? Tényleg az enyém aebb volt. Negyven—ötven — válaszol csodálkozva, pe- asszonynak, lánynak magya- dig tudja, hogy ő vétette a ráztuk, mit, hogyan csinál- hibát. Máskor meg bejönnek janak. Sok türelemre és tu- hozzám, s ellenőrzik, igazat dásra volt szükség, főleg az mondtam-e. Pedig nem vol- előbbire — magyarázza Mu- na kötelességünk visszavinni rányiné. a hibás árut, csak félre tenni, s átadni a szalagvezetőknek, — Meg jó idegekre — így Tudjuk, sok a dolguk az át­Csomorné. állások után. Szívesen segí­— Nincs könnyű dolgunk tünk nekik, hisz a ml érde- most sem. Ha a dolgozóknak künk is, hogy minél több legyen az I. osztályú áru — vélekedik Murányiné. Enyhítik a háztáji gondokat Az aszályról, a szűkös ta- termékeket, melaszt, szeletet Csaknem 900 mázsa pillangós- karmánytermésről, a közös és vásárolnak. S a felsorolást az- takarmányt és 300 mázsa réti- a háztáji állatállomány ellá- zal egészítik ki, nagyon gon- szénát kaptak Ily módon az fásának gondjairól beszélge- dósán, takarékosan bánnak a tünk Mészáros Gáborral, a ku- takarmánnyal, tasói termelőszövetkezet elnö­kével, Csak az imént érkezett haza. Az agronómussal együtt Kisterenyén jártak a vásár­ban. A háztáji előnyei — Márcsak azért is — ma­mányról is úgy kell gondos­kodni; mint a közösről-.. Néz­ze. .. mi nem félünk attól. — Mit vittek? — Inkább a piacot néztük meg, — mondja mosolyogva A mechanizmus, az önállóság arra serkent bennünket, hogy hogy a háztáji jószágállomány tájékozódjunk, tudjuk mi tör- csak a közös rovására növe- ténik körülöttünk... S, hogy kedhet. Ha sok a háztáji állat, „„ ___... . .. , , , azzal a szövetkezet is jól n e menjünk üres kezzel, vit- jár Bál. megakadályozhat­tunk negyven malacot is... nánk, hogy a tagok egyetlen Mint kiderült, az állatfor- szarvasmarhát sem adnának galmi vállalat vette meg a el­jószágok nagy részét- Az úgy- a szövetkezet fiatal főköny- nevezett ösztönző árat fizette velőnője számokkal bizonyítja, értük, kilónként 28 forintot, állattartók. Ezenkívül kijelöl­ték a legelőterületet is. amely­re a háztáji jószágokat hajtot­ták. Már ez a gondoskodás meg­nyerte a tagok tetszését, azon­ban a vezetők új javaslattal gy arázza az elnök, — mert el°' Nemrégiben klhir­nálunk a háztáji allatailo­Másodvetéssel pótolnak A közös gazdaságban nem vetik meg a sertést. Azonban igazi becsülete a szarvasmar­hának van. Azt mondja Mé­száros Gábor, a közösben há­romszázhuszonötöt számlál­nak és a háztáji jószágok szá­ma is erősen közelíti a há­romszázat hogyan használja ki a közös a’' 'íeri gazdaság azokat az előnyö­ket. amelyeket a háztáji gaz­daságok áruértékesítése jelent. — Az első félévben több mint nyolcszáz hektoliter te­jet értékesítettek a tagok a szövetkezeten keresztül... Li­dették a szövetkezet mindhá­rom üzemegységében. Bokor­ban, Kutasón és Cserhátszent- ivánon is, az állattartó gazdák másodnövényekiet is vethet­nek. — A tavas7,iak területe úgy is üresen maradna — érve! Mészáros Gábor. — Haszno­sítsák hát a tagok, kedvükre. A vetéshez szükséges magot megelőlegeztük újig. Vessenek csak silókukoricát... Gépet, fogatot is biztosítunk annak, Az érdeklődés igen nagy a szövetkezetben meghirdetett új akció iránt. Általában fél. egy holdat kérnek a tagok. Volt azonban olyan gazda is, aki azt mondta: csak akkor igényel a másodvetésből. ha terenként harminc fillért ka- neki arra nem lesz punk nagyüzemi felárként. Ebből tíz fillér a tagoknál marad. A közösnek 24 ezer fo­rintot jelentett a sok-sok húsz fillér-.. Megcsinálja helyette vetkezet. gondja, a sző­De a hízott marhát és a ser­tést is így értékesítik a ház­tájiból a tagok. Ezért aztán a — Takarmányunk viszont szövetkezetben közös gondot kevés van, — szalad ráncokba jelent a háztáji állatállomány a homloka. — Betakarítottuk ellátása takarmánnyal. Erről, a négyszáz hold pillangós ter- a szűkös esztendő ellenére mését, lekaszáltuk a 140 hold rét füvét, ötszáz hold legelőnk is van, de aligha kitartunk a szénával .. sem feledkeznek meg. Szóba került már vezetőségi ülésen is: bármilyen gond a takar­mány, a háztáji sem lesz mos­toha gyerek. Kedvezmények az állattartóknak Marad hát az egyedüli le­hetőség a szövetkezetiek előtt, valamiképpen pótolni az el­veszett takarmányt. Napra­forgós kukoricát, silót vetet­tek eddig 70 holdon. A gépek most is dolgoznak. A MÉK­kel szerződést kötöttek tíz A szövetkezetben úgy taka- hold őszi borsóra. A magot r(tották be a pillangósokat, értékesítik, a szalma pedig, — . , . ... , ha minden kötél szakad - ug>’ kaszáltak le a reteket, ugyancsak takarmányt pótol hogy a termés egy része a majd. A cukorgyártól mellék- háztáji gazdaságokba került. — Azt már nem, — zárkó­zott el az elnök, — valami kis kockázatot azért vállalja­nak maguk a tagok is. .. A közösségnek amúgy is van gondja elég. De még így is segíteni próbáljuk a háztá­jit. .. A napokban adták fel a megrendelést a cukorgyárba, Harminc vagon répaszeletet kértek. Azért tették, hogy a télen ne lásson szükséget a háztáji jószág sem. S jövőre legalább annyi tejet szállítson el a tejipari vállalat Kutasó­ról, mint az idén­Mert annak, ahogy a fő­könyvelőnő mondja, megint­csak a szövetkezet, a közösség látja hasznát. Vineze Istvánná akarunk kedvezni, a kereske­delem kiált álljt, ha szigorúak vagyunk, a dolgozók sértőd­nek meg. Pedig ők is tud­ják: a rosszat úgyis vissza­adjuk. Nekünk a vásárló sze­mével kell elbírálni a munká­jukat — szól ismét Murányi­né. — Haragosaik vannak? — Még nem vesztem össze senkivel. Hogy mit monda­nak a hátam mögött, az nem Mindenki szívesen veszi, jutott el hozzám mond- ha szólnak? ja Csomorné. Mikor less már csend! ? i E sorok írója nem idillikus csend után vá­gyik, ha így len­ne nyugodtan mondhatná akár­ki: nem kötelező városban élni. De azt hiszem koránt­sem egyéni érzé­kenységről van szó. A zajos sal­gótarjáni város- központ nemcsak egy ember orra alá tör borsot. Most mir két nagy áruház van. Van verseny — minden tekintet­ben. A Pécsied Áruház hangszó­rója hirdeti a por­tékáit, szolgáltat talpalávalót, bu- felejtőt, jazz-mu- zsikát. A Centrum sem marad el tó­le. Hangszóró itt is van, s a variá­ció ugyanaz: rek­lámszöveg, muzsi­ka, nóta. A zene nem ár­talmas az emberi szervezetre. Nem támaszt idegfe­szültséget. Hogy valaki nem Dobos Attilát akarja hallgatni, hanem Chopint, az más kérdés. Csak ízlés­különbség. A motorok zaja azonban más Gyakran reggel 6 órától késő dél­utánig zúgnak a benzinmotorral hajtott szivattyúk. A sivitó, síró, pu- fogó, ablakokat remegtető hang betölti az egész varost. Nesze ne­ked vakáció — éj­szakai műszakban dolgozó üveggyári, tüzhelygyári, acél­árugyári dolgozó! Hajnalban ébred­nek a csecsemők, csak éjjel tudnak elpihenni a bete­gek. Itt a kániku­la és a bérházak­ban csak zárt aj­tók, ablakok mö­gött lehet vala­hogy kibírni. A hangerősség jóval túlmegy az elvi­selhető 80 decibe­len. Es még azt kérdezik, miért vagyunk türel­metlenek? őszin­te hálával gondo­lok Bánki Donéi­ra. A benzinmotor beletartozik az ipari forradalom­ba, de azért Jed­lik Ányosról se feledkezzünk meg, vagyis nem lehet­ne csendesebben elektromotorokat használni? G. E. Öt félkarika —- a tengely körül (2.) Á Ruszki bulevard képei Sokan féltek a bolgár bejáratánál vártuk az „igazi” ültetett gesztenyefákkal van konyha különlegességeitől és magyar delegációt, és amikor tele. A Ruszki bulevardon van a bolgár és a magyar nemzeti klub is. A fesztivál ideje alatt ez a nagyon szép, hangulatos utca volt a találkozó valóságos tengelye. Száznyelvű, egyszívű barát- kozás színhelye a VIT szófiai itthon majd mindenki meg- késő délután megérkeztek, kérdezte: mit ettünk Szófia- széles sorokat alkotva, az út­ban? A magyar fiatalok turis- test teljes szélességét kitölt- tacsoportjának étkeztetését az ve kézenfogva szaladtunk első osztályú étteremnek szá- eléjük. Néhány napja láttuk mító Rakéta restaurant vál- őket, jómagam a banki ifjű- lalta. Két vagy három dolgot sági napon találkoztam Lé­érdemes megjegyezni. Az vai Marival, Kovács Lajos- tengelye- A kora reggeli órák- egyik: a bolgárok sokkal sál és Kerner Edittel — mé- ban „csak” a járdákon sod­egészségesebben táplálkoznak, gis, leírhatatlanul örültünk ródott a világ minden tájá- mint mi, rengeteg zöldséget egymásnak. Azt hiszem, sí- ról odaérkezett fiatalok töme- esznek hideg, vagy meleg elő- került küldötteinknek átadni ge, de délután és este csu- ételként. A paprikából, para- azt a határtalan szeretetet. pán keskeny sávot hagyott dicsőmből, hagymából álló amellyel bolgár barátaink szabadon a gépkocsik előtt a előételt minden étkezés előtt minket fogadtak egy nappal fesztivál, ott találtuk az asztalunkon, korábban. Néhány kép a nagyságú táska húzza, a má­sik vállán nagy vörös zászló leng­Mindkettő ellentéte. Egy „preca” feliratot viselő fiatal bolgár újságíró beszélget az angol hippik szemmel látha­tóan jeles képviselőjével. Sze­retnél?: hallgatózni, néhány szót elkapni, megérteni, de a hippi nagyon óvatos. Ha va­laki túl közel merészkedik a vállig érő hajú, drótkeretes szemüveget viselő, mezítlábas fiú félrehúzza a kollegát. Nyilvánvalóan a világ meg­váltásáról van szó. A Nevszki harangjai és a Rajkók A salátát olajjal keverték és a tetejére juhtúrót hintettek. A meleg előétel többnyire olajban egyben megsütött paprikából és nyers hagy­mából állt. sok birkahúst de egyetlen egyszer sem sok évszázados szabadság­vettük észre. Réggé- harcáról, törénelmi kapcso­lit soha nem ettünk paradi- latéról. Á közös sorsról szólt, csőm nélkül, de a paradi- népeink hőseire emlékezett és csőm nagyon ízes volt és gyű- könnyezett a bolgár katona, mölcsre emlékeztetett. Soha azelőtt olyan buszka­raván nem vonult végig Szó- Megérkeznek az igaziak fia utcáin. Tizennyolc farmo­Szófia egyik nevezetesse ge az Alexander Nevszki székes- egyház, sok kupolás, impozáns épület, kőhajításnyira van a Ruszki bulevardtól. A temp- Ruszki bu- lomot 1904—12 között építet­ték, alapkő-letétel 1882- ben volt. Az épület öt és fél • millió arany frankba került, kupoláinak egy részét arany lemezzel fedték. A székesegyház szomgzéd­A helyszínen rögtönzött levardról. Kék vállkendős ünnepségen a_ vendéglátók ne- lány forgolódik a jár­vében egy idős, magas rangú dán, körülötte karbafont kéz- bolgár tiszt beszélt a beke- ^ állnak a barna bőrű ről, a szolidaritásról, az inter- olasz fiúk. A lány forog, fo­Lehet, hogy nacionalizmusról, a két nép, a r0g körbe-körbe, közben a föl- - ______....___ _,______ t álallak fel, magyar és a^ bolgár ,nelrn,zS‘ det nézi. A forgás topogássá ságában felállított szabadtéri lassul, a fekete hajú lány ősz- színpadon hangversenyezett a szecsapja kezét, megáll, a fe- Rajkó zenekar. Róluk erde­jét ingatja. A fiúk szótlanul mes megemlíteni, hogy a leg­nézik. Valamilyen sajátos szi- nagyobb sikert aratták a VIT. cíliai tánc? Elveszett egy jel­vény. .. Az előbbi ellentéte. Szőke, magas és nagyon karcsú, fe­toros Ikarusz húzott a feszti- szes kék pulóvert, kopott farmert viselő lány be­szélget két formaruhás bolgár fiúval. A lány hol­land, a társalgás oroszul fo­lyik. A téma érdekes: a Di- mitrovi Komszomol és egy A Rakéta étterem Szófia válváros, Gara Iszkar felé. egyik legszebb és legnagyobb parkja mellett épült. Váradi A fesztivál tengelye József (15 éve vezet fiatal ——— turistákat) az étteremben a Ruszki sugárút az úgyne­közölte velünk a jó hírt — vezett „sasos hídtól” a Szép- ___ __ __ _ a hivatalos magyar delegá- tember 9 térig kelet-nyugati előttem ismeretlen holland if- ciót ugyanazon a helyen fo- irányban húzódik át a váró- júsági szervezet közötti ha- gadjuk, ahol egy nappal ko- son. Két oldalán több park, sonlóság, illetve különbözőség, rabban a bolgár fiatalok — nevezetes középület helyezke- A lány égjük vállát tarisznya köztük Sztanyiszláv — üdvö- dik el, egyik fele csupaüveg ' ________________ z öltek bennünket; modern üzletekkel, szállodák­A város szélénél, egy park kát, a másik része hat sorban en reszt vevő magyar művé­szek közül. A szabadtéri elő­adásnak rengeteg nézője volt- Amikor a vezető prímás be­lekezdett kedvenc nótájába — a „Csak egy kislány van a vi­lágon” című Dankó dalba — megszólaltak a Nevszki ha­rangjai. A nóta felét elhúz­ták a harangok, amelyek még kétszer szólaltak meg. Talán soha olyan tapsot nem kaptak a Rajkók. Pataki László (Folytatjuk) NÓGRAD — 1968. augusztus 8., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents