Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

llal jsssag-y arm ati gondok Árrendezés «MBHIMBIHMMHMnaHP vagy áremelés 7 A balassagyarmati városi tanacs végrehajtó bizottsága megtárgyalta a város zöldség- gyümölcs ellátásának helyze­tét. A tavalyi ellátottság általá­ban megfelelő volt. Az elő­ző évekhez viszonyítva lénye­gesen megnövekedett a tsz-ek burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsfelhozatala. A MÉK két szakboltja mellé három idény­árusító pavilont állított fel. s a Palócföld Tsz is létesített e'gy zöldségárusitó helyiséget a varosban A boltok számá­nak növelése a peremkerüle­tek lakóinak megelégedésével találkozott. A kiskereskedel­mi szervek zöldáru-értéke­sítése is emelkedett. A köz­vetlenül a termelőktől vásá­rolt áruk lényegesen jobb mi­nőségben és olcsóbban kerül­tek a vásárlóközönség aszta­lára. A télre felhalmozott készletek fedezték a lakosság igényét, áruhiány — fokhagy­ma kivételével — nem fordult élő. Az idei kora tavaszi idény­ben a primőrök felhozatala viszont úgy a piacra, mint a szakboltokba vontatottan és igen magas áron indult mee Az elmúlt években nem volt túlságosan nagy az érdeklő­dés a primőráruk iránt, azon­ban ez a jövedelem nagysá­gával egyre nő. Annak ellené­re, hogy a Lenin-lakótelep kiszolgálására külön zöldség­áruda létesült, a boltok kul­turáltságának fejlesztése álta­lában háttérbe szorul. Ráadá­sul az üzletek általában csak a déli órákban kapják a meg­rendelt árukat Az első negyedévben a zöld­ségárusítással foglalkozó bol­tok forgalma mintegy 20 szá­zalékkal emelkedett. Ez a nö­vekedés azonban nemcsak an­nak a rendelkezésnek az ered­ménye, mely szerint a keres­kedelmi szervek közvetlenül a termelőtől is vásárolhatnak árut. Nagyobbik részét az árak emeléséből eredő bevé­telek alkotják. A vb-ülés vitájából is ki­derült, hogy a lakosság nincs megelégedve a zöldség- és gyümölcsellátással. A gazda­sági mechanizmus reformja e téren negatív irányba is hatott. Az árak nagy részénél szabad árakat állapítottak meg, és ez többnyire áreme­lés formájában mutatkozott meg. Mikor Budapesten tíz forint volt a zöldborsó ára. Balassagyarmaton egy egész héten át tizennyolc forintba került. Megengedhetetlen, hogy ilyen óriási különbözet legyen a balassagyarmati és budapesti, illetve salgótarjá­ni árak között. Az újburgonya sokszor ehetetlen, matadoros volt, amelyet nem lett volna szabad elfogadni az átvevő­nek. Tapasztalható, hogy a boltokba többféle, minőségileg kifogásolható árut szállítanak, a felelősségre vonásnál a bolt­vezetők arra hivatkoznak, hogy a hibás árut a telep visszaveszi. Ha a rossz áru a termelő nyakán maradna, jobban vigyázna arra, hogy minőségileg elfogadható zöld­séget, gyümölcsöt termeljen. Kétségtelen, hogy Balassa­gyarmat zöldség- és gyümölcs­ellátása 1968-bán romlott 1967-hez képest. A helyzet rendezésére a MÉK-nek reá­lisabb árpolitikát kell foly­tatnia, s a hálózatbővítéssel egyidejűleg a helyi és a kör­nyék tsz-eink vezetőivel is tárgyalásokat kell kezdemé­nyezni, hogy fölös terménye­ikkel minél előbb kapcsolód­janak be a piac jobb áruel­látásába. — Baranyai — Gyermekek elleni merényiéi Veszélyben egy család Szirbusz Mihály salgótar­jáni, Csizmadia Sándor utca 13. szám alatti lakásába má­jus 13-án behatolt Czifra Ist­vánná és több társa. A tűz­helygyári munkás holmiját a szobából részint a konyhá­ba, részint a padlásra hord­ták Ezt követően a városi tanács vb igazgatási osztá­lyán Szirbusz Mihály bérlőt és özvegy Mikulisz Sándor- né bérbeadó megbízottját — Czifránét — megpróbálták egyezség megkötésére bírni. A jó szándékú igyekezet haszta­lannak bizonyult. Tegnapra virradó éjjel öz­vegy Mikulisz Sándorné erő­szakkal egy két és félszer két és fél méter alapterületű fészerbe hurcolta Szirbuszék használati tárgyainak egy ré­szét, a többire a konyhában rázárt egy lakatot. Közérdekű bejelentés alapján a hely­színre érkezett a járási rend­őrkapitányság URH-kocsi ja, A rendőrök — a lehetősé­gekhez mérten — lecsillapí­tották a joggal felháborodott Szirbusz Mihályt és feleségét, valamint a törvények tiszte­letben tartására intették öz­vegy Mikulisznét. Kérésünkre tegnap délelőtt felkereste a NŐGRÁD Szer­kesztőségét dr. Nemecz At­tila, a városi tanács vb igaz­Sortűz és jeladás 19J8. június 20-án, csendőrsortűz dördült a MÁV-gép- gyár udvarán. Négy munkás meghalt. 30 megsebesült. így történt: A MAV-gépgyáriak kikeltek az éhezés, a végtelen munkaidő, a katonai parancsok terrorja ellen. Noha a militarista fegyelmet kényszerítették rájuk, megtagadták a munkát az inflációs 90 fillérért, amiért még egy szem krumplit sem kaphattak. Magasabb béreket, jobb mun­kafeltételeket és — békét akartak. Hátat fordítottak a műhelyeknek, a kazánokban és az öntőüstökben izzó vas­nak, eltökélten ragaszkodtak jogos követeléseikhez. Erre Zselyonka csendőr őrnagy beléjük lövetett. Ömlött a vér Nyomban felbődültek a szirénák, fgy jelezték a munkások, mi történt velük. Elsőnek a szomszédos Ganz- Vagon dolgozói tették le a szerszámot. Csatlakoztak MAV-gépgyári testvéreikhez és elindultak az Országba/ felé. Landler Jenő a parlament előtti téren kiadta a jel­szót az egybesereglett ezreknek: „Nem beszélni kell töb­bé. .. cselekedni kell!. A munkások forradalmi jellegű, országos méret.: sztrájkot kezdtek. Budapesten 8 napig tartott a munkabeszüntetés, he- lyenkétit még tovább. Nem termeltek a hadiüzemek, el­akadt a vasúti forgalom, szünetelt a menetszázadok és a hadianyag szállítása a frontokra, terjedt az a politikai láz. amelyre Ady jelzői illettek legjobban: „Kőbánunk a forradalomba!" Nem kétséges, az 1918. június 20-i ese­mény, s a belőle kinőtt megmozdulások a Habsburg-mo­narchia elkerülhetetlen bukását jelezték. A MAV-gép­gyári sorlüzet követően valamennyi munkás sztrájkolt Magyarországon, magyar és nemzetiségi egyaránt. A gyá­rak népe ekkor újra megfogalmazta és hangsúlyosabbá tette korábbi követeléseit: Békét! Takarodjék a háborús kormány! Munkástanácsokat! Éljenek a szovjetek! Wekerle és Tisza klikkje minden lehetséges terror- eszközt felhasznált a mozgalom letörésére. Landlert le­tartóztatták. a munkások egészétől megvonták az élelme­zést, a hangadókat azonnal kivezényelték a frontra, haza- árulónak nyilvánítottak mindenkit, aki nem engedelmes­kedik a kormánynak. Fegyvereik birtokában ideiglenesen győztek. De a forradalmi népakarat megmaradt cs a ké­sőbbiékben a forradalom útjára vezérelte a dolgozó milliókat... Földes Mihály Nógrádiak Bükkösdön és Termelőszövetkezeti veze­tőink közül csaknem ötvenen látogattak el Abaligetre és Bükköseire, a III. Országos Legelőgazdálkodási Bemuta­tóra. A szakmai rendezvény­nek külön jelentősége volt számunkra, hiszen a nógrádi­hoz liasonló talajviszonyok között rendezték meg. A kétnapos tapasztalatcsere résztvevői először a bükkösdi 3100 holdas szövetkezet ős­gyepterületeit tekintették meg, amelyek erodált domboldala­kon terülnek el, ahol a föl­dek átlag öt aranykorona ér­tékűek. A néhány éve még elhanyagolt legelőkön nagy felújító munkát végeztek. A könyörtelen mechanikai gyomirtást követően az eró­ziós árkokat kitisztították, be­liásították, körülkerítették. Ahol szükség volt rá; föld­fogó gátakat készítettek. A legelőt 1965 őszétől műtrá­gyázták. A kezelést követően az ős­gyep 1966-ban 210, egy év múlva pedig 247 mázsa füvet adott holdanként. Az állato­kat szakaszosan legeltetik. A legeltetésnél 40 kiló fűmeny- nyiséget számolnak egy-egy jószágra. Lelegelés után a pásztor műtrágyát szór a le­gelőre. Az abaligeti Petőfi Tsz-ben egy 230 holdas telepített lege- löterü letet szemléltek meg szakembereink, ami 1859-ben még szántó volt. ítt is mecha­nikai javítással fogtak a mun­kához. Holdanként 2,5 mázsa szuperfoszfátot és 1 mázsa káli műtrágyát, illetve az ál­latok kihajtása előtt 1,5 má­zsa nitrogént adagoltak. A te­rület átalakítása során több­ször alkalmaztak tisztogató kaszálásokat. Felülvetésként fehérherét használtak, A te­rület holdankénti hozama 118,5 mázsa jó minőségű fűkeve­rék. Gondosan kezelték az eróziós szakadásokat, kő- és rőzsegátakat alkalmaznak a talajpusztulás megakadályo­zására. A telepített legelőn évente 183 napon át legeltetnek. A naponkénti súlygyarapodás 52 dekagramm. A legeltetésnél szigorúan betartják a szakasz- határokat és a felhajtóutak A kár apasztja a nyereséget Biztosítás az állami vállalatok részére Az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapja a va­gyont, pénzügyi önállóság, a vállalatok nagyobb anyagi ér­dekeltsége. Az átmeneti jel­legű veszteségek pótolhatók. A vállalati vagyont és ered­ményt azonban a természeti csapások és váratlan esemé­nyek következményei is meg­rövidíthetik. Ezeket a károkat ma már az állami költségve­tés nem fedezi. Véletlen, ele­mi kár esetén saját erőből kell újra üzemképessé tenni gyárunkat; Nagyobb arányú tűz vagy robbanás olyan je­lentős veszteséget okozhat, ami nemcsak a fejlesztési és részesedési alapunkat, hanem nyereségrészesedésünket ts felemésztheti. Ezek a károk tehát saját eredményeinket terhelik. Ha a kár akkora, hogy az . üzemet veszteségessé teszi, akkor ez a részesedési alapot is jelentősen meg­apaszthatja. Mindezek miatt a kormány lehetővé tette, hogy a gyár kollektívája és vezetősége le­tegye a válláról ezt a felelős­séget. Modot nyújt arra, hogy a gyárak, üzemeli, vállalatok is köthessenek vagyonbiztosí­tást tűz, villámcsapás, rob­banás, betöréses lopás, autó- cascó és gépjárműszavatossági károk esetére. A biztosítás megkötése időt igenyel. Az állami vállalatok június 1-töl igényelhették, hogy részükre az Állami Biz­tosító 30 nap időtartamra tüz- biztosítási előjegyzést nyújt­son. A vállalatok ez alatt az Idő alatt dönthetnek a bizto­sítás végleges megkötéséről, amely egyébként az előjegy­zéskor érvénybe lép. Ha a vál­lalat 30 nap alatt nem köti meg a szerződést, a biztosító kockázatvállalása megszűnik, s az előjegyzés egy hónapjára a dijat ki kell fizetni. liszak-magyarországi zeneiskolák találkozója Abaligeten használatát. A számítások sze­rint egy kilogramm hús elő­állítása 10—14 forintba kerül — minden abrak nélkül, csak legeltetéssel! A telepítést a legújabb mód­szerrel, az úgynevezett gra- moxonos kezeléssel, speciális angol géppel végezték. A tele­pítés kiválóan sikerült, de nem hanyagolják el a legelők mindennapos rendbentartását 6em. A látogatás sok gondolatot ébresztett a résztvevőkben. Jó lenne, ha szövetkezeteinkben mielőbb hozzálátnának a helyes legelőgazdálkodáshoz. Évek­kel ezelőtt volt kezdeménye­zés. de ellaposodott. Pedig sok hasznos dolog megvalósí­tásához elég lenne kezdetben a régi, rossz szemlélet meg­változtatása is. J T. gatási osztályának vezetője. Az osztályvezető megígérte, hogy a törvényes kereteken belül, szükség esetén a rend­őrség segítségével visszajut­tatja jogosan használt laká­sába a munkáscsaládot. A intézkedés valóban sür­gős! Szirbuszék ötéves fiuk­kal és kéthetes kislányukkal jelen pillanatban gyakorlati­lag hajléktalanok. Valóságos merénylet, amit Mikuliszné. a háztulajdonos ellen elköve­tett. Tűrhetetlen, hogy ön­kényeskedése tovább sújtson becsületesen dolgozó embere­ket, kisgyermekeket. Az ed­digi események kötelességünk­ké teszik, hogy felhívjuk a rendőrség figyelmét: A köz- nyugalom, a közrend megóvá­sa érdekében megelőző intéz­kedéseket Is kívánatos tennie. — b z. — A napokban rendezte meg — ezúttal Borsod megye és 'Miskolc város Tanácsa — a harmadik észak-magyarorszá­gi zenekari találkozót Miskol­con. Az első találkozó 1966- ban Egerben volt, a második az elmúlt esztendőben Gyön­gyösön. Két miskolci együttes, valamint a debreceni, nyír­egyházi és sátoraljaújhelyi zeneiskolák zenekarai mellett megyénket — mint az el­múlt évben Gyöngyösön is — a nagybátonyl zeneiskola szimfonikus zenékara képvi­selte. A harmincnyolc tagú együttes. Szüts Pál vezény­letével Sugár két zenekart darabját, Szüts zongorára és zenekarra írott concertlnoját és Hindemith indulóját adta elő sikerrel. A zongora kon­certszólamot Szüts Katalin ötödik osztályos tanuló ját­szotta. Külön érdekessége volt a rendezvénynek, hogy a szo­kásos befejező közös szám» ként Ujj Viktor Gézának, a sátoraljaújhelyi zeneiskola igazgatójának erre az alka­lomra Írott Zenekari Rondo című kompozícióját játszotta a részt vevő zenekarokból ösz- szeállított nagy együttes. A Sándor Frigyes érdemes mű­vész által vezényelt közös mű előadásában a nagybátonyi zeneiskola nyolc fővel vett részt. A zsűri megállapítása sze­rint az eddigi észak-magyar­országi zenekari találkozók közül ez volt a legnívósabb. Lehetséges, hogy a következő évben országos méretűvé szé­lesítik a színvonalas művé­szeti eseményt. Az ország mezőgazdaságá­nak egyik legfontosabb ten­nivalóján dolgoznak a föld­hivatalokban. A salgótarjáni járási föld­hivatal két kis szobából áll a zagyvapálfalvi városrész­ben — az egykori pálfalvi tanácsházán. Pintér József hivatalveze­tő látogatásunk alkalmával éppen egy lepedőnyi kimu­tatást tanulmányoz. Község­nevek, vörös és kék tintával írt számok sorakoznak a pa­pírlapon. A megtett és a még teendő munka kódjelei. A hivatalvezető készségesen tájékoztat. — Az új földtörvény pon­tosan rögzíti a tennivalókat. E szerint a jövő év január elsejétől termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek a kívül­állók földjei. Ennek végre­hajtásához az Idén végezzük az előkészítő munkákat... Az előkészítés mindenek­előtt a számbavétellel kezdő­dik. Minden talpalatnyi föld­ről tudnia kell a földhiva­talnak. Kié. melyik szer­vezeté. mire használják, él-e még a gazdája? Tulajdon­csoportokba, öt kategóriába sorolták a földeket. Az utol­só, az ötödik osztály a ki v ül - állók földterületeit foglalja magába. Az idén elsősorban ezeket kell „rendbetenni”. — Járásunk harmincnégy községe közül ötben már be­fejeztük a munkát. Karancs- kesziben, Lucfalván, Mátra- verebélyen, Márkházán és Vizsláson — mondja Pintér József. A községek és Salgótarján földtulajdonjogi viszonyait négy bizottság vizsgálja, A bizottságokban a földhivatal, az illetékes községi tanács és termelőszövetkezet, illetve az erdőgazdaságok és az erdő­rendezőség képviselője vesz részt. Különösen nagy szerep hárul a községi tanácsokra a helyi viszonyok felderítésé­ben. A karancskeszl községi tanácsot dicséri a hivatalve­zető. amely példásan kivette a részét a bizottsági munká­ból. — A tanács lelkiismeretes munkája nagy segítséget je­lent — mondja Pintér elv- társ, — Az elmúlt évtizedek­ből ránk maradt összekuszált földügyek, a nem mindig pontos nyilvántartások szö­vevényében csak a helyi is­meretekkel rendelkező taná­csi dolgozók segíthetnek. Érdekes példát is mond a földhivatal vezetője. Mátra- verebély földterületi rendezé­se során sehol sem találták a márkházi erdőbirtokosság te­rületét. Erdőbirtokosságilag Mátraverebélyhez tartozott, azonban közigazgatásilag Sómsonházához csatolták, termelőszövetkezetileg pedig Lucfalvához. Tetézve a bajt. a márkházi erdőbirtokosság területét egy másik, egy sám- sonházi erdőbirtokosságra osz­tották. . . — Hogyan tisztázzák végül az Ilyen ügyeket? — Nehézen. Nemcsak szer­veket, helybelieket is bevo­nunk a munkába — tájékoz­tat a vezető. — Amint pedig elkészültünk a számbavétellel. kimutatásba foglaljuk és köz­szemlére tesszük a község­ben. Nem tudom más járás­ban mi a helyzet, de nálunk nem közömbösek az emberek a kimutatások iránt. Érdek­lődnek, kifogást emelnek, ha tévedést látnak. Segítenek tisztázni a földjogi viszonyo­kat. A kimutatásra érkező ész­revételeket a bizottság meg­vizsgálja, s ha szükséges, he­lyesbíti a kimutatást. Mátra- verebélyen például sok észre­vételt tettek. Ez nem baj. mert a tula Idonvtszonyt kér riések tisztázásának most van az ideje, s nem jövőre, ami­kor már megkezdődik a kí­vülállók földjeinek megváltá­sa. Az idei tennivalókról eze­ket mondja. — A számbavétellel kielé­gítően haladunk. Az idén vég­rehajtjuk már a legeltetési bizottságok kezelésében levő földterületek szövetkezeti tu­lajdonba adását, S felkészü­lünk a jövő évi megváltások­ra. A munka folyik, Homok- terenyén már megvolt, Cere­den rövidesen meglesz a ki­mutatás kifüggesztése. Min­denki erejét megfeszítve dol­gozik a sikerért. Csak hát.-.. Csakhát! — s ezt hadd te­gyem hozzá — két szobában nem lehet normális körülmé­nyek között dolgozni tizenöt embernek. Ahhoz, hogy a földhivatal betölthesse létre­hozásának céljait — minde­nekelőtt a földtörvény végre­hajtását — megfelelő helyisé­gekre lenne szüksége. Öt ki­sebb szobára és egy nagyobb­ra, ahol térképtárat rendez­hetnének be. hiszen ez utóbbi rendkívül fontos, nélkülözhe­tetlen a munkához. Jó lenne, ha a járási tanács mielőbb lépéseket tenne a városi ta­nácsnál a hivatal kielégítő el­helyezésé érdekében. Ezzel meggyorsítanák az itt dolgo­zók munkáját. P. A. NÖGRAD - 1968. június 20., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents