Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

Csehszlovák pártküldöttség járt Salgótarjánban A Szovjet téri palota kincsei A munkásosztály nagy nem­zetközi ünnepe, május 1. al­kalmából csehszlovák pártkül­döttség járt Salgótarjánban. A vendégeket: Jozef Cuzik, Szlo­vákia Kommunista Pártja Besztercebányai kerületi Bi­zottságának titkárát, Cirll Kuchta, a Szlovák Nemzeti Front elnökét és dr. Martin Janiosko, a Besztercebányai kerületi Nemzeti Tanács vb titkárát Matűz József, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának titkára és Géczi János, a me­gyei párt-végrehajtóbizottsá- ganak tagja, a Nógrád me­gyei tanács vb elnöke üdvö­zölte a megyebizottság szék­házéban. A vendégek és vendéglá­tók baráti eszmecserét foly­tattak, s kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két testvér­megye életéről, tárgyalást folytattak a további együtt­működésről. A baráti be­szélgetés során Jozef Cuzik, a besztercebányai kerületi párt- bizottság titkára többek kö­zött elmondotta, hogy má­jus 1. alkalmából a legmele­gebb üdvözletei hozták Salgó­tarján és a megye dolgozói­nak Csehszlovákiából, Kö- zép-Szlovákia területi szék­helyéről, Besztercebányáról, abból a városból, amelyik 1944-ben a szlovák nemzeti felkelés központja volt. A be­szélgetés során kijelentette: — Köztársaságunkban va­sárnap befejeződtek a kerüle­ti pártkonferenciák, így Kö- zép-Szlovákiában is. Az újon­nan választott kerületi párt­vezetőség nevében és csak­nem 100 ezer kommunista és a többi dolgozók képviseleté­ben biztosítani akarjuk Önö­ket, hogy baráti és jószomszé­di viszonyunk további elmé­lyítésére törekszünk ezután is. Majd elmondotta: — Csehszlovákiában a poli­tikai élet megújhodását él­jük. Dolgozóink eddig még nem tapasztalt módon válnak a szocialista haladás zászlóvi­vőivé. s a politika valóságos alkotóivá. Pártunk határozott harcot indított minden olyan hiba* ellen, ami eddig mun­kánkban jelentkezett. A baráti eszmecsere során Jozef Cuzik szólt a párt ak­cióprogramjáról, amelyről így nyilatkozott: — Csehszlovákia kommu­Biztonsági Tanács előtt az izraeli parádé Csütörtökön délután, ma­gyar idő szerint 17 óra után néhány perccel, összeült a Biztonsági Tanács, hogy foly­tassa a vitát a jeruzsálemi helyzetről, mellyel kapcsolat­ban április 27-én már hatá­rozatot hozott. felszólítva Izraelt, hogy ne tartsa meg a május 2-ára tervezett katonai felvonulást Jeruzsálemben. A Biztonsági Tanács csü­törtöki ülésének résztvevőit U Thant ENSZ-főti tikár órtesí­Szovjet Mint a TASZSZ jelenti, a Pravda szerdai számában „Az amerikai propaganda piszkos manőverei” címmel glossza jelent meg, amely megálla­pítja, hogy elejétől végéig hazug koholmányok az ame­rikai propagandának ama je­lentései. amelyek szerint a Szovjetunió állítólag beszün­tette búzaszállításait Cseh­tette, hogy a katonai parádét megtartották. Lord Caradon, Nagy-Britannia képviselője, a Biztonsági Tanács soros elnö­ke, felszólalásában javasolta, hogy a további vitával vár­janak U Thant részletesebb beszámolójának ismertetésé­ig, -Az ülést ezután felfüg­gesztették. Az ENSZ közgyűlése csü­törtökön, magyar idő szerint 15.53 órakor folytatta mun­káját. Szlovákiának, hogy „nyomást gyakoroljon rá”. Mint ismeretes, kedden a Csehszlovák Távirati Iroda adott ki közleményt. amely szerint a prágai külkereske­delmi minisztériumban hatá­rozottan megcáfolták és dur­va koholmánynak minősítet­ték a fenti híreket. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: «.1S: Jancsi és Juliska. - S.IHt: Wli- perdius doktor intézete. — 9.20: Oláh Kálmán népi zenekára játszik, Gaál Gabriella és Mindszenti István énekel. — 10.10: Kert alatt, kert alatt... Óvodások miisora. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Barokk muzsika. — 10.53: Lottóered­mények. — 11.30: A csavargókirály. — 12.15: Tánczenei kok­tél. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A buda­pesti színházak műsorából. — 13.06: A Moszkvai Kamara- zenekar lemezeiből. — 14.10: Olasz dalok. — 14.30: Zsibongó. — 15.15: Üzenetek. — 15.53: Kóruspődlum. — 16.05: Tánczene. — 16.35: Operakórusok. — 16.55: Hallgatóink figyelmébe: — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.15: László Margit és Korondy György operettdalokat és kettősöket énekel. — 17.30: Nyitott stúdió. — 17.50: Századunk mestermüvelből. — Kb.: 19.25: Sporthiradó. — Kb.: 19.35: Hallgatóink figyelmébe! — Kb.: 19.36: Mesterségünk címere... Szocialista brigádok vetélkedője. Elődöntő III. adás. — Kb.: 21.10: Üj Zenei Újság. — Kb.: 21.50: Csárdások. — 22.15: A két német ál­lamban. — 22.23: Randevú. — 23.10: Operarészletek. — 0.10: Népdalok, PETŐFI RADIO: 10.00: Rossini — Respighi: A bűvös bolt. — 10.35: Mezei csokor. — 11.00: Dargomlzssij: A kövendég. — 13.00: Budapesti beszélgetés Amerigo Tóttal — 13.13: Csőkolj meg, Katám: — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hat­ig .. . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 15.10: Czéczy Horváth Géza népi zenekara játszik. —18.40: Láttuk, hal­lottuk. — 19.00: Galina Visnyevszkaja dalestje. — 20.25: Sport­híradó. — 20.35: A Ray Conniff-együttes negyedórája. — 20.50: A hosszú, forró nyár. — 21.05: Az Ifjúsági Rádiőszínpad be­mutatója. Vera doktornő, n. rész. — 21.55: Ifjúsági kórusok énekelnek. — 22.03: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának felvételeiből. A TV-MÜSORA: 8.05:—10.20: Iskoia-TV 13.335—15.50: Iskola- TV. — 17.2g: Pedagógusok fóruma. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.10: A dolgok eredete. 2. Ékszerek. — 18.30: Körkép. Kultúrpolitikai műsor. —19.30: Esti mese. — 19.40: Régi gyár a Váci úton. — 19.55: Szünet. — 20.00: TV- Hiradó. — 20.20: Ki mit tud? n. elődöntő. — 22.20: TV- Híradó. — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 14.00: Csehszlovákia —Brazília Davis Kupa teniszbajnokság. — 17.00: Riport harc­kocsizó katonai iskolából. — 18.20: A brnoi tavaszi áruminta­vásár reklámvetélkedője. —,20.15: Hamvak (lengyel film) II. — 22.05: TV-Híradó — 22.30: Európarty (fiatalok zenés nem­zetközi találkozója.) 2 NÓGRÁD m 1968. május 3,, péntek nistáinak meggyőződése, hogy sem a múltban, sem a jövő­ben nem létezhet olyan párt, a kommunista párton kívül, amelyik képes lenne indítvá­nyozni és meg is valósítani a leghumánusabb programot egész népünk, köztük az ösz- sze6 nemzetiség számára. Meggyőződésünk, hogy pár­tunk kommunista akcióprog­ramját magukévá teszik a párttagok és pártonkivüíi- ek. lakosságunk minden ré­tege és csoportja. Valljuk ezt azért, mert ez a prog­ram biztosítja a szabadság­jogokat, tiszteletben tartja az emberek nézeteit, megkí­vánja a kezdeményezést, és nem szab határokat, önálló gondolkodásra késztet. Őszin­tén kijelentjük, hogy köztár­saságunk a szocialista tábor szilárd láncszeme, és hisszük, hogy a többi szocialista or­szággal, azok kommunista és munkáspártjaival vállvetve olyan demokráciát valósít meg, amilyenről népeink leg­jobb fiai és lányai álmodtak. Csehszlovák vendégeink részt vettek a május elsejei ünnepségeken, többek között a Síküveggyárban, s ellátogat­tak a Zója ligetben is. Tűzpárbaj a Jordán (oh ónál Veszteséget nem jelentettek AMMAN Egy pordániai katonai szó­vivő bejelentette, hogy szer­dán eete 35 perces tűzpárbaj volt izraeli és jordánlai hade­rők között a Jordán folyón keresztül, miután az izraeliek a Husszein király-hidtól (ko­rábban AUenby-híd) egy és fél kilométerrel északra, tü­zet nyitottak a jordániai ál­lásokra. A szóvivő szerint jordánlai részről veszteségek nem voltak. Marx Károly születésének 150. évfordulójára 19(55. november 12-én a Süd­deutsche Zeitung című nyugat­német újság négybasabos cik­ket közölt ezzel az érdeklődést keltő főcímmel: „Á nemzetkö­zi rendőrség nem tud Marx Károly nyomára bukkanni.” Az alcím azután felfedi, hogy az 1933-ban eltűnt kéziratokról van szó. Idézünk az újságból: A műgyűjtők örömére és a bibliográfusok rémületére a évek óta tűnnek fel olyan ké­ziratok és írások, amelyeket a szocializmus atyja hagyott hát­ra. A .,Marx-hullám’* bizonyá­ra szombaton éri el majd tető­pontját, amikór a széles kör­ben ismert marburgi régiség­kereskedés Marx kézirataiból aukciót rendez ... Egy kézirat tervezett kikiáltási ára 30 ezer márka lesz. A régiségkereske­dés katalógusában felhívja a figyelmet arra, hogy Marx ed­dig nem publikált kéziratai rendkívüli ritkaságnak számí­tanak. Éz a gyűjtemény csak egy részét képezte a milliókat érő ellopott kézirathalmaznak. A lopás körülbelül harminc évvel ezelőtt történt, a bűn- cselekményre még ma sem de­rült fény... Marx és Engels hagyatéka olyan, hatalmas volt, hogy a- tudósoknak nagy fáradságába került valamennyi kézirat fe­lülvizsgálása. Az első világhá­cióban részt vevő egyes sze­mélyek „nyolc kéziratos dosz- sziét és munkafüzetet” ellop­tak. Ezek a. darabok hol itt, hol ott tűnnek fel a régiség- kereskedések árverésein. Az archívum anyaga, ugyanis kerülő úton Párizsba, Amster­damba és Koppenhágába ke­rült megőrzésre. 3 935-ben a dán szociálde­mokrata párt bibliográfusai kö­zöltek, hogy a legértékesebb anyagok eltűntek az archívum­ból. Ebben a helyzetben a Szovjetunió képviselői javasla­tot tettek a szociáldemokraták­nak : 7 millió francia frank >í ajánlottak fel, ha az összes ar­chív-anyagot átadják moszkvai megőrzésre. A megbeszélések azonban nem vezettek ered­ményre. A német szociáldemokrata párt emigráció» vezetősége 1938-ban elhatározta, hogy a hatalmas gyűjteményt 72 ezer guldenért, 13 hónapos részlet- fizetésre eladja az amsterdamí „Társadalomtörténeti Intézet­nek”. így Marx és Engels — napjainkban 30 millió márkát érő — öröksége a hollandok kezébe került. A „Ford alap” a háború után csak az archí­vum anyagainak tudományos feldolgozásáért 25 millió dol­lárt fizetett ki. Á feldolgozók 360 iratköteget néztek át. Ma már az archívum, ha nem is az oldalak számáról, de az olda­lak méreteiről feljegyzést ve­zet. Engels hagyatékára, amelyet végrendeletében a német szoci­áldemokratáknak ajándékozott, valóban végzetes -következmé­nyek vártak volna, ha... A Moszkvai Marxizmus—Le­ninismus Intézet kezdte meg a kéziratok rendszeres gyűjtését. A gyűjteményben azoknak a dokumentumoknak fotókópiái is megvannak, amelyek a nyolc elrablóit iratcsomóval tűntek el. A moszkvai Szovjet téren, a Moszkvai Városi Szovjet épü­letével szemben szürke, há­romemeletes ház áll. Itt őr­zik a Marx—Lenit: Intézet ar­chívumát. A páncélszobákban állandóan 16—17 fokos hő­mérséklet uralkodik, a leve­gő nedvességtartalma 60—70 százalék. Ilyen gondos körül­mények között óvják Marx és Engels eredeti kézirataié, és azoknak a kéziratoknak fotó­kópiáit. melyek eredetije az amsterdami intézetben van vagy a volt berlini archívum titokzatos tolvajainál. Ezer, meg ezer kézirat, ere­detiek, vagy fotókópiák. Ho­gyan kerültek Moszkvába? Ilja Agranovszkij (Folytatása következik.) ború után, amikor a Moszkvá­ból küldött kutatók ideológiai vezéreik kéziratait keresték, még a német szociáldemokrata párt tulajdonában voltak a kézirattok. Ám 1933-ban a több, Emlékülésszak Berlinben mint két vasúti kocsit megtöl­tő archívum az örvénylő ese­mények központjába került, és onnan bizony erősen megté­pázva került ki. Számos feltételes fejtegetés magyarázza, hogy röviddel a Reichstag égésének drámai napjai után, 1933-ban a német Berlinben csütörtökön há­romnapos tudományos ülés­szak kezdődött Kari Marx születése 130. évfordulójának ‘mteletére. A tanácskozáson 35 ország kommunista és munkáspártjainak, továbbá a szocialista és nemzeti de­mokratikus pártjainak kül­párt Központi Bizottságának tagja. Kurt Hagemek, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának megnyitó szavai után került sor az ülésszak főreferátumé­ra, amelyet Walter Ulbricht, a Német Szocialista egység­párt titkára mondott el. szociáldemokrata párt a leg­különbözőbb rejtekhelyekre dugta el Marx és Engels írá­sait, és úgy látszik, hogy az ak­döttei vesznek részt. A ta­nácskozás elnökségében fog­lal helyet Révész Géza. a Magyar Szocialista Munkás­A főreferátum elmondása után megkezdődött az ülés­szak résztvevőinek hozzászó­lása. Mi az oka a rész vél fenségnek ? A földtörvény végrehajtásának tapasztalatai két községben Az idén, január elseje« lé­pett hatályba az 1967-es IV. törvény, népszerű nevén a „földtörvény”, amely a tsz-ek legfontosabb termelő eszközé­nek. a földnek jogi helyzetét szabályozza nagy körültekin­téssel és sokoldalúan. Ezt különösen szükségessé tette az. hogy bár a szövetkezeti gazdálkodás az ország szán­tóterületének 80,2 százalékán általánossá vált. a föld tulaj­donviszonyai egyáltalán nem így alakultak. Kívülállók, de tulajdonosok Hazánkban a földreform idején a földek tulajdonában és használatában jelentős változások következtek be, de a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével jóformán csak a használat módja változott, a föld tulajdonjoga általában maradt. A tsz-ek használatába sok olyan föld is került, amelyek­nek tulajdonosai nem léptek be a termelőszövetkezetbe. Ezeknek egy részét az általá­nos földbeviteli kötelezettség alapján vette használatba a közösség. A tagoknak ugyanis nemcsak a saját földjüket, hanem a velük közös háztar­tásban élők földjeit, sőt a haszonbérelt és haszonélve­zett területeket is be kellett vinni a közösbe, hogyha alá­írták a belépési nyilatkoza­tot. Sokan művelésre adták át földjüket a közös gazdasá­goknak. minthogy vagy nem értettek a gazdálkodáshoz, vagy pedig elvándoroltak a faluból. A termelőszövetkezeti földterületnek csaknem egyö­tödét pedig a tsz-ek tartós használatába vagy ideiglenes művelésbe adott állami föld alkotta. Éppen ez tette indokolttá, hogy a földtörvény meg­nyugtatóan szabályozza a tsz- tagokat és a kívülállókat érintő tulajdoni és használati kérdéseket. Kétszázötven érdekelt A szécsényi járásban a földtörvény végrehajtását el­sőként az Ipoly csücskében, Litkén és Ipolytamócon kezd­ték meg és máris hasznos ta­pasztalatokkal rendelkeznek. Kálmán János, litkei tanács­elnök tájékoztatása szerint a munkához alapos előkészítés után láttak hozzá és úgy gondolja sikerült a bizottság­nak olyan munkát végeznie, hogy a csaknem kétszázötven érdekelt megnyugodva veszi tudomásul a törvény végre­hajtását. Mindenekelőtt ugyanis az olyanok földtulaj­donának rendezését tűzték napirendre, akik nem tagjaik a tsz-nek, viszont földjüket a szövetkezet hasznosítja. A cél az, hogy ezek a földterületek mielőbb a szö­vetkezet tulajdonába kerülje­nek, hiszen úgyis ők használ­ják. Litkén egy héttagú bizott­ságot hoztak létre, amelynek elnöke a végrehajtó bizottsá­gi elnök és titkára Zara Pál földügyi előadó, a járási föld­hivatal dolgozója lett. A bi­zottság tagjai között pedig megtalálhatók voltak a helvj termelőszövetkezet, az erdő- gazdaság. az erdőfelügyelőség képviselői, valamint a mi- hálygergei és az ipolytarnóci tsz-el nők. Munkájukat azzal kezdték, hogy összeírták a földtulaj­donosokat és a földek arany­korona értékét. Külön lajstro­mon szerepeltették a tsz- tagokat, külön a kívülálló­kat. megint külön a külföl­dieket, az erdőterülettel ren­delkezőket, a legeltetési bi­zottság és erdőgazdaság föld­jét, valamint az állami tarta­lékterületeket. Azután a kí­vülállók listáját közszemlére tették ki, hogy az érdekeltek ellenőrizhessék a bizottság munkáját és tizenöt napon belül reklamálhassanak, amennyiben a földterület és aranykoronaérték nyilvántar­tásában tévedést sejtenek. Páratlan meglepetés A munkák folytatásáról már az ipolytarnóci tanács­házán érdeklődtünk Zara Páltól, aki jelenleg az ottani bizottságnak a titkára. Ö ugyanazt támasztja alá, ami­ről a két község vb-ednöke már panaszkodott: az érde­keltek a kifüggesztett birtok­ívek ellenőrzését elmulasz­tották. szokatlan és váratlan részvétlenséget tanúsítottak. Erre a bizottság egyetlen tag­ja sem számított. hiszen mindenkinek érdeke, hogy idejében ellenőrizze a bizott­ság felmérését, hiszen a föld- tulajdont a listákon szereplő aranykoronaérték alapján váltja meg a szövetkezet, mégpedig ötévi egyenlő rész­letekben. A két községben a tsz-ek aranykoronánként nyolcvan forint megváltási díjat fizetnek. Litkén a kétszázötven érde­keltből mindössze tizennyol­cán, Ipolytamócon mindösz- sze négyen jelentek meg a bi­zottság előtt, hogy megte­kintsék a nyilvántartást és hangot adjanak észrevételeik­nek Mindkét község vezetői ha­tározottan állítják, hogy a kifüggesztés fényéről minden­ki értesülhetett, hiszen több­féle módon is közhírré tet­ték. Igaz ugyan, amint erről Zara Pál tájékoztat, felszó­lamlásnak még december 31- ig helye van, csakhogy ez már számos adminisztratív nehézséget támaszt. így pél­dául a felmérések adatait már csak a járási földhiva­talban ellenőrizhetik, kérel­meiket írásban kell benyújta­niuk és így tovább. Pedig egyáltalán nem kis tételekről van szó. Litkén pél­dául csaknem 170 ezer fo­rint megváltást kell fizes­sen a tsz a 244 tulajdonosnak és Ipolytamócon is 105 kívül­álló 270 holdnyi földterületét veszi birtokába a szövetkezet. L. Gy,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents