Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
A Jupiteren a sor S*cpvcííé§sel a túlórák ellen i/óri iiiíípii! pl mert rendszeresen AZU 1 JVtieni “>• túlór'áztattak. Este hétkor, amikor hazaindultam, kollégáim közül hol az egyik, hol a másik megjegyezte: miért ez a nagy sietség, nem várja otthon a család. Ezek az emberek azt hiszik: csak akkor siet haza az ember, ha családja van. Az első kínálkozó akalomkor ott hagytam őket. Többre becsülöm a szabad időt. mint a túlóráért kapott pénzt — mesélte egyik ismerősöm. Vele együtt még sokan vallják: — ha volna hova menniük, ahol nem t’jlóráztatnak, egy percig sem maradnának jelenlegi munkahelyükön. Találkozunk másokkal, akik lesik, várják: mikor lehet túlórázni. Annyira hozzászoktak, hogy már havi jövedelmükbe is betervezik az abból származó forintokat. az a fajta felajánlás, amikor a brigád, a túlórában végzett munkájáért járó forintról „lemond’. Miért hadakozunk a túlóráztatás ellen? Először: nem minden túlóráztatást ítélünk el; másodszor: a közvélemény nagy többségének határozott óhaja, hogy munkaidőoen, ne pedig túlórában végezze nap! munkáját: harmadszor: a túlórában végzett munka korántsem annyira termelékeny, amennyire számítanak; negyedszer: a fáradt ember figyelme hamarább csökken, mint a kipihenté; ötödször: idegileg is megviseli a dolgozót; hatodszor: időt rabol el szórakozásától, a családjától, a k ul túrái ód ástól. Nem beszélve arról. hogy sok szülő képtelen túlórázni férjének elfoglaltsága, vagy gyermeke elhelyezésének megoldatlansága miatt. Felmerül a kérdés: túlórák nélkül meg le- het-e oldani a termelési és adminisztrációs feladatokat üzemeinkben. vállalatainknál, gyárainkban? A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalatnál, ahol január óta csökkentett munkaidőben dolgoznak, az első negyedévben bebizonyították: lehet. Másutt viszont esküdöznek: enélkül nem tudják határidőre elkészíteni a megrendelt árukat, a különböző felsőbb szervek által kért jelentéseket. Anélkül, hogy az utóbbi véleményt teljes egészében elvetnénk, az első létjogosultságát fogadjuk el. azzal a kiegészítéssel: lehetnek időszakok, amikor kisebb, vagy nagyobb mértékű túlóráztatás szükséges. Az úi gazdasági mechanizmusban nincs felülről diktált hetenként, vagy havonként módosított terv. Minden vállalat maga ütemezi be, hogy egy megrendelést mikorra teljesít. Emiatt nincs lehetősége, hogy ostromolja a felsőbb szervekét, száz. vágj' kétszázezer túlóráért. Ha a vezetés úgy látja: szükséges, elrendeli a túlórát. Igen ám. de kinek a rovására. kinek az érdekében? Ugyanis jelenlegi érdekeltségi rendszerünkben a túlórákat is a jövő évben felosztható nyereség terhére kell megelőlegezni. Tapasztaljuk: egyik-másik vezető kétszer is meggondolja, mikor mondjon igent. Neki keil bebizonyítani: miért cselekedett így, mit hozott a közösségnek a túlórákért kifizetett bér. Inkább azt vizsgálja, hogy a munkaiolj'amatban hol történt törés, milyen akadályokat kell elhárítani. A mégszokottságot, a korábban meghonosodott anyagi felelőtlenséget nem lehet máról-holnapra megszüntetni. Előfordul, hogy egyik-másik vezető a vezetés következetlenségeit, a munka szervezetlenségéből fakadó kiesést túlórával kívánja pótolni. A problémát másutt úgy próbálják áthidalni, hogy a szocialista és munkabrigádok társadalmi munkaórára szóló felajánlását a termelési kiesés pótlására fordítják. Finomabb változata A valóság, a tények abba az irányba terelik a vezetők felfogását és gyakorlatát, hogy ma még, a látszólag „nehezebb” utat, az ésszerű alapokon álló munkaszervezést válasszák. Ha az üzemi demokratizmus tartalma tovább javul, a dolgozók az eddiginél jobban számon kérik vezetőjüktől döntései indítékát és eredményét, akkor a túlóráztatásban is bekövetkezik az a helyes egyensúlyi állapot, amelyet annyira óhajt a dolgozók döntő többsége, amely céljuk a szakszervezeteknek is. A problémát semmi esetre sem szabad úgy felfogni, ahogy egyik helyen hallottuk: — Ön is a szakszervezet egyik beépített embere? — kérdezték, amikor a kereskedelemben előforduló túlórák kerültek szóba. A kérdés feltevése már csak azért is furcsa, mert köztudott: a szakszervezet érdekvédelmi feladatának egyik fontos alkotó eleme a túlóráztatás visszaszorítása. Amikor ez ügyben fáradozik, népgazdasági érdeket is véd: az emberek egészségét. Szükség van erre9 A ivríil. •! szerint az elmúlt évbén sititisniinu Nógrád volt az ország „legbetegebb megyéje”. Ugrásszerűen megnövekedett a táppénzes állományban levők száma. Az emelkedést, hiba volna kizárólag azzal magyarázni, hogy sok még a túlórában végzett munka, de ennek is része van benne. Megyénk nehézipari jellegű, gyárainkra, üzemeinkre főleg a fizikai erőt kívánó munka a jellemző, ahol nagy a zaj, a csattogás, a szilikózis-veszély, hiányosak az egészség- ügyi és szociális létesítmények, egj'ik-másik helyen igen alacsony színvonalúak a munkakörülmények. Ennek ismeretében még nagyobb jelentőségűvé válik a túlóráztatás minimálisra való szorítása, esetleg megszüntetése. Megvalósítását a munka helyes. ésszerű megszervezéséin és az előrelátás hiányán kívül semmiféle torlasz, akadály nem gátolja. A mulasztásokat kell minél előbb megszüntetni. Venesz Károly A kaliforniai technológiai intézet szakértői szerint a Mars és Vénus után a Jupiternek van a legtöbb esélye arra, hogy tanulmány és kutatások tárgyává legyen. Ügy vélik, hogy a Jupiter értékes adatokat fog szolgáltatni a naprendszer eredetével és történetével kapcsolatban. A Jupiter kutatásának leglelkesebb pártolója A, Van Allen, a Iowa egyetem professzora. Megállapította, hogy a Jupiter a naprendszer egyetlen „aktív” bolygója, miután óriási mennyiségű rádióhullámot bocsát ki. A hatalmas ovális „vörös folt”, amely rejtélyes módon forog a bolygó többi részéhez képest. Van Allen véleménye szerint megérdemli, hogy minél előbb lefényképezzék. Európa legnagyobb hajója A legnagyobb hajó, amelyet Európában eddig építettek. a Shell csoport 213 000 tonna szállítókapacitású szu- pertartályhajója. St. Nazai- re-ben (Nyugat-Franciaor- szágban) „Magdala” névre keresztelték. A „Magdala" a 200 000 tonnás osztály 22 tartályhajóból álló sorozatához tartozik, amelyek legnagyobb részt az idén és jövőre készülnek európai és japán hajógyárakban a Shell csoport tartályhajó-társasága számára. Tükör íóliából Egy angol cég könnyű és törhetetlen tükröt dolgozott ki, amely talán teljesen kiszorítja majd a hagyományos üvegtükröket. Az újszerű tükör felülete tökéletesen átlátszó. erős 0,027 milliméter vastagságú poliészter fóliából áll, amelynek egyik oldalára vákuumban alumíniumréteget gőzölnek. Az új tükör optikailag jobb képet ad az üvegtükörnél és sokkal olcsóbb. A szabadalmat már számos ország vásárolta meg. A báíonyiak alkotmánya ség párttitkára. —- A munká— Hallottam, hogy van valami alapszabály, de nem ismerem — válaszol bizonytalanul Fejes Jánosné. Égj' másik vélemény: — Mit kérdez? Alapszabály? Ja, az amit a közgyűlésen felolvastak? — keresget gondolataiban Nagybalázs Lászlóné. Csak a jogokat ismerik A két idős asszonnyal a szövetkezeti iroda előtt beszélgetünk. Kapa a kezükben, a kertészetbe igyekeznének, de szeretnék előbb megkapni a havi előleget. Hazafelé legalább bevásárolhatnának. Egyikük sem ismeri tökéletesen az új alapszabályt, s csak néhány részletére emlékeznek. A jogokra. Kiderül, ezt megjegyezték. Szó se róla — amint azt később számokkal is kimutatták — mind a ketten szorgalmasan dolgoznak. Olj'annyira, hogy Fejes Jánosné a tavalyi teljesítménye alapján a szokásosnál nagyobb társadalombiztosítási járulékot fizet. A legalapvetőbb kötelességet, a rendszeres munkábajárást el nem mulasztják, ami nekik jár, számon tartják. A többi, úgy vélik, nem érdekes. — Nem is lehet megróni őket — mondja Simon Bá- lintné, a maeonkai üzémegyban elfáradt asszonyok és férfiak nem szívesen betűzge- tík az írást... — Az idősebbekkel külön el lehetett volna az alapszabályról, az ügy- és munkarendről beszélgetni. Elmosolyodik a fiátalasz- szony. — Gondoltunk erre, s megtettük — folytatja. — Brigádonként, üzemegységenként vitatták meg az alapszabályt. Párttaggyűlésen, vezetőségin. Folytassam? Az idős tsz-tagok azonban nem tettek sok új javaslatot. Márpedig nekünk sok túlkoros tagunk van... A napokban elkészültek a nagybátonyi Búzavirág Tsz új alapszabályának sokszorosított példányai is. A kiosztás egyelőre azért késik, mert az ügy- és a munkarenddel egvütt szeretnék átadni a tagoknak. "Vem jönnek zavarba Kiss József elnökkel lapozgatunk a közösségi élet nagy- jelentőségű alkotmányában. Elveiben ugyanúgy, mint a többi termelőszövetkezet alapszabálya, a tsz-törvényre épült. Am tartalmában a helyi. sajátos viszonyok fejeződnek ki. Az alapszabály-tervezetben első helyre került a községben végzett tevékenység, a munka, amely jólétet, emberibb sorsot biztosit. A kedvezmények eléréséhez mindenekelőtt a rendeletekben előírt munkanapokat kell teljesíteni a tagoknak. Csakhogy iesz-e elegendő munka? — A kertészetben ezentúl ngm alkalmazunk nyugdíjasokat, hogy az asszonytagok teljesíthessék az évi kötelező ezer munkaórát — magyarázza az elnök. Munkacsúcs idején sem jövünk zavarba: be- segítők, nyugdíjasok, mindig jelentkeznek. A Búzavirág sajátos gazdaság. Az ipar tőszomszédságában működik, így sok tekintetben korlátozottak a lehetőségek. A vezetők szeretnének több, jövedelmezőbb elfoglaltságot nyújtani a tagoknak. A jövedelmet növelné, ha kielégítően üzemeltethetnénk a homokbányánkat, s megnyithatnánk a sóderbányát. Kellene is a sóder, de nincs engedély — panaszolja az elnök. — Ugyanakkor az ipar- fejlesztés miatt a termőterület egyre zsugorodik. Bővíteni szeretnék tevékenységi körüket. A szóban • forgó sóderbányászási engedély megtagadását városfejlesztési okokkal magj'arázzák. Hasznos lenne, újra és alaposabban felülvizsgálni a tsz-t sújtó döntést. A téli hónapokban seprű-kötéssel akarják foglalkoztatni az asszo- nvokat. Ezért vetettek két és fél holdon cirkot. Az április 17-én megtartott közgyűlésen fogadta el a tagság az új alapszabályt. Örömet, megelégedést váltott ki az emberekről való gondoskodás: a fizetett szabadság, a különböző segélyek, a háztáji föld igazságos juttatása! Gondoltak az idős, beteg, munkaképtelen tagokra is, mivel az általuk használt háztáji területét nem csökkentették, s számukra engedélj'ez- ték a mással váló megművel- tetést is. (Csaknem kétszáz idős tsz-tag megélhetését keli biztosítani!) Mindenki veszít Időközben többen is bejelentették belépési szándékukat, azonban csak két asz- szony jelentkezését fogadták el. S mivel a felvétel április 30-ig megtörtént, az alapszabály értelmében Sulyok Gy. Sándorné és Sulyok P. Imré- né is megkapta a tsz-tagokat megillető háztáji földterületét. — Az alapszabály elfogadása óta sokat javult a munka- fegj'elem, rendszeresebben dolgoznak á tagok — kapcsolódik a beszélgetésbe Brachtl János főagronómus. — Persze még mindig előfordul, hogy elmaradoznak a munkából. Ezzel veszteséget okoznak a közösnek, és ártanak saját maguknak is. Az új alapszabály változásokat hozott a tsz életében. A változások azonban három érdeket, — mindenekelőtt a tsz-tagokét, valamint a közösségit és a népgazdaságit — szolgálnak. A keretek szépek, most már csak tartalommal kell megtölteni őket. Pádár András Roppant feto/össóg A pedagógusokat Uöszöntjiik, gyermekeink hivatott tanítóit. Kevés felelősségteljesebb hivatás létezik a pedagógusénál. Emberekkel kell bánnia, emberek sokaságát kell felkészítenie az életre. Akkor kerül kezébe az emberpalánta, amikor még útja kezdetén tart. amikor még formálható. javítható, vagy rontható. Amikor tudás, ismeretek. vélemény dolgában jórészt a tanítójára van utalva. Mi lesz belőle? Jó munkás lesz-e, beváltja-c a hozzáfűzött reményeket? A szülőkön kívül leginkább a pedagógusoktól függ. s ez bizony roppant nagy felelősség Élni a lehetőséggel, alakítani a legnemesebb anyagot, kihozni belőle a lehető legtöbbet — ez a pedagógusok dolga. Ezek a gondolatok gyakran eszünkbe jutnak, pedagógusnapon pedig különösen. Mi szülők, felnőttek tudjuk. mit köszönhetünk ifjúságunk nevelőinek. Az idén azonban engedjék meg a pedagógusok, hogy a köszönet mellett életünk újabb követelményeivel is előhozakodjunk. Napjaink igénye: hozzá kell nőnünk — gyermekeinknek is — a nagyobb feladatokhoz. S ebben a pedagógusokra az eddiginél is felelősebb szerep vár. Nagyobb tudásra, szélesebb műveltségre van szükség. Önálló, gondolkozni, véleményt alkotni tudó. az újra, a .jóra fogékony emberek sokaságára van szükség. Ilyen emberek csak avatott mester kezében formálódnak. Olyan nevelő kezében, aki képes a könyv holt anyagába lelket lehelni. aki ráméri a tudást, a feladatokat tanítványa egyéniségére, kibontakoztatva annak legsajátosabb képességeit. S a felelősségtudat! Egy napunk, egy percünk sem lehet meg enélkül. Már a gyereknek éreznie, tudnia kell, hogy a társadalom felelős tagja, A szorgalom, az erőkifejtés már zsenge korban a vérévé kell, hogy váljon, különben később sem fog méltón osztozni a közös felelősségben. Őszinte, bátor, sokoldalú és talpraesett emberek sokaságára van nálunk szükség, akikben van önbizalom. de fennhéjázás nélkül szolgálják a közös érdekeket. Kicsit talán sok is a követelmény, hiszen emberfelettire a pedagógusok sem képesek De azt is tudjuk: a pedagógusok zöme szenvedéllyel végzi hivatását, abban a tudatban, hogy az ő munkájában nagy baj a selejt. Az igazi tanár, tanító minden fáradságra kész, hogy egész embert faragjon tanítványából. Ezért is jár nemcsak ezen a napon, hanem egész éven át őszinte hála és megbecsülés nekik. S mivel legfőbb jutalmuk a tettre- kész tanítványok sokasága, az idei pedagógusnapon azt kérjük tőlük, neveljenek felelős, alkotó generációkat a maguk örömére, mindannyiunk, a társadalom boldogulására. Gombarekord Mátraszőllősön A mátraszőllősi termelőszövetkezet még az elmúlt évben kapcsolatot keresett a budapesti Duna Termelőszövetkezettel, hogy „ellessék” tőlük a jövedelmező gombatermesztés titkát. Azóta sikeresen végzik, s eddig mintegy hatvanezer forint bevételt hozott a szövetkezetnek a gomba. Azt, hogy a szövetkezet „figyelmes tanulónak” bizonyult példázza a négyzetméterenkénti 15 kilós rekordnak számító gombatermés. Az első alkalommal ugyanis ennyit szedtek a pince minden négyzetméteréről. A mátraszőilősi, a hasznos! és a tari termelőszövetkezetek vezetői most azt tervezik, hogy a gombatermesztés továbbfejlesztésére esetleg közös gombaházat építenének. Kevés a csibe és a kacsa A száiáld fmsz tojás- és baromfifelvásárlója naposcsibe, kacsa és liba árusításával is foglalkozik. Igaz, ez koránt sem hozott olyan eredményt, mint a tojásfelvásár- lás. Ugyanis az elmúlt hónapokban tízezer tojást vásárolt fel a községben. Azért egy hónap alatt így is ezer naposcsibét és négyszáz kacsát értékesített. Az érdeklődés, különösen a tavaszi hónapokban ennél ‘jóval nagyobb. Akkor azonban rendszerint nem tudja kielégíteni a háziasszonyok igényeit, mert a balassagyarmati és a mátraverebélyi keltetőállomás nem szállít elegendő naposbaromfit. Pedig megérné a fáradságot. Hiszen a múlt hónapban csak kacsából ezret vittek volna el a háztáji és egyéni termelők. A tettes ismeretlen 7 Valamelyik emeletről lehullott egy parázsló cigaretta- vég. Röviden: ledobtak egy csikket. A megszokott flegma mozdulattal, talán fricskázták is. Egy kismama ijedten pillantott a májasba. A füstölgő holmi majdnem a gyerekkocsiba esett, a nylonpaplan alatt szendergő babára: Mi lett volna, ha beleesik9 Ha észreveszi talán sikerül kikapnia onnan, mielőtt bajt okoz. S ha nem? A parázsból tűz, szerencsétlenség lehet. Gondolt-e erre a tettes? Biztos, hogy nem. Sajnos nem az első eset, hogy Salgótarján sok kénye- 'emmel felszerelt magas épületeiből, innen-onnan lerepül valami. Mintha az természetes lenne. hogy az erkélyről leseprik a szemetet. lehajítják a csokoládés papírt. A régi. beidegződön mozdulattal teszik, mint akkor, amikor még nem éltek társas-épületben. S nem veszélyeztettél: senkinek sem n testi épségét, vagy ruháját — csupán a közrend ellen vétettek. Egyesek még a vizet is kiöntik az utcára. Számít is nekik a környezet? Hihetetlen, menynyire nem érdekli némelyik ember:, hogy körülötte mások is élnek, akik igyekeznek elkerülni a rendzavarást, a súrlódásokat. Vigyáznak. nehogy terhére legyenek <i másiknak. Annak se, aki ezzel visszaél, s neveletlenül, parlagi módon viselkedik. na r NÓGRÁD - 1968. június 2., vasárnop 3
