Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

Május elseje alkalmából me­gyénkben a szakszarvezeti moz­galomban végzett eredményes munkájukért több szakszerve­zeti vezetőt, aktivistát kitün­tettek. A Szakszervezeti Mun­káért arany fokozatot kapta Sándor István, az SZMT szer­vezési munkabizottságának ve­zetője és Halász Sándor, a KPVDSZ megyebizottságának titkára. Ezüst fokozatot vet­tek át: Juhász Béla, az SZMT szakmaközi bizottságának fe­lelőse, Lörincz Vilmos, az SZMT agitációs, propaganda- és sportbizottságának munka­társa, Verebélyi András, a Pedagógus Szakszervezet Sal­gótarjáni járási Bizottságának elnöke, Balázs Sándor, a KP­VDSZ megyebizottságának munkavédelmi felügyelője, Gyurkovics Sándor, a balassa­gyarmati Társadalombiztosítá­si Bizottság tagja, a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vál­lalat szakszervezeti aktivistá­ja. A kitüntetések egy részét Ná- dasdi András, az SZMT veze tó titkára adta át, má&részé: pedig Budapesten kapták meg a kitüntetettek. NÓGRÁD — 1968. május 3., péntek 3 Szín pompás májusi seregszemle (Folytatás a* f. oldatról) Kiskereskedelmi Vállalat, u Centrum Áruház. Csemege. Ka­raites Szálló dolgozóit a kórhá­ziak követték Sorban az In­gatlankezelő Vállalat, az AKÖV, a megyei tanács, a pénzintézetek, a Sütőipari Vállalat dolgozói következtek Jöttek a várost építő, az újat alkotó építőmunkások, a ZIM gyáregységének dolgozói. „Vá­doljuk az imperializmust” fel­iratú táblával. Csaknem két óra hosszát tar­tott a felvonulás. Több mint tizenötezer dolgozó tett hitet a béke. a szolidaritás mellett Ezrek ftzönlötték él az ut­cákat. Nagy volt a forgalom a szórakozó helyeken. Délután­ra benépesedett a Zója liget, a Gyurtyános. Vidáman, gondta­lan szórakoztak a 24. szabad május elsején Salgótarján dol­gozói. Somogyvári l.aszlo I.cllios ünnepinek uiiudcuiill a megyebeo PÁSZTÓ Reggel 8 óra. A középülete­ken vörös és nemzeti színű zászlók, az ablakokban virá­gok. A pásztóiak készülődtek. A község főutcáján, a geszte­nyefák alatt az fmsz népi ze­nekara zenével köszöntötte má­jus elsejét. Szállt a dal: Itt van május elseje... s a köz­ség lakói gyülekeztek. kilenc óra után már ott vol­tak a pásztóiak a pártbizottság előtt. Amikor 10 óra előtt megindult a menet, a Szabad­ság úton már eltűntek az eső­felhők, napsütés köszöntötte az ünneplőket. Elöl a két általá­nos iskola tanulói zászlókkal, virágokkal. Elhozták az őrsi zászlókat is. Transzparenseket Szórakozás, vidámság — ez jellemezte május elseje délutánját. A salgótarjániak közül számosán látogattok el a Gyurtyánosba, ahol vidám perceket szereztek, s jól szórakoztok a kora esti érákig Szakszervezeti kitüntetések BALASSAGYARMAT Balassagyarmaton a felállí­tott diszemel vényén az MSZMP es a tanács, a nagyobb üze­mek, valamint a tömegszerve­zetek vezetői, a kitüntetett munkások és a város két ve- terenája? Bojtos Sándor és Farkas Pál foglaltak helyet. Tíz órakor a zászlódiszbe öl­tözött főutcán a Bajcsy-Zsi- linszky úü általános iskolások nyitották meg a sort. A dísz­emelvény közönsége nagy taps­sal fogadta a fegyelmezetten, dobszóra felvonuló csapatot. Ezután zászlók, piaiváferdók és népünk és a nemzetközi mun­kásosztály nagyjainak képma­sai ^latt ott vonult a város összes üzeme, intézménye, szer­vezete. A Finomkőtöttáru-gyár dolgozóit első hely illette meg az üzemek között: nemrég nyerték el a kitüntető éltízem címet. A MÁV Vasúti Csomó­pont es az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat következett ezután, mivel ők is miniszteri dicsérő oklevélben részesültek. A legszínesebb látványt a különböző színű „májusfákkal” vonuló ipari tanulók nyújtot­ták, a legtöbben a Fémipari Vállalat dolgozói voltak, a legnagyobb sikert az fmsz „gu­ruló” népi zenekara aratta ... Az ünneplők a szabadtéri színpadhoz vonultak. Itt pon­tosan tizenegy órakor megkez­dődött a május elsejei ünnep­ség hivatalos része. A magyar es a szovjet Himnusz elhang­zása után Romhányi Sándor, a balassagyarmati szakmaközi bizottság titkára köszöntötte az ünnepi közönséget, majd Kanyó Béla, a Szakszervezetek Nógrád megyed Tanácsának tit­kára mondott ünnepi beszéde.. — A sokféle ünnep között csak egy olyan van —r mon­dotta —. amelyet a világ min­den dolgozója ugyanazon a napon tart. és ez május else­je. Ha néhány óra eltéréssel is, Budapesten, Moszkvában, Tokióban és minden más vá­rosban együtt ünnepük a má­jus elsejét, ki szabadon, ki ti­tokban. Az egység gondolatát fejezi ki a jól ismert plakát ökölbe szorított őt ujja: együtt, mindannyian követeljük a bé­két Békét, Vietnamnak, bé­két az egész világnak 1 A vidámságról, a hivatalos mű­sort követő kultúrprogram gon­doskodott. A Balassa Étterem né­pi zenekara után Petykó Éva gimnazista Francis J amrnes: „A munka nagy csupán” című versét szavalta. A nagysikerű népi leánytáncot követően munkásmozgalmi dalok követ­keztek, majd ismét egy vers: Fodor Marianna Somlyó Zol­tán: „Vörös zászlókkal” című müvét mondta el, majd Kmet- ty Lajos énekelt népdalokat. Fél ötkor, ugyancsak a sza­badtéri színpadon zajlott le az ünnepi kulturális műsor má­sodik. jelentősebb vésze, a magyar rádió világhírű gyer­mekkórusa adott változatos műsort. Batka Valéria és Csü­ngi László vezényletével. Baranyai László vittek. „Békét Vietnamnak!“ — olvashattuk a táblán. A kettes számú iskola tanulói iskolájuk ablakát rajzokkal díszítették, melyet május 1-re készítettek. Jöttek a gimnazisták is. Elöl ifjúgárdisták. Egy lanycsoporl zászlógyakorlatot mutatott be. Hömpölygött az eniberáradat. Több ezren. A járási tanács dolgozói után az állami gaz­daság, a MŰM 210-es iskola, a járási kórház dolgozói. Min­denki vidám, örült az ün­nepnek, köszöntötték május elsejét. Színek kavalkádja a menetben. Ott voltak a pász­tói sportolók is. A PKSE szí­neiben fiúk és lányok minden szakosztályból mezbe öltözöt­ten, labdákkal, sportszerekkel. A Szerszám és Készülék Gyár munkásai büszkén vitték az élüzem feliratú táblát. A fia­tal üzem munkásai derekasan helyt álltak a munkában. A menet a kastélykertbe ért. Az ünnepi műsor megkezdő­dött. Mezővári József, a Pász­tó és Vidéke Körzeti Fmsz igaz­gatója mondott megnyitó be­szédet, majd Zeke László, a községi pártbizottság titkára emlékezett május elsejéről. Szórakoztak, vidámak vol­tak ezen a napon a pásztóiak. Délután a kastélykertben a kultúrműsorban a fiatalok ön­tevékeny művészeti csoportjai adtak műsort. Akit a sport ér­dekelt, az kettős mérkőzést láthatott. Hagyomány szerint este tánccal ért véget a mun­ka ünnepének napja Szokács László SZÉCSÉNY Szécsényben, május elsején jókedvűen ébredt a község. Napfény, pompázó virágok, zászlók és a tűzoltózenekar in­dulói fogadták az ébredőket. A község keleti bejárójánál gyü­lekeztek, hogy innen vonulva a szépen rendezett ligetbe nagygyűlés keretében is meg­emlékezzenek a munkások nagy ünnepéről. A saéesényi diákok, csaknem kétszázan maguk készítette vi­etnami kalapot vittek magasba emelve. Mócsány Péter bácsi 79 eves, de a kortársaival együtt menetelt. A tsz-tagok felvonulása volt a legnépesebb. Mindenki ki­von üli, " áld csák tehette. A nagy tömeg a Ligetben gyűlt össze. Varga Ferenc, a községi pártbizottság titkára köszöntötte a szécsényieket, Eleven krónika majd Kiss Sándor, a járása pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Felhívta hallgatói figyelmét, hogy má­jus elseje a béke ünnepe is, de az ünnep fenséges hangulatát fegyverek ropogása, ártatlanok jajkiáltása zavarja meg. Vi­etnamban a legnagyobb impe­rialista hatalom irtóhadjáratot folytat a nép ellen. A poütikai demonstrációt május elsejei vidám hangulat követte. A művelődési otthon táncosai, az úttörők, a zene­karok egymással versenyezve adták a műsort. A sátrakban pedig főzték a palóc gulyást, sütötték a sülteket, mérték hozzá a jóízű italokat. Bobál Gyula RÉTSAG Május elsején reggel csak­nem valamennyi községben hangszórón sugárzott zeneszó köszöntötte a rétsági járás köz­ségeinek dolgozóit. Több köz­ségben felvonulással, színvo­nalas műsorokkal és sportren­dezvényekkel gazdagították a május elsejei programot. Ki­emelkedő ünnepséget rendez­tek Nágrádon, Romhányban, Diós jenón, Nagyorosziban és Nézsán. Nógrád községben ün- neoi beszédet Sógor László, a KISZ rétsági járási bizottságá­nak titkára mondott. Rom­hányban Rakonczai József, a járási tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke méltatta a nap jelentőségét. Diósjenőn Balta Mihály, a járási pártbi­zottság osztályvezetője, Nézsán Szálai István, a járási pártbi­zottság gazdasági osztályának vezetője volt az ünnepi szónok. A Kiskunság krónikásáról. Nagy Czirok Lászlóról, az ak­kor nyolcvan esztendős nép- rajzgyv.jtöröl így ir egyik riport­jában Ruffy Péter:.,Gyűjtött az aranyásó, mem magának, csak ennek a hazának, soha nem szánta könyvnek a könyveit■ A népnek szánta, s menedéknek, amely megőrzi azt, ami volt." Ilyen aranyásók Palócföldön is születtek. Közülük való Kot- roczó b. Lőrinc, aki három esztendei munkával írja, sor­ról sorra rögzíti Nádújfalu egykori és mai történetét. Má­jus elsején régi vágya telje­sült: népi szokásokat, szép, szí­nes viseletét, falusi munkát, életet tartalmazó ,.forgatóköny­ve’” megelevenedett. Kotrocsó b. Lőrinc piros pántlikás ka­lappal a fején, nagyapái öltö­zetében menetelt, „az út bal munkása Is. Az első nádújfa- íui palócnapról, a régi terv megvalósulásáról beszélgettem a felvonulás előtt Holló Sán­dorral, a területi pántbizottság titkárával, Tóth Gyulával, a községi pártszervezet titkárá­val, és Kuborczik Lőriccel, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának vb elnökével. A beszélgetést egyetlen mondat­ba így lehet sűríteni. — Május elsejét sokfélekép­pen lehet ünnepelni, sokféle­képpen úgy is, hogy ezért meg­maradjon annak, ami — első percétől az utolsóig munkás- ünnepnek. — Filmre kellene venni, s bemutatni minden nógrádi községben... Végig ez volt a gondolatom, mialatt a felvonulásit néztem. sdny nevetése nem volt ben­ne a forgatökönyvban. a föl­des ár neve után), disznótoros ijesztők, vásáros asszony négy­lábú tarisznyával, mogyorós- kendös asszonyok, csengőrázó, tepsiverő gyerekek, hívogató vőfély, ágy vivő menyecskék, faekés paraszt (.'), magvelő paraszt, vetőzsák a nyakában (vetési mozdulatok)... egyéb személyek, tömeg” A múltszázadi Nádújfalu május elsejei megelevenedésé- röl azt mondta valaki a ven­dégek közül: — Talán sehol máshol nem lehetett volna ezé így meg­rendezni ... — Ide kellett volna hívni minden megyei néprajzost. Ta­lán ha látnák — megértenék, mennyivel élőbb megjelenítve megőrizni elődeink sorsát. He­tét mutató eszközöket, a vise­letéit, a dalokat, játékokat, szo­kásokat a szinte gépiesen vég­zett „begyűjtésnél’’. A vitri­nekben meghalnak ezek a tárgyak, nem sokban külön­böznek — hacsak korban nem — az évezredes egyiptomi le­letektől. A palócnapi eleven króni­kát május első napján százöt­venen írták. Azt a két-három kötetnyi krónikát, amelyet mindenki végiglapozhatott, aki Nádújfalu hirtelenjében nyílt népművészeti kiállításán meg­fordult (megfordult olt az egész falu. talán mind az ezerszáz ember) Kotroczó b. Lőrinc írta, írja ma is. Va­lahogy ilyenformán a ..palóc kenyérsütésről” például: „Ha valaki visszagondol a régmúlt évekre, eszébe jut, hogy egy­szerűen csak a nyakába ug­rott valaki, és azt kérdezte: — Jó kenyeret süt az anyád? Ha megroggyant az illető, az azt jelentette, hogy nem. süt jó kenyeret az édesanyja...” Jól sikerült a nádújfalui május elsejei palócnap. A menet­ben palóc menyecskék hímzett párnákkal vonultok fel oldalán” — ahogy a forgató- könyv a rendezőknek ezt kö­telezően előírta — és amikor az újfalui művelődési otthon élé ért, elsírta magát. Örömé­ben. A nádújfalui aranyásó álmát elevenbe állítani, mozgatni se­gített az egész község. Az ered­ményre, az igazán eredeti né­pi vonulásra kíváncsi volt sok megyei néprajzos: eljött az etesí, á hollókői krónikás, de május elsején Nádújfaluban telepedett meg a nógrádi hon­ismereti mozgalom sok lelkes Bocskoros, baltás, régnem lá­tott, régen padláson, ládákban porosodó, mára tisztára mo­sott, rendbevarrt népi gúnyák, díszes öltözetek, s bennük a zakóhoz, nadrághoz szokott új­falui emberek. Minden „szí­nes" leírásnál többel mond a felvonulás forgatókönyvéből vett részlet: „Májusfa szalagokkal díszít­ve, kanász Icanász öltözetben, juhász szamárháton (tényleg földig ér a lába!), favágók „megfelelő” öltözetben, ácsok (fejsze, fűrész, faragó stb.), bányászok régi egyenruhában, munkásruhában, hintó, rajta a bíró, a bíróné és természete­sen a kisbíró, hintó, rajta a földesúr (Bodor Pál ifjú) és a kántor. (A falu főutcáján két­oldalt hosszan elhúzódó új­falui nézők felcsattanó har­Kenyeret többnyire rozsból dagasztott az újfalui anya. Csak a tehetősebbek sütöttek tiszta búzából, az volt az iga­zán jó kenyér. Következéskép­pen a tehetősebbek térde nem roggyant meg, akármilyen nyakbaugrástól sem. A helyi kis kiállítás létrehozásában versenyre keltek egymással a nádújfalui házak, családok, asszonyok. A menyasszonyt köszöntő feliratot az ágyteritő- re hímezték egykoron a le­gény nőrokonai: „Isten ho­zott Bóka Mari..." A törül­közőre ezt varrták színes fo­nállal: „Erő, egészség", A felvonuás előtt, és utá­na is egész nap, az ünneplőbe öltözött falu vándorlásának kö­zéppontja volt a kiállítás. .4 vendégkönyv élőit sorban áll­tak az újfalutok. Délután zsú­folásig megtelt a művelődési otthon. Palóc gyermekjátéko­kat és nádújfalui palóc lako­dalmast játszottak. Este mép- egy előadást kellett tartani, annyi volt az érdeklődő. Nádújfalu kiásta a népi ara­nyat. Ez az arany május el­ső napján reggeltől estig fény­lett. Ami nekik sikerült, sike­rülhet másoknak is ... Pataki László Különösen a nógrádiak tettek ki magukért A Béke Termelő- szövetkezet tagjai színpompás felvonulást rendeztek a fut­bailpályára, ahol a május él- sejei ünnepséget rendezték. Felvonultatták a gépkocsikat, az összes erő- és munkagépeket és a fogaitokat. Az egész napos ünnepségen a termelőszövetke­zet látta el a házigazda szere­pét gondoskodott a közös gaz­daság tagjainak étkeztetéséről. A felvonuláson részt vett a ön esztendős Dobos József és a 88 éves Andrásik István is. A rétsági járás községeiben megrendezett május elsejei ün­nepségen a járás több mint tízezer dolgozója vett részt, tett hitet a béke mellett, s vállalt szolidaritást a szabadságáért küzdő hős vietnami néppel. Emmer Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents