Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
Tegnapokról — mai tollal Hasznos makacsság t,A gazdaságirányítás rend- szerének reformja egyértelmű követelményként szabja meg, hogy növekedjék a vállalatok gazdasági önállósága, 3 ennek megfelelően a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége és felelőssége is nagyobb legyen, A mezőgazdasági üzemben kevés olyan cselekvési, döntési lehetőség merül fel, amelyet csak egyféle változatban lehet megoldani. A gazdasági vezetésnek a lehetséges változatok sokaságából kell választani. Helyesen választani viszont csak úgy lehet, ha megalapozott elemzésekre, széles körű ismeretekre támaszkodhatnak mindazok- akiknek felelős döntéseket kell hozniok... * Virág Béla 1961-ben került főkönyvelőnek a mátramind- szenti termelőszövetkezetbe. Abban az Időszakban, amikor a közös gazdaságokban Is áttérlek a kettős könyvelésre. Ám a fiatalember ezzel sem elégedett meg. Vele azt tanították meg az iskolában, hogy elemzés nélkül, ön Költségszámítás nélkül nem lehet jól gazdálkodni. — Amikor ideírt ttom, azt gondoltam: megváltom a világot — emlékszik vissza —, de hamarosan kijózanítottak a közömbös emberek. Nem érdekeltek az én számításaim senkit, A megértőbbek Is csak megmosolyogtak... Az idő változásával mégis a főkönyvelőinek lett igaza. Érthető, hogy most örül a makacsságának, hogy egyetlen évben sem mulasztotta el a számításokat. Ugyanis a hozamok és a ráfordítások ösz- szefüggégeinek elemzésére, a számításokból levonható következtetések hasznosítására a gazdasági mechanizmus reformja új, kedvező feltételeket, teremtett. A mátramind- szenti termelőszövetkezetben az Idén készítettek először, a termelés minded ágazatára kiterjedő, a korábbi évek önköltségeinek elemzésén alapuló tervet. Új jelleget öltött a tervezés, mivel már a termelési ciklus kezdetén összehangolták a termelési és a pénzügyi tervet. — Először elkészítettem a — Én például sertéspárti szükséges alapszámításokat — vagyok mondja — Virág Béla. magyarázza Virág Béla — — Tavaly még tizenöt forin- majd a termelés vezetőt lét- tot sem költöttünk egy kiló tak munkához. Szabó Róbert sertéshús előállítására. Egye- főagronómus és Bakos Tibor seK aggályoskodnak: nem kiállattenyésztő két napig kalkulálták a számokat. A módszer nem valamiféle „főkönyvelői diktatúrának” az érvényesülése, hanem az előre történő józan megfontolásé. Sokan azt mondják: a számokkal dolgozó emberek bürokraták, akik nem látnak ki a szám oszlopok mögül, s fizetődő a drága takarmány miatt. Kétségtelen, ebben a nehéz évben vigyáznunk kell a költségekre. De emelkedett a sertés ára, s kapunk nagyüzemi felárat is. Nálunk még így is jövedelmező. A mátramindszenti szövetkezetben egyre inkább az lesz a termelés fokmérője: mit nem szeretik embertársaikat, mennyiért lehet megtermelni? Nagyon érdekes plédéül a tej — Nagy tévedés ilyesmit gondolni — cáfol a főkönyvelő. — Nem az szereti az embereket, aki rosszul értelmezett humanizmusból, esetleg népszerűség-hajhászásból félrevezeti őket. Az irattartók közül kiemel egyet. —1 Megszüntettük a kertészetünket, mert csak ráfizetéssel működött — mutatja a számokat, — Eszerint, mert ezt kimutattam, nem szeretem az embereket? Tévedés. Már napról a másikra felfordítsuk a tagok is belátták, ezt kel- az gazdálkodást. Keresleti tenni. Vagy Itt van a fo- azokat az utakat, lehető- gatok gondja. Még nehezen Egeket, amelyek a leggazda- értik meg, mennyire költsé- tágasabbak egy helyes üzemi ges. Javasoltam: adjunk el szerkezet kialakításához. Nakérdése. Amíg abrakolták a teheneket, valamelyest több tejet adtak, de egy liter tej önköltsége 4 forint fölött volt Á szakvezetők, a főkönyvelő javaslatára változtattak a takarmányozáson, mire az önköltség három forint tizennyolc fii] én-e csökkent. — Egyelőre még nálunk is előfordul, hogy olyasmit is termelünk, ami nem éri meg — mondja a főkönyvelő. — Azt nem tehetjük meg, hogy egyik néhány pár lovat, mert a gépek sokkal több hasznot hajtanak. Kiszámoljuk gyorsan. Egy lófogat napi munkája 139 forintba kerül, s csak feleannyi értéket termel, mint egy traktor, amelynek egy normál- holdnyl munkája alig 87 forint, A 17 traktor tavaly 20 000 normálhold munkát teljesített, ami 307 ezer forint értékű élőmunka-ráfordításnak felel meg. A 35 fogat ezzel szemben — fogatnapról átszámítva — 3200 normálholdat teljesített, s az élőmunka-ráfordítás mégis csaknem félmillió forint volt. Az idén még nem váltom kacakodnl", mert olyan szel,, , ,, . ,, , Iemi beruházásra tett szert altattak lényegesen a termelési 1 A , , .. , , tala * termelőszövetkezet, szerkezeten a matramindszen- ,, , , , .. ,, , _ _ ,, , amellyel kevés helyen dicsetek, A lényegesebb változta- , ,, , ... „ , ., , kedhetnek. tast az allattenyesztesben akarják előbb elérni. Pádár András gyón örülök azonban már annak is, hogy végre eddig el jutottunk. A szövetkezet szak' emberei, vezetői érzik a jövő iránti nagy felelősséget, mind többet törjük a fejünket a jobb, olcsóbb megoldásokon. Ilyen körülmények között sokkal könnyebb dönteni a szövetkezet vezetőinek, mert a számok segítségével belátják elhatározásuk kedvező, vagy kedvezőtlen következményeit. Érdemes volt a főkönyvelőnek éveken keresztül „mah ni vs/erh ázassál» — J o boldog válás A felújított őr-halmi művelődési otthon jelenleg csak részben szolgálhatja tulajdonképpeni rendeltetését. Sok a gyerek a faluban és mindeddig szűkös volt az iskola. így született a kényszerházasság: a művelődési otthon klubhelyiségében tantermet rendeztek be. Ez viszont azzal járt. hogy a község fiataljainak nem maradt találkozóhelyük, ahol kulturált környezetben beszélgessenek, szórakozzanak, pedig a termelőszövetkezet is jelentős összeggel, 16 ezer forinttal segítette az idén a művelődési otthont, hogy felszerelését gyarapítsa. Az iskola és a művelődési otthon kényszerházasságénak azonban hamarosan boldog válás lesz a vége. Épül, befejezéshez közeledik az új tanterem, amellyel megoldódik az őrhalml Iskolások elhelyezési gondja — s ezzel, természetszerűleg a művelődni vágyó fiatalságé Is. A klubhelyiség felszabadulásával azonban még nincsen minden rendben. A művelődési otthon felújítását néhány éve, nagyobbára saját anyagi tehervállalással végezte a község, sok egyéb vállaláson túl. most a tantermet is saját erőből építi, s az a vélemény, félfémé még egy kis „külső’’ segítség jó törekvéseikhez. Például a klubhelyiség, a községi könyvtár berendezésében. A járási KISZ ugyan felajánlott székeket, de kellenének asztalok is és egyéb tárgyak, hogy otthonos, vonzó legyen a klub. Az eddigi kényszerházasság így lenne iíezán — boldog válás, Tökéletes magyarázat magyarázza a jelenség A Verona közelében levő zel Italia nevű városka ősi temp- okát: lótnában a turisták rendszerint csodálkozva állapítják meg, milyen kitűnő állapot- óta többnyire mezitla jár ban maradt fenn a mozaik- “ templomba, mert nincs ct- padló. A templomszolga ez- pőjilk”. A kezdet gyönyörfí folytatása „új honfoglalás • Balaton — A legkedvesebb emlé- — Mi 1954-ben nyitottuk partján. A felszabadulást Kö- kek között is nehéz válasz- meg a gyermeküdülőt Kesztraindeí?0 erejét *az ° újjáépítés- tani, Csomány Katica — ő helyen — válaszol Bibó/c Löszre összpontosította. Nem volt most megy másodikba. — az lő, a bányászszakszervezetnél, Av„n.’ első este sokat sírt. Mi vigasz- — Azóta, évenként négyszáz hogy . mZka eredmäyekip. taltuk. A kirándulások Készt- gyermeket küldünk ide pi- pen elkövetkezik a nyaralás, a helyre, a Helikon könyvtár- henni, eddig több mint öt- gondtaian. önfeledt pihenés fc>a, a múzeumba, Badacsony- ezret. Igénybe vesszük a kásvezetfik mV'a “ nyár Tie- ba, a Kisfaludy házba. Sok SZOT-akciót is, ami újabb jé« gondoskodtak arröi, hogy szépet láttunk Hévízen, Sü- százhúsz gyermek nyaralását a Balaton mellett megfelelő rneeen Amikor evezni tamil- nyaralót biztosítsanak... A “lefen. zuiuKor evezni ranui nyaralók között lesz 330 lsko- tunk, az volt am csudaszép. lás gyermek is. Eddig már Meg a sok vitorlás, és halász- 130-an voltak Szabadiban. Va- hniő A Weslknek meaéket lamennyien meghízva, kerek V,aJ0’ , kicsiknek meseKet arccal és boldog napokra cm- mondtunk, este pedig a ta- íékezve tértek haza”, (a sza- karó alatt meséltünk egy- s^ámábóf.»4*1 1,W‘ Jul,u' 17"‘ másnak vicceket. A tanár A szöszke Vincze Edit, a salgótarjáni Lovász József úti általános iskola ötödik ősznéni nem hallotta... biztosítja. Eljutnak gyermekeink Balatonalmádiba, Bala. tonszabadiba, Tóalmásra, Párádra, szóval az ország minden tájára. „tJj honfoglalás a Balaton partján”. Ez volt húsz évvel ezelőtti cikknek a címe. Mennyi emlék ........a boldog Az£ta évrő1 évre ezrek Pót lapokra emlékezve tértek hanek a magyar tenger partján, de eljutnak a hegyekbe, a tályos, kitűnő tanulója a na- a, munkások, Parasztok^ Dartiára is Tábort ver Dókban tért haza a Balaton értelmiségiek gyermekei. Mert ,yoK partjára ís iaoori ver poKoan tért naza a Balaton . , . k nek, pihennek, játszanak es partjáról. A kemény munka, á] inkább kezdet volt an- szórakoznak. Gyermekek és a tanulás után megérdemel- a,’ ,, volt, an- feln5ttek eSvaránt Ami aktén töltött két hetet Készt- nak ****** a folytatása. kt6 htz ezefőtt . ... «am“Tlílk 1fgsí?b1^ gyermek* — Évenként mintegy két- csak remény és bizalom volt, uemlőjében. Az élmény, az em- száz gyermeket üdültetünk — hogy a munka eredményekép- leK meg frissen él benne, s mondja Tóth Sándor, a Sal- pen elkövetkezik a nyara- mint 1948-ban a Kortárs ír- gótarjáni Kohászati Üzemek tás..— ma valóság, ta: „ ... Valamennyien meg- szakszervezeti bizottságán. — hízva, kerek arccal, és a bol- Balatonszabadi után elvisz- dog napokra emlékezve tér- szűk gyermekeinket Zamár- tek haza". Így van ezzel Vin- diba, Balatonmáriára. Szán- cze Edit is. Hallgassuk most tódra. A SZOT-üdültetés ke- ót. relében pedig Tóalmásra, Röj— Szívesen mentem most tökmuzsajra, összesen tíz hely — Nagyon szép volt — mondja Edit, — (Mondtam is édesapámnak, jövőre is úgy tanulok, hogy megint elmehessek a Balaton partjára... Űj honfoglalás a Balaton is, mert két évvel ezelőtt már re. Húsz év alatt? Talán több Pofján. A magyar tengert bír. tokba vették gyermekeink. jártam a Balaton partján. Akkor is híztam, most is. Mennyit? Most hatvan deltát. Édesanyámék ennek is örültek. Vincze Edit napjai úgy teltek, mint a többieké, a sok- sok száz acélgyári, bányász, termelőszövetkezeti paraszt, hivatalnok és más foglalkozású emberek gyermekeié. Reggel hétkor ébresztő, mosakodás, ügyeletes szemle, bőséges reggeli. Fürdőruha, s irány — ahogyan Edit mondja — a part, a Balaton. Csónakázás, fürdés,, ezernyi újdonság és öröm, Mire megéheztek, óit volt a tízórai. Aztán folytatódott a fürdés, a napozás. Természetesen „munka” is akadt. Délben ki kellett mosni a fürdőruhát, tisztába öltözni az ebédhez. Edit szavaival: „ami mindig hús volt”. Csendes pihenő, majd ismét a part, a Balaton. Ekkor már a játék került az előtérbe. Hinta, csúz- da, forgó, vacsora után pedig az üdülő udvarán a pingpong, néha tánc, vagy ha éppen a könyv tetszett, akkor az olvasás. „Gondtalan, önfeledt pihenés ideje..írta az újság húsz évvel ezelőtt. Ez jutott ki Vincze Editnek és a többieknek is. mint négyezer gyermek részt az üdültetésben. vett Somogy vári László Megyénkben szinte főüzemágnak mondható az állattenyésztés. A szarvasmarha-állomány gyarapítása, de a juhászat és a sertéstenyésztés is megköveteli a zöld takarmányok nagyobb arányú termesztését. Nagy jelentősége van a pillangós növényeknek, amelyek bizonyos idő után megvénülnek és helyükben szükségessé válik új „telepek” vetése. A sóshartyánt Egyesült Erő Tsz-ben is fiatalítják a lucernást. A kivénült telepítést Petrohai Lajos traktoros szántja ki DT—113-as, lánctalpas traktorával így láttam Salgótarjánt Fotókiállítás a művészeti héten Az idei salgótarjáni művé- bemutató kép. Kivánatoa len- szeti hét programjaként foto- ne, ha a szerzők foglalkozná- kiállítást rendez Salgótarján- nak az átalakuló, épülő városban szeptember 15—22 között sál, de alkotásaikban bemutat- a megyei József Attila műve- nák Salgótarján mindennapi lődéá központ nógrádi foto- életét is. A képeket a kiáll?-' klubja. A klub a kiállításon tásra szeptember 1-ig lehet való részvételre meghívja a beküldeni a megyei műveiő- jelenleg Salgótarjánon levő dési központ címére. Minden központi fototanfoiyam részt- kiállító megkapja a kiállítás vevőit és Nógrád megye fo- katalógusát és kiállított képei- tósait, Beküldhető minden re a „Salgótarjáni Művészeti Salgótarjánt és a város életét Hét” emléklapját. Félmillió hulladékvízből Az első újítást 13 évvel ezelőtt adta be. és azóta még jó néhányat. Ahogy az újítási irodán mondták: a kiváló újító kitüntetés bronzfokozata után megérkezett számára az ezüst is. Energiaellenőr Godó Gyula 2. a Salgótarjáni Kohásza, ti Üzemekben. Víz, gőz, sűrített levegő és villamo* energia tartozik a csoportjához, — így Godó Gyula. — Én például csaknem minden újítást a saját területemről adtam be. Ott volt például a pakura kirakása. Azelőtt nagyon sok kocsiálláspénzt fizettünk, mert lassan ürültek a vagonok. Ezt gyorsítottuk meg és hogy mennyi megtakarítást jelentett a vállalatnak, mar nem tudnám megmondani. az ellátás és felhasználás el- Azt viszont igen, hogy nekem tenőrzése, Negyvenhalt éves, de már harmincegy éve dolgozik a vállalatnál. — Sokáig elfolyt az egyszer már felhasznált víz a patakba. Amíg olcsóbb volt, nemigen tűnt fel ez, de ma már drága a víz. Éreztem már korábban, hogy tenni kellene valamit, mert kútjaink teljesítőképessége is véges. Átvizsgáltam a vezetékrendszert. Rájöttem, hogy egész kevés ráfordítással meg lehetne oldani a problémát. A hideg- hengermű zsírtalanító és a ku- gellágyító hűtővizét vissza lehet juttatni, és így csak a pótlásról kell gondoskodni. Ez volt a legutóbbi újítás, amivel közel félmillió forintot takarítunk meg évente — mondja Godó Gyula és még magyarázza, mire kell nagyon hozzáfűzi: Selymeczi Gusztáv ügyelniük. Ki gondolná pélhétezer forint díjat fizettek ki. Korábban, ugyancsak újítás révén nyertük vissza a kondénzvizet, azért 18 ezret, a lágyvíz megmentéséért meg 12 ezer forintot fizettek. Az újításokra emlékszem, a díjat pedig az ember jobban meg tudja jegyezni, mint azokat a megtakarított összegeket, amelyekért kapta. A nagyiroda é* a sportszálló vízellátása is az én újításom révén valósult meg, de ez már régebben volt •— mondja az újító. Nagyon elfoglalt ember Godó Gyula, most is csak többszöri keresés után sikerült megtalálni, Üj vezetéket kötnek be valahol. A vízellátás sem zökkenőmentes. — Ki számíthat ilyen kánikulában pontos vízfogyasztásra? Még a kutak is apadnak — újságolja, majd azt is megás Kovács István voltak a társújítók. Sok újítótól hallottam már, hogy saját munkahelyén nehezebb újítani, mint, másutt. Ahol ritkábban járt az ember. jobban szembetűnik a lehetőség. — Nem egészen így van ez dául, hogy ő még a kút kapacitását is feltünteti. Van maximum, amit ki lehet szivattyúzni, de kirabolni nem szabad, mert azért később drága árat fizethetnek. A víz egyre nagyobb érték, és Godó Gyula újításaival a költségeket igyekszik csökkenteni. B. J. NQGRÁD — 1968. július 14,, vasárnap
