Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-09 / 159. szám
A báiii áiz csak «p a technikát kezeli Néhány héttel ezelőtt hírül adtuk; egyik egészségügy) Intézményünknek jó körülményeket teremtenek, hogy zavartalanul gyógyíthassanak. A közleménnyel kapcsolatban többen levélben, telefonon és személyesen is megelégedésüket fejezték ki. Nem «okkal ezután az Intézmény vezetője közölte, hogy nincs ok az örömre, mert az építők bejelentették; az idén szó sem lehet a munka megkezdéséről. a salgótarjáni bőr- és nemibeteg-gondozó átépítéséhez több mint kétmillió forint szükséges, az egészségügyiek pedig ebben az évben csak egymillió forinttal rendelkeznek, a továbbit 1909-ben biztosítják. Az építtetők érvelését, hogy az intézet építésének meggyorsítása érdekében helyes lenne a rendelkezésre álló összeggel gazdálkodva megkezdeni a munkát, s a hátralevő összeget később biztosítják — nem vették figyelembe. Később, a tanácsi építőipari vállalat főmérnöke már nem a pénzre, hanem a sürgősségre hivatkozott. Arra, hogy a rendelő építésének határideje a jövő esztendőre szól, és ezért kénytelenek más építkezést kezdeni. ..A sürgősségre való tekintettel. . Ez a dolog lényege. Az egészségügyiek így hiába rendelkeznek egymillió forinttal és az építkezés befejezéséhez szükséges további pénzösszeggel, a munka megkezdését nem az anyagiak, hanem az határozta meg, hogy az építőik mit soroltak az első helyre. Annak eldöntésére, hogy az építőknek mi a sürgősebb, nem vállalkozhatunk. Ami az egyiknek sürgős, nem biztos, hogy a másiknak is az. Mégis; ami az emberek gyógyulását segítené, véleményünk szerint a legsürgősebb. Az üggyel kapcsolatban hozzánk érkezett levelek, telefonértesítések is ezt bizonyítják. .. De meggyőzőbb tényekkel is rendelkezünk. Néhány héttel ezelőtt Salgótarjánban tanácskoztak az ország bőrés nemibeteg-gondozó intézeteinek főorvosai: bebizonyították, hogy a megnövekedőit idegenforgalom, a nagyarányú külföldre utazás következtében. országos viszonylatban emelkedik a nemibetegek száma. Jóllehet, Nóg* rádban a betegség ma még szórványos, de a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva sokkal gyakoribb. Egy-egy nemibeteg után húsz, harminc, sőt — példa bizonyítja — hetven személyt is tüzetesen vizsgálat alá kell, helyezni, hogy a betegség terjedését megakadályozzák. Ennél is nagyobb gondot okoz a munkahelyeken szerzett bőrbetegségek gyógyítása. Kimutatták, hogy az ország lakosságának eg.v- harmada megfordul a bőrés nemibeteg-gondozó intézetekben gyógyulást keresni. Salgótarjánban, az elmúlt esztendőben 11 142 bőrbetegséget gyógyítottak, az idén pedig a betegek száma már meghaladja a 62 ezret. Ehhez még hozzá kell számítani a betegséggel járó munkaképtelenséget, a kiesést a termelésből és akkor képet alkothatunk, milyen sokba kerül a jelenlegi megyei bőr- és nemibeteg-gondozó működése. Ugyanakkor figyelemre méltó körülmény, hogy megfelelő számú és képzettségű orvosi karral rendelkeznek. Tizenöt orvosi órát kaptak, de ebből — mivel a rendelő egyetlen helyiségből áll — csupán tíz orvosi órát használnak ki a mostani körülmények között, a betegeket nem tudják az előírásnak megfelelően ' gyógyítani, orRcndkívüli Nem a szezon végén, hanem most, júliusban rendezett kedvezményes kiárusítást az érsekvadkerti kisáruház. Átlagosan 20—30 százalékkal csökkentették több, mint százféle ruházati cikk árát, ezek között méteres árukon, selymeken, textilanyagokon kívül, számtalan gyermekruházati, férfi és. női könnyű, nyári készruha, szandálok, félcipők találhatók. A kiárusításba vegyes iparcikkeket is bevontak. Kedvezményes feltételek mellett, nem Titkán több száz vo&sággal látják el őket és később behívják felülvizsgálatra. Ilyen helyzetben még a munkaképesség megállapítása sem történhet minden esetben időben és a gyógyszerezés hatékonysága is nehezen ellenőrizhető. A nemibetegség gyógyításánál az emberek elvárják a legnagyobb diszkréciót. Ám egyetlen rendelő helyiségben, ahol két orvos dolgozik, biztosítható ez? /. z orvosok a betegnél is nehezebb helyzetben vannak, a „külön6zoba”. a rendelő sarkában egy kórházi lepedővel elválasztott sarok, s a páciens a függöny mögött suttogja az orvos fülébe a betegségét. Nem csoda, ha sokan elhallgatják bajukat és ez még nagyobb kellemetlenséggel jár. Ennek a gondnak a megoldása nem sürgősebb-e mindennél? Nem érzelmeskedésről van szó, vagy megalapozatlan kívánságról. Az intézet részére kijelölték a régi kórház egyik épületét. Az egészség- ügyi szervek az átépítéshez szükséges pénzt is biztosították. Az illetékesek az építkezésre két esztendőt jelöltek meg, amelyből egy fél már elmúlt. Ez az aggasztó... El kell végre dönteni, hogy a sürgős mellett mi a legsürgősebb, ,. Bobál Gyula nyári vásár forinttal olcsóbban vásárolható most televízió, rádió, magnetofon, vegyestüzelésű kályhák, és még gok más tartós fogyasztási cikk. A rendhagyó kezdeményezés sikeresnek bizonyult Érsekvadker- ten. Már az első hét mérlege azt mutatja, hogy jelentős mértékben megnövekedett a kisáruház forgalma és a bevétel. Az árkülönbözetek a kockázati alapot terhelik, így jól jár az üzlet és a vásárló is. A rendkívüli nyári vásár a hónap elején kezdődött és július 14-ig tart — Érdemes megnézni a kártyás! Dobson-biztosítású frontot, ilyen még nem volt Nógrádban. A bányász már nem fárad úgy, mint azelőtt, a technikát kell csak kezelnie, gombnyomással irányítani — mondták a Nógrádi Szénbányák központjában néhány nappal ezelőtt. * Kányáson, Wi&zoczky Ferenc bányamester számolt. — Június elejétől 20-ig 12 305 tonnát adott ki ez a száz méter széles, gépi biz- tosítású, széngyalus frontfejtés — mondja, majd újabb számolás után folytatja; — Az egy műszakra jutó teljesítmény 12,8 csille az előirányzott tíz és fél helyett. Ez 108 forint napi alapkeresetet jelent a bányásznak, erre jön még a 30 százalék földalatti pótlék és természetesen a prémium. — A napi átlag 72 és fél vagon erről az egy munkahelyről. Az előírt jóval kevesebb, csak 55 vagon még ebben az első hónapban — mondja. — Volt már rekorderedmény is? — Eddig a június 20-i volt a legnagyobb; 95 vagon szén jött a felszínre. Ez három és fél méteres előrehaladást, frontsebességet jelent. * Később Hipsz Ferenc főaknásszal járjuk a bányát. Tőle tudom a bányászok igen megszerették a gépi biztosítást. Igaz a front előkészítésénél nagyon sokat kínlódtak a nyomással, a vízzel. Fáradtan, vizesen, sárosán jöttek ki mindig műszak után. Most csak két kisebb vető okoz gondot, mert az előrehaladásnál azt is vinni kell, meg válogatni a meddőt, ami szennyezi a szenet. '* A főte „ráült” a páncélkaparó végtagjára. A főaknász, ahogy meglátja a hibát, a fejét csóválja. A gép áll, elakadt. A fronton akkor robbantottak. Hiába próbálják indítani a gépet, feszül a lánc. nem bírja. Szerelők jönnek, a hidraulikát vizsgálják, a meghaj tóművet nézik. Kiderül: az egyik fogaskerék éke elszakadt. Másikért indulnak. Az egyik tetőácsolat is „ráfejező népgazdaság tervek kialakításában. A távlati tervezés keretében, a gazdaságirányítás új rendszerének ismeretében meg kell vizsgálni a problémákat, s valószínű, hogy a kialakított elképzeléseket a közeljövőben tökéletesíteni kell, mert az új körülmények, a gazdasági eszközökkel történő irányítás közepette az egyes fejlesztési elképzelések új megvilágításba kerülhetnek, a gazdasági tevékenységről alkotott értékítélet megváltozhat. Fokozódik az igény, hogy az új mechanizmus adta objekti- vebb feltételek talaján az adott körülmények gondos mérlegelésével, az egyes részkérdésekről készített tanulmánytervek segítségével mindinkább elkerüljük az eldöntendő kérdések szubjektív megítélését. Különösen vonatkozik ez a legfontosabb gazdasági kérdések eldöntésére. Ügy vélem, hogy az új mechanizmusban szűkülni fog a „szocialista összeköttetések" tere, végeredményben meg kell szűnniük, és helyüket a központi gazdasági elképzeléseket felülről lefelé, és alulról felfelé közvetítő új típusú, helyes kapcsolatnak kell átengedniük. Nagy erő szabadul fel ezáltal a népgazdasági érdekek érdemi képviseletére. ♦ A hhoz, hogy a megyei pártszervek valóban helyesen képviselhessék # népgazdasági érdekeket, értékelniük kell eddigi gazdasági tartalmú tevékenységüket. A gazdaságirányítás új rendszerében szükségesnek mutatkozik, hogy a területi pártszervek eddigi, főleg termeléscentrikus nézőpontját a gazdasági élet komplex vizsgálata váltsa fel, egyebek között nagyobb figyelmet fordítsanak a gazdaságilag jól megalapozott területi fejlesztési tervek ki- mun kálásár.a. Korábban a pártszervezetek gazdasági tevékenységében a termelés pártellenőrzése volt uralkodó, aanikoris a termelés kérdéseit általában a gazdasági szféra egészéből meglehetősen kiszakítva tettük vizsgálat tárgyává. A munka mércéje a tervek teljesítése volt. Az anyagi, erkölcsi érdekeltség, a munka elbírálása is ehhez fűződött. Az utóbbi években e tekintetben számottevően javult a pártszervezetek gazdasági munkája. Nem kétséges, hogy a termelés kérdéseit a pártszervezeteknek az új gazdasági mechanizmus körülményei között is vizsgálniuk kell, de új módon, továbbfejlesztve az elmúlt évek pozitív tapasztalatait. A hatékonyságot, jövedelmezőséget és nyereséget még inkább össze kell kapcsolni a felhalmozási, a gyártás- és gyártmányfejlesztési programokkal. És erősebb követelmény az is, hogy a termelés területén kifejtett pártmunkánk nem korlátozódhat a gyárkerítésen belülre! Ma már nem elég azt mondani a munkásnak, hogy „tiéd az ország, magadnak építed”, vagy „termelj többet, jobban élsz”. Azt is meg kell vizsgálni, hogyan, milyen ráfordítással, milyen gazdaságossággal termelünk, továbbá, hogy milyen minőségben, milyen társadalmi szükségletre, milyen piaci igények kielégítésére. Az új körülmények között kibontakozóban van a vállalatok közötti gazdasági verseny, amely áttöri a gyárak kerítését, eljut a munkapadokig, a munkáshoz egyrészt mint termelőhöz, másrészt — közvetve, áttételeken keresztül — mint fogyasztóhoz. Amikor tehát termelési politikánkat magyarázzuk, már a termelés szférájában rá kell mutatnunk azokra az összefüggésekre, amelyek eddig alig, vagy egyáltalán nem kerültek előtérbe. Még néhány évvel ezelőtt a bányász csak abban volt érdeltelve, hogy megrakja a csillét, hogy keresete egy műszak alatt úgy alakuljon, hogy ahogy nálunk mondják — a 100 Ft-ot ne kelljen felváltani. Sokszor a szénbányászat vezetői sem tudták, hol, ki használja fel a szenünket, az árak, az értékesítés, a fogyasztó igénye közvetlenül nem jelentkezett. Fő cél: a tonnában mért mennyiség volt. Ma a szén minősége, önköltsége, piaci versenyképessége a szénfalig jut el, és bizony — ha nem is könnyű, nem is problémamentes — fel kell adni azt a humoros jelszót, hogy minden követ megmozgatunk a tervteljesi- tés érdekében. Amikor hangsúlyozzuk, hogy gazdasági életünk fő kérdésed továbbra is a termelésben dőlnek el, olcsóbban, jobbat, társadalmi szükségletre kell termelni, egyben azt is valljuk, hogy a termelésen túlmenően a gazdasági szféra egészével komplexen kell vizsgálni a termelés, az elosztás, a forgalom, a fogyasztás kérdéseit. A termék teljes körforgását kell szem előtt tartanunk. De a komplex vizsgálat az egyes termelési ágak, az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés területi összhangja megteremtésének is nélkülözhetetlen feltétele. Egyre követelőbb igényként lép fel az ipar és a kereskedelem újfajta — a mechanizmus által narmalizált — kapcsolata, a kereskedelem visz- szahatása a gyártmány fej 1 esz- tesre, az áruk minőségének javítására. Erőteljesebben merülnek fel a helyi ipar kérdései, a szolgáltatás lényeges megjavítása. N agyobb figyelmet kell fordítanunk a foglalkoztatottság alakulására, a fiatalok, a nők munkába állításának kérdésére. Igényként jelentkezik a jövedelmek elemzése, a piaci árak és a kereslet-kínálat egyensúlyának vizsgálata a megye keretein belül. (Folytatjuk) feküdt” a forgórészre. Fűrésszel nem tudják elvágni, fejszézni kell, apránként, hason fekve. — Látjálok, ha időben megfogjátok a főtét, akkor erre nincs szükség. Hozza valaki az emelőt, azzal könnyebben megy — mondja a főaknász, azután átveszi az irányítást, s közben magyaráz. — Nem szabad így elhagyni a front végét. Mindig ügyelni kell arra, hogy egyenes legyen. Fontos ez, még ennél a biztosításnál is. A fronton úgy állnak az acél biztosítóelemek, hogy jöhe* bármilyen nyomás. Hátul az omlás, amit már em érni ereknek kell kiprovokálni. Ahogy haladnak előre a termeléssel, a berendezés előrehozása után leszakad a kőzet, betölti a kiszedett szén helyét. Nógrádban ma a legkorszerűbb frontfejtés a kányási Géczi Lőrinc frontbrigádjáé. Igaz. itt már mérnök a front- mester, Mihalik Sándor, csak éppen vizsga-szabadságon van. Az is igaz, hogy kevés aknaüzem van, amelyikből naponta annyi szén kerül felszínre, mint ebből az egyetlen fejtésről. ★ , Kifelé haladunk az egy méter heveder szélességű szállítószalag mellett. Több mint egy kilométer hosszú. Ekkorát még nem gyártottak Zagyva- pálfalván a Bányagépgyárban. Erre tölt a kaparóberendezés és ez viszi azután a kiépített bunkerba a szenet, ahonnan a csillébe kerül és mozdony szállítja az aknához. A gumiszalag csendben m- , dúl, mint az óramű. Egyre vastagabb rétegben viszi a szenet. A hibát már kijavították. a gyalu is dolgozik. Bodó János Cikkünk nyomán Az Idegérben helyreállítják a rendet Június 30-án, vasárnap megjelent számunkban „Fel kell figyelni az Idegérre” címmel foglalkoztunk a lakótelep életével, az ottani állapotokkal. A cikk salgótarjáni olvasóink körében nagy ér. deklődést váltott ki. Legtöbben az iránt érdeklődtek, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket tesznek a társadalmi és egyéni tulajdon védelmére, az együttélés sza- bályainak betartására. Többen érdekeltek ebben, mert a város átépítése következtében itt szeretnének letelepedni. Sándor Elemér, a városi tanács vb elnöke kérdésünkre elmondotta, hogy a gondok megoldásához segítséget várnak a társadalmi szervezetektől, A lakótelepen csupán néhány család sérti meg az együttélés szabályait. Ezek rendreutasítása már megtörtént. Nevelésük fokozása érdekében laké bizottságokat alakítanak, amelyek felelősséget vállalnak a körzetükben élő emberekért. A közeljövőben a problémákat megbeszélik a lakókkal, s olyan hangulatot alakítanak ki, hogy a rendbontókat az emberek Ítéljék el. A városi tanács több segítséget vár a lakótelep KISZ-szervezetétől, tekintettel arra, hogy az Ideg- érben sok a fiatal. Jövőre jelentősebb építkezésekre is sor kerül az Idegérben. Korszerű, pormentes utcát létesítenek, s bővítik a közvilágítást. Minden lehetőt megtesznek azért, hogy a lakók jól érezzék magukat Az Idegér jelentős szerepet játszik a város fejlesztésében. Szép környezete, jó levegője, nagy területe a legmegfelelőbb az építkezésre, Babülya Barna tanácstag i« nyilatkozott: „Már tárgyaltunk a pártszervezet vezetőségével, a Hazafias Népfronttal és elhatároztuk, hogy az Idegér minden lakójával beszélünk. Célunk, hogy mindenki felelősséget érezzen a rendért, a tisztaságért, a kulturált életmódért. A lakosság helyesléssel fogadta intézkedéseinket, és támogat törekvéseinkben. Elismerjük, hogy jelenleg sok kifogásolni való van még az Idegérben, , de ha összefogunk, ez lesz a város egyik legszebb része.” Az olvasók kérdezik: J Nemcsak a kollektíva ügye Az elmúlt év végén határozta el a budapesti paszománygyár, hogy üzemet telepít Berkenyére. „Meg keli mondani, még akkor sem bíztunk ebben, amikor már Pestre jártunk betanulni” — írja Felker Józsefné a már folyamatosan termelő üzem dolgozói nevében. „Mindnyájan kellemesen csalódtunk, a részleg azóta eredményesen üzemel, a keresetekkel is elégedettek vagyunk.’ Azoknak, akik munkaalkalomhoz jutottak az új üzemben okuk van az elégedettségre: jó munkahely, jó kereset. A kollektívát most mégis az egész falu érdeke, az üzem további bővítésének lehetősége, és az ezzel kapcsolatos nehézségek foglalkoztatják. „Van a gyár területén egy, korábban termén yrak tárnak használt épület, ami a mai napig üresen áll. Ha ezt átadnák nekünk, az üzemben újabb 15 —20 asszony és lány foglalkoztatására nyílna lehetőség. Már úgy hírlett, megkapjuk az épületet, a rendbe hozásához társadalmi munkát is vállaltunk, de aztán elakadt valahol a sokat ígérő kezdeme- nyezés” — írja Felker Józsefné. A részleg dolgozói most segítséget kérnek ahhoz, hogy az üzemet bővíteni lehessen, nem is annyira saját maguk, mint az elhelyezkedni vágyó berkenyéi és környékbeli asz- szonyok és lányok nevében. Kérik az illetékeseket, ha mód van rá, segítsék elmozdítani a holtpontról ezt az elakadt vállalkozást, § az érintettek együttes erővel tegyék lehetővé, hogy a kihasználatlan épületet minél hamarabb birtokukba vehessék az új munkavállalók. K. S. NÓGRÁD — 1968, július 9., kedd 3 T
