Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

1968. január 16.. kedd n f) r, r * n Hogyan gyűlt össze egymillió forint? f ejlődés előtt a csereiavításos rendszer Januári események Ralidé Jenő és Papp László után Barauyi Ferencet várják kevesebb új acéltámra van szükség. A szolgáltató üzem évi nagyjavítási tervét 1967-ben már a harmadik negyedév vé­gére teljesítette. Sikerült ki­használni szezonális szabadsá­golás idejét. Amikor a bányá­szok pihentek, a javítók za­vartalanul dolgoztak Mátrano- vákon az osztályozón és Nagy- bátonyban. Így sikerült az üzemzavarok számát csökken­teni. Az idén tovább kívánják fejleszteni a cserejavításos rendszert. Alapos gazdasági számításokat végeznek, ho­gyan tehetnék még olcsóbbá a munkát. Üj javítási technoló­gia megvalósításával szeret­nék egyrészt a minőséget ja­vítani, másrészt a költségeket csökkenteni. A nagyjavításokra ügy ké­szülnek fel. hogy a szezonális munkaszüneti napokra lehető­ig már csak a helyszínre szállított alkatrészek összera­kása szerelése marnöir-n. Igen jelentős szervezést kíván ez a munka irám’ítéjtó! A nvárl munkákra szervezofl«“» énnen ezért már most készü'oek. B. J. Mikor alapították a Salgótarjáni Kohászati Művekéi? A fennállásának századik évfordulóját ünneplő Salgó­tarjáni Kohászati Művekben mér korábban hozzákezdtek a gyár alapító levelének felkuta­tásához. A megbízottak hosszas utánjárás után több levéltári dolgozó segítségével megtalál­ták a gyár alapításáról szóló jegyzőkönyvet Ezek szerint a Salgótarjáni Vasfinomító Tár. sulatot, a jelenlegi vállalat ősét 1868. augusztus 21—22-én alapították. Az erről szóló jegyzőkönyvmásolatot kiállít­ják majd a gyár jubileumi kiállításán is. A főpróba Jól sikerült Három irányú tevékenységet, folytat a Nagybátonyi Szolgál­tató Üzem. Javítja, karban­tartja a szén termelő üzemek gépéit, berendezéseit, megvaló­sítja a saját rezsls beruházá­sokat, és ezenkívül jelentős a melléküzemi tevékenység Is. Ha valahol fontos a jó üzem- és munkaszervezés, akkor itt különösen nagy szükség van erre. Az alaptevékenység, a bá­nyagépek javítása még két esztendővel ezelőtt is eléggé szervezetlen volt. A gyakori üzemzavarok kapkodó javí­táshoz vezettek és a tartalék­gépek is kevésnek bizonyultak a négy bányaüzem ellátásá­hoz. Akkor kezdték meg a javító munka profilírozását Egyes géptípusoknál megvaló­sították az úgynevezett csere­javításos rendszert. Ha vala­melyik üzemtől beszállítják a meghibásodott gépet, nyom­ban vihetik a másikat, a ki­javítottat. Szalagszerűvé tud­ták tenni ezzel a módszerrel a javítók munkáját A néhány géptípusból, ami­re a cserejavításos rendszert kiterjesztették, napjainkban már több mint százféle lett. Az elmúlt év utolsó két hónap­jában változatos program vár­ta a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnázium KISZ-klubjának tagjait. Elményszámba ment Kan­tié Jenő látogatása, akinek elő­adásán zsúfolt ház volt. Hasonló érdeklődés fogadta a háromszo­ros olimpiai bajnok Papp László élménybeszámolóját az ökölvívás kulisszatitkairól. Ember Mariann a Filmkultúra szerkesztője a len­gyel filmrendezőkről — Kavale- towisz: Mater Johannájáról — folytatott eszemecserét a diákok, kai. A Januári klubprogram legna­gyobb eseménye Baranyi Ferenc költő látogatása lesz. A fiatal tagszervező munka folyamatos­ságát úgy Irányította, hogy a IX. kongresszus határozatai abban maradéktalanul érvény­re jussanak. A régebbi hibá­kat szinté teljesen sikerült ki­küszöbölni. 1967. január 31-ig 74 tagjelölt ügyében v döntöt­tek, s hat eset kivételével a felvételt jóváhagyták. A szervezeti szabályzatban bekö­vetkezett változásokat titkári értekezlet vitatta meg. Az alapszervezetek elkészítették tagfelvételi terveiket, a szer­vezeti szabályzat elveinek megfelelően. Bár az alapszer­vezeteknél a közvetlen tag­felvétel új rendszere a kö­vetelmények tekintetében ele­inte bizonyos fnaximalizmust eredményezett (ezért január— február folyamán csupán há­rom tagfelvétel került a vég­rehajtó bizottság elé). Ez az­óta megváltozott. Március— áprilisban 7. június—júliusban 14. szeptemberben pedig 12 tagfelvételről döntött a vb. Jó módszernek tartjuk és helyeseljük, ahogyan a bútor­gyártó vállalat pártalapszerve- zeténok vezetősége dolgozik. Elvárja pártcsoport-bizalmiak- tól, hogy a féléves munka­tervhez javaslatokat kérjenek a párttagoktól. Ezeket párt- csoportbizalmi értekezleten megtárgyalják és továbbítják a vezetőségnek. Itt tesznek javaslatot azon jól dolgozó pártonkívü’ire. akivel a jövő­ben foglalkozni kívánnak az utánpótlás szemoontjából. Ezek elsősorban a tömegszer- veze teliből, szocialista brigá­dokból kerülnek ki, A párt- csoport-biza’mi különböző meg­bízatásokkal látja el őket, mint példán1 VII—VIII. álta­lános iskola elvégzése pártok­tatásban való részvét0!, tö­megszervezeti munka. Figye­Eredményeként biztosítani tudták a termelés folyamatos­ságához szükséges gépellátást Csökkent az egy típusra jutó javítási költség. Elégséges volt kevesebb tartalékanyag és gép is a zavartalan munka biztosításához. A cserejavításos rendszer le­hetővé tette, hogy a felesleges gépeket összegyűjtsék, kiselej­tezzék. Tavaly több mint tíz­millió . forint értékű ilyen ál­lóeszköztől szabadultak meg, amiből hatmillió éppen a cse- regéprendszerböl került ki. A selejtezést nagy gonddal vé­gezték. s a még hasznosit-hntó alkatrészeket kiszerelték, ja­vításnál felhasználják. Nem véletlen, hogy több mint egy­millió forint anyagmegtaka- rítást értek el. Tavaly központi támjavító műhelyt alakítottak ki. A hi­degen történő javítás mellett a melegtechnológiás módszer is megvalósult. Ma már olyan tárnokát is kijavítanak, ami­lyeneket korábban kiselejtez­tek. Csererendszert valósítot­tak meg a támiavftásnál is. ami a Nógrádi Szénbányáknál évente több százezer forint megtakarítást jelent, mivel költő Január harmadik hetében érkezik Balassagyarmatra, a gim­názium meghívására, A klub havi eseményei közül érdekes­nek Ígérkezik az az Ismerkedési est, melyet a határőrség katonái­val rendeznek a gimnázium kt- szesel. Nagy a készülődés arra a vetélkedőre ts, amelynek elme: KI tud többet a szocialista or­szágokról? Ennyit a januári ese­ményekről, a a következő hő­napok programjából csak annyit, hogy dr. Pálfy József, a Ma­gyarország főszerkesztője és Mol­dova György Író Is ellátogat a Balassi gimnázium KfSZ-klubjá- ba. lemmel kísérik a dolgozó fej­lődését, pár Lesöpör t-értekezlc- ten megtárgyalják és javasla­tot tesznek a tagfelvételre. Az újonnan felvett párttagot sem hagyják magára az ajánlók. A pártcsoport tovább foglal­kozik velük, hogy eszmeileg, politikailag képezzék magukat. A tagfelvétel új rendszere méginkább megköveteli, hogy a pártcsoport és a párttagság szorosabb kapcsolatot tartson a pártonkívüliekkel, mert csak így tudják kiválasztani azo- krt. akik alkalmassá válnak a felvételre. Ilyen módszerekkel dolgozik még a finomkötöttáru-gyár, a MÄV állomás, a MÁV fűtő- ház és az iparcikk kiskereske­delmi vállalat is. Természe­tesen a pártszervezeteknek a tagfelvételi munkában még fokozottabban kell támaszkod­tok a tömegszervezetekre, el­sősorban a KISZ-re és a szakszervezetre Van már ta­pasztalatunk. hogy KTk7-tag felvételét csak a KISZ-tag- gvűlés javaslata alapján tár­gyalja a párttapgvűlés. E munkában elöl járnak a bú- torevártó vállalat a fmom- bötöttáru-gyár. a fémipari vál­lalat pártszervezetei. Sainos van még olyan eset is. hogy amikor KISZ-tagot párttagnak veszik fel. ki sem kérik a KISZ-taggyű!és vé­leményét. Ezt tapasztalni a M/S.V fűtőház és a vendég­látó vállalat alapszervezetei­nél, TI ven esetben a végre­hajtó bizottság visszaadja a tagfelvételi kérelmet az alap- «»ervezetnek azzal hogy a KTSZ-taggyűTés tárgvalia meg ás csak ezn+án dör^t a vb. Az űtennan felvett tagokkal az alapszervezet rendszeresen foglalkozik. A pártbizottság évente egyszer összehívja az újonnan felvett tagokat, és a szervezeti szabályzatot kon­zultatív előadás formájában megtárgyalják. Ez az előadás lehetővé teszi, hogy bőveb­ben megismerjék a párt al­kotmányát E módszerekkel jelentősen sikerült megjavíta­nunk a nők és a fizikai dol­gozók arányát, valamint az újonnan felvett párttagok mű­veltségi színvonalát. A tár­gyalt időszakban felvett összes párttagok 22 százaléka nő. 66 százaléka fizikai dolgozó, csupán 11 százaléka nem vé­gezte el ez Ideie az álta­lános iskolát. ötvenkilenc párttag rendelkezik nyolc ál­talánossal. Gimnázium és tech­nikumi érettségit szerzett a tagság 28 százaléka. Egyetemi illetve főiskolai diplomával rendelkezik a tagság 2 százalé­ka. A párt- és a tömegszerve, veti osztály munkabizottsága rendszeresen ellenőrzi azt a határozatot is. hogy minden általános iskolával nem ren­delkező űi párttá» felezze be tannlrnánvait. Külön gondot fordít a bizottság a tagfelvé­tel körül’ adminisztratív mun- irátr nontos és gyors lebonyo­lítására is. Pártunk IX. kongresszusa le. szögezte: Az elkövetkező évek eevík legfontosabb feladata előrehaladásunk gvorsításána1* kulcskérdése, a párt vezető szerepén ok érvényesítése és továbbfejlesztése”. Ha meg akarunk felelni fejlődő, s te­rvük hozzá: egyre bonvolul- tabb gazdasági társadalmi politikai feladatainknak e nö­vekvő feladatokhoz kel! mér­nünk nárténftő tevékenysé­günk minőségét Is. minden­hol. így természetesen Balas­sagyarmaton Is. Farkas Sándor PTO főelőadó A számadások napjait él­jük. Szinte minden munka- területen ilyenkor készíte­nek mérleget egy esztendő munkájáról. Különösen így történik ez a mezőgazdaság­ban, ahol év közben csak elő­leget vesznek fel a tagok az év végi elszámolásig, s ahol igazán „kézzelfogható” fel­mérés tulajdonképpen csak évente egyszer, ilyen tájban történik. Az idei zárszámadások és főként a zárszámadó közgyű­lések azonban lényegesen különböznek a korábbiaktól. Ez a különbség nemcsak on­nan származik, hogy a fejlő­dés ezúttal szembetűnőbb, nagyobb a korábbinál, hanem onnan Is, hogy az Idén ter­melőszövetkezeteinkben a jó és szorgalmas munkán kívül az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eredményessé­ge Is feltétlenül megvitatás­ra kerül. Hivatalosan ugyan csak január elsejétől számít­juk az új mechanizmus al­kalmazásának kezdő napját, a gyakorlatban azonban már — nagyon jól tudjuk — ré­gen. mondhatnánk évek óta készülünk erre, aminek szá­mos jelével találkozhattunk már eddig is a mezőgazda­ságban. Az sem titok, hogy az idei szép gazdasági ered­mények összefüggésben áll­nak több. az új mechaniz­mus bevezetését előkészítő intézkedéssel. Anélkül, hogy kisebbíteni szándékoznánk a tagság szor­galmának és a tsz-vezetősé- gek rátermettségének jelentő­ségét, a világért sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly már tsz-tagjaink az új nyugdíj-törvény és társada­lombiztosítási előírások szel­lemében dolgoztak, s ez még azokat is rendszeres munká­ra, a munka felvételére buz­dította, akik egyébként, mint mondani szokás, csak kerül­gették a tsz-t, Ugyancsak ta­valy vezették be megyénk három járásában az úgyneve­zett árkiegészítő dotációs rendszert is. amely az áru­termelés fokozására, a jöve­delmező ágazatok fejlesztésé­re ösztönöz. A két intézkedés­nek Is köszönhető tehát — természetesen tsz-tagjaink ismert szorgalmát és a veze­tők szakértelmét is beleértve, — hogy a legtöbb tsz-ben már nem a munkás-toborzás okoz­ta a fő gondot, hanem a mun­kaalkalmak megteremtése. S a munkák sem látszatmunkák voltak, amelyek a munkaegy­ség, illetve a norma fellazu­lásához vezetnek, hanem az erőfeszítések mögött mindig ott a termelés. Ahol pe­dig azt a segítséget, amelyet az új törvények és új kezde­ményezések adtak nem hasz­nálták ki, ott a számadás sem olyan elismerésre méltó és biztató, mint másutt. Az ilyen helyeken minden bi­zonnyal vezetési gondokkal küzdenek és a zárszámadó közgyűlésen ez Is vita vagy határozathozatal tárgyát ké­pezheti. Jelentősen segítették azon­kívül a szövetkezetek ered­ményes Jó munkáját a na­gyobb vezetési és gazdálko­dási önállóságot biztosító té­nyezők és a különféle árkor­rekciók is. Nem kétséges, hogy az új, az önköltséget figyelembe vevő, az előbbinél nagyobb termelői árak nagy­mértékben hozzájárultak ah­hoz, hogy a korlátozások nél­kül, önállóan megalkotott ter­vek valóban az árutermelés és árbevétel növelését szol­gálják. Szövetkezeteink leg­többjében éltek azzal a lehe­tőséggel. amit az önállóság biztosít: több helyütt bátran szakítottak azokkal a termelé­si árakkal, amelyek az előző években nem (és megfelelő számítások alapján az újban som) bizonyulhattak jövedel­mezőnek. viszont növelték, bővítették azokat az ágazato­kat, amelyek gazdaságosnak mutatkoztak. A termelési szerkezetei: igyekeztek és igyekeznek olyan mértékben megváltoztatni, hogy az a gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét szolgálja. Ugyanazt mondhatjuk, mint a szociális és árkiegészítő In­tézkedésekről. hogy ahol él­tek vele, hasznukra vált. Ahol az önállóság és az új árak adta lehetőségeket fi- gveimen kívül haevták vagy egvszerűen nem tudták ér­vényesíteni, ott az egész kö­zösség kárát vallja annak. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetését és megvaló­sítását cfÉfi intézkedések tehát jól vizsgáztak me­gyénkben. Lemérhető ez szö­vetkezeteink árbevételeinek és a tsz-tagok jövedelmének emelkedésén. Több Intézkedés azonban, mint a tsz-türvény előírásai és az újabb árkiegyenlítés, csak az idén januártól lépett érvénybe. Ide tartozik többek között a tsz-törvénynek az a szakasza, amely a tagok és vezetők jogait, kötelességeit taglalja. Ebben esik szó ar­ról is, hogy a fontosabb kér­désekről a közgyűlés dönt, mégpedig a gazdaságot alap­vetően érintő esetekben tit­kos szavazással. Eddig nyíl­tan, kézfeltartással szavaztak a szövetkezeti tagok és — nem titok — sokan aggódtak attól, t^ogy titkos szavazás esetén esetleg nem mindig érvényesül majd a közösség érdeke, a tagság véletlenül Pillanatnyi hangulatok. de­magóg és önző felszólulók ha­tása alá kerülhet. Az ígv gondolkozók nem számoltak azzal, hogy nyílt szavazásnál fennállhat ugyan­ez a veszély, s ami na<S"obb hiba, figyelmen kívül hagyták tsz-tagjaink öntudatát érett­ségét. Berkenyén, ahoi a tsz- elnök felmentéséről ket'ett titkos szavazással dönteni, a tagok megértették, hogv a tsz-elnök munkájára új he­lyén, Felsőpetényben na- gvobb szükség van. Nó"~id- sáp. Legend és Nézsn szövet­kezeteinek egyesülését mege­lőző közgyűlésen szintén tit­kos szavazással kellett dönte­ni és a szubjektív, elfogult érzelmek it* is alul mörri. tak, Mindenütt megArt°H,:,k és támogatták nz eaves1"’1 ’’st, mint saját érdeküket. Vóg- rádsánon és Legén dón titkos szavazással is 95 százalék sza­vazott az egyesülés mellett és még Nézsán is, ahol úsv mondják viharos közgyűlés zailott le, nyolcvan százalék állt az egyesülés mellé, Nincs tiek még végleges számadalok birtokunkban ar­ról, hogy melyik szövetkezet­ben hogyan, milyen ered­ménnyel zárták az évet de az a tény. hogy szövetkezete­ink többsége rendezte tarto­zásait, azonkívül széo össze­get tartalékol Is. mi t öbb a legtöbb helyen a tervezett jövedelemnél többet fizet, mind azt mutatja, hogy az új gazdasági mechanizmus kí­sérleti. bevezető éve, a veze- ők és tagok tevékeny közre­működésével, kiválóan eleget tett a várakozásnak. L. Gy. Faluról falura Asszonyok, gondolt Nagylócon A zárszámadás előtti leltározás a napok­ban fejezték be a nagy lóci termelőszövetke­zetben. De addig, amíg nem jártak minden­nek a végére, Szelcsik Jánosné ment min­dennap. Hét éve tagja a termelőszövetke­zetnek. A vezetőségben azt a hatvan—hetven asszonyt képviseli, akik rendszeresen dolgoz­lak. Éppen úgy, mint ő maga. — A tavasszal 10 asszonyt szerződtettem ... De annál többen dolgoztunk a csapatban. Volt olyan időszak, hogy húszán, harmincán is mentünk — magyarázza Szelcsik Jánosne. — S volt munkája minden asszonynak? — Dolog mindig akad a gazdaságban — állapítja meg. — Különösen nyáron. Elkezd­jük a munkát áprilisban, és meg sem állunk november közepéig... A vezetőség száz tíz­órás munkanapot szabott meg az asszonyok­nak. Nálam a csapatban le is dolgozták mind. Volt, aki ennél többet is teljesített. Magam is 150 munkanapot dolgoztam ... — Mi lesz az asszonyokkal télen? A kérdés nem éri váratlanul Szelcsik Já- nosnét. Ahogy a legtöbb szövetkezetben, Nagylócon is azon fő a vezetőség feje: hon­nan adjon munkát télen is minden jelent­kezőnek. Túlságosan nagy lehetőségek nin­csenek. Ezt Szelcsikné is jól tudja. Ezért mondja: — Mi lenne? Dolgozik most is néhány. Az állattenyésztésben rendszeres munkája van háromnak. Aztán a magtárban, a majorban is foglalatoskodik hat—hét. A többinek? Állan­dó munkája nem lenne télen — ismeri be —, de valahogy úgy vagyunk vele, nem is na­gyon követeljük. Az a néhány hónap jól jön, hogy rendbe tegyük a házunk táját. Pedig ne­kem könnyebb a helyzetem. A kislányom nyolcadikos, sokat segít... Takarít, mos, főz, ha én nem érek rá... De az asszonyok egy része úgy mondja, pihenni sem árt egy ke­veset, Nagy volt az igyekezet tavasztól őszig. Szelcsikné nem hiába tagja a vezetőségnek. Arról is képet ad egészen rövid idő alatt, ho­gyan zárták az esztendőt, mennyit kerestek az asszonyok a közösben. — Nálunk minden munkának megvan a normája, és egy normaegység 38 forintot ér. Hatszáz, nyolcszáz, kilencszáz forintot keres­tünk egy-egy hónapban. Attól függött mirt- dig, milyen munkát végeztünk •.. Itt mindjárt mondja az asszonyok általá­nos panaszát, a szerintük szigorú normákra. Vannak munkált, amikkel bizony alig kérő­nek valamit. Dolgoznak tíz órán át, s a vé­gén kiderül még a 38 forintot sem kereslek meg. — Nem mondom, a cukorrépánál jól ment minden . . Kerestünk is rendesen — mond­ja. — Igaz, amikor egyeltünk, reggeltől estig ivem láttunk mást magunk előtt, csak a föl­det. A répaásás idején is megvolt a 65 fo­rintunk. De menni kellett érte sokat. Gép ás­ta a répát, s igyekeztünk mind, hogy győzzük a munkát a gép után ... Később még annyit mond, nem azért há- borognak az asszonyok, mert félnek a mun­kától. Pusztán azt szeretnék, hogy a fárado­zásuknak eredménye legyen. ' — Dolgozik nálunk mindenki a csapatban. Még az idős asszonyok is jönnek. A nyugdíj meg a háztáji miatt. Nem is veszett kint a termésből semmi. Időben betakarítottunk mindent... Ahogy így csapatokban vagyunk, még versengünk is. Gyerünk, gyerünk, biz­tatjuk egymást, nehogy megelőzzön a másik csapat,., Mert a nagylóci asszonyok tudják: a gon­dok elLnére is lehet kedvező zárszámadás. Akkor, ha sokat és jól dolgoznak, amikor le­het. V. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents