Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Páríuapok a megyében

SALGÓTARJÁN VAROS

Lóránt János kiállítása Nagybátonyban

Patyolat, IV. 8, Molnár István; Erőmű, IV. 8, Szilágyi Dezső; MEK—MÉSZÖV, IV. 8, Tóth Károly; KISZÜV, IV. 8, Újlaki István; öblösüveggyár, IV. 10, Dr. Mlclma István; Közmű- és Mélyépítő, IV. 10, Sándor Elemér; Vegyesipari V. IV. 10, Szálai Gáspár; 8-ao körzet, IV. 10, Holczer Károlyné; Zománcipari Művek. IV. 19, Bruttyó János; Ruházati Ktsz, IV. II. Mede Szilárd; Síküveggyár, IV. 12, Szoó Béla; 2-es számú AKÖV, IV. 12, Gócs Tibor; Megyei Kórház, IV. 12, Kálovits Géza; Nyomdaipari V. IV. 12, Ku- kol Emil; Karancs Szálló, IV. 12, Szabó Aladár; MÁV Forgalom, Fűtőház. IV. 12. Horváth László; Állami Biztosító. IV. 12, Varga Gyula; SZTK Alközpont. IV. 12, Szilágyi Dezső; Salgóbánya, IV. 12, Szőcs Gyula; Somlyó, IV. 12. Sándor Elemér; írószer Ktsz, IV. 18, Vonsik László; Fok-Gyem. Ktsz, IV. 16, Újlaki István; 2-es körzet, IV. 16, Szilágyi Dezső; Centrum Áruház. IV. 16, Csík Fái; ötvözetgyár, IV. 17, Venesz Károly; Kohászati Üzemek, IV. 18, Szalai Gáspár, Gimnázium és Köz- gazdasági Technikum, IV. 18, Újlaki István, OTP, IV. 18, Szőcs Gyula; Iparcikk Kisker. V. IV.

18, Horváth László; MTS—TIT,

IV. 19, Vonsik László; Textilipart

V. IV. 19. Szabó Aladár; Vízmű, IV. 19, Szálai Gáspár; Tanácsi Építőipari V. IV. 19, Varga Gyula. Élelmiszer Kisker. V. IV. 19. Berkes József; ÉMASZ IV, 19. Molnár István; Nemzeti Bank, IV. 19. Csík Pál; 5-ös körzet, IV. 19, Lengyei József; 4/A körzet. IV.

19. Mede Szilárd; 1/A—B körzet. IV. 19. Berkes József; 6-os körzet, IV. 19, Tóth Károly; MHSZ. IV. 20. Szabó Aladár.

SALGÓTARJÁNI JÁRÁS

Kisterenye, IV. 8. dr. Horváth András; Nagybátony, IV. 8, Karsai Ferenc; Ságújfalu, TV. 8. Bozó Ernő; Somoskő, TV. 8, Hvízdos Károly: Maconka, TV. 8, Kovács János; Nagybátony Fűtőberend. V TV. 8, Kenyeres Pál: Mátra- mlndszent, TV 8, Ozsvár István: Dorogháza, TV. 8. Lőrinc "oltán; Nemti, TV. 8. Nagy Béla; Szuha, IV. 8 Szekacsek Zoltán; Mátra- almás, IV. 8. Rózsa Ferenc; Ho- mokterenye, TV. 8. Godó György; Nádújfalu, TV. 8, Ozsvárt Ferenc; Mátranovák. IV. 8, dr. Szomszéd

1967. december 30,. 1968. április 30. s most: augusztus 1. Bíznak benne a pásztóiak, hogy e harmadik terminusra végre elkészül a község új művelődési otthona.

Imre: Cered, TV. 8. Szoó Béla; Zabar, IV. 8, Czene József; Szi- laspogony, IV. 8, Horváth Gyula; Barna, IV. 8, dr. Domonkos Imre; Rónafalu, IV. 8, Palkovics Gyula; Róna-bányatelep, TV. 8. Pál Vilmos; Zagyvaróna, TV. 9, dr. Tóth István; Karancslapujtő, IV. 9. Terék György: Karancs- berény, IV.. 9. Rozgonyl Sándor; Karancsalja, IV. 0, Moravszkl András; Etes, IV. 8, Ondrék László; Sóshartyán, IV. 9, Lőrinc Zoltán; Klshartyán, IV. 8, Kovács László; Klsterenyei Állami Gazdaság, IV. 9. Rózsa Ferenc; Karancskeszl. IV. 9, Go- tyár Gyula; Járási Rendőrkapitányság, TV. I«, Nagy Béla; Vizslás, TV. 18, Kazinczl Pál; Mátra- verebély, rv. 1«. Szegedi Márton: Nagybárkány. IV. 10, Molnár Pál: Márkháza, IV. 10, Bozó László: Luciáivá, TV. 10, Kapás János: Kazár. IV. 10, Kaszás András; Kazár Kötöttáru Üzem, IV. 10, Hvizdos Károly; Mátraszele. TV. 10. Szimcsák István: Jánosakna bányatelep. IV. 10. Pintér András; Rákóczi bányalelep, IV. 10, Szabó Ferenc; Járási Tanács, IV. 10. dr. Lakatos József; Szorospatak, TV. 12. Kovács László; Kisterenye, Pedagógus. TV. 17, Gordos János; Nagybátony Pedagógus, TV. 10. Havas Péter: Mátranovák: — Csurgó, TV. 26, Magyar Lajos; Mátranovák: — Gáti, TV. 36, Lipták Sándor: Mlzsería: Szurdok, IV. 19, Zsufa Miklós; Mizserfa: — Gusztáv. IV. 19. Nádasdi András; Mlzsería: Külszín, TV. 19, Balogh Gyula; Mizserfa: — Pócs-Csiga,

IV. 19, Sült Tibor; Mizserfa: — Tordas, IV. 19,

Takács Vilmos; Nagybátony: — Kányás, TV. 26, Hosszú Mihály; Szorospatak, TV. 26, Csincsik István: Tiribes, TV, 26, Prouza Tibor: Katalin, TV. 26, Kovács József: Ménkes. IV. 26, Kispál József; Szolgáltató, TV. 18. Szabó Béla: Zagyva: — Vecsekló. IV. 26, Gajdár Pál: Forgács. IV. 26, Bernard Rezäö: Királytáró, TV. 26. dr. Szomszéd Imre: Külszin. TV.

20. Végh József; Salgótarján Fatelep. TV. 26, Sávolyi András: Szénbányák, V. Anyagüzem IV. 26. Ozsvárt Ferenc;

SWtCSENYI járás

Szécsényfelfalu, IV. 8, Stcultéti Márton; Pillny, rv. 8. Bodnár József: Szalma tért«. TV. 8, Győri János: Karancsság, IV. 8, Szmol- nlk Lajos: Ságújfalu, IV. 8, Miklósik Ignác; Magyargéc, IV. 9,

vállalkozás szívügye a pásztóiaknak- a távlati fejlesztési terv szerint a művelődési otthon körül tervezett új település képezi majd a község centrumát

Hruz Sándor; Nógrádmegyer, IV.

u. Báli András; Endrefalva, IV. 1T, Kanyö Balázs; Luoanyhalászi, TV. 18, Maruzs Elemér; Nógrádszakal. IV. 18. Miskolczi István; Nagylóc, IV. 18, Godó László; zsunypuszta, IV. 18, Gólyán László; Hollókő, IV. 18, Kiss Sándor; Rimóc, TV. 18, Toronyi László; Varsány. IV. 18, dr. Móna Gyula; Nógrádsipek,

IV. 18, Szilágyi Tibor; Bútoripari

V, IV. 18, Szoó Béla; Szécsény fmsz. TV. 18. Tóth Ferenc Ben- czúrfalva, IV. 19, Tomis István; Litke, rv. 19, Szigeti Béla; Ipoly- tamóc, IV. 19, Villányi Lajos; Mihálygerge, TV. 19, Kiss Sándor; Egyházasgerge, IV. 19. Csordás István:

RÉTSÁGI JÁRÁS

Diósjenő, TV. 8, Devcsics Miklós ; Borsosberény, rv. 8, Góg Mátyás; Nógrád, IV. 8. Tolmácsi Ferenc; Berkenye, TV. 8, Vavra Tibor; Szendehely, TV. 8. Gálfi Árpád; Nőtincs, IV. 8, Tóth Ferenc; Osagárd, IV. 8. dr. Szabó József; Nézsa, IV. 8, Bállá Mihály; Legénd, TV. 8, Trizna János; Nógrádsáp, TV. 8, Nádházi Lajos; Szente. IV. 8, Potyecz Pál: Kétbodony. IV. 8, Marezinek István: Felsöpetény, IV. 8. S zalai István; Tolmács, TV. 8, Nagy Zoltán; Tereske, IV. 8, Gresina István; Szátok, TV. 8. Arnóczki Mihály; Romhány Cserépkályhagyár, IV. 11, Rakonczai József; Rétság fmsz. IV. 11, Faulinyi János: Keszeg, IV. 12, Űjj Antalnál Felsöpetény bánya, IV. 18, Kurts Mihály; Rétság tsz. Vízművek. TV.

18. Sipos János:

PÁSZTÓI JÁRÁS

Kálló. rv. 9. Geczkó József; Buják. IV. 19, Sándor Ferenc: Kisbágyon. IV. 19. Kiss Árpád; Szirák, IV. 19. Godó Györgynél Ecseg, IV. 19. Novák Józsefnél Cserhátszenttván. TV. 11. Szalai Antal: Csécs, TV. 12. Kovács István; Egyházasdengéieg. IV. 12, Cs. Nagy László; Kutasó-Bokor, TV. 13. Csákvárl József; Hasznos, TV. 16, Robotka János; M át rákeres z- tes, TV. 16, Széles Imréné; Palotás, IV. 17, Kazinezi János: Tar, IV. 17. Juhász Sándor; Kozárd, TV. 18, Kovács Ferenc: Erdötar- csa, ív. 19, Vlncze István: Felsőtold, Garáb, Alsótold, IV. 19. Polonkal Antal; Héhalom, IV. 19, Zeke Sándor; Jobbágyi, TV. 19, Juhász János; Mátraszőllős, IV.

19, Mezővári József; Szarvasgedc. TV. 19, Szabó Tibor;

BALASSAGYARMAT

Kerámia, IV. a, Szorcsik Sándor; Fémipart V, IV. 12, Ozsvárt Lőrinc; Bútorgyártó V. IV. lí, Gyürky Zoltán; Textilipart V. IV. 12, Géczi János: Kórház, IV. 12. Nagy Ferenc; Flnomkötöttáru-gyár, rv. 18. Benke Valéria: Nógrádkö- vesd, IV. 18, dr. Non György.

Lóránt János festőművészről már többször szülöttünk lapunk hasábjain. A nagybáto- nyi bányász művelődési házban megrendezett grafikai kiállítás azonban bizonyos értelemben meglepetés azok számára is, akik ismerik és szeretik, sokszor halk fogalmazá- sú, de erőteljes, „felelős” festményeit, s találkoztak grafikai lapjainak egyikével-másikával is. A grafikai kiállítás ez utóbbiakat gyűjtötte össze, mintegy bizonyítva; a grafikában is „ütőképes”.

A fiatal művész 1938-ban született Békésszentandráson, 1959-ben fejezte be főiskolai tanulmányait, majd Kaposvárott dolgozott, s 1966-tól Salgótarjánban él és alkot. Műveivel 1960-tól minden számottevőbb hazai tárlaton találkozunk. Díjai: 1962, Rippl-Rónai- díj, Kaposvár; 1964, Lipcse, Nemzetközi Grafikai Pályázat díja; 1966, Nógrád megyei Tanács Munka—Művészet nagydíja; 1967, Fiatal Képzőművészek Stúdiója (Budapest) évi pályázatának festészeti I. díja; 1968, Banska-Bystrica, Nemzetközi Fametszet Bienná- lé elismerő diplomája. S a

legutóbbi; ez év március elsejétől Derkovits ösztöndíjas.

Kovács Gyula ezt írja: „Lóránt János grafikái festői grafikák. Persze, csak akkor érvényes ez a meghatározás, ha szigorú erénycsőszei vagyunk a grafika-vonal házasságának, vagyis annak az örökérvényű hitben fogant szövetségnek, mely szerint grafikai mű csak vonalábrázolással lehetséges.

De manapság már a grafikusok közül is kevesen tartják be ezt az ősszabályt, kevesen vállalkoznak önálló rajzfogalmazásra.” — Lóránt János nagybátonyi tárlatán ugyancsak meggyőződhetünk e sorok igazságáról, annál is inkább, hiszen e lapok alkotója elsősorban festőművész. A lapoknak ezen természete tehát, egyében kívül, ezzel is magyarázható lenne, ha megállapításunk akárcsak egy mákszemnyit is levont volna lapjainak értékéből. Azonban — utalásról lévén szó — nem vont le!

A lapokon az egész környező világ, amelyben élünk. A táj, a vidék komoly megfigyelése (Tél, tus; Téli Balaton, linó; Árvíz I—II., Unó), de mindenekelőtt az emberlakta,

emberformálta környezet, az alkotó ember konstrukciói, a Gyár fekete, fehér villódzásban, a téli vízmű hószínű gőzeivel, fehér faggyal, a Fűrésztelep, az Üzem, vagy akár a töltésoldal, az udvar, a présház. A konstrukción kívül (vagy inkább belül), természetesen, az emberé, a „konstruktőré” a vezetőszerep. A* üvegfúvóé, a generátornál látható, vagy éppen „láthatatlan nul” érezhető emberé, a hűtőtornyokat, az ipari kultúrát létrehozó alkotóké.

Lóránt János illusztrációi a kiállítás legegyénibb darabjai közé tartoznak. A Sartre; A fal. Móricz: Boldog ember. Faulkner: Sírgy alázok című könyveihez készített illusztrációk mély indulatokat hordoznak súlyos nehéz feketével, kicsike fehérrel. A Vietnam I— II—III. című Unója motívumai koncentráltságával rendkívül hatásos vallomás a szenvedő föld népiéről, s mérhetetlen békevágyáról, de a héj jakként. Vietnam felett köröző bombázók alatt hittel vall a küzdelem értelméről, s kifejezésre juttatja a győzelembe vetett meggyőződést is.

Tóth Elemér

■

...................................tmmm

N

yárra készen áll Pásztó új művelődési otthona

Emlékezés. Szuggesztív hatású metszet Lóránt János nagybátonyi kiállítási anyagából

Négy éve gyűjtik az épitke- Ha az építési munkálatok

zésre szükséges pénzt, a köz- augusztus 1-re befejeződnek s ségfejlesztési alap jelentős ré- a berendezések kívánt időre szét szánták esztendők óta ar- elkészülnek, a művelődési ott- ra, hogy méltó keretet teremt- hon avató ünnepségét augusz- hessenek a község és a já- tus 20-án, alkotmányunk ün- rás népművelési életének. A népén szeretné megtartani a három és fél miUió forintos község.

Antik plasztikák és dombortnővek

lel fedezése Athénban

Athén Kallithéa. nevő elő- szobrot és márvány dombor- városaban jelentős régészeti művet találtak oroszlánok és leletek kerültek napvilágra llareoló ama2onok ábrázolásá_

egy gyár alapozási munkála- ^ egy magas>

ta“'jL színes festésű sztélé is elóMintegy négy méterrel a ta- került. Valamennyi lelet az lajszint alatt két márvány- i. e. 4. évszázadból származik.

Tizenkét vagon zöldség, gyümölcs

Javul a zöldség- és gyű- ton kívül, a nyolc község va- mölcseliátás a Rétság es Vi- lamennyi vegyesboltjában be- déke Körzeti Fmsz-hez tartó- vezették. Már március közeié községekben. Az fmsz köz- pén friss salátát, retket és pontjában nyert tájékoztatás spenótot vásárolhattak a bol- -zerint, mintegy 12 vagon tokban a fogyasztók. Elfogad- zöldségre és gyümölcsre kö- ható volt a zöldségfélék ára is. lőttek szerződést az alsógödi Az fmsz természetesen kap- ‘.ermelőszövetkezettel. Ez a csőlátót keres a megyei ter- gyakorlaitban annyit jelent, melőszövetkezetekkel is, hogy hogy kora tavasztól egészen bővítse a zöldség és gyümölcs késő őszig friss zöldséggel és választékát. Ezen kívül a gyümölccsel látják el a kör- romhányi Rákóczi Termelőszö- zettiez tartozó nyolc községet vetkezettől nagyobb mennyiségű sampinyon gombát is vásárol- A zöldség es gyümölcs áru- tak az ellátás további javí- sitását, a rétsági zöldségből- tására.

4 NÓGRÁD - 1968. április 7., vasárnap

71.

— Most adja át a karórát, közlegény. Mondja meg, mit kér érte, és Madge Russel is beleszólhat az alkuba — mondta íves őrnagy. — Elég messzemenő felhatalmazásom van.

— Sajnos, az óra elveszett — felelte Galamb.

Rémülten néztek rá.

— Mit mond? — kérdezte Delahay a könyökére támaszkodva. — Ezt az állítását jól... fontolja meg.

— Az óra elveszett, de nyomban megkerül — folytatta Galamb —, ha engem általános testi gyengeséggel kiszuperálnak, hogy részint a régi famíliámat eltartsam, részint újat alapítsak. Ha ezt nem teljesítik, akkor az óra sohasem kerül elő, olyan jól elrejtettem.

Ives a homlokát ráncolta. Minden katonai elképzelést meghalad, amit Harrincourt kért.

— Rendben van — mondta végük — Mást nem kíván?

— De igen. — Troppauer Hümér költeményeit. Ehhez ragaszkodom!

— Ezt vártam tőled — lebegte a költő.

— Troppauer közlegény külön kitüntetésben is fog részesülni a szerzett érdemeiért — szólt közbe Delahay.

— Azután ha tőlem megkapják az órát, természetesen

Madge Russeltól kell megvásárolni. Én csak mint izgatott megtaláló érdemiek jutalmat.

— Minden rendben lesz — mondta íves —, jegyzőkönyvbe vesszük a feltételeket, és korlátlan felhatalmazásom alapján módomban áll a szokatlan kívánságot teljesíteni.

Elkészült a jegyzőkönyv. A tisztek aláírták, hogy íves őrnagy a vezérkar D. osztálya nevében a fenti kívánság teljesítésére ígéretet tett.

— És most mondja meg, hol a karóra — sürgette íves.

— Hol legyen egy karóra? — csodálkozott Galamb. — A karon! — Felhúzta a zubbonya ujját, és a csuklóján ott volt az óra.

Pencroftot egy hajnalon az orani haditörvényszék udvarán Kobienszkivel együtt kivégezték. Macquart és Lorsa- koff ítéletét életfogytiglanra változtatták, és Gardone, rangjától megfosztva, két év múlva szabadult.

Ezzel a dráma befejeződött.

Mielőtt Galamb és a menyasszonya elhagyták Orant, még egyszer felkeresték az „elátkozott” Brétail-villát, és szorongó érzéssel járták végig a poros elhagyott, sír- szagú szobákat...

— Az olyan volt, mint egy lift — felelte mosolyogva Madge.

— Tessék?!

— Egy gramafon működött a szobában villanyszerkezettel. A tű karját egy kis készülék állandóan ismét a lemez elejére tette. Ha a hallban égett a villany, akkor bekapcsolódott a gramafon, és ha lecsavarták, elhallgatott...

— De ha benyitottak? ..

— Ez a lift rendszer! Az ajtón éppúgy, mint a felvonónál: érintkezett a két drót! Ha kinyitotta valaki az ajtót, akkor megszakadt az áramkör. Ha becsukta, akkor újra kapcsolt a két drót, és működött a gramafon. Azért csináltattam ezt a szerkezetet, mert előrelátható volt, hogy a gyilkosok visszatérnek a villába, kutatni a terv után. A lemezről szegény anyám énekelt, és azt hittem, hogy a gyilkos bizonyára rémülten menekül majd a kísértet elől, amely eltűnik, ha rányitják az ajtót. De éppen az egyik gyilkosnak — Grison volt ez — elárultam, amikor odaköltözött. ..

— És még egy.., A sivatagban, amikor eltűnt a lábad nyoma... Az hogy lehet?

— Ö, te gyerek! Hát egyszerűen port merítettem a sisakomba, és szépen hátrafelé lépve behintettem a lábam nyomát.

Galamb a földet nézte.

— Mégsem leszek nyomozó... — mondta ezután csendesen.

A villát lezárták, és elutaztak O raliból.

De még hosszú ideig nem

akadt lakója arrnak a hásnak. ..

Miután hazatértek Párizsba, és Galamb a kívánt feltételeken kívül megkapta a légió becsületrendjét is, így kiáltott fel:

— Ezentúl vigyázok az egészségemre. Nem akarok beteg lenni!

.. .Az esküvőt két héttel el kellett halasztani, mert Galamb súlyos influenzába esett. Először volt beteg, amióta elment Párizsból! A halál mosolyogva figyelmeztette, hogy nem szereti a tréfákat. De Harrincourt természete végül győzött, meggyógyult, és elvette Madge Russelt. Esküvő után a kis család együtt lakott a régi családi házban. A Russel-tervért Madge annyit kapott, hogy nemcsak a házat, hanem a jövőjüket is tehermentesítették.

Sokat járt hozzájuk Lato- uret, a nyugállományú alhadnagy, harcias, lepörkölt bajuszával, és Troppauer Hü- mér, a költő, aki saját verseit olvasgatta a türelmes családnak.

Harrincourt néhány hold szőlőt vásárolt Párizs környékén, ahová az unalmas, előkelő úri ismerősök nem jártak. Furcsa társaság jött Ö6z- sze a szőlőben élég sűrűn. Például; egy grófi külsejű hóhér, Hlavács „őrnagy”, a vén Pilötte, Minkusz, az óriás Nadav, Latouret alhadnagy, Battista őrmester, és valahányszor Párizsban tartózkodott; íves őrnagy. A házigazda ilyenkor száj harmonika zott, a felesége jóféle varos chablis-val kínált mindenkit, es a zümmögő „filharmoni- kus ’ vidám muzsikájával íves rakezd, a többi meg fújja, mint amikor még ott meneteltek a sárga szaharai porban, a „régi jó időkben”.

VÉGE