Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

AK MSZMP M&zpoiiii Bizoíisága küldöttségének felszólalása A konsultativ találkozó pénteki ülésének vitája <Folytatás az 1. oldalról) vált. Ennek ismert tényei a következők: a súlyos áldozato­kat követelő harc Dél-Viet­namban; egy szocialista or­szág, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság évek óta tar­tó pusztító bombázása; a nem­zeti felszabadító harcra mért csapások Indonéziában, Ghá­nában, Latin-Amerikában; a katonai puccs és diktatúra be­vezetése Görögországban; az izraeli agresszió az arab or­szágokkal szemben. Ha kényszerűen tudomásul vesszük és reálisan számolunk is azzal, hogy a harmadik vi­lág fejlődésében szükségsze­rűen vannak gyenge pontok, olvan országok. amelyek a neokolonializmus Drédáivá válhatnak, nem tekinthetünk el attól, hogy az imperialis­ták hasznot húznak a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének hiányából- Az egység megbomlása, az inter­nacionalista szolidaritás lazu­lása fékezi a nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődését és lehetőséget nyújt az impe­rialistáknak agressziójuk fo­kozásához. Ma valamennyi kommunista és munkáspárt előtt álló, min­den mást megelőző feladat- fokozni az imperializmus el­leni harc erejét és méreteit. Ez pedig a testvérpártok kö­zötti megértés növekvő bizal­mán, az egység erősítésének, fejlesztésének útján érhető el. A világhelyzet, a nemzetközi kommunista mozgalomban ki­alakult állapotok parancso­kban megkövetelik az interna­cionalista szolidaritás előtérbe állítását. Az egység megbomlásának legfontosabb okát, az egység helyreállításának legfőbb aka­dályát mi a proletár interna­cionalizmustól való eltérésben látjuk. Köztudott, hogy Mao Ce-tung és csoportja — a nagyhatalmi sovinizmustól ve­zettetve — szovjetellenes kampányával, a testvérpártok elleni rágalomhadjáratával objektíve az imperialistáknak kedvez. Nem engedhetünk a burzsoáziának! Amennyiben a kínai vezetők — a súlyos ideológiai-politikai nézeteltérések ellenére — az internacionalizmus minimu­mával rendelkeznének, és a testvérpártok támadása he­lyett a kommunista és mun­káspártokkal való akcióegy­ség megteremtésére töreked­nének legalább a vietnami nép harcának támogatásában, ez azonnal új helyzetet terem­tene nemcsak Délkelet-Azsiá- ban, hanem általában, a vi­lágpolitika porondján is. A nacionalizmus elburjánzá­sának jelenségei, az elkülö­nülési törekvések, a pártok önállóságának mesterséges szembeállítása az internacio­nalizmussal, a nemzetközi kommunista szolidaritás gyen­gülése — a legnagyobb akadá­lyai a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének. Es megfordítva: az internaciona­lista eszméknek nem szavak­ban. hanem a valóságban va­ló érvényre juttatásán keresz­tül vezet az út a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­géhez. A hatalmon lévő pártok és a hatalomért harcoló pártok internacionalizmusa egymás iránti szolidaritásukban feje­ződik ki, mert erőfeszítéseik kölcsönhatásban állnak egy­mással. feltételezik egymás sikereit. Elvileg elfogadhatat­lan és gyakorlatilag sem lehet célravezető, ha akár hatal­mon levő, akár a hatalomért harcoló kommunista párt szovjetellenességgel akarja bizonyítani saját önállóságát. Nem lehet elvileg igaza — es nem érhet el tartós eredményt — egyetlen hatalomért harco­ló párt 6em, ha a burzsoázia nyomásának engedve, a szo­cialista országok támadásával próbál népszerűségre szert tenni, tömegbefolyását ilyen módon akarja növelni. És megfordítva: egyetlen szocia­lista ország pártjának sem lehet hasznos az, ami nem se­gíti a hatalomért harcoló kommunista pártokat. A kommunista és munkás­pártokat nem szabad első és másodrendű, kicsi, és nagy pártokra osztani —, minden testvérpárt egyenrangú. indokolt a nemzetközi tanácskozás Az internacionalista szolida­ritás fejlesztésének, a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása, valamennyi kommunista és munkáspárt legidőszerűbb és legfontosabb feladatainak egyike. A jelenlegi helyzetben ez az előfeltétele az antilmpe- rialista akcióegység megerősí­tésének a testvérpártok kö­zött, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és az összes imperialistáéi lenes erők között. A mi pártunk az abból eredő minden joggal és köte­lezettséggel internacionalistá­nak, a nemzetközi kommunista mozgalom osztagának vallja magát. Ezért is fontos szá­munkra, hogy tőlünk telhetőén elősegítsük az egység megszi- i lárdítását és fejlesztését. Az utóbbi években erősödik a kommunista . és munkáspár­tok körében az egység iránti törekvés. Ennek bizonyítéka a kétoldalú és a regionális talál­kozók mind gyakoribbá válá­sa is. A ml mostani konzultá­ciónk, a budapesti találkozó, újabb bizonyítéka a testvér- pártok egységtörekvésének. Mi úgy látjuk, hogy míg eddig vitáink főként arról folytak, hogy legyen-e vagy sem a kommunista és munkáspár­toknak nemzetközi tanácsko­zása, jelenleg már a véle­ménycserékben egyre inkább az kerül előtérbe, hogy mi­lyen napirenddel, mikor, hol tartsuk meg és hogyan ké­szítsük elő konkrétan a nem­zetközi tanácskozást. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak az a véleménye, hogy a marxista—leninista pár­tok nemzetközi tanácskozásá­nak különösen két fő indoka és egyúttal célja lehet. Az egyik indok és cél: a kommu­nista • és munkáspártok 1960. évi értekezlete óta sok idő, majdnem egy évtized telt el, a világban változások mentek végbe, és ez önmagában vé­ve is indokolja a nemzetközi tanácskozást. Ami a kommunista és mun­káspártok 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletén kidolgo­zott fő irányvonalat és alap­vető elvi következtetéseket il­leti —, a Magyar Szocialista Munkáspárt ma is magáénak vallja azokat és nemzetközi te­vékenysége alapjának tekin­ti. Ezt hangsúlyozva szembe­nézünk azzal a ténnyel is, hogy az 1960-as tanácskozáson elfogadott nyilatkozat néhány vonatkozásban nem állja meg a helyét. Több a találkozási pont A világ fejlődése új prob­lémákat is felvet, amelyekre választ kell adnunk, nem elé­gedhetünk meg az előző nyi­latkozatok citálásával. Szüksé­gessé vált az imperialista és antiimperialista erők harcá­nak alapos, marxista—leninis­ta elemzése. Természetesen mindegyik testvérpárt foglal­kozik ezzel Most azonban ar­ról van szó, hogy a különbö­ző feltételek között harcoló kommunista • és munkáspártok együtt, kollektiven is tanul­mányozzák a helyzetet, von, jak le a szükséges következte­téseket és dolgozzák ki az an­tiimperialista harc akcióprog­ramját, az aktivitás fokozása, a cselekvés egységének haté­konyabbá tétele érdekében. Meggyőződésünk, hogy a test­vérpártok kollektív tapaszta­lata és bölcsessége alapján ez a munka jobban elvégezhető, mint ahogy erre egy, vagy né­hány párt képes. A közös erő­feszítés és munka alap­ján, megtalálhatók — a mainál teljesebben — azok a találkozási pontok, amelyek révén az antiimperialista harc hatékonysága fokozható. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sa összehívásának másik fő indoka és egyúttal célja: meg­szilárdítani és fejleszteni a nemzetközi kommunista moz­galom egységét. Az a vélemé­nyünk, ,helyes a testvérpártok­nak az a törekvése, hogy most nem az ideológiai és stratégiai kérdésekben jelentkező ellentéteket kell előtérbe helyezni, hanem az antiimperialista harc problé­máit, amelyekben nagyon sok találkozási pont van és így megfelel egységtörekvéseink­nek. A demokratikus, elvtársi eszmecsere, egymás nézetei­nek jobb megismerése, harci tapasztalatainak kicserélése, a közösen elvégzett elemző mun­ka és a kidolgozandó akció- program erősíteni fogja a köl­csönös, egymás iránti bizalmat, és az internacionalista szoli­daritást. Az internacionalista szolidaritás fejlesztése erősíti a kommunista és munkáspár­tok egységét. Ezáltal növekszik a kommunista pártok tekinté­lye, a szocializmus eszméjé­nek vonzereje a dolgozó tö­megek körében, és az antiim- perialista harcban velünk szövetséges, harcoló erőknél. Mindez együtt jobb feltétele­ket teremt az imperializmus elleni harc erősítéséhez. Idobeit, még az idén Mi Is — mint a többi test­vérpárt — tisztában vagyunk vele, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásának megszervezésé­vel egyszerre nem oldhatjuk meg az összes problémákat, a nemzetközi kommunista moz­galom egységének teljes hely­reállítását. Számunkra azon­ban a „mindent vagy semmit”- jelszó elfogadhatatlan. Ha ma még nem érhetünk el mindent, ez nem jelentheti azt, hogy semmit se tegyünk. Nem en­gedhetjük továbbra is tét­lenségre kényszeríteni ma­gunkat amiatt, hogy az egység ma még nem állítható teljesen helyre. Tegyük meg azt, ami­re ma képesek vagyunk, akkor jól szolgáljuk csak később el­érhető célunkat, s nagy lépést teszünk előre a teljes egység helyreállítása útján. Kedves elvtársak! Az előzőekben ismertetett nézetek alapján fogalmaztuk meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának válaszát azokra a kérdésekre, amelyeket mos­tani találkozónkon konzul­tatív jelleggel megvizsgálunk. Központi Bizottságunk meg­hívólevelében azt javasoltuk, hogy konzultatív találkozón­kon dolgozzuk ki közös állás­pontunkat a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásának céljáról, jelle­géről. napirendjéről, előkészí­téséről. megtartásának idő­pontjáról és helyéről. A Magvar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében javasoljuk: a. ) konzultatív találkozónk forduljon felhívással az összes kommunista és munkáspártok­hoz, hogy vegyenek részt a nemzetközi tanácskozáson és annak előkészítésében; b. ) a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozása tűzze napirendre az összes haladó erők tömöríté­sének kérdését az imperializ­mus elleni harcban; c. ) a nemzetközi tanácsko­zásra kerüljön sor még ez év végén; d. ) a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozása Moszkvában legyen; e. ) az előkészítés a legde­mokratikusabb módon, az ösz- szes testvérpártok álláspontjá­nak figyelembevételével tör­ténjen. Valamennyi kommu­nista és munkáspártnak lehe­tőséget biztosítva a részvétel­re. alakuljon előkészítő bizott­ság. I Feltesszük magunknak a kérdést: nem sietjük-e el a _ dolgot, ha még ebben az év­(Folytatds az 1. oldalról) gondolatával kapcsolatban, amint ezt a 1965. március 18- án és 19-én megtartott, legu­tóbbi pártkongresszusának határozata tanúsítja. Luxemburgban a dolgozó tömegek egyre jobban felis­merik, hogy az amerikai im­perializmus nekik is ellensé­gük. Ezzel kapcsolatban a szónok rámutatott a luxem­burgi egyesült baloldali ifjú­sági szövetségek szolidaritási akcióira a vietnami és a gö­rög nép érdekében­Miután nagy vonalakban vázolta Luxemburg népének egy, az amerikai imperializ­mus, és annak veszélyes szö­vetségese, a nyugatnémet re- vansizmus ellen létrehozandó egységmozgalom fő feladatait, a Luxemburgi Kommunista Párt szónoka állást foglalt a nemzetközi konferencia tár­gyában. A luxemburgi delegá­ció amellett van, hogy azt még ebben az évben, éspedig Moszkvában tartsák meg. A napirend korlátozódjék egy pontra: az imperializmus el­leni akcióegységre. A luxem­burgi delegáció azonban nem helyesli, hogy ezen a konfe­rencián szűkítsék akár a pár­tok véleménynyilvánításának szabadságát, akár azt a jogu­kat. hogy kölcsönösen elvtár- sias bírálatot gyakoroljanak. Végül Jean Kill méltatta a Szovjetunió döntő szerepét az antiimperialista harcban. Andrew Barr, Észak-Írország Kommunista Pártjának elnöke: Hatvanhat kommunista és munkáspárt jelenléte, vala­mint más pártoknak az érte­kezlet sikerére vonatkozó ön­zetlen jókívánságai szilárd alapot nyújtanak, s erre az alapra lehet építeni a kom­munista és munkáspártok jövőbeni nemzetközi találko­zójának előkészületeit­Egy ilyen találkozón meg kell vitatni a béke ellen irá­nyuló fenyegetéseket, vala­mint a népünk és nemzetközi munkásosztály életét és élet- színvonalát fenyegető veszé­lyeket. Ami hazánkat illeti, fontos kérdés a monopóliumok foko­zódó támadása, e monopóliu­mok összevonása és gazdasá­gi életünk kizsákmányolása. Az imperializmus jelenlegi szakasza veszélyes következ­ményekkel terhes népünkre nezve, amelyet századok óta kizsákmányol az imperializ­mus. A monopoltőke fokozódó behatolása gazdasági életünk­ben meg akarjuk tartani a nemzetközi tanácskozást? Az a szilárd álláspontunk, hogy a testvérpártok nem vádolhat­ják magukat túl nagy siet­séggel. A legfontosabb azon­ban az, hogy az év hátralevő háromnegyed része elegendő a körültekintő, alapos előké­szítésre. Más szempontból: a testvérpártok tekintélyének ár. tana, politikai kár származna abból, ha túlságosan elhúzód­na a nemzetközi tanácskozás előkészítése és megtartása. Együttes erőfeszítéssel a testvérpártok képesek meg­oldani a reájuk háruló fela­datokat. Elgondolásunk szerint a nemzetközi tanácskozáson szükség volna a testvérpártok közös álláspontját tükröző nyilatkozat kidolgozására. 'Mi politikai jellegű nyilatkozatra gondolunk, amelyben állást foglalunk az imperializmus elleni harc mai kérdéseiben és közösen kialakítjuk az an­tiimperialista erők tömöríté­sének feladatait. E doku­mentum mellett szükségesnek tartjuk egy békekiáltvány ki­dolgozását is. Véleményünk szerint a kö­zösen kidolgozott és elfogadott dokumentumokban nem sza­bad foglalkozni egyetlen test­vérpárt politikájának elem­zésével, minősítésével sem még kevésbé megbélyegzéssel, jelzők osztogatásával, vagy kirekesztéssel. Más kérdés az, hogy az be, nem oldotta meg és nem is oldhatja meg a munkanél­küliségnek és sok ezer honfi­társunk ebben az időszakban történő kivándorlásának ször­nyűségeit Luis Carlos Prestos, a Brazil Kommunista Párt főtitkára: Kijelentette, pártjának ta­valy decemberi VI. kongresz- 6zusa határozatot hozott, hogy támogatják a kommunista vi­lágkonferencia összehívását- Ez a konferencia objektív szükségszerűséggé vált a vi­lághelyzetben végbement vál­tozások és az emberiség tu­datában ezek hatására bekö­vetkezett átalakulások miatt. 1960-tól mostanáig a szocia­lista. országok és a szocialista gondolatok jelentős politikai és erkölcsi tekintélyt szerez­tek a népek előtt, ugyanakkor az imperializmus, főleg az észak-amerikai, fokozottabban elszigetelődött, mindinkább tekintélyét vesztette. Országának helyzetéről szólva Luis Carlos Prestes ki­jelentette, hogy a brazil tö­megek politikai gondolkodása is hasonló irányban fejlődik. Kiemelte, hogy az imperia­listák támogatásával 1964-ben hatalomra jutott diktatúra, amelyet először a brazil kö­zéposztályok támogattak, a nemzet és népellenes tartal­ma miatt a tömegek imperia- listaellenes nevelésének és felvilágosításának eszköze lett. Az imperializmussal szemben álló erők ma sokkal népesebbek és több társadal­mi réteget képviselnek, mint korábban. Pártunk nagymér­tékben érdekelt a nemzetkö­zi tanácskozás megtartásában, mert egy ilyen konferencia az új fejlődési folyamatok tudományos elemzésével hoz­zájárulhat a jobb politikai munkához az imperializmus­sal szembenálló brazíliai erők körében­Luis Carlos Prestes felszó­lalásának végén arról beszélt, hogy az antiimperialista harc sikerének fő feltétele minde­nekelőtt a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége, a proletár internacionalizmus és a pártok közötti szolidaritás elveinek helyes alkalmazása. Sean Nolan, az ír Dolgozók Pártja elnöke: Az Ír Dolgozók Pártjának küldötte utalt a vietnami egyes testvérpártok elidegenít, hetetlen joga állást foglalni a nemzetközi kommunista mozgalom elvi-politikai, stra­tégiai és taktikai kérdéseiben és nézeteiket kifejthetik, mint ahogy ki is fejtik nyilváno­san is, valamint a két- és a többoldalú találkozókon is. A mi pártunknak az a nézete, hogy egyik párt sem írhatja elő a másiknak, hogy publi­kált nyilatkozataiban, vagy a testvérpártok találkozóin mit mondhat és mit nem mond­hat. Elvi jelleou bírálatot Ugyanígy nem lehet előze­tes feltételekhez kötni sem a két-, sem a többoldalú pártok közötti találkozókon való rész­vételt. A kommunista és munkáspártok önállóságából következik, hogy minden párt maga dönti el: hol, mikor, milyen formában, mit kíván elmondani. És ezt senki sem tekintheti a más testvérpártok beiíigyeibe való beavatkozás­nak. Az elvi véleménynyilvá­nítás még nem beavatkozás. A mi pártunk — gondosan ügyelve az önállóság és be nem avatkozás elvének érvé­nyesülésére — mindig is igényt tartott a testvérpártok állás- foglalásainak, véleményeinek megismerésére még elvi jel­legű kommunista bírálatára is. A testvérpártok véleménynyil­vánítását politikánkról nem kérdésben elfogadott nyilat­kozatra. Ez a nyilatkozat az itt kép­viselt összes pártok egységé­nek egyértelmű megnyilvánu­lása a hősi vietnami nép tá­mogatásában ; az amerikai imperializmus a legocsmá- nyabb barbár bűncselekmé­nyeket követi el a vietnami nép ellen, ám az amerikai imperializmus nagy katonai ereje ellenére sem győzhet ebben a háborúban. A viet­nami nép nagy árat fizet e küzdelemben, de épp olyan elszántan küzd mint eddig, hogy megszabadítsa hazáját az imperialista agresszoroktól, s ebben a küzdelemben min­den kétséget kizáróan diadal­maskodni fog. Manuel da Silva, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára: A találkozó lényegében megfelel a Portugál Kommu­nista Párt nyilatkozataiban kifejtett elképzeléseknek. A pártok között megértést kéll kialakítani a tekintetben, hogy melyek legyenek a vi­lágtanácskozás céljai, napi­rendje, kijelölt, bár nem vég­leges dátuma, s az előkészítő munka módszere- Az értekez­letnek ismertetnie kellene a részvevő és a távollevő pártok központi bizottságaival a főbb anyagokat, s el kellene határoznia egy újabb, ugyan­csak konzultatív értekezlet tartósát két vagy három hó­nap múlva. A világértekezletet illetően a Portugál Kommunista Párt úgy véli, hogy annak fő cél­ja a pártok közötti együttmű­ködés erősítése és a kommu­nista mozgalom egysége; nem szolgálhat arra. hogy elítélje­nek vagy kizárjanak testvér- pártokat; a napirend az Im­perializmus elleni harc alap­vető irányvonalának a meg­határozása legyen. Vehessen részt azon valamennyi kom­munista és munkáspárt, be­leértve azokat, amelyek 1960 után keletkeztek. A világérte­kezleten, ugyanúgy, mint a jelenlegi találkozón és vala­mennyi előkészítő munkálat­ban, valamennyi pártnak meg kell adni a lehetőséget, hogy kifejtse véleményét és szoro­san együttműködjék, hogy az értekezlet végkövetkezteté­sei mindig kollektív elemzés, a jelenlevő pártok megegye­zésének eredményei legyenek. tekintjük belügyeinkbe való beavatkozásnak, vagy önálló­ságunk megsértésének, hanem elvtársi segítségnyújtásnak. Ezt kötelességünknek tartjuk, ugyanakkor dönteni, hatá­rozatot hozni senki mas­niik nincsen joga és le­hetősége, mint pártunk vezető szerveinek. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak az a véleménye, hogy most a marxista-leni­nista pártok nemzetközi ta­nácskozására van szükség. En­nek előkészítésében lehetővé kell tenni a részvételt min­den pártnak és meg kell hív­ni a tanácskozásra az összes kommunista és munkáspár­tot. A magunk részéről to­vábbra is arra törekszünk, hogy a többi testvérpárttal együtt megnyerjük a nemzet­közi tanácskozáson való rész­vételre a 88 országban ma létező kommunista és mun­káspártot. Azonban szembe kell néznünk azzal a reális ténnyel: ha mereven ragasz­kodnánk az összes testvér­pártok részvételéhez a nemzet­közi tanácskozáson, akkor le kell mondanunk annak megszervezéséről mert ez be­látható időn belül nem elér­hető cél. A ml pártunk állás­pontját TX kongresszusunk állásfoglalása határozza meg, amely szerint­„ ... mi tanácskozni és az imperializmus elleni harcban (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents