Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

Í>ialó«íus az új meclinuizmusról I „Nemcsak kereskedni is kell..." Dianovszky Gyulának, a ZIM Salgótarjáni Gyára lgaz- gatójának cikke jelent meg a Pártélet legutóbbi számában. A pártszervezetek szerepéről szólt, az új mechanizmus kö­rülményei között — ahogy az igazgató látja. Most az új mechanizmus első féleszten­dejének gazdasági tapaszta­latairól faggatom: ahogy a ZIM hat gyára és gyáregysé­ge közül az egyik — mégpe­dig volumenében a legjelentő­sebb gyárigazgatója látja. — Az már szinte közhely — dől hátra székében Dianovsz- ky Gyula —, hogy az új mechanizmus, a régi, terv­utasításos irányítási módszer­rel szemben önállóbb tervezés­re, termelési programozásra ad lehetőséget. De nemcsak lehetőséget ad — kényszerít is erre! Ami következéskép­pen magával vonja a kapaci­tások jobb kihasználását. — Ez talán az első követ- kezménye... Az igazgató egy kézmozdu­lattal megállítja a kérdést: — Voltaképpen minden ilyen friss jelenség következ­ménye azoknak az alapelvek­nek, amelyekhez a részjelen­ségek vizsgálatánál eljutunk. Például: most önállóan szer­ződést köthetünk termékeink értékesítésére. Igen ám, de vannak termékeink, amelyek­ből a kereskedelem az Idén jóval kevesebbre tart igényt, mint azt mi „megszoktuk.” Nevezetesen a széntüzelésű kályhákból. — Kérdés, hogy a korábbi, vagy az újabb piackutatás volt-e a rossz? — Eddig minden jel mutat, hogy a korábbi volt a félrevezető. A következmény viszont az, hogy a régebbi nagy megrendelések kielégí­tésére évek alatt kialakított — viszonylag nagy — kapaci­tás most szinte egyik napról a másikra kihasználatlanná vált: a hagyományos tüzelő­eszközök szereldéje jelenleg három helyett két műszakban dolgozik. — Hiszen az imént a kapa­citások jobb kihasználásának lehetőségéről beszélt... — Az ellentmondás látszó­lagos. Ugyanis, ha a kapaci­tást eladhatatlan termékek előállítására használjuk, ez minden, csak nem a kapaci­tás kihasználása — a foga­lom igazi értelmében. Az új mechanizmusnál« éppen ez az egyik döntő fontosságú alap­elve, hogy a kapacitásokat a szükségletek kielégítésére kell fordítani. S ez nem spekula­tív elv: a piaci kereslet-kíná­lat gazdasági törvénye érvé­nyesül benne. A gazdasági irányítás különböző csatornái, emelői ösztönzik is a gyárat, hogy ezt a törvényt tisztelet­ben tartsa. — Mi történik tehát a sza­bad kapacitással? — A fürdőkályha keresett cikk. A szalagra visszük a sze­relését. A gázrezsóét is. Abból is sokat kérnek ... És ezu­tán az újabb kellemetlen meglepetéseket is szeretnénk elkerülni . . . — Arra céloz, hogy a ha­gyományos kályhák iránti ke­reslet csökkenését előre lehe­tett volna látni? — Ügy van. Ha a ZIM-nek és a gyárnak is közvetlen kap­csolata lett volna a piaccal, — Most már van? — Alakul. A ZIM vezér- igazgatóságán létrejött a ke­reskedelmi igazgatóság, mely­nek van műszaki piackutató osztálya, belkereskedelmi, és külkereskedelmi osztálya. En­nek az új szervezetnek kö­szönhetjük, hogy ma már lé­nyegesen többet tudunk a pi­acról — a külföldi piacot is beleértve — mint azelőtt bár­mikor. Hatására sokat fejlő­dött a propagandánk is. A ZIM kibocsátotta termékei­nek mélynyomású prospektu­sát, mi megjelentettük a Sal- gó kályhái« és az M—103-as gáztűzhely prospektusát. A közvetlen piaci kapcsolat sa­ját műszaki, gyártási problé­máinkat is segít megoldani! öt külföldi cégtől van példá­ul árajánlatunk, prototípu­sunk, rajzunk gyujtólángbiz- tosítóhoz és más automatikus műszerekhez. — Értesültem önálló keres­kedelmi törekvésekről is. — Hogyne, hiszen van egy valamelyest távolabbi cél: az önálló külkereskedelmi jog megszerzése. Belkereskedel­mi vonatkozásban azonban már ennél többről is beszá­molhatok. Szerződést kötöt­tünk például a Fővárosi Ja­vító és Szerelő Vállalattal (Javszer), mely szerint tíz­ezer gázkészüléket nagykeres­kedelmi vállalat közbeékelő­dése nélkül, a nagykereske­delmi árrés megosztásával a Javszer közvetlenül tőlünk kap, illetve szerel fel. A szer­ződés, illetve a közvetlen kap­csolat „mellékterméke” egy Jó­zsef körúti közös bemutató terem, amelyhez hasonlót a közeljövőben Budán is nyit­nak. További ötvenezer gáz­készülék szállítására az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel szerződtünk. Ez a cég egyébként abban is segít bennünket, hogy laboratóriu­mában bevizsgálja készüléke­inket, 6 az eredményekről részletes tájékoztatást ad . . . Emellett eszünk ágában sincs „felmondani” a nagykereske­delmi vállalatokkal létesített kapcsolatainkat. De a gyár­nak is „jól jön” a közvetlen értékesítésből származó na­gyobb haszon, és véleményem szerint ez a konkurrencla di­namikusabb tevékenységre készteti majd a nagykereske­delmet is. Persze, mindehhez hozzá kell tennem, hogy pi­ackutatási, kereskedelmi te­vékenységünk megszervezésé­nek még az elején tartunk. A ZIM központjában létrejött szervezetnek például egyelőre nem „felelgetnek” a gyárak, gyáregységek, mert többnyire nincs, aki felelne, nem ala­kultak meg a központi szer­vezetnek megfelelő partner- osztályok. — Mi akadályozza ezt? — Őszintén szólva, eddig nem nagyon szorgalmazta ezt sem a gyár, sem a központ... A szakemberhiány Is gátol. De meggyőződésem, hogy a megoldást tovább nem halo­gathatjuk. Nemcsak gyártani, kereskedni is tudná kell . . . — De gondolom, a keres­kedelmen kívül a gyártás is produkált néhány újdonságot az elmúlt fél évben. — Sőt! Néhány drámai for­dulatot is. Különösen, ami az anyagellátást illeti. De erről talán legközelebb. Osztrák vendégeink érkeztek. Együtt­működésről tárgyalunk. Egy évvel ezelőtt erről is legfel­jebb álmodozhattunk . . . Csizmadia Géza Sok még a müszakmulasztás Hogyan intézik a dolgozók ügyeit Mizserfán ? Az utóbbi időben Mizserfán is jelentősen megnövekedett a dolgozók aktivitása. Nem rit­ka, amikor a termelési tanács­kozáson megjelentek tíz szá­zaléka kér szót. mond véle­ményt, tesz javaslatot. A kü­lönböző szakszervezeti szer­vekhez naponta mintegy 55— 60 dolgozó fordul valamilyen kéréssel, panasszal, vagy ja­vaslattal. A legtöbb „ügy” már a bizalmiaknál elintézést nyer, illetve 70—75 százalékuk nem kerül tovább az aknaü­zemi szervektől. Persze akadt még a „továbbjutók” között, amit egy kicsit nagyobb ön­állósággal helyben elintézhet­nének. A bányavezetőt, heti fogadó­napján általában 15—16 em­ber keresi fel. Ilyenkor ott van a párt, a szakszervezet, valamint a személyzeti és munkaügyi osztály képviselő­je is. így könnyebben és gyor­sabban elintéződnek a kérel­mek, orvoslásra kerülnek a panaszok. Legutóbb, amikor a szak- szervezeti bizottság foglalko­zott a dolgozók ügyes-bajos dolgainak Intézésével, azt is megállapították, hogy Mízser- fán is vannak még, akik vélt sérelmekkel, túlzott igények­kel, nem egyszer alaptalan rá­galmazásokkal is, egyidőben hat-hét szervet is felkeresnek írásban. Ügyeikkel sokszor nyolc-tíz ember foglalkozik. Mizserfán, azonban még sem ez a jellemző. Egyre kevesebb a magánjellegű és mind több az üzem, a közösség érdekét stEOlgáló észrevétel, javaslat. Ezek ösztönzik a vezetőket a jobb üzem- és termelésszerve­zésre. a dolgozók és vezetők közötti együttműködés javítá­sára. A szakszervezeti taggyűlése­ken például egyre többet fog­lalkoznak a munkafegyelem kérdésével. Nem is csoda ez, hiszen eddig 790 műszakmu­lasztás szerepel a nyilvántar­tásban. Emiatt 19 dolgozót írásbeli, 14-et pedig szóbeli fi­gyelmeztetésben részesített az üzemvezetőség, ami a becsüle­tes dolgozók egyetértésével ta­lálkozott. A közelmúltban nagyobb arányú munkaerő-átcsopor­tosításra került sor Mizserfán. Emiatt volt is panasz, sére­lem. A szakszervezeti szervek azonban igen nagy gondot for­dítottak azok gyors orvoslásá­ra. Elhatároztál«, hogy a jövő­ben javítják a dolgozók tájé­koztatását, a rendeletek, intéz­kedések nyilvános magyaráza­tát. és ezzel sok panaszt tud­nak majd megelőzni. B. J. Közömbösség cs emberélet Sokan várakoznak a salgótar­jáni kórház felvételi előcsarno­kában. Reggel, nyolc óra után jön­nek a legtöbben. Hirtelen elhal­kul a sokaság, s némán nyit utat a két markos ápolónak, akik áléit, vérző öregembert hoznák sietve. A baleseU sebészet vizs­gálójában helyezik el, ahonnan nővér jön gyorsan. Betegszállító kocsit keres, mert az öregembert az emeletre kellene szállítani. Am kocsi sehol sincs. Elekor érkezik vissza a beteg­szállító lift az emeletről. Kocsi ebben sincs. A nővér az izmos kezelőhöz fordul, hozzon mielőbb egyet. Telnek a percek. A ke­zelőből többször kijön a nővér, de a lifi valahol még fenn jár. Tíz perc Is eltelik, amikor a kezelőből az egyik ápoló siet a Ütfhez, s szüntelenül csenget — sietteti a társát. Végre megér­zik a lift, de betegszállító kocsit nem hozott. A kezelője kinyitja az ajtókat, s mint akinek nehe­zére esik a beszéd, ezt válaszol­ja a földszinten Idegeskedő tár­sa kérdésére: „Nincs kocsi, sze­rezz magadnak valahol.. Furcsa megoldás egy sürgős esetben! — P. ** Levél az ifjúbommunistákhoz A KISZ Központi Bizottságának Titkársága levelet inté­zett a mezőgazdasagi üzemekben dolgozó ifjúkommunisták­hoz. A levél elismeréssel szól a fiatalok múlt évi mezőgaz­dasági tevékenységéről, az eredményes munkaversenyekről, sikerekről. Ugyanakkor felhívja a fiatalok figyelmét a rend­kívüli időjárás, az aszály által okozott és várható károkra. A titkárság azt kéri az ifjúkommunistáktól: kövessenek el mindent annak érdekében, hogy az aszály miatti termés- kiesés minimális legyen. A levélben külön szólnak az ifjú öntöző szakmunkásokhoz, az állattenyésztésben dolgozó fiatalokhoz, az ifjú kombá.ino­sokhoz és traktorosokhoz, valamint a növénytermesztőkhöz. A levél hangsúlyozza, hogy a leggondosabb munka, az agro- és zootechnika pontos betartása, a szakmai előírások lelkiis­meretes végrehajtása záloga az eredményeknek. A KISZ Központi Bizottságának Titkársága bízik abban — hangsúlyozza végül a levél — hogy a fiatalok tettrekészsége, áldozatvállalása újabb bizonyítéka lesz az ifjúkommunis­tákhoz méltó magatartásnak, helytállásnak. Az elmúlt évek­hez hasonlóan eredményesen segítik elő a mezőgazdasági üze­mek terveinek teljesítését és méltó módon készülnek a Kom­munisták Magyarországi Pártja és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulójára. Szida lomszótár Egy derék francia, szidalom- ja azt is, hogy a francia szótárt állított össze. A szótár- bíróság a különböző szakozó­ban 612 oldalon 9327 francia dásokért milyen büntetéseket szitkozódás szerepel. Felsorol- szab ki. Napi közérzet Kávémat a szokott helyen, a Csemegében iszom meg. Mi­el pár napig elmaradtam, az eladó rosszallóan ráncolta a omlokát, s valamilyen enyhe zsörtölödéssel a hangjában megjegyzést tett. Két-három szót mondott, s aztán köp- atatlan udvariassággal tette mások elé a kistányért, a ka- ólat, s azt, ami feketések áldozatához tartozik. Meglepeti a tapintatos szemrehányás, aztán siettem to- ább. Ilyen apróságról hamar megfeledkezik az ember. Az- z néha mégsem lehet. így van ez általában? Mindenütt szá­mon tartják az embert? Nem szeretem a kíváncsiskodókat, a rögtön bratylra hojIv­at. De a figyelem, az alkalomhoz illő kedvesség tovaröppen- ! egy kissé a gépiességet, a gondok mindennapiságát, amely mindenkit mechanikussá tesz. Láthatatlan elemecskéi ezek a api közérzetnek. De azt hiszem nélkülözhetetlenek. Csak azért jutott ez eszembe, mert más is van, egészen más. Sorolom: háromszor kell köszönni az egyik boltban, mert Ludas Matyiba mélyed a kiszolgáló; a másik világért em nézne a vevőre: a harmadik arcáról azt olvasom, tart­am szerencsémnek, hogy figyelemre méltat; a negyedik be­zel, de nem a vevőhöz — a kollégához. Az ötödiket meg a Módikat jellemezze az olvasó ... Megértem azokat, akiknek a pultja előtt tolonganak. Ha- narább fárad az eladó. Érthető, ha az udvariasság is msg- latványodik. De a közönyös, fád kereskedők valamikor té­vedtek, lehet, hogy a szüleik is. Amikor pályát választottak. Vagy a modor is pallérozható? — gulyás — Faluról falura Szurdokpüspöki — „átmenőiben" Patai János vb-elnökkel, Kazinczy Sándor vb-titkárral és Gáspár József iskolaigaz­gatóval a szomszédos települé­sen: a jakabi kánikulában ta­lálkoztunk Mátraverebélybe indultak, — nem háztűz-, ha­nem Iskolanézőben. Iskolanézők ... Szurdokpüs­pökiben sok vita tárgya a létesítendő új iskola. Tervek szerint nyár végén kezdik épí­tését. a tanítás az 1969-70-es tanévben kezdődne falai kö­zött. Az új faluközpontban épül, a kisajátítás 11 családot érintett, közülük — és nevük­ben!? — négy nő az Igazság­ügyi Minisztériumba is fel­ment, panasszal. A vb-elnök- helyettes is „panaszos”, 200 négyszögöl területrészt sajá­títottak ki tőle. Azóta vb- üléseken sem vesz részt, s az elnök tájékoztatása szerint •.haragost” játszik. (E riport feladata nem a község veze­tői közt levő áldatlan állapot apróbb részleteinek bogozá­sa. E visszásságról beszélnek a faluban, mindenképpen ká­ros jelenség. Az illetékes já­rási szerveknek Ismételten fi­gyelmébe ajánljuk mielőbbi rendezését.) Az iskola egyébként most már megépül. Szükség is van rá nagyon. Nem egy-két em­bernek, az egész községnek. A termelőszövetkezet jelentős társadalmi munkát ajánlott fel. A közös gazdaságot pat­ronáló budapesti gázgyár, s a parafakőgyár ugyancsak szá­mottevő segítséget ajánlott fel a tervezésben, a kivitelezés­ben. A tanácstagok ellátogat­tak választókerületeik lakai­hoz, s egy kerületből sem-^öt- tek üres tarisznyával. A köz­ségi lakói eddig majdnem hét­ezer munkaórát vállaltak. Át­menetileg a községben 200-ról 300 forintra emelik a község­fejlesztést, a falu többsége ezzel egyetért, szükségesnek tartja az „átmenetet”. •Még az iskoláról: a mintegy 350 tanuló, a 11 tanulócso­port eddig négy épületben, három „iskolában” tanult. Á több kilométer hosszú falu­ban a nevelők pendlizéssel •.hidalták át” a távolságokat, ez nyilván nem használt az oktató-nevelő tevékenységnek, a tartalmi munkának. (S vé­gül, a község vezetői kér­ték, írjuk meg ismételt meg­nyugtatásul: a jakabi két tan­terem az alsótagozatosok ré­szére az új iskola felépülése után is megmarad.) A község másik gondját szintén megoldja majd az új iskola. A felszabadult régi iskola ugyanis művelődési ott­honná alakul át, s erre már ugyancsak égető szükség van. Az átalakítási tervéket a bu­dapesti gázgyár készíti társa­dalmi munkában. A jelenle­gi művelődési ház a mai igé­nyek kielégítésére alkalmat­lan. E nyáron Szurdokpüspö­kibe látogat például Radnay György, a község szülötte. Hangversenyét az iskolaudva­ron rendezik meg — alkal­mas helyiség nincsen. Márpe­dig a népművelő tevékeny­ség is csak úgy lehet ered­ményesebb, ha — kissé kép­letesen szólva — bejön az Isten szabad ege alól. (Jelen­leg egy idényjellegű népitánc- csoport. valamint egy hon­ismereti és fotoszakkör mű­ködik, a fiatalok klubfoglal­kozásaikat a pártházban tart­ják.) Miért vannak még gondban Szurdokpüspökin ? Mondják, korábban egy híd választotta el a két községet, Jakabot és Püspökit. Évtizedekkel ezelőtt még nem is igen házasodtak a két település lakói. Szurdok" püspöki lakói között mind­inkább halványul ez az „örök. ség”, a község valamennyi la­kójának azonos gondjai, örö­mei vannak. A tsz-ben gond a női munkaerő folyamatos foglalkoztatása. A tsz próbál­kozik melléküzemági tevé­kenység szervezésével, egye­lőre azonban még nem oldot­ta meg a problémát. Ha már beszéltünk a Diós- patak hídjáról, beszéljünk az összekötő, erős kapocsról is. A Zagyva-híd korszerűsítése megoldódott, az állami gazda­ság, a tsz, s az egész lakos­ság örömére. Az orvosi lakás is hamarosan elkészül, s még e hónapban megkezdi műkö­dését a napközi otthon, ez­zel ismét régi vágya teljesül az elfoglalt szurdokpüspöki­eknek. Beszélhetnénk még — gon­dokról, örömökről, a „részle­tes” falukrónikát azonban Bu­dai Gyula krónikaíró vezeté­sével részben a honismereti kör tagjai, tetteikkel pedig maguk a szurdokpüspökiek írják. Ha fel is merülnek viták építő, tervező munkájuk során, ezeket közösen, szív­vel, értelemmel rendezik. S így van ez rendjén. T E. T NÓGRÁD — 1963. július 13., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents