Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
Itt született Lenin Mottó: Kilencvennyolc éve. 1870. április 22-én született V I. Lenin. Aki csak egyszer is megfordult Uljanovszkban (a forradalom előtt Szimbirszknek hívták), a maga élményeiből megérti azt az izgalmat amely ebben a városban elfogja az ember! A közel négyszáz éves város krónikája számos nevezetes eseményt és híres nevet őriz. nál asztal, két Thonetszék, jobbra földgömb. balra a keskeny ágy. Az asztalon ellenőrző könyvecske a gimnázium negyedik és ötödik osztályának érdemjegyeivel, dicsérő okmányok és egy könyv. . Az európai népek élete.” Minden szoba a régi otthonosságot és a meleget őrzi. Félig olvasott könyvek, kinyitott kották. A lakóház-múzeum egyik szobájában Antonyina Tómul osztályos tanuló.” Az iskola felsőbb osztályainak tanulóiból — kom&zomolistákból, úttörőkből — létrehozták az osztály-múzeum tanácsát. A tanács tagjai széles körű levelezést folytának az ország más városainak gyermekeivel és külföldi gyyerekekkel is, vezetik az iskola krónikáját, gondoskodnak arról, hogy az osztály-múzeum új kiállítási tárgyakkal bővüljön. A történészek tovább folyFej* fejlődés A fiúk fejének kerülete 7 éves korukban 50,96, hét évvel később 53,44 centiméter, a hasonló korú lányoké pedig ezalatt 50,12 centiméterről 53,53 centiméterre nő, ebből a szempontból tehát az ő fejlődésük a gyorsabb. Közben a fejhosszúság a fiúknál több mint 16,9 centiméterről csaknem 17,9 centiméterre, a lányoknál körülbelül 16,7 centiméterről megközelítőleg 17,7 centiméterre növekszik. A fejlődés üteme téhát ezen a téren hajszálnyira azonos. Végig vezetnek a fiúk a homlok szélessége tekintetében. A kislegények homloka ugyanis 10,2 centiméterről több mint 10,9 centiméterre szélesedik, a lányoké pedig csaknem pontosan 10 centiméterről fejlődik körülbelül 10,7 centiméter szélesre. A szélesebb orr is a fiúk arcának jellemzője, a finomabb, keskenyebb nózi többnyire a lányoknak jut. Ezeket az adatokat Rajkai Tibor debreceni antropológus gyűjtötte össze és dolgozta fel. hajdúsámsoni gyermekek fejlődését kísérve nyomon. Általánosan érvényes következtetések nem vonhatók le belőlük, de más vizsgálatok eredményeivel összevetve mutatkozik bizonyos párhuzam köztük és a krakkói gyermekek fejméreteinek változása között. Érdekes módon ebben a viszonylatban mindenesetre jóval több a hasonlóság, mint a hajdúsámsoni és például a budapesti gyerekek között. Uljanovszk. Lenin könyvei a múzeumban (APN — M. Ozerszkij felvétele) A régi Számbirszk látta S2itye- tudományos főmunkatárs régi tátják a kutatásokat Uljanov pan Razin szabadcsapatait és fényképeket mutat a látoga- életéről. Így nemrég kinyo- a bilincsekbe vert Pugacso- toknak. Itt van az utca, ahol mozták a házat, ahol V. L vöt. Járt itt Puskin is. Színi- a gimnazista Vologya Ulja- Lenin született. Eddig azt tar- birszkben született Goncsarov nov ólt, ahol pajkosan futott tották, hogy ez a ház a régi (ebben a városban írta Oblo- a Szvijaga folyócskához, ahol Sztreleckaja utcában (Ma Ul- mov és Szakadék című re- az amerikai négerek felszaba- janov utca) állt, ahol ma a gényeit), és az orosz kultúra dítójának szerepét választotta megyei gyermekkönyvtár kasok más neves képviselője, magának játék közben (az pott helyet. Most szakszerű haladó gondolkodású férfiak, óceánon túl akkor ült el Észak vizsgálatokkal megállapítot- forradalmi harcosok. De és Dél háborúja). Itt hallotta ták, hogy a kúria, ahol Vla- Szimbirszknek örök dicsősé- meg a rettenetes hírt bátyjá- gyimir Iljics Lenin született, get az adott, hogy itt szüle- nak kivégzéséről. a mai gyermekkönyvtártól te t erűn. Uljanovék házában minden egy házzal odébb állt. Uljanovszkban mindig ta- a régi. Fenn Vologya szobács- lálkozhatunk az ország kü- kaja, Marija Alekszandrovna lönböző sarkaiból érkezett zongorája, Hja Nyikolajevics emberekkel és külföldi ven- Nyekraszov kötete, a zöld ud- dégekkel. var, ahol Vologya Mityával A volt Moszkva utcában áll és Manyasával futkározott — az a hétablakos faház, ahol és az utca is olyan, mint a Uljanovék 1878-tól 1887-ig hetvenes években volt. laktak. N. K. Krupszkaja ki- ^ térrel szemben, ahol a fejezetevei elve, a ház „saja- neves történész, Karamzin tos történelmi dokumentum- bronz emlékműve áll, fehér es az Uljanov-csalad min- egyemeletes épület magasodik, cennapi eleterol beszel. Fenn- m volt a humán fjúgimná- allasa óta négymillió ember zium> melyet aranyéremmel kereste tel V. I. Lenin la- végzett el Vologya Uljanov. kohaz-muzeumat, a vendeg- Ma az x számú (;Lenin.> kö_ könyvbe sok ezer az alairas. zépiskola székel az épületben. ,. .Az emberek meghatva lépik át a ház küszöbét. Sza- A díszterem mellett az oszlón. Ilja Nyikolájevics puritán tálymúzeumba lépünk, dolgozószobája, ebédlő, ahol Három sorban kétszemélyes az egész család összegyűlt, padok, tanári katedra, osztálygyerekszoba, a dajka szobája... tábla. Az ablak felőli utolsó Fenn Vologya Uljanov igény- pádon kis tábla: „Itt ült Vla- telen szobácskája. Az ablak- gyimir Iljics Uljanov, VII. A DEFA ne«vedik indián- filmje A Német Demokratikus Köztársaság DEFA filmvállalata a negyedik indián-filmet forgatja. A „Fehér farkasok” főszerepét — mint a sorozat előbbi filmjeiben is — a jugoszláv Gojko Mitics játsz- sza. A forgatókönyv olyan eseményekre épül, amelyek a múlt század hetvenes éveinek vége felé játszódtak le az amerikai Nyugaton, amikor az indiánok már rezervátumokban voltak kénytelenek ólni Dr. Gottfried Kolditz rendező kijelentette: „Az amerikai Nyugat történetét az indiánok nézőpontjából meséljük el, ami a világ filmgyártásában ebben a műfajban eddig aligha fordult elő”. Szőlővessző — exportra Az Országos Ültetvény tervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat jelentős exportot bonyolít le a szocialista és a kapitalista országokkal egyaránt. A vállalat évenként 5 és fél millió nemes szőlővesszőt exportál. Képünkön: Készül a szőlőoltvány (MTI foto —- Fehérvári Ferenc felvétele.) kutya-panzió a Margitszigeten A ..Kutyavilág” szót áltu- vacsorát — kapnak, s még lábait mindig valami rosszal meg is sétáltatja őket a kapcsolatban emlegetik. Pedig a kutyáknak nincs is olya,: rossz dolguk manapság. legalább is a margitszigeti Nagyszállóban. A szigeti Grand Hotel ugyanis az igényekhez igazodva — külondiner. Amennyiben a gazda is akarja, szépítkezni is elviszik a városba a kutyakozmetikushoz a négylábú vendégeket. A legutóbbi „vendégek” közül az említésre méltóbbak: egy pekingi !ön engedéllyel — felvette (palota) pincsi, egy skót szet- szolgáltatásai közé a kutya- tér, egy máltai pincsi. A leg- panzlót. nagyobb kutyavendég egy A szálló eb-vendégei napi Angliából érkezett bulldog két dollárért — a hazai volt. kutyák ennek megfelelő át- A kutya-panzió nagy ide- számítással 60 forintért ■— genforgalomra számít, hiszen teljes ellátásban részesülnek, májusban nemzetközi kutya- Gazdáik szobájában külön kiállítást rendeznek Budapes- puha laticel-ágyat állítanak ten. Addigra már külön ebfel nekik, napi háromszori ét- étlapot is nyomtatnak, ame- kezést ~ reggelit, ebédet és lyen még diétás étrend is lesz! NÓGRÁD - 1968. április 21., vasárnap n Macska B-lista Az új-zélandi postaigazra- híven szolgálták a postát. Az tóság háromezer macskát tö- volt a feladatuk, hogy pusz- rölt az alkalmazottak jegy- títsák az egeret és a pat- zékéről. A macskák terme- kányt. „Bérükből” eleséget szetesen nem foglaltak el be- vettek számukra azokon a soroláshoz kötött munkakört, napokon, mikor valamilyen de heti 30 cent „bért” mégis oknál fogva kevés volt a kaptak. zsákmány. Minden postahivatalban A macskáknál a létszám- volt egy macska, itt-ott kettő csökkentést a postaigazgatóis, a hivatal nagyságához ság takarékossági okokból mérten. A macskák 1942 óta rendelte el. 4 mai Nagybátony törekvéseiből Röiséff, amely vár akar lenni Illyés Gy: jak: egy olyan korszak alko„ Ajándékozzuk meg ma- tásé. l^eí^en" a^unkáT 03 élet ember fokozott megbecsülése ezalk^omm^csaíraz ‘űÍdal szépségeivel.' szép magyar beszéd, a tiszta gondolat megformálásának magasiskolája is lesz és lehet egy-egy irodalmi est. A Bányász Művelődési Ház eddigi irodalmi estjein elsősorban a XX. századi inagyar líra szólalt meg olyan rangos előadóművészek tolmá' csókásában, mint Demján Éva, Surányí Ibolya, Jancsó Adrienne, Csernus Mariann és Egresy István. A Nyugat«misA"4'”, r m'gér- aansaaifir?» ääSJ; meg végre hány városa is van tulajdonképpen Nógrád megyének. Mert Te eddig úgy tudtad, hogy csak kettő, de a minap találkoztál a harmadikkal is, szerencséd szak ma haladott álláspontját, ha érezzük is a félbemaradt na- gyobbratörekvést. mind több és több jel mutat arra, hogy ez a település művelődési szempontból városias törekmár sokban túl- felnött & ifjúsági könyvtár f°gva adják tovább a szép- minden igényt kielégítő fo- séS és emberség himnuszait, lyóirat-olvasóterem és hang- megszólaltak a mai magyar lemez-tár áll az érdeklődők költők és a világirodalom je- rendelkezésére. Az irodalmi- lenkori legnagyobb képvise- zenésnaptár című sorozatuk Voznyetetet töltene meg: mi is tesz egy települést igazán várossá? A lakók lélekszáma. a kommunális ellátottság, az irányító hivatalok sűrűsége, vagy éppen a település kulturális felszereltsége, irányító, formáló lehetőségei? Erdei Ferenc „A magyar város” című könyvében megírja, hogy a nyugati látogatók a magyar városok zömét elsősorban a mezővárosok kialakulásának (történeti-ismeretei hiányában) csak nagy falvaknak tekintik, szerintük nincs is igazi magyar város, ugyanakkor vannak ma is lói Apollinaire-től szenszkijig. Jól vizsgázott a nagybáto- nyi közönség is ezeken az ünnepi esteken. Értő, a költővel és művészi tolmácsolóivolt átutazhatni Nagybátony- vésű, a környék kisugárzási megindításának gondolata abbányavároson és hát... gócává igyekszik válni. boí, a helyes felismertből Kérdésfeltevésed érdekes, és Adottságai részben megvan- született, hogy az ísmerettermélyebb taglalása egész kő- aak: középiskolája nappali legeredményesebb, és esti-levelező tagozatára eghatekonyabb, a legszéle- feilobogni képes műszaki «*•" járnak . Bnrtril ^Ä.i. SK SlSSÄlS vei, hanem nívós, rendszeres embereket elvezethessük az igazolták, hogy ma már nem hangversenyeivel is a zene- igazi szépségek forrásaihoz, járhatatlan az ut „lelekto.-lekül túra jó propagátora. a felébresszük lelkűkben a irta- lek‘ggasabbrendű művészetek A művelődési ház további iránti szomjúságot. segítő, programjában Berek Katalin. közvetítő eszközökre van Sinkovics Imre és Keres Emil szükség. Mert igaz az a meg- előadó-estjei szerepelnek, s állapítás, hogy egy Raffaello- várható sikerük is bizonyít- kép sötét szobában. vagy ja, hogy a kultúra irányí- van a Bányász Művelődési Beethoven IX. szinfóniájá- fúj jó úton haladnak. Mert Otthon, amely mint kulturá- nak kottája olyan házban, ha áttételesen is de igaz: lis centrum helyi és körzeti ahol senki sem ért a muzsi- w a falak ereje nem a kö- íeladatokat is ellát egyre ni- kához halott kincs. így a öen van, hanem a védők vósabban, szinte türelmetle- könyvtárak is a költői szép- lelkében”. Csak a város ka1 _' — -r>!■ .^1A.—i : .. 7 .I - I«—i-gí 1 í-vL áil■—i1I** ci m arxista—leninista esti egyetem és középiskola a fel- sőbbfokű ideológiai képzést biztosítja a település és a környék bejáró dolgozóinak. S nem utolsósorban ott olyan nagy kultúrközpontnak nü* keresve a népművelés ül. ségek temetői lehetnek, ha pitányainak tudniok kell. számító községeink- — mint a légieknél eredményeseb- nem segítjük őket napvilágra, Sül Sárospatak Zt- ben járható útjait. Kicsiny ha nem ébresztjük . a ver- lyek, lakóik „polgárosultsága” Miklós igazgató üzemből ke- sek halhatatlan szepsegere, szempontjából városnak te- rült a művelődési ház élére, ízeinek varázsára az olva- kinthetők. jól ismeiá tehát a dolgozók sásában járatlanabbakat is. Nagybátony-„bányaváros” igényeit, de azt is, hogy eze- Az élő szó fényébe öltöztet- ________ ú j település, épületéi, kom- két az igényeket milyen ve nemcsak a versek rejtett városnak’ munális ellátottsága mutat- irányban kell továbbfejlesz- szépségei tűnnek elő, de a hogy a biztos anyagi alapokon állva és élve. miként tehetik szebbé, erősebbé, többre törekvőbbé ennek az egyre fejlődő és reméljük hamarosan valóban „szocialista a szellemi életét Csukly László