Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

Fock Jenő rádió- és ív-nyilatkozata Fock Jeni, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den a rádióban és a televízió­ban beszélgetést folytatott a televízió riporterével időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről. Áz alábbiakban rövidít­ve ismertetjük a kérdésekei és Fock elvtárs válaszait. RIPORTER: szeretette] kö­szöntőm Fock elvtársat stú­diónkban. Szeretnék tájékoz­tatást kapni Öntől, többek kö­zött franciaországi látogatásá­nak eredményeiről, tapaszta­latairól. hiszen éppen Fock elvtórstól származik az a megállapítás, hogy e látoga­tás fordulópontot jelent a magyar—francia kapcsolatok történetében. VÁLASZ: A megállapítás ugyan nem tőlem származik, de emlékezetem szerint én is használtam ezt a kifejezést. A látogatásról a sajtó, a rádió, a televízió úgy tett említést, hogy az mérföldkövet jelent a két ország kapcsolatában, s vendéglátó házigazdáink szin­tén szívesen használták ezt a kifejezést. S bennem is kiala­kult ez a meggyőződés, — amit egyébként maga a meghívás ténye, hogy tudnillik szemé­lyemben először járt magyar miniszterelnök hivatalosan Párizsban, s a tárgyalások őszinte légköre is alátámasz­tott. A nemzetközi élet leg fontosabb kérdéseiben — vá­rakozásunknak megfelelően — egyetértünk a francia kor­mánnyal: például a vietnami agresszió, a közel-keleti hely­zet megítélésében azonos a két kormány álláspontja. RIPORTER: A tárgyalások őszinte légköre nyilván meg­könnyítette az eszmecserét olyan kérdésekről Is, amelyek­ben nem jött létre egyetértés? VÁLASZ: Igen. Ezek közül az európai béke és biztonság kérdését emelhetném ki. Egyetértve a lényeggel, már­mint az európai béke és biz­tonság megerősítésével, azon belül azonban a problémák megítélésében nem azonos a két kormány álláspontja. Pél­dául a német problémát ille­tően elég jelentős az eltérés közöttünk. Mi a saját véle­ményünket De Gaulle elnök­nél épp úgy mint Pompidou miniszterelnöknél, vagy Couve de Murvillenél tett látogatá­sunk alkalmával kifejtettük és a francia fél is megmagya­rázta a maga álláspontját. RIPORTER: Hogyan értéke­li Fock elvtárs látogatásának eredményeit? Milyen tervei vannak a magyar kormány­nak a kapcsolatok továbbfej­lesztésére? VÁLASZ: Politikai kapcso­lataink igen élénkek és őszin­ték a francia kormánnyal, s a mostani tárgyalás ezt to­vább szélesítette, bővítette, mélyítette. Az utóbbi évek­ben igen sok egyezményt kö­töttünk egymással és néhány egyezmény megkötésére a kö­zeljövőben is sor kerül majd. Igen jó az együttműködésünk az ENSZ-ben, az ENSZ sza­kosított szerveiben, valamint más nemzetközi szervezetek­ben és mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy ezt az együttműködést a továbbiak­ban még erősíteni kell. RIPORTER: Az ország köz­véleményét élénken foglalkoz­tatják a gazdasági mechaniz­mus bevezetésének első ta­pasztalatai. Hogyan értékeli a gazdasági reform indulását? VÁLASZ: Az első negyedév tapasztalatai jók. De meg kell néznünk, hogy miért. Szerin­tem azért, mert helyes mód­szerekkel, nagy türelemmel és a dolgozók iránti nagy biza­lommal dolgoztuk ki a re­formot. Nálunk hiába kérdezi valaki, hogy ki a reform aty­ja, vagy ki a reform anyja. Szerencsére erre senki nem tud — ha tisztességesen akar válaszolni — úgy felelni, hogy egy nevet megjelöl. A reform úgy készült, hogy az előző hét—nyolc év magyar tapasztalatait figyelembe vet­tük, elemeztük, mellé tettük v nemzetközi tapasztalatokat, 2 NÓGRÁD ­s ezek tükrében vizsgáltuk' meg. Mit kell a továbbiakban tennünk: és így háromévi tü­relmes munkával, sok vitával, — nyíltszíni vitával —, s ezek­ben sok ellentét összecsapása útján dolgoztuk ki a reformot. Mindvégig Igényt tartottunk arra, hogy a bevezetéskor már tíz- és százezrek legyenek, akik támogatni akarják ezt a re­formot; igényt tartottunk arra. hogy a közvetlenül érintett vezetők és szakemberek ért­sék a reformot, annak minden összefüggését; igényt tartot­tunk arra, hogy a széles köz­vélemény, ha lehet a legtelje­sebb nyugalommal és biza­lommal várja a reform beve­zetését. örülök annak, hogy ez így történt, s ennek eredménye­ként mondhatjuk az első ne­gyedévben, hogy a gazdasági élet egyetlen területén sem volt visszaesés, sőt, minden je­lentős iparág többet termelt, mint a múlt év azonos idősza­kában. Az egész magyar ipar kereken 7 százalékkal többet termelt. Az értékesítés a ter­meléshez viszonyítva — ha nem is jelentősen, de kedve­zőbb volt, mint tavaly ilyen­kor, a lakosság pénzjövedelme körülbelül 9 százalékkal nőtt, ha figyelembe vesszük a két­százalékos árszínvonal-csökke­nést, — kereken 6 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint tavaly az első negyed­esztendőben. A lakosságnak a gazdasági mechanizmus rendszere iránti, de főleg a ml szocialista rend­szerünkbe vetett bizalmát mu­tatja, hogy a takarékbetét-állo­mány jobban nőtt, mint ta­valy — több mint két és fél milliárd forinttal emelkedett — és Jelenleg meghaladja a 27 milliárd forintot. Talán egyesek hibának tart­ják, hogy mi a múlt évben igen sokat beszéltünk arról, hogy nem lesz munkanélküli­ség, és nem lesz jelentős ár­emelkedés a reform hatására, és főleg nem lesz infláció. Én azt hiszem, helyes volt, hogy ezt hangsúlyoztuk, hogy ezt a fontos politikai szempontot te­kintettük elsődlegesnek. Ugyanakkor az a véleményem, hogy magukat a vállalatokat túlzottan „megnyugtattuk”. Helyes volt, hogy különféle biztonsági szelepeket építet­tünk be a reformba, az előbb említett két politikai cél alá­támasztására Is. De a tapasz­talatok szerint a vállalatoknál nincs elég mozgás annak ér­dekében, hogy megfelelő mun­kaerő-áramlás legyen. Én azt várom, hogy egészséges mun­kaerő-áramlás indul meg olyan termékek gyártásának a növe­lésére, amelyek gazdaságosak, hazai és exportpiacon kitűnően elhelyezhetők. Várom, megin­dul egy olyan folyamat az üzemekben, iparágakban, hogy azoknak a gyártmányoknak az előállítását, ahol nyilvánvaló­an nem vagyunk versenyképe­sek, abbahagyják, s helyettük a gazdaságosabb termékeket futtatják ' fel. Ez a folyamat még nem indult meg, vagy csak alig lehet ilyet tapasztal­ni. Természetesen magamat is nyugtatom és másoknak is azt mondom, hogy legyünk egy kis türelemmel, mert meggyőző­désem, hogy a gazdasági me­chanizmus úgynevezett köz- gazdasági emelői ebben az irányban hatnak. Ha úgy tennék fel a kér­dést; az első negyedév után a gazdasági mechanizmus előírá­saiban valami jelentős válto­zást kell-e végrehajtani, hatá­rozottan azt mondanám: nem. Nem szabad semmiféle admi­nisztratív intézkedést hoznunk. Lehet, hogy egy fél év, vagy egy év múlva kell majd va­lamit változtatnunk, de az egész rendszer — úgy érzem — mint összefüggő, egységes va­lami, jól sikerült. RIPORTER: Az üzemi de­mokrácia és az egyszemélyi felelős vezetés gyakorlatának összeegyeztetésében még na­gyon sok a tanácstalanság, az értetlenség, sőt, a konfliktus is. Mi az ön tapasztalata? VÁLASZ: Én sajnos, mióta miniszterelnök vagyok, sokkal kevesebbet tudok üzemekbe járni, mint régebben, de ne­i. április 24., szerda kém is az a benyomásom, hogy az üzemi vezetők nem tudnak még megfelelően élni a rájuk bízott Jogokkal és ha­táskörrel, és az üzemi kollektí­vák és az üzemi szakszerveze­ti szervek sem szoktak még eléggé hozzá ahhoz, hogy a rá­juk bízott hatáskörben meg­felelően el tudjanak járni. Ebbe még úgy látszik beleken tanulniuk, nem kétséges, hogy bele fognak tanulni. Nagy Je­lentőségűnek tartom a refor­mot olyan szempontból, hogy a bekövetkezhető súrlódásokat is az üzemben kell megolda­ni, akármilyen súrlódás volt, legtöbbször a minisztériumo­kig, sőt a Minisztertanács és a SZOT szintjéig jutottak ezek az üzemi problémák. Egyébként a kérdéseket jo­gilag teljesen elrendezi a Munka Törvénykönyve általá­nosságban és az üzemek adott­ságainak megfelelően, az üze­mek által létrehozott és alá­irt, elfogadott kollektív szerző­dés. RIPORTER: A jelen után beszéljünk a jövőről: ho! tar­tunk a távlati tervezésben, a következő ötéves terv előkészí­tésében? VÁLÁSI: Most természete­sen elsősorban az ez évi terv megfelelő, jó teljesftését tart­juk fő feladatunknak, a re­form érvényre juttatását, az 1969-es terv előkészítését, de már folyamatban van a kö­vetkező ötéves terv, sőt a következő 15 éves terv el­készítése. Ez a kettő pár­huzamosan történik. A 15 éves tervet készitő 8 szak- bizottság munkája során igénybe veszi tudományos ku­tatóintézeteink, tervező in­tézeteink segítségét, s tevé- kenyeségükről ■ tájékoztatják a kormányt, amely majd vég­ső soron dönt ezekben a kér­désekben. RIPORTER: Hogyan ala­kulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink, különös tekin­tettel a KGST-re? VÁLASZ: Gazdaságpoliti­kánknak az az alapvető vo­nása, hogy Magyarország és a szocialista országok egymás közti gazdasági viszonya, együttműködése az alapja egész népgazdaságunk to­vábbfejlődésének — a reform hatására sem változik. A következő ötéves, sőt ttzen- ötéves tervidőszakban is kül­kereskedelmünk egyharmada a Szovjetunióval, egyharma­da a többi szocialista ország­gal és egyharmada a nem szocialista országokkal fog lebonyolódni. A szocialista országokkal eddig folytatott terv-konzultációk alapján úgy látom, partnereink is körül­belül ezzel számolnak. Fock Jenő ezután az együtt­működés formáinak fejleszté­séről beszélt, kifejtette: Ezt tekintjük a jobb együtt­működés alapjának. Közös vállalkozások, esetleg közös vállalatok létrehozásában Is hajlandók vagyunk részt ven­ni, két—három oldalúan, vagy a KGST összes országaival. A műszaki együttműködés­nek is vannak olyan for­mál. amelyek sajnos az együttműködésünkben még kevéssé érvényesülnek. Az együttműködés fejlődésének oda kell vezetnie, hogy a kölcsönös külkereskedelmi forgalom a termelésnél gyor­sabban növekedjék. A Szov­jetunióban és Magyarorszá­gon az ipari termelés növe­kedése az idén egyaránt 6— 8 százalék. . Ugyanakkor a két ország közötti külkeres­kedelmi forgalom 20 száza­lékkal bővül. F,bb««i szere- ne van az együttműködés új formáinak. Elsősorban természetesen a KGST országokban kívánjuk alkalmazni az együttműködés úl formált, de jónak tart­juk arra is. hogy a nem KGST országokban és nem szocialista országokban alkal­mazzuk. A szocialista országok, a KGST országok együttműkö­dése eddig Is igen sok ered­ményt hozott. Igen jelen­tős a Barátság olajvezeték, a Béke villamos vezeték, a közös bank, a közös vagon­park vaev az Tn+ermetalo megjavítása. De például az új, fejlődő ipari ágazatok­ban, mondjuk a mŰszál- gyártésban miért nem tudjuk ml a közös hangot megta­lálni? Külön-külön vásárol­juk meg és vásároltuk meg például nyugati országoktól a polietilén-gyártáshoz való gépi berendezést. Ha ezt a kapacitást egy országban lét­rehoztuk volna, s a többi országot kielégítjük, akkor egy tonna polietilén talán fele annyiba kerül, mint ilyen szétszórt kapacitásokkal. A fejlődő országokkal kap­csolatban Is új utakat kell keresni. RIPORTER: A KGST-hez tartozó országok gazdasági együttműködését nem nehe­zíti-e az, hogy a baráti or­szágok gazdasági mechaniz­musai között lényeges kü­lönbségek vannak? VÁLASZ: A gazdasági re­formmal minden szocialista ország, helyesebben minden KGST-ország foglalkozik. Tér. mészetesen mindegyik a ma­ga sajátosságait veszi figye­lembe. Néhány alapgondolat köztudottan azonos, de nincs két ország, amelyikről azt mondhatnánk, hogy Ugyan­úgy csinálja, mint a másik ország. A gazdaságirányítás új rendje távlatilag feltétlenül segíteni fogja az együttmű­ködést Jelenleg azonban va­lóban vigyáznunk kell arra. hogy az eltésérek ne okozza­nak zavarokat. A televízió riportere ezután Cemlk elvtársnak a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének a rádió­ban és televízióban a közeli napokban elhangzott Intertú- Iával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A riporternek válaszolva Fock elvtárs többi között ki­fejtette, hogy az interjú ter­mészetesen nem válaszolhatott az emberekben felvetődő min­den kérdésre, de a legfonto­sabbakra választ adott. Fejte­getését így folytatta: Azokhoz a várható pozitív eredményekhez, amelyekről Cernlk elvtárs Is szólt, a magyar kormány nevében is természetesen sok sikert kívá­nok Csehszlovákia dolgozó né­pének, a csehszlovák pártnak, a csehszlovák kormánynak. Az interjúból külön kiemel­ném és szó szerint idézném Cemlk elvtárs szavalt: „Né­pünk jól emlékszik arra. hogy a második világháború után kitől kapta a szabadságot. Ba­rátságunk a Szovjetunióval és szövetségünk a szocialista országokkal nemcsak értelmi, hanem érzelmi kérdés is.” Fock elvtárs ezt követően a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatok, a szocialista orszá­gok közötti barátság fontossá­gáról beszélt, majd az inter­jú befejezéseképpen a követ­kezőket mondotta: Ami minket Magyarországot illet, úgy érzem, egyenes úton haladunk: politikánkat, ame­lyet a IX. kongresszuson el­határoztunk, a továbbiakban is folytatjuk. Gazdaságpoliti­kánk — meggyőződésem sze­rint helyes, megfelelő adott­ságainknak, a nemzetközi helyzetnek. A reformot oko­san, nyugodtan és becsülettel végrehajtjuk és a magyar nép biztos lehet saját jövőjében, boldogulásában. Bizhat a pártban, a kormányban és úgy érzem, talán nem sze­rénytelen a megjegyzés, hogy a párt és a kormány 11 éves működésével rá is szolgait er­re a bizalomra. Még ha kérni lehet valamit a rádión, a televízión keresz­tül az ország lakosságától, én azt kérném, hogy abban a szellemben, ahogy három na­pon keresztül a Hazafias Népfront kongresszusa ta­nácskozott, minden alkalom­mal minden fórumot — és ilyen fórum nem kevés van Magyarországon — használ­janak fel arra, hogy ha úgy látják, hogy az adott szótól eltér az, amit cselekszünk, akár a legfelsőbb szinten, akár lentebb! szinteken, te­gyék szóvá, mert úgy tudunk rajta segíteni és javítani. Ne­künk elhatározott szándékunk a demokratikus légkör to­vábbi erőteljes fejlesztése és ehhez a lakosság széles réte­geinek állandóan segítséget, ösztönzést kell adniok. Á szolidaritás napja Április 24-én évről évre megállunk egy pillanat­ra, hogy gondolatban azokkal legyünk, akik Idegen, imperialista uralom Jármát nyögik. Hivatalosan — hisz’ a DÍVSZ kezdeményezte — a gyarmati Ifjúság napja ez, de az együttérzés nemcsak a fiataloké. Századunk visszavonhatatlanul a gyarmati rend­szer széthullásának időszaka A szántok könyörtelen tárgyilagossággal tükrözik ezt. Fél évszázaddal ezelőtt Földünk népességének hatvan százaléka élt gyarmati sorban «— ma csupán egy százaléka. Ne feledjük azonban, hogy a százalékok mögött emberi sorsok, szenvedések húzódnak meg. Ezért. — bár a százalékok zsugorodása a világ változását tanúsítja, — nem nyu­godhatunk, amíg akár egyetlen földlakó is a legalap­vetőbb emberi jogoktól megfosztottan él Ezen a napon nemcsak azokra gondolunk, akik Rhodesiában. Dél-Afrlkában. a portugál gyarmatokon küzdenek felszabadulásukért. Együtt vagyunk mind­azokkal. akik szerte a világon harcba szálltak az im­perializmus régi és új gyarmatosító politikájával, nemzeti függetlenségükért. Elsősorban is a hős viet­nami néppel, amely a világ legnagyobb imperialista hatalmával dacol, hogy megvédje jogút saját sorsá­nak irányítására. Április 24-e a szolidaritás ünnepe. Bizton hisszük, hogy együttérzésünk és támogatásunk új erőt önt az antlimperiallsta küzdelem harcosaiba, s hozzájárul végső győzelmükhöz (S.) Prágába érkezeti Todor Zsivkov és kisérefe PRÁGA Kedden délelőtt különrepü- lőgépen Prágába érkezett Tó­dor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a miniszterta­nács elnökének vezetésével a Bolgár Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége. A küldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bi­zottságának első titkára. Old- rlch Cernik miniszterelnök, va­lamint más párt- és állami vezetők fogadták. A NATO a görög junta támasza LONDON A londoni rádió a görög junta egyéves uralmának év­fordulója alkalmából interjút készített az athéni katonai diktatúra kormányfőjével, Pa- padopulosz ezredessel. Papa- dopulosz kijelentette. hogy a választásokra Görögország­ban „csak akkor kerülhet sor, ha a forradalom (a katonai diktatúra) elérte célját. Ez pedig évekig eltarthat”. Ugyancsak az évforduló al­kalmából nyilatkozott a lon­doni rádiónak Helen Vlachos és Andreas Papandreu. Mind­ketten arra szólították fel a nyugati hatalmakat, hogy szüntessék be a fegyverszállí­tásokat a görög katonai dikta­túrának. Vlachos szavai sze­rint ma Görögországban tulaj­donképpen „NATO-dlktatúra uralkodik”, tekintettel arra, hogy Görögország, mint NATO-tag kapja azokat a fegyvereket, amelyek a Junta- kormány hatalmát fenntart­ják. Papandreu kijelentette, hogy a junta három hónap alatt megbukna, ha a nyugati hatalmak valóban alkalmaz­nék azokat az elveket, ame­lyeket Görögországgal kap­csolatban hangoztatnak. Ellenőriz az ENSZ * NÉW YORK külön ENSZ-megbízott ellen­Az ENSZ-főtitkárság közié- őrizze az Izrael által megszállt se szerint Izrael, Jordánia, az arab területeken az izraeli BAK és Szíria hozzájárult hatóságoknak az arab lakos- U Thant javaslatához, hogy Sággal szembeni bánásmódját. II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: *.20: Két versenymű. — 8.35: Or­vosi tanácsok. — 9.00: Robe Gáspár Ernő népi ze­nekara játszik. Nyíri Erzsébet énekel. — 9.34: Egy ú.| tudományág: a molekuláris biológia. — 10.10: Ka­marazene. — 11.30: A Szabó család. — 12.15: Tánc­zenei koktél. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A budapesti színházak műsora. — 13.06: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.21: Grace Bumbry és Tito Gobbi énekel. — 13.58: Horváth Lajos népi zenekara Játszik. — 14.18: Nőkről nőknek. — 14.40: Kőruspődium. — 15.15: Iskolarádíö, — 15.55: Zongoramüvek. — 16.23: öreg az éj, a reggel közeleg----- — 16.56: Hallgatóink figyel­m ébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Szentimen­tális történet. — 18.08: Korunk világszemléletének ko­vácsa. — 18.23: Népdalcsokor — 19.29: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.30: A vén Cigány. — 19.35: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus zenekarának Mozart hang­versenye. — Kb.: 20.15: Koczkás Sándor könyvszemlé­je. — Kb.: 21.35: Könnyűzene. — 22.20: „A Jazz vilá­ga” melléklete. — 23.10: Századunk zenéjéből. PETŐFI RADIO: 10.00: A lepecsételt asszony. — 10.40: A rabok. — 11.00: Mindenki kedvéret — 13.02: Köny­nyűzenei hiradő. — 13.47: vízállásjelentés. — 14.00: Ket­tőtől — hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Harsányt Béla táncdalalból. — 18.20: Kari Bohra vezényel. — 18.29; Az urbanizáció és az ember. — 19.44: Vujicsics: Alföldi képek. — 19.54: Jó éjszakát, gye­rekek. — 20.30: Tartuffe. Mellére komédiájának rádiő- változata. — 22.03: Cj felvételeinkből. _ 22.24: Horváth Dudás József népi zenekara játszik, • A TELEVÍZIÓ MŰSORA; 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Művészet a nagyvilágban. — 18.30: Show-hlvatal. .. — 19.20: Esti mese. — 19.35: Csak va­sárnap. — 19.55: Szünet. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Az aranykesztyű lovagjai. TV-film. IV. rész. — 21.30: Heidelberg: diákok. — 21.45: Kék fény. Szélhámosok, csalók és egyéb vagányok. — 23.25: TV-Híradó — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 18.20; A ke- let-szlovikiai kerület életéből. — 19.30: Dalok. — 19.10: A Manchester United—Real Madrid EK labdarúgó-mér­kőzés közvetítése. — 22.00: TV-Hiradó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents