Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

A budapesti konzultatív találkozóról fFolytatás az 1. oldalról) és azokról az eseményekről is, amelyek a budapesti találko­zón lejátszódtak. — Nem volt hiány ellensé­ges hangú kommentárokban a Kínai Kommunista Párt és az 1 Albán Munkapárt vezetői ré­széről sem. E két párt vezető­sége, mint ez köztudott, jelen­leg tagadó álláspontot foglal el az egység erősítésére irányu­ló törekvésekkel szemben. Eb­ből következik, hogy már ele­ve rendkívül ellenségesen ír. tali a budapesti találkozó lét­rejöttéről, és ugyanezt mond­hatjuk el a találkozót kom­mentáló cikkeikről. Érvelésük teljesen a régi: útszéli, gya­lázkodó hang a kommunista és munkáspártok döntő több­ségével szemben. Ez a hang természetesen csak ellensége­inknek okoz örömet, a kom­munistákat, a kommunisták­hoz közel álló haladó embe­reket viszont csak szomorú­sággal töltheti el. Ám a kí­nai és az albán vezetőknek, bármennyire merev, tagadó állásponton vannak az egy­séggel szemben, nincs lehető­ségük arra, hogy az egység fejlődését megakadályozzák. — A magunk részéről job­ban szeretnénk azt, ha arról lehetne beszélni, hogy lehe­tőség nyílik az egység erősíté­sére ezzel a két párttal is, Amikor Központi Bizottságunk nevében meghívtuk a kínai és az albán pártot is a budapes­ti konzultatív találkozóra, vagy amikor most ismét meghívjuk őket az előkészítő bizottság április 24-én kezdődő ülésére, bennünket az őszinte egység­törekvés vezet: azt szeretnénk, hogy e két párt képviselői részt vegyenek az előkészítő­munkában, majd később a moszkvai nemzetközi tanács­kozáson. A jelenlegi helyzetet tekintve azonban sajnos, nincs komoly remény arra, hogy újabb meghívásunkra pozitív választ kaphatunk. — A mi pártunk meg­tiszteltetésnek tekintette, hogy a találkozó megrende­zésére Budapesten került sor. Szeretnénk ezzel ösz- szeí’üggésben megkérdezni: hogyan tevékenykedett a magyar pártküldöttség a találkozó idején, — Jobban szeretjük, ha er­ről a kérdésről a konzultatív találkozón részt vett küldött­ségek nyilatkoznak. De mi­után a Központi Bizottságnak és a párttagságnak is beszá­moltunk róla, kötelességünk, hogy bizonyos összefoglaló mó­don a magyar közvéleménynek is számot adjunk a küldöttség munkájáról. — Küldöttségünk, pártunk nemzetközi politikájával össz­hangban fejtette ki tevékeny­ségét.. Amennyiben a Magyar Szocialista Munkáspárt sike­réről beszélünk —, s erről sze­rénytelenség nélkül beszélhe­tünk a budapesti találkozóval összefüggésben —, akkor ez a siker pártunk politikájának si­kere. Ez legelsősorban abbém mutatkozott meg, hogy a test­vérpártok méltányolták: pár­tunk Központi Bizottsága nagy áttekintéssel rendelkezik a nemzetközi kommunista moz­galom helyzetéről. — A testvérpártok bizal­mának jele az is, hogy a nemzetközi kommunista ta­nácskozás előkészítő bizott­sága április 24-én itt ülése­zik majd Budapesten. Mi­lyen jellegű lesz a bizottság munkája és miben áll a fel­adata? — A testvérpártok most dol­gozzák ki álláspontjaikat, amit majd kifejtenek az előkészí­tő bizottság április 24-ón kez­dődő megbeszélésein. A mi pártunk ugyancsak most dolgoz» ki elgondolásait. Eddigi ismereteink és elkép­zeléseink szerint, az előkészí­tő bizottság első ülése minden bizonnyal a szó szoros értei­mében vett munkaértekezlet lesz, hogy kollektíván kiala­kítsák: a bizottságnak a to­vábbiakban milyen konkrét feladatokat, és milyen módon kell a nemzetközi tanácskozás sikere érdekében megoldania. A testvérpártok, amelyek részt vesznek majd az előkészítő bi­zottság első ülésén, kifejtik ál­láspontjukat, és ugyanúgy, mint a konzultatív találkozón, kol­lektíván, egymás érveit, ja­vaslatait megfontolva, kiala­kítjuk a legjobb megoldáso­kat. Az első ülés tehát előre­láthatóan újabb előrelépés lesz azon az úton, amelynek a vé­gén, ez év novemberében, vagy decemberében eljutunk a moszkvai nemzetközi tanács­kozáshoz. — Kiket hívnak meg a moszkvai tanácskozásra? — A budapesti találkozó olyan megállapításra jutott, hogy a moszkvai tanácskozás­ra minden kommunista és munkáspártot meghívunk, azo­kat is, amelyek valamilyen oknál fogva rnég nem vettek részt a fővárosunkban meg­rendezett értekezleten. — Elképzelhetőnek tart­ja-e, hogy a moszkvai ta­nácskozás szélesebb körű legyen a budapesti talál­kozónál? — Az összes testvérpárt meghívása a következőket je­lenti: a budapesti konzulta­tív találkozóra még azt a nyolcvan, velünk együtt nyolc­vanegy testvérpártot hívtuk meg, amelyek részt vettek az 1960-as moszkvai értekezleten Most a konzultatív találkozón olyan álláspont alakult ki. hogy hívjuk meg már az elő­készítő bizottság első ülésére, majd a további ülésekre, és II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.20: Sibelius: Hegedüversenj'. — 8.50: Orvosi tanácsok. — 8.55: János vitéz. — 9.34: Egy új tudományág, a molekuláris biológia. — 10.10: Együt­tesek Verdi-operákból. — U.30: A Szabó család, (ism.) — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A világgazdaság hí­rei. — 13.05: A budapesti színházak műsora. — 13.08: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.23: Szergej Rahmaninov zongorázik. — 13.48: Mai témák — mai dalok. — 14.00 —0.25: Pódiumon: a színház... A „139—060” különkiadása a nemzetközi színházi világnap alkalmából. Játékvezető: Szepesi György. Rendező: Horváth Adám. A műsor ke­retében 17,20-kor a Rádiószínház bemutatója: Homályos örökség, Hans Enzensberger rádiójátéka. PETŐFI RADIO: 10.00: Könnyűzene Ránki György műveiből. — 10.44: Szép magyar novella. Asztalos Ist­ván: A kabát. — 11.02: Szergej Rahmaninov zongorázik. Fritz Kreisler hegedül. — 12.02: Daloló nagyvilág. Úti da­lok. — 12.34: A régi Metropolitan nagy énekesei. — 13.02: Könnyűzenei híradó. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. .. a Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10t Holnap közvetítjük. — 18.30: Adam Shaff: Bevezetés a szemantikába. — 18.40: Muzsikaszó. — 19.30: Közvetí­tés a Bilbao — FTC VVK labdarúgó-mérkőzésről Bilbaó­iról. Riporter: Novotny Zoltán. Közben: Könnyűzene. —* 21.20: Handel-művek. — 22.56: Ügetőverseny-eredmények. — 23.00: Hírek, sport, időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 15.23: Műsorismertetés. — 15.25: Újpesti Dózsa — Ausztria Wien, Közép-európai Kupa labda­rúgó-mérkőzés közvetítése a Megyeri útról. Riporter: Vlt- ray Tamás. A szünetben a Magyar Hirdető műsora. — 17.20: A cigaretta. Lengyel rajzfilm. — 17.30: A vál­tóőr. Magyarul beszélő belga rövidjátékfilm. — 18.00: Hírek. — 18.05: A félreismert XVHI. század. Desportes. — 18.20: Show-hivatal... A könnyüműfaj rivaldája. — 19.10: A világ térképe előtt. — 19.20: Esti mese. — 19.35: Útkeresők. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Szevasz Vera. Magyar film. — 22.00: Látogatás Dürrenmattnál. — 22.20: TV-Híradó. — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV ír S ’’ V 18.20: Kelet-Szlovákia életéről. — 19.00: TV-Hiradó. — 1 ; Dokumentum-film Mak- szim Gorkijról. — 20.05: G. Hoffm ni: A fiú (tv-játék). — 21.30: Autósok, motorosok. magára a nemzetközi tanács­kozásra is az összes ma léte­ző marxista-leninista párto­kat. Ennek megfelelően az áp­rilis 24-én kezdődő ülésre, az említett 81 párton kívül, meg­hívjuk a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségét, amely nem vett részt az 1960-as moszkvai tanácskozáson, továbbá azt a hat testvérpártot, amely I960 óta alakult. Mindent egybevetve, biztos­ra vehető, hogy a moszkvai nemzetközi tanácskozáson több testvérpárt vesz majd részt, mint a budapesti konzultatív találkozón. Lehetséges, hogy az előkészítő bizottság első, majd további ülésén hullámzást mu­tat majd a részt vevő pártok száma. Ez azonban a lényeget nem fogja befolyásolni. — A munkásmozgalomban hallani olyan véleményeket, miszerint a jelenlegi hely­zetben csak a kétoldalú megbeszélések járhatnak megfelelő eredménnyel. Mi az ön véleménye, szembeál­lítható-e a két, illetve több­oldalú eszmecserék módsze­re? — Szükség van a kétoldalú találkozókra, de a nemzetközi kommunista mozgai ómnak na­gyon nagy szüksége van a többoldalú találkozókra Is. Olyan regionális értekezletek­re, amelyek már voltak az el­múlt időszakban és olyan nem­zetközi tanácskozásra, ame­lyeknek az előkészítéséről a budapesti konzultatív találko­zón szó volt. Égjük a másik­nak nem mond ellent és egyik a másikat nem helyettesítheti. Biztosra vehetjük, hogy úgy, mint eddig, továbbra is gya­koriak lesznek a kétoldalú ta­lálkozók. Ugyanakkor a test- vérpártok Moszkvában sorra kerülő nemzetközi tanácskozá­sa után is bizonyosan erőfeszí­téseket tesznek arra, hogy ha­sonló nemzetközi tanácskozá­sokra a továbbiakban is sor kerüljön. — A konzultatív találko­zó úgy foglalt állást, hogy Moszkvában a kommunista és munkáspártok tanácsko­zását hívják össze, az an- tiimperialista erők világér- tékezletét pedig esetleg csak azt követően célszerű megrendezni. Mivel magya­rázható ez az állásfoglalás? — A nemzetközi kommunis­ta mozgalom mai helyzetében mindenekelőtt a kommunis­táknak kell találkozniuk. Bát­ran állíthatom, hogy ez nem­csak a nemzetközi kommunis­ta mozgalom érdeke, hanem az egész antiimperialista ha­ladó mozgalomé is. Az 1960-as moszkvai nem­zetközi értekezlet óta az idő múlása is óhatatlanul szüksé­gessé teszi egy új nemzetközi kommunista tanácskozás meg­szervezését. De még fontosabb az, hogy azóta a nemzetközi helyzet a világ különböző pontjain, elsősorban Vietnam­ban kiéleződött, bonyolultabbá vált. A vietnami háborús konfliktus magában hordja a háború továbbterjedésének és ezzel együtt egy új világhábo­rúnak a veszélyét is. Mindez rendkívül fontossá tette, hogy a kommunista és munkáspár­tok kollektíván is elvégezzék azt az elemző, feladat-megha­tározó munkát, amit nemzeti keretekben mint önálló, füg­getlen pártok folytatnak. Más szóval: vessék össze a külön­böző föltételek között harcoló testvérpártok álláspontjait és a kollektív tapasztalat és böl­csesség alapján, közösen Is dolgozzák ki azokat a legfon­tosabb tennivalókat, amelye­ket az antiimperialista harc jelenlegi feladatai megköve­telnek. Ha a kommunisták körében megtettük ezt a fontos lépést, akkor e tapasztalatok birto­kában mondhatjuk majd azt. hogy a teljes siker reményé­ben kezdhetünk hozzá egy an­tiimperialista világértekezlet megszervezéséhez. — Végezetül egy olyan kérdésre szeretnénk választ kapni, amely nem függ ugyan össze a találkozóval, mégis sokat hallunk és be­szélünk róla. Mi a véle­ménye arról a nagyfokú politikai aktivitásról, amely Csehszlovákiában figyelhe­tő meg? — Számunkra a jelenlegi események megítélésében a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ez év januári ülésén hozott határozatai, továbbá a párt elnökségének azóta ismertté vált állásfoglalásai a mérv­adóak, mert ezekben tükröző­dik testvérpártunk vélemé­nyé. Ezekben az állásfoglalá­sokban feltárták azokat a nehézségeket, amelyek aka­dályozták a CSKP 13. kong­resszusán hózott határozatai­nak a végrehajtását. Ezek közül a legfontosab­bak: a személyi kultusz ma­radványainak és az elköve­tett törvénytelenségeknek a felszámolása; a pártban és a társadalomban a szocialista demokrácia érvényesítése és továbbfejlesztése; a gazdasági problémák egyértelmű rende­zése; a cseh és a szlovák nép egy államban, a szocialista állam keretein belül történő együttélésének és minden irányú fejlődésének az eddi­ginél eredményesebb biztosí­tása. Csehszlovák testvér­pártunk határozatai összhang­ban állnak a marxizmus—le- ninizmus elvi követelményei­vel. Megvalósításuk a párt erejének növekedését, a szo­cialista fejlődést biztosítják. A határozatok végrehajtása nyomán a párttagság és a társadalom körében nagy po­litikai aktivitás vette kezde­tét. Ebinek alapvető jellemző­je és fő iránya, hogy meg­erősödjön a kommunista párt, fejlődjön, önállóbbá váljon a szocialista állam szerveinek és a társadalmi szervezetek­nek a munkája, s a dolgo­zó tömegek aktív közreműkö­désével egymás után kikü­szöböljék az elkövetett hibá­kat. Csehszlovák testvérpártunk alapvető törekvéseit a ma­gunk részéről helyeseljük. Ezt Fock Jenő a Renault Művekben Ebéd a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére PÁRIZS Lehel Miklós és Baracs Dé­nes, az MTI tudósítói jelentik: Az esős hétfő este után derűs, tavaszi reggel köszön­tött Párizs magyar vendégei­re. A keddi program közép­pontjában a francia gazda­sági élettel való ismerkedés állt. A magyar kormányfőt és kíséretét szállító húsz gép­kocsiból álló karaván kilenc óra után indult el a Renault Művek Párizstól 36 kilométer­re levő. korszerű Tlins-i üze­mébe. A francia kormány ré­széről Roland Nungesser gaz­dasági és pénzügyi államtit­kár kísérte el Fock Jenő mi­niszterelnököt és a többi ma­gyar vendéget. Flins-be, ahol Pierre Dreyfus, a Renault Mű­vek elnök-vezérigazgatója kö­szöntötte a magyar kormány­főt. A fogadó csarnokban, a hatalmas üzem modellje előtt az elnök-vezérigazgató ismer­tette a termelés menetét. A Renault Művek futószalagjai­ról lekerülő napi 3 500 gép­kocsinak kürölbelül egyhaf- madát szerelik össze a rend­kívül korszerűen megépített üzemegységben. Az előzetes magyarázatot követő, több mint kétórás gyári á toga táson a magyar kormányfő és kísé­rete a saját szemével győ­ződhetett meg arról, hogy az üzem valóban egyike a leg­korszerűbbeknek. Ez volt Eu­rópában az első programve­zérlésű gépkocsigyár. A tíz­ezer munkást foglalkoztató komplexum elsősorban karösz- szériát készít. A szerelőszalag végén a mi­niszterelnök Dreyfus vezér- igazgató javaslatára beült az éppen legördülő, 440 810 szá­mú gyári cédulával jelzett ég­színkék R—10-es gépkocsiba és a gyári meós kíséretében kipróbálta. A fényképészeit lelkesen örökítették meg a jelenetet. Fock Jenő megte­kintette az üzem korszerű szo­ciális létesítményeit is, rövi­den elbeszélgetett az éppen ebédjüket fogyasztó munkás­asszonyokkal. A gyárlátogatás befejeztével a magyar kor­mányfő beírta nevét a Renault Művek, valamint a Flins-i üzem aranykönyvébe. „Sok si­kert kívánok az üzem veze­tőinek, és egyre szebb és bol­dogabb életet az üzem ösz- szes dolgozójának’’ — írta a Flins-i vendégkönyvbe, míg a Renault Művek aranykönyvé­be ezt a mondatot jegyezte be: „Sok sikert és jó együttmű­ködést kívánok a magyar üze­mekkel.” A Renault Művekkel külön­ben Magyarország egyre széle­sedő kapcsolatokat épít ki. Dreyfus úr, az állami kézben levő nagyüzem elnök-vezér­igazgatója elmondotta az MTI tudósítóinak, hogy egy évvel ezelőtt személyesen írta alá Budapesten azt az egyezményt, amelynek értelmében Magyar- ország francia részről történő viszontvásárlások mellett vesz gépkocsikat. Ehhez új keres­kedelmi piacokat kell terem­teni, így a Renault vállalat Is érdekelt, abban, hogy Magyar- ország vevőket találjon fran­cia földön áruinak — mon­dotta az elnök-vezéríga2gató. A gyárlátogatás után Fock Jenő visszatért a Crillon-szál- lóba, majd Latin-Amerika há­zába hajtatott, ahol Georges Villiers, a francia gyáriparo­sok szövetségének elnöke adott ebédet a magyar kor­mányfő és kísérete tiszteleté­re. A díszebéden Fock Jenő mi­niszterelnök beszédet mondott. hangsúlyozva nékem az a személyes benyomásom; hogy az alapjában jó irányú törek­véseket kifejező folyamatba bekapcsolódtak rossz irányú, szocializmusellenes, jobboldali erők is. A szocializmus építé­se, a dolgozó nép érdekei szempontjából csak az lehet célravezető, ha a kommunista párt Központi Bizottsága irá­nyítja a demokratizálódás fo­lyamatát. E követelménnyel összhangban az a kívánatos, hogy a szocializmus erői a párt vezetésével leküzdjék a jelenlegi helyzetben szinte szükségszerűen jelentkező ér­zelmi indulatoktól vezetett, anarchikus jellegű törekvése­ket. Gondolva az 1956-os ma­gyarországi tapasztalatokra, véleményem szerint, az el­határozott célok megvalósítá­sa érdekében Csehszlovákiá­ban szükségessé vált a kom­munisták és a szocializmus erői részéről kétfrontos harc kibontakoztatása; harc a visszahúzó, konzervatív erők­kel és harc a nacionalista, a burzsoá köztársaságot ideali­záló jobboldali erőkkel szem­ben. A jelenlegi csehszlovákiai események szükségszerűen maguk után vonnak személyi vonatkozású intézkedéseket, egyes vezető emberek le­váltását is. Ezen intézkedések módját és mértékét csakis a Csehszlovák Kommunista Párt vezetői határozhatják meg. A magyar kommunisták, a magyar dolgozó nép bizalom­mal viseltetik a csehszlovák kommunisták, a testvéri mun­kásosztály, a csehszlovák dol­gozó nép iránt. Teljesen szo­lidárisak vagyunk a Cseh­szlovák Kmmunista Párttal, a szocializmus csehszlovákiai erőivel. Szívből azt kívánjuk, hogy a mostani eseményekből győzelemmel kerüljön ki a kommunista párt, a szocia­lista építés nagy ügye. Figyelem! Legalább 8. általános is­kolai végzettséggel ren­delkező 14. évüket be­töltött kőműves és 15. évüket betöltött ács ipari tanulókat az 1968/69-es tanévre szerződtetünk. Szállást, munkaruhát, napi há­romszori étkezést díj­mentesen biztosítunk. Ösztöndíjat fizetünk. Je­lentkezéshez szükséges iratok: iskolai jelent­kezési lap, vágj' végbi­zonyítvány és születési anyakönyvi kivonat. Je­lentkezni lehet: Bp. IX.. Viola u. 45 sz. alatt a Prosperitás Ktsz mun­kaügyi osztályán. Kőműves, ács, vb-sze- relő, tetőfedő-, bádo­gos-, lakatos-, villany- szerelő-, viz és fűtés- szerelő-, autószerelő-, épület és géplakatos szak-, betanított és se- . gédmunkásokat, kubi­kosokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (16 évüket betöltött fi­úkat is), azonnali belépéssel felveszünk. Vidékieknek munkás- szállást biztosítunk. Je­lentkezni lehet: Bp., IX. Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás Ktsz mun­kaügyi osztályán. Kiemeli budapesti munkára, kiemelt bérrel, keresünk kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat kőmű­ves mellé, kubikosokat, ácsokat, asztalosokat, te­tőfedőket budapesti ál­landó munkára. Jelent­kezés: Budapest VIII. Aurora u. 23. Munka­ügy. Tetőfedő, bádogos, szak­és betanított munkásokat jó kereseti lehetőséggel azonnali belépéssel fel­veszünk. Vidékieknek munkásszállást bizto­sítunk. Jelentkezni le­het: Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperi­tás Ktsz munkaügyi osz­tályán. 2 NÓGRÁD - 1968. március 27., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents