Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

I NOGRAD 1968. február 17., szombat Mtizvum. I960 az évfordulókra Bsmutatószobo Kisterenyén — Bővül a csesztvai és a horpácsi emlékmúzeum Zólyomi Józseffel, a megyei múzeumi szervezet vezetőjé­vel, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatójával az idei tervekről beszélgetünk. — A múzeumi szervezet munka tervét 1968-ra a megye népművelési irányelveinek megfelelően, a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott irányelvek, valamint a mú­zeumi főosztály körlevele alapján állítottuk össze — mondja bevezetőül Zólyomi József. — A gyűjtő, a feldol­gozó és a népművelési mun­kában legfontosabb felada­tunknak tartjuk a nagy jelen­tőségű történelmi évfordulók­ra való felkészülést, illetve adatok gyűjtését, tanulmányok írását a készülő megyei mo­nográfiához. Szeretnénk to­vább szélesíteni kapcsolatain­kat a pedagógusokkal, népmű­velőkkel, tömegszervezetekkel Is. — A múzeumok tudomá­nyos kutató tevékenysége köz­ismert. Hallhatnánk a tudo­mányos munkáról? — A munkásmozgalommal és a helytörténettel kezdem. A történelmi évfordulókra ké­szülve rendkívüli súlyt helye­zünk a vonatkozó tárgyak, dokumentumok gyűjtésére. A helytörténeti kutatás, mun­kásmozgalmi emlékeink meg­becsülése szükségessé teszi, hogy a megyében található emlékművekről, emléktáblák­ról, nevezetesebb munkásmoz­galmi események színhelyéről felmérést készítsünk, s doku­mentáljuk azokat. Itt említe­ném a levéltári kutatást is, amely — mint említettem — a monográfia írásához kapcso­lódik. — A néprajzról is néhány szót. Az Űj Magyarság Nép­rajza előkészítéséhez 1968-ban két témát kell a megye nép­rajzkutatóinak feldolgozni. A Múzeumi Főosztály „Nógrád megye népművészete” címmel új. állandó kiállítást készít a Palóc Múzeumban. A négy te­remre tervezett tárlat a mú­zeum anyagából készül, ezzel kapcsolatban még kiegészítő gyűjtést és — természetesen feldolgozó munkát kell végez­nünk. A népviseleti gyűjte­mény még szintén nem teljes, ez évben szűrposztó- és bőrruhákkal egészítjük ki. A felszabadulás után megváltoz­tak a megye községeiben a gazdasági és társadalmi viszo­nyok. Megváltozott a paraszt­ság életmódja, szokása, ízlése is. A mai falu életének válto­zásait szemléltető tárgyakkal és adatokkal a múzeumi szer­vezet még nem rendelkezik, e gyűjtés megindítását ugyan­csak tervezzük. A Palóc Mú­zeum néprajzi gyűjteménye gazdag. Az alaposabb meg­ismerés céljából idén két gyűjteménycsoportot dolgo­zunk fel tanulmány formájá­ban, a múzeum cserépedé­nyeiről, valamint az állattar­tással és a pásztorkodással kapcsolatos tárgyakról írunk. — A múzeumi szervezetnek tíz évig nem volt régésze. A megyei monográfia megírása szempontjából is fontos kö­zépkori kutatás még egyálta­lán nem folyt Nógrádban. Szer­vezetünk középkori tagozata múlt év közepén alakult. Táv­lati terv szerint Hollókő ide­genforgalmi hely lesz. E terv alapián kezdte meg az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség a vár feltárását és restaurálását. Ez évben a vár alatt levő kö­zépkori falak és a templom feltárását végzik. Néhány kö­zépkori földvárhoz tartozó te­lepülést is feltárunk, s szak­mailag irányítjuk Salgó-vár feltárását. — Sor kerül a több, mint 60 ezer darabból álló entomo- lógiai gyűjteményünk kiegé­szítésére is, a palobotanikai gyűjteményt új lelőhelvek felkutatásával ugyancsak fej­lesztjük. — A múzeumi szervezet tu­dományos dolgozói számos ta­nulmány és forgatókönyv megírását tervezik, amelyek nagyrésze majd a Múzeumi Füzetekben lát napvilágot. — S o népművelési tevé­kenység? — E munkánkban arra tö­rekszünk, hogy minél többen megismerkedjenek a múzeum­mal, kiállításaival, s hogy publikációinkkal segítsük a tudatformálást, az emberek hazafias és internacionalista nevelését. Vándorkiállítása­inkkal a látogatók számát há­romszorosra szeretnénk emel­ni. Kisterenyén bemutató­szobát létesítünk, bővítjük a horpácsi és a csesztvei emlék­múzeumokat. Támogatjuk a honismereti és a falukrónika- író-mozgalmat is. Nemzetközi kapcsolatainkat ugyancsak ápoljuk, idén a Szovjetunióba és Romániába szándékozunk kiküldeni egy-egy munkatár­sunkat. A besztercebányai nép­rajzi múzeummal történt meg­állapodás értelmében népmű­vészeti kiállítást rendezünk Besztercebányán a nyár fo­lyamán. A salgótarjáni mun­kásmozgalmi múzeum új épü­letbe kerül, azonban az új helyiségek méretei is csak ki­sebb kiállítások rendezését te­szik lehetővé. A múzeum népművelési munkáját tehát ezután is csak a vándorkiállí­tások készítésével tudja bizto­sítani — fejezte be a tervek ismertetését Zólyomi Jőes"*. (T. E.) Lillafüreden a kohászati múzeum A Diósgyőri Központi Ko­hászati Múzeum az idén Lilla­füredre költözik. Ez európai viszonylatban is egyedülálló neves intézmény mindmáig a Lenin Kohászati Művek Diós­győr vasgyári vendégházában kapott helyet. A folytonosan bővülő anyag, nemkülönben a nagy látogatottság miatt a múzeumnak ez az elhelyezé­se szűkösnek bizonyult. Ezért a múzeum Lillafüredre, a hajdani kamaragrófság felső­hámori kancellária épületébe költözik. A költözködést az év második felében kezdik meg. Bécsi levél — bűnügyről Hogyan gazdagodhat a bankjegy-szakértő? Némi vegyészefi ismeretek és főleg találékonyság szüksé­ges ahhoz, hogy valaki há­romnegyedmillió schillingtöl szabadíthassa meg az Osztrák Nemzeti Bankot. Erről tanús­kodott a bank egy volt alkal­mazottjának ügye, aki a kö­zelmúltban került a bíróság elé. A mérnök annak a bizott­ságnak a tagja volt, amely a bankhoz beküldött, megrongá­lódott bankjegyekért járó kárpótlásról döntött. Ameny- nyiben a bankjegynek több, mint a fele megmaradt, ér­tékét megtérítik. A fennma­radt bankjegyrész megállapí­tása nem mindig könnyű, hi­szen előfordul, hogy a papírt sav marja szét, állatok tépke­dik, rágják meg. Végül is a szakértők, az adott esetben gyakorlatilag az emlí­tett mérnök szavától füaött. megtérül-e a kárvallott kára. A szakvéleményt á bizottság másik két tagja nem is ellen­őrizte, ők csak aláírásukat ad­ták. A mérnöknek, aki költekező életmódjával mind súlyosabb anyagi helyzetbe került, ez adta a „mentő’’ ötletet, bará­tai, ismerősei, rokonai nevén elszenesedett, szétmorzsolndott papírfoszlányokat nyújtott be a nemzeti bankhoz, kárpótlást kérve. Az ügy elintézése ter­mészetesen — saját magára várt, így a szakvélemény nem volt kétséges. Az ötletes csa­ló postafordultával helyt adott kérelmeinek, s a pénzt átutaltatta a megfelelő isme­rősnek, akinél azután termé­szetesen jelentkezett, sőt, ide­jében elő is készítette őket. Azzal magyarázkodott, hogy kísérletezései közben sérültek meg a bankjegyek, de neki, éppen, mint a bizottság tag­jának, kínos ilyen kéréssel bankjához fordulnia... A magyarázat nem kevés ismerősnél talált hitelre. Amíg aztán végül is az egyik gyanút fogott, s feljelentést tett. A találékony pénzszakértő addig kerek 754 000 schUlinget vá­gott zsebre. Heltai András 29 Mi van ezekkel? Amióta Troppauerrel ezt az elsőrangú hülye viccet kitalálta, hegy verseket olvastat vele, azóta az egész század megtiszteli közlékenységével. A gróf úr is őszinte akart lenni, most meg Kölyök... — Hagyjuk az őszinteséget, öregem. Nem érdemes itt a családi múlton rágódni. El­sikkasztottad és punktum... — De nem... — Hát akkor elkártyáztad, és -endben van. — Nem úgy volt... — Jó. jó... Megölted és kész. Kölyök telkapta a fejét. — Honnan tudod?.... — Mindenki így van itt ve­le. Elkártyázta, megölte vagy elsikkasztotta, esetleg a má­sikat is feleségül vette, vagy ilyesmi... Ne törődj vele... fin mondom. Latouret időnként hátrapil- lantott a beszélgetőkre, de nem szólt semmit.. Csak be­szélgess. .. Még dohányozhatsz is, de egyszer majd... Ha iga­zi alkalom lesz... A nap égetett, és az állan­dó sárga, vakító sivatagi vissz­fény, amely szinte zúgva áramlott szemükön keresztül az agyukba az örökös sivár porhalmok tengeréről, kibír­hatatlan. .. phü... — Ne cammogjunk, a min­denségit. .. nincsenek a kor­zón. .. Gyerünk a légiós in­dulóval! Énekelni... egy... kettő... három... Rajta! Szinte repedező, szikkadt torkukból fáradtan, hamisan, recsegve jött a hang. Koller, az ács, döngve bu­kott ki a sorból... Egy ember hátramaradt ve­le. Sátrat vertek, bevárják a századot. Az őrjárat folytatta útját a Szaharában. Most már nem énekeltek. Az őrmester nem is vezényelt ilyesmit. Micsoda puhányok! Az ő idejében még a szekér lőcséhez kötözték azt, aki lemaradt, hogy men­jen vagy vonszoltassa magát, amikor még a sivatagban el­hullott legényekről csak a felszerelést vették le, és min­denki elhaladt «.z aléltan fek­vő mellett, akkor még éne­keltek, és aki nem akart, vagy nem tudott, azt kariká­ra kötözték, hogy meggebed­hetett. .. De azóta itt más vi­lág lett. Annyit foglalkoztak velük a lapok, annyit firkál­tak róluk, hogy egyre új meg új intézkedésekkel tették ké­nyelmessé a légiót minden városi csirkefogó számára... — Megmondhatom neked, Galamb, ha érdekel... Titok, de elmondom. — Nem! — mondta gyor­san Galamb. — Nem érdekel, ha titok, és nagyon kérlek, ne mondd el... — De... mégis... jobb. ha tudod. — Jobb, ha nem! — Az út oda.. még eddig... merész expedíciónak számított. Nincs is út... Murzuk oázis­tól a Nigerig képtelenség... és már helyőrséget is csinál­tak. .. A huszadik század leg­nagyobb botránya... Útköz­ben és ott is csak úgy hal­nak. .. de nekik úgy kell Guinea felé .. és Timbuktu nyugaton van... nem alkal­mas. .. Hű... nem fogom bírni... Egy másik katona szédel- gett félre a sorból... Ezt is hátrahagyták egy félig-med- dig pihenttel. .. .Ha nem nézne rá oly­kor olyan sandán a jó öreg Latouret, Isten nyugtassa, ha megmásíthatatlan jóindulata elszólítaná a légióból, akkor megpróbálna szájharmonikáz­ni a fiúknak, talán ez hasz­nálna nekik a strapa ellen... Hm.. Megpróbálja.. . Mi le­het? Hiszen többen dohányoz­nak. és azért sem szól... Leg­feljebb ráordít majd, hogy hagyja abba. Azt megteheti neki. Tüzel a nap... Hat órája menetelnek a végtelen sárga portenger kel­lős közepén, amikor egyszer csak Latouret őrmester cso­dálkozva kapja fel a fejét. Valami finom, halk, sípoló zümmögést hall... Mi ez? Itt, a halálos mars elviselhetetlen utolsó órájában, mert még ennyi idő választotta el őket a táborozástól... Mi ez? Megfordult. A tej felesRépű cincogtatjaa szájharmonikáját... és ördög és pokol! Két puska van a vállán! Elvette attól a su- hanctól!. .. Ezt nem szabad, ha rászól, csak azt a kölyköt bünteti, aki maradt volna ott­hon a mamájánál ahelyett, hogy idejött katonának... Hát csak cipelje a puskáját másnap is, majd örül nemso­kára, ha a lábát bírja... De hogy evvel a vacak, poros, fojtó levegővel még harmoni­kát is fúj... Tisztára bolond, és döglötten fog a második menetelésből kibukni... Hát csak bukjon... csak fújja... És Galamb fújta Most már egész vidáman. Ebben az órában már egy sem dőlt ki. (Folytatjuk) Szenvedd'x/es rádióamatőr Hajdúnánáson él Nagy Gyula, szenvedélyes rádióamatőr. 1963 óla felépített egy 40 méter magas antennát, amely ultra- és mikrohullámú adás-vételre alkalmas. A rövidhullámok a fény fizikai törvényei szerint terjednek, s a nagy távolsá­gok áthidalása igen nehéz. Ezért „levelezéskor” felhasz­nálja az átvonuló meteor-porfelhőket és csillagrajokat, amelyekről a rádióhullámok visszaverődnek. Így sikerült több távoli, tengeren túli ország rádióamatőreivel kapcso­latba kerülni. Hajdúnánás egyik legkiemelkedőbb pontja, Nagy Gyula amatőrantennája, amelybe 24 mázsa vasat épített be Az amatőr feleségével, aki szintén hódol férje hobbyjának (MTI foto — Bajkor József felvétele) Reggelire: lopott konzerv Kecskés István zagyvapál- falvi lakos múlt év őszén összezördült feleségével. Meg­békélés helyett otthagyta csa­ládját, de munkahelyét is. Csavargásai során Nagybá- tonyban egy alkalmi hálótársa ruhájából száz forintot ello­pott. Mátraverebélyben özvegy j. Istvánnénál kapott szállást és ennivalót. Ezért jelleméhez illően fizetett. Elkérte az asz- szony fiának kerékpárját, hogy azon hoz majd vizet. A nyolcszáz forintot érő géppel odébbállt, majd százötven fo­rintért elkótyavetyélte. Kecs­kés Kisterenyén albérletbe költözött K. Józsefnéhez. Tőle százötven forintos cipőt lo­pott, amin tizedáron adott túl. Az ugyanott csent hatforintos paradicsomkonzervre nem ke­resett orgazdát az enyveske­zű Kecskés, azt jó étvággyal megette. A salgótarjáni járásbíróság a huszonhét éves Kecskés Istvánt négyhónapi szigorított büntetésvégrehajtási munka­helyen eltöltendő szabadság- vesztésre ítélte. Jóllehet Kecskés büntetlen előéletű, a bíróság éppen cselekményei­nek jellege, gátlástalansága miatt találta méltatlannak ar­ra, hogy a büntetés végrehaj­tását próbaidőre feltételesen felfüggessze. A vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet, Kecskés enyhítés­ért fellebbezett. z''

Next

/
Thumbnails
Contents