Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

Összhangba kerülnek az érdekek Ketten Karl^Iarx^tadtból (Sjen^c színből kér többet az erőmű Régi üzletfelek a Nógrádi Szénbányák és a Magyar VH- lamosművek. az ország legna­gyobb szén fogj' asztója. A bá­nyák érdeke azt kívánja, hogy a gazdaságosabban termelhető, nagyobb fútoértékű. drágáb­ban értékesíthető szénből szál­lítsanak többet. Az erőművet azonban a jelenlegi szénár- rendszer arra ösztönzi. Progv a silányabb és jóval o-ltesóbb sze­net tüzelje, mert így tud gaz­daságosabban termeim. Az idén kalóriában kötöttek szállítási szerződést. Az erőmű a mátraneváki és naizseriai porszénből egymillió kalória értéket 40 százalékkal olcsób­ban kap, mint amikor a kái­nyási porszénből vásárol. Ez az árkülönbözet nincs arány­ban azzal a .hatásfokcsökke­néssel, amivel számolni lehet a jobb, vagy a gyengébb szén tüzelésénél. A gazdaságirányítás új rendszerében, a vásárló érdeke az elsődleges. Jobban válogat­hat a lehetőségek között, mint korábban. Ez kompromisszu­mé® megoldásra kényszeríti a bányászaikat is. A Nógrádi- Szénbányáknál igyekeznek lehetőséget taJálni arra. hogy minél kevesebb lét­számmal, kisebb ráfordítással termeljenek többet az energe­tikai szenekből. ugyanakkor piacot biztosítanak drágább porszeneiknek is. Ez már a vásárló érdekevei is összhang­ban van. Nemrég megkezdték a esi- baji külfejtésen korábban le­takart, de eddig még nem ér­tékesített mintegy Iá ezer tonna szén elszállítását. Az AKÖV rakja fel géppel és szállítja vagonokba. Most m<xJi van arra is. hogy Zagyvapál- falván, az évekkel ezelőtti bányaművelés során ottma­radt kétezer tonna átlagosam 110« kalória értékű- porszenet elszállítsák. Ezzel a többlettel lehetővé válik az értékesebb pórázén eladása is. A bányák­kal szemben támasztott igény nem csökken. Képkoüekció Kemerovóbo A nógrádi fotoklub programja A megyei József Attila mű­velődési központon belül mű­ködő nógrádi l’otoklub az év második felében is gazdag programot ígér tagjainak. Augusztus 4-én Bánkra, a nemzetiségi napra vezet fotó­tárát a klub, s e hónap 24-ér» nyílik meg Koós Pál kama­rakiállítása Salgótarjánban, a művelődési központ helyiségé­ben. A klub szeptember 1-től 15- Ig Szentendrén, a helyi mű­velődési házban mutatja be klubkollekcióját. Az évenként rendezett megyei szak körve­zetői továbbképzésre szeptem­ber 9—15 között ugyancsak Szentendrén kerül sor. A tan­folyam hallgatói megtekinthe­tik majd a váci fesztivált, s tapasztalatcserét folytathatnak a Dunakanyar Fotoklubbal. Az előadásokat országos nevű előadók (Réti Pál, Féjja Sán­dor. Jesztl Jenő. Haulisch Lenke. Swanner Endrei tart­ják. A tanfolyam zárásával egy- Időben a salgótarjáni művé­szeti hét programjaként szep­tember 15-én a várost bemu­tató fotókiállítás nyílik a Ka­raites Szállóban. A tárlaton az idei központi fototanfolyam Salgótarjánban járt hallgatói­nak. s a nógrádi fotokhrb tag­jainak munkái szerepelnek. Október 5-én Balassagyar­maton, hatodikén pedig Sal­gótarjánban Tárcái Béla Em- berábrázolás a fotóművészei­ben című előadására kerül sor, E hónap 29-án Salgótar­jánban ~ nyűik Vilém Heckel csehszlovák fotóművész Világ tetején című kiállítása. Forradalmi Ifjúsági Napok Fotókiállítás nyílik november 2-án a balassagyarmati Palóc Múzeumban, másnap a klub megyei fotókiállítását zsűri­zi Réti Pál és Tárcái Béla fo­tóművész. A nyilvános zsűri­zés és értékelés után novem­ber 27-én nyűik meg az immár hagyományos megyei kiállítás a klub tagjainak idei termésé­ből. A kiállítás művészeti vi­táját december 1-én Réti Pál vezeti. Egyébként november 30-án kezdődik Jesztl Jenő fo­tóművész vezetésével a jövő tavaszig tartó, „A fényképezés gyakorlata” című tanfolyam Az idei évet a második félévi diapályázat értékelése zárja december 20-án, közben a klub Nógrád testvérmegyéje, a szibériai Kemerovo számá­ra készít mintegy száz képből álló, Salgótarjánt bemutató kollekciót. Vizsgálat a panaszok intézéséről A megyei tanács jogi és igazgatási állandó bizottsága már megtette az előkészülete­ket, hogy felülvizsgálják: a helyi tanácsok hogyan foglal­koznak a lakosság panaszaival és beadványaival. A járási, városi tanácsoknál és nagyobb községekben végeznek vizsgá­latot. Megnézik a szakigazga­tást szervek tevékenységét, felkeresnek több panaszost is. azzal kapcsolatban, hogy elé­gedett-e ügyének intézésével, levelére, vagy szóbeli panaszá­ra időben kapott-e választ. A vizsgálat eredményét ösz- szegezik és a megyei tanács elé terjesztik. Egy hónap alatt félévi mennyiség A Váci Kötöttárugyár kazá­rt telepének dolgozói első fél­évi tervüket nem teljesítették, mert a varrónők többsége nemrég ismerkedett meg a szakma alapvető fogásaival Nehezítette a helyzetet, hogy a tavalyi egyről tizenkilencre emelkedett a gyártott termé­kek fazonjainak száma. A jelenlegi helyzetet figye­lembe véve dolgozták ki a második félévi programot. Az új dolgozók munkájának elő­segítésére bevezették a lépcső­zetes bérezést, a régi. kevésbé jó varrógépeket pedig újakra cserélték. Hatása már július­ban is jelentkezik. Ebben a hónapban annyit termelnek, mint tavaly az első félévben összesen. Mintegy 130 ragon gabonát küld Varsány A két húszéves fiatalember zakója egyforma, fekete bár­sony, ezüst gombokkal, fityégők­kel Kar 1-Marx-S tad than csi­náltatták. Jól megfér a magyar farmernadrággal. Mag Zolinak beat-frizurája volt, de idehaza levágatta, unta már. Földi Gyuri hatalmasat nőtt, amióta utoljáira láttam. Egyébként ugyanolyan csendes, megfon'- :toit szavú, mint volt ötödik osztályos korába«. Mag Zoli szerkezeti lakatos szakmát szerzett, Földi Gyuri pedig be- erettségizett a gépipari techni­kumban. — Hogy jutott eszetekbe az NDK-ba menni? Nem tetszett az Acélgyárban? — Nem volt rossz helyem — válaszol először Mag Zoltán —, géplakatosként dolgoztam az új hideghengerműben, a quartónál meg a húszhengeres­nél, de keveselltem a pénzt. Az sem tetszett, hogy egyéves se­géd létemre nekem öt ötvenes órabérem volt, az újak meg mindjárt megkapták a hat fo­rintot. De tulajdonkeppen nem ez volt az igazi ok... — Hanem szétnézni a világ­ban — kapcsolódik a beszélge­tésbe Földi György — nyelvet, meg más új dolgokat látni, ta­nulni. En itthon egyetemre szerettem volna kerülni, de nem vettek ieL Gondoltam, hátha sikerül valami az NDK- ban. Valami hasonló... — Es? — kérdem —. hogy váltak be a reménységek? — Jói — feleli a fiú. — Itt­hon ugyanis mindenkinek meg­mondták, hol, milyen munkán alkalmazzák. Egyébként min­denkit úgy helyeztek el. aho­gyan az üzemnek szüksége volt rá. — Milyen gyárba kerültetek? — Egy textilipari gépgyár­ba. — Kettőnk közül — veszi át a szót Mag Zoltán — eddig én jártam jobban. Hosszgyalugép- re kerültem, kettőn dolgozom egyszerre. Ilyen gépeken aze­lőtt sosem dolgoztam, éppen ezért örülök neki. — Kitencórás műszakban dolgozunk — íeieli Földi György —, és minden szombat vasárnap szabad. Mag Zoliék három műszakban dolgoznak. A bérezés ott is kategóriák sze­rint megy. En a hármas, Zoii az ötös kategóriát kapja, ö hatszázötven—hétszáz, én ál­talában hatszáz márkát kere­sek. A gyár egyébként kizáró­lag exportra dolgozik, a minő­ségre naigyoro kell vigyázni. — Selejt? — Velem, az elején kétszer megtörtént — vallja Mag Zol­tán —, azt a napot nem fizet­ték. .. Sokkal kellemetlenebb volt azonban a tudat, hogy a gyárnak ennél jóval nagyobb kárt okoz az ember. — A német szaktársak segí­tettek? — Mindenben. És nagyon türelmesen. — A keresetből hogy jöttök ki? — Jól. A levonás tíz száza­lék. Adó, nyugdíjalap, beteg- biztosítás. Kifizetjük a szak- szervezeti tagdíjat, harminc márkát a szállásért... — Ebben benne van — teszi hozzá Mag Zoli — a fűtés, vi­lágítás. ágyneműhasználat. Ét­kezésre körülbelül kétszáz— kétszázötven márka megy ha­vonta. Az üzemi étkezéssel és az otthonival együtt körülbelül kétszáz márkánk marad min­den hónapban. — Hol laktok? — A gyárunktól kétszáz mé­ternyire. a Hochhaus-ban. Ez egy tizennégy emeletes össz­komfortos modern munkásszál­loda. — Szórakozás? — A városban van legalább tíz mozi, van színház, kultúr- házak, vagy- hegy ven hely, ahol táncolni lehet. Karl-Marx- Stadt nagyváros... — Társadalmi élet? — önálló KISZ-szervezetünk van, rendszeres taggyűléseket tartunk, előadásokat hallga­tunk V — Tanulás? Mag Zoli nyel egyet, Földi Gyuri szemrehányóan pillant rá. — Nekünk egyelőre nyelv­tanfolyamot indítottak. Amire Zoli nem iratkozott be. — Tudod jói — vitatkozik Mag —, hogy az első két hó­napban. sok gondom volt a gyalugépekkel. — Az két hónap volt. Ezért egyszer — fordul felém Földi Gyuri — össze is vesztünk. Zoli most is csak szászul tud. A tanfolyamon az irodalmi né­metet tanítják. Van egy állami megbízottunk, aki a gyár ok­tatási osztályával tárgyalt mű­szaki tanfolyam indítása érde­kében. Szászul ott nem boldo­gulsz! — Mik a terveitek? — Zoli egyelőre nagyon örül, hogy tulajdonképpen új szak­mát tanult. Persze igaza van-. Én azonban szeretnék a mosta­ninál jobb munkahelyet a gyárban. Az utóbbi időben a műszaki vezetők is megismer­ték kinek-kirvek a képességeit, ígv remélem majd engem is jobban ..kihasználnak”. Ami a fő. szeretném alaposan elsajá­títani a műszaki nyelvet. Re­besgetik. bogv ha az időnk le­telik. esetleg jelentkezni lehet műszaki főiskolára. — Jövőre? — Engem vár idehaza a kis­lány — vágja rá Mag Zoli. — És te? — kérdem Földi Gyurit. — Amíg kint vagyok „leépí­tettem'’ minden gyengéd kap­csolatot. Szerintem nincs értei­mé. Jövőre pedig a Keleti-ten­gerhez készülünk... És meg akarom alaposan nézni Drez­dát, Wedmárt... — Elégedettek vagytok? — Nagyon! Csizmadia Géze — Én egy Noé-korabeli esz­tergapadból átalakított fúrógé­pet kaptam. Csak fúrást, dörzs­ára zést végzek rajta. Szerintem — nevet — nem is lehetne másra használni, mert nyom­ban összeroskodna. Ezt még el­viseli. .. — Mi a munkarend, mennyit kerestek, milyen az ellátáso­tok? vos ugyanis állítólag különle­ges vitamintablettát talált fel, amely semlegesíti a szesz ha­tását, és kijózanítja a berúgott a kocsmákban árulják a csoda­szert, és a doktor lánya, Máry reklámozza. Kijózanító tabletta? Ha igaz, amit dr. Michael embert. — Dr. Ash még Or- Ash angol orvos állít — bizony vostanhallgatóként már bor­sokon fellélegezhetnek. Az or- mine évvel ezelőtt elkészítette tablettát. Egyelőre angol Határjárás nyáron A gab ona f el v ás ár 1 ó és fel­dolgozó vállalatnál kapott tá­jékoztatás szerint eddig mint­egy kétezer-ötszáz vagon ke­nyérgabonát szállítottak a magtárakba a mezőgazdasági üzemek. A takarmánygabo­nával együtt eléri a 3400 va­gont az új készlet. Az elmúlt napokban lehullott csapadék akadályozta a betakarítást és a szállítást. Vannak azonban szövetkezetek, ahonnan már A sziráki községi tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban megtartott ülésén. Szentes Ferenc megbízott igazgató beszámolója alapján a községi általános iskola munkájáról tárgyalt. A vb állást foglalt, hogy a gyerekek nevelésének előse­gítésére nagyobb segítséget kel] adni az iskolának. A szemléltető eszközökre bizto­sított összeget — tekintettel arra. hogy ez jóval alatta van a szükségletnek — körültekin­tően kell felhasználni. A kö­vetkező évben 400 ezer forint áll rendelkezésre az Iskola fel­újítására. Ezt megelőzően ki­sebb javításokat végeznek. Foglalkoztak azzal is, hogy javítják a pedagógusok lakás­eddig is jelentős mennyiségű gabona érkezett a malomba, vagy a magtárba. Ezek közé tartozik a varsányi közös gaz tíaság is. A vállalattal kilenc­ven vagon termény értékesí­tésére szerződtek, a jelek sze­rint mintegy 130 vagon gabo­nát adnak az államnak. Néhány járásban, — első­sorban a 6zécsényi és a rét­sági járásokban — tárolási gondokkal küzd a vállalat. körülményeit, amelyek jelen­leg nem kielégítőek. Az Iskolán kívüli nevelés érdekében KISZ-klubszobát létesítenek, ahol klubdélutá­nok keretében foglalkoznak a fiatalokkal. Azoknak a neve­lőknek. akik ebben a munká­ban részt vettek, a vb elis­merését fejezte ki és kérte folytassák hasznos tevékeny­ségüket. Ä vb megállapította, hogy az Iskolai nevelő munka ered­ményeként a tanulók maga­tartása jó. A nyolcadik osztá­lyosok legtöbbje ipari pályá­ra és szakmunkástanulónak jelentkezett. Ennek elősegíté­sére jelentős pénzösszeg áll rendelkezésre, amit a gyakor­lati foglalkozásokhoz szüksé­ges szerszámok beszerzésére fordítanak. Üres a határ — a legtöbb gazdaságban befejeztek a ka­lászosok aratását, cséplését. A földeken mind több traktor hasítja ekéivel a tarlót. Itt- ott azonban még zúgnak a cséplőgépek. Nehéz az eszten­dő, sok megpróbáltatást okoz az aszály, de a miháiygergei szövetkezet vezetői mégis jo­ked vűek. — Nem dobáljuk a levegő­be a kalapunkat — mondja Varga József tsz-elnök — de nem panaszkodhatunk. Min­ket valahogy nem evett meg az aszály. A kalászosok jól termettek, mint általában er­re mifelénk, abrakunk bőven lesz, s a szálas takarmánnyal- is kijövünk, ha beosztjuk... Nem fukarkodik a számok­kal sem az elnök. Az őszi ár­pa huszonegy mázsán felül termett. A tavaszi pedig helyi rekordot állított tel a holdan- kénti tizenhárom mázsával. A búzák már szerényebbek, de megközelítik a tizenöt mázsát. — Szerencsések voltunk ab­ban is, hogy az első kaszálás elég jól összejött — szól köz­be Tóth István főagronómus. — Azután tavasszal vetettünk borsós napraforgót, tavaszi bükkönyt, silókukoricát, s az egészet besilóztuk. Az elnökből kikívánkozik a szó. — A kukoricákat akárki megnézheti. A környéken nincs hasonló. Most azon tör­jük a fejünket, honnan te­remtsünk pénzt egy másik góré építésére. A ludányhalászi határban két cséplőgép is zakatol. Az egyik cséplöcsapat irányítója Miricz Mihály. — A hónap közepe óta csé­pelünk, de most közbejött az eső. Éppen indultunk. A csép­lőt szabályozzuk — mulat a sürgő-forgó emberekre. A munkacsapat-vezető sze­rint a ludányi egyes üzem­egységben még hat—hét nap­ra való cséplés van A kettes, halászi üzemegységben csak kombájn dolgozott. Ha ez a cséplöcsapat végez, átmegy a szakáli üzemegységieknek se­gíteni. A gépész közben rákapcsol, felbúg a cséplő. A kazlasok tempósan adogatják a kötél­vágóknak a kévéket Az etető pedig a hosszú évek begya­korlott. egyenletes mozdula­taival engedi a dús kévéket a dobba. — Hozott ez az esó — jegyzi meg Miricz Mihály. — Jöhetett volna több is. de ta­lán még így is lejön egy újabb termés a rétekről. Na­gyon kellene! Motoros fékez a balassa- gyarmat—szügyi útvonalon. Az érett rozsban távolabb kom­bájn himbálózik. A motoros leveszi a sisakot, megtöri! a homlokát. s összeszűkített szemmel figyeli a gép munká­ját. — Hlacsok János — mutat­kozik be szűkszavúan. A szügyi termelőszövetkezet főagronómusa. Bosszankodik, mert nem úgy halad a beta­karítás, ahogy szeretnék. —- A kombájnosok naponta átlagosan két-két órát a gép javításával töltenek el — mondja keseregve. — Száz­negyven hold rozsunk még áll. Ezért kértünk még egv kombájnt az érsekvadkerti gépjavítótól. Kaptunk is, de csak a hét elején kezdhetett munkához. Talán csak jobban megy majd minden ezután! Ennyi a levágni való, s kö­rülbelül négy napra való cséplés van hátra a szügj i kö­zös gazdaságban. Ezzel befe­jezik az idei kalászosok beta­karítását. — A betakarítás mellett már talajmunkát is végeztünk húsz holdon — mondja. — Lesz-e elég takarmány? — Takarmány? — kérdez vissza, s kissé elfelhősödik az arca. — A pillangósokból húsz százalékkal termett kevesebb, mint tavaly. Héti szénáink is elég rossz minőségűek. Ami­lyet ezek a savanyú rétek te­remnek. A silónövények is kevesebbet hoztak a szoká­sosnál. Nagy szerencsénk, hogy tavaly gondosan gazdál­kodtunk, s megmaradt száz­negyven mázsa lucernaszé- nánk és tizenhárom, vagon silónk. A főagronómusnak azonban mindez nem rendkívüli, s gondolom így van ezzel min­den szakember. vezető, aki megfontoltan gazdálkodik az értékekkel. Számít a gazda­gabb termés alkalmával arra, hogy jöhetnek szűkösebb esz­tendők is. Szerte a megyében az ara­tás. cséplés befejezése előtt állnak a gazdaságok. A tarló­kon a sárga színt felváltja a barna. Nagyon hasznos lenne azonban, ha minél több he­lyen kizöldülne még egyszer a határ — minél több takar- mánvkiegészítő másodnövényt vetnének a szövetkezetek. p. a: NÓGRÁD — 1968. július 31., szerda 3 Szírakról jelentjük Napirenden az iskola munkája

Next

/
Thumbnails
Contents