Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

V 1968. február 8., csütörtök NÖG R A D 3 l'gv kérdés, több rŰlan% as ellátásról Tisztességes haszon — kulturáltabb kereskedelem Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta több, elsősorban ipari és gazdasági vezetőnek tettük fel a kér­dést: mit tesz ön az új gazda­ságirányítási rendszer megva­lósításáért? Ezt a kérdést jutattuk el olyan vezetőkhöz, akiknek elsődleges feladatuk a szolgáltatás, a lakosság igé­nyeinek kielégítése. íme a Válaszok: MOLNÁR SÁNDOR, ft Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — Ahhoz, hogy eleget te­gyünk az új gazdaságirányí­tási rendszerből ránk háruló feladatoknak, legfontosabbnak tartjuk a kulturált kereskede­lem megteremtését, az áru­cikkek bő választékát. E té­makörön belül az előbbiről szólnék. Az idén beruházásra mintegy hárommillió, korsze­rűsítésre pedig több mint 1,1 millió forintot biztosítunk. Ebből az összegből a legfon­tosabb feladatokat oldjuk meg. A többi között Salgótar­jánban, a Pécskő utcában tej-, kenyér- és húsboltot épí­tünk, amit terveink szerint 1969-ben adunk át. Ennek a költsége 1,8 millió forint. Szuhán üzembe helyezzük az új élelmiszerboltot, csak­nem félmillió forintos költ­séggel. Mátraverebélyben új húsboJtot létesítünk, míg Ba­lassagyarmaton, a Lenin-la- kótelepen élelmiszerbolt áta­dására kerül 6or. Apróbb be­ruházásokra pénzügyi kere- teíiliktől függően mintegy 250 ezer forintot költünk. A kor- «zerűsítés között a balassa­gyarmati 135. számú boltunk szerepel első helyen, de na­gyobb összeget biztosítottunk központunk irodáinak áthe­lyezésére is. Boltjaink kulturáltságának megteremtése céljából több előkészületi munkát is meg­kezdünk. Salgótarjánban, a Napsugár-telepen kívánunk új üzletet létesíteni, Homokte- renyén új üzletet létesítünk összevonva a húsbolttal. Ha a kereskedelem kulturáltságát biztosítani tudjuk, azzal pár­huzamosan kielégítjük a la­kosság igényeit, máris sokat tettünk az új gazdaságirányí­tási rendszer megvalósításáért. URBÄN ISTVÁN, a nagybátonyi községi tanács vb titkára: — Számunkra igen jelentős az idei év. 1968. évi költség- vetésünk 4 millió 173 ezer forint, csaknem 3 miliő 600 ezer forinttal több, mint az elmúlt évi volt. Ebből az ősz- szegből 3,9 millió forintot köl­tünk a Katalin bányatelep korszerűtlen, egészségtelen lakásainak felszámolására úgy, hogy 41 új lakást épí­tünk a maconkai újtelepen. A megmaradt összegből a bá­nyavárostól a tanácsházáig terjedő, mintegy 800 méteres szakaszon biztosítjuk a közvi­lágítási hálózat kiépítését. E két beruházási feladattal ki Is merítettük fejlesztési ala­punkat. A korábbi évekből megma­radt járdaépítési anyagokkal — cement, sóder, homok — még rendelkezünk. Eb­ből a lakosság társadalmi munkájának megszervezésé­vel folytatni kívánjuk a jár­daépítést — elsősorban a fa­luban és a maconkai község­részen, mintegy 1200 méteres hosszúságban. A járd akés zitéshez társa­dalmi munkát szervezünk községünkben. Célunk, hogy a lakosság bevonásával a tavaly elért 50 forintos járá­si átlagot túlteljesítsük, s Nagybátonyban 1968-bari az egy főre jutó társadalmi mun- Ka értéke meghaladja a 60 forintot. A tanácsok önálló­ságával összefüggő számos más tennivalón túl ez is egyik fontos feladatom. SZALAI MIHÁLY, a Centrum Aruház áruforgalmi osztályának vezetője: — Az új»árképzés lehetősé­get ad a kereskedelmi válla­latoknak, hogy a szabad ár­kategóriába tartozó cikkeknél a fogyasztói árat maguk ha­tározzák meg. A Centrum Áruházak — így a miénk, a salgótarjáni i6 — olyan árpoli­tikát kíván folytatni, amely megnyugtató vásárlóinknak, és biztos árakat eredmé­nyez, Célunk, hogy szolidabb árak mellett nagyobb forgal­mat bonyolítsunk le, ami áruházunk jövedelmezőségét biztosítja majd. Áruházunk a város és kör­nyékének jelentős forgalmát bonyolítja le. Szeretnénk ez­ért más kereskedelmi szerve­inkre is olyan árpolitikával hatni, ami a lakosság meg­elégedését váltja ki. A nagy­kereskedelmi partnerekkel már tárgyalásokat folytattunk, hogy a tisztességes kiskereske­delmi haszon mellett, válto­zatlan fogyasztói árakat ala­kítsunk ki. Véleményem sze­rint ez azt eredményezi, hogy a vásárlók számára megnyug­tató árakat tudunk produkál­ni, s így a lakosság igazolva látja a párt és kormány ha­tározatainak helyességét. Is­mételten hangsúlyozom: cé­lunk, hogy szerény és tisztes­séges kiskereskedelmi haszon mellett nagyobb forgalmat bonyolítsunk le, természetesen nagyobb választékkal. Somogyvári László Hányon leszünk ? Kétezerben haimiliiárdnál töbű ember A lakosság számának alakulá­sával kapcsolatos prognózis al­kotja bizonyos értelemben min­den más területen a prognózisok alapját: az anyagi termelés első­sorban az emberektől függ, akik számara a termelést megszerve­zik. Az ember biológiailag legalább egymillió eve nem változott, ele ennek a millió évnek az első százezer évében bolygónk lakos­sága nem haladta meg a né­hány milliót. A mezőgazdaság körülbelül hét­ezer évvel ezelőtt alakult ki. Fej­lődése az elmúlt néhány tízezer év alatt gyökeresen megváltoz­tatta az ember életkörülményeit, és megbontotta az egyensúlyt a születések, és a halálozások szá­ma között- A születések és ha­lálozások aránya csupán az el­múlt két évezred folyamán ke­rült többé-kevésbé ismét egyen­súlyba, az abszolút számok csak­nem százszorosukra emelkedtek. Időszámításunktól kezdve a XVII. század elejéig a Föld la­kossága rendkívül lassan gyara­podott, és alig érte cl a 600 mil­lió főt. Ezután gyors ütemben kez­dett növekedni — három és fél év­század alatt a Föld lakossága öt­szörösére nőtt. Ezt a jelensé­get a halálozások számának nagy­arányú csökkenése magyarázza. 1700 és 1900 köpött Európa la­kossága háromszor olyan gyor­san növekedett, mint korábban bármikor. Most megváltozott a helyzet: a fejlődő országok la­kosságának növekedése kétszer na­gyobb, mint a hasonló területű fejlett országoké. Az ENSZ statisztikai adatai sze­rint Földünk lakosainak száma 1965-ben 3 281 000 000 volt, két­ezerre azonban el fogja érni a 6 130 000 000-et. A föld lakosságá­nak felső cs alsó határát az ENSZ demográfiai osztálya a kővetkező számadatokkal Jelöli: 6 990 000 000 (113 százalékos növe­kedés) és 5 450 000 000 (66 százalé­kos növekedés). Sokan azonban úgy vélik, hogy a születési arány csökkenni fog, és bolygónk la­kóinak száma kétezerre nem fog­ja meghaladni a 4 200 000 000— 5 000 000 000 főt. Egy New York-l statisztikai in­tézet számításai szerint — 6 400 000 000 főnyi összlakosságból kiindulva — kétezerben Kínának 1 300 000 000. Indiának 950 millió, a Szovjetuniónak 350 millió, az Egyesült Államoknak 320 millió, Pakisztánnak 250 millió. Indoné­ziának 240 millió. Brazíliának 210 millió. Nigériának 160 millió, az Egyesült Arab Közáérsa »ágnak pedig 70 millió lakosa lesz. ■Móniin«* ti tár illik A szövetségek első lépései A két területi szövetség létrehozása élénk érdeklődést váltott ki megyénkben. A közvélemény várakozással fi­gyelte: az új demokratikus szervezet miként illeszkedik be társadalmi életünkbe. Pótolni tudják-e az operatív ál­lami irányítást? A létrehozó termelőszövetkezetek által támasztott követelményeknek megfelelnek-e? Ma már némi tapasztalattal is rendelkezünk. A meg­alakulás óta eltelt néhány hónap alatt megteremtődött működésük személyi és tárgyi feltétele. A klslétszámú szervezet kialakításával és elhelyezkedé­sével egyidejűleg gyorsan megtalálták a kapcsolatot meg­bízóikkal. Számba vették a tennivalókat és ennek alap­ján elkészítették féléves program- és munkatervüket. Ez a kapcsolat azóta csak fokozódott, mivel a napon­ként felmerülő problémák rendezése érdekében alkalom­szerűen is sok termelőszövetkezet keresi fel a szövetsége­ket. Egyre jobban kialakulnak a nélkülözhetetlen kapcso­latok legmegfelelőbb módszerei a különböző szervekkel. Az éves termelési szerződések megkötésénél arra töre­kedtek, hogy a szerződő vállalatok és tsz-ek között az egyenlő partner elve érvényesüljön. Ennek érdekében nemcsak a megkötendő szerződéseket tanulmányozták, hanem kezdeményezték a már megkötött, de a tsz-re hát­rányos pontok módosítását is. Az egyeztető tárgyalások nyomán az egyoldalú szerződési feltételek nagy részét mó­dosították. Közreműködtek az időszerű termény, és termékértéke­sítéseknél. Felvevő piacokat kutattak fel szer- és tűzifa, tej, gomba és tenyészállatok eladásához. Egyidejűleg be­kapcsolódtak a tsz-ek üzemfejlesztési tervének készítésé­be, Az üzemi vezetők megalapozottabb döntéséhez szá­mításokat, mutatókat bocsátottak rendelkezésre. A tsz-törvény végrehajtásához megszervezték a mód­szerbeli segítségadást. Végzett munkájukban kifejezésre jutnak a területi sajátosságok. Amíg a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetsége Salgótarján élel­miszerellátásának javítására fordított nagyobb figyelmet, addig a Palóctáj szövetség a bogyósgyümölcsök feldolgo­zását, értékesítését segíti. • A további lépéseket illetően célkitűzéseik között sze­repel javaslatok kidolgozása, például a hegyvidéki tsz- ek tevékenységi körének szélesítésére, különböző szer­vekkel történő együttműködésére, társulásokra, a háztáji árutermelés növelésére és igy tovább. Az áruértékesítés és áruellátás szervezettebbé tétele érdekében megyei ke­reskedelmi iroda — TÁSZ1 — létrehozását kezdeménye­zik. Egyre több a tsz-gazdálkodássul, tevékenységgel ösz- szefüggő új tennivaló. Kétségtelen, hogy a sokirányú megbízást nem mindig tudják a szövetségek vállalni. Ez gyakran abból ered, hogy a hatósági jogkörbe tartozó ügyek intézésével kí­vánják megbízni őket, amely távol esik feladatkörüktől. Mégis megállapíthatjuk, hogy a megyénk területén mű­ködő szövetségek munkájukat megbízóik elismerése mel­lett végzik. A szövetségek hivatali szervezetében dolgozó, jól képzett, a mozgalomban jártas emberek aktív, segítő­kész munkáját a termelőszövetkezetek megelégedéssel j nyugtázzák. Az az általános vélemény alakult ki, hogy a í létrehozott szövetségek gyorsan megtalálták helyüket és máris közmegelégedéssel végzik munkájukat. T. B. Mérnök a teodolitnál Kisterenye és Tar között a századforduló idején készítet­tek utoljára felszíni bányatérképet. A Nagybátonyi Bá- nyamérnökség idestova hetven esztendő után újra elvé­gezteti ezt a fontos munkát. Érdekes lesz a régi és az új térkép összehasonlításával tanulmányozni, mennyit vál­tozott azóta a táj arculata. Képünkön: a fontos munkát végző mérnökök egyike a szintező műszerrel (Koppány György felvétele) Faluról falura Semmit nem adnak ingyen Az. első esztendő, éppen úgy, mint az új házasoknál, az­zal telt el, hogy ismerkedtek. A keszegiek az ősagárdiak, az ősagárdiak meg a keszegiek erényeit, gyengéit puhatolták. Tavaly aztán már úgy ment minden, mintha hosszú évek­kel azelőtt házasodott volna össze a két szomszédos szö­vetkezet. Nagyon iparkodtak, s fizettek is munkaegységen­ként több mint 31 forintot. Az állattenyésztés, meg a gyü­mölcs is szépen hozott. Nem hiába nyerte el a második díjat a feketeribizli, a múlt évi országos bogyósgyümölcs- kiállításon. Az ártámogatással jól jártak kerencsényi Imre, a közös gazdaság elnöke úgy ismeri a határt, mint a tenyerét, így aztán a 31 forint a va­lóságosnál sokkal nagyobb érték a szemében. — Soványak errefelé a szán­tók. öt—hat aranykorona kö­zött van átlagosan a terüle­tünk — magyarázza. — A második kategóriába soroltak. Kaptunk így is több mint egymillió-kétszázezer forintot ... Látja — neveti el magét — nekünk aztán tényleg nem érte meg jól gazdálkodni. Mondtam a járásnál is, ami * kor a besorolás történt. Ha kevesebb a bruttó termelési értékünk akkor most meg­van az r>i«ő kategória ... Gyorsan kiderül azonban, hogy így is jobban jártak,; mint korábban a két szövet­kezet együttvéve. Azelőtt, egy forint nem sok, annyi dotációt sem kapott a keszegi szövet­kezet. — Tulajdonképpen soha. nem az volt a bajunk, hogy éppen mi kerültünk erre a tájra — mondja Herencsé- nyi Imre. — Itt is dolgozni kell valakinek. Mi mindig a mérce miatt háborogtunk. Olyan gazdaságokkal vetettek bennünket össze, amelyek sokkal jobb körülmények kö­zött gazdálkodtak, mint mi. Jobbak voltak a földek, ott volt helyben a vasút, meg a gépállomás is ... Nálunk a föld is rossz, vasút meg gép­állomás sincs. A legközelebbi vasútállomás is 18 kilométer­re van a falutól­Drágán ierme'nelc és szállítanak Most már témánál van Nagy András, a főagronómus is. Alig valamivel több, mint egy hónapja van a szövetkezetben. A leglényegesebb összefüggés­re azonban rájött viszonylag rövid idő alatt. Azt mondja: — Ezen a vidéken sem­mit sem adnak ingyen. A szövetkezeti tagok nagyon megdolgoznak minden forin­tért ... Talán többet is a kelleténél. Mit mondjak’ Drá­gán termelünk... Gyuricza István főkönyvelő számokkal is igazolia, dráaa a tej, a búza, a hús. Sokba kerülnek a gépek. Nem csoda. Amig felfele kapaszkodnak a domboldalon, valósággal eszik az üzemanyagot, Aztán ott van a szállítás. Ezrekbe kerül. Ta­valy 14 vagon répaszelet ér­kezett Vácra. Fizetett érte a szövetkezet 13 ezer forintot. A búza szállítása majdnem ennyibe, Í0 ezer forintba ke­rült. Vagy a műtrágya. Hat­van vagon egy esztendőben. A búza, a cukorrépa szállí­tása sokat elvisz, mert más Bánkra vagy Vácra szállítani, és megint más helyben át­adni a felvásárlóknak. — Ezt eddig nem igen vet­ték figyelembe — jegyzi meg a főagronómus. — Most azért valamennyire ezzel is számol­nak. Persze próbálunk mi is segíteni magunkon. Űj gé­peket vásárolunk, jobban szer­vezzük a munkákat, hogy kevesebb legyen az üresjá­rat. Rendbe hozzák az épületeket. Már amelyiket lehet. Bizony építeni is kell. A gabonának magtárat, és helyet kell csi­nálni a műtrágyának is... . A fejlődés gondjai Abbahagyja a sorolást. Ké­sőbb azért még azt mondja: — Kevés a szakemberünk is. Ide nemigen akad jelentkező. Kicsit távol estünk a világ­tól. Lakásunk sincs, hogy ide­köthetnénk azt, aki mégis Ke­szegre jönne. — S hol vannak a kesze­gi fiatalok? Azok nem szíve­sen tanulnak? — Hát igen, képezzünk ki embereket magunknak. Ez rendben van. Van már techni­kusunk is helyből. De ne­künk gyorsan kellene a szak­ember. Ha most kezdjük a taníttatást, és arra várunk, míg végeznek, rengeteg idő szalad el.. A tanuló fiatalok mellett nekünk most kellene néhány szakember, olyanok, akik segítenének a munka szervezésében, irányitásában. Azt már az elnök mondja: a főagronómussal szerencsé­sek. Vácott lakik, nincs is szándékában eljönni onnan. A közlekedés jó, reggel jön es­te megy a szövetkezetből. Ám ilyen emberekbe se bot- lanak lépten-nyomon. A vezetők jól sáfárkodtak Azért a zárszámadás, a meg­levő gondok ellenére is jól sikerült a keszegi Zöldmező Termelőszövetkezetben. A ve­zetők a közgyűlés előtt sem hallgatták el, hogy nem egé­szen sima az út, amelyen ha­ladnak. A lénveg azonban, hogy mégis előbbre jutnak. A tagok meg mint egész esz­tendőn át megértő útitársak­nak bizonyultak. Azt nézték, hogy tavaly a korábbi 20—24 forintos fizetések után túlju­tottak a 30 forintos munka­egységen is. Találóan jegyez­te meg Uii Antnlué. a t»rme- lőszövetkezet nárttitkára: — A szövetkezeti vezetők a lehető legiobban. legokosab­ban használták fel a nénzt... Azokról a százezrekről be­szélt. amelyeket a nagyon zsueori keszegi és ősagárdi határtól Ipleménvességgel ke­mény munkával mégiscsak ol- vettek a +a»ok. Vincze Istvánná

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents