Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF. 73. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 27. SZERDA A szécsényi „tranzisztorosok” (3. oldal) Nógrád vendége volt: Zorán Sztevanovity (4. oldal) Tudósítás a megyei bajnokságról (5. oldal) Komócsin Zoltán látogatása Salgótarj ánban Javuló körülmények, hatékonyabb egészségügyi munka Ülést tartott a megyei tanács régrehajtA bizottsága Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, kedden Salgótarjánba látogatott. Találkozott és megbeszélést folytatott a megyei pártbizottság titkáraiKomócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról beszélgetést folytatott Várnai Ferenccel, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagjával, valamint Megyeri Károllyal, a Magyar Rádió és Televízió munkatársával, és válaszolt kérdéseikre. A beszélgetést kedd este közvetítette a ráctfó és a televízió. Alább közöljük a kérdéseket és Komócsin elv- társ válaszait. — A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján ön vezette a magyar delegációt, s így aktív részese volt a találkozó előkészítésének es lebonyolításának. Ezért kívánjuk öntől megkérdezni: hogyan érvényesült a találkozón a demokratikus, az őszinte, nyílt elvtársi eszmecsere módszere? — A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján részt vevő testvérpártok küldöttségei politikai, ideológiai kérdésekről, a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló gyakorlati feladatokról vitatkoztak. Valamennyi testvérpárt saját politikájának, elhatározásának megfelelően fejtette ki az álláspontját. Egy kérdésben nem volt vita a részt vevő testvérpártok küldöttei között. Abban, hogy a budapesti találkozón nyílt, szabad, demokratikus, elvtársi tárgyalásokat folytattak a jelenlevők. Valameny- nyien úgy ítéltük meg, hogy a találkozó eredményein túl, ez a budapesti légkör, ez a budapesti szellem, mindannyiunk számára maradandó és kedves emléket is jelent. — Ezt a megállapítást csupán a román testvérpárt küldöttsége vonta kétségbe. Aző megítélésük szerint — és ezzel a véleményükkel egyedül állnak — a találkozón nem volt elég demokratikus vitalehető- séz A valóságban valamennyi testvérpárt küldöttsége a teljes és igazi jogegyenlőség alapján fejthette ki nézeteit. Mindenki azt mondta, amit gondolt mindenki arról beszélt, amit saját pártja politikájának megfelelően szükségesnek tartott elmondani, mindenféle befolyásolás és mindenféle akadályoztatás nélkül. Sokatmondó tény az is, hogy román pártküldöttség vezetője például, amíg részt vett a találkozó munkájában, nem kevesebb mint 30 érdemi felszólalást mondott el. Voltak küldöttségvezetők, akik húszszor, mások huszonnégyszer val, majd részt vett a megyei pártbizottság délután tartott kibővített ülésén. Komócsin elvtárs a kommunista és munkáspártok Budapesten tartott konzultatív találkozójáról tájékoztatta Nógrád megye szólaltak fel. Az egyik küldöttség vezetője, a találkozó utolsó, plenáris ülésén, a záróközleményről folytatott vitában, tizenhatszor szólt hozzá és tette meg észrevételeit. Ezek a számok önmagukban is bizonyítják, hogy a budapesti konzultatív találkozón az ösz- szes résztvevők nyílt, szabad, elvtársi, igazi internacionalista vitát folytathattak egymással. — Ismeretes, hogy a román elvtársak elhagyták a találkozót. Véleménye szerint ez a tény befolyásolja-e a Román Kommunista Párttal való kétoldalú kapcsolatokat? — A román küldöttség álláspontja az összes lényeges kérdésben meglehetősen eltért attól az állásponttól, amelyet a mi pártunk képviselt a budapesti találkozón. A magunk részéről nem értünk egyet azzal sem, hogy a román elvtársak elhagyták a találkozót. A többi részt vevő testvérpárttal együtt azt valljuk, nem volt igazi, komoly indok arra, hogy a román elvtársak ne vegyenek részt végig a találkozó munkájában. A testvérpártok egy része, köztük a mi pártunk küldöttsége is, nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy valamilyen megoldást találjunk, és elkerüljük a román elvtársak kivonulását. Köztudott, hogy ez nem sikerült. Ezt őszintén sajnáljuk, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a budapesti konzultatív találkozón történtek semmilyen vonatkozásban sem vethetnek árnyékot a magyar és a román párt- és államközi kapcsolatokra. Ezeket a kapcsolatokat —, erre széles körű lehetőségeink vannak —, továbbra is fejleszteni kívánjuk. A kétoldali párt- és állami kapcsolatok nem szenvedhetnek kárt a találkozón előfordult sajnálatos események miatt. — A mi pártunk mindent megtesz azért is, hogy a román elvtársakat megnyerje: vegyenek részt a nemzetközi tanácskozás előkészítő bizottságának munkájában, és novemberben vagy decemberben a moszkvai nemzetközi tanácskozáson is. Ennek érdekében, kezdeményezésünkre, a közeljövőben kétoldalú találkozóra kerül sor, amelynek keretében minden bizonnyal véleményt cserélünk a konzultatív találkozóról is, de még inkább az előttünk álló feladatokról. — Amennyire ismerjük, hasonló az álláspontja a többi testvérpártnak is. A nemzetközi kommunista munkásmozgalomnak az az érdeke, hogy minél több testvérpártot megnyerjünk az előkészítő bizottság munkájában való részpárt-, társadalmi és gazdasági szerveinek vezetőit. Az MSZMP Központi Bizottsága március 21-én tartott üléséről Jedlicska Gyula, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit. vételre, és arra, hogy részt vegyenek majd a moszkvai tanácskozáson. Ez teljes mértékben vonatkozik a Román Kommunista Pártra is. — Hogyan értékeli a konzultatív taláíkozó világvisszhangját? — A kommunista és munkáspártok vezetőinek a körében, a testvérpártok sajtójában nagyon kedvező, internacionalista visszhangra talált a budapesti konzultatív találkozó. Emellett —, s ez a legfontosabb, a találkozót is ezért rendeztük —, erősödött az egység azok között, akik pártjaik küldötteiként részt vettek a találkozón, és ezen túl a testvérpártok egész tagságában is. A kedvező visszhang a testvérpártok részéről az egység erősödésének a bizonyítéka. — Ami a negatív visszhangot illeti, abban sem volt hiány. A nyugati burzsoá sajtó egy része rendkívül ellenségesen írt a találkozó előkészítéséről és magáról a találkozóról. Ezek a körök nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a találkozó kudarcba fullad, és nem éri el a kívánt eredményt. A burzsoá sajtó egy másik része viszont arra törekedett, hogy objektív ismertetést adjon a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről, (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1964-ben határozatot hozott Nógrád megye egészségügyi helyzetének javítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyanebben az évben intézkedési tervet készített a határozat végrehajtására, amit azóta is több esetben tűzött napirendre. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén a kormány határozatát követő eredményeket és tapasztalatokat vitatta meg. Az egészségügyi osztály által készített jelentésben és a vitában elhangzottak alapján megállapítható, hogy 1964-től jelentős az előrehaladás a megye egészségügyi helyzetében. Számos intézkedés történt a betegellátás színvonalának növelése, a személyi feltételek biztosítása, a közegészségügyi helyzet javítása érdekében. A tárgyi feltételek biztosítása között szerepel, hogy a határozat megjelenése óta a körzeti orvosok munkakörülményeinek javítása céljából az elmúlt 3 év alatt 5 ingatlant vásároltak és alakítottak át orvosi rendelőnek, és újabb három körzeti orvosi rendelőt és lakást építettek. A fogorvosi hálózat bővítése céljából új fogorvosi rendelőt és lakást építettek Szécsénybeh. Az elmúlt évbén 4 fogorvosi lakás és rendelő építését kezdték el. Tavaly kezdődött meg a gyógyító munka a pásztói és a nag'y- bátonyi új rendelőintézetben, ami csökkentette a megyei rendelőintézet zsúfoltságát. A Balassagyarmaton építendő új rendelőintézet első lépcsőjének kivitelezési tervei is elkészültek, kivitelezését még ebben az évben megkezdik. Legnagyobb fejlődés kórházi vonatkozásban történt. Tavaly kezdte meg működését az új megyei kórház, ami lényeges minőségi változást, ezen túl 157 kórházi ágy-fejlesztést is jelentett. Pásztón, az új rendelőintézet megnyitása a kórházi ágyak számának 28-al történő bővitését tette lehetővé. A tbc-s ágyak számának növelése céljából Nógrádgár- donyban megkezdődött az új konyha és ebédlő építése, aminek elkészítése mintegy 50 kórházi ágy létesítését eredményezi A személyi feltételek javításában is jelentős az előrehaladás. Az orvosi körzetek száma évenként kettővel növekedett, így az átlaglétszám valamivel jobb mint más ipari megyéké. Míg 1965 végén a betöltetlen orvosi körzetek száma még 7 volt, ez napjainkban 4-re csökkent. Lényeges fejlődés tapasztalható a közegészségügyi helyzet alakulásában A települések egészségügyi helyzetének javítása céljából csupán a bányászlakótelepek felújítására 1965-ben 6,2, 1966-ban 6,4, tavaly pedig 4,2 millió forintot biztosítottak. A Salgótarjánban és környékén levő barakklakások szanálására a harmadik ötéves terv során 600 lakás tervei elkészültek, illetve folyamatban vannak. Hasznos intézkedések történtek az ívóviz-ellátás javítására. Így a többi között belépett az Észak-nógrádi Regionális Vízmű, Szécsény- ben. Sámsonházán, és Cser- hátlalápon megépítették a törpevízműveket. Építés alatt áll, illetve készülnek a tervek a pásztói, erdőkürti, nőtincs) és kisterenyei vízműveknek és a vízellátó hálózatnak. Ezek üzembe helyezése 1970-re várható. A többi között csupán a bányászlakótelepek vízmüveinek felújítására 16 millió forintot költöttek a kormányhatározat megjelenése óta. A kormányhatározat végrehajtását érdekes számokkal is illusztrálták. így például: amíg 1965-ben csak 1716 kórházi ágy állt a megye rendelkezésére, ez a szám az elmúlt évben 1924-re növekedett 1965-ben 122, az elmúlt évben pedig már 142 orvos végezte gyógyító munkáját* A tízezer lakosra jutó általános gyógyintézeti ágyak száma tavaly elérte az 57,7-et, ami lényegesen más ipari megyék átlagánál. Hasonlóan jobb a mutató a körzeti orvosok és az egy körzetre jutó lakosság számának alakulásában is. Nógrád megyében tavaly az orvosi körzetek száma már elérte a 86-ot, az egy körzetre jutó lakosság aránya pedig a 2752-öt, ami ugyancsak jobb az ipari megyék, s a vidéki átlagnál. Növekedett a szakorvosi órák száma, ami az elmúlt évben megyénkben elérte a 689-et. S amíg 1964- ben csak 106,5 millió forintot biztosítottak az egészségügyi ágazat fejlődésére, addig ez a szám 1967-ben már jóval meghaladta a 129 millió forintot. A vitában elhangzottakat Géczi János, a megyei tanács vb. elnöke foglalta össze. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy az 1964-ben hozott intézkedési tervet továbbra is reálisnak és ér« vényben levőnek tartja. Tanácskoztak a fiatalok „Kulturális fórum az ifjúságért“ Balassagyarmaton A forradalmi ifjúsági napok keretében tegnap Balassagyarmaton a városi művelődési otthonban egész napos tanácskozás volt. A KISZ városi bizottsága és városi tanács művelődési osztálya a „Kulturális fórum az ifjúságért” tanácskozását nagy érdeklődés kísérte. Eljöttek az üzemek és intézmények KISZ-titkárai, kultúrfelelőssei, a város népművelői. Megjelenj a fórumon Bálint Tamás a KISZ megyei bizottságának osztályvezetője, Stolcz Gyulának, a KISZ városi bizottsága munkatársának elnöklete mellett a délelőtt folyamán két referátum hangzott el. Először Kovács Sándor, a KISZ városi bizottsága titkára a KISZ KB 1964. évi szabadidős határozata végrehajtásának tapasztalatairól számolt be, majd Szol ősi Sándor, a művelődési otthon munkatársa elemezte a KISZ- alapszervek és a művelődési intézmények kapcsolatát, a város klubjaiban folyó tevékenységet. A két referátum után vita következett, a fiatalok számos érdekes véleményt, javaslatot mondtak el a vitát vezető elnökségnek. Délután a kulturális tanácskozás harmadik nani-mdie- ként Podlitzki Ervin, a városi művelődési csoport munkatársa. tájékoztatta színvonalas beszámolóban a jelenlevőket a Balassagyarmaton folyó zenei és művészeti nevelés eredményeiről, és a további feladatokról. Részle issen kitért a társastánc-mozgalom eredményeire is. Ezt a referátumot is vita követte. V 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola épületében tegnap kezdődött meg az általános lakatos és kovács ipari tanulók országos vetélkedője, a szakma kiváló tanulója címért. A 68 lakatos- és 42 kovácstanuló délután az írásbeli feladatok megoldásához látott. A kovácsoknál Pápai Ferenc, a lakatosoknál Varga Lajos, a Munkaügyi Minisztérium dolgozói tölti be a zsűri elnöki tisztét. Képünkön: Készülnek az írásbeli dolgozatok (Koppány György felvétele.) A budapesti konzultatív találkozóról Komócsin Zoltán interjúja a Népszabadságnak, a Rádiónak és a Televíziónak
