Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
Dombháti embereit (11 ) Fém/ az iskola Átadás előtt a MÉK hűtő-tárolója Gyorsabban, jobban, olcsóbban homlokán A püspökmagyalosl juhászok leveszik a kalapjukat, amikor a tavaly ősszel nyílt, egykori tanyasi kovácsműhelyből alakított új iskolába benyitnak. A magyalosi, a közeli Kálmán- tanyai, István-majori gyerekek a cipőjüket is levetik mielőtt a két. cseppnyi tanterem műanyagpadlójára lépnek. Hu- s onhatan tanulnak olyan környezetben, amely semmilyen ■v onatkozásban nem marad el a községi, sőt, a városi iskoláktól. Az üveges verandán ayermekpapucsok, mamuszok színes sora, bent, a két tanteremben világos színű padok, bútorok. A tábla zöld, mellette kis állványon a legújabb típusú székesfehérvári rádió, a másik tanteremben az új televízió. Ez már a második készülék Magyalos-pusztán. Az elsőt Balogh Ferenc pedagógus és felesége hozta, három eve. A pedagógus-házaspár képezi a magyalosi mintaiskola 1 tanerejét. A férj a felsőta- gozatos, a feleség az alsóta. eozatos kisdiákokat tanítja, Balogh Ferencre a bercell, ecsegi, a legéndi, a nagymezőpusztai. — csendet, tunyaságot nem kedvelő pedagógustípus alapján könnyen ráismerek. Az iskola. Egy esztendeje meg horpadt oldalú, kormos kovácsműhely volt. A tanyaiak negyvenezer forint értékű társadalmi munkája — és persze a kallói községi tanács nehezen, de azért nagyon is jószí wel kiszorított 120 ezer forintja —, meg a kartali üzemegység szocialista brigádja, rövid idő alatt létrehozta ezt á ..tündén” kis iskolát... Tulajdonképpen nincs szó mesebeli dolgokról, inkább emberiekről, arról, hogy pillanatnyilag ez az egyetlen igazán derűs pont Magyalos-pusztán. Az elsó, az egyetlen, de nyilván nem az utolsó derűs pont. Az iskolában és a szóm. saédós pedagógusiakéiban villany világít, a taflya össze« többi helyiségében ma még petróleum lámpa szolgál. A villanyt a kartali szocialista brigád — egy nehezen kiöklözött agregátorról — tavaly, november hetedikén vezette be. Aznap mindössze egy órát tanultak a gyerekek. Mindenki a szerelőket nézte. A pedagógus. Balogh Ferencet a juhászok Is „tanár bácsinak” nevezik, így Is szólítják. Hevesből került Nóg- rádba, három esztendeje. Amikor a pásztói járásnál alkalmazásért kopogtatott, Igazga- < tói széket ajánlottak neki Béren. Megemlítették a magyaJ losi tanyai iskolát is (még a régit, a düledezőt). A házaspár felült a motorra. Először Kállóra a tanácshoz, majd meg Magyalosra,. a régi iskolához látogatott. Körülnéztek. Úgy döntöttek, hogy a magyalosi Iskolát választják. A leállói tanácstitkár a fejét csóválta, és azt mondta: — Nem létezik, az. hogy ez a két ember ott megmarad, akárcsak egy évig isi — Balogh Ferencről érdemes elmondani, hogy géplakatos volt, meg hegesztő-szerelő a vasútnál. Az esti és levelező iskolákban sorra megszerezte a. tanítói, majd pedig a tanári képesítést is. — Amikor három esztendeje a feleségemmel átvettük az iskolát, volt olyan nyolcadikos tanuló, aki szótagolva olvasott — mondja Balogh Ferenc. Őri János, a juhászok vezetője így emlékezik: — A fiam most géplakatos szakmát tanul, még a régi iskolában járta a nyolcadikat. Az biztos, hogy szakmunkás- tanuló létére Is nagyon fel kellett kötnie a fehérneműt.... A „tanár bácsi” akkoriban még „nyitott* ablaknál” okította a tanyasi gyerekeket. Ez. mint kiderül, helyi kényszer szülte pedagógiai módszer volt. — Eleinte a hangerővel kellett figyelemre kényszeríteni a gyerekeket. — A horgolt függönyökkel díszített ablakokra mutat: — Jóideje halkan is szót értünk ... Az iskola huszonhat tanulója közül öt nyolcadikos. Mihez kezdenek, ha befejezik az általános iskolát? — A fiúk a gazdaságba men nek és géplakatos, asztalos szakmát tanulnak. Az egyik lány varrónő szeretne lenni, a másik, Kéri Anna, kereskedő, Pedig ő a gimnáziumban is megállná a helyét... Kéri Annuskának két dolgozatát is felolvasta Balogh Ferenc. Az egyik dolgozat levél, József Attila, Csoszogl bácsijának címezve. A másik arról szól, hogy a „karcsú, büszke oszlopok” porceláncsigáin kígyóié drótokon villanyáram érkezett az iskolába. Az ,,ösz- szetartás” szót ugyan külön írta, de a jelentését, a sző Igazi, emberi tartalmát nagyon jól ismeri Kéri Anna, püspöfcmagyalosj tanuló. Iskola-templom-lskola. Magyaloson láttam először egészen sötétszürkére festett falú templomot. A templomocska tornya bátortalanul közelít az éghez. Az egész épít mény alig magasabb, egy man- zardos fklusl fáznál. A régi is kola a templom mellett volt, az új jóval idébb, a két la> kott házhoz közel épült. Mint mondják: „mesebeli papjárás van mifelénk ..Ezt úgy kell érteni, hogy a vérségi pap csak nagyritkán kapaszkodik fel a magyalosi dombhátra. — Nem szívesen jön — mondják a tanyaiak. — Nehéz az út, meg aztán, a gyerekek mindjárt kinevetik, ha nagyon hihetetlen, amit mond .. — Tudja, ml nagyon jól érezzük itt magunkat — mondja a tanítónő. — A rokonok haragszanak ránk. Arról be szélnek, hogy ml „modem száműzetést” . vállaltunk. Nyáron azért ők is szívesen elnézegetik a kertek alatt járkáló szarvasokat. Az Iskola verandáján, a fehérre festett falon, két kapcsoló van. Az egyik a külső, homlokzati lámpához szolgál, a másik az üveges verandát belülről megvilágító égőt kapcsolja. , , v v é . — Ha a homlokzati világít — magyarázza Balogh Ferenc —, mindenki tudja, van áram, működik a televíziós készülék. A külső égő bevilágítja az egész tanyát... Egészen nyilvánvaló, hogy az a fény fogig Itt a magyalosi „tanár bácsit” és a feleségét, amelyet három éve mindennap ők is táplálnak. Kettejüknek hatvankét rokona él Budapesten. Pataki László Hosszú huzavona után az idén végre átadják a MÉK Salgótarjánban megépített 200 vagonos hűtő-tárolóját. A műszaki átvétel még tavaly megtörtént — ha nem Is a kitűzött határidőben —. azonban a kivitelezőknek olyan nagymértékű hiánypótlási munkát kellett elvégezni, hogy az átadást csak áprilisban lehet végrehajtani. A több mint 14 millió forintos beruházással épült hűtőtárolón több mint egymillió forint értékű hiánypótlást végeztek el. A korábban meg kezdett próbaüzemelés eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy az átadás idejéig minden rendben lesz. Az új korszerű raktár át adásával jelentősen javulnak a MÉK tárolási gondjai, amelyek sok gondot okoztak az ellátás folyamatosságában a múltban is. A salgótarjáni tárolóközpont kiépítésével egyidőben Dej táron is tovább fejlesztették a körzeti telephelyet. Saját erőből több mint háromszázezer forintot fordítottak egy vasvázas szín létesítésére, amellyel megkezdték a gön- gyoleg-telep kiépítését. Védnökséq ec?v játsxótérért Balassagyarmati fiatalok kezdeményezése Figyelemreméltó kezdeményezéssel állt elő a balassagyarmati városi KlSZ-bizott- ság ülésén Sági Antal, a Cserháti Állami Erdőgazdaság KlSZ-alapszervezetének titkára. Elmondta, hogy a város aa utóbbi években fejlődött, szépült, de a játszóterek állapota sok kívánnivalót hagy maga után. A városban levő négy általános iskolában tanuló úttörők, elsősorban a kisdobosok száma igen nagy. Bejelentette, hogy az erdőgazdaság alapszervezete védnökséget vállal egy. a város nyugati részében levő játszótér felett. Vállalták a felszerelések pótlását, karbantartását, és a felügyeletet is. Felhívással fordultak város valamennyi alapszervezetéhez, s kérték, hogy csatlakozzanak elhatározásukhoz. Hat évvel • ezelőtt alakult meg a szécsényi termelőszövetkezet építőbrigádja. A következő évben építési vállalkozássá lett, 1967-ben hu- szonkétmlllió forint értékű munkát végzett, az idén harmincmillió forintos terve van. Wolszky Géza, a vállalkozás műszaki vezetője szerint év végéig ez egészen biztos harmincötre emelkedik. Jövőre pedig negyvenmillióra. A műszaki vezető régi ismerős . — Hogyan jutott eszébe — kérdem —• hogy állami vállalatoknál ennyi eltöltött év után tsz-vállalkozáshoz áll...? Kis bajusakája alatt elmosolyodik. — Ezt már mások is kérdezték tőlem. De amikor elmondtam, hogy harmincöt— negyvenmilliónyit építünk, s ezt a takarító nénivgl együtt tizenhét főnyi műszaki-adminisztratív apparátussal, és kétszáznegyven főnyi munkáslétszámmal csináljuk, kezdtek másképpen beszélni. Van persze a dolognak szubjektív oldala is. Nem panaszkodhatott a fizetésemre, s ami ennél is fontosabb: én huszonöt éven keresztül kivitelező voltam. A tervező irodánál nagyon jól éreztem magamat, de a szivem mélyén megmaradtam kivitelezőnek. S itt végre azt is megtaláltam, amit másutt nem. Teljes önállóságot élvezek, s arra koncentrálhatok, amire voltaképpen minden építőnek összpontosítania kell: hogy kielégítsem megbízóink igényeit, és hogy az minél több hasznot hajtson a vállalkozásnak is. — Bemutatná ennek a vállalkozásnak a struktúráját? — Kérem. A vállalkozásnak van igazgatója, műszaki vezetője, főkönyvelője, Mindhármat a két- társult; anya- szövetkezet — a szécsényi és a karancssági — igazgató tanácsa nevezi ki. Ez a testület hagyja jóvá tervünket, ellenőrzi munkánkat, és felülvizsgálja mérlegünket. Az én célom, amikor a műszaki vezető tisztséget elvállaltam, az volt, hogy egy közepes kivitelező vállalatnak megfelelő szervezetet építsek ki. Jelenleg már van — a magasépítő építésvezetőségen kívül — egy mélyépítő és egy Az üvegipari Művek kétszázötven ifjúsági szocialista bri elsőségért. A vállalat tizenkét gyáregységének fiataljai köz gyárban dolgozó Szorcsik 1st van. Ocsovai János és Tóth nek. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Szorcsik István zászlót, és háromezer forint pénzjutalmat kapott padja versenyzett tavaly az ül a Salgótarjáni Öblösüveg- Imre bizonyult a legkülönb- brigádja oklevelet, vándor- (Koppány György felvétele) szerelőipari építésvezetőségünk. A jelenlegi kétszáznegyven főnyi munkáslétszámot háromszázra fejlesztjük Tervem, hogy fokozatosan erős salgótarjáni építésveze tőséget létesítsek. — Az anyagellátással hogy állnak? — Az új mechanizmus elvileg egyenlő feltételeket teremtett minden vállalat, vállalkozás számára. Az állami vállalatok előnye a kialakult kapcsolat az anyagipari és ellátó cégekkel. Ezt nekünk most kellett megteremteni De ma már az alapvető anyagok jó részét kiutalásra, diszpozícióval kapjuk. Alkalmaztunk egy rutinos anyagbeszerzőt, akinek állandó székhelye Budapest, S ami egyáltalán beszerezhető, azt előteremti. A mi, előnyünk? A nagyobb rugalmasság, mozgékonyság. Van saját homok - és sóderbányánk, kőbányánk. A mi építkezéseink nem ismerik, ml az anyaghiány. — Hallottam epés megjegyzéseket, hogy a vállalkozás sokkal többet fizet, mint az állami, tanácsi vállalatok. Ezzel elcsábítja más vállalatok munkásait. Ugyanakkor szociális ellátásban semmin sem nyújt. — Ez csak félig igaz. Először is senkit sem csábítunk. Ami a magasabb munkáskereseteket illeti, annak két összetevője van. Valamennyi munkahelyünkön — a salgótarjáni kisvendéglő-pressót kivéve — az érvényben levő építőipari normák figyelem- bevételével egyösszegű „alvállalkozói” megállapodási kötöttünk, és kötünk a munkára kijelölt brigádokkal. A megállapodásban szerepel a határidő, és az ezért kifizethető munkabér. Ha a brigád határidő előtt befejezi a munkát, hamarább kézhez kapja a teljes bérösszeget, el|; -vállalhat ^r»ás munkát.iSőtr' egyes munkahelyeken ■ - céK* prémiumot Is kitűztünk. A szécsényi Mikszáth Kálmán utcai útépítésre például belső tervezésünk szerint június tizenötödike a határidő. A brigádnak, ha a munkát május harmincegyedikére befejezi, személyenként ezer forint prémiumot fizetünk. Valószínűleg május közepére elkészülnek... — A többlet-jövedelem tehát jól nyomon követhető. Es a szociális ellátás...? — A2t sajnos „természetben” nem tudunk nyújtani, 6 ezt, aki nálunk munkára jelentkezik, mindenkivel közöljük. Ezzel szemben pénzben megtérítjük mindenkinek az étkezési hozzájárulást, a munkaruha- és szerszámkopást, ahol ez Indokolt, megtérítjük a szállás-, Illetve utazási költségeket, stb. A szociális ellátás pénzben való megváltása egyébként az érvényben levő törvények, rendelkezések értelmében történik, s az átlagosan 7— 8 százaléka a munkások átlagkeresetének. Amit elmondottam, azt egyébként a vállalkozás kollektív szerződése ts szabályozza — hiszen van kollektív szerződésünk —, amelyet a munkások nevében egy. a termelési tanácskozáson megválasztott öttagú képviselet Irt alá. Mert, ami nekem Is furcsa, hiszen harminc éve szervezett dolgozó . vagyok, nálunk nincs szakszervezet. Minden van: SZTK, nyugdíj, minden. Szakszervezet nincs Üj probléma, megoldásra vár... — Milyen perspektívát lát a vállalkozás előtt? — Az a véleményem, hogy a tervezett negyvenmillióé kapacitás a jelenlegi szervezet számára ideális, azt a mostani irányító apparátus is ellenőrzése alatt tarthatja. Hogy mit hoz a jövő? Arról kár volna előre beszélni. Most minden erőnkkel a határidők rövidítéséért, a kiváló minőségért küzdünk. Most kell megalapoznunk a vállalkozás hírnevét. S ugyanazt a befektetett tökét évente kétszer—háromszor akarjuk megforgatni. Hogy két—három, de legfeljebb négy éyen belül már ne szoruljunk a bankra. Saját forgóalappal akarunk dolgozni. — Említette, hogy erős salgótarjáni építésvezetőséget szerveznek. Konkurrilrsi akar? — Nemcsak itt, másutt la. Bs ml állni fogjuk" a Versenyt.- Mindenkinél gyorsabban, jobban, olcsóbban építünk. Beszélgetésünk a salgótaí- jáni Béke-telepen épülő fmsz-vendéglátó kombinát lábánál zajlott le. Három- milliós építési költségből étterem, eszpresszó, kiszolgáló létesítmények, körterasz, autóparkoló létesül itt. A munkát ez év februás végén kezdte meg a szécsényi tsz építési vállalkozás. Májusra befejezi ... Csizmadia Géza Fejlesztik az állattenyésztést Több gyapjú, tej és hízósertés A Somoskőújfalui Salgó- Megyvidék Termelőszövetkezetben az állattenyésztés fejlesztése, az állomány minőségének javítása,, a hozamok növelése szerepel a közeli meg a távlati tervek között is. Az adottságok — a nagykiterjedésű rétek, legelők — elsősorban a juhászat gyarapítását teszik lehetővé. A főállattenyésztő szerint most mintegy másfél ezres juhállománnyal rendelkezik a közös gazdaság. Azonban az állatszállások, a több mint 300 hold jóminőségű rét, legelőterület lehetővé teszi áz állomány megkétszerezését is. Ez természetesen csak a távolabbi célkitűzések között szerepel. De már az idei tervek is jelentős hozamnövelést „írnak elő”. A gyapjútermelés — többi mint 50 mázsa értékesítésével számol a közös gazdaság — félmillió forint bevételhez juttatja a szövetkezetieket. A tej- és juhgomolya- értékesítés ugyancsak több tízezer forintot jelent. Emellett mintegy félezer növendékbárányt értékesítenek, amelyért 200 ezer forintot kap » gazdaság. A másik jelentős állattenyésztési ág, a szarvasmarha- tenyésztés. A szövetkezetben már a múlt esztendőben í9 erőfeszítéseket tettek az állomány felújítására. Ezzel egyidőben tűzték célul a tejtermelés további növelését. Az idén már 2400 literes tehenenként! hozammal számolnak, a korábbi 1600—1700 literes tejtermeléssel szemben. A sertéstenyésztés fejlesztése ugyancsak az Idei tervek között szerepel. A somoskő- , újfalusiak — mint a termelőszövetkezetek többsége a megyében — bekapcsolódtak a sertésprogramba. A szüksége? takarmány biztosítása mellet! az idén 150 hízott sertést értékesítenek. A közös gazdaságban kihasználják azt a lehetőséget is, hogy közel vannak a városhoz. Növelik a meglevő kocalétszámot, hogy a hízott sertések mellett jószágokkal lássák el a háztáji és az egyéni gazdaságokat is. NOGRAD — 1968. április 7.} vasárnap 5
