Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

AZ OLVASOK! Vendéglátás Népi ellenőrök, ÁKF, szö­vetkezeti választott szervek, háztartási bizottságok őrköd­nek a fogyasztók érdekei fö­lött, de sajnos számuk és a boltokban történő forgolódá- suk még mindig nem bizo­nyul kielégítőnek, amint azt szerény tapasztalataim a ven­déglátó egységek kulturált és kevésbé kulturált helyiségei­ben azt igazolják. Betértem Salgótarjánban a Kulacs vendéglőbe, és kér­tem három cent konyakot. Ki is hozta a pincér, de mivel gyanakvó természetű vagyok, felemeltem a poharat, a vo­nalkát figyeltem, ami hitele­sen mutatná a három cent meglétét. Alig tekintek rá, már rohan a pincér, kikapja kezemb l a pohárkát, száguld a pulthoz és öntet hozzá, hogy a konyak a vonalat elérje. Ismét máskor bementem a Szivárvány presszóba, s kér­tem egy fél deci, azaz öt centiliter konyakot. Adott is azonnyomban a komor képű hölgy, aki a pult mögött állt. csak jóval a fél decit jelző vonalka alatt. Mondom neki, hogy a féldeciből legalább másfél cent hiányzik. Erre ő kivette a poharat a kezem­ből. háttal fordult felém, és hitelesítetlen pohárba mérte újólag a féldecinek nevezett italt. Kételyeim ettől viszont nem oszlottak el. Ismét, hogy vendégeim vol­tak és kevésnek bizonyult a kisüsti, amelyet előzőleg be­szereztem. egyik férfi ajánlko­zott. hogy hoz a Salgó Étterem­ből némi pótlást. Elment és visszajött. Elképedve mondta, hogy a Salgőban egy féldeci ba­rack tíz forint húsz fillér volt. A gyanakvás ördöge arra késztetett, hogy hiteles üveg­mércémmel utánajárjak: pon­tos volt-e a mérés. A másfél deciből kereken három cent hiányzott, ilyképpen literét — mércével 204 forint helyett 240 forin­tért számolták. Ekkor vendégeim egyike visszament a hiteles mércével, hogy kérjen újból másfél de­cit a kecskeméti barackból. A pincér láthatóan megrémülve és rohanva hozta a pontosan 15 cent italt. Vendégem még azt is megkérdezte, hány fo­kos a pálinka, amellyel ked­vünket fokozni akarnánk. Öt­venöt — mondja a pincérek legrémültebb je, s hozzátette, hogy ő csak egy alkalmazott, feleljen a fokokért a főnök. Sajnos, szeszfokolónk nem lévén, csak saccra állapítot­tuk meg, hogy a palackozott nedűnél — amelynek literen­kénti ára 120 forint —, lénye­gesen „könny ebb”-nek bizo­nyult a Salgó Étteremben vá­sárolt enyhe rózsavíz illatú ital. Most pedig beszereztem a szeszfokolót is, „minden fo­gyasztó egyben ellenőr is” fel­kiáltással egyik zsebünkben a mércével, másikban a fokaié­val vagyunk kénytelenek jár­ni a szórakozóhelyeket, ha olykor kedvünk támad egy— egy stampedli kecskeméti ba­rackkal vidámítani magunkat. Kemény Erzsébet Starján, Munkás u. 3. l'sz 4. A Nógrád február 4-1 számából az olvasók Így értesültek: — Ojabb egy forinttal csökken a vágott csirke. Hétfőtől téli puly­ka- és libavásár. Mondani sem kell, hogy a vá­gott baromfi árának mérséklése jó hatással van az ipari munkás­ságra még akkor is, ha azok szezonálisak, vásárlásuk határidő­höz kötött. Én Is örültem en­nek a kereskedelmi akciónak. Már úgy éreztem, hogy egy hónapon át az angol lordokat is hátam mögé szorítom a pulykahús-fo­gyasztásban. Az öröm azonban csak a húsboltig tartott. Keserű szájízzel fordultunk vissza an­Társulás gondokkal Megtartották Káüón a kis­állattenyésztő társulás zár- számadási közgyűlését. Az 1967. év jó eredményekkel zárult. A társulás 21 mázsa 77 kiló húsnyulat és 125 hí­zott libát értékesített a szi- ráki fogyasztási szövetkezet­nél. Közös alapjuk is emelke­dett. A társulás jelenlegi törzsállománya 500 G—33-as tojóhibrid, 120 nyúl és 25 pár tenyészgalamb. Értékesítési tervük erre az évre: 20 000 tojás, 25 mázsa nyúl és 120 hízott liba. A kállói társulás elnöke lelkiismeretesen végzi a te­nyésztői munka irányítását. A társulást a helyi tsz is segíti, jelentős mennyiségű zöldta­karmánnyal. Az elmúlt évek­ben a legkevesebb támoga­tást a társulás tulajdonkép­peni gazdája, a sziráki fo­gyasztási szövetkezet adta. A zárszámadási közgyűlésen felszólaló fmsz-i elnök, Szé­les Ferenc ígéretet tett az értékesítési szerződés megkö­tésére, 2000 forint anyagi tá­mogatásra a közös tenyész- anyag beszerzéséhez és a megfelelő felvásárlási árak kialakítására. , nak hallatán: „Már nincs, elfo­gyott!” Természetes ez az első napon történt. Azóta is ebben a kellemes ta- vaszias időben kedden és pén­teken liba- és pulykahúst ked­velő fogyasztók sorba járják az üzleteket, hiába, mert „Sajnos nem érkezett...” az érdeklődők­nek adott válasz. Érdekes furcsaságok! A Kos­suth rádió február 17-én ripor­tot sugárzott, amelyben a fő­városi üzletek bőséges pulyka­ellátottságát hangsúlyozta. Végig­hallgattam az étvágygerjesztő tu­dósítást, bízva abban, hogy a tar­ján! pulykavásárlás nem sokáig Miért hiánycikk az ásványvíz? Salgótarján ivóvíz-ellátása ez idő szerint kielégítő, ami nagy dolog fejlődő városunk­ban. A vízvezetéki víz ve­szély nélkül iható, mert előre­látásból — különösen járvá­nyok idején — közegészség­ügyi hatóságunk kellően kló- roztatja. Vagyunk azonban szép számmal, akiknek ez a víz nem ízlik és az üzletekben olcsó ásványvizet keresünk, s csak ritkán kaphatunk! A szódavíz sem hoz megoldást, mert azt rendszerint a fent idézett vízből állítják elő. Kérdezzük: a kereskedelem és vendéglátóiparunk mi ok­ból nem gondoskodik többféle olcsó, üdítő ásványvízről? Hazánkban is vannak ásvány­vizet szolgáltató források, de ennek ellenére például pará- di vizet sem lehet állandóan kapni. Ugyancsak hiánycikk néhány hónap óta a sóshar- tyáni jódos víz is, pedig a betegek ezt is várják. Vissza­térve az ivóvízre, a közönség nagyon keresi és várja az ol­csó üdítő vizeket! Remejüli, hogy a kérdés minden na­gyobb nehézség nélkül meg­oldható. Persze mondhatjuk azt is, hogy kitűnő gyümölcs- leveink vannak, ami nem vi­tás, de állandó nagybani fo­gyasztására berendezkedni sokan képtelenek az elég magas árak miatt. H- Gy. Orbán Salgótarján pulykát? várat magáira, miután a kitűzött határidő március ötödiké volt. Utólagos, de hiteles értesüléseim szerint a vágott baromfifélékből üzleteink mindössze kétszer kap­tak. Sajnos azonban az ilyen pro­paganda nincs valami meggyőző hatással a fogyasztókra. Vélemé­nyünk szerint az Országos Hús­ipari Vállalat nem járt el he­lyesen, amikor az árut a vidé­ki nagyvárosokba diszponálta, mert ezek szerint városunk és iparmedencénk nem tartozik a kiemelt városok közé. Minden­esetre szeretnénk, ha a jövő­ben ezt figyelembe vennék. Tóth Gyula Salgótarján * Debrecenben vegyünk eflUfcfc (RHOWMDi 47. Most egyszerre új ötlete támadt. Hopp! Megvan! Öt itt már több alkalommal ösz- szetévesztették egy őrnaggyal. Bizonyos íves nevűvel- Mi kö­vetkezik ebből? Hogy itt a légióban van egy álruhás őr­nagy. Marhaság. Miért járjon egy őrnagy bakaruhában, ami­kor lovon is mehet, ha a sa­ját uniformisát veszi fel? Igen, de ez egy titkos őrnagy. Nyomoz Laporter után!..­Megvan! Ez az őrnagy látta, hogy összetévesztik valakivel, és hagyta nyugodtan, hogy té­vedjenek. így mindenki őt szekálja, mialatt az őrnagy távolról figyel­De ki lehet az őrnagy? Most nézzük meg először az órát. Nézzük meg, hátha valami okirat van eldugva benne.. • Kinyitotta az órát. Semmi. Közönséges, vacak, régimódi óra- Felnyitotta hátul is a fe­delét, de csak a szerkezetét látta. Elöl a számlapra vala­mi súlyos tárgy hullhatott valamikor. mert nyolc—tíz helyen elrepedt. Végered­ményben megállapította, hogy semmit sem rejtettek el ben­ne. És mégis- Ez az óra irtó­zatosan sokat jelenthet. Most már biztos. összegezzünk tehát: meg kell tudnia, hogy melyik ka­tona Laporter, ki az őrnagy és ki ez a nő, aki nagyon szép, különösen ha dühös. Laporter lopta el az inget és az órát­Az őrnagy az, aki visszalop­ta ezeket a holmikat. Ez bi­zonyos. .. Meg kell tudni, hogy ki az, aki visszalopta az in­get. Ebben a pillanatban a sátor­ban felkiáltott valaki: — Visszaadni... Harrinco- urtnak-.. az inget. .. .Máris beugrott a sátorba. Négy lázas hánykolódó beteg feküdt ott. Mindegyiknek tü­zelt az arca... Biztos, hogy az egyik az őr­nagy. Aid az ingről tud! ...Nézzük csak! Ez itt jobb oldalt a derék dr. Minkusz. Na, ez ugyan nem őrnagy. Iszákos, nehézfejű, mindig ál­mos alak. Ennek nincs köze ilyen kémkedési ügyekhez. Ez itt mellette egy berber. Hát­ravan tehát a másik két be­teg: Hlavács, a cipész, és Ri- kajev, a dán borbély. NÓGRÁD - 1968. március 9., szombat Várt. Nemsokára megszólalt Hla­vács: — Harriocourt... inge... Hlavács íves őrnagy! Brávó Galamb! Most köze­lebb jutottál a probléma meg­oldásához. A kis Hlavács, aki cipésznek adja ki magát, alap­jában véve őrnagy a francia hadseregben. Mit tesz a szi­mat. .. Megitatta a beteget. Pusz­ta kézzel nyúlt hozzájuk. Ott­hagytak neld karbolt, de nem használta. így csak megkapja a tífuszt. Az egyik beteg zub­bonyát felvette. A másiknak az ivópoharát használta. Ez­zel legalább húszmillió baci- lust nyelt. így. Most szépen vár, amíg szédülni kezd és fáj a feje. Az a tífusz. Kiült a sátor elé, és várt rá. Néhány órát ült így. Végre távol feltűnt egy menet. Egészségügyi katonák jöttek egy ponyvás autóval. Finley hadnagynak a legelső dolga volt amikor megérkez­tek, hogy intézkedjék. Először a betegeket rakták fel. Azután a sátrat és a hol­mit. Galamb a sofőr mellé ült. Azt remélte, hogy tífusza van már. Figyelte, hogy mit érez. Csüggedten sóhajtott. Csak egyetlen rossz érzés sajgott benne. Nagyon éhes volt... Nem ment fel a szobájába. Kisétált az erődből. Itt sza­bad kilépés volt, mert hiszen az erődtől eltávolodni amúgy sem lehetett. Átsietett a partizánokhoz. A nő vagy a kígyóbűvölő csak ott lehetett. A katonák között nem rejtőzhettek útközben. Sorra vette az arab tábort. Minden egyes embert megné­zett, minden sátorba bement. Sehol sem találta őket. Egy szakállas arab szólította meg a kóválygó légionistát. — Mit keresel, uram? — A kígyóbűvölőt. — Aki Murzukban jósolt a ruminak? — Azt hát. — Nem jött velünk. Ott maradt Murzukban. — Körösztapád... Az ma­radt Murzukban az egész csa­ládjával! Én beszéltem útköz­ben a varázslóval! — Kazárt dolog uram... Hm... Ez egy kész bolon­dokháza. De itt a vén arab kávéfőző! Az is benne van a társaságban! Aki leöntötte kmirhával, hogy becsapja a viperát. — Mond csak, kedves bará­tom, ismered te a kávéfőzőt, aki veletek utazik és minde­nütt feketét főz? — Abu el Kebirt? — Igen, Abu el Kebirt. Az a vézna, gyulladt szemű ne­buló. .. Hol van? — Szegény. .. Tegnap éjjel meghalt... De rumi úr... ilyen csúnyán káromkodni... Hátat fordított. Elég volt. Ez meghaladja egy mesterde- téktív képességét. Slussz. Nem lehet tovább! Az emberek egy része eltűnik, a továbbiak meghalnak, mint ez az Abu el Kabir... Mindenki meghal, csak ő nem, akinek ez olyan sürgős és fontos lenne... (Folytatjuk) Termelőszövetkezeti tagok családi pótlékáról A családi pótlékról szóló rendelkezés ez év elejétől a termelőszövetkezeti tagokat érintően több vonatkozásban kiegészül, illetve módosul. Amíg most a családi pótlék­ra jogosultság egyik feltétele a meghatározott munkaegység teljesítése, a jövőben — fi­gyelemmel a különböző mun­kadíjazási formák alkalmazá­sának lehetőségére — a közös munkában ledolgozott munka­napokat veszik irányadónak­Családi pótlékra az a ter­melőszövetkezeti tag jogosult, aki az előző naptári évben, ha férfi legalább 120, ha nő, legalább 80 munkanapot dol­gozott a közösben, és legalább két 14 éven aluli gyermeket tart el. (Korábban tíz év volt a korhatár.) Az egyedülálló nő egy 14 éven aluli gyermek után is jogosult, ha á kötele­ző munkanapot ledolgozta. Ha olyan beteg, testi, szel­lemi fogyatékos gyermeket tart el a tsz-tag, aki munka- képességét legalább kéthar­mad részben elvesztette, és ez az állapota legalább egy évig tart, vagy előreláthatóan 1 év alatt nem szűnik meg, életko­rára tekintet nélkül úgy kell tekinteni, mint a 14 éven alulit, és az eltartó jogosult a családi pótlékra- A családi pótlék összege gyermekenként 70 forint. Arányosan csökken a csalá­di pótlék, ha nincs meg az előírt idő. A rendelkezés szerint, aki az előző naptári évben az elő­írtnál kevesebb munkanapot dolgozott, a teljesített mun­kanapok arányában jogosult családi pótlékra, még pedig a következő naptári év első napjától számítva annyi hó­napra, ahányszor 10 munka­napot (nő 7 munkanapot) dolgozott a közösben. Az anya- és gyermekvéde­lem fokozott érvényesülése­A családi pótlékról szóló alaprendelet meghatározza: milyen napokat lehet munká­ban töltött időnek tekinteni (pl. szülési szabadság). Az anya és a gyermek védelme érdekében kiegészült az alap- rendelkezés azzal, hogy ha az anyasági segélyre jogosult nő munkaviszonyának megszűné­Nem jár „Bonyolult” jeligéjű olva­sónknak válaszolunk: írja, hogy anyagmozgató, rakodó segédmunkás és az utóbbi hónapokban többször utazik a fővárosba a vállalat tehergép­kocsijával. Kiküldetése idejé­re napidíját megkapja, a te­hergépkocsin történő fel- és leutazási időt, az áru fel- és lerakodásával eltöltött órákat azonban a 12 órás kiküldeté­sen felül nem számolják el túlórának, arra az időre pót­lékot nem kap. Olvasónk írja, hogy a napi 14—15 órás úton teljes fele­lősséggel tartozik az anyag pontos átvételéért, átadásáért, és egyéb adminisztrációt is végez, ezért hátrányosabb se miatt szülési szabadságra egyáltalán nem, illetőleg an­nak csak egy részére lenne jogosult, a szülést megelőző négy héten, és az azt köve­tő 16 héten belüli időre eső munkanapokat kell munkában, töltött napoknak számítani. A munkanapon 10 órás munkanapot kell érteni, és csak a személyesen teljesített napokat lehet figyelembe venni­A tsz-tagok gyermekgondo­zási segélyéről. A jogosultság egyik feltéte­leként a közös munkában el­töltött napokat kell figyelem­be venni. (Közös munkában részt vett kártalanítási se­gélyben, kórházi ápolásban részesült, illetőleg betegségi segélyt kapott, szülési szabad­ságon volt, a vezetőség hoz­zájárulásával máshol munka-: viszonyban állt, a közgyűlés hozzájárulásával közép és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgató­ja volt, vagy egésznapos tan­folyamon vett részt) Ha a tagj a vezetőség engedélyével ta­nulmányi vagy egyéb díjazott szabadságot vett igénybe, azt úgy kell tekinteni, mint ha munkában töltötte volna el az időt- Bár munkában eltöl­tött időnek számítanak az említett napok, ami abból a szempontból lényeges, hogy a jogosultság egyik feltétele, hogy meghatározott időn át munkaviszonynak, illetőleg munkában töltött időnek meg kell lenni, de az alaprendel­kezésnek azok a szabályai itt is érvényesek, hogy nem fo­lyósítható arra az időre a segély, amelyre a tag táp­pénzt, (itt betegségi segély* szülési segélyt vagy üzemi baleset alapján kártalanítási segélyt kapott. A segély a gyermek két és fél éves ko­ráig illeti meg az anyát De ez a szülési szabadsággal együtt sení haladhatja meg a 30 hónapot. A segély összege a termelőszövetkezeti tagok­nál és a tsz-nél alkalmazotti munkaviszonyban állóknál gyermekenként havi 500 fo­rint- Előfeltétel itt is éppen úgy, mint az iparban vagy más munkaviszonyban, hogy a szülést megelőző 12 hónap alatt legalább 120 ledolgozott munkanapja legyen a tsz-ben. a túlóra helyzetben van, mint a vona­ton utazó egyéb kiküldetés­ben levő dolgozók­Olvasónk, mint anyagmoz­gató, rakodó munkás, munka­köri jellegéből adódóan nem utazhat a szállítmánytól kü­lön, — mint írja — vonaton. Túlórát nem számolhat el, mert kiküldetésben van, és a 12 órát meghaladó kiküldetés esetén sem túlóra, vagy ehe­lyett szabad idő nem illeti meg. Fizetése nyilván úgy van megállapítva, hogy a munkaköri jellegzetességeket figyelembe vették. Egyébként a kollektív szerződésből meg­állapíthatja, hogy a kikülde­tésben levő dolgozót megille­ti-e túlóra vagy szabad idő­Cikkünk nyomán A Nógrád február 8-i „Meg­próbáltam- .. c. cikkében antikoksz termékünk beszer­zési problémájával foglalko­zott. Közöljük, hogy a Buda­pesti Vegyianyag Nagykeres­kedelmi Vállalat — mint for­galmazónk — rendelésére az alábbi tételeket szállítottuk: Január 30-án 17 800, feb­ruár 12-én 4 500 és február 13-án 1 000 darabot. Összesen tehát 23 300-at a 20 000 dara­bos I. negyedévi megrendelés­sel szemben. Ezekből a téte­lekből a nagykereskedelmi vállalat diszpozíciójára feb­ruár 12-én közvetlenül Salgó­tarján részére 1 000 darabot küldtünk. Reméljük, hogy soraink vé­telekor már Salgótarjánt, il­letve Nógrád megyét — úgy cikkük, mint a mi külön fel­hívásunk alapján — a Buda­pesti Vegyianyag Nagykeres­kedelmi Vállalat anti koksz- szál ellátta­Ferrokémia Ktsz Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents