Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

A fe'szabscSífé fegyveres erők sikerei Dél-Vietnamban Újabb tanácskozás a Fehér Házban — Tüntetések Párizsban és Londonban HANOI (MTI) A dél-vietnami felszabadító hadsereg lapja a hazafias erők egyhónapos offenzívájá- nak ideiglenes mérlegét felál­lítva azt írja, hogy a felsza­badító fegyveres erők vala­mint Saigon—Gia Dinh kör­nyékének lakossága 30 000 el­lenséges katonát tett harckép­telenné, köztük több mint fordult a világ asszonyaihoz, felkéri őket. hogy fokozzák a dél-vietnami nép igazságos harcához nyújtott támogatást. Követeljék, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül szün­tesse meg a VDK bombázá­sát. A Fehér Házban pénteken folytatták a vietnami katonai helyzettel kapcsolatos legma­gasabb szintű tanácskozássoro­Egy chicagói politikai gyűlé­sen követelte a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni bombatámadások feltétel nél­küli megszüntetését, és azt, hogy a kormány vessen gátat a háború kiszélesítésének. Kü­lön felhívta a figyelmet az atomfegyverek esetleges viet­nami alkalmazásának veszé­lyére Hartke ezzel felzárkó­zott Fulbright és Robert Ken­14 000 amerikait. Több mint zatot, amely akkor kezdődött nedy táborába. 400 repülőgépet lőttek le, vagy pusztítottak el a földön és 500 katonai járművet semmisítet­tek meg. Elsüllyesztettek, il­letve felgyújtottak 12 hajót, amelyek közül egy 10 000 ton­nás volt. Saigoni közlés szerint a sza­badságharcosok szombaton hajnalban tüzérségi támadások újabb sorozatát indították el Saigon környékén és a Delta- vidéken. Aknavetőkkel tá­madtak három megerősített katonai állást Saigontól délre, amelyek közül egyet Phuoc Loc-ban el is foglaltak. A fő­várostól 10 kilométernyire dél­re fekvő Nha Be. ahol több dél-vietnami olajraktár van, szintén aknatűz alá került. B—52-es amerikai óriásbom­bázók szombatra virradó éj­jel támadták a szabadsághar­cosok állásait Khe Sanh, Hue és Saigon körül. A nemzetközi nőnap alkal­mából a VDK-ban működő „Nőszövetség Dél-Vietnam Felszabadításáért” felhívással meg, amikor Wheeler tábor- Az Egyesült Államok pá- nok, a vezérkari főnökök rizsi nagykövetségének épüle- egyesített bizottságának elnö- te közelében pénteken este ke visszaérkezett dél-vietnami szemleútjáról. A konferencia után Clark Clifford hadügy­miniszter újságírók előtt kije­lentette, hogy Johnson elnök nyitva hagyta a kaput a Dél- Vietnamban levő amerikai ka­tonaság létszámemelése előtt. Egyelőre nem hozott döntést, s bizonyos időbe telik, amíg az elnök a Westmoreland által sürgetett létszámemelést elha­tározza — mondotta Clifford. Eugene J. McCarthy sze­nők tüntettek a vietnami há­ború ellen. Több száz asszony vonult fel-alá a nagykövetség­gel szomszédos utcában, ilyen és ehhez hasonló jelszavakat hangoztatva: „Az amerikaiak gyilkosok!”. A tüntetés mint­egy két órán át tartott. A megmozdulást a nemzetközi nőnap alkalmából haladó fran­cia szervezetek kezdeményez­ték. A párizsi felvonulással egy- időben a híres angol egyete­nátor, aki Johnsonnal szemben mi városban, Cambridge-ben meg akarja szerezni a demok- több száz diák kifütyülte Denis rata párt elnökjelöltségét, pén- Healey hadügyminisztert. He­teken a szenátusban válaszolt aley egy munkáspárti diák- néhány demokrata párti poli- klubban mondott beszédét. Tá- kusnak, akik demagóg nyilat- vozóban diákok vették körül kozatokka! próbálják rontani kocsiját, s Amerika-ellenes jel­esélyeit a kedden megrende- szavakat kiáltozva követelték, zésre kerülő New Hampshire-i hogy Nagy-Britannia határol- próbaválasztáson. ja el magát az Egyesült Álla­Közben újabb befolyásos mok vietnami háborújától. A szenátor csatlakozott Johnson diákok és a rendőrség között szenátusi ellenzékéhez: az indi- kemény összecsapás zajlott le: ánai képviselő Vance Hartke. több diákot letartóztattak. EGY HE? A VILÁGPOLITIKÁBAN Budapest és Szófia — Vietnam ügye meHett — Az ereszkedő atomsorompó — Kivégzés Salisburyben Jordániái tiltakozás az ENSZ-nél Han%zatoa izraeli ny Hath ozat Az AFP kairói jelentése sze- ismételten tiltakozott a város rint pénteken az egyiptomi arab negyedének bekebelezése külügyminisztériumba kéret- ellen. ték azoknak az országoknak a Washingtoni hírében a Reu­tér arról informál, hogy az Egyesült Államok állítólag Iz­Wa­shington a megszállt arab te­rületeket — beleértve Jeruzsá­legutóbb Gunnar Jarringgal, lemjordámai negyedét - to- __ „„ion, vábbra is arab területeknek Biztonsági Tanácsnak. A dip­lomatákkal megismertették an- ^““doSra hozteT nak a tárgyalásnak a tartal­mát, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság képviselői az ENSZ közel-keleti megbí­zottjával tartottak. New Yorkból arról ad hírt az AFP, hogy Jordánia ENS2- delegátusa Izrael-ellenes til­takozást nyújtott be az ENSZ- hez. Jordánia amiatt tiltako­zik, hogy az izraeli hatóságok tekinti. Párizsi jelentésében a Reuter Abba Eban izraeli külügymi­niszter nyilatkozatát ismerte­ti. A nyilatkozat a luxembur­gi rádió adásában hangzott el. Korábbi „békeformulájához” önkényesen száműzték Khati- ff™ ^ “ÄX*’ Arfh t,L ___________Izrael es az Egyesült Arab b ot, Jeruzsálem jordániai ne­gyedének volt polgármesterét. Köztársaság képviselői kezd­Bűnéül azt rótták fel, hogy jenek kétoldalú tárgyalásokat. Elbocsátások a görög belügyminisztériumból WASHINGTON Párizsból Washingtonba ér­kezett Andreas Papandreu baloldali görög politikus, aki decemberben hagyta el Görög­országot. Az ifjabb Papandreu felszólal azoknak az amerikai szervezeteknek gyűlésein, amelyek a görögországi de­mokratikus átalakulásért küz­denek és nyilatkozik az NBC amerikai televíziós társaság­nak is. Papandreunak aki korábban a kaliforniai egye­tem tanára volt. állítólag is­az inét katedrát ajánlottak Egyesült Államokban. Patakosz miniszterelnökhe­lyettes és belügyminiszter be­jelentette, hogy „nem meg­felelő magatartás” és „kom­munista anarchista tevékeny­sége” miatt elbocsátották a belügyminisztérium 421 alkal­mazottját. Kijelentette, hogy az elbocsátásokat nem kell politikai akcióként értékelni, mert csupán „az állambizton­ság érdekeit tartották szem előtt.” Megvették a párizsi volt KATÓ-palotát PÁRIZS (MTI) A francia kormány 88 mil­lió frankért megvette az At­lanti Szövetségtől a párizsi volt NATO-palotát. A tényle­gesen kifizetésre kerülő vé­telár azonban ennél az összeg­nél tíz százalékkal alacso­nyabb, ennyivel járult ugyanis hozzá annak idején a francia kormány az építke­zés költségeihez. Az épületben az oktatásügyi minisztériumot helyezik el. A HETEN A MAGYAR ÉS A BOLGÁR főváros volt a legnagyobb érdeklődéssel kí­sért világpolitikai események színhelye. Bu­dapesten nyolc napon át tartó tanácskozások után befejeződött a kommunista és munkás­pártok konzultatív eszmecseréje, — Szófiá­ban a Varsói Szerződés tagállamainak csúcs- értekezlete ülésezett, az európai szocialista országok legfelsőbb vezetése találkozott. A két értekezlet jellegében, összetételében, és szintjében természetesen különbözött egy­mástól. Végső soron mégis mindkét találko­zó ugyanazt a célt szolgálta: az antiimperia- lista front erősítését, a haladó erők együtt­működésének fejlesztését, soraik szorosabbra zárását. Amint a budapesti és a szófiai dokumen­tumok kifejezésre juttattál?;, mindkét össze­jövetel igen hasznosnak és eredményesnek bizonyult. A magyar fővárosban lezajlott megbeszélések nyomán kézzelfogható közel­ségbe került a kommunista világmozgalom nagy tanácskozása, erre a fontos eseményre az év végén kerül sor Moszkvában. Szófiá­ban a világhelyzet néhány időszerű kérdésé­ről folytattak beható, nyílt, elvtársi vitát. S ami a legközvetlenebb hozzájárulást jelenti az imperializmus elleni harchoz, mind Bu­dapesten, mind Szófiában szolidaritási nyi­latkozat hangzott el a vietnami nép messze­menő támogatását illetően. A Varsói Szerző­désben tömörült országok nemcsak a min­denoldalú segítség fokozását helyezték kilá­tásba, hanem — vietnami kérés esetén —, hailandók önkénteseket is küldeni. A VIETNAMMAL KAPCSOLATOS HÍREK amelyek az elmúlt héten is jelentős helyet foglaltak el, csak alátámasztották e dokumen­tumok fontosságát. A DNFF erői láthatóan nem merültek ki a nagy offenzíva után, s változatlanul kezükben tartják a kezdemé­nyezést. Az amerikaiaknak immár egy pilla­natnyi nyugtuk sincs. Hol Khe Sanh erődje alatt fedeznek fel partizánalagutakat; hol Sai­gon külvárosaiban újulnak ki a harcok; hol az ország legdélibb támaszpontját, Camrhant éri rakétatámadás, — ez volt az a pont, ame­lyet mindezideig „bombabiztos”-nak, a parti­zánok által megközelíthetetlennek tartottak. Az esemény következtében a saigoni rezsim hadserege tovább bomlik, s az amerikaiakra mind nagyobb terhek nehezednek. Jelképe le­het ennek, hogy az amerikaiak által e héten közreadott hivatalos lista szerint sebesültjeik és elesetteik száma Vietnamban nyolcvan fő­vel meghaladta a koreai háborúban szenve­dett veszteségeiket. Az amerikaiak minderre — a régi recept szerint — az eszkaláció fokozásával válaszol­nak. Üjabb pusztító támadásokat intéznek Ha­noi ellen, bombazápor érte Haiphongot, a fontos tengeri kikötőt is, — a polgári lakos­ság mindkét helyen jelentős veszteségeket szenvedett. Mindez azonban sem katonai, sem politikai tekintetben nem hozhat eredményt, — még Amerikában sem. Példa erre a sze­nátus műsoron kívüli vietnami politikája is, Amikor egy másik téma kapcsán, Fulbright szenátor Vietnamról is szólott, „megrepedt a gát”: tizenhat felszólaló közül tizennégy sze­nátor bírálta Johnson politikáját — ezzel is érzékeltetve az ameri kai közérzetet... A HÉTEN OLYAN TERÜLETEN is tör­tént haladás, ahol sajnos, általában csiga- lassúságú tempó a jellemző. Az atomsorom­pó (vagyis: a nukleáris fegyverek tovább­terjedésének megakadályozása) kérdésében szovjet, amerikai, angol nyilatkozat biztosí­totta az atomfegyverekkel nem rendelkező ha­talmakat, hogy nukleáris fenyegetés esetén védelemben részesülnek. Amint ismeretes, a genfi leszerelési viták során több, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező ország fenntar­tásokkal élt a korábban párhuzamosan be­terjesztett szovjet és amerikai javaslattal kap­csolatban. Főként azt hiányolták, hogy az országukat fenyegető nukleáris veszély esetén nem rendelkeznek megfelelő garanciákkal. Tulajdonképpen nyitott kapukat döngettek, hiszen ami a szovjet elképzelést illeti, az atomsorompónak a nemzetközi békét és az atomleszerelést kell előmozdítania, javítva a nemzetközi viszonyokat. Remélhető, hogy a hármas nyilatkozat elő- reviszi a tárgyalásokat. Az idő sürget, az ere­deti tervek szerint a jövő péntekig jelentést kell benyújtani az ENSZ-nak. Ugyanakkor nem lennénk realisták, ha nem látnánk az atomsorompó-szerződés megkötésének nehéz­ségeit. Két nukleáris nagyhatalom, Francia- ország és Kína eddig nem mutatta magát ér­dekeltnek a tárgyalásokban. Az NSZK bizo­nyos vezető körei továbbra is kibúvókat ke­resnek, és néhány más országban is maradt még aggodalom, vagy értetlenség. Ám hadd idézzük az egyik latin-amerikai diplomata genfi megjegyzését: „Még egy bizonyos mér­tékig kifogásolható atomsorompó-egyezmény is sokszorta jobb. mintha semmiféle megálla­podás nem történne ... NEM LENNE TELJES a heti krónika a rhodesiai gaztett említése nélkül. A Smith- csoport kivégeztetett három afrikait és még száztizenhatan élnek, a szó szoros értelmében a halálos fenyegetések, az akasztófa árnyé­kában. A brit kormány, amelynek felemás és meg­alkuvó politikája idáig juttathatta az esemé­nyeket, — öt perccel tizenkét óra előtt —, megpróbált beavatkozni. Még a királynő sze­mélyét is felhasználta; II. Erzsébet kegyel­met adott a halálraítélteknek. A fajgyűlölők azonban ezt sem vették figyelembe, és szin­te tüntetnek véres cselekedeteikkel. A Wil- son-kormány — nem utolsó sorban politikai- taktikai meggondolásokból is —, valóban el­lenzi a kivégzéseket. Nem tudott azonban szabadulni saját mulasztásaitól és bűneitől, a benyújtott számla drámai, s egyaránt vádol­ja a Salisbury-i rezsimet és Londont. Réti Ervin Fokozódik az elnökválasztási kampány Amerikában Színre léptek Johnson ellenfelei 1 Csehszlovák Nemzetgyűlés Elnökségének ülése PRÁGA A Csehszlovák Nemzetgyű­lés Elnöksége pénteki ülésén megbélyegezte Jan Sejna bű­nös tevékenységét, amellyel önmagát rekesztette ki a nem­zetgyűlési képviselők közül. A nemzetgyűlés elnöksége már korábban törölte Sejnát az elnökségi tagok névsorából a szocialista tulajdon meg­károsítása és képviselő meg­hatalmazásával való vissza­élés miatt. NÓGRÁD — 1966., március 10., vasárnap WASHINGTON Az amerikai elnökválasztási kampány fokozódásával mind sűrűbben hangoznak el nyilat­kozatok, kortesbeszédek, ál­lásfoglalások. Johnson amerikai elnök saj­tófőnöke révén bejelentette, hogy távol marad a kampány­tól „nem dobja be a kalap­ját”. Nyilvánvalóan le akarja mérni a szavazók hangulatát, nem akarja idő előtt kiját­szani ütőkártyáit. Illinoisban és New Yorkban — sajtó jelentések szerint több jelöltet azzal az indokolással „léptettek le”, hogy nem haj­landók teljes szívükből támo­gatni a vietnami háborút. George Christian, Johnson sajtófőnöke ezeket a híreket cáfolta és kijelentette, ő maga is csak a lapokból tudta meg, hogy állítólag „hűségnyilatko­zatot” kellett tenniök egyes jelölteknek. A Pentagonban Clifford hadügyminiszter találkozott a sajtó képviselőivel. Kijelentet­te, hogy 1973, január 20-ig hivatalban marad. Ezen a na­pon telne le Johnson elnök megbízatása, ha novemberben újra elnökké választanák. Clifford — aki buzgó támoga­tója Johnsonnak — így módon jelezte, hogy Johnson elnök szerinte nemcsak indul az elnökválasztásokon, hanem diadalmaskodik is. Johnson mellett Humprey alelnök is elmondta a maga kortesbeszédét. Az Illinois ál­lambeli Springfieldben Nixont támadta. Felszólította Nixont, hogy közölje a maga „recept­jét”, ne csak bíráljon. A Demokrata Párt színeiben Johnson ellen fellépő McCarthy szenátor a szená­tusban bélyegezte meg azokat, akik le akarják járatni a „ga­lambok” ügyét. „Ellenfeleim azt mondják, hogy győzelme­met Hanoiban örömmel fo­gadnák, hogy a kommunisták figyelnek engem, hogy én a fegyverletétel apostola va­gyok”- Ezzel azt a látszatot akarják kelteni, hogy a „kom­munizmus szekerét tolom”. Sartre felhívása Az Egyesült Államok viet­nami háborús bűneivel fog­lalkozó Russell-féle nemzet­közi bíróság két elnöke: Je- an-Paul Sartre és Laurent Schwartz, pénteken este Pá­rizsban közleményt hozott nyilvánosságra. A neves köz­életi személyiségek felszólí­tották a világ kormányait: a nyilvánosság előtt határolják el magukat a vietnami hábo­rútól. Nem elég az amerikai kormány tevékenységét meg­bélyegezni — írták — hanem arra van szükség, hogy hábo­rús bűnök miatt ítéljék el a washingtoni vezetőséget. Botrány Melbourne-ben MELBOURNE Hatalmas vihart kavart Ausztráliában a Melbourne Herald pénteki fényképes tu­dósítása, amely Martin Russ amerikai íróra és John Sorrell Melbourne-! újságíróra hivat­kozva részletesen megírta: ho­gyan kínoztak meg egy dél- vietnami lányt ausztráliai par­tizánvadászok. Russ és Sorrell nemrég Dél-Vietnamban járt. Elmondták, hogy a dél-vietna­mi Phuoc Tuy tartományban levő ausztráliai támaszponton, Nui Datban ausztrál katonaság kezére került egy fiatal nő, akit partizángyanúsnak tartot­tak. A székhez kötözve „víz­tortúrának” vetették alá. A lányt, aki egyébként semmi­lyen gerillatevékenységről nem akart tudni, és a kínzások kö­vetkeztében eszméletét vesz­tette, később elbocsátották. A Herald hiteles fényképeit egy Gabriel Carpay nevű ausztrá­liai fotoriporter készítette. A cikk nyomán Lynch had­ügyminiszter kénytelen volt bejelenteni, hogy vizsgálatot indítanak. a panamai köztársasági elnök ügyében A Panamai Nemzetgyűlés különbizottsága befejezte Rob­les köztársasági elnök tevé­kenységének kivizsgálását, és március 11-én hozza meg ha­tározatát. A bizottságokat azokkal a vádakkal kapcsolatban küldtek ki. amelyeket az ellenzéki pár­tok frontja emelt Robles el­nök ellen. Eszerint Robles megsértette az ország alkot­mányát, amennyiben tevéke­nyen beavatkozott a május 12- re kitűzött választásokkal kap­csolatos kampányba, s a kor­mánypárt elnökjedöltje, Da­vid Sarnudio mellett vetette latba befolyását. A nemzetgyűlés, amelyben az ellenzék van többségben, pén­teki ülésén elvetette a vizs­gálat beszüntetésére tett in­dítványt. Az ellenzék Robles haladéktalan leváltását kö­veteli. Hírügynökségi jelentésekből ítélve az elnök minden áron hatalmon akar maradni. Át­költözött a Nemzeti Gárda fő­hadiszállására, átvette annak parancsnokságát, és így biz­tosította magának a Nemzeti Gárda támogatását. A New York Times szomba­ti számának szerkesztőségi cikke megállapítja, hogy a panamai elnök valóban még­sértette az ország alkotmányát. Ugyanakkor a lap azt is el­árulja, hogy a szembenálló fe­lek álláspontja egy elvi kér­désben megegyezik, abban, hogy egyikük sem támogatja a nép követelését, amely szerint vissza kell állítani az ország igazi szuverenitását a Pana­ma-csatorna övezetében. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents