Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

Borié* Polevoi TÓTH ELEMÉR 0 Ó / if Ű Haritonov, as Csaholnak a hullámkutyák. a vihar májfoltjaival tündöklik a víz. Mardossa valamennyi o bólyákat, tárgyak dolga is az ellenállás. BÉNYEI JÓZSEF: Ötök Leiág a föld szélén olyan nagy az árnyék Kapálásból jönnek elfáradt apámék Ne jusson bolya sorsára az ember kontinensei szögleteiben. De azt se feledje, ámit a bolya tesz. meakötözve is ellenálló. idő Konok kövek felé hajlik anyám válla Idő sasmadara guggolt batyujára. Mezítláb tipegnek görcsein a kőnek s ellepi az idő szürke csöndje őket. 8ARANYI FERENC: Meq bocsátont mi eked még azt is megbocsátom, *W hogy nincs mit megbocsátanom, kegyetlenül jó vagy te hozzám, a jóságod már fájdalom, neked még azt is megbocsátom, hogy vak gyanúsításaim miatt én bűnhődöm, felőröl a magam-fabrikálta kín, neked még azt is megbocsátom, hogy szüntelen kedvembe jársz s már nem tudom, mi ejt karomba: odaadás vagy megadás, neked még azt is megbocsátom, hogy már e csöpp kétség miatt még selymes szóval simogatni rendelt sorom is vádirat, neked még azt is megbocsátom, hogy tiszta vagy, mint... Nem tudom. Csak azt tudom, hogy tisztaságod csak úgy hiszem, ha piszkolom, mert égi már e tisztaság, hogy földibb legyen — szennyezni kell. Neked még azt is megbocsátom, hogy megcsallak valakivel. Nemcsak épületszárnyakért és házért folyt csata, hanem szobákért, a lépcsőházakért is. És a hadosztálynak a had- seregtörzskarhoz küldött egyik jelentése így szólt: „Heves harcok eredményeképpen az északi körzetben az „ezredes” első téglalapiában elfoglalták az l-es és 1-es számú laká­sokat.” Ezekben a napokban az egész kalinyini frontszakaszon elter­jedt Nylkolaj Haritonov utász híre. Valóban csodákat művelt. Éjszaka, szőrcsizmában, hogy zajtalanabbal járjon, olyan nesztelenül, mintha kísértet lenne, átment az úton az „al­ezredestől” az „ezredeshez”. Ugyanilyen ügyesen erőshatá­sú röpítő aknát helyezett el a németektől nyüzsgő ház sar­kában. meoavúitntta a kanó­cot és eltűnt. Szinte feloldó­dott az éjszakában. Majd rö­vid idő múlva robbanás hal. látszott, a gyalogság előre­tört az épület romjai közé és még el sem oszlott a robbanás füstje, a robbanás zajától meg- siketült németek még maguk­hoz sem tértek, amikor már el is foglaltak néhány szobát vagy lakást... Az utászok fáradtságtól el­csigázottan. nehéz lövészárok- álomba merülve aludtak. A pince minden sarkából kü­lönböző hangnemben harsogó horkolás tompa zajjal töltötte meg az egész épületet, A le. vegő olyan volt, hogy a lám­pában a láng nyugtalanul im. bolygóit és pislákolt. Közvet­lenül a kis lámpa alatt ala­csony, sovány katona ült, és a sajátmaga által készített., de nyilván igen éles késsel, nagy igyekezet* el faragott valamit. Miután közöltem vele. hogy írni akarok róla a ,.Prav- dá”-ban, kissé hitetlenkedve nézett rám és udvariasan el­hárította, hogy magáról be­széljen. Sok ilyen tárgy — amelyet Nyikolaj Haritonov faragott — járt kézről kézre a kato­nák között az utászszázadban, amelynek — most eszembe ju­tott — Grusin kapitány volt a parancsnoka. A bajtársak az őrmestert ezermesternek, hidegvérű, megfontolt, bátor Több mint százhatvan művet mutat be a szovjet képzőmű­vészet tárlata a Műcsarnokban. Képünkön: L. J. Lice: Drága jő anyáin és okos embernek tartották. Volt nap, hogy a katonák csak pár mondatot hallottak tőle. De a században mon­dogatták: „Haritonov ' ezt meg ezt mondotta. Az őrmester azt tanácsolta, hog\) így meg írni cselekedjünk.” Az élete ugyanolyah egy­szerű, szelíd és déréi: bolt, mint ő maga. Egy vjatkai kályhás fia volt. Gyermek­korában apjával együtt járta az országot és a falvakban esetlen orosz kemencéket ra­kott. Szerette munkáját és tö­kéletesen el is végezte amit rábíztak. De amikor megkez­dődtek az első óriási ipari építkezések, visszaadta apjá. nak a szerszámot, elbúcsúzott tőle és Dnyeprosztrojnál. a nagy gát építésénél maradt. A Vnyeprosztroi méretei megra­gadták kéozelöerejét. Az építőmunkásból utászka­tona lett. Az ember, aki élve­zettel alkotott téglából és be­tonból hatalmas évüleieket, a visszavonuló csapatok legutol­só soraiban menetelt, robban­totta mögöttük a hidakat, zsi­lipeket, a villanyerőmüveket, pusztította és aknázta az uta­kat. hogy az, amit az em. berek jólétére építettek, ne ‘■rolgálja a fasizmus sötét cél­jait. Lehet, hogy Haritonov két tölténytárat sem lőtt ki az egész háború alatt, de a kárt, amelyet ez a zárkózott, hall­gatag ember az ellenségnek okozott, csak egy tüzérségi üteg munkájával lehetne össze­hasonlítani. A Kalinvin város elfoglalá­sát megelőző éjszakán Hari- tonovot kiküldték, hogy vág­ja át az ellenséges erődítmé­nyek drótakadályait. A kapi­tány fignelmeztptte. hogy a drótakadályok előtti tér vala­milyen új, eddig még fel nem derített módszer szerint van aláaknázva és a szomszéd zászlóaljból már két utász el. pusztult a rejtélyes csapdá­kon. Haritonov magához vette a csípőfogót és elindult. Meg­közelítette a drótakadályt, de mielőtt munkához kezdett vol­na, figyelmesen megtekintette azt a helyet, ahol bajtársai elpusztultak. A drótok alatt nyomok látszottak, a titok, úgy látszott, ezzel volt kap­csolatos. Haritonov végigkú­szott a drótakadály mellett és egyszerre csak észrevette, hogy annak tüskéiről alig ész­revehető. hóval borított szá­lacskák csünnenck le. Az utász odakúszott, ahol a szálacska a hóba ért, ügyesen eltakarí­totta köröskörül a havat majd leheletével melengette a he­lyet, anélkül, hogy megérin­tette volna a fonalat. Tudta, hogy ez a fonal 0 halálhoz vezet. Csaknem érin­tette. Amikor a hó elolvadt, meglátta, hogy a kis gödör fenekén kerek fémhenger vo. nalai rajzolódnak ki. Kiderült a ravaszság. A drótakadály legkisebb rázkódását a szál továbbította a robbanóanyag­hoz. Óriási erejű akna sem­misítette meg az óvatlan utászt és egyidejűleg elsöpört- min­den nyomot, amely a titok nyitjára vezethetett volna. Ugyanakkor azt is jelezte az előőrsöknek, hoay valaki fel­tűnt a drótakadálynál. Haritonov megértette, hogy miről van szó. Ledobta beke­csét és számotvetve magában azzal, hogy a levegőbe repül­het, óvatosan dolgozni kezdett. Grusin kapitány — oki « legelső lövészárokban ült — számolta a múló másodperce­ket és türelmetlenül tekintett ki a sötétbe arrafelé amer. re a katona eltűnt. Már ré­gen elmúlt a feladatra kitű­zött idő. de Haritonov még nem tért vissza. De robba­nás sem hallatszott. Ez pedig azt jelentette, hoav él. A ka­pitány, a hidegtől vacogva, feszülten nézte óráját. Végül is hajnal előtt, amikor a sötét- séa szétöszlóben volt és már szürkülni kezdett, nehéz lé­legzés és hóropogás hallat­szott. Haritonov ugrott be a ha­vas mellvéden át az árok­ba. össze volt karcolva, kime­rült volt. kékrefagyott ajkai­val fáradtan mosolygott. Fórra vacogott a hidegtől. Zsebéből elővette a fémhennert. amely kávéfőzőre hasonlított. — Itt van. Meg kell mu­tatni a gyerekeknek. Húszon, nyolc darabot vágtam le be­lőlük a drótról. Ravasz mun­ka. Ha egy kicsit is megérin­ted a vezetéket, akkor „váljék egészségedre”... És hanvanul a hóra szórta az ártalmat, lan aknákat, majd kihúzta magát és jelentette: „Az át­járóhelyeket átvágtam és fe­nyőlevelekkel jelöltem meg. kapitány elvtárs.” ...És most itt áll ebben * tágas teremben, amelyet betölt a napsugár és a forgó turbi­nák egyenletes zúgása, itt áll, izgatottan, feszülten és úgy hallgatja az új gépek zúgását, mint anya a gyermeke első hangját: és szürke szemében nagy, igaz. emberi boldogság fénye látszik ... Befiehl or fény brit A Magyar Iparművészeti Főiskola Környezetünk hasznos és szép tárgyait — ipari formáktól a textilanyagokig — tervező iparművészek formálják. Kép­zésük: a Magyar Iparművé­szeti Főiskolán történik. A külföldi iparművészeti oktatás meglehetősen szét­szórt. Az egyes szakiskolákon az iparművészet különböző ágait tanítják — esetleg kü­lönböző szemlélet, és stílus­irányok alapján. Egymástól függetlenül tanulnak a belső- építészek, keramikusok, textil­tervezők, ipari formatervezők. Nálunk mindez egy helyen, egységes elvek alapján ala­kult ki. A Főiskolán öt tanszék működik: építészeti, textil­tervező, szilikátipari, forma- tervező és tipográfiai. Ezek tizenkét szakterületre képez­nek tervezőket a (szilikátipari tanszék például kerámia- por­celán- és üvegtervezőket). Környezetünk kialakításá­ban legátfogóbb szerepe az építészetnek van. Éppen ezért az az Iparművészeti Főisko­lán. — alig érintik az építé­8 NÓGRAD ­szét városformáló szerepét, a belső terek formálásával fog­lalkoznak — az építészeti tan­szék meghatározhatja a társ­iparművészetek feladatkörét is. Az eddig csupán tárgyfor­máló művészetek környezet- kialakító szerephez jutottak. A kerámia például „kimerész­kedett” az utcára. Áz ipar­művész már nemcsak hamu- tálakat, vázákat tervez, ha­nem térelválasztó falakat, épületelemeket. Az üveg nemcsak tábla­üvegként , jut építészeti sze­rephez. A térelválasztó üveg­fal, üvegablak éppoly fontos tervezési terület, mint az üvegedény. Az ötvösmunkáknál a fém­ben rejlő minden szépség ki­aknázására törekszenek; a bi­zsuk mellett monumentális térrácsok, kovácsolt kapuk szerepelnek a tervek között. A textilek „felöltöztetik” az épületet: szövött, nyomott anyagok, szőnyegek teszik a lakást otthonná­De nem lenne teljes a fel­í. március 24., vasárnap sorolás, ha nem beszélnénk az ipari formákról. A gyártmány formája — legyen az esztergapad vagy dunai személyhajó — egyál­talán nem közömbös. A Főis­kola üzemekkel és vállalatok­kal állapodott meg: olyan ipari formákat terveztettek a hall­gatókkal, amelyekre a népgaz­daságnak szüksége volt. Eze­ket a terveket azután legtöbb esetben a gyár meg is vásá­rolta­A tapasztalat azt mutatta, hogy a formatervezett gép és szerszám nemcsak szebb, ha­nem gyártása gazdaságosabb is. Ma nem a gép testének takarása a cél, hanem a mi­nél kényelmesebb, célszerűbb használat biztosítása. Szépsé­ge nem ráakasztott külsőség, hanem a funkcióból kiinduló. A formatervezők munkája hasznos a népgazdaság szem­pontjából, a formatervezett' áruk gazdaságosabbak, ver­senyképesebbek. Azok a nagyüzemek tehát, amelyek nem foglalkoztatnak formatervezőt, amit nyernek a vámon, elvesztik a réven — esetleg éppen a világpiacon. Épp ebből a meggondolásból kiindulva már több szocialis­ta országban működik köz­pontilag ipari formatervezési vagy esztétikai intézet. Dr. Pogány Frigyes az Ipar- művészeti Főiskola igazgatója, s a kömyezetesztétika tanára mondja: — Célunk, hogy a hallgató saját szakterületén komoly tudást és gyakorlatot sajátít­son el, ugyanakkor széleskö­rűen tájékozódjék az egyéb környezetalakító művésze­tekről. — Komplex feladatok kitű­zésével igyekszünk ismeretei­ket tágítani és a főiskola adottságait kihasználni. Így például a különböző szakok közösen terveznek egy étter­met: a belsőépítész a beren­dezést, a textiles a kárpitos anyagokat és a személyzet ruhaanyagait, a kerámikus az étkészletet, a divattervezők a kiszolgálók ruháját, cipőjét tervezik­— Milyen feladatokat jelent a Főiskolának a reform? — Létrehoztuk tipográfiái tanszékünket, ahol a könyv- művészeti oktatás mellett, csomagolásgrafikai ismerete­ket is oktatunk. Ez egyre nagyobb szerephez jut ma, a kereskedelmi versenyben. — A reformmal kapcsolatos egyik legnagyobb érdeklődés­re számot tartó kezdeménye­zésünk az esti iparesztétikai képzés lesz ipari és kereske­delmi szakemberek számára. Hallgatóink bizony nehéz helyzetben vannak: kitűnően kell elsajátítaniok a tudomá­nyos. műszaki, Ipari ismere­teket, ugyanakkor nagy mű­vészi felkészültséggel kell ren- delkezniök. Torday Aliz Dunai személyhajó makettje. A hajó testre ipari formaterv, belső berendezésének min­den darabját az Iparművészeti Főiskolán tervezték

Next

/
Thumbnails
Contents