Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

196R. fetjfuär 2., pín!°ír NÖGRAO 3 Faluról falura Csoda történt Csitáron ? A nógrádmarcali szövetke­zet zárszámadó közgyűlésére és az ünnepi vacsorára hivatalos volt Komjáti István tsz-elnök és' Gemer Zoltán főagro- nómus is Csitárról. A fehér asztalnál a csitári vendégek a járási párttitkárral, a szövet­ség titkárával és a marcali elnökkel kerültek szembe, s ezek különösebb köntörfala­zás nélkül igyekeztek kipuha­tolni, hogyan zárta az évét 3 csitári Március 21. Tsz. Széthúzás nélkül A csatáriak láthatóan vona­kodtak a nyílt választól, és arra hivatkoztak, hogy még egy teljes hét választja el őket a hivatalos aktustól, nem akarnak előre beszélni, hi­szen „a számokat még nem ismerik tökéletesen”, s amit ismernek is, az még változhat. De még a kitérő válasz is sej­teni engedte, hogy Csitáron nem lehet baj az idén, min­den valószínűség szerint jól állhat a szövetkezet szénája. Ilyen előzmények után fo­kozott kíváncsisággal látogat­tam el Csitárra, a Március 21. Tsz zárszámadó közgy ülésére. Az iskola nagy tanterme, de még a folyosó is zsúfolásig megtelt ünneplőbe öltözött tagokkal. Csitáriak és nógrád- gárdonyiak néma csendben lesték az eredményeket. A fe­szültség csak akkor szakadt fel, amikor az elnök a tagság jövedelmét kezdte részletezni. A narmánkénti huszonöt fo­rintos előleggel, a természet­beni juttatással és a zárszám­adás napján kifizetésire kerülő mormaegységenkénti tizenöt forinttal összesen ötven forin­tot ért 1967-ben minden le­dolgozott normaegység. S amíg a tsz-tagok a szö­vetkezeti irodában a hátra­lékos ezreseket vették fel, a láz-elnököt kezdtem el fag­gatni, hogyan sikerült ilyen csodát művelniük Csitáron, ahol tudvalévőén éveken ót nagy nehézségekkel küszköd­tek, és nem egyszer tértek haza a zánszámadó közgyűlés­ről elégedetlenül a tagok. Komjáti István, tsz-elnök kü­lönösebb töprengés nélkül a vezetőség és a községi veze­tők egységét jelöli meg a fej­lődés alapvétő okaként. Szét­húzás nélkül dolgoznak csak­nem három éve, s azóta tö­retlen az előrehaladás. Mert azelőtt hatalmas energiákat kötött le a presztizs-háború, annak eldöntése, hogy „ki a kakas a szemétdombon”. Ma már a községi vezetők és a szövetkezet vezetősége is tisztában van azzal, hogy az egyéni hiúságot alá kell ren­delni a szűkebb közösség és a nagy társadalom szinte azo­nos érdekének, mert másképp lehetetlen eredményeket fel­mutatni. Garantált munkadíjazán Másik indoknak a tsz-elnök az újszerű munkadíjazás, a garantált készpénzfizetés be­vezetését nevezte meg. Már az előző két évben is jelentős előrelépés történt a szövetke­zet gazdálkodásában, ami a jövedelem nem nagyarányú, de észrevehető növekedésében is megnyilvánult. Tavaly azonban a garantált készpénz- fizetés bevezetése további mi­nőségi változásokhoz vezetett. Az a tény, hogy 1967-ben egy­szerre csak huszonöt forintos előleget fizetett a tsz normán­ként, rendkívül meglepte a tagokat. Semmi kétség, hogy ez kellemes meglepetés volt, és ösztönzőleg hatott a mun­kában való részvételre, a fi­gyelemre, fegyelemre és szor­galomra. Hiszen nem sokkal azelőtt nemhogy előleget, de még a végelszámolással együtt sem fizették ennyit a csitári tsz-tagnak! önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy az a szövetkezet, amely 1966-ban éppen csak harminc forintot fizetett egy munkaegységre (nem normá­ra, ami több, nagyobb telje­sítménnyel számol!), az 1967- ben huszonöt forintos előleg- fizetésre hogyan kötelezhette el magát? Veszélyes játék ez, hiszen csak egy alkalommal ne tudják az ígért előleget fizetni, vagy késlekedjenek a kifizetéssel, a tagság már be­csapottnak érezheti magát. Csitáron azonban megala­pozták az új (munkadíjazásra való áttérést. Két éven át megfontoltan gyűjtögették az áru- és készpénz-tartalékot. A forgóeszközökkel év végi szám­adáskor gondosan, körültekin­tően bántak: bőségesen ellátták JMlni - liaomők Kapaszkodik az autóbusz a Som- lyó-oldalon, Ka­zár felé. 'Mini-ha­vasok. A legma­gasabb pont itt 500 méter fölött van ez elég ah­hoz, hogy a hegy az inászói és a kazári völgy víz­választója legyen. Kipillantva az autóbusz abklakán vakít a zúzma- rás. havas fehér­ség. Egy vörös pont bukdácsol az erdőben: a kelő Nap. Mindig ilyen vörös? A kazáriakat a télben a meleg családi fészek ér­dekli. 510 lakóház közül 1945 óta 154 az új, vagy a teljesen felújí­tott ház. Az új házakban él-e még a híres kazári la­kodalmas? Nem él, az új házakból eltűntek a régi szokások, köztük a lakodal­masok is. De'él a Gyöngyös-bokréta Utóda, a naizserfai szakszervezeti bi­zottság tánccso­portja, amelynek repertoárjában szerepel a régi kazári lakodalom táncaival, szoká­saival együtt. A 25 tagú együttest Hegedűs Mária nyugdíjas tanító­nő vezeti, Szé­kely István pat­ronálja. Az utób­bi négy évben szerepeltek a Ma­gyar Televízióban, nyugatnémet fil­mesek előtt, a salgótarjáni Na­rancs Szálló palóc vacsoráján. A cso­portot az IBUSZ is támogatja, en­nek fejében IBUSZ-rendezvé- nyeken is talál­kozhatunk velük, s általuk a Kazá­ri lakodalmassal, amely tehát mégis él? Érthető, ha a kemény télben a Váci Kötöttáru- gyár kazári rész­legének dolgozói szívesen készítik a melegítőket. Két naponként szállít­ják el innen a hi­deg utakon a me­leg árut. Az idő­járással. úgy tű­nik. kitűnő a szinkron? Nem mindenki­nél, mondják töb­ben Kazáron. Két kis ötödikes, Sa­lamon Hózsika és Kőhegyi Mária „panaszkodnak”: anyukáék „harag­szanak” Zalatnay Saroltára. — Miért? — Amiért olyan rövid szoknyát hord. Más a vélemé­nye másoknak. Annál hosszabb viszont a csizma, vélekednek. Tehát nincsen olyan nagy baj a szink­ronnal. Különben is az új Zalat- nay-lemezre Ang­liában * nem a viseletét, hanem a hangot vették fel, a londoniak igé­nyével, úgy tűnik, szinkronban, cí­me : Open Your Hands. Nyújtsd ki a kezed, azt hinnéd, a szűk úton el­érnéd a havas fá­kat. De szalad to­vább, kanyarog az autóbusz a Somlvó oldalán Kazár felől. (tóth) a szövetkezetét takarmánnyal nem bocsátották áruba a nö­vendékjószágokat. sőt amikor azt hallották, hogy valame­lyik közeli szövetkezet szaba­dulni akar négy és fél mázsás szarvasmarháitól, (Vásárlónak jelentkeztek, még egy má­zsát ráhizlaltak a sőrékre, és ezzel is jelentősen növelték pénzbevételüket. Segítette az új jövedelemelosztási fonna bevezetését az is, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank fiókja felajánlotta szükség esetére a rövidlejáratú hitelt, nehogy az előleg folyósításában fennaka­dás következzen be. De a leg­fontosabb biztosíték mégis a normák megfontolt kidolgozá­sa volt. Ez ugyanis, a tagok fokozott szorgalmával lehető­vé tette, hogy csak olyan munkáért folyósítsanak bért, amely mögött — mint mon­dani szokás — „termelés van”. Ösztönző törvények Tagadhatatlanul nagy len­dületet adott a munkának a csitári szövetkezetben a nyug­díj-törvény, a társadalombiz­tosítási és egyéb szociális ren­delkezések, a tsz-törvény és a földtörvény hatályba lépése. Azok a megkötöttségek, ame­lyek a táppénzt, a fizetett sza­badságot és a háztáji földet bizonyos mennyiségű munka elvégzéséhez kötik, jelentősen megszilárdították a fegyelmet. A tsz-tagokat nem kellett munkába hívni, önként je­lentkeztek, hogy a férfiak az évi százötven, a nők pedig a száz munkanapot ledolgozzák. Még a zárszámadó közgyűlés egyik nógrádgárdonyi hozzá­szólója is azt vitatta, hogy a növénytermesztési brigád dol­gozói képtelenek a tizenkét napi fizetett szabadság előfel­tételeként előírt kétszázötven munkanapot megdolgozni, hi­szen hiába jelentkeznek mun­káért a téli hónapokban. Mindent egybevetve: nem történt csoda Csitáron. Csu­pán a tagság szorgalma és a vezetőség rátermettsége, ön­fegyelme, kettejük összefogá­sa és szívós kitartása hozta meg gyümölcsét. Lakos György Miért előnyös a társulás? Ajtókat, ablakokat készít az új üzem A gazdaságirányítás reform- te nagy mennyiségben hasz- jának megfelelően még az el- nálnak fel, illetve építenek múlt évben társultak a Nóg- be különféle ajtókat, ablako- rád megyei építőipari kisipariakat, amelyeket általában az szövetkezetek. A társulás a asztalosipari vállalatoktól sze- közös anyagbeszerzésre irá- reznek be. Ezek viszont a nyúlt A legnagyobb szövet- nagy szériákban gyárthatók kezeinél, a Salgótarjáni Lakás-^átfeszítését és szállítását vál- karbantartó Ktsz-nél anyagbe- lalják elsősorban. Ezért az szerző irodát létesítettek. Cél- egyedi tervezésű szerkezetek juk az volt, hogy szervezet- beszerzése gondot okoz. Hosz- tebbé tegyék az anyagellátást, szú idő telik el a megrende- ugyanakkor jobban kihasznál- léstől a szállításig. Az építő­hassák azt a lehetőséget, amit szövetkezetek viszont kisszé- mint nagyobb megrendelők- riás, vagy egyedi tervezésű nek biztosítanak a gazdaság- szerkezeteket igényelnek. irányítás új rendszerében. _ , , Ezt a gondot kívánják most Rövid idő telt még el, de egy közös vállalkozás létreho- máris bebizonyosodott a tár- zásával megoldani. A szövet- sulás előnye. Egy sor termé- kezetek vezetői megállapod- ket például a kereskedelem tak, hogy a Karancsvölgyi kiiktatásával, közvetlenül a gyártóművektől, illetve a ter­melőktől szereztek be. Még az Vegyes Ktsz-nél hozzák lét­re a nyílászáró szerkezete­apró, termeléshez szükséges gyártó üzemet. Azért cikkekből is viszonylag kisebb itt> mert a szövetkezet rendel­blz­za­kezik megfelelő helyiségek­kel. szakmunkásgárdával és a szükséges gépek egy részé­vel. Zsidai Zoltán, a Szövet­társulás előnyét látva ^ezet elnöke megígérte, hogy az üzemet február elején in­raktárkészlettel tudják tosítani a szövetkezetek vartalan ellátását. A újabb megállapodás született a hat szövetkezet: a salgótar- dítják( 6 egyelőre két mű­jáni, a jobbágyi, az érsekvad­szakban termelnek majd. kerti és a balassagyarmati Amennyiben az igények nő­építő-, valamint a karancske- nej^ szó lehet esetleg a szí és kállói vegyesipari sző- harmadik műszak megszerve- vetkezetek vezetői között. 2Ósérői is vállalta, hogy a Az építőszövetkezetek éven- társult szövetkezetek, illetve a már korábban alakult anyagbeszerző iroda megren­deléseit teljesítik. Esetenként kötnek majd vállalkozási szerződést is, amelyben már az árak is szerepelnek. Beje­lentette azt is, hogy a gyár­tást a beérkezés sorrendjé­ben végzik, és ha szükséges, átmeneti időre a késztermék tárolására is vállalkoznak. A szerződésben szerepel az is, hogy a Karancsvölgyi Ve­gyes Ktsz egyelőre nem igé­nyel anyagi támogatást a fej­lesztéshez. Később, amennyi­ben az igények növekednek, ismét összeülnek az érdekelt szövetkezetek vezetőivel és megállapodnak az anyagi tá­mogatás, illetve az eredmény felosztásáról. A társulás valamennyi szö­vetkezet számára jelentős előnyökkel jár. Biztosítja majd a zavartalan anyagellátást, s viszonylag rövid idő alatt is képes lesz az igényeket ki­elégíteni. Előnyt jelent a Ka­rancsvölgyi Vegyes Ktsz-nek is, ahol pillanatnyilag gondot okoz 14 asztalos foglalkoztatá­sa. A tervek szerint mód van arra is, hogy a részleget há­rom műszakos termelésre és 24 fő foglalkoztatására teszik alkalmassá. B. J. fl hosszú élet és a táplálkozás Taszó Taszev bolgár professzor évek óta dolgozik az ésszerű táplálkozás problémáin. Legutóbbi munkáiban rá­mutat az érelmeszesedés és a kalóriában gazdag táplálékok fogyasztása, különösen az állati zsiradékok mértéktelen fo­gyasztása közötti szoros összefüggésre. Azt ajánlja, hogy a 25. életév betöltése után a napi táplálék kalóriamennyiségét tízévenként 7,5 százalékkal kell csökkenteni. Az idősebb kor­ban a fehérjemennyiségnek napi 75—100 gramm között kell ingadoznia, (egy-másfél gramm fehérje a testsúly minden kilogrammjára számítva) emellett főleg tejet, tejterméket, és sovány húst kell fogyasztani. A zsírok nem haladhatják meg a napi 50—70 grammot. Taszev professzor hangsúlyozza, hogy a C, a B-6 és a B-12 vitaminok késleltetik az örege­dést. A szófiai orvostovábbképző intézet gasztroenterológiai és diétás klinikáján 115 érelmeszesedésben szenvedő betegnek alacsony kalóriaértékű táplálékot adtak (napi 1729 kalóri­át). Két hónap múlva a betegek többsége már nem panasz­kodott fülzúgásra, szédülésre, emlékezet-kiesésre. Megyei z ongóra verseny A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lója tiszteletére az elmúlt év őszén megyei zongoraverseny kezdődött a zeneiskolák nö­vendékei között. Az elődöntők után a ver­seny középdöntőjére február 4-én, vasárnap délután a Nagybátonyi Állami Zeneisko­lában kerül sor, ahol az ed­dig legeredményesebben ver­senyző zongoraszakos növen­dékek mutatkoznak be és dől el, kik lesznek a közeljövő­ben rendezendő megyei zon­goraverseny döntőjének része­sei. A klinker Szeretet és odaadás kell hozzá minőségi prémiumot. Megérte. Lehet, hogy az építésvezetőség valamennyit ráfizet, de né­hány év múlva ki emlékszik erre, amikor a klinkertégla- burkolatban még mindig gyö­nyörköd iáik? „A kivitelezés minőségét az átlagosnál magasabb színvona­lúnak tartom, és ezért mind a kivitelező vállalat, mind a be­ruházói műszaki ellenőrzés elismerést érdemel. Finta Jó­zsef építész tervező, LAKÓTERV.” „.. .Mindenekelőtt lerögzítjük, hogy a létesítmény össz­hatása jó minőségű kivitelezésre vezethető vissza. Ezért a beruházó nevében a létesítmény kivitelezésében részt vett műszakiaknak és szakmunkásoknak elismerésünket fejezzük ki. „Erdélyi Gyula és Móczni Ervin műszaki ellenőrök.’’ (Részletek a salgótarjáni I. számú üzletház műszaki át­adása során felvett jegyzőkönyvből.) A jegyzőkönyv az üzletház emeletén, az eszpresszó he­lyiségében készül. Itt is, ott is beszélgető csoportok. Beru­házó, tervező, kivitelező és üzemeltető békés, jókedvű egyetértésben társalognak. Lépek egyik csoporttól a másikig. ... és kérlek szépen, a szovjet küldöttségnek meg­mutattuk az üzletházait is. Ak­kor még félkész állapotban volt. Azt mondták, sajnálják, hogy készen nem láthatják, mert ez az üzletház világszín­vonalon lesz... .. .nos, ide is elhozta azt a két nyugatnémet építészt. Megnéztek azok mindent. Na­gyon tetszett nekik. Hanem a klinkerfal előtt eltátották a szájukat. Azt mondják meg nekünk — kérdezték — ezt hogyan csinálták? Valóban, az eszpresszó bel­ső terének egyik oldalfala klinkerburkólatú. És az épü­letben másutt is láttam ilyen falat. B'el sem tűnt a nemes faburkolatú falak, a metla- chi-padló, a pompás, modem bútorok közegében. „Pontosan ez a nagyszerű benne — jegy­zi meg az egyik építő, —, hogy tökéletesen beleilleszke­dik a környezetbe.” A beszélgetők közül többen odamennek a falhoz, egymás szavába vágva, diadalmasan mutogatják a remekbe készült munkát, magyarázzák, hogyan kell készíteni, milyen szabá­lyok szerint... Valaki a beszélgetés hevé­ben megjegyzi, technikus ko­rában gyakorlati munkán so­kat csinált ilyet, tulajdonkép­pen semmi különös... Oldalvást rápillantok az építésvezetőre. Elnézően mo­solyog. Kérdem a technikust: — Mi az a klinkertégla? — Hogy egészen pontosak legyünk — nyúl egy kézikönyv után —. a klinkertégla mész- szegény, vasoxid tartalmú anyagból zsugorításig égetett tégla, amelyből az égetőke­mence oxigénszegényre beál­lított levegőjében a vasoxid végül is színvassá redukálódik, és így kapja a hazai klinker­téglára jellemző barnás-lila selymesfényű színét. — Mit szól a szuperlatívu- szokhoz? — telepedek le az építésvezető, Telek Imre mel­lé. — Azt minden valamireva­ló építésvezető tudja, hogy vannak munkák, amelyek a végén „felöltöztetik" az épü­letet. Ilyen az üzletházban pél­dául a belső műkőburkolat, amelyet Ocskó Kálmán brigád­ja csinált. A künkért Szabó Jánosék. Ezekben az emberek­ben megvan az a képesség, hogy átlagon felüli minőségű munkát végezzenek. Az építés- vezető feladata, csalt annyi, hogy megfelélő körülménye­ket teremtsen ehhez. Sajnos, a jelenlegi építési költségszámí­tási normák mellett ezt csalt úgy lehet megvalósítani, ha többet számolunk el érte... Vagyis: tudatosan ráfizetünk, csakhogy szép munkát lehes­sen végezni. Mennyit is ad­tunk négyzetméteréért? — fordul a mérnök az árelemző­höz. — Hatvan forintot, — hangzik a válasz. — Egyéb­ként huszonkilenc forint kö­rül van a normája. — No látja — bólint az építésvezető. — És azonkívül Szabóék kaptáit kétezer forint Szabó János tizenhat tagú kőműves szocialista brigád vezetője. Bronzérmesek. A ti­zenhatból tizenegy a kőműves. Csaknem mind részt vett „Magyarország ezidő szerint legszebb” klinkerburkolásá- ban. Szabóék most éppen be­tonoznak. Nem éppen kőmű­ves feladat. — Takarítottunk is mi már — néz rám. — Nem azon mérik egy munka rangját... — Hallotta, hogyan áradoz­nak a klinkerburkolásukról? — Nem. — Sok klinkerfalat csinált már életében? — Nem. Alig csináltam. — Hogy sikerült akkor ilyen szépre? Megvonja a vállát. — Világszínvonal? Meg­csinálja azt más is. Csak ne zsongjon az ember fejében, hogy „máma megint harminc forintot kerestem mindössze...” Telek elvtárs azt mondta ne törődjek semmivel, csak az­zal, hogy szép legyen. Amúgy, leginkább arra kell vigyázni, hogy a fugák vízszintben, meg függőben legyenek. És megvá­lasztani a fugák simításának az idejét. Mert ha az megkö­tött ... Máskülönben nem kell hozzá olyan isteni nagy tudá$. Inkább idegek és főleg szere­tet, meg odaadás. Főleg ez ... .. .És ormótlan gumicsizmá­iéban. mészfoltos munkaruhá­jában megy vissza betonozni. Csizmadia Géza

Next

/
Thumbnails
Contents