Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

„A testvéri Komszomol üdvösletét kosom99

Találkozás Ny, Sziz'hhel, a kemerovói ifjúkommurrsíák vezetőjével

Benépesült a „préri44

Jobbágyiban, a megye határán kenyérrel, sóval váltak. Amikor kilépett a kocsiból — mindenkit megölelt. megcsókolt. A lenini Komszomol kemerovói kerületi bizottságának első titkárát Szizih Nyikolaj Gab- rüovicsnak hívják.

— Ez a teljes neve. Orosz szokás szerint benne van az apai keresztnév is — mondta a tolmács és hosz- szasan magyarázta a szokás eredetét Szizih félreérthette a helyzetet. Arra gondolhatott, nem tudom leírni a három részből álló nevet. Elkérte a jegyzetemet és cirill betűkkel ő is leírta, de a Gabrilovicsot halvány vonallal áthúzta:

— A komszomolisták nem használják már a három nevet. Csak az idősebbek ragaszkodnak még a régi szokáshoz. Nyikolaj Szizih. Csak ennyi...

A találkozás előtt felkészültem, összeírtam néhány kérdést amelyek testvérmegyénkre, a kemerovói komszomolisták életére vonatkoztak. A kérdésekre nem volt szükség. Szizih pontosan tudta — mire vagyunk kíváncsiak.

A beszélgetés elején elmondtam. nemrégiben megyei pártkiildöttség járt náluk Kemerovóban, s a küldöttség' tagjai azóta is minden alkalmat megragadnak arra, hogy tapasztalataikról minél több nógrádi embernek szóljanak. Ennek ellenére a nógrádi ki- saesek, megyénk fiataljai viszonylag keveset tudnak testvénnegyénkről.

— Kemerovót, a mi újságíróink így határozzák meg: a szénre épült, fémet gyárt és vegyi szaga van — mondta Nyikolaj Szizih és hozzátette: — Ez persze „újságíró-nyelven” fejezi ki Kemerovó sajátosságait ...'

(A kemerovói kerületben működő szénbányák tavaly egyhatodát adták a Szov- 'jetunió kőszéntermelésének. Ez több mint 100 millió tonna szén kitermeléséi jelentette. Kemerovó szó szerint a szénre épült, épül ma is. És a fém?)

— Az ország második nagy. ipari területe megyénkben van. Rendkívül

sokat fejlődött nálunk a gépgyártás. Az első ötéves terv idején — 1932-ben — építették a kuznyecki acél- kombinátot, amely az ország második legnagyobb ilyen üzeme. Ettől nem mesz- sze ujabo fémipari kombinát épül, ezúttal szakaszosan. Két év múlva befejezzük az első szakasz munkálatait. A hatalmas üzemnek csupán az első átadott része is többet fog termelni az előbb említett üzemnél. Az uj gyáróriás építése felett védnökséget vállaltak a kemerovói komszomolisták. A védnökséget 15 ezer fiatal vállalta, közülük nyolcezer a lenini Komszomol tagja.

.. Szénre épült, fémet gyárt és vegyi szaga van”. Mit jelent ez?)

— A második világháború alatt, főleg a háború első évében, az európai területekről megyénkbe települt a vegyipar — fordította „magyarra” az újságírók hasonlatának utolsó részét Nyikolaj Szizih. — Később a fejlődés eredményeként Kemerovó a szovjet vegyipar egyik központja lett. Műtrágyát. a festékek egész sorát és a szintetikus anyagok alaptermékét, a kap- rolaktánt gyártjuk nagy mennyiségben. Ezek a megyei üzemek az országos termelés egynegyedét adják minden évben.

(Már a régebbi beszámolókból is hallottunk arról, hogy Kemerovó „önellátó". Erről a következőket mondta az első titkár.)

— A kerületben hárommillió ember él. A munka- vállalók főleg az iparban dolgoznak, a mezőgazdaságban mintegy 15 százalékuk végez munkát. Ennek eile - nére a megye mezőgazdasága képes arra, hogy a hárommillió embert jól ellássa.

A fiatalság fele az iparban. mezőgazdaságban dolgozik, a másik része egyetemeken, főiskolákon, szakmunkástanuló intézetekben és technikumokban tanul tovább. Kemerovóban öt egyetem illetve felsőfokú oktatási intézmény működik, a technikumok száma eléri az ötvenet.

(Tavain nyáron, a megye kimagasló eredményeinek elismeréseként Kemerovót Le- nin-renddel tüntették ki.)

— Tavaly nagyon sokat tettek komszomolistáink azért, hogy a szocialista forradalom félévszázados évfordulóját méltóképpen ünnepeljük. Az iparban dolgozó fiatalok akciót indítottak ezzel az elnevezéssel: „ötven nap, az ötvenéves szocialista forradalomért!" Az ünnep előtt ötven nappal a háromezer Komszomol- szervezet elhatározta hogy ..minden nap egy évnek feleljen meg”. A fiatalok egész tevékenységültet egy- egy esztendő sajátosságának megfelelően végezték az ötven nap alatt. Az akciónak nagyon nagy sikere volt komszomolistáink körében. Emlékszünk — a nógrádi delegáció az értékelés időszakában járt nálunk.

(Nyikolaj Szizih elmondta: a szovjet—magyar barátságot nagyon nagyra becsülik Kemerovóban. A baráti társaság kerületi szekciójának vezetőségi tagja Szizih elvtárs is.)

— A gyárakban, üzemekben egészen nagy kollektívák tagjai a baráti társaságnak. Kiállításokat, magyar filmek bemutatóit, s ezeket követően vitát, ankétet rendeznek. Az Apa című magvar film nálunk mindenkinek nagyon tetszett. Kovács András rendező nevét is ismerjük, most a Falak című új magyar film bemutatóját várjuk kíváncsian.

Komszomol-blzotts águnk ebben az esztendőben mindent megtesz azért, hogy a két megye ifjúsága — a hatalmas távolság ellenére — közelebb kerüljön egymáshoz. A testvéri Komszomol üdvözletét hoztam minden nógrádi fiatalnak és azt is vállalom, hogy a nógrádi kiszesek üdvözletét otthon tolmácsoljam — mondta a beszélgetés végén Nyikolaj Szizih Pataki 1

Történél <s szívtelen kapzsiságról

Terencz István szécsényi lakos több évvel ezelőtt eltartási szerződést kötött idósb. Dánosok Istvánnal. Ez utóbbi két évvel ezelőtt elhunyt. A Bajcsy-Zsilinszky út 10. számú ház tulajdonosa fele részben Ferencz István lett. A tulajdonközösséget sem egyezséggel, sem bírói úton nem rendezték az elhunyt özvegyével.

Tavaly májusban az autóbusz-megállónál egy ismeretlen férfi szólította meg a Mezőgazdasági Technikum igazgatóját. A községi tanácsra hivatkozva kérte: munkások átmeneti elszállásolásához adjon kölcsön ágyakat, ágyneműt. Az igazgató a gondnoknőhöz küldte az ismeretlent azzal, hogy ágyneműről szó sem lehet, de az ágyakról értekezzék vele. Másnap Bagosi Sándor jelentkezett a technikumban. Téglagyári dolgozóként mutatkozott be, majd az igazgató szóbeli engedélyére hivatkozva kért és kapott kölcsön vagy három tucat ágyat, hozzájuk matracot, takarót, párnát, párnahuzatot. A holmit a Bajcsy- Zsilinsaky út 10. számú házba szállították- Május 29-e és június 14-e között használták azok a munkások, akik a téglagyári kemencén dolgoztak. Az akkor hatvanhárom éves özvegy Dán csők Istvánné takarított rájuk, tisztogatott utánuk, az ő villanyát, gázát használtak. Mindezért egy

vasat sem kapott a koros, szívbeteg asszony. Kapott más. Az ÉM Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalata a kvártély fejében 10 340 forintot fizetett Ferencz Istvánnak. Az imént említett Bagosi Sándor a technikumnak fizetett ezerhetven forint hatvan fillért használati és mosási díjat. Az alkalmi szálló, — a „Hotel Ferencz” — e szerint még akkor sem jövedelmezett rosszul, ha a technikumhoz befizetett Ö6Z- szeg a Ferencz Istvánnak juttatott tízezer-valahányszáz forintból került ki.

Az igen rendezett anyagi körülmények között élő Ferencz István nem érte be ennyivel. Ez év februárjában arra kényszerítette Dancsok- nét, hogy saját szobájának ajtaját nyissa ki, aztán holmiját kiszórva a magáét pakolta bele. Mi más késztethette volna erre, mint a birtoklás legyőzhetetlenül kapzsi vágya?-.. Ezért a tettéért büntető eljárás Indult Ferencz István ellen.

Kötelességünknek tartjuk, hogy a tavaly nyáron néhány hétig alkalmilag üzemeltetett szálló ügyére felhívjuk a Szécsényi járási Rendőrkapitányság figyelmét, — a BTK 236. § (1) bekezdésének az ipari vállalkozásra vonatkozó utalására. E szerint ugyanis az is üzérkedés bűntettét követi el, aki megfelelő jogosítvány nélkül ipari vállalkozást tart fenn.

— borváró —

A salgótarjáni új bányagépgyár simára hengerelt területét a létesülő objektumok határát, körvonalait jelző oszlopok tagolják. Itt vasútépítők dolgoznak, amott betonozok. S várják az üzemi épületeket a még tavaly földbevert hatalmas cölöpök. A hatalmas beruházáson a generál- kivitelező ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat munkásai is szóhoz jutottak: máris hatvanan, március-áprilisra pedig nyolcvanan. Munkájuk nyomán elkészült az egy kilométeres iparvágánynak csaknem a fele, s a vas- szerelők, betonozok a majdani darukat vállukon hordó erős és nyurga pillérek ágyát készítik.

Az új bányagépgyár építésének második jelentős szakasza tehát megkezdődött. S hogy a folytatás is olyan legyen amilyen a kezdet, beruházó, tervező,kivitelező serény tárgyalásokat folytatott, melyekre a pontot a szocialista szerződés megkötése tette fel.

Elhatározták, hogy az I971-re átadandó új gyárat három hónappal a határidő előtt befejezik. A szerződésben részletesen meghatározták az 1968-ban elvégzendő feladatokat. Huszonötmillió forint értékű munkát fektetnek az idén a kivitelezésbe. Ebből — egyebek között — elkészül a két daruzott tér, a Tarján-patakon átvezető vasúti hid, a vegyianyag-rak- tár, a portaépület, a végleges kerítés. Felépítik az idén az irodaház szerkezetét is, melyben kiváló lehetőség lesz a téliesítésre- A beruházó, amellett, hogy az építők minden adódó nehézségén igyekszik könnyíteni, elvállalta a daruzott terek vasszerkezeteinek legyártását. A tervező augusztusra szolgáltatja az üzemi csarnok dokumentációinak azon részét, amely az alapozáshoz szükséges. Dolgozik már a kazánház áttervezésén is, hiszen a bányagépgyár bejelentette az igényét a földgázra, s ennek konzekvenciáit a tervezésnél is le kell vonni.

A kooperáció a beruházást megvalósító partnerek közt

Az építők Igyekeznek a daruzott tér kivitelezésével, hiszen ha a daru, az iparvágány és a vasúti híd hamar elkészül, könnyebb lesz a később érkező építési anyagokat fogadni, lerakni. A darupályák vasszerkezetét — segítségül — a bányagépgyár állítja elő. Képünkön Cserődi Mihály vasbetonszerelő brigádja a darupályát hordozó pillérek betonalapját vasalja

eddig mintaszerű volt. S

hogy ilyen is maradjon, azt együttműködési szerződéssel is megpecsételték. Együtt szurkolnak azért is, hogy a beruházásprogram-módosítánégyzeitmétereere tervezett üzemi csarnok alapterületét tizennyolcezer négyzetméterre kell növelni. A döntést március 15-re ígérték. De a muka addig sem lassul. Nésa mihamarább dűlőre jusson, hány hónap és Salgótarján Hiszen, ha a létesülő gyárra évről évre változó arculata itt, rábízzák a távvezeték-oszlo- a bányagépgyár építkezésen pok előállítását is, az amúgyis is szemmel látható új voná- hatalmas, tizenháromezer sokkal gyarapodik.

A ma^arnándori ötmillió

A Magvamáudori Állami mondja Sándor elvtárs. — Gazdaság a tavalyi gazdálko- Mi viszont évente öt-hat szádás során csaknem ötmillió fo- zalékkal emeljük termelésünA „hogyanéra az ig

válaszol.

— Együtt a dolgozókkal — mondja lakemikus rövidséggel.

Való igaz, a Magyamándori Állami Gazdaságban a dolgozók, különösen a törzsgárda, s _ _ . a tizenegy szocialista brigád

lelő keresztmetszetet egy kor- gjgfj számú részese a munká- szerű nagyüzem munkájáról. nak. Ez a dolgozók anyagi és Elengedhetetlen a költségté- erkölcsi megbecsülésében is

ránt nyereséget ért el. A nán- két. Az előbbi kérdésre pedig nyezők vizsgálata is. Jelen kő- megmutatkozik Tavaly 33 fi- doriak sok gazdaságot meg- csak annyit még, hogy meg- rülményednk közfitt, s a jö- z;ka] dolgozó kapott kitünteelőztek, amelyek jobb területi alapozott ez a gazdaság. * — ------WÍ'”' —

é

s éghajlati adottságokkal ran- jelenlegi eredményen

A vőben egyre inkább döntő sze- tést, jutalmat. De jutott a műfelül rephez jut a „mennyiért” vizs- szakiaknak, alkalmazottaknak

delkeznek. Amikor a vezetői még kétmilliót „ki lehetne gaz- gálata.

megbeszélés után Sándor Jó- dálkodni”. A teljesség igénye nélkül —

zseffel, a gazdaság igazgatójá- Mielőtt Magyamándorba ér- hiszen az sok lenne — álljon val leültünk beszélgetni, meg- keztem, valaki azt mondta: itt néhány jellemző adat. A lépőén kezdte: nem állnának ilyen jól a nán- búza mázsáját például a ter— Jobb eredményünk is dóriak, ha a biztosító nem fi- vezett 214 forint helyett 183

lehetett volna, ha nem éri fagy zetett volna. Ez a „megálla- forintért termelték. A kukoa gyümölcsösünket. Emiatt pítás” fölöttébb irigy okosko- ricát 221 helyett 217-ért. A

több millió forint kár érte a dás. Mert nézzük csak alapo- hízósertés kilóját a tervezett ___________________________

g

azdaságot. Ha nem szól köz- sabban a tavalyi gazdálkodást 14<71 helyett 13,21 forintért. A egységvezető, Törnek Ferenc, a

be az idő, elértük volna a — Kétségtelen, hogy nálunk tojás 1,67 helyett 1,34 forint, lazonyai kertészeti üzemrész

tízmillió forinton felüli nyere- a gyümölcs a fő téma — ma- mi’g a húscsirke kilója a tér- vezetője. Hiba lenne elhallgatséget... gyarázza az igazgató. — De vezett 22,80 helyett 17,52 fo.

öröm hallgatná az igazgató ugyanakkor nem hanyagoljuk rint.

is. Igen sokat jelent a gazdaságban az is, hogy a korábbi évek bizonytalansága után stabilizálódott a szakvezetés. Példaképpen álljon itt néhány dolgozó neve a sok közül: Poroszka János kombájnos, Tóth István traktoros, Kozics Ferenc növénytermesztési üzemtájékoztatását, azonban nem el a többi üzemágat sem.

állom meg szó nélkül: . .. , , ...

A növénytermesztésben túl— Szép, szép az eredmény, teljesítették a terveket. A

de másutt is alkalmaztak már búzából 18,5 mázsás, kukori- ezt a módszert: nem futtatták cából 20 mázsás átlagtermést ki a gazdálkodást a múlt év- értek el. Almából a tervezett ban? 43 mázsa helyett 74, szilvából

Az igazgató szemrehányóan 84 helyett kereken 100 mázsa villantja rám a tekintetét, s termett holdanként. S a nagy mielőtt szólna papírokat vese kár ellenére sem akadtak meg elő. az exportkötelezettség teljesí— Itt vannak a mérlegbe- tésévei. számoló elemző táblái, s ezek

a statisztikák. Hasonlítsuk öszNézzük az állattenyésztést: tej-, tojás-, hústermelés nyeresze az utóbbi öt év adatait... séges. Egy tehéntől évente A számok az évről évre va- csaknem 3400 liter tejet fejlő egészséges emelkedést bi- nek. Kiváló a sertéstenyésztés zonyítják. öt évvel ezelőtt, és a hizlalás a gazdaságban. 1963-ban még csupán kétmil- Tavalyelőtt az egy kocára eső lió-huszonhatezer forint nye- nyereség még 21 ezer forint reséget értek el. A fejlődés volt, tavaly már 22 ezerre egyenes vonalú. Ugrásszerű emelkedett. A sertéságazat pél- volt az emelkedés két éve, dául csaknem 2.5 millió fo- amikor csaknem megduplázó- rint abszolút nyereséggel zár- dott a megelőző év eredmé- ta az évet.

nye- Lehetne sorolni az üzem— Ismeretes, hogy terveink ágakat. A termelés mennyisé- évente három-négyszázalékos gi és minőségi túlteljesítése termésemelkedést írnak elő azonban még nem ad megfe— Az egész mérleget azért ne nézzük át — jegyzem meg, mire az igazgató széttárja a karját.

— Tőlem egész nyugodtan — mondja. — Itt a főkönyvelő, még segít is.

Arról beszélgetünk, hogy a gazdaságban már a korábbi években polgárjogot nyert a közgazdasági szemlélet. A termelést nem egyoldalúan szemlélik, hanem a különböző befolyásoló tényezők dialektikus kölcsönhatásában. Magyamán- dorban havonta elemzik a termelést, a költségtényezők alakulását. Ennek a gondolkodásnak az eredménye, hogy a gazdaság költségszintje az egy

ni az egy éve idekerült Havas Ferenc főagronóruus 'érdemeit.

S még valamit* Köztudott már a gazdaságban, hogy 26

nap nyereségrészesedést kapnak a dolgozók átlagosan. Lesznek azonban kiválók, akik hat hetet. S hogy nem tudják mi lesz a többi pénzzel, annak egy furcsa pénzügyminiszteri rendelet az oka. A nándoriak szerették volna jövőre tartalékolni a megmaradó összeget, de ezt nem lehet — holott a rendelet módot ad rá.

Mit is mondtunk a jövőről? Az igazgató szerint fegyelmezettebb, szervezettebb, termelékenyebb munkával még újabb kétmilliót lehetne hozni. A lehetőségek adottak. Felévvel azelőtti 88,2 százalékról épül az ötmilliós almatároló, a tavaly 82 százalékra csökkent, meglevő 42 kertész szakmun- Tehát mind a termelékenység- káshoz újabb 70 fiatal tanul, ben, mind a hozamértékben, s Mi kell még? Erő, egészség és a költségek csökkentésében tel- jó idő. jesítik adott szavukat . P A.

NÓGRÁD - 1968. március 9., szombat

I