Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-09 / 159. szám

A francia választások után De Gaulle utódlási manőverei PÁRIZS A Fi-ancia Soir című pá­rizsi délutáni lap hétfőn első­oldalas címben közölte azt a találgatást, hogy De Gaulle elnök a választások nyomán hagyományos módon lemond, Pompidou miniszterelnököt nem nevezi ki újból a kor­mány élére, és a miniszterel­nöki tisztséget esetleg Couve de Murville fogja megkapni. De Gaulle ezzel, a lap szerint, azt készíti elő, hogy Pompi­dou „örökölje” majd a köztár­sasági elnök tisztségét, Pom­pidou addig is a gaulleista parlamenti többség vezetője lesz. Iíi lesz az elitül*? Az AFP hétfőn délután ugyancsak kommentárban fog­lalkozik a politikai helyzet­tel. Ebben hangoztatja, hogy szokatlan az a késedelem, amellyel De Gaulle elnök az új kormány összeállításához fog. Feltűnő, hogy Pompidou miniszterelnök még nem nyúj­totta be kormányának lemon­dását, noha erre általában rög­tön, a választások után sor kerül. Ezúttal valószínű, hogy még néhány nap eltelik eddig az aktusig, és De Gaulle elnök még azután is több napig vár majd az új kormány kijelölé­sével. Az AFP szerint, noha logi­kus lenne a választásokon nagy személyes sikert aratott Pompidou újbóli kinevezése. De Gaulle elnök a választási győzelemből más következte­tést vont le. Egyes körökben áz a vélemény — írja az AFP —, hogy De Gaulle a legjobb körülmények között akarja biztosítani utódlását, s ezért fel akarja menteni Pompidout a napi politika gondjai alól. Az esetleges utódokat illető­en az AFP is első helyen Cou­ve de Murville-t, majd Cha- ban Delmas-t. a nemzetgyűlés elnökét említi. Ülésezik a Nyugat-európai Unió BONN <MT) Hétfőn délelőtt Bonnban megkezdődött a Nyugat-euró­pai Unió minisztertanácsának kétnapos politikai eszmecse­réje. A konferenciát külügy­miniszteri szinten tartják, de azon csak az NSZK, Belgi­um, Luxemburg és Nagy-Bri- tannia külügyminisztere vesz részt. Hollandiát és Olaszor­szágot külügyi államtitkárok és Franciaországot Alphand, a külügyminisztérium főtitkára képviseli. A tanácskozások napirendjén szerepelnek a nemzetközi és az európai po­litika időszerű problémái: a szovjet leszerelési javaslatok, az atomsorompó-szerződés, a kelet-európai helyzet, a ber­lini probléma, a Közös Piac­ba való felvételi kérelmek stb. A hétfői napra két munka- ülést tűztek ki, az egyiket délelőttre, a másikat délután­ra, délben Kiesinger kancel­lár adott ebédet a résztvevők tiszteletére. Izrael nem akar békét JERUZSÁLEM—LONDON —KAIRO (MTI) Abba Eban izraeli külügy­miniszter vasárnap rádiónyi­latkozatban utasította ed azt az elgondolást, hogy isimét ENSZ-csapatok jelenjenek meg a Közel-Kelet térségében. Mint ismeretes, a múlt héten Londonban olyan hírek ke­ringtek, hogy Nasszer egyip­tomi elnök kész hozzájárul­ni az ENSZ-csapatok vissza­téréséhez egy arab—izraeli rendezés keretében. Az izraeli külügyminiszter kétségbe vonta az EAK békés szándékait és azt állította, hogy Riad külügyminiszter körútja csak a közvélemény megtévesztésére szolgál. Végül a Szuezi-csatorna megnyitásá­ról annyit mondott, hogy Iz­rael hajlandó ezt a kérdést a többitől elkülönülten kezel­ni”, de csak azzal a feltétel­lel, ha a csatornán izraeli hajók is átkelhetnek. Kairóban egy kormányszó­vivő Abba Eban szavaira re­agálva vasárnap kijelentette, hogy Izrael és szövetségesei láthatóan nem akarnak bé­két, hanem megadásra akar­ják kényszeríteni az arab né­pet. Az arab világ — mon­dotta — nem hajlandó behó­dolni, hanem igazságos béke megteremtésére törekszik. Az AP hírügynökség árról tájékoztat, hogy Nasszer egyip­tomi elnök vasárnap Moszk­vában arab diákokkal talál­kozott. — Arra törekszünk, hogy politikai eszközökkel, békés megoldást találjunk. A béke útján járva egyre több barátra teszünk szert — hang­súlyozta a diákok előtt mon­dott beszédében. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsorismertetés. — 8.1«: Könnyű­zene. — 9.00: Kemény Egon—Erdödy János: Csillebérci fák alatt — szvit gyermekkara. — 9.20: Don Juan, részletek Mozart operájából. — 10.10: Zenés műsor üdülőknek. — 12.15: Nótacsokor. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.03: Az utolsó akna, Günther Brandenburger német író elbeszélése. — 13.33: Leon Goossens oboázik, Gastone Tassinari fuvolázlk. 13.54: Egyveleg de Fries Károly dalaiból. — 14.15: Moped­del Bulgáriában, kalandos utazás úttörőkkel a Rózsák völ­gyében I. — 14.36: A Fővárosi Zeneiskola Szervezet növen­dékeinek évzáró hangversenye. — 15.15: Kamarazene. — 15.50: Ady és a galeleisták. — 16.50: Bob Davenport angol mun­kásdalokat énekel. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Rita Gorr és Tito Gobbi énekel. — 18.00: Amerika—Európa, a két kontinens gazda­sági pozíciója, perspektívája. — 18.29: Könnyűzenei híradó. — 19.29: Hallgatóink figyelmébe! — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Üj lemezeinkből. — 21.05: Üj nőtafelvételeinkböl. — 21.29: Házasság és környéké, vidám irodalmi műsor. — Ka­rinthy Frigyes műveiből. — 22.20: Szvjatoszláv Richter zon­gorázik. — 22.51: Meditáció. — 23.01: Tánczene. — 23.20: Vasco Pojia jugoszláv költő versei. — 23.35: Oidlpusz, részletek Enescu operájából. — 0.10—0.25: Csárdások. PETŐFI RADIO: 9.54: Idegen nyelvű vízjelzöszolgálat. — 10.00: Micimackó. A. A. Milne regénye, folytatásokban. — 10.23: Pa­ganini: a-moil hegedűverseny. — 10.56: Népzenei magazin. — 11.36: Fiatalok stúdiója. — 11.58: Chopln-zongoraművek. — 12.37: A jazz világa. — 13.27: Házunk tája. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.10: Hanglemezgyüjtök húsz perce. — 18.30: Barátom, Gubalka és a többiek ... — 18.51: A MÁV Szimfonikus hangversenye a stúdióban. — 19.29: Kard és szerelem, részletek Kerekes—ltomhányl operettjéből. — 19.54: Jő estél, gyerekek! — 20.30: Kovács Árpád népi zenekara ját­szik. a Gutenberg Művelődési Ház ifjúsági kórusa énekel. — 21.05: Versengő versmondók. — 21.20: Bartók: A kékszakállú herceg vára, egyfelvonásos opera. — 22.20: A jazz világa. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.58; Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: A régi magyar muzsikáról, Dankó Pista regénye III. rész. — 18.40: Ra­dar. — 19.10: A világ térképe előtt. — 19.20; Esti mese. — 19.35: Vizvagyonunk ma és holnap. — 19.55: Szünet. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Cook kapitány nyomában, magyarul be­szélő olasz filmsorozat II. rész. — 21.05: Petula Clark énekel. — 21.20: Gömböc, TV-játék (ismétlés.) — 22.30: TV-Hiradó — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.35: Néprajzi doku- ■nentumfllm. — 18.40: Filmriport. — 19.00: TV-Híradó. — 20.05: bolondok háza minden emeleten. TV-játék. — 21.55: Reiner úr "anadában. — 22.25: Első bit-beat fesztivál. Egy ázsiai Párizsban PÁRIZS „U Thaht ázsiai politikus­ként, s nem az ENSZ főtitká­raként találkozott Xuan Thuy miniszterrel. A VDK küldött­ségének vezetője ugyanúgy fo­gadta őt, mint más politiku­sokat, akik ilyen találkozót kértek” — jelentette ki hétfői párizsi sajtóértekezletén Ngu­yen Thanh Le, az amerikaiak­kal tárgyaló vietnami küldött­ség szóvivője. Más kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Le Dúc Tho vissza fog térni Párizsba, de érkezésének idő­pontja még nem ismert. A két hónapja tartó párizsi tárgyalások 12. munkaülésére egyébként ma délelőtt kerül sor. Jóllehet a francia sajtó sem ír a tárgyalásokkal kap­csolatban előrehaladásról, jel­lemző, az egyébként tartózko­dó Nationnak az a sokat sej­tető megjegyzése, hogy a kül­döttségek egy szép napon megállapodásokkal jelentkez­hetnek. Számos kommentár csokorba gyűjti azokat a fejle­ményeket, amelyek növelik egy nyárvégi megegyezés esé­lyeit. Idézik az ENSZ párizsi tá­jékoztató központja által ki­adott közleményt, amelyből kitűnik, hogy a főtitkár sze­rint párizsi tárgyalásai „szí' vélyes” légkörben zajlottak le, és „rendkívül hasznosak” vol­tak. Erősítjük kollektív védelmi rendszerünket (Folytatái az 1. oldalról) perializmus vietnami agresz- szlója, Izrael közel-keleti tá­madása, a nyugat-németor­szági reakciós és revansista erők aktivizálódása, arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy erősítenünk kell védelmünket. — Ebben a helyzetben kü­lönösen jelentős a békeszerető erők küzdelme az agresszió és a háborúk, a militarizmus és a fegyverkezési hajsza ellen. Ebben a harcban az utóbbi idő­ben bizonyos eredményeket ér­tünk el. Itt mindenekelőtt az atomsorompó-szerződés meg­kötésére gondolok — mondot­ta Brezsnyev. Az agresszió és a háború imperialista politikájával szemben erősödik az ellenállás magában az Egyesült Álla­mokban is — jegyezte meg az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. — Mi értékeljük az amerikai politikai életnek ezt a jelenségét, de nem hunyha­tunk szemet afölött, hogy az agresszió hívei — a „héják” — továbbra is megtartják po­zícióikat;. Brezsnyev ezután hangsú­lyozta, hogy ezek az erők, ki­használva az Egyesült Álla- mokbam folyó éles belső har­cot, aktivizálódnak. A Penta­gon például a jövő költségve­tési évre 102 milliárd dolláros katonai költségvetés megaján­lását kérte, ami jó húszmilli­árd dollárcal haladja meg a folyó évi előirányzatot. Az amerikai háborús poli­tika kongresszusi hívei — foly­tatta Brezsnyev —, a szovjet gazdasági életről szóló hely­zet jelentés ürügyén hamisít­ványt adtak ki azzal a számí­tással, hogy bebizonyítsál;: nem az Egyesült Államok, ha­nem a Szovjetunió tervezi a katonai kiadások növelését. Az elképzelések mögött rejlő tit­kos gondolatra rájöhetünk a köztársasági párt koordináci­ós bizottságának egyik jelenté­séből, amely követelte, hogy az Egyesült Államok szerezze meg a „stratégiai fölényt” a Szovjetunióval szemben, és folytasson még agresszívebb politikát. Éppen ezért meg kell őriz­nünk éberségünket, minden­képpen fokoznunk kell csapa­taink harci készenlétét —, je­lentette ki Leonyid Brezsnyev. — Békeszerető politikát folytatva — mondotta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára —, országunk to­vábbra is síkraszáll a fegy­verkezési hajsza korlátozása, a megérett nemzetközi problé­mák békés rendezése mellett. Természetesen készen kell áll­nunk az események minden komoly fordulatára. Brezsnyev itt arra figyelmeztetett, hogy nehogy valaki gyengeséggel magyarázza a szovjet állam békeszerető szándékát. Hozzá­fűzte: a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta min­dennel el van látva, hogy meg­felelően visszaüssön bármilyen agresszor támadására. — Erőnk, fegyvertársi ba­rátságunk a Varsói Szerződés országainak hadseregeivel, kel­lő biztosíték a határok, a szo­cialista közösség forradalmi vívmányainak sérthetetlensé­gére, biztosíték a szocializmus és a kommunizmus építéséhez szükséges békés feltételekre. Ellenfeleink szeretnék meg­gyengíteni a szocialista közös­séget, annak egységét. Ideoló­giai aknamunkájukban cél­ba vették egyes szocialista or­szágok fegyveres erőit is. És mivel az imperializmus most a szocialista hadseregeit te­kintélyét támadja, gyengíteni akarja azok kapcsolatát a néppel, ez is bizonyítja, meny­nyire fontos óvni ezt a te­kintélyt, erősíteni ezeket a kapcsolatokat — mondotta Brezsnyev. — A Varsói Szerződés or­szágai már nagy és sokoldalú gyakorlatot szereztek a kato­nai együttműködés terén. Er­re a tapasztalatra támaszkod­va a jövőben is szüntelenül erősítjük kollektív védelmi rendszerünket, tökéletesítjük a testvéri hadseregek kölcsönös együttműködésének mechaniz­musát — mondotta az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. Brezsnyev a továbbiakban megjegyezte, hogy a szovjet hadsereg, új típusú had­sereg, amely a népek egyen­jogúsága és barátsága, a dolgozókkal való internaciona­lista szolidaritás lenini elvei alapján jött létre. A szovjet hadsereg tökéletesen tudatá­ban van internacionalista kö­telességének. A szovjet had­sereg válóban szocialista had­sereg, amelyben nincs és nem is lehet kasztszellem, nincs antagonizmus tisztek és köz­legények között. Brezsnyev hangsúlyozta a hadsereg és a flotta politikai szerveinek és pártszervezeteinek kimagasló szerepét. A szovjet hadtudomány nagyon hélyesen utasítja el az egyes országokban folytatott akadémiai vitákat arról, hogy a modern háborúban mi a fontosabb, az emberek vagy a gépek. Nekünk az a vélemé­nyünk, hogy a sikert a korsze­rű technikával felszerelt, ah. hoz kitűnően értő, szilárd jel­lemű és meggyőződéses embe­rek döntik el. A szocialista hadseregnek döntő szerepe van abban, hogy a forradalom ügyét védel­mezze a külső ellenségektől. A szocialista hadsereg osztályjel­lege az, hfogy hús és vér a munkás-paraszt tömegek húsá­ból és véréből. Társadalmi szerepe, hogy a munkásosz­tály és pártja vezetésével, és az egész nép aktív támogatá­sával a forradalmat védelmez­ze —, fejezte be beszédét Leo­nyid Brezsnyev. Diáktüntetés Pekingben PEKING A pekingi „Csinghua” mű­szaki egyetem egyik harcos maoista diákcsoportja vasár­nap panaszt tett a fővárosi „forradalmi bizottságnál” amiért a rivális egyetemi di­ákszervezet a műit hónap vé­gén és július első napjaiban „géppuskákkal, pisztolyokkal és kézigránátokkal” harcolt ellenük. A sértett szervezet, amely „április 14-csoport”-nak ne­vezi magát, vasárnap délután a „forradalmi bizottság” épü­lete, a volt fővárosi pártbi­zottság előtt tüntetett. Vád­jaikat hangszórós gépkocsi kürtölte világgá. Több száz felvonuló gyűlést tartott az épület udvarán. Az „április 14.” szerint a másik maoista csoport, „el­lenforradalmi tevékenységeit folytat”, s a kiprovokált harc­ban három diákot öltek meg, az elesett „vörösgárdisták” nagyított fényképeit, s az egyik áldozat vörös lepellel borított holttestét közszemlé­re tették a gyűlésen. A tün­tetés később rendzavarás nél­kül szétoszlott. Peking egyetemi városré­szében már több hete egy­folytában tartanak a magu­kat mind maoistának nevező, rivális csoportok frakcióhar­cai. Pekingi jól tájékozott kö­rökben úgy tudják, hogy a há­rom egyetem belső csatározá­saiban június vége óta több mint 15 diák életét vesztette. A területi pärtsseruezetek f|e%ftcas«igirün«fitö munkájának néhány kérdése Irta: Jedlicska Gyula NÓGRAD - 1968. Július 9., kedd E z a szemlélet ma is tetten érhető. Megfi­gyelhető életünk felszí­nén az ellentmondás, hogy amikor az ország egészében kedvezően fejlődik, s a leg­fontosabb mutatók évről évre kedvezően alakulnak, az egyes megyék életét, problémáit tag­laló cikkek, parlamenti felszó­lalások, jelentések gyakran adnak hangot annak, hogy adott megye ebben vagy ab­ban az utolsó, az országoshoz képest ilyen vagy olyan nagy a lemaradás stb. Távol áU tőlem e kérdések jelentőségének lebecsülése, hi­szen Nógrád megyében is — más megyékhez hasonlóan — komoly gondokkal küszködünk, egyebek között a lakás, út, víz, foglalkoztatottság stb. na­pirenden levő kérdéseinek megoldásában, Mégis szót eme­lek e probléma ilyen jellegű, mai gyakorlatunkban is je­lentkező felvetése ellen. Hi­szen mindenki első nem lehet, a megyék nem azonos fejlődé­si szintről indultak el, és elté­rő adottságokkal rendelkeznek. Az „egyenlők” között objektí­ve utolsónak is kell lennie. Bi­zonyára minden megye életé­ben akad olyan ' terület, ahol az adottság és ezért a fejlődés — valamilyen vonatkozásban elmarad a többi megye mö­gött. Az új mechanizmus a jöve­delmezőség kategóriájával nagy lépéssel visz előbbre egy- egy gazdasági kérdés közgaz­daságilag megalapozottabb el­döntésében az egyik vagy má­sik megye javára, mert a va­lóságot hívebben tükröző, a tényleges helyzetértékelésen alapuló döntések objektív alap­ját teremti meg. Ezért joggal következtethetünk arra, hogy az új körülmények a megyék szemléletében is változást fog­nak eredményezni. Bizonyára nem azonnal és nem egycsa- pásra — átmenetileg még fo- kozódhatik is a „kiharcoló” magatartás —, de perspektívá­ban feltétlenül arra számítha­tunk, hogy a központi forrá­sokból rendelkezésre álló esz­közök objektív szempontok, „mérce” alapján kerülnek a megyék között elosztásra. A z új gazdaságirányítási rendszer a helyesen al­kalmazott ágazati és funkcionális irányítási elv alapján egyrészt a • gazdasági élet horizontális áttekintését igényli, hogy ezáltal a fejlesz­tés összhangja biztosítható le­gyen, másrészt a gazdasági élet társadalmi vonatkozásai­nak figyelembe vételét. E fel­adatokban jelentős szerepe van a tanácsoknak. A tanácsoknak a korábbinál nagyobb erőfe­szítéseket kell tenniük arra, hogy horizontálisan is átte­kintsék a közigazgatási terület gazdasági életét, aktívabban közreműködjenek fejlesztésé­ben, bár kétségtelen, hogy a fejlődés e tekintetben is szá­mottevő. Mindez nem teszi feleslegessé a pártbizottságok területi jellegű koordináló, ösztönző és bizonyos értelmű „korrekciós” munkáját, tekin­tettel szélesebb körű és átfo­góbb tájékozottságukra. De a területi koordinációs mun­kákban a jövőben a tanácsok­nak is jobban keli élniük az állami szabályok adta lehető­ségekkel, megnövekedett jo­gaikkal. Igazán jó eredményt e tekintetben is a megyei ta­nácsok és pártbizottságok szo­ros együttműködése, összehan­golt munkája eredményezhet csak. E célból a megyei pártbi­zottságok és tanácsok elkészí­tették megyéik fejlesztési el­képzeléseit és azt megkonzul­tálták mind a megyei, mind az országos gazdasági szervekkel. Ezeket az irányelveket a részletesebb gazdasági terve­zéshez jóváhagyták az illeté­kes felsőbb pártszervek is. A megyei fejlesztési elképzelések fő ereje és jelentősége abban rejlik, hogy kiindulva a terü­let komplexebb és mélyebb is­meretéből, a nagyobb helyis­meret alapján — amely a köz­ponti . szervek számára nem hozzáférhető — képesek fel­tárni a terület sajátosságaira alapozódó koncepciókat, s ér­tékes támpontokat adhatnak a központi gazdasági irányító szervek számára, a termelő­erők ésszerű területi fejlesztésé­hez, az 1950-es évek iparfejlesz­téséből fakadó ellentmondások feloldásához, s mindezzel haté­konyan közreműködhetnek az össznépgazdasági érdeket ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents