Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

A város behunyja a szemet Egyedülálló lánynak manapság délutánonként nem ajánlatos a balassagyarmati leánykollégium előtt végig­menni. Biztosra vehető, hogy a rövid, pár méteres útszaka­szon szemtelenkcdni, vagy erőszakoskodni kezdenek vele. A kollégium előtti padokon kora délutántól késő estig majdnem mindig lopja a napot egy tucat tizenöt—húsz éves fiatalember, akiknek nincs jobb dolguk, mint hogy ot­rombán ugrassák, piszkálják egymást, idétlenül röhögjenek, rikoltozzanak és megjegyzéseket tegyenek a járókelőkre, elsősorban a nőkre, akikről tudják, hogy legtöbbször úgy­sem szólnak vissza. Talán a KlSZ-szervezetek- nek kellene „rámenősebb’ munkát kifejteni az unatko- zók beszervezése érdekében? Dehát a KISZ se kisdedóvó, s nem is erőszakszervezet, amely felkarol, vagy erőszak­kal toboroz magának tagokat. A vezetők zavarosfejű, bizony­talan egzisztenciák beszerve­zésével töltsék el az idejüket, mikor sok, arra érdemes fia­tal csak nehezen, hosszú idő után tud bekerülni? A kérdés, a kérdések fel vannak adva, nem könnyű rá­juk a válasz. A vétkesek el­len hozott túlzottan liberális A társaság összetétele igen fővárosi galerik. Felülnek öten vegyes. Túlkoros általános is- egy kerékpárra, és úgy lcari- kolástól kezdve közveszélyes káznak fel-alá a városban. Az munkakerülőig, sokféle típus ő dolguk, meg a rendőré, aki megtalálható benne. Nem ke- ezért megbírságolja őket. Ki- vesen megjárták már Aszódot tördelik a Palóc liget jelző- és a többi nevelőintézetet, tábláit, elhurcolják 'a pado- ítéletek megszigorításától ép­vannak köztük ipari tanulók kát, megrongálják a virág- pen olyan reménytelen tartós és gimnazisták, de a legtöb- ágyásokat. Ezek már kétség- javulást várni, mint a szép ben azok közül ke: ülnek ki, kívül nagyobb büntettek, ga- szóval történő rábeszéléstől, akik kisebb-nagyobb megsza- rázdaságnak minősülnek, de A válasz nehéz, így csak a kításokkal állandóan váltó- a világ ezért nem borul fel tényeket lehet összegezni: ga-tják munkahelyüket. Egy- miattuk. Komoly bűn elkö- a<áott néhány száz semmit- ben azonban megegyeznek: vetésére egyelőre még nem tevő, rosszra hajlamos fiatal, nem tudnak, és nem akar- vállalkoznak. De mi a bizto- akiknek elfecsérlődő energiá­nak élni azokkal a lehetősé- síték arra, hogy a jövőben iát érdemesebb dolgokra le­gekkel, amelyeket a város, a sem fognak vállalkozni? Egy hetne felhasználni, társadalom nyújt számukra, kirívó eset máris akadt: kö- A felsorolt és a fel nem Pedig szabad idejük így két- zülük került ki az a fiatal sorolt illetékes tömegszerve- szeresen elherdálódik. Egy- bűnöző, aki nemrég hideg- zetek vezetői megértik a prob- más — egyáltalán nem fel- vérrel betört egy garázsba, el- lémát, segítenének is. De mi­emelő — társaságában egy- lopott onnan egy személygép- után sikerült hamar meggyőz­részt semmi hasznosat, öröm- kocsit, majd előbbi viselke- ni magukat arról, hogy az ő teilt nem művelnek, másrészt désére rácáfolva ész nélkül részükről nincs mit tenni, pedig az átunatkozott, átesel- száguldozott vele. míg végül megállapítják, hogy bár az lengett idő alatt semmi olyat egy útjelző kőbe ütközve utóbbi időben szép eredmé- nem tanulnak, aminek később majdnem nyakát törte, s a nyékét értünk el a nevelés, hasznát vehetnék kocsiban is jelentékeny kárt a fiatalokkal való foglalkozás Ha megkérdeznék őket, tér- okozott. terén, ezzel a réteggel szem­mészetesen mindkét feltevést A rendőrségre a munkaügyi ben e8yszerűen tehetetlenek elutasítanák Hogy ők semmi osztályokra egymás után ér- vaSyunk. okosat nem tanulnak? Nem is keznek az aggódó, síró szü- A vitatott réteg képviselői akarnak tanulni, ^tiltakoznak jgkj afcik a társadalom se- Pedig közben tovább üldögél- minden, még a kötetlen for- gftségét kérik. Azt remélik, nek a padokon, továbbra is maju tanulás ellen is. Es |10gy egycsapásra ki lehet ja- ostobán rikoltoznak, rángatóz- ,?y. hasznosat nem vítsini azokat a hibákat, ame- nak a tánczenére és szólít­muveinek? Ha nem hát nem. lyeket ők vétettek azzal; hogy gatják le a lányokat... Hiszen a hippi-eletformanak korábban túlságosan szabad- eppen az elmelkedes, a tét- jára engediék gyermeküket; lenseg a fo celja-ertelme — Abban bíznak, hogyha ők már vallják öntudatosan, es koz- vallottak a nevelés­ben fogalmuk sincs róla mi sél) akkor a társadalmi szer­áf ^ a l 'ar! jk; -A vezetek segítenek rendre szok­eletstilus egyoldalúan torzul, doiogkerülő, unalmuk­megis egyfajta allasíoglaiast ban rossz Irányba terelődött jelent, melynek az alapvető fiajkat. problémákról, a háborúról, a faji kérdésről alkotott felfo- „A társadalmi szervek neve- gása, ha nem is követendő, lő-szórakoztató munkája csak de rokonszenves Az más do- úgy lehet hasznos, ha először log, hogy elképzeléseiket mi- sikerül kideríteni: miért unat- lyen formában, milyen külső- koznak ezek a fiatalok? 'Meg­lel akarják megvalósítani. De kaptak-e mindent, aminek se- a mi balassagyarmati hiooi- Sjtségéyel a többihez hason- teinknek semmiféle ideológia- tevékeny, gondolkozó épí­tek nincs, vagv ha van. az 'tX’rré válhatnak? Az. kétség- bizony ieen zavaros. Csak a tolen, hogy minden normális, külsőségekhez az elhanva- e§észseges fiatalember tenni, golt viselethez, a hosszabb haj- alkotni akar valamit. A mi hoz és a farmernadrághoz cseüengo fiataljainktól szer­vonzódnak. minden csak póz ^ezett megmozdulás nem vár­nátok. A táskarádió elenged- hat,°> akciókra azonban hetetlen kelléke felszerelésük- fges2ten, biztosan kaphatok nek, de a tánczene hangjaira hfnenek. Bensejukben tet,­Protoeolium A lipcsei Tamás-templomban Bach Máté-passióját hallani, elmerülni a korálokban olyan, mint évszázados könyvet la­pozgatni. Mind a korálok, mind a sok száz éves lapok, teker, esek — a múlt vizéből, vagy éppen a Holt-tengerből — a korábbi közösségbe való vissza­pillantás lehetőségét hordoz­zák. De mit hordoznak egy kis levéltár poros kötetei? Miről szól a levéltárak üzenete? Nézi a sárgult lapot a le­véltáros, Schneider Miklós Salgótarjánban, a Nógrád me- megyei Levéltárban. Proto­colium — olvassa. S a polcok roskadoznak a feljegyzések súlya alatt. Vala­mennyi hétköznapokról vall: születés, halál, s közte renge­teg jegyzőkönyv, telekfelmérés, kivándorlási kérvény, panasz, adók, háborúk, forradalmak — a történelem. Belelapozni egy-egy vaskos kötetbe felérhet Bach koraijai­nak hallgatásával. Értő fül kell csupán hallani a múlt zené­jét. S mai füllel kiszűrni be­lőle a tiszta hangokat — a jö. vőért. (te) Baranyai László Ritka könyvek Perzsa nyelvű ritka köny­vek gyűjteményét adta át a Kirgiz Tudományos Akadé­miának egy kirgíziai faluban élő idős ember. Ősének vég­akarata szerint eddig a köz­társaság déli részén, a szik­lák között levő rejtekhelyen őrizte a könyveket. A gyűjte­ményben, amelytől a 76 esz­tendős Mazarmat Dzsojloha- jev falusi tanító most meg­vált, megtalálható Mirhonda „A tisztaság kertje” című, a XV. századból származó fóliánsa, egy középkori munka Közép- Ázsia történetéről, több XVI. századbeli kézirat és más ér­tékes ritkaságok. Szabadságon a gyerekek Felújítják ebben az évben lentős társadalmi munkát vál- a szátoki gyógypedagógiai ne- laltak. velőotthon épületeit. A 250 ezer forintos építési munkát a szátoki tsz-építők végzik el. A kivitelezés már megkezdődött. Mint a nevelőotthon gazdasá­gi vezetője elmondotta, a fel­újítással egyidejűleg új gaz­dasági irodát, mosókonyhát és élelmiszerraktárát alakítanak ki. Ezek építési költsége együttesen 60 ezer forint. A kivitelezők szintén a helyi tsz- építők. Rendezik, csinosítják Ötven gyermek él a száto­ki intézetben, akik közül tízen állami gondozottak A többi­ek után térítési díjat fizetnek a szülők, az évi bevétel mint­egy 80 ezer forint, míg a ne­velőotthon összes kiadása megközelíti az egymilliót. A gyerekek a felújítás kritikus időszaka alatt részben a szü­leiknél, másrészt a testvérin­tézményben, a oserhátsurányi a környezetet is. Ennek érdé- otthonban, nyári szabadságon kében az otthon dolgozói je- vannak. habár e ki­ck tiltakoznak olyan mesterkélten és rossz yúgy feszül ütemben rángatóznak, hogy telentes eile aki csak egy kis ideig fi- a tegjobban. gyeli őket, rögtön megállapít- A kérdésre — megteszünk-e hatja: még a tánczenéhez sem mindent hasznos elfoglaltságuk érteneli igazán. Grimaszolnak, megteremtése érdekében? — és rángatóznak, mert „így lát- nem könnyű a válasz. A fia- ták” a televízióban és a mo- talság, különösen a fiúk le- ziban. kötésének egyik leghatéko­Az idősebbek nagy része — nyabb eszköze a sport. Elvi- a múló évekkel egyre inkább leg minden rendben van: az — hajlamos arra, hogy el- sportol az egyesületekben, aki túlozza tetteiket, gonosztevők- akar. Viszont tudvalevő, hogy nek minősítse őket. Pedig nem a balassagyarmati egyesüle- bűnözők A rendőrségen ugyan tek — és ez így van az közveszélyes munkakerülés és egész országban — kötött, egyéb apróbb vétségek mi- meglehetősen szűk költségve- is ismerik ___ tési keretekkel gazdálkodnak, b űnöket nem a tömegek bevonása szerelés, összegyűlve, tár- edző, és edzési lehetőségei^ hiánya miatt szinte keresztül- vihetetlen. att név szerint őket, ..igazi követnek el, saságot alkotva sem olyan veszélyesek, mint a szervezeti Kettős királyság a méhkasban Különös felfedezésről adott 250—300 kilogrammra ugrik, Mi számot a Wisconsin Egyetem: több: a kétfejű birodalmak ha- az olyan méhkasból, amelynek tékonyabban állnak ellen az két királynője van, háromszor élősdieknek és jobban telelnek, annyi mézet nyernek, mint ab- mint a többiek, bál. amelyikben csak egy a királynő A Wisconsin Egyetem szak­A kísérletek szerint a ha- emberei elismerik, hogy az gyományos rendszerrel kor- kasokat nehezebb korma­mányzott méhkasban egy-egy nyozni. De bizonyara ez ez évadban átlag 70-90 kilo- egyetlen eset ahol a királyság gramm méz gyűlik össze. Ha intézményének hasznai hogy azonban még egy királynőt ten osztoznak az uralkodas- költöztelnek bele, a termelés ban. 4 NÓGRÁD - 1963. július 14., vasárnap Zeusz, Kronosz és Ileraklesz i. Ügy lebegik körül a sejtelmes mondák az ókori olimpia ke­letkezését, mint a felhők és a tejfehér ködgomolyok a legma­gasabb görög hegy, az Olim­posz csúcsát. Zeusz, a görögök képzeletbe­ték meg az egy hónapig tartó békét, hogy minden résztvevő még ellenséges földről is el­juthasson a küzdelem színhe­lyére, és háboríthatatlanüL haza is érhessen. Eleinte mindössze egyetlen versenyszámban, a rövidtávú stadjonfutásban, a 197,27 mé­teres távon mérték össze gyor­saságukat a görög ifjak. Fele­désbe merült, éppen úgy, ahogy azután nyoma veszett az Olimpiában őrzött aranydisz­kosznak is, —, hogy ki nyert a kezdeti időkben. Csak az idő­számításunk előtt 776 eszten­dővel kezdték feljegyezni a bajnokok nevét. Az első is­mert győztes Koroibosz volt. A sporttörténészeknek sikerült kideríteniök a gyorslábú gö­rög ifjú foglalkozását, is: sza­kács. Az olimpiai ünnep fénye és újítása és rendszeressé válása senyek színhelyét „szent liget”- egy újabb mondához fűződik, nek tekintik. Szerződésüket Iphitosz király nehéz hely- egy arany diszkoszra vésték. E zetbe került, a félszigeten szerint az olimpiai játékok ide- testvérharc tombolt, és pestis jére minden harcot be kell pusztított. Az uralkodó taná- szüntetni: legyen béke az egész a versenyek nagysága fokoza- csot kért a delphoi jósda pap- félszigeten, ilyenkor senki sem tosan növekedett. A tízenne- nőjétől, Pythiától: háborúzhat. A szerződést meg- gyedik ókori olimpián már két­_____7 _ a___ ____________ — Mitévő legyek, hogy meg- örökítő diszkoszt a versenyek féle távon indultak a résztve­l i főistene legyőzte atyját, Kro- szabadítsam hazámat a szűnni színhelyén, Olimpiában helyez- vők, azután helyet kapott az noszt, és ezzel ő lett a’világ nem akaró egyenetlenségtől, tékel. * ökölvívás, majd a pankráeió, ura. (Nagyobb testi erejével, háborútól és dögvésztől? Elisz állam királya törvény- a fegyveres futás és a. kétfoga­egy szabálytalan birkózómér- Pythia így válaszolt: be iktatta, hogy a küzdelmeket tú kocsik küzdelme is. Az első kőzésen kerekedett felül.) így — Azért küldöttek az iste- négy esztendőnként kell meg- időkben csak a szomszédos vá­szól az olimpia keletkezésének nek annyi bajt a görögökre, rendezni, azért, hogy a részt- rosokból, később pedig már egyik ismert mondája. mert meg merték szüntetni az vevőknek legyen módjuk a fel- távoli görög gyarmatokról, Van viszont olyan görög sporttörténész is, aki szerint Heraklész, az ókor legendás történeteinek legerősebb hőse alapította a hagyományos ver­senyeket. Mindez természetesen a szabadjára engedett képzelet szüleménye. Mégis, mi hozta létre a leg­első ókori versenyeket? A gö­rögök felismerték a testnevelés jelentőségét, ezért intézmé­nyessé és rendszeressé tették. Azt vallották, nem elegendő, hogy a fiatalok éppen csak felnőjjenek, hanem edzeni, erő­síteni kell őket. A testnevelés fejlődését megkönnyítette a kellemes mediterrán, éghajlat, egész évben kint a szabadban tornászhattak, atletizálhattak, birkózhattak. olimpiai játékokat. Ha folytat- készülésre. Az uralkodó állapi- Szicíliából, Kis-Azsiából és Homály fedi az ókori olim- ják, akkor megszűnnek a ba- tóttá meg az időpontot is, sze- Észak-Afrikából is érkeztek piai játékok kezdetét, mert jók, a belső háborúságok... A rinte az olimpiai ünnepségek résztvevők és nézők, semmiféle emlék, vagy írásos béke zálogaként rendszeresen legalkalmasabb időpontja a Napokig tízezrek ettek, ittak, bizonyíték nem maradt fent a ünnepre kell összehívni a gö- nyári napéjegyenlőség utáni el- ünnepeltek az olimpiai liget kö- kezdeti időkből. Annyi azon- rög városok ifjait. ső holdtölte, vagyis június má- rüli sátortáborban. A verse­ban bizonyos, hogy eleinte csak A király megfogadta a taná- sodik fele. nyék gondolata minden gö­alkalomszerűen rendezték a csőt, és tárgyalni kezdett a Hírnökök futottak végig a rög nemzeti ügye lett, meg- versenyeket, s aztán hosszú év- szomszédos városállam, Spárta félszigeten, városról városra mozgatta a költők, a művészek, tizedig teljesen meg is „feled- uralkodójával. Megállapodtak jártak, minden államot meg- az építészek képzeletét, keztek” róluk. A játékok fel- abban, hogy Olimpiát, a ver- hívtak Olimpiába. Ök hirdet- (Folytatjuk) Sporttörténészek elképzelése szerint ilyen lehetett az ókori olimpia színhelye i

Next

/
Thumbnails
Contents