Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

Csatornázás ötmillióért A.% ipartelepet is bekapcsolják kiépül Balassagyarmat szennyvízhálózata A képernyő előtt IIhorka§iezon — néliáisi Balassagyarmat szenny viz­oeatoraáaiíii) a gerinchálózat kiépítésével 1966-ban kezdő­dött. A már kész és a még psak ezután készülő csatorna­hálózat szennyvizének tisztí­tására a korszerű derítő nem­rég épült. A már elkészült csatornaszakaszok egyáltalán nem jelentik, hogy a városi szennyvíz elvezetése véglege­sen megoldódott. Sok utcát — bár szükséges volna — ebben az ötéves tervben még nem is lehet bekötni a hálózatba. 1968—69-ben a rendelkezés­re álló ötmillió forintos pénz­ügyi fedezet segítségével a vá­rosban nyolc helyen épül új csatornaszakasz. A legnagyobb beruházást, több mint másfél millió forintot a nyugati ipar­telep szennyvízhálózatának el­készítése igényli, de az Ipoly- part a Bercsényi utcától a Révész Gábor utcáig terjedő szakaszának csatornázása is egymillión felüli összegbe ke­rül. Az említett helyeken kí­vül a Vágóhíd és a Lenin-la- kótelep között, valamint a Rákóczi fejedelem út egy-egy szakaszán folynak még na­gyobb csatornaépítkezések. A vásárlók nyernek A szécsényi l'nisz a járás ti­zenhét községének ellátásáról gondoskodik. Ilyenkor nyál­időben általában a zöldség és a gyümölcs a „sláger" A szö­vetkezet Szécsényben, Nagylú- con és Karancsságon zöldsé­gesboltot nyitott. A többi ti­zennégy községben az élelmi­szerboltok zöldséget és gyü­mölcsöt is árusítanak. Az ed­digi tapasztalatok szerint áru van bőven. A három zöldsé­gesbolt túlteljesítette első félévi tervéi. . A vásárlók azonban korántsem elégedet­tek. Gyakran panaszolják az áru minőségét, s nincs kellő választék sem. • A boltok ellátása eddig ki­zárólag a MEK-re tartozott. Most, hogy a szövetkezet át­vette a boltokat, a MÉK mel­lett a környező termelőszövet­kezetekből kapják a zöldség­félét és a gyümölcsöt. Még Heves megyei termelőszövet­kezetekből is vásárolnak, hogy Bővítsék a választékot, s ja­vítsák a minőséget. A járási székhelyen nehezebb a dol­guk. Hiszen a zöldségesbolt mellett ott a piac, s friss árut kínál a szécsényi Rákóczi Ter­melőszövetkezet is. így aztán megesik, hogy az ímsz-boltok- ban napokig áll a zöldség é<s a gyümölcs. A kisebb településekre álta­lában háromszor szállítanak hetente friss árut. Ez lényegé­ben elegendőnek bizonyul, hiszen a háztájiban termelt zöldséget egészíti ki. Ami pe­dig a jövöt illeti, különösen Szécsényben az fmsz és a ter­melőszövetkezet versengését bátorítani kell. Ugyanis a ve­télkedő nyertese a vásárló lesz. Azok, akik naponta friss áruhoz jutnak az fmsz-boltok- ban és a szövetkezet pavilon­jában. , A NÓGRAD mai kérdése Futó vendég nem veniiég? Rétságon jó helyen áll a földművesszövetkezet Bör­zsöny étterme: a törzsvendé­geken kívül az előtte megálló távolsági buszok utasai is gyakran betérnek ide egy po­hár italra, hűsítőre. Nemrég, Budapestről Salgótarján felé utáztamban én is megpróbál­koztam a sörivással, de vesz­temre. A csapos, bár tétlenül álldogált a helyén, a pult mel­letti kasszához küldött azzal, hogy várjak meg egy pincért, és vele blokkoltassam le elő­ször az italt. A kora reggeli órákban az étterem ülőrészé­ben, amely szomszédos a sön- téssel, nem volt vendég, s emberi számítás szerint nem is volt várható. A pincér így csak percek múlva került elő. és blokkolta rendelésemet. Egy másik alkalommal viszont, amikor déli csúcsforgalom idején jártam Rétságon, egyik pincér sem ért rá arra, hogy a pénztárgéppel, illetve velem foglalkozzon. Bizonyára másokban is fel­merült a kérdés: ha a pincé­rek helyett a csapos nem ke­zelheti a kasszát, akkor, leg­alább a csúcsforgalom idején, nem lehetne egy külön pénz­tárost beállítani? Miért nem választják el — legalább ily módon — az étteremtől a sön- tést? Hisz’ igy egyre többen mondanak le arról, hogy a Börzsönybe térjenek be egy pohár bort vagy sört meginni. Vagy az üzem vezetői any- nyira elégedettek a forgalom alakulásával, hogy nem is tar­tanak igényt a futó vendégek rendeléseire? Nyílt Se^éi A MEGYEI KÖZLEKEDÉSKENDESZETI OSZTÁLY VEZETŐJÉHEZ Bizonyára mindketten jól emlékszünk a megyei balesetelhárítási tanács rendkívüli ülésére, amelyen többen javasolták, hogy a köz­lekedésrendészet az eddiginél nagyobb erényei lépjen fel a fe­gyelmezetlen gépjárművezetőkkel szemben. Az érsekvadkerti Ma­gyar-Csehszlovák Barátság Tsz-nél volt alkalmam meggyőződni, mennyire jogos ez a követelés. Ugyanazon a reggelen két trak­toros követett cl szabálysértést; az egyik járművén egyetlen hátsó irányjelző sem működött ... A tsz elnöke — Tóth István — nem ezért rótta meg a vontatóst, hanem azért, mivel nem kerülő úton közlekedett, ahol nem találkozott volna a közlekedésrendészet jár­őrével. Beszélgetésünk során mind ö. mind a vezető mezőgazdász lekicsinyelte a közúton elhanyagolt állapotban közlekedő jármű­vekben rejlő hatalmas veszélyt. Röviddel előbb Ön mellőzte a szabálysértési feljelentés megté­telét S. J. traktorossal szemben, aki fék és biztosító lánc nélkül vontatott pótkocsival vett részt a közúti forgalomban, ön, akkor, levélben kérte a szövetkezet elnökét: saját hatáskörében vonja felelősségre az erőgép kezelőjét. Nem hogy felelősségre vonásra, de még csak dorgálásra sem került sor. Teljesen egyetértek Önnel abban, bogy a szabálysértő gépjármű- vezetők inkább meg tévedt emberek, mintsem bűnözők. Nem is kö­veteli senki fővételüket, de még csak elzárásukat sem. A szabály­szegések feltűnően nagy száma, a balesetek iiesztő elszaporodása azonban arra int, hogy a jó szó mellett a zsebbevágó intézkedések nevelő erejével is helyes élni. Különösen szükséges ez az olyan üíei,**li vonatkozásában, ahol mázuk a felelős vezetők is sokad- rangű kérdésként kezelik a közlekedés biztonságát. — b. z. — 4 NÓGRÁD - 1968. július 31., szerda A nyáron Á festők járnak iskolába Egymilliót költenek felújításra — Jövőre: új homlokzat tés szerint 426 ezer forint jut. Ez alkalommal a legfiatalab­bak érdekében emelnék szót a televízió állandó jellegű műso­rai kapcsán. Szóvá kell tenni végre annak a sok százezer ap­róságnak az igényét, aki nyolc óra tájon a képernyő elé ül, és a rendszeres esti mesével bú­csúzik a naptól. Nos, ami en­gem bosszant, s az apróságok­ban csalód,ást kelt az, hogy a televízió korántsem él széles lehetőségeivel, melyeket szerin­tem minden különösebb meg­erőltetés nélkül használhatna. A mesék dramatizálása volna az egyik — és legegészségesebb út —, mellyel az ifjú televízió­nézők figyelmét a műsor iránt élénkíteni, fokozni lehetne, a másik —, melyben a rádió jó példát mutat —, ha a felolva­sásokat nem a bemondók vé­geznék, hanem a feladatra jó képességű színészeket kérnének fel. Azért is szükséges beszél­ni már erről, mert közös ügyünk, hogy a legfiatalabbak idejében baráti kapcsolatra lépjenek a legszélesebb körű népművelési eszközzel, a tele­vízióval, — ennek érdekében az Esti mese szerkesztése, „tá­lalása” különleges figyelmet ér­demel. Emlékszem néhány esetre, amikor műsorcsúszás miatt a gyerekek várakozásá­ban csalódást okozott a tévé, a műsor elhagyásával, de gya­korló apaként mondhatom: ha­sonló csalódás fogadja estéről estére a bemondók felolvasá­sait is. A cselekményben meg­elevenített történetek figyél­Bujáki olvasóinknak válaszolunk Csak Jogos igényt teljesíthetnek Kaktuszok a Marson? Szovjet asztrobiológusok fel­tevése szerint a Marson lát­ható foltokat kaktusz szerű növények telepei képezik. A hipotézis azon alapszik, hogy a földi kaktuszok által vissza­vert tény színképe nagyon ha­sonlít a Mars sötét foltjainak spektrogrammjaihoz. Azt is megállapították, hogy van bi­zonyos hasonlóság a Mars kü­lönböző részeinek színképe, valamint alacsony hőmérsék­letű földi sivatagok növényze­tének színképe között. Ezzel kapcsolatban biológusok ta­nulmányozták a kaktuszok el­lenállóképességét, s megálla­pították, hogy ezek a forró égövi növények negyven fo­kos hideget is kibírnak. Komoly problémát okoz a szabályozás miatt holtágnak maradt Ipoly-meder. Jelenleg az abba folyó szennyvizek át­emelését szivattyúzással pró­bálják megoldani. Ez azonban nem kielégítő, néha még hí- gitóvíz sem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Az 1968—69-es építkezések egy része ezért az Ipoly-holtág te­hermentesítését célozza. Az építkezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, a mun­kálatok megkezdésének nincs akadálya. A Salgó és a szórakozás Az emberek a^ért mennek nyil­vános szórakozó helyekre, hogy jól érezzék magukat. Felejteni szeretnék a munka fáradalmait. Nem mindegy az, milyen körül­mények között tölthetik el es­téjüket. A Salgó étterem és presszó közkedvelt. Az étterem­ben cigányzene, a másik terem­ben tánczcnc mellett szórakoz­hatnak. Azaz, szórakozhatnának, ha durva megnyilvánulások, több esetben előforduló verekedések nem zavarnák meg az estéket. A napokban történt. Négytagú, fiatalokból álló társaság sörözött a presszóban, közvetlenül a tánc­parkett szélén. Söröztek!? Az asztalon nem fértek az üres üve­gek. Ez már vedelés volt.. Egy­re hangosabban, cifra károm­kodásokká! tarkítva, a zenét is túlkiabálva „beszélgettek”. A vendégek ezt még — ha nehezen is — elviselték. De a társaság nem ismert határt. Egy­re jobban „betüzesedtek”. Már nem csupán hangoskodtak, ha­nem egymást markolás zva vere­kedésre készültek. Azon csaptak össze, ki fizesse a számlát. Egyi­kük sem volt hajlandó. Kitört a botrány. A zenekar megpró­bálta ellensúlyozni, játszott ren­dületlenül, de mindhiába, a bot­rány kitört. Az egyetlen, vékony, kiszol­gáló igyekezett a rendbontókat el csendesíteni, sikertelenül. A vendégek a presszóból lassan szállingóztak kifelé. A duhaj- kodókat senki sem zavarta. Az üzletvezető, vagy valamelyik, a kiszolgálónál „tekintélyesebb” férfi sehol sem volt. Ők meg­akadályozhatták volna a bot­rányt. Rendreutasítással is. de a kiszolgálás megszüntetésével is. Nem akadályoztak meg. Más­kor sem akadályozzák meg. A Salgó pedig a sorozatos botrá­nyok miatt már nem a szóra­kozás, hanem a duhajkodás he­lyévé válik. —B— Nyár derekán tartunk, s még a hűvös reggelek sem fi­gyelmeztetnek az őszre. Az oktatási intézmények leg­többjének környékén azonban csendes, de serény munka fo­lyik, amelyet augusztus végé­re mindenütt befejeznek. Ho­gyan állnak a nyári karban­tartási és felújítási munkák Salgótarján alsó- és középfo­kú oktatási intézményeiben, erre kértünk választ a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályán. Az óvodák karbantartására 1968-ra 146 ezer forint áll a város rendelkezésére. Év köz­ben a folyamatos karbantar­tásra több mint 26 ezer forin­tot költöttek, a nyári munkák 72 ezer forintba kerülnek. A lakáskarbantartó ktsz eddig a baglyasi III., a Csizmadia úti V., a vásártéri VIII., a zagyvapálfalvi XIII, és a XV. számú óvodák festési és egyéb munkáit végezte el. Még tíz óvoda karbantartása folya­matban van. A város általános iskolái­nak karbantartására ez évben több mint 592 ezer forintot költhetnek. A nyári munkála­tokra az előméreti költségve­E munkákkal augusztus 31-ig készülnek el. A salgótarjáni nyári napkö­zis tábor „üzemeltetésére” tízezer forintot költenek, par­kosítanak, zuhanyozót szerel­nek fel, kisebb javítási mun­kát végeznek körülbelül hat­ezer forint értékben. A többi pénzt játékokra, a szakkörök anyagának gazdagítására köl­tik. összesen tehát 748 ezer forint áll a város rendelkezé­sére az alsófokú intézmények karbantartására. Több felújítást is végeznek. A forgácsi XI. számú óvoda általános felújítása 203 ezer forintba, az acélárugyári VII. számú óvoda tetőjavítása, külső és belső javítása 280 ezer forintba kerül. A Már­tírok úti I. számú óvodában gombásodás történt. Ennek megszüntetésére, illetve az aj­tók, ablakok, padlózat, s a vízvezeték-hálózat felújítására — terven felül — 66 ezer forintot költenek. A kotyházatelepi általános iskola nyári felújítására 90 ezer forintot fordítanak. A Malinovszkij úti iskolában a kazánház felújítására kerül met keltenek, a felolvasásoknál már a mese elején ellankad az érdeklődés, így valóban kár minden perc műsoridőért. Nem szeretnék kötekedni, de véleményem szerint nem lehe­tünk elégedettek az elmúlt hét vasárnapján a VIT szófiai nyi­tányának tudósításával sem. A nagy esemény ennél jóval ele­venebb, lüktetőbb, részlete­zőbb információt kívánt vol­na, Megyeri Károly viszont ál- mosítón szenvtelen volt, a képi látványt regisztrálta csupán, így az egész közvetítés szegé­nyesnek hatott, mintha a ri­porter felkészületlenül csöp­pent volna az eseménybe. Hi­ányérzetünket némileg enyhí­tette Moldoványi Ákos filmri­portja, mely a találkozóra ér­kező magyar fiatalokról adott hírt igényes képekben és szö­vegben. Az elmúlt hét eseményei kö­zül egyébként érdemes megem­lékezni Lope de Vega: A ker­tész kutyája című komédiájá­nak közvetítéséről. Ezúttal a Békéscsabai Jókai Színház együttese került képernyőre produkciójával, s a társulatban ,ió képességű fiatalokra figyel­hettünk fel. Ez az alföldi szín­ház ritkán jut országos nyil­vánosság elé, pedig méltán je­gyezhetjük meg a sikeres be­mutató részesei közül Stefanik Irén, az ízes humorú Dánffy Sándor, Pákozdi János, Tóth Gabriella nevét —, hogy leg­közelebb már ismerősként üd­vözölhessük őket Bujáki olvasóink, Géezi Ist­ván, Pila László és Bacsa Ju­lianna panaszát a Zöld Mező Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet elnökéhez továbbítottuk. A termelőszövetkezet elnöke nagyon gyors reagálása követ­keztében máris válaszolha­tunk. , Géezi István: „panaszával kapcsolatban szeretnénk rög­zíteni, hogy a hatvan forin­tos napi kereset tízórás mun­kanapra vonatkozik. Ellenőr­zéseink során megállapítottuk, sor, amelyet a Kohászati Üze­mek dolgozói végeznek el. A Rákóczi úti iskola számá­ra 49 ezer forint értékű terv­dokumentációt készítettek, 1969-től ugyanis félmillió fo­rintos költséggel felújítják az épületet, megváltozik majd az iskola homlokzata — így job­ban kapcsolódik környezetéhez. Ugyancsak terv készült a Mártírok úti iskolának, ahol szintén 1969-ben a radiátor­hálózatot cserélik ki, körülbe­lül 400 ezer forint értékben. A Bartók Béla úti iskola nap­közis étkezőhelyiségének áta­lakítására 60 ezer forintot költenek. A baglyasaljai diák­otthon bővítése 180 ezer forintba kerül, a munkálatok még ez évben megkezdődnek. A középiskolák közül a köz- gazdasági szakközépiskolára 380 ezer forintot költenek, felújítják a régi épület tető- szerkezetét, az új épület mennyezetét és saját kazán épül a tornaterem fűtésére. A Furák Teréz leánydiákotthon­ban is tataroznak. A Madách Imre gimnázium és szakkö­zépiskola teljes felújítását 1969-re tervezik. Ekkor 722 ezer forintot költenek rá. Nagyon érdekes filmvállal­kozás volt A nyolcadik menet címmel szerdán este a nyugat­németeké. Egy sikeres ököl ve ó és egy népszerű újságíró erköl­csi-etikai párharcának lehet­tünk szemtanúi ebben a törté­netben. A film írója: Ludizg Alexander egészséges szemléle­tű, jó alapállást foglalt el, ez t vált átlagon felüli élménnyi A nyolcadik menet. Ezen az es­ten köszönhettük a televízió új kezdeményezését, a Jazzpód.i- umot is. Három neves együttes stüustörekvésedvel ismerked­hettünk meg a műsorban, — mely egyben a jazz lényegéi is közelebb segítette a nagykö­zönséghez. Az átlagosnál hal­ványabbra sikerült a csütörtök i Halló fiúk, halló lányok össze­állítás, — ismételten szóvá kell tennünk a műsor bizonyos tar­talmi és formai megfáradásut. Hasznos külpolitikai tájékoz l á­tót kaptunk szombaton Az arab világ és Izrael — 1968. címmel, figyelemre méltó volt Vértessy Sándor: Megöltek egy legén vt címmel műsorra került ripi rí dokumentum filmje, és jó esti szórakozást nyújtott szombat an a Táncdalfesztivál 68. második Mindent összegezve: a 'ó műsorában még tart az uborka­szezon-jelleg, egy-két progra­mért azonban már érdemes volt vételre kapcsolni a készü­lékeket. (barna) hogy a tízórás munkaidőt — figyelmeztetésünk ellenére sem — tartották be. Így tör­tént aztán, hogy a munkájuk ötven forintos napszámmal ke­rült elszámolásra. Mivel . »sarkalási« munkát teljesí i- ményre mérni nem tudtuk, ezért állapítottunk meg na p számot, amivel a dolgozók - sajnos - visszaéltek. Ebben kérdésben különben már köz­vetlenül is felvilágosítást ad­tunk a panaszttevő dolgozó­nak. Mindenesetre úgy érc - zük, hogy az általuk végzr i munka napi ötven forinttal be­csületesen meg lett fizetve. Pila László: panaszát meg­vizsgáltuk, megállapító tiuk hogy 1961-ben a termelőszö­vetkezet szervezése. illetve megalakulása idején nevezel: nőtlen volt. Közös háztartás­ban élt Pila Ferenccel, ak: édesanyjuk, özv. Pila Pálné nevén szereplő összes földdel lépett a termelőszövetkezetbe, így a földjáradékot mostanáig Pila Ferenc kapta teljes égé szében. Pila László termelő­szövetkezetünktől erre von - kozóan megkapta már a fel­világosítást, mely szerint vé­szére a földjáradékot csak a földek hivatalos szétválás , - sa után tudjuk biztosítani. Ma jogosnak véli sérelmét, az • - dig kifizetett föld járadéki visszamenőleg polgári pi> : úton tudja bátyjával szemben érvényesíteni. Bacsa Julianna: nevezett együtt él özv. Petre Kálmá’i- néval, a panasz tolmácsol ó- jával. Háztáji területe beli el­ken és zárt kertben összesen meghaladja a 2400 négyszögöl területet. Ennek alapján alap­szabályunk értelmében házié, ji-kiegészítésben nem részesül­hetnek. Háztáji címén a pa- naszttevők így is 800 négy­szögöl területtel többet hasz­nálnak a megengedettnél, Így újabb területet semmiképpen sem adhatunk. — fejeződi!: be Opolcsik Imre termelőszö­vetkezeti elnök válaszlevél A szerkesztőség megjegyz se: köszönjük a gyors, minden­re kiterjedő választ.

Next

/
Thumbnails
Contents