Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-24 / 95. szám
Huszonötmilliós terv gépjavításból Készülnek a nyárra a pásztói gépjavítónál Huszonötmillió forintos tervet kapott erre az évre a Pásztói Gépjavító Állomás. A pásztóiak hasonlóan a megye többi állomásához tavaly ben a hónapban — április végéig — a szalag dolgozói átalakítanak még 10—12 lánctalpas gépet. A magyar gyártmányú lánctalpas traktorok eredményesen gazdálkodtak, s elhasználódott motorja heigyekeztek alapot teremteni az idei gazdálkodáshoz. Az idei év azonban nem kezdődött gondtalanul, mint a korábbiak. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés, a gépjavító állomások szervezeti működésében történt változás nem ment a legsimábban. A téli gépjavítások még különösebb zökkenők nélkül „leszaladtak”, a sok kijavított univerzális traktor és pótkocsi mellett különösen eredményesen dolgozott a DT-szalag kollektívája. A Pásztói Gépjavító Állomás az egyik olyan javító bázis, ahol a lánctalpas DT-traktorokat javítják. Az eltelt idényben eddig már 32 főjavított lánctalpas traktor hagyta el az állomást. Eblyére erősebb, szovjet gyártmányú motorokat építenek be. Az év elején az okozta a legnagyobb gondot, hogy ezen a javító állomáson sem volt elegendő munka. A termelő- szövetkezetek tartózkodása azonban feloldódott, s már folyik a készülődés a nyáron szükséges gépek javítására. A szerződött közö6 gazdaságok már szállítják a javítandó kombájnokat, aratógépeket. Az állomáson előbb a termelőszövetkezetek gépeit javítják ki, majd azt a 16 kombájnt, amelyek még a gépjavító állomás tulajdonában vannak. Az előzetes tervek szerint a termelő- szövetkezeteknek egyelőre 6 kombájnt és 6 aratógépet kell kijavítani. A dolgozók és a gépjavító vezetői, szakgárdájelentkező igények kielégítésére is. Biztató munkaütem alakult ki a nemrégiben felépült, korszerű technológiával működő hűtőjavító üzemben is. A különböző műszaki intézkedések következtében sokat javult a munka minősége, mind kevesebb reklamáció érkezik. Az üzem vezetői és dolgozói elhatározták, hogy a minőségi kifogásokat még eredményesebb, gondosabb munkával csökkentik. Az üzemből jelenleg 100 különböző típusú, kijavított hűtőt szállítanak el a megrendelők. A Pásztói Gépjavító Állomás dolgozóitól jelentős erőfeszítést kíván az éves tervnek,, a kötelezően előírt több mint egymillió forintos abszolút nyereségnek a teljesítése. Nagyobb szervezettséget, szaktudást követelnek az előttük álló munkák. A szaktudás növelése érdekében rövidesen házi tanfolyamokat ja azonban felkészült a később indítanak a dolgozók számára. Felháborodtak az asszonyok Hitet a törzsvendégeknek, jegyet mi az itatbotlosnak Pelyhe Mihályt és feleségét két évvel ezelőtt alkalmazta a karancslapujtői fogyasztási szövetkezet a helyi italbolt vezetőjeként. Az első évben jól végezték munkájukat, mindenki elégedett volt velük. A későbbiekben azonban felmerült a gyanú, hogy egyes vendégeket hitelben is hajlandók kiszolgálni, holott ezt a törvény tiltja. A faluban egyre több családanya panaszolta, hogy férje — annak ellenére, hogy nincs pénz nála — lerészegedve jár haza. Arra nem gondolhattak, hogy kölcsönpénzből isznak, mert a notórius alkoholisták aligha jutnak rendszeresen kölcsönhöz. Ki is adna nekik? A panaszok eljutottak a szövetkezet vezetőségéhez is. Ezek alapján a kereskedelmi osztály vezetője és a felügyelő bizottság elnöke szigorú vizsgálatot tartott az italboltban. A vizsgálat nem volt eredménytelen: megtalálták a gondosan elrejtett füzetet, amelybe Pelyhéék a hiteleket beírták. Egy év alatt több mint 18 ezer forintra rúgott ez az ősz- szeg. Pelyhe Mihály azzal védekezett, hogy a hitelezéssel is a forgalmat akarta emelni. A szövetkezet vezetősége azonban a védekezést nem fogadta el, március végén Pelyhe Mihályt állásából fegyelmi úton elbocsátotta. Rendezik a balassagyarmati kórház környékét Balassagyarmaton fokozatosan rendezik a kórház környékét. Mint ismeretes, itt épül az új SZTK rendelőintézet. A déli részen új lakóházakat építettek. Az intézet bejáratával szemben már üzemel a modem élelmiszer-bolt. A következő lépés a régi, korszerűtlen büfé lebontása és helyébe új építése. A városi tanács végrehajtó bizottsága már meghozta a határozatot az új büfé építésére. A tervek szerint még az idén kellett volna felépíteni. A Vendéglátóipari Vállalat vezetőivel történt megbeszélés után azonban úgy határoztak, hogy a jövő évben építik fel. Ugyanis ezt megelőzőleg a belvárosban egy zenés eszpresszót létesítenek. Miután ez elkészült, sor kerül a kórházat ellátó létesítményre is. Magas áron, üres szoba... Vendég voltam a balassagyarmati Ipoly Szállóban. Nem panaszkodhatom, a fogadtatás kedves és barátságos volt Egyágyas szobát nem kaptam, kétágyasban töltöttem az éjszakát. Közölték velem, amennyiben nem lesz társam, akkor is a kétágyas tarifát, 80 forintot kell fizetnem. Később megtudtam, mióta felcsapták a szoba árát — 26 forintról 40-re — megcsappant az igénylők száma. Az áremeléssel együtt nem emelkedett a szobák kulturáltsága. Felszerelésük, berendezésük ugyanolyan szegényes és túlzsúfolt, mint volt. Az ablakon nincsenek függönyök, a mosdó felét eltakarják a bútorok, nincs központi világítás, az asztali lámpa kapcsolója használhatatlan, a meleg vizet nem ismerik, a sötétítő függöny ugyancsak hiánycikk. Nem csoda, ha a városba érkező idegenek csak akkor jönnek, ha már magánházaknál nem tudnak szállást találni. Az Árszabályozási és Termékforgalmazás című kiadványban a belkereskedelmi miniszter lehetővé teszi, hogy a vállalat igazgatója olcsóbb árakat is megszabhat, amennyiben erre ösztönzik a körülmények, a szálloda kihasználtságának fokozása. A másik, dolog: a rendelkezés szó szerint azt írja elő: a kétágyas szoba igénybevétele esetén egy személynek is fel lehet számolni, a két ágyért járó díjat. A vállalati körlevélben viszont a lehet szócskát kell -re javították át. A harmadik dolog: az igények többsége egyszobásra irányul, ugyanakkor a pihenést szolgáló 22 szoba között alig van egyágyas. A szálloda vezetője szerint, ha leszállítanák az árakat, jelentősen javítani tudnák a szálloda kihasználtságát. Érdemes ezen elgondolkodni a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek. Vá- lasztaniok kell: magas áron üres szoba, vagy alacsonyabb áron telt ház. Elmondta: Maczonkai Károly, a megyei tanács áriigyi főelőadója Tavasz a téglagyárakban A tégla és általában a fala- tettünk, amit ugyancsak járat- még jobb eredményt akarnak zóanyag keresett cikk az utób- ni kellett. Ezt a gépet a Jász- bi időben. Az égetési szezont berényi Aprítógépgyár készí- évről évre meghosszabbítják, tette. Igen jelentős minőség- a nyersgyártásba azonban az javulást érünk el vele, mert elérni és ehhez a kezdet biztató. időjárás Í6 beleszól. Hogyan sikerült az idei rajt? Erre kerestünk választ megyénk három téglagyárában. Ipolytarnócon — Indulási tervünk április l-re szólt, de március 27-én már próbaüzemet tartottunk szemcséjű lesz az apróbb agyag. A bányához tavaly kaptunk egy MTZ—35-ös gépet. Nyolc ember munkáját végzi el. Érkezett két újabb Diesel-kuli is. Most már hat ilyen van. Szécsényben Gacsal Bálint irodavezetővel beszélgetünk. Ez a téglagyár tavaly gondokkal küzdött. Év közben összeroskadt a kemence, teljes átépítése hosszú időt vett igénybe. A kiesés jelentős részét pótolták Ez azt jelenti, hogy az anyag- — igaz novemberben is gyármozgatás legnagyobb részét tották a nyerstéglát, de önköltgépesítettük. A villamosítást Imre Jánosné lerakóbrigádja szaporán „termeli” lyákat a mag— újságolja Kocsárdi Ferenc rövidesen befejezi a hevesi gyárvezető, majd így folytatja: MEGYEVILL. Háromezer négyzetméterrel növeltük a — A próbaüzem fontos volt szabad szárító területet. Ké- a téli nagyjavítás után. Egy szül az üzemi fürdő és öltöző, új sima hengerpárt is beépínéni„h&lesódijt“ A szövetkezet borjúnevelő- a borjúnevelőben szinte kije, vagy ahogy Géczi Gyuláné nosan ügyelnek a tisztaságnevezi, a „bölcsőde" ott áll ra. A falakat rendszeresen a falu szélén a majorban, A körülmeszelik, a jószágok tiszta, fehérre meszelt szállá- tiszták, gondozottak. Itatni son, majd száz jószágot lát el őket hófehér köpenyben men- két asszony. Hajnalban kel- nek az asszonyok. Gondos- nek, rendet raknak a ne- ságukért sok dicséretet kap- velőben, tisztára sikálják a tak már az elnöktől, de a borjakat és csak azután jö- messzebbről jött Látogatók- hét az itatás. Este aztán új- tói is. Mert a Diósjenőre árra kezdik az egészet. Dél- kező vendégeknek soha nem előtt meg délután szabadul- mulasztják el megmutatni a nak el egy kevés ideig az ál- borjúnevelőt, Géczi néni „böl- latoktól. Akkor végzik ott- csődéjét”. Ezért aztán rög- honi dolgukat. tön fricskát dob annak, aki Egy ilyen szűkre szabott jó vagy rosszindulattal esik- Pihenő közben történt hogy landozni próbálja a munká- ^ Q mo Géczi Gyulane beszaladt a ja miatt. Meg az matol sem uWbb JfiJ6 forintot vltt faluba, a boltba. Gumtcstz- tűrte el a megjegyzést. mában, munkaköpenyben _ 3jiót azt megérzed. m ent, ahogy a nevelő körül oe amikor a fizetést hozom dolgozott. Már éppen ráké- akkor nem szaglászol a terült a sor, amikor mellette vegébe — dohogott. — Pénz elfintorította az orrát egy meg csak akkor van, ha asszony. dolgozik az ember... — Micsoda illatok! Bizony, ez így igaz. AmiA fizetési feltételek rendkívül kedvezőek. A bizonyság, hogy a jószágok szépen gyarapodnak. Az állomány gyakran változik. A növendékeket, amelyek „kinőtték” a borjúnevelőt, viszik a hizlaldába. A jobbakkal meg a tehénállományt gyarapítják. A nevelőbe újabb borjak jönnek. A szövetkezet megveszi az állatokat a faluból, a háztáji gazdaságokból is. így aztán az asszonyoknak mindig van munkájuk is, pénzük is. Havonta 1500— 1600 forintot keresnek. Géforintot haza. Ez azonban még nem a teljes kereset, a pénz 20 százaléka tartalék, Azt csak az esztendő végén fizetik ki a tagoknak. — Tavaly több mint 60 forintot ért a norma, ami a Több sem kellett Géczi kor a "két asszonyra bízták Ennvit^Voha ^nem6 n-ettek Gyulánénak. Egy szemvilla- . a borjakat, a szövetkezet ve- lyit soha nem H~etteK nás nem több, máris kész zetöi azt mondták: kereshetnek, ha elvégzik mindnem woo, maris volt a válasszal. — Tudja — fordult a ke- nyeskedő asszony felé — bölcsődevezető vagyok. A gyerekekhez csak tisztán nyúlhatok. Mosom is a kezem mindenféle szappannal. Ezeket az illatokat érzi most is... A boltban sokan ismerték őt, s ezért aztán valamennyien nagyot nevettek. Tudták, mindebből az az igaz, hogy azokat a tennivalókat, amelyeket ők szabnak. Az asz- szonyok eddig még mindig megfeleltek a kívánalmaknak, így aztán fizetség is megvan. nálunk a szövetkezetben... Négyezer forintot kaptam még a zárszámadáskor én is — magyaráz készségesen Géczi néni. Fürge, fiatalos a mozgása, beszéde is. Pedig már nem tartozik a fiatalasszonyok kö_ Egy—egy borjú után zé- Ötvenkilenc éves. Ez a 15 forintot kapunk. Ez a mostani esztendő meg éppen a gondozásért jár. A súlygyara- tizennyolcadik a sorban. Az- podást külön számolják. Min- óta dot.nozik a diósjenöi szódén kiló még 1,30 forintot vetkezetben. hoz — sorolta Géczi néni. Vincze Istvánná 6égük mégis kedvezőtlenül alakult. Emiatt csak 10 nap nyereségrészesedés jutott a szécsényi téglagyári dolgozóknak. — Az idén tizenhárom és fél milliós nyersgyártási tervet kaptunk. Teljesítéséhez március 18-án már hozzá is kezdtünk, de sajnos, az április eleji fagyok egynapi termelésre való nyerstéglát tönkretettek — újságolja az iroda vezetője. — Pedig le is álltunk délután, hogy egészen friss téglát ne találjon a fagy. A kár ellenére időarányosan meg lesz az e havi tervünk. Két műszakban dolgozunk. Az út is megjavult, a szállításokat is pótolni tudjuk. A bányamunkát teljesen gép végzi és az előkészített anyag minősége is jó. Egyébként ennél az üzemnél is tökéletesítették a villamos hálózatot, központi irányító terem létesült és készülnek az üzemi fürdő korszerűsítésére. Ludányhalásziban — A télen üzem közben fél kemencénket átépítettük, 12 kamrát újítottunk fel, emiatt az idén egymillióval több téglát tudunk égetni — fogad Tözsér István ludányhalászi gyárvezető. — Jól sikerült a rajt. Az első negyedév végéig több mint kilencszázezer nyerstéglát készítettünk. Ennyit egyébként márciusban még soha nem gyártottunk. Az emberek munkakedve jó, ehhez hozzájárult a huszonhat napi nyereségrészesedés is. — A bányában ősszel és télen 32 ezer köbméter agyagot előkészítettünk robbantással. Az ilyen anyagból könnyebben dolgozunk. Szerencsénkre elemi fagykárunk nem volt — legalábbis említésre méltó nem, így időarányosan százezres többletről beszélhetünk. — Beépítettünk a nagyjavía kút létesítésével pedig az ivóvíz-ellátás is megoldódik. — A létszámot harminc fővel növeltük. Idén egész éven át két műszakban dolgozunk és a tavalyi hat és fél milliós nyersgyártási tervvel szemben több mint 9 millió kétszázezer nyerstéglát gyártunk. . A kemence egész évi folya- 'dejenegy nyersszallító , kocsivontato berendezést. Ez matos munkáját biztosítani létszám és nzikai erö megta. akarjuk zető. mondja a gyárveA rakodótéren serény munka folyik. Imre Jánosné női lerakóbrigádja szaporán „termeli” a nyerstégla-máglyákat. A munkakedv mindekarítását jelenti. Sajnos, a kihordás még ma is a legnehezebb munka. Jól keresnek vele az emberek, de az igény- bevétel is nagy. — Tavaly az elsők között végeztünk a vállalat téglanütt jó, s ezt, fokozta, hogy gyárai között folyó verseny- legutóbb — a gyár történeté- ben. Az idén is szeretnénk ben először — 26 napi kere- megtartani ezt a szintet. Va- setnek megfelelő nyereségré- lószínű sikerül is — fejezte szesedést oszthattak. Az idén be Tözsér István. Költők9 írók vendégségben A Balassi Bálint könyvtár Az irodalmi eseményre pén- és a megyei művelődési ház teken este 6 órakor kerül sor, az utóbbi időben közös akció- s az érdeklődésre jellemző, ként szervezi az író-olvasó ta- hogy az irodalombarátok a lálkozókat. Az összefogás könyvesboltban már minden eredményeként megnőtt a fellelhető Szakonyi-művet rendezvények látogatottsága; megvásároltak, s a könyvtári az irodalombarátok mozgósí- kölcsönző polcokról is elfogy- tása új lehetőségekkel bő- tak az író kötetei. Egyébként a könyvtár és a A megyei könyvtár és a művelődési ház író-olvasó ta- megyei művelődési ház leg- lálkozóínak további program- közelebb Szakonyi Károly jaként május 30-án Fekete részvételével rendez író-olva- Gyula, szeptemberben pedig só találkozót Salgótarjánban, Sánta Ferenc látogat Salgó- a könyvtár olvasótermében, tarjánba. NÓGRÁD — 1968. április 24., szerda
