Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

Fáim felé, as erdőn át Leveszi széles hátáról az át­ázott zsákot, az észak felé A felhók délről jöttek. Sű­rűn, feketén gomolyogtak. A ___ _____ __ h egy felett megdördült az ég, “tő Ielhök utón néz. Kalap- lek- es a szel felborzolta a fakat. . , jat is feljebb tolja, arcan ke­lamikor régen szegény föld­műves emberekként lengód­A völgyben kőbuckakon buk­dácsolt a fával magasra rakott kocsi. A lovak óvatosan lép­kedtek. Gazdájuk beszélgetett velük. — Hohó. Csak lassan, nyu­godtan, hohó... A kocsi nyögött a teher alatt, es átbukkanva az egyik kövön a másikra esett. A zör­— A nélkülözést nem lehe, serű vonások. Az ostornyéllel feledni... — ifjú korát idézi ..... „ . . Már iegényke volt, de ki­piszkálja a friss sarat. maradt a fiatalok víg seregé- A vőről beszél, arra érti a bői, mert csak megkopott öltözéket ölthetett. A sóvárgá­sa maradt a legényélet után. Ennek a három árvának ezt povalyacsot. A nyugtalan, iszá­kos molnár legényre. Fél or­szágot bebarangolta és csak nem szabad érezni Nem ma- akkor tért meg, amikor leron- radhatnak el a többi, hozzájuk hasonlóktól. A két lány mór gyolódott. Akkor is részegen. középiskolát végzett. A na­gessel megtelt a völgy. Halad- kalimpálva, nagyhangon, ria- gyobbik. Mária, jegyben jár dalmat okozva a gyerekek kö- A fiatalabb, Kati. az óvodá- zött. Felesége pedig csak sírt. ban segédkezik. Pityu, a fiú, tak az erdőből a falu felé. A kocsis felnézett az égre, az eső függönyként eltakarta. Biztat­ta a lovakat: sírt, mindaddig míg a végén hatodikos. A szeretet nem en­gedje, hogy érezzék árvasá­— Csak még a völgyig. . Egy kicsit elénkebben... Erdőt járó régi ember. Ilyen égi zajban a völgy adja a leg­a lovak mellé húzódott. Nagy- karéjú kopott kalapját a hom­lokára húzta, és az alól nézett fel a feketén gomolygó fel­hőkre. Már a fákról is csur­góit a víz. — Ott van még egy esőka­Ez az, ami ennek az öreg embernek erőt ad a munká­hoz. Pihenhetne már, nem kérik számon tőle a perceket. De a gyerekekért, akik hálá­san csókolják és a fáradságot szeretetükkel megszolgálják, érdemes dolgozni. — Most a Pityu kap aján- az ünnepekre... Elharapja a szót. Ez meg­tájdalmában megrepedt a szí- gUkat. Mikor este közrefogják ve. Árvák maradtak az árvák az erdőt, mezőt szorgalmasan gyerekei Is. járó nagyapót, jókedvtől han­gos a szakáll kurta utca öreg — El kell indulni, mert még portója. biztosabb menedéket. Amikor ma hátra van egy fordulás. rakott R7Pkér ,tkét knPt0tk ^ Ma' Lassan a lovak felé közelít. Lassan elmaradnak a lelhet batot dobott az állatokra. Ma- Udsi>an a ^ kövek a» a™» ni gára pedig zsákot terített és Felzaklathatta az emlék mert henőre 8^lítja a ’ lovakat 8 EPgy melyen lehorgaszto t j] pillantással átnézi a kocsit, ballag a kocsihoz. A lovakról megigazítja a szerszámokat és leszedi a kabátokat és rakó- visszanéz a megtett útra. Ár­mánya tetejére dobja. Biztat- ca derült. ja az állatokat. Már elsimul- — Kedveském, tudja mi az tak a felhők. A fákról cse- árvákat boldognak látni? bát, terítse magara. A vihar pegő víz csörög az avaron, de rövidesen elcsendesedik — ennél is hangosabb az óvato- "biztatott. san háladó kocsi zörgése. Ennek az öreg korba fordult gyerekek anyja embernek a tarsasagaban biz- " a tonság fogja el az embert, elhunyt, az apjuk vegleg ei- Nem fél, hogy megbokrosod- maradt a faluból. Először naK a lovak, felborul a teher- megfáradt öreg anyjuk gon- től megrakott kocsi, még at- ... lány — most a tói sem, hogy búvóhelyén dozta oket.Nott 8 ket, “fy’ dékot. Tudja megkeresi a villám. Pedig az apró fiúcska is iskolára csapkodott. De mellette nem serdült, mind nagyobb szüksé- lehet félni. Olyan, hogy a fel- get szenvedtek. Elismerte az lepetésnek készül Az őröm hők fodrából, a szél járása- * „ . o , .ov ...... . megfiatalítja vastag szőrtől bői is eligazodik, és a türelmét oreg l 6atw>’ hogy klto1 vár" fedett arcát. Már a kískabátját soha nem veszíti el. janak segítséget, ha nem tő- is leveti, mert kisütött a nap. le, hiszen az árvák asszonyé- Fehér felhőfoszlányok úsznak De egyszer mégis, akkor az vértestvérei az égen- az erdő mélyzöldje egyszer elveszítette. Ott me- ' csillog a fényben. Az öreg sélte eh a fákról csepegő víz __ Milyen örömet okoz a felkapaszkodik a kocsira, fel­elői a napfoltra húzódva,___________ha „ Everekek szűk- Ü1 a fa fetejére- Olyan ott a míg várta, hogy felszí kkad- gy ’ sy . fenn, mint egy óriás. A lovak jón a felázott erdei út. Mert a séget szenvednek. En tudom, felkapják fejüket és elindul' friss sáron a lovak sem tud- mi a szegénység... — erősíti nak a falu felé. Fürgén lép- nak fogni. gondolatát kednek, mert még térni kell — Az állat hálátlan, ha Már mondták neki mások egyet' meg^szamtékát ~ er08ltette is, hogy az apa felelősségét Ennyit akartam elmondani kéne felébreszteni. Kikerüli a Nagy Józsi bácsiról, a szakáll Ügy történt, hogy ők gyér- választ. Ezek az árvák igazi fogatosról. És kérni, ha valaki Odaátröf sz^polyon^ túlról szeretetet csak attól várhat- látja öt, köszöntse, mert neki jött Nó'grádszakólba házas- nak, aki maga is szereti őket. ez kijár, társat választani. Régen, már Még odaát az Ipolyon túl va- Bobál Gyula több évtizede. Szorgoskodott, józanul élt. Megbecsülték ér­te. De a háború megtépte ókét is. Felfalta felesége hoz­zátartozóját, aki után árvák maradtak. Befogadták őket, és segítették családalapításuk­ban. Ebből a házasságból há­rom gyerek született. — Kedveském, ha tudná micsoda boldogság volt. Ma­gunkénak is vallottuk a gye­rekeket. De hát az á pova- lyacs... életünk is. Népünk kizsákmányolása, jogfosztottsága elleni harcun­kat sikeresen megvívtuk és új, szocialista társadalmat építünk. Az állam ereje Népünk, köztük megyénk Ötmillió a termelés bővítésére Mátraszőllősön évek óta nem valósítottak meg annyi beruházást, mint az idén- JJj gazdasági épületek készülnél!, régieket korszerűsítenek, be­kötőút, tanyai telefonvonal lé­tesül. Jelentős területen, 25— 25 holdon telepítettek málnát és erdőt. Ugyanakkor jól ha­lad a termelőszövetkezetben a vízrendezés, amelynek végle­ges befejezésével jelentős te­rületeket mentenek meg a gyakori áradástól. Rendezték a központi major környékét is A gazdasági épületeket két és fél kilométeres kerítéssel ve­szik körül. Erre a sokféle munkára mintegy ötmillió fo­rintot fordítanak az idén a mátraszőllösiek. Ez nagy ki­adás, de a szövetkezetiek azt mondják, a következő évben többszörösen bejön a haszna. Egyenlő jog és kötelesség Állami és társadalmi éle- akkor erős. ha a nép minden- egyenlő joggal ruházza fel az tünk alaptörvényét, a Magyar ről tud, mindenről véleményt állampolgárok egyenjogúságá­Népköztársaság alkotmányát alkot és mindent tudatosan bői indul ki. Különösen jelen­1949-ben fogadta el az ország- alkotmányos garanciák gyűlés, miután kivívtuk apró- J letarlátu8 diktatúráját, s meg- Az alkotó é6 tudatos tévé- vannak arra, hogy minden kezdtük a szocializmus széles kenységnek nyitott kaput az dolgozónak nemzetiségétől-«fr älää lom döntő győzelmet aratott az állampolgári, emberi jogo- gy hazánkban is. Leraktuk a szó- kat. Azóta bebizonyította, le van a társadalmi elet min- cializmus alapjait az egész h azokat nemcsak biztosi- den területén az érvényesü- népgazdaságban, örökre fel- . . u»__m »1 lésre számoltuk a kizsákmányolást, es megvédeni, hanem el­társadalmunk osztályai egy- mélyíteni, sőt tovább fejlesz- Megyénkben az 1960-as nép­ségben forrnak össze, s ennek feni is képes. Ezt igazolja az számlálás adatai szerint 1023 megfelelően fejlődik állami efej^n bevezetett gazdaság- szlovák, 115 német, 78 román, irányítási rendszer gyakorlata ji8 egyéb (délszláv, szerb) is. A féléves tapasztalatok nemzetiségű él. Az eddigi ta- alapján megyénk dolgozói pasztalatok alapján büszkén láthatják, annak igazságát, vallhatjuk, hogy sőha nem hogy hozzáértő vezetéssel, Volt annyira teljes a különbö- a munkások, szövetkezeti zg nyelveket beszélők közötti parasztok, az értelmiségi- egyetértés, mint éppen nap- ek kezdeményező és alkotó jainkban. Számokkal lehetne munkájával e fontos politikai bizonyítani megyénk nemzeti- dolgozói is nagyra értékelik feladatot is siker koronázza, cégeinek fejlődését, lakosainak ezeket a változásokat, mert Pártunk eltökélt szándéka, egyre Jobban javuló életkürül- sorra és rendre valósulnak hogy az alkotó munka további ményeit. Aktívan vesznek meg nemes céljai, és ezért kibontakoztatása érdekében részt a társadalmi és közületi növekvő anyagi és szellemi «Syre szélesítse a szocialista tevékenységben is. Fényes bi- gazdagságára támaszkodva demokratizmust. Arra törek- ZOnyítéka ennek, hogy a 21 erkölcsi és politikai egységben szik, hogy mindenki sajátjá- nemzetiségű községből 22 vb- követl pártunk irányvonalát, nak érezze az országot és ezen elnököt és titkárt, 18 járási, belül a várost, a falut, ahol négy megyei tanácstagot és lakik, az üzemet, a gyárat, a egy országgyűlési képviselőt szövetkezetét, a hivatalt, ahol választottak a nemzetiségiek dolgozik. Azt tapasztaljuk, soraiból. A nemzetiségi terü- hogy ezek a törekvések egyre leteken, a helyi Hazafias nagyobb eredménnyel járnak Népfront-bizottságokban 54 megyénkben is. Javaslatok, százalék nemzetiségi, elképzelések, elgondolások Jog & kötelesség elvalaS2t. özöne bukkan fel az emberek- hataUanul kapcsolódnak egJ, ben, amikor iparunk, mező- ^ alkotmónyunk betűiben, gazdaságunk, kultúránk fejlesz- s2ellemében * mindennaPi lésére terelődik a szó. életében. Joggal vetődik tehát fel, hogy mit tettünk a népi hatalomért. Nyugodt lelkiis­merettel mondhatjuk, hogy megyénk munkásai, tsz-pa- Az a feladat, hogy ezeket a ja- j-asztjai, értelmiségei példát vasiatokat megvizsgáljuk, s a mutattak az állampolgári kö- lehetőségekhez képest meg is telezettségeik teljesítésében, valósítsuk, örömmel üdvözöl- l968 elsg félévben a megye hetjük, hogy megyénk állami szocialista Iparának termelése __________ és társadalmi szervei, nagy öt százalékkal meghaladta az egész erejének latbavetésével Sonddal és felelősséggel fog- előző év azonos időszakának odaterelheti a tömegeket, lalkoznak azzal 8 sok ezer szintjét. Az új szellemnek ahová a burzsoá vezetők akar- észrevétellel és javaslattal, megfelelően egyre nagyobb fl- ják. Nekünk más fogalmunk ame*yek a választási Jelölő- gyeimet fordítanak a helyi van az erőről. Szerintünk az Syűléseken hangzottak el. tartalékokra és lehetőségekre, állam ereje a tömegek tuda- Szocialista alkotmányunk egyie í°bban és ésszerűbben tosságában rejlik. Az állam alapvonása, hogy a dolgozókat gazdálkodnak a rendeikézé.­__________________________________ ________ , sükre álló anyagi és szellemi a szocializmus ján. felépítése út­„A Magyar Népköztársaság­ban, minden hatalom a dol­gozó népé” — mondja az al­kotmány. A tizenkilenc esz­tendő legfontosabb tanúsága, hogy minden erőnk, sikerünk forrása a dolgozó nép hatalftia volt és marad a jövőben is. A tömegek támogatása és ereje emelte a Szovjetuniót és a szocialista világrendszer or­szágait a világ fejlődését meg­határozó erővé. A mi álla­munk, a szocializmus állama éppen a tömegek támogatásá­nál fogva, erősebb minden korábbi rezsimnél, hatalom­nál. A burzsoázia csak ak­kor ismeri el, hogy az állam erős, ha a kormány-apparátus Nemzetiségétől függetlenül A tanár úr sem hátrál meg A ugusztus végi délelőtt, abba? Azt hiszem, újra el kell zó t és a régi hatalom, maid a egyik kommunista mártírjáról Pintér vándor pásztói kezdenünk... fehérek garázdálkodása követ- szóló sorok. Gyermek- és ifjú­gimnáziumi tanár olt- S Pintér Nándor máris lel- kezelt. László Gyula veterán kora semmiben sem különbö- hon regi iratok másolatait la- késén beszél arról, amit eddig szavait is feljegyezték, elme- zött a többi bányász gyereké- r, Hlstor,\a áomus, tettek, s szavai között az is fel- sélte, hogy ót először Hatvan- tői, nélkülözés jutott osztályré- .ÜL “ f,,2" bukkan’ amit majd ezután ba, majd Egerbe vitték húga- széül. Hamar megérett benne az tói tanácsúiésekről 1800-tól; vi- tesznek, ha újjá szervező- val együtt. Raboskodásának elhatározás, hogy küzdeni kell sitatio Canonita, 1811; 42 ev dik új tanulókkal, rég: utolsó állomása Zalaegerszeg a fennálló társadalmi rend el- ívca , aJ?™* történetéből kedvvel « honismereti szak- volt. S talán éppen így úszta len, így találta meg helyét az i -Ti De nem 80T0l0ní kör, tatán már sezptember■ meg „szárazon”, mert a fehé- illegális ifjúsági mozgalomban, tovább. ben. rek a fél várost összeverték, s Hamarosan a KIMSZ egyik tlt­Pintér Nándor sem a régi Az iskolai honismereti körök keresték a volt vezetőket, aki- kára lett, s 19 éves korában korokról, inkább az utóbbi par működése a múlt kutatásán, a két halálra szántak. Állítólag a már tagja a Kommunista Párt­év történetéről beszél. Ponto- jelen eseményeinek rögzítésén, következő párbeszéd zajlott le nak. 1931-ben letartóztatták, sabban a helyi gimnáziumban a jövő tervek megismerésén ke- az egyik százados és bírák kö- Borzalmasan megkínozták, a 1980-tól 1965—66-ig működő resztül egyik leghatásosabb sóit.- börtönorvos javaslatára ' en­honismereti szakkörről, amely eszköze a szocialista hazafiság- — Ki volt a legnagyobb gedték ki a rabkórházból: „Hal- iskolai szakkör létére szorosan ra, a proletár internacionaliz- kommunista Pásztón? jón meg otthon" — ez volt az kapcsolódott Pásztó történeté- musra nevelésnek. Kevés szó- — László Gyula. orvos indoklása. Betegen ér­hez, múltjához, jelenéhez, s te- val, a tények erejével, s a haj- __ííoJ v most’’ kezeit haza Salgótarjánba, ahol v ékenysége egy leendő múzeum dani események napfényre ke- ____,__ ekkor lakott. A párt a Ma l étrehozását is segítette. Anyag-, rülésének varázsával és izgal. Eperben. gyarországi Vörös Segély rá­fi adatgyűjtést végeztek a dtá- mával tanulja meg e körökben ~ No, akkor elnyerte méltó v^n a Szovjetunióba küldte, de kok, szóbeli, s írásos doku* ifjúságunk a nép haladó múlt- büntetését. segíteni már nem lehetett raj­mentumokat kutattak fel, tár- jói, s ne féljünk a nagy szó- — Fenét, akkor nyerte vol- ta. Ravatalánál a búcsúztatót gyi emlékek után indultak. lói, a hősöket becsülni. na el, ha itt lenne, mert akkor Bokányi Dezső, a Tanácsköz­r>Á.y,s> mi r, „r Plnte* Nándor mindehhez igazán lakolna, de igy talán társaság volt népbiztosa mond­j . ° , , : rcj,zen- az még hozzáteszi: folytatni sze- még bántódása sem esik. ta: . .A halálra kínzott Lr>­MdmiTiAuretnék a falukrónika írását is, A bíró jóslata részben be- vász József elvtárs nemzedéke . ÍJL,,^lyet egy krónikaíró közös- vált, mert László Gyula való- építi a második Tanács-Ma- “ seggei szintén elkezdtek. Ak- ban hazajött, s ha néha még gyarországot. Ezé a nemzedéké kai zsúfolt szobába. Süt az au- ^ 1963_han megirták Prtí2í(j zaklatták is. figyelték tévé- a jelen és a jövő.. » gusztust nap. s a fiatal magyar- rPvjd történetét is Csépány kenységét, végeredményben történelem szakos tanár kissé Istvín és szombathy Zoltán mégis megérte azt, amiért har- j csendes augusztusi ve­fanyarul elmosolyodik: közreműködésével. colt. rőben azzal búcsúzunk — Mindez, egyelőre, szintén Érdemes lapozgatni e ta- De izgalmas az 1920-as évek Pintér Nándor tanártól, múlt — jegyzi meg. — Eveken nulmányban, amelynek lapjain végén a pásztói főjegyző úr hogy az új tanévben az új át vártunk a múzeumra, amely- feltárul ismét a virágzó kö- panaszait is olvasni. Ha pa- szakkört látogassuk meg. Ott ről különben a Múzeumi füze- zépkorl város képe, de a leg- naszkodott a község első em- leszünk . Ezt a munkát nem telt egyik száma is hírt adott, újabb kor magyar történeimé- bere, mit tehettek a szegények, hiába. A gyerekeknek is, ne- nek egy-egy izgalmas darabja a cselédek, a summázok, s a kém is kicsit elment a kedvem is. Megtudjuk például, hogy a többiek. Közülük néhányat q. munkától, ezért nem műkő- Magyar Tanácsköztársaság bu- szintén meglátogatta a tanul­óik most a szakkör. Többen kását Pásztón is miféle terror rnány írói, s különösen értéke­kérdezték már, miért hagytam követte. Visszajött a régi jegy- sek a Lovász Józsefről, Nógrád lehet abbahagyni! Tóth Elemér erőkkel. Megyénk mezőgazdaságának termését a hosszú csapadék hiánya nagymértékben befo­lyásolta. Mégis elmondhatjuk, hogy a kalászosokból az átlag­termés a vártnál kedvezőbben alakult, és az állatállomány növekedése is biztató. Jól alakul a kenyérgabona felvá­sárlása is, amely megyei szin­ten előreláthatólag eléri a múlt évi 3025 vagonos tételt. A kultúra, egészségügy és az élet minden területén szép eredményekről adhatunk szá­mot. Béke és munka Alkotmányunk és az új kenyér ünnepe szimbóluma a békés, alkotó munkának. Ml békében és szabadságban akarunk élni, építeni és dolgozni, Ezt tükrö­zik a népi demokratikus or­szágok új alkotmányai is. Ve­lük együtt dolgozunk azért, hogy békénk, alkotó mun­kánk örökre biztosított le­gyen. Kaszás András a salgótarjáni járási tanács vb elnöke* NÓGRAD — 1968. augusztus 18.. vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents