Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
Elfogultság nélkül A reform — mifit min- ja ezeket. Ma is kevés a de- új mechanizmus igazságtalan den nagyhorderejű vizánk, emiatt gazdaságilag bírálatát és lejáratását jelentársadalmi, gazdasági korlátozzák például a külön- tené, hanem az egyszemélyi változás — magas hőfokra böző tőkés gépeli importját, felelősség elmosását is, s egyhavi ti a szenvedélyeket. A Az anyagi eszközök korláto- ben nehezítené a hibák valódi heves szenvedélyek viszont zottsága miatt az új mecha- okainak feltárását, felszámo- szeretik a szélsőségeket, nizmus sem teremthet fede- lását. gyakran csapongnak is a vég- zetet minden ésszerű és gazletek között. Jól emlékszünk dasági beruházási elhatározás- rF ulajdonkeppen egy be- még a reform-előkészítés idő- hoz. A bankoknak rangso- -L végződött hagyomany- 6zakára, amikor nem egyszer rolniok kell a különböző hi- keb. szak it aidealizáltuk a tervbe vett telkérelmeket. A társadalmi aia közvéleményünknek. Ed- változásokat, s minden bajra fogyasztási alapok elosztása- ugyanis legfeljebb az orvosságnak szántuk az új ban tapasztalható egyenlős- aPyó és jelentéktelen hibák- mechanizmust. Ma a reform divel is csak fokozatosan sza- nak volt személy szerinti fe- gyakorlata óhatatlanul a re- kíthatunk. ahogy javul a dől- lelo^€- A nagyobb vesztesé- alitásokra nevel — nincs Eozók anyagi helyzete. Az új Sekert. (például a társadalmi ideális valóság — de kísért a gazdasági mechanizmustól nagyarányú pazaimásik véglet, nevezetesen az, azt várjuk, hogy meggyorsít- jósáért, _ a meggondolatlan hogy a mindennapi életben ja fejlődésünket, az anyagi beruházásokért, stb.) — mégtapasztalt hibákat igaztalanul műszaki alapok gyarapodásai, . tórtentek is személy szellía, l>é<a, delta, théta az üj mechanizmus rovására és így közvetve enyhíti, s írjuk. több év távlatában feloldja a Lehet, sőt biztos, hogy me- ®ok gondot okozó feszültségénél közben a reform egyik- ke*;' , másik részintézkedése köz- Számíthatunk persze új gazdasági szabályozóba kor- gondokra, s a meglevő probrekcióra, módosításra szorul. centralizálásával, Bármennyire is uj és előre Bizonyara a reform nyomán mutató az éppen csak beve- ®°k termék lekerül a régi bizonyos döntésekért zetett gazdaságirányítási hiánycikk-listáról, s kapható **nyOS döntésekért. ", ,.. , i , lesz a kprp«k-f>rií.irvii Most az uj mechanizmusrendszer, tökéletesnek, befe- r82 a Kereskedelmi forgalom- . . minden kérdésben jezettnek nem tekinthetjük. *»"• °e az nagyon való- ba”n mᣠdöntenek ismereteink bővülésével a ta- £ZÍnu- b°gy átmenetileg új h ! legmegfelelőbb az in pasztalat próbáján szüntelen hiánycikkek is keletkeznek. Ifemegfefrlobbjíz A" rinti törvényes felelősségrevo- nások, a közvéleményünk többnyire a gazdaságirányítást okolta ezekért. Tegyük hozzá: nem teljesen alaptalanul, mivel a régi irányítási rendszer, a hatáskör túlzott intézményesen elmosta a felelősséget továbbfejlesztése szorul Ma esetleB éppen az árreform ha- [?rmaUsag' De mula®ztás e®e lovdooLejieaíiesie szőrűi ma - . .. ... tén ugyanezen a szinten válmar eavre kisebb veszélyt te- j363™ az uj mechanizmus- _, * m ár egyre kisebb veszélyt je- b'_ általában "a "különhöző Ia,ni kcl1 a felelősséget is. A lent az uj mechanizmus ide- _ aufla0an. a. kul.?'}b.ozo jóminóséeű korszerű tcrmítr jóminőségű, korszerű termék, a bővülő választék a gyártó vállalatnak hoz hírnevet és A hibás áru ugyanígy rontja a Az” új mechanizmus ^lat hitelét a fogyasztókifogástala- k^í,ölJs!g k?rébenj az .UJ is, márcsak vállalati ügyrendekben dealizálása, a gyakorlat szigorú, Vdhalati grdekek ósszeütközé- következetes és kritikus, s ki- flak^. r?a <l ki. . a kényszeríti a túlzott várako- as.ii,»1 érdak- ® viták- j hasznot a piacon zások korrigálását. Annál na- bó] kike™16 ves2t« «1 a*on- aaya?1,aaszao.t. gyobb veszélyt jelent a re- ban rendszerint kénytelen ál- form tárgyilagosságot nélkü- .flf?.1’ , Az UJ mechanizmus löző bírálata. Az újjal szem- .a** mégoly kifogástala beni idegenkedés, a konzer- . működne is márcsak cenfralizáliák és Dontosan el vatívizmus nasv és szinte azért 6em lehet ideális, mert , .A At, J 05. Pontosan el nündenkire ^ató erő X- egyik másik hatása népsze- fJÄ' mindenkire nato erő, najia rQ,, _ w. - bóző hatásköröket, s esszerűtm osak vagyunk az esetleges . ,va?y ann , , latezo lensée pazarlás ieazsáetalannehézséaeket balokat a vál- ~~ megoldásokra is kénysze- fenseg pazanas igazsagtaian 3 Val rít. Ha az egyénnek, vagy a sag láttan a művezető és- - f gyáregységvezető nem mossa tozás okhoz kapcsolni. kollektívának az adott esetG ondjaink, nehézségeink ben az új mechanizmus elvei- kf,zeit m«iűvén, hogy fent- túlnyomó része alap- nek érvényesülése vesztesé- ríl , rendelték el, hanem a vetően nem a régi get, anyagi kárt okoz, akkor g?a.djaira b?ott . .területért mechanizmus hibáiból, hanem ®e marasztaljuk el nyomban a va,alja a Ael:elK. felelősséget, műszaki-gazdasági elmara- reformot, hanem ehelyett ele- akkor J?a ,. kovetkezeteseb- dottságunkból, gazdaságunk mezzük inkább a kiváltó kő- P®” va}^Mlhatnak meg a reörökölt szerkezetéből szárma- rülményeket. A*™ f1^1 a vállalatra bízott zik. Külkereskedelmi gond- Ezután is bizonyosan talál- feladatok tennivalók. Is- jaink, nemzetközi fizetési ne- kozni fogunk a különböző írókat ^váila^amn^h^für ^ kézségeink, sőt belső ösztön- színtű vezetés hibáival , , ? ^ 1 U zési problémáink elsősorban amelyek sem a reformmal’ íffk?cleSuike,t’ amebjek az nem a régi mechanizmus hl- sem az ország gazdasági fej- áfátokkal Oseztengban teáiból táplálkoznak; társa- lettségével, teherbíró képessé- ^tniAnfSí^viSi* dalműnk műszaki-gazdasági gével nincsenek kapcK- közöU alapjaiban gyökereznek. Vi- ban. Az ilyen szubjektív tér- lalaü 8zervek kozott, szont a régi gazdaságirányí- mészetű hibák és ostobasá- tási rendszer nem bizonyult gok, talán a legbosszantób- alkalmasnak arra, hogy szá- bak, mert nincs rájuk ésszerű mos területen mutatkozó el- indok, meggyőző magyarázat, maradottságunkat gyorsab- Különösen sok kárt okozna, ban, hatékonyabban, újabb ha ezeket a konkrét vezetési feszültségek keletkezése nél- hibákat —> az általuk felszí- kül felszámolja. Ha a reali- tott jogos szenvedélyességgel fásokat tekintjük, az új me- — varmánk a reform és az ehanizmústól sem várhatjuk, új módszerek nyakába. Ez hogy máról holnapra megold- ugyanis már nem csupán az Kovács József Enkefalogrctmmal a közlekedési balesetek nyomában Az országúti gépkocsibale- vásznon más fehér foltok is setek során sokszor előfordul, megjelennek, amelyeket — hogy a rendőrség megmagya- mint akadályokat — a veze- rázhatatlannak tartja a bal- tőnek ki kell kerülnie. esetet kiváltó okot. Egy legutóbbi francia statisztika szeA vezető fején elektródakoszorút helyeztek el, melyek nnt száz országúti köziekedé- érzékeIik M agyműködést, s, baleset közül 15 ütközés- ennek eredményét az elmementes. Ennek több mint a orvosi vizsgáiatoknál hasznáMit mutat a kísérlet alatt felvett enkefalogramm? Az első fél, sőt egy órában még a béta hullámok doini. nálnak, a vezető tehát teljesen éber és figyelme megfelelő. A kísérlet utolsó félórájában az agyhullámok 30 0 ()-át általában már az alfa hulláéit 3 ™netirány , latos enkefalográf rögzíti. Az ,mok teszik kií a vezető ilyenjobb oldalon, zavaró körül- a emberi agyhullámok az enkekor már nem koncentrál mény nélkül történik. Beteg ___„a hosszú és fárasztó kísérlet lövőit a vezető. ___*T falogrammon negyfele görbét ...... a.., r án az elalvást jelző delta szórakozott * r ílnymSnSttrÜA elt1lvl a Vt ó“de frljeí mértéktetTÍ hl!Uam®k ef esetben J TS 81 kapcsolódott állapotban je- ]elentek meg' probléma, inkább csak a na- lentkeznek (A gépkocsivezető gyobb távolságban közlekedő ,„hí, ,A • .. “ ^ . teherautó-vezetőknél fordult em fig , ’ mml , I’ ébo_ embernél is természetes je- elő. Másrészt azonban olyan és figv^mi áL^tt I lenség. ezt azonban enkefafáradtság is létezik, amely ... . • , .. ?° . lográf nélkül bizonyítani nem nem jár szunnyadással, de ±lk‘, Aft delta lehet. Az alfa szakasz Jelentcsökkenti a figyelmet, zavar- th-, u ,ha kezése ellen az egyedüli orja az ítélőképességet, lassít- St “ívásl Löttl ft' V0Sság: megállni> Pihentli’ ja a reflexeket, — tehát köz- s.;az a , 'as Közottl at‘ teherautón esetleg átadni a vetlen veszélyt jelent a gép- £enetl aUapotban alakulnak volánt a másodvlzetönek. kocsivezető és az országúton ^ ‘ A kísérleteknek az a célközlekedők számára. A laboratóriumi vizsgálat ja, hogy különböző alkatú A francia Renault Művek időtartama két és fél óra. Az gépkocsi^vezetőkön kimutas- Élettani és Biometriai Labora- eddigi eredmények azt bizo- sák az alfa, tehát a „szender- tóriumának munkatársai kor- nyitják, hogy az első fél őrá- *szerű műszerekkel éberségi ban a kísérleti alanyok ébeSzakértők szerint az alfa hullámok fellépése egészséges go'’ szakaszok létrejöttét. Azt is vizsgálják, hogy ezek a kísérleteket végeztek és ezek rek> reflexeik jól reagálnak szakaszok a nap milyen óráiés ügyesen elhárítják a vásznon jelentkező akadályokat. Később már lankad a figyelem és a vezetők átsiklanak er.kívfaWwiffí.1 olyan akadályok felett, ame- szerint az ütközésmentes bal enkemográffal kombinált _ ho ia.ip.nin« szimulátor. A szimulátor-rész alapján számottevő megállapításokat tettek. A laboratórium legérdeke' sebb vizsgálati berendezése az ban lépnek fel leginkább és hogyan függenek össze a meteorológiai viszonyokkal. Francia kutatók véleménye pedálokkal és volánnal ellátott gépkocsi-vezetőfülke, amelyben a kísérleti alany elhelyezkedik. A vezetőfülkéből a „vezető” vetített országutat lát. A film a vezetőben olyan érzéseket kelt, mintha „autója” az úton nagy sebességgel haladna, A vetítővászon közepén világos fényfolt látható, amely a volán elfordításától függően jobbról balra mozog. A vásznon az országutat két függőleges fekete vonal jelenti. A szimulátorban helyet foglaló kísérleti alanynak azt kell elérnie, hogy a világos pont mindig a két függőleges fekete vonal között helyezkedjék el, mert ellenkező esetben a vezető „árokba került járművével”. Időközben a lyek — ha a valóságban len- esetek jelentős része ebben az nének — az árokba juttatnák alfa szakaszban következik a gépkocsit. be. vízexport A Svédországból külföldre az egyik leggazdagabb vízszállított áruk listája rövidé- készletekkel rendelkező euró- sen még egy fontos cikkel pai ország. Belső víztárolóinak gyarapodhat. Az ivóvízben száma meghaladja a 100 000- ígen szegény Dánia, Hollandia rét. A kölcsönösen előnyös üz- és Nyugat-Németország nagy let útjában azonban több aka- érdeklődést tanúsít a svédor- dály áll. Először is nem e- szági vízvásárlási lehetőségek gészen világos a dolog jogi ol- iránt. A svéd lapokban fel- dala, mivel nem mind a felbukkanó hírek szerint az 100 000 víztároló van magán« érdekelt felek között már tulajdonban. Másodszor, a vá- megkezdődtek a tárgyalások, sárlók a svéd áru hagyomá- Az ivóvíz-kereskedelem ki- nyosan kiváló minőségére szá- meríthetetlen nyereségforrás mitanak, ez viszont a jelen lehet a svéd üzletemberek esetben nem egészen biztositha- számára. Svédország ugyanis tó. Mi tetszett, mi nem tetszett? Csak a szellemi táplálék volt elég Nemrégiben egyhetes továbbképző tanfolyamot, helyesebben előadássorozatot rendeztek Sízlgátarjánban termelőszövetkezeti elnökeink részére. Létfontosságú kérdésekről hallottak előadásokat, amelyek helyes értelmezése, a gazdálkodásban való okos alkalmazása elengedhetetlen az új gazda- ságirányítási rendszer keretei közötti. Az előadásokkal, előadókkal nem is volt baj, a szövetkezeti vezetők közvéleménye egyhangúlag igen hasznosnak tartotta az előadásokat, vitákat. Habár a befejezés óta mindenki ,;belevetette” magit a tavaszi munkákba, még mindig beszédtéma a továbbképzés. Az előadássorozat sikerét bizonyítják azok a kérdőívek is, amelyeket a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya adott kitöltésre az elnököknek. Amint ilyenkor szokás, arról kivácsiskodtak, mi tetszett, mi nem tetszett az egy hét alatt? A válaszok összegezése közben érdekes kép alakult ki. Egyöntetű a tsz-elnökök kívánsága, hogy évente legalább két alkalommal rendezzenek hasonló továbbképzést. A válaszok arról is tanúskodtok, hogy a szövetkezeti pártmunkáról, vezetésről és kádermunkáról, az információ szerepéről, jelentőségéről, az árutermelés és értékesítés problémájáról elhangzott előadások tetszettek a legjoban. Többen adtak hangot elismerésüknek. Valamiről azonban nem szabad elfeledkezni, amire ugyancsak a kérdőivek válaszai figyelmeztetnek. Leírtak jó néhány elítélő véleményt is: „A koszt kevés, nem jó.’’, Ügy látszik, hogy az új mechanizmus szele a vendéglátóiparba még nem ért el." Csupán két kiragadott idézet a sok közül. Elgondolkoztató megjegyzések olyan emberek részéről, akik joggal méltatlankodnak, hiszen — mint írta egyikük: „Mi termelünk. s enni se adnak eleget." Egy ilyen jelentős rendezvény alkalmával a résztvevők ellátása sem utolsó kérdés. S addig, amíg a szálláshelyről, a Karancs Szállóról szuperlo.tívuszokban beszéltek a tsz-elnökök. bizony elítélöleg nyilatkoztak a Saígó Étterem-beli ellátásról. A sok-sok dicséret mellett kár az ilyen negatív véleményekért. ^ Szakemberekkel könnyebben megy • •• rándulásra vittük őket, Egerbe , Most a jövedelemelosztásban hajtanak végre változtatásokat. Cél, hogy az elosztás ne pusztán a mennyiségi mutatók teljesítésére ösztönözze a tagokat, hanem a minőségi munkára is* A7, ölképzclésc’k A zárszámadó közgyűlésen hogy a szakemberek nemcsak Jegyzőkönyveket lapozgat- korábban már kialakultak Az Somoskőújfaluban azt mondták a szakmai irányításért éreznek tunk a pártirodán. A korábbi ^narnj gazdaságokban megho- a józan gondolkodású tagok: felelősséget, hanem egyidejű- évek tanácskozásait, őszinte. nosoH0tt és bevált elszámolási érdemes a szövetkezetben dől- leg a politikai kérdésekért is. nyílt vitáit őrző lapokat. A re.ncjSzert próbálják alkalmas- go zni. Általában rendjén men- Számúkra a szövetkezeti ve- legszembetűnőbb az a követ- nj Természetesen ez nem jenek a dolgok. A tagok meg- zetők és a tagok viszonya, a keze tess ég volt, amellyel a len^ _ nbhäny szövetkezeti kapják azt a pénzt, amit az három üzemegység dolgozói- közhangulatot formálták a ^ megnyugtatott erről _ é v elején terveznek. nak kapcsolata, az igazságo- vezetés, a munkafegyelem, a bogy kevesebb jut az embePedig a gazdálkodási viszo- sabb jövedelemelosztási el- rend szilárdítására. reknek. A szorgalmasan dolgonyok mostohák. Tóth Ottó, a vek megvalósítása éppen olyan Egy esztendeje lesz lassan, ^ tagok az ídén sem rövidül- háromezer holdas termelőszö- fontos, mint a tervszerűség, a hogy Somoskőújfaluban párt- nek meg. A rendszeres ellen- vetkezet főagronómusa, mind- szervezettseg a gazdasági bizottsági ülésen vitatták meg őrzés, a pontos elszámolás csak össze ezerkétszáz hold szántó- munkában. a mezőgazdaság helyzetét, fel- erősíti a szövetkezetei, földdel számolt, amelyek me- őszintén, nyíltan beszélt adatait, a gazdasági reform imm maevaráMtul redek hegyoldalakra szalad- ezekről a kérdésekről a párt- előkészítését. Persze ezt meg- . hozzáfűzte* nak, kövesek, agyagosak, s be- bizottság titkára. előzőén is gyakorta foglalkoz- _ , . á tiszta lanl őiük harminc holdat művel- _ Nézze> nálunk aránylaíí tak a 8^dasᣠtennivalókkal ^ lnTult f ^SasS lÍem ni sem lehet. Mégis: a sző- Pav<jzerűbb a doloa Az elnök. a és az ideológiai Vfgznnk masunkkal semmi vétóért tavaiy 8-8,5 millió 1 Ä a múU ^zten™ formt érteket termelt. nyés2tő mind párttagok. De nvé^tőtertotte a beSofrü Végre megállunk a saját láFenyvesi Imre a területi jó a kapcsolatunk a pártonlu- /me^etent intézések, rét “"’fr ^ pártbizottság titkára, igen ér- vuliekkel is. Az uzemgazdá- . . . Tj , .. maradnak a káros vezetés dekes összefüggésre mutatott szunk most végzett fiatalom- S2éi«edő demokrácia, módszerek is.** A szövetkerá: bér. Sokat beszélgetünk vele. *’ “ , m zeti szakemberek, az üzemegy— Az igazán nagy gazdasá- Szeretnénk, ha jó párttag vál- , ? k(S- „w-, SLz sé§vezetők nagyobb felelősséggokban sem dolgozik annyi nék belőle... Politikailag kép- tt. sz„cj»lista munkaver- geI gazdálkodnak, mint eddig. Ä*-“ m‘nt CSSir*«“«* »ínyről, a szocialista brigádok. „“fi?*1 “JSSÄS UK. ben megy... mnnkaesinnatrar helvTP+érfil n “■”** a gaiudinwan Sorolta a szakemberek ne- Könnyebben, de nem köny- S20Ciaiista elosztási elveknek módszereket, amelyek a leg vét, beosztásét. Először az öt nyen. Erre éppen a korábbi Sta mSSSß bérezési hatékonyabban segítik a teragrármérnököt, majd a tech- évek adnak példát. A kommá- módszerek megvalósításáról. vek megvalósítását... nikusokat. Ezek, a többnyire nisták, a területi pártbizottság XJhrin János elnök is kifej- A tervtárgyaló közgyűlési fiatal szakemberek szervezik, irányításával, szüntelenül ke- tette véleményét: tegnap tartották a somoskőújirányítjálc a tagok munkáját resik, kutatják: melyek azok a _ Nálunk agrármérnök pat- Salgó Hegyvidéke Tér. a termelőszövetkezetben. jól bevált gazdasági, politikai ronálja a szocialista címért nielőszövetkezetben. A tavaly', A pártbizottság, a termelő- módszerek, amelyek előbbre kdzdő csapatokat Együttmű- 3—8,5 millió helyett, most tíz szövetkezet kommunistái se- viszik a gazdálkodást, a sző- ködésük már tavaly sem volt és fél millió forint bruttó be- gítik. támogatják a munkában vetkezetet. Nem tagadták, hogy hiábavaló. A versenyben mind vételt vállaltak a szövetkeze- a szakvezetőket. A szövetke- az utóbbi években gondok is túlteljesítették vállalásukat... b tagok. S ebben már nagy zetben szoros, tartós szövet- adódtak bőven. Mulasztásokról Az övékéhez hasonló szorgos szerep jut újból a szakembe- ségről beszéltek, amelyet a beszéltek, amelyeket egyné- mUnkára ösztönöztek példájuk- reknek, a pártszervezet és a párt és a szakemberek hány vezető, vagy szövetkeze- kaj további nyolcvan asszonyt, szakembergamltúra eleven kötöttek azért, hogy idő- ti tag követett el. A rnulasz- akjk rendszeresen dolgoznak a kapcsolatának, ben Végezzenek minden tások eltorzították a gazdálko- közösben. Mi meg jutalomki- Vlncze Istvánná tennivalót, a tagok tisztes- dást, fegyelmezetlenségek séges jövedelmet kapjanak, egész sorát szülték, mégis jó elégedettek legyenek a szövet- ideig megtűrték ezt a közös j kezettel. Ebből következett, munkában. í NÓGRAD — 1968. március 31., vasarnap kön azokat a gazdálkodási v
