Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-17 / 40. szám
1968. február 17. szombat NÖGRÄD 3 Faluról falura Demokrácia a szécsényi tsz-ben „Magát Jogyasstra másoknak világot66 A salgótarjáni járás pedagógnssieakszcrrezete életéből Lassan két hete lesz, hogy a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz, a járás legnagyobb, több mint ötezer holdas szövetkezete megtartotta zárszámadó közgyűlését. Élénken bennem él a hangulat, amely betöltötte a hatalmas művelődési otthon mozitermét, s amelyből legjellemzőbbnek a közgyűlés őszinteségét, bíráló hangvételét és feltűnő élénkségét találtam. Szécsényben igyanis mindig sok a felszólaló, a felszólalók többsége valamilyen mulasztásra, hiányosságra, be nem tartott technológiára vagy mellőzött javaslatra hívja fel a figyelmet. Most mégis meglepett a kemény bíráló hangvétel, hiszen már a közgyűlésre gyülekező szécsényi, pösténi és benczur- falvai tsz-tagoktól értesültem, hogy nyolc év óta — amióta ilyen megnagyobbodott formában gazdálkodik a szövetkezet — a tavalyihoz hasonló, jó gazdasági eredményeket nem értek el. Azután a tsz- törvény és a korábbi szociális rendelkezések olyan. Szécsény. ben különösen régen szorgalmazott előnyöket biztosítottak, hogy vártam már: az elégedettség elveszi a tagok hangját, bíráló kedvét. A titokzatos kis könyvecske Egy ilyen nagy szövetkezetben különösen sokat lehetne írni az eredményekről, hiszen sokoldalúbb a gazdálkodás, mint esetleg egy kisebb közös gazdaságban. Most mégis csak néhány adatot emelnék ki a sokból. Ilyennek érdemesíthető a huszonkét mázsás kenyérgabona átlagtermés. 8 a csaknem húsz mázsás őszi árpa termésátlag, amely az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron dijat nyert. Burgonyából csaknem száz, cukorrépából háromszáz mázsás holdankéntl hozamot értek el, mégpedig jelentős nagyságú területen. Akadt azonban olyan nagyobb búzatábla is, amely harminc mázsás termést adott. Az állattenyésztésből exportra értékesítettek 61 hízott bikát, a tervben szereplő nyolcszáz hízott sertés helyett kétszázzal többet, összesen ezret adtak el közfogyasztásra. Csaknem háromnegyed millió forintot forgalmazott a kisegítő üzemág is, az az építkezési vállalkozás, amelyet a ka- rancssági Egyesült Erő Tszszel közösen tartanak fenn. A kertészetnek pedig különös jelentőséget ad, hogy megszeretteti a mezőgazdasági munkát a fiatalokkal. S talán hiányos lenne — részlegessége ellenére is — a tájékoztatás, ha nem említenénk meg, hogy némi változMft gondolnak az autósok?... Ausztriában közlekedésbiztonsági közvélemény-kutatást tartottak az autósok körében, amely elképesztő eredményekkel járt. Az autósok 90 százalékának fogalma sincs, hogy miből ered. a balesetek többsége. Az autósoknak mintegy 80 százaléka úgy véli, hogy a közlekedési balesetek szükségszerűen hozzátartoznak az autózáshoz. Az autósok háromnegyede a hajtási sebességet nem tartja jelentős baleseti tényezőnek. Megjegyzendő még, hogy a megkérdezett osztrák autósok 25 százaléka úgy vélte, hogy egy Szent Kristóf érem hatásos védelmet nyújt a balesetek ellen és azt állította, hogy az újságok horoszkópjai figyelmeztetnek a baleseti veszélyekre. Ehhez felesleges a kommentár! tatást a növényfélék számában is véghezvittek. Néhány növényt, mint például a rozsot, borsót, egyes keverék takarmányokat, amelyek nem hozták meg éveken át a kívánt eredményt, kiiktatták gazdálkodásukból és ezeket nagyobb hozamú, jobban jövedelmező növényekkel helyettesítették. Bevezették továbbá a garantált pénzes munkadíjazást és a munkanormákat nyomtatott könyvecskében adták oda a szövetkezet minden tagjának és bedolgozójának. Elmondják a tagok, hogy a munkaegységelszámolás után a normákat tartalmazó könyvecske kis6é titokzatosan hatott Uj módszer, de nem akárhogyan Kár volna azt firtatni, kitől indult el az ötlet, hogy a szécsényi nagy szövetkezetben is meghonosítsák a készpénzelszámolást. Hiszen ez nem befolyásolja a lényeget, hogy valóban egy merőben új jövedelmezési formára tértek ót. Azonkívül a készpénzes gazdálkodásra való áttérés gondolata, amint mondani szokás a „levegőben lógott”, hiszen a jobb, nagyobb tartalékokkal rendelkező tsz-ek vezetőségei már régóta arra törekedtek, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi eredményekben tovább éreztesse előnyös hatását az anyagi érdekeltség, az anyagi ösztönzés. A múlt év elején, amikor a vezetőség elérkezettnek látta az időt az áttérésre és határozatot hozott a munkaegységdíjazás helyére lépő készpénzdíjazásról, sok tag nyugtalanul fogadta az új, szokatlan bérezési formát. Sümegi János tsz-elnök, országgyűlési képviselő szerint, még „egyes beosztott vezetők sem láttak tisztán, hogyan fog alakulni az új bérezés.” Az efféle nyugtalanság és Izgalom azonban nem sokáig Pesti ismerőseim meséltek arról a fiatalemberről, aki régi érméket gyújt s nem nősül, mert úgymond: akkor a családra kell költenie a pénzét, s nem hódolhat szenvedélyének. Egy másik inkább télikabát nélkül, „ásító” cipőben vészeli át a legzordabb telet, s váltig bizonygatja, hogy nincs hideg, s mindezt azért, mert pénzét pénzre költi. Manapság divat a gyűjtés. Mindenki gyűjt valamit. A numizmatika görög szó, magyarul éremtan, a történettudománynak a régi pénzekkel és érmékkel foglalkozó ága. A numizmatl- kus a régi pénzek. érmék gyűjtője, szakértője. löbb mint ezerháromszáz Budapesten székel a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtan! Társulat. A társulatnak több mint ezer- háromszáz tagja van az ország minden részéből. Valamennyien éremgyűjtők, vagy egyszerűbben: gyűjtik a régi pénzt, az idegen pénzt. Ki lehet tag? Minden nagykorú, aki arra érdemes, tudniillik két gyűjtőnek szavatolni kell a belépőért. Minden tag nagy érdeklődéssel várja a félévenként sorra kerülő árverést. Ilyenkor zsúfolásig megtelik a társulat helyisége, s a jelenlevők a társulattól kapott jegyzékből már tudják: érdemes volt felutazni, mert ilyen tarthat a tsz-ben, hiszen itt minder] új ügyet széles körű demokrácia alkalmazásával, közös véleménnyel és akarattal visznek diadalra. Előbb a pártszervezetben vitatják meg. azután ha szükséges, foglalkozik vele a szövetkezet harminchat tagú KISZ-szervezete, valamint a tsz nőtanácsa. S ami elmaradhatatlan: brigádonként külön-külön ismertetik a vezetőség elképzeléseit és egyeztetik ezt a szövetkezeti tagok felvetődött javaslataival. Éppen a tsz-tagok állapították meg, hogy a normára való számolás jobb, mint a munkaegység, mert így mindenki ki tudja számolni aznapi jövedelmét, míg a munkaegység értéke általában az év végéig ismeretlen. Sajátos helyi újítás az is, hogy munkanemenként öt bérezési osztályt határoztak meg és a normaérték az öt osztályban ötventől száz forintig terjed. Mit mutat az első év? Már az első. mondhatnánk próbaév megnyugtató eredményt, hozott. A nagy körültekintéssel. vezetők és tagok véleményét belesűrítve, megalkotott új munkadíjazási rendszerben a tervezettnél több jutott a tagoknak. Havonta nyolcvan százalékot előlegként fizettek ki és év végén nemcsak a húszszázalékos hátralék kiegyenlítésére került sor, hanem minden megkeresett száz forint után öt forint nyereségrészesedést is fizettek. S a normákat tartalmazó könyvecskéből szomszédos és távoli tsz-ekből szinte naponta igényelnek mintát, mert mint mondják, annyira közérthető és könnyen áttekinthető. Érthető tehát, miért olyan sok a felszólalás és a javaslat a szécsényi tsz-közgyűléseken. Itt ugyanis a jogos bírálat alapján módosítanak a hibákon, a jó javaslatokat pedig közös erővel, gyorsan megvalósítják. A tsz-demokrácia a szövetkezet legnagyobb ereje. és ilyen érmékre lehet licitálni. Hazánkban három hivatásos numlzmatikus van, ezek a Nemzeti Múzeum Éremtárában dolgoznak. Rajtuk kívül természetesen számos a szakértő. A társulat nem egy tagjának bejelentett gyűjteménye van, amelyet védetté nyilvánítottak. Nógrádtsan Is sok a gyűjtő A balassagyarmati Palóc Múzeumban a felszabadulás előtt volt éremgyűjtemény, a háború alatt azonban lábakéit. Nemrégiben nagymennyiségű érme került elő a pincéből, s a Nemzeti Múzeumtól is érkezett több mint ezer darab. Ezeket Gádor Judit muzeológus osztályozza típusok és uralkodók szerint. A munka nem kicsi. II. Géza vezértől egészen napjainkig találhatók példányok. Van itt Árpád- korabeli pénz, de a gyűjtemény nagy részét a Habs- burg-korabcli érmék teszik ki. A Palóc Múzeum alkalmas lenne arra, hogy összefogja a Nógrád megyei érmegyűjtőket. Közülük többen tagjai az Éremtani Társulatnak, de mellettük magas azoknak a száma, — felnőttek és fiatalok — akik gyűjtéssel foglalkoznak, hiszen régi házak padlásán, szántás alkalmával a földben gyakran található érA salgótarjáni járásban a pedagógusszakszervezet tagsága egyre élénkülő tevékenységének lehetünk tanúi. Örvendetes ' ez, hisz az értelmiség e rétegének mozgása, aktivitása társadalmunk arculatának alakításában is komolyan ható tényező. A nyitányt még a múlt esztendőben Géczi Jánosnak, a megyei tanács vb. elnökének Kistere- nyén tartott az értelmiség helyzetét, szerepét és feladatait körvonalazó előadása jelentette. Azóta, csak a szak- szervezeti tevékenységet vizsgálva is számos megnyilvánulását látjuk az aktivitásnak. Ezek sorában a Kisterenyén megnyílt pedagógusklub létrehozását és avatását említhetnénk először. Ismeretes Batsányi János felejthetetlen megállapítása, miszerint a pedagógus az az ember, „aki magát fogyasztva másoknak világol”. Ezért örvendetes minden olyan törekvés, amely lehetővé teszi a pedagógusok eszmecseréit, a vélemények, az ízlés alakítását társasösszejövetelek révén is. A tervek szerint a klub a jövőben rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat a különböző művészeti irányzatok és eszmeáramlatok megismertetése és megvitatása céljából, és rendszeresíteni kívánja az értékelő vitákat a közösen iáit fífttíllíó rabszolga A londoni székhellyel működő Rabszolgaság és Rabszolgakereskedelem Ellen Küzdő Társaság nemrég közzétette legújabb vizsgálódásainak eredményeit: A modern rabszolgaság legkülönbözőbb formái mellett, még mindig kétmillió ember él a rabszolgaság eredeti formájában. Senki sem érzi felelősnek magát e problémáért, s épp ezért semmi sem történik a rabszolgaság és az emberkereskedelem leg. ősibb formája ellen. A szervezet megállapítása szerint a rabszolgaság leggyakoribb a Szaharával határos országokban. me, s ilyenkor kézről kézre jár a régi pénz. Adják, cserélik, pedig nem minden gyűjtő szakértő is egyben. Szekció Balassagyarmaton A Palóc Múzeumban a közeljövőben megalakul a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat Nógrád megyei Szekciója. Jelentkezhet minden érmegyűjtő idős és fiatal egyaránt Balassagyarmatról és a megye más vidékéről is, személyesen vagy írásban. A múzeumban könyvtár, numizmatikai közlöny, éremhatározó áll majd a gyűjtők rendelkezésére, akik a tervek szerint meghatározott időben tartanák összejöveteleiket. A szakszerű irányítás ugyanis nagyon fontos, hiszen sóit olj’an gyűjtő van, aki mindenfajta érmét gyűjt, s nem tud arról, hogy a gyűjtésnek nagyon sok ága van. S talán arról sem, hogy gyűjteménye esetleg értékesebb, mintsem gondolná. Nem tudja — csak néhány példát említsünk —, hogy helyesebb lenne, ha típusok, országok, vagy uralkodók szerint osztályozná érméit. Áprilisban Balassagyarmatra látogat a Nemzeti Múzeum numizmati- kusa, dr. Gidai István. Találkozik majd a gyűjtőkkel, s ez az összejövetel lesz egyben a szekció alakuló ülése is. Szokács László Lakos György Pénzért pénzt vásárolnak f élévenként árverés — Szekció Balassagyarmaton Hogyan kell j»én*t gyűjteni ? tott színművek és kiemelkedő filmalkotások köréből. A jól sikerült megnyitó ünnepségen Csukly László tanár „Humor és szatíra a mai magyar irodalomban” címmel tartott tetA széssel fogadott előadást. Az idős, már nyugdíjas dolgozók megbecsülésének egy új módszerével is találkoztunk a pedagógusszakszervezet tevékenységében. A vezetőség felfigyelt arra, hogy általában nehezen, sokszor keserű szájízzel válnak meg pedagógusok az iskolától, a nevelés sok gondot, de örömet is jelentő munkájától. Sokuk úgy érzi. hogy csak akkor és addig élhet teljes életet, amíg lábával a tanítványokkal „benépesített” talajon állhat. Ez a gondolat késztette a vezetőséget, hogy Salgótarjánban összehívja a nyugdíjas pedagógusokat és mintegy beszámolt nekik az új tantervek bevezetése okozta változásokról, az azóta jelentkező eredményekről és gondokról. És a már a nyugalom óráit számoló pedagógusok, mint akiknek még mindig gondjuk és örömük a jövő ifjúságának nevelése osztoztak a gondokban és gazdag tapasztalataikból ötleteket, módszertani tanácsokat adtak. A kellemes hangulatú, gazdag élmény cserét nyújtó találkozót időszakonként megismétlik. Életünk minden területén, de különösen a szakszervezeti tevékenységben nagy szükség van önzetlenül dolgozó társadalmi munkásokra. De valljuk meg őszintén: ezek megbecsülése. munkájuk méltánylása terén nincs mindig mindért rendben. Ezért különös örömmel adunk hírt arról a kedves ünnepségről, amely az elmúlt napokban a salgótarjáni járás pedagógus küldöttértekezletén zajlott le. Rády Györgyné mátraverebélyi pedagógust díszoklevéllel tüntették ki abból az alkalomból, hogy megszakítás nélkül 15 esztendeje tölti be a bizalmi illetve a szakszervezeti titkári funkciót. A kitüntetett nemcsak a szervezeti munkát látta el példamutatóan, hanem igen sokat tett a nevelés hatékonyságának fokozása, az új módszerek meghonosítása és népszerűsítése érdekében. Iskolájában, de járási vonatkozásban is komoly érdemei vannak a kulturális élet fellendítésében. Munkája és kitartása például szolgálhat mindenkinek, aki a mindennapi munka mellett társadalmi tevékenységgel is hasznosítani akarja magát. Cs. L Mit tud a pafotási öntözőfürt? A tavalyi hetven helyett idén már kétszáz hold öntözéses kertészete lesz a palotása Május 1. Termelőszövetkezetnek, de kétszázötven holdon a cukorrépát, s százötven holdon a hibridkukoricát is öntözik majd a palotás! határban. így tájékoztat a most elkészült víztároló és a ráépült hatszázkét hold hatósugarú öntözőfürt adta lehetőségiéről Juhász István, a közös gazdaság elnöke. Nógrád megye egyik legnagyobb mezőgazdasági beruházása készült el ezzel Palotáson. Három éve láttak hozzá a négy nógrádi község: Palotás, Héhalom, Kisbágyon és Szarvaseede határát egve- sítö palotási Május 1. Tsz-ben, a huszonnyolcmillió forintba kerülő, kétmillió-százezer köbméteres víztároló építéséhez. A Nógrádban egyedülálló nagy termelőszövetkezeti beruházás első részlege: a 2,1 millió 'köbméteres víztároló és a hozzá csatlakozó haifc* százkét holdnyi területet érintő, úgynevezett öntözőfürt elkészült. A víztároló, amely a mintegy 50 négyzetkilomé-. ternyi vízgyűjtő területet átszelő Buják-patakra épült, már több mint másfél millió köbméter vizet tárol, s előreláthatóan nyár elejére eléri a tervezett vízmennyiséget. A vízvezeték-hálózattal beépített hatszázkét holdas területből a kertészetnek szánt kétszáz holdon máris megkezdődött a munka. Készítik a melegágyakat, trágyázzák a primőröknek szánt területet. A víztároló, illetve a ráépülő öntözési rendszer teljes üzembe helyezése után ösz- szesen 1206 holdas terület öntözésére lesz 'ehetőség a közös gazdaságban. A világrekord közelében Szezonra őr Ica : 36 aranyérmes trófea Az elmúlt ősz méltán került a vadász-krónikák aranylapjaira: elsősorban a szarvas- agancs-„termés” kimagasló minősége révén. A trófeák közül több erősen megközelítette a néhány éve Jugoszláviában, a Dráva vidékén zsákmányolt világrekorder értékszintjét. Jellemző, hogy míg az utóbbi öt év alatt a magyar vadászterületek általában 28—32 aranyérmes szarvasbika-trófeát adtak, 1967-ben már 36-ot minősített a bíráló bizottság aranyérmesnek. A gyors javulás főleg a bikák céltudatos, egyedi válogatásának, a helyes ivararány kialakításának eredménye, de nagyrészt annak is köszönhető, hogy legutóbb az elszaporodott tehénállományt is megritkították a selejtező vadászatok során, s így a nehezen hozzáférhető rengetegek mélyéről, a sűrű csalitokból bőgőskor előjöttek és terítékre kerültek az évek óta eltűntnek hitt vén „remete-bikák". Hasonlóan jó az őzbak- és dámbika-vadászatok mérlege. Ezekben a kategóriákban egyébként nincs veszélyes ve- télytársa a magyar vadászterületeknek: a nemzetközi kiállítások tanúsága szerint az utóbbi években zsákmányol1 legjobb magyar őz,agancs ás dámlapát egyaránt világrekordot képvisel. A vadászati szakértők szerint az 1970 nyarán hazánkban megrende zésre kerülő vadászati világkiállításon a legjobbak között megnyugtató arányban szerepelnek majd a hazai trófeák. A magyar vadgazdálkodás egyik legnagyobb érdeme, hogy az Európa-szerte kiveszőfélben levő óriás vadmadarat, a nagyvadnak számító és csak golyóval lőhető túzokot sikerült, átmenteni a korszerű gazdálkodási viszonyok közé. Az 1967-es vadszámlálás szerint az 50-es évek né hány százas túzokállománya 3100 fölé nőtt. És a régi vadászhagyományok szerint o vérbeli vadász csak akkor kapja meg igazi rangját, ha a gyűjteményében legalább egy túzokkakas-trófea található.
