Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

it% MSZMP Központi Bizoííság-a küldöttségének felszólalásba (Folytatás a 2. oldalról) egyesülni akarunk minden for­radalmi párttal, minden ha­ladó erővel, így természete­sen a Kínai Kommunista Párt­tal és az Albán Munkapárttal is, de h& az ő vezetőik ma ez elől mindenképpen elzár­kóznak, a nemzetközi munkás - mozgalom emiatt nem reked­het meg, s egy szélesebb ta­nácskozással sem várhatunk az idők végeztéig.” Kétoldalú kapcsolatokra törekszünk Mi tehát őszintén megmond­juk: a Magyar Szocialista Munkáspárt — törekedve a testvérpártok maximális rész­vételének elérésére — körül­tekintő, gondos, kollektív és demokratikus előkészítés után lehetségesnek tartja a nemzet­közi tanácskozás megszervezé­sét és képviselteti azon ma­gát akkor is, ha a pártok egy része jelenleg nem látja lehet­ségesnek a maga részéről, hogy részt vegyen azon. Minden párt joga eldönteni, hogy részt vesz-e, vagy sem a nem­zetközi tanácskozáson. Állás­pontunk teljességéhez tartozik, hogy a magunk részéről a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésére törekszünk és a közös célokért együtt akarunk har­colni a nemzetközi tanácskozá­son esetleg részt nem vevő testvérpártokkal is. Pártunknak az a nézete, hogy most a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, az összes antiimperiallsta erőknek az az érdeke, hogy a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozását szervez­zük meg. A nemzetközi kom­munista mozgalom mai hely­zetében mindennél fontosabb a kommunista és munkáspár­tok egységének és internacio­nalista szolidaritásának meg­erősítése, az imperializmus el­leni harc hatékonyságának nö­velése érdekében. Vélemé­nyünk szerint két különböző dologról van szó. amikor a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozásáról be­szélünk és amikor az összes antiimperialista erők világér­tekezlete kerül szóba. A nemzetközi kommunista moz­galom története és mai példák tömege is bizonyítja, hogy ami­kor a kommunista politika és célok kidolgozásáról van szó. azt maguknak a testvérpártok- nak kell elvégezniük egyedül vagy közösen, és csak azután fordulhatnak szövetségeseik­hez. Ez alapvető feltétele an­nak, hogy a szövetségest meg­lehessen nyerni és a kapcso­latok erősödjenek az együtte­sen vívott harcban. A kom­munista és munkáspártok sem nemzeti, még kevés­bé nemzetközi keretekben nem mondhatnak le arról, hogy maguk dolgozzák ki poli­tikájukat, megtartva önálló ar­culatukat A marxista—leni­nista pártokat nem szektás el­zárkózás, vagy a szövetséges előtti titkolózás vezeti akkor, amikor nemzetközi tanácsko­záson találkoznak egymással, hogy kicseréljék nézeteiket, ta­pasztalataikat. A kommunista politikát és az internaciona­lista egység fejlesztésének fel­adatait csak a marxista—leni­nista pártok képesek kidolgoz­ni. Szolidaritás Vietnáminál A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sa véleményünk szerint meg­vizsgálhatná annak célszerűsé­gét, hogy helyes volna-e egy későbbi időpontban kezdemé­nyezni az összes antiimperia­lista erők vtlágértekezletét. Tisztelt elvtársakl A Magyar Szocialista Mun­káspártot — mint a legtöbb testvérpártot — igen komolyan foglalkoztatja az, hogy végül­is milyen eredményekkel végződhet a mostani kon­zultatív találkozónk. Pár­tunknak az az álláspontja, hogy nem elégedhetünk meg azzal, ha csak beszélünk, vé­leménycserét folytatunk és utána mindenki hazamegy, a véletlenre bízva a nemzetközi tanácskozás sorsát. Mi fontos­nak tartjuk, hogy találkozónk után ne szakadion meg az elő­készítés fonala, hanem szer­vezetten tovább haladiunk előre a nemzetközi tanácsko­zás megtartásához. Régi tapasztalat, ha va­lamit meg akarunk oldani, akkor cselekedni kell, határo­zottan. céltudatosan. Ez így van a nemzetközi tanácskozás­sal is. Véleményünk szerint konzultatív találkozónk nagy visszhangot kiváltó eredménye lenne, ha a részt vevő testvér­pártok valamennyien egyetér­tettének abban: még ebben az évben kerüljön sor a nemzet­közi tanácskozásra Moszkvá­ban; felhívással fordulnánk az összes kommunista - és mun­káspártokhoz, hogy vegyenek részt a további előkészítésben és a nemzetközi tanácskozá­son. Ezt határozott kezdemé­nyezésnek tartaná mindenki és örömmel töltené el a kommu­nistákat a velünk szolidáris erőket, ugyanakkor politikai csapást mérnénk ellenségeink­re, az imperialistákra. Kedves elvtársak! Elgondolásainkat, javaslata­inkat azzal terjesztettük elő, hogy mi készek vagyunk meg­hallgatni és megvizsgálni más, a miénktől eltérő javaslatokat is. A cél az, hogy olyan konk­rét megoldást találjunk, amely lehetőleg minden testvérpártól kielégít. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meg van győződve arról; kon­zultatív találkozónk akkor tel­jesítheti feladatát, ha nagy lé­pést teszünk előre a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásához veze­tő úton. Köszönöm a figyelmüket. E€iY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Tanácskozik a budapesti konzultatív találkozó — Johnson nehéz helyzetben — Az enozis bukása — A junta „ megtorol " — Jarring jelentést tett A múlt héten Budapest állt a világérdeklődés középpont­jában, ahogy mondani szok­ták: Budapesten volt a világ szeme. 17 hírügynökség, 28 rádió- és televíziótársaság, 102 újság, köztük a legnagyobb világlapok tudósítói tájékoz­tatták a világsajtót a kom­munista és munkáspártok kon­zultatív találkozójának ese­ményeiről­A budapesti tanácskozás első hetének felszólalásai szinte kivétel nélkül arról ta­núskodnak, hogy a résztve­vők átérzik: lehetnek viták, nézetkülönbségek a kommu­nista világmozgalomban, az egyes pártok sajátos körülmé­nyeiből adódóan, de nem le­het elvitatni azt, hogy a leg­sürgősebb tennivaló a közös cselekvés az imperializmus agresszív terveinek megaka­dályozására. Lehetnek megíté­lésben különbségek a célok eléréséhez vezető módszerek­ről. de a feladatok közösek a világ valamennyi kommunis­tája számára. „Van közös világnézetünk, közös elméle­tünk a marxizmus—leniniz- mu6, közös elvünk az inter­nacionalizmus. Közösek az érdekeink, közös az ellensé­günk, az imperializmus” — hangsúlyozta az MSZMP ál­láspontját megnyitó beszédé­ben Kádár János. A tanács­kozás tart, de már az eddigi javaslatok, — elsősorban az a sürgető igény, hogy még az idén üljön össze a kommunista és munkáspártok világértekezle­te, — valamint a hasznos és termékeny véleménycserék is azt jelzik, hogy a budapesti találkozó az egységtörekvések megszilárdulásának és konk­rét formába öntésének jegyé­ben ülésezik. Az egységtörekvésnek, a A Román kommunista Párt KSzponb SizoltsáQának öltse BUKAREST (MTI) A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1968. március 1-én ülést tartott. A Központi Bizottság plénuma meghallgatta a román kül­döttség tájékoztatását a kom­munista és munkáspártok budapesti konzultatív találko­zójáról és a román delegáció munkájáról. Az RKP Közpon­ti Bizottsága a küldöttség te­vékenységét jóváhagyta. Nasszer beszédet mond KAIRÓ (MTI) Nasszer elnök vasárnap es­te beszédet mond az EAK szakszervezeti szövetségének heluáni gyűlésén. Az elnök beszédét az EAK közvélemé­nye nagy érdeklődéssel várja, tekintettel a legutóbbi tünte­tésekre. Várható, hogv az el­nök felel a heluáni munkások és az egyetemi diákság által felvetett kérdésekre. Bárdof suhogtat PapadopuEosz ATHEN (MTI) Georgiosz Papadopulosz gö­rög miniszterelnök sajtóérte­kezletein jelentette be, hogy szeptember 15-e előtt népsza­vazást rendeznek az új alkot­mánytervezetről. Papadopulosz szerint a tervezetet a sajtó­ban olyan „egyének és csopor­tok vitathatják meg”, akinek engedélyt adnák rá. Kérdések­re válaszolva kijelentette, hogy az úi alkotmánytervezet „po­litikai szabadságot” ír elő, „d - nyilvánosan leszögezem, hogy hazánk politikai életében a kommunizmusnak nem lesz helye”. A tervezet — Papadopulosz szerint — „az alkotmányos monarchiára”, a királyi rend­szer folytatólagosságára épül. Konstantin sorsáról azonban csak közvetve esett szó, ami­kor a miniszterelnök kijelen­tette: az eredetileg korábbi időpontra kitűzött népszava­zást a december 13-i „esemé­nyek” miatt tolták ki, hogy „lecsillapodjanak a kedélyek”. A sikertelen ellenpuccs óta a király — mint ismeretes — Olaszországban tartózkodik. Külpolitikai kérdésekről szólva Papadopulosz azt mond­ta, hogy kormánya „baráti vi­szonyra” törekszik minden or­szággal, „nem érdekel, mit csinálnak belpolitikáikig. Min­denki törődjék a maga dolgá­val”. Papadopulosz ezzel Svéd­országra és Dániára célzott, amelyekkel az ellenzék támo­gatása miatt, Athénnek viszá­lya támadt. A miniszterelnök kijelentet­te még, hogy a kormánynak „eltökélt szándéka eltávolíta­ni azokat az embereket, akik­nek az adminisztratív gépe­zetből el kell távozniok”. „Bárdot suhogtatok azoknak a feje felett, akik megérdem­lik, mert kitartanak megrög­zött, rothadt szokásaik mel­lett”. Vietnami fefen*és Csaták a clciiiilitaHzált övezettől délre A DiVfí nyilatkozata SAIGON (MTI) Pénteken és szombaton Dél- Vietnamban a leghevesebb csaták a demilitarlzált öve­zettől délre fekvő területeken dúltak- Pénteken az esti órák­ban amerikai tengerészgyalo­gosok a Cua Viet folyó men­tén fekvő egyik falunál parti­zánegységekkel ütköztek meg. A tengerészgyalogosok 22 ha­lottat és 87 sebesültet veszí­tettek. Harcokról érkeztek jelenté­sek a demilitarizált övezettől 19 kilométerre délre fekvő térségekből is. Itt az ameri­kaiak 31 katonát veszítettek. Szombat reggel január 4-« óta első ízben támadták ra­darral irányított A—6-os amerikai gépek Haiphongot, a VDK második legnagyobb vá­rosát. A kalózrepülők hidakat és vasúti csomópontokat bom­báztak. Az amerikai betolakodó gé­nek szombat reggel támadást mtéztek Hanoi és környéke ellen is. BUDAPEST A Dél-vietnami Nemzeti F.'hzabadítási Front Közpon­ti Bizottsága nyilakozatot adott ki, amelyben a hazad és a külföldi közvélemény tudo­mására hozta az amerikaiak és a Thieu—Ky-féle klikk ál­tal a dél-vietnami városok lakossága ellen elkövetett gaztetteket. A nyilatkozat megállapítot­ta: a szakadék szélén tántor­gó amerikai agresszorok és a dél-vietnami árulók abban a reményben bombáztak sű­rűn lakott körzeteket, rom­boltak le több ezer házat, templomot, kegyhelyet, hogy sikerül megtörniük a dél­idéin ami nép hazafias érzel­meit. Támadásuknak több ezer polgári áldozata volt. „Eszeveszett cselekedeteik le­leplezik gyalázatos vereségü­ket és hisztériájukat” — han­goztatja a DNFF Központi Bizottsága. A nyilatkozat ezután felhív­ja a szocialista és más orszá­gok kormányait és népeit, a haladó gondolkodású ameri­kaiakat, hogy határozottan ítéljék el az Egyesült Államok és a Thieu—Ky-klikk gaztet­teit: indítsanak mozgalmakat a bűntények kivizsgálására: támogassák és segítsék a dél- vietnami népet a végső győ­zelem kivívásában­Rockefeller is pályázik... WASHINGTON (MTI) Nelson A. Rockefeller New York-i kormányzó pénteken közvetve bejelentette, hogy pályázik a republikánus párt elnökjelöltségére. Washingto­ni sajtóértekezletén azt mon­dotta, hogy „kész és hajlandó szolgálni az amerikai népet”, de hozzáfűzte, hogy hivatalo­san nem tekinti magát jelölt­nek. Csak akkor hajlandó bekapcsolódni a kampányba — mondotta —, ha a köztársa­sági párt részéről megfelelő bátorítást kap. közös cselekvésnek szinte jelképes megnyilvánulása a harcoló vietnami néphez in­tézett szolidaritási üzenet, amelyet egyhangúlag fogad­tak el a tanácskozás résztve­vői­A dél-vietnami hazafiak immár több mint egy hónap­ja megindított offenzívája az elmúlt héten sem vesztett hevességéből. Az amerikaiak és a saigoni bábkormány csapatai az ország egyetlen pontján sem érezhetik magu­kat biztonságban. A hazafiak tüzérsége szinte naponta in­téz támadásokat a legfonto­sabb támaszpontok és a váro­sokba szorult helyőrségek el­len. Az amerikai légierő ugyanaltkor — súlyos veszte­ségei ellenére — folytatja terrorbombázásait a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság fővárosa. Hanoi és fő kikötő­je, Haiphong lakóterületei el­len. A szabadságharcosok soro­zatos győzelmei nyomán kia­lakult helyzetről és a megte­endő ellenintézkedésekről hi­vatott dönteni az a hadita­nács, amelyet Johnson elnök hívott össze a washingtoni Fehér Házban. Az értekezlet központi alakja a Saigonból most visszatért Wheeler tá­bornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö­ke, aki mindenekelőtt katonai erősítéseket kér. Westmoreland tábornok azt kívánja, hogy 59—100 ezer új katonát küld­jenek Dél-Vietnamba, a vezér­kari főnökök viszont egye­lőre csupán ötvenezres erősí­tésről beszélnek. A Pentagon állítólag azt Is javasolja, hogy Johnson rendelje el a nemze­ti gárda néhány egységének mozgósítását és mintegy 50 ezer tartalékos tényleges állo­mányba helyezését, továbbá hogy gyorsítsa meg a sorkö­telesek behívását. S minthogy a növekvő hadikiadások fe­dezésére háborús pótadó ki­vetését is tervbe vették, — mindez a választások évében nem nagyon növeli Johnson választás. A választások Ma- kariosz elsöprő győzelmével végződtek. A leadott 231483 összszavazatból nem kevesebb, mint 220 911 esett Makariosz- ra, aki így újabb ötéves cik­lusra Ciprus köztársasági el­nöke. Ellenjelöltje, a jobbolda­li. nyugatbarátnak ismert dr. Takisz Evdokasz orvos még a leadott szavazatok négy szá­zalékát sem kapta meg. Hír- magyarázók szerint Makariosz hatalmas győzelme megnyi­totta a ciprusi rendezés kilá­tásait, amelynek alapját egy új típusú függetlenség szol­gáltatná. A rendezéshez Ma- kariosznak mindenesetre meg kell még nyernie a török kisebbség hozzájárulását is. Az elnökválasztás számot­tevő .következménye, hpgy Görögország befolyása máris csökkent Cipruson. Evkodasz ugyanis választási kampányá­nak középpontjába az enozist, a Görögországgal történő egye­sülést helyezte. Bukása így pívben az enozis-politika bu­kását is jelenti. A ciprusi választások ily módon nem sok örömet okoz­tak a görög juntának, amely­re egyébként is rossz idők iárnak. Svédországban tartóz­kodik Andreasz Papandreu a volt miniszterelnök fia, az is­mert centrista politikus, Pa­pandreu a parlamentben fel­szólalva kérte a svéd képvi­selőket. nyújtsanak segítséget az athéni katnnai junta elle­ni harchoz. A svéd szociálde­mokraták nevében Erlander miniszterelnök ígéretet tett ar­ra, hogy pártja támogatni fogia a „pán-heüén felszaba­dítás! mozgalmat.” A svéd po­litikai állásfoglalásra vála­szolva az Esztiea című görög lap sürgette a diplomácia! kapcsolatok megszakítását G5. rögország és Svédország kö­zött. A junta be is jelentette, hogv „megtorlásképpen” ha­zahívja stockholmi nagyköve­tét A Földközi-tenger térségé­vel függnek össze azok a je­elnök amúgyis megtépázott lentések Is. ameivek Gunnar népszerűségét. A hírek szerint az elnök az amerikai katonai stratégia most folyó felül­vizsgálatától teszi függővé döntését arról, hogy mennyi katonát küld ismét Dél-Viet- namba és elrendeli-e a tar­talékosok részletes mozgósí­Jarring. az ENSZ Közel-Ke­letre küldött különmegbízottja New York-i utazásáról szól­nak. Jarring szerdán érkezett vissza New Yorkba, ahol el­sőként U Thant főtitkárnak tett jelentést, de programján más megbeszélések is szere­lését. A stratégia felülvizsgála- pelnek. Tárgyal a nagyhatal- ta a pénteken hivatalba lé- mák képviselőivel, továbbá az nett új hadügyminiszter, EAK. Jordánia és Izrael ENSZ- Clark Clifford első feladata, megbfzottalval Is. Jarring elő- A földközi-tengeri térség reláthatólag vasárnap utazik fontos eseménye volt a múlt vissza a Közel.m-i vasárnap megtartott ciprusi Gáti István Comulka a lengyel külkereskedelemről VARSÓ (TASZSZ) Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának felszólalásával be­fejezte munkáját a Központi Bizottság XI. ülése, amely első­sorban a lengyel külkereske­delem kérdéseivel foglalko­zott. Gomulka elmondotta, hogy a lengyel népgazdaságban a külkereskedelem olyan alap­vető tényező, amely meghatá­rozza a népgazdaság fejlődé­sének ütemét: hangsúlyozta, hogy Lengyelország exportja elvben a piaci árufelesleg ki­vitelén alapult és azon is fog alapulni. Ez azonban kevés. Olyan iparral kell rendelkez­ni, amely komolyan figyelem­be veszi az exportszükségle­teket. Gomulika adatokat sorolt fel a gépek és a berendezések exportjának fejlődéséről, vé­gül pedig hangoztatta, hogy a lengyel áruértékesítés fő piaca továbbra is a szocialista tábor. • • Unnepp&jek Bulgáriában SZÓFIA A török megszállás alóli fel- szabadulás 90. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek ke­retében (szombaton Szófiában Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Georgi Trajkov, a nemzetgyűlés el­nökségének elnöke, valamint több más párt és állami veze­tő elhelyezte a Bolgár Kom­munista Párt, a miniszterta­nács és a nemzetgyűlés elnök­sége koszorúit az orosz és a szovjet katonák hősi emlék­művénél. A szovjet párt- és kormány- küldöttség Gén nagyíj Voronov vezetésével, valamint a román párt- és kormányküldöttség, élén Chivu Stoieaval. szintén elhelyezte koszorúit az orosz felszabadítók és a Szovjet Had­sereg katonái emlékművénél. Este a Bolgár KP Központi Bizottsága, a kormány és a nemzetgyűlés elnöke vacsorái adott a szovjet, a román pórt- és .kormányküldöttség, vala­mint a finn küldöttség tagjai tiszteletére. ír NÓGRÁD — 1968. március 3., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents