Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
A tudomány világából Élnek-e emberek más esillasrokon ? Az érzékszerveket nem lehet átültetni Az emberi test szerveit -— bár igen nagy nehézségekkel — át lehet ültetni, az érzékszerveket azonban sohasem. Az orvostudomány é6 a klinikai gyakorlat mai állása mellett lehetetlen egy teljes szemet vagy teljes fület az egyensúly-szervvel együtt egyik emberből a másikba átültetni. És ez feltehetően sohasem lesz lehetséges. Ha ugyanis az érzékszervek idegkapcsolata az aggyal egyszer megszakad — hiszen a szem vagy a fül csak így képes működni —, soha többé idegen szerv beültetésével nem lesz többé teljesítőképes. Ezekkel a megállapításokkal cáfolta Gerhard Eigler professzor a giesseni Justus- Llebig egyetem orr-, fül- és gégeklinikájának igazgatója a Görögországból származó szenzációs közléseket, amelyek szerint Szalonikiben megkísérelték, hogy egy halott ember teljes hallószervét átültessék egy betegbe. Legalább is ezt állította a szalonlki egyetemen tartott előadásában az egyik sebésztanár, aki beszámolt arról, hogy egy halott dobhártyáját a középfül-cson- tocskákkal (kalapács, üllő, kengyel) egy nagyot halló betegbe ültettek át. Eigler professzor kérdi, hogyen lehetséges, hogy ennél a műtétnél nem nyúltak hozzá a hallóidegekhez és az egyensúlyszervhez. Eigler professzor véleménye szerint mfltétileg csak az úgynevezett hangvezető láncot (dobhártya, kalapács, üllő, kengyel) lehet eltávolítani, ugyanis ezek az alkatrészek erősítik fel az érkező hanghullámokat és közvetítik azokat a „labirintusba”. Nem lehet azonban mfltétileg megszüntetni az Ideg-nagyothalSz h pertis z ia arany A szibériai vegyészek olyan szupertiszta aranyat állítottak elő, amely mindössze egy- tízezred százalék szennyezettséget tartalmaz. Ezt Geor- gij Boreszkov azon az akadémiai ■ ülésen jelentette be, amelyet az akadémia szibériai tagozatának tízéves fennállása alkalmából tartottak meg. A szupertiszta fémdarab súlya 200 gramm. Boreezkov kijelentette, hogy a szakemberek, szaknyelven szólva „hét—nyolc tizedes (99,09990—90,999999) tisztaságú arany” előállításán fáradoznak. Ez szokatlanul nehéz feladat, minthogy a szokásos légkör már egymagában Is szennyezetté teheti az ilyen nagy tisztaságú fémet. A szibériai katalízis intézetben olyan új módszert dolgoztak ki a szupertiszta fémek előállítására, amely a műveletet teljesen automatikussá teszi. Jelenleg kísérletek folynak a szupertiszta nikkel, kobalt és platina hasonló előállítási módszerének kidolgozására is. A szennyezettségtől megtisztított fémek új fizikai és kémiai tulajdonságokat — nagy szilárdság, rugalmasság, vezetőképesség — vesznek fel. Az ilyen anyagokra rendkívül nagy szükség van az elektrotechnikában olyan érzékeny műszerek gyártásához, amelyeket szokatlan körülmények között, az Északi-, a Déli-sarkon vagy a világűrben is felhasználhatunk. A szupertiszta fémek előállításának alapvető nehézsége mindenekelőtt abban van, hogy e célból rendkívül nagy vákumot kell létrehozni. „A Földön a vákum, különösen a nagy vákum létrehozása valami csodálatos dolog” — mondja Jevgenyij Szavicklj ismert kohász. Ennek alapján tételezi fel, hogy a Holdon valaha ipart- fognak létesíteni, úgy először minden bizonnyal kohászati üzemeket építenek. lást (például a kor és a lárma okozta nagyothallást), amelynek eredete a fül „csigájában” vagy az agy központi hallóvezetékeiben van. Német kutatók, miután nagyteljesítményű operációs mikroszkópok álltak rendelkezésükre, a hangvezető lánc helyreállításában végzett franciaországi és amerikai kutatások és tapasztalatok után ezeket a kutatási eredményeket tovább fejlesztették. Ebben jelentős szerepet játszott az antibiotikumok mint fertőzés megelőző szerek felfedezése. A német tudósoknak köszönhető, hogy az örökölhető nagyothallást, amelynél a kengyel alaplapja megcsontosodik. és ennek következtében a hanghullámok nem jutnak el többé a belső hallószervekhez. körülbelül 90 százalékban jelentősen meg lehet javítani. A további rosz- szabbodást, amely műtéti beavatkozás nélkül szinte teljes süketséggé fejlődik, műtéttel lehet elkerülni. DönA szemüveg számos kellemetlenséget okoz, például észrevehető nyomot hagy az orrnyergen, , vagy gyakran eltörik. A jénai Zeiss Művek és az NDK Tudományos Akadémiája Műanyag Intézetének szakértői olyan szemüveglencséket hoztak létre, amelyek lényegesen csökkentik ezeket a kellemetlenségeket. A műanyaglencse fele olyan nehéz, mint az üveglencse. Ütésszilárdságukról a kísérletek eredményei tanúskodnak: a 2 mm vastag üveglencse eltörik, ha 50 cm magasból 5 grammos acélgolyót ejtenek reá, az ugyanilyen vastag mű- anyaglencsében pedig a hasonló erejű ütés senimi kárt nem tesz. A 2 mm vastag műanyaglencsén csupán akkor keletkezik repedés, ha a fél méter magasból leejtett acélgolyó súlya eléri a 6o grammot. A műanyaglencse nemcsak azoknak kényelme®, akik viselik. hanem azoknak is, akik gyártják. Az üveglencse munkaigényes, gondos csiszolás után kapja meg végleges formáját (és tulajdonságait!) A műanyaglencse viszont már tőek a német orvosok teljesítményei azoknak a károsodásoknak a felszámolásában is, amelyek külső behatásra — gyulladások, balesetek, ütések következtében — keletkeztek. Ezeknél a műtéteknél jól bevált egy olyan módszer, amelynél nem kell idegen szövetet alkalmazni. Az operációs mikroszkóp alatt a hallóvezetéklánc sérült részét a páciens saját szövetével pótolják. A Szalonikiben történt kísérlet — egy egész hangveze- tő-lánc átültetése — egy halottról egy élő betegre, nem új. Olyan kísérleteket, amelyek során az egész dobhártyát a halló csontocskákkal együtt hullákról átültetik, több év óta elsősorban a berlini dr. Spassow—Betow végez. Eigler professzor alapos okoknál fogva attól fél, hogy az agy- csontocskák nem kielégítő vérellátás és az allergiás (túlérzékenységi) reakciók következtében rosszul, vagy egyáltalán nem regenerálódnak. kész állapotban kerül ki az öntőformákból. Igaz, magukat a formákat nagy gonddal kell készíteni. A műanyaglencse öntésének technológiája is fokozott figyelmet követel. A közismert plexi és oo- lisztirol nem alkalmas lencsék gyártására, mert felületük gyorsan és könnyen karcolódik. A műanyaglencséket termoreaktív műanyagból készítik. katalizátor hozzáadásával. Az öntőformát folyékony monomér műanyaggal töltik ki. A megfelelő hőmérsékleti rendszer közepette és a katalizátor hatására végbemegy a polimerizáció és a műanyag megkeményedik. Túlságosan magas hőmérséklet és nagy- mennyiségű katalizátor esetén a lencsék törékennyé válnak és nem bizonyulnak elég kopásállónak. Az alacsony hőmérséklet viszont lággyá teszi a lencséket. A műanyaglencséknek az is előnyük, hogy igen könnyen színezhetek. Ehhez elég, ha forró festékfürdőbe teszik őket. A festék egyenletesen behatol a műanyag mélyébe és a lencse megvédi a szemet a napsugarak ártalmas hatásaitól. Sir Bernard Lovell csillagász. az angliai Jordell Bank rádióasztronómiai központ vezetője nyilatkozik. Rendelkezik-e a csillagászat arra vonatkozó bizonyítékokkal, hogy más csillagokon is van élet, sir Bemard? LOVELL: Ez nem is lehet kétséges. Az utóbbi két év folyamán, nagy képzettségű tudósok világszerte erre a nézetre jutottak, míg korábban szkeptikusak voltak. Mivel indokolja ezt az- állítást? LOVELL: Napjainkban a legtöbb tudós véleménye szerint bolygórendszerünk a napot körülvevő por és gáz ösz- szekapesolódásából bontakozott ki. Életünk alapvető anyagai a hidrogén és a szén jelentették bolygónkon a keletkező élet alapanyagait. E fejlődési folyamatok közül egyeseket laboratóriumi kísérletekben le- utánoztunk. Eddigi megfigyeléseinkből kitűnik, hogy milliónyi vagy milliárd bolygó létezik, amelyeken bizonyos mértékig kedvező feltételek mutatkoznak az élet létrejöttéhez. S ahol lehetséges az élet, ott idővel létre is jön. A meteoritok, amelyek szétrobbant meteorok maradványaiként jutottak el a Földre, bizonyítják-e, hogy van élet idegen csillagokon? LOVELL: Ilyen meteorkövek Elektromosságtól mentes műszál Közismert a műszálak kellemetlen elektrosztatikus tulajdonsága. amelyet a ruhadarab viselője a fel- vagy lehúzásnál váló sercegés formájában észlel. A textilipari feldolgozás során ez a jelenség sok esetben kifejezetten káros. Japán kutatók Nyloh-L elnevezéssel most olyan újfajta műszál gyártását kezdték meg, amely elektromosan semleges. Ezt a kedvező tulajdonságot a fonás alatti kezeléssel érik el. Az élelmiszerek romlását előidéző mikroorganizmusok pusztító tevékenysége meggátolható vízelvonással. Ezen az elven alapszik az aszalással történő tartósítás és a pontás. Nagy hiba, hogy a hőhatással gyorsított vízelvonás során a fehérjének és más fontos tápanyagoknak csaknem a fele elbomlik. A fagyasztásos szárításnál (liofilizálásnál) nem áll fenn ez s veszély, viszont rendkívül drága berendezést igényel a folyamat végrehajtása. Egy német professzor megtalálta a két eljárás közötti középutat. Az élelmiszerek víztelenítését zárt térben való intenzív légáramoltatással oldotta meg. Berendezése kiválóan alkalmas kávé, tej és vaj, vagy akár spenót, földieper sárgabarack stb. víztelenítésére, porttására Is. így a fagyasztva szárítás költségeinek ti/edrészéért az ereded iz- és tápanyagokat teljes egészében tartalmazó porított termékek állíthatók elő. Műanyag szemüveg legutóbbi vizsgálatainál kitűnt, hogy a világűr más pontjain is szerves változások, vagy fejlődések adódtak — ami az előfeltétele, hogy más bolygókon élet fejlődjék. A világon számos olyan égitest létezik, amely lényegesen idősebb, mint a mi öreg Földünk. Elképzelhető-e, hogy olyan élőlények vannak rajtuk, amelyek fejlettebbek az embernél? LOVELL: Biztos vagyok benne, hogy egyes, idősebb bolygókon létezik ilyen életfolyamat. Semmi sem indokolja azt a feltevést, hogy egyedi volt az emberek kifejlődése a Földön, és hogy az élet bizonyos fokon megállna. Ügy véli, hogy ezeken az idősebb bolygókon szuperemberek léteznek, akik sokkal fejlettebb tudományos vívmányokkal rendelkeznek, mint mi itt a Földön? LOVELL: Igen, szuperélőlények, amennyiben nem pusztították el önmagukat. Igen, feltételezhető, hogy egyes világok önmagukat pusztították el. Miután azonban legalább néhány ilyen bolygó megmaradt. egyszerűen el kell fogadnunk, hogy minden valószínűség szerint valahol a világmindenségben szuperélőlények léteznek. Ez az egyszerű tudományos megfontolásból is adódik. Ezek a szüperélőlények bizonyára az intelligencia, a civilizáció és a tudományos fejlődés fantasztikusan magas fokát érték el. Hozzájuk hasonlítva majomembemek tűnhetünk. Másrészt viszont a nálunk fiatalabb bolygókon az élet talán most érte csak el a majomember szintjét. Saját bolygórendszerünkön belül, tehát a Marson, a Vénuszon, a Jupiteren, stb. nincsenek élőlények? LOVELL: Gyakorlatilag biztos. hogy a mi naprendszerünkön, a Földön kívül sehol sein létezik az emberi élethez hasonló. Az időjárási viszonyok nem teszik ezt lehetővé. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió azonban néhány hónapon, vagy esetleg éven belül műszereket akar a legközelebbi bolygóra kilőni. Akkor majd közelebbi tényekkel is megismerkedünk. Szovjet tudósok kijelentették. fogtak valami „üzenetet’’, ami esetleg a világmindenség egyik „intelligens fajtájától" származik, egy „rezgő jelzést" és amerikai asztrofízikusok a világűrből származó rádiórezgésekről számolnak be. Mit tart ön erről? LOVELL: Nagyon is lehetséges. hogy szuperélőlények megpróbálnak rádió jelzésekkel kapcsolatba lépni velünk, vagy másutt élő intelligens élőlényekkel. A magam részéről egyelőre még nem tudtam tanulmányozni a különböző adatokat, de úgy vélem, ezzel a területtel komolyan kell foglalkozni. Korunk csodája: a számítógép A hozzá nem értő nehezen tudja elképzelni az elektronikus számítógépek működését, különösen akkor, ha az elképesztően rövid műveleti időket hallja emlegetni. Ma már ugyanis nem ismeretlen a másodpercenként félmillió műveletet végző számítógép sem. Természetesen naívság lenne azt hinnünk, hogy a nagyteljesítményű számítógépeit fogaskeréksorok szövevényéből épülnek fel, minit az irodai szorzógépek vagy a kereskedelmi pénztárgépek. Ez utóbbiak a számítógépek viszonylag egyszerű elődeinek tekinthetők, de szinte semmi hasonlóságot nem mutatnak elektronikus utódaikkal. A konstruktőrök a fogaskerekek munkáját közel 30 évvel ezelőtt az automata telefonközpontokból ismert elektromágneses jelfogókkal helyettesítették, így mintegy százszorta rövidebb műveleti időket sikerült elérniük. Később az elektroncsövek alkalmazása még a jelfogókénál is hasznosabbnak bizonyult, mivel a másodperc milliomodrésze alatt képesek továbbítani, a kezelő „utasítását”, mindamellett mozgó, kopó alkatrészt egyáltalán nem tartalmaznak. Innen már csak egy lépést kellett megtenni a tranzisz- torizálásig, ezze] sokszorosé' ra növelve az üzembiztonságot. A fogaskerekes számológépek a tízes számrendszer alapján oldják meg feladatukat, ahol 9 számjeggyel és a nullával írunk fel minden számot. Az elektronikus számító- génekben ettől eltérően a kettes számrendszert alkalmazzák, ekkor ugyanis csak egyetlen számjegyre van szükség — az 1-re — és a nullára, Igaz, hogy a helyértékek értelmezése ebben az esetben megváltozik s ehhez megfelelően alkalmazkodni kell, de megéri. A megfelelő alkalmazkodás a számftógéoek „anvanyelve”. melynek „nyelvtanát” a orog- ramozó matematikus alkotja NÓGRÁD — 1968. május 1 meg. Az ő feladata az is, hegy az ember sok ezer szóból ösz- szerakott kívánságait részekre bontsa és á gép „nyelvére” lefordítsa. Különös „tájszólások” alakulnak így ki. szám- kombinációkkal kifejezett utasítások váltogatják egymást a gép számára készülő programban. A számítógépeket lyukszalagok közvetítésével látják el adatokkal és utasításokkal. A gép semmit sem jegyez meg, ha fel nem „szólítják” erre, és semmit le nem ír, hacsak külön parancsot nem kap rá. Mindent utasításba kell tehát adni. Annak megtakarítására, hogy mindig minden adatot újra és újra be kelljen táplálni a gépbe, hosszabb időre változatlanul rögzíthetik az ember által közölt adatokat. Az adattár mágnesezhető anyaggal bevont dob vagy a magnetofonszalaghoz hasonló mágnesszalag, amelyeknek felülete apró megszámozott szakaszokra — úgynevezett rekeszekre — van osztva. A program pontos utasítást ad arra vonatkozóan is, hogy a gépnek milyen rekeszbe kell „nyúlnia” egy-egy keresett adatért, vagy melyikbe kell „eltennie” a számítási eredményt. A számítógépek, a ma ismert legbonyolultabb felépítésű berendezések, teljesítményükhöz képest bámulatosan kis helyet foglalnak ed. Megjegyzendő, hogy az egykori jelfogós és élektroncsöves gépek még emeletes monstrumok voltak. tranzisztorizált utódaik viszont már jelentősen „összezsugorodtak”. Az igazi forradalmat azonban az ún. integrált mikroelektronikai áramkörök megjelenése eredményezte, mely a számítógépegységek elképesztően zsúfolt — de mégis egyszerű és jól kezelhető — kiképzését tétté lehetővé. Például a PDP— fi típusú berendezés mindössze 80x85x64 cm méretű, mindamellett másodpercenként közel 840 ezer művelet elvégzésére képes, és korszerű logikai adottságokkal rendelkezik. szerda ll
