Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

4 NÖORAO T9Rn január 16., kedd Lehetet! volna sazdagahb is Egy hét a képernyő előtt A szemhéjak ólomnehezek.. Uogyoit máit el a pilóta hányingere? Ügy tűnik, az ünnepi, a karácsonyi, szilveszteri neki- gyűrkőzések alaposan kifá­rasztották a televízió műsor­szerkesztőit, mert az új esz­tendő elmúlt hete is még meglehetős bágyadtság jegyé­ben telt Több adásnapja volt a hét­nek, amikor alig látszott ér­demesnek bekapcsolni a ké­szüléket. A keddi program az egyik példa erre. A vérsze­gény összeállításban egyedül a Liverpool—FTC Vásár Vá­rosok Kupája labdarúgó-mér­kőzés kínált élvezetes cseme­gét, mert e.zt megelőzően a még számba vehető Irodalmi Képeskönyv Maugham-műso- rát is ismétlésként kaptuk. A hét a továbbiakban is megmaradt az indítás alacsony szintjén. Szerdán ugyan kép­ernyőre került egy igen jó magyar film, a Hideg napok, s bár drámaisága érzésem szerint tömörebb és hatáso­sabb a televízióban, mint mo­zivásznon, a mostani műsor­ra tűzés korainak tűnt a filmszínházi bemutatók után. A csütörtöki műsor legérté­kesebb részét Róbert László Rómától délre című útinapló- kisfilmje adta. A húszperces képes napló sok emberi me­legséggel telített hangneme, a felvételek költőisége. egyben markáns realitása megkapó és megrázó eszközökkel mu­tatta be a dél-olasz valóságot. Az est gerincének szánt „Hal­ló”, újólag azt bizonyította, hogy e műsor továbbéltetése alapos és sürgős frissítést kí­ván; az is nyilvánvaló, hogy ilyen jellegű produkcióval nem lehet elintézettnek tekin­teni egy estet. A „Halló” ugyanis bizonyos korosztály­hoz szól, nem elégíti ki a tévé-nézők széles körét. A hatodik adásnap beveze­tését osztatlan lelkesedés fo­gadta, az eddigi tapasztalások viszont, — meg kell monda­ni —, komoly csalódást okoz­tak a pénteket illetően. A nagy várakozásból az elteltek édeskeveset váltattak be, — fél szemmel az e heti műsor­ba pillantva remélhetően csak átmenetileg. A múlt pénteket mérlegelve ugyanis azt mond­hatjuk: kár az áramért, az 34. A sofőr gázt adott. A ko­csiban még egy negyedik férfi i.s ült, a sofőr mellett. — Ismerkedjenek meg! — mutatta be őket egymásnak Höttl. — Remélem, sikeres lesz ez az ismeretség. A sofőr mellett ülő férfi hangosan mondta a nevét: — Petries! — Sibl, a jugoszláv parti­zán hadtest vezérkaránál szolgálatot teljesítő alezredes! Mindhárman vidáman ne­vettek. A gépkocsi sebesen robo­gott a Budaörsi úton, de nem a Vár felé tartott. A Hegy­aljai úthoz érve az Alkotás utcán jobbra fordult. Átro­bogott a Gellérthegyen, az­tán a híd lábánál lestoppolt. Höttl intett Petricsnek, hogy szálljon ki. Petries átsétált az Erzsébet hídon, amelyen nagy volt a forgalom. Szombat dél, szép, napos októberi nap. Sokan gyalog közlekedtek, nemcsak ke:l- • • 'bői. hanem azért is, inéit nár alig néhány vona­lon ; • ■; tak a villamosok. Mutatványszámba ment egy­itt fellelhető hasznosabb té­mákat a hét egyéb napjaira is besorolhatták volna a szer­kesztők. S megintcsak a fő műsoridő tartalmi és szerkeze­ti képe kifogásolható legin­kább. Itt egymásutánba két zenei összeállítás, a Nótaszó és Csodás téli világ címmel sanzonösszeállítás kapott he­lyet. s utána a Körkép kultúr­politikai műsora sem adott olyan tartalmas válogatást, mely a hiányérzetet feledtet­ni bírta volna. Minden jó, ha jó a vége — hangoztattuk ezúttal is a szombatra várna, amikor a Kutyaszerencse című tévé­komédia könnyed szórakozást, Romain Rolland drámája, A szerelem és a halál játéka színpadi élményt ígért. Tabi László új műve azonban az indítás első percei után me­seszövésében, ötleteiben ellan­kad, a szerző verítékezve nyújtja a történetet. A tíz­perces jelenetnek való ötlet a nyolcvan perces időben pa­pírvékonnyá laposodik. Tabi a kislélegzetű írások mestere, teljes estek méretében nem tudja lekötni közönségét. Ro­main Rolland drámája — tisztelet az írói nagyság előtt — bizony, más kor hangját hordozza már mint a mienk. Ezzel a tehertétellel is szép. élményes előadást nyújtott a Győri Kisfaludy Színház; az együttesből legkiválóbbat Sol­ti Bertalan, Herendi Mária és Patassy Tibor. Vasárnap véget ért a dr. Schlüter-sorozat, — itt is a bemutatásához túl közeli is­métlést tennénk szóvá. Érde­kesen mutatta be a tévé az Oscar-díjas jugoszláv rajz­film-rendezőt. Dusán Vukoti- cot. A felnőttek is szívesen látják viszont ifjúságuk fe­lejthetetlen regényalakja, Copperfield Dávid megeleve- nedését az angol kisjátékfilm sorozatában. Figyelmet kel­tett ezúttal az Esti mese kis- filmje, az Ibrahim ebédje cí­mű mesejelenet, kiváló színé­szek élvezetes jdtekában, de csalódást keltett némely szó­rakoztató parodisztikus elem ellenére a Családi ágy című amerikai film. (b. t.) egy villamoskocsira feltüle­kedni. A lépcsőkön fürtökben lógtak az emberek, a két ko­csi között is kapaszkodtak, s aki csak tehette, inkább gya­log járt. Az ügynök a híd pesti híd­főjénél balra fordult, s ott­honosan haladt felfelé a lép­csőn az Eskü tér 3. szám alatti házban. Becsengetett a Bornemissza iroda ajtaján. A vezérigazgató személye­sen nyitott ajtót. — Már azt hittem, hogy nem jössz! — mondta idege­sen, miközben aa órájára né­zett. — Csaknem háromne­gyed órát késtél... — Elnézést a késésért —, de nem volt könnyű megfe­lelő szállásról gondoskodnom az alezredes úr számára. Megértheted, hogy előbb nem jöhettem, mint ahogy bizton­ságba helyeztem őt... Bornemissza megértést mu­tatott. • — Természetesen. Hiszen minden tele van Gestapo- ügynökökkel. Éppen ezért nyugtalanított a késésed. De az a fontos, hogy itt vagy... A valóságban Petries azért késett, mert a Storchnak. amely a 8230-as Gestapo-ügy­Mep’akult a mezocazdasági könyvhónap előkészíts bizoüsága Tegnap délelőtt a Nógrád megyei Balassi Bálint Könyv­tárban megalakult a mező- gazdasági könyvhónap me­gyei előkészítő bizottsága, amelyben helyet kaptak a MÉSZÖV, a Hazafias Néfront, a Nőtanács, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az Állami Könyvterjesztő Válla­lat, a Földművesszövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. a megyei könyvtár és a Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának képviselői. A művelődésügyi osztály által összefogott bi­zottság felhívást intézett a létesítendő járási előkészítő bizottságokhoz, amelyek ja­vaslatai alapján állítja majd össze a Nógrád megyére szó­ló programot. Nógrádban szá­mos író—olvasó találkozót, könyvkiállítást, könyvvásárt, s egyéb rendezvényt szervez­nek februárban, a könyvhó­nap alkalmával. A könyvhó­nap megyei megnyitóját feb­ruár első hetében Szügy köz­ségben tartják. Sirali Miszlimov 162 éves A hosszú élet titka Azerbafdzsánban Bakuban konferenciát tartottak, amelynek résztvevői a hosszú élet problémáit tárgyalták meg. Azer­bajdzsánban, ahol Sirali Miszlimov személyében 162 éves embert is találunk, minden egymillió lakos­ra 840 száz és száz évnél idősebb ember jut. Majdnem minden éltes ember a hegyek között vagy hegyek köze­lében él. Mindez arra enged következtetni, hogy a fizikai­földrajzi és a klimatikai tényezők döntő szerepet játszanak az elöre­gedés folyamatában. A hosszú életűek, többsége az év öt—hat hónapjában a szabad ég alatt alszik és majdnem egész éven át friss zöldségfélékkel és gyümölccsel táplálkozik. A kuta­tások azt is bebizonyították. hogy az éltes emberek legfőbb ösztön­zője a munka. A magas kort me«rérők körében többnyire ál- tattenvésztőkkel, kérésiekkel, kő- mívesekkel és ácsokkal találko­zunk. Ezek az emberek fiaHo*t koruk eüenére mindaddig dol­gosak, amíg csak erejük en­gedi. nököt, alias Tvan Sibl alezre­dest hozta Belgrádból, útköz­ben le kellett szállnia, mert a közeli légtérben angol bombá­zókat és kísérő vadászgépeket jeleztek. Petries nagyot szippantott a ciggarettájából, mélyen le­szívta a füstöt, s azután az orrán át engedte ki. — Tehát, amit mondtam, a partizán egység küldötte Bu­dapestre érkezett. Kész tár­gyalni a kormányzó úr meg­hatalmazottjával, illetve a fiával... Bornemissza feltételeket szabott. — A tárgyalás a ml ré­szünkről csak akkor lehetsé­ges, ha a meghatalmazott megfelelő okmányokat hozott magával. — Ez rendben van! — je­lentette ki Petries. — Van megh atalmazása! — Láttad ? — bizalmatlan- kodott Bornemissza. A horvát megrázta a fejét. — Nem... Hogy képzeled? Természetesen gondosan el kellett rejtenie. — Tudod, amikor az első világháború előtt Polában ál­lomásoztunk a haditengeré­szetnél — kezdett Bornemisz­Megszoktuk már, hogy a mesékben a szavaknak va­rázserejük van Most azonban nem a meseíró, hanem az or­vos szájából elhangzó szó va­rázserejéről szeretnék beszá­molni. — Nyugodt vagyok, teljesen nyugodt vagyok. Semmi sem izgat és nem nyugtalanít. Nyugodt vagyok... A karom zsibbadt Lehu­nyom a szememet. A karos- székben kényelmesen elhe­lyezkedve gondolatban meg­ismétlem a „gyógyító monoló­got”, amelyet J. P. Maszlov, az orvostudományok kandidá­tusa mondott el az imént: — Nugodt vagyok. Teljesen nyugodt. Ütemes a pulzusom, ütemes a szívverésem. Jobb karom elnehezedik, mintha ólomból lenne. Minden figyelmemet az or­vos szavára összpontosítom, s így szuggerálom magamat: „Nehéz a jobb karom”. Nem hinném, ha nem érezném: mintHa valaki egy nehéz súlyt függesztett volna a ka­romra. Még az ujjaim hegyé­ben is ott bizsereg a nehézség érzése. Bebizonyosodott, hogy a szó gyógyít. Az orvos minden sza­va dédelget, megnyugtat. Az áldott pihenés állapotába ke­rül az ember. Az ideggyógyá­szok által autogén edzésnek nevezett kezelés célja — meg­tanulni testünk, idegrendsze­rünk felett uralkodni. — Karom, lábam, hasam, arcom izmai elemyedtek ... Most, amikor minden izom pihen, az agy mintegy az álom és az ébrenlét közbülső állapotában van. Ilyenkor az agy jó talaj a szavak számá­ra, amelyek a szervezet kü­lönböző funkcióit irányító idegközpontokxa hatnak. Az orvos a szó segítségé­vel fiziológiai és fizikai vál­tozásokat idéz elő a szervezet­ben. — Az ön idegrendszere a mély gyógyító pihenés álla­potában van. Majd folytatja: ■“ £rzl, hogy hűvös lesz a homloka ... Mintha egy láthatatlan lény hi­deg borogatást tenne a homlo­komra. Természetesen ezek az érzetek nem jönnek meg egysze­riben. mindjárt az első kezelésre. Napról napra edzéseket végezve, a szó szugeesztlv erejével növel­hető és csökkenthető a test hő­mérséklete. A szó gyógyítja a magas vérnyomást, a neurózist, megszünteti az álmatlanságot. Az sza régi emlékének feleleve­nítésébe —, ott Is minden te­le volt spionokkal. Petries hagyta, hadd fecseg­jen a másik. Nyugalmat eről­tetett magára, de ez nehezére esett. Höttl eligazította, hogv másnap reggelre okvetlenül létre kell hoznia a kormány­zó fia és a Belgrádból most Pestre küldött provokátor közötti találkozót. Az esemé­nyek sürgetnek, az egérkének be kell sétálnia az egérfogó­ba. Petries nem bánta, hogy végre a tárgyra térhet. — Az alezredes azt kéri. holnap reggel 9 órakor talál­kozhasson a kormányzó fiá­val. — Ez nem lesz nagyon ko­rán? — aggályoskodott Bor­nemissza. — A fiatal Horthy tovább szokott aludni. Ügy tíz óra tájban szokott felkel­ni... Petries megrázta a fejét — Sajnos, később nem le­het. Az alezredesnek már dél­ben vissza kell indulnia a partizánokhoz. Azért kéri, ilyen korán legyen a tárgya­lás. .. — Rendben van! — jelen­tette ki. — Holnap reggel ki­lenckor tárgyalhatunk. Petries felállt: a maga ré­széről eleget tett a feladatá­nak, távozni készült. De Bor­nemissza marasztalta. — Ne rohanj, kedves öcsém — mondta. — Hogy hívják a te alezredesedet? A Gestapo-ügynök zavarba jött (Folytatjuk.) önszuggesztio edzi és erősíti az akaratot, szervezi az embert, feloldja ingerlékenységét. Az önszuggesztio verseny előtt feloldja az idegfeszült­séget, a szónoknak segít ab­ban, hogy a fontos előadás előtt a leglényegesebb dol­gokra összpontosítsa figyelmét, a színésznek önbizalmat ad, mielőtt kilép a színpadra. Üjból az ismerős szobában vagyunk, ahol mindent meg­tettek azért, hogy a külső zaj ne hatoljon be. Hangszigete­lésű dupla ajtók, szinte lég­mentesen zárt ablakok. E szo­bát megközelítve az emberek suttogásra fogják a szót, iábujjhegyre emelkednek. A felirat is erre int: „Csendet kérünk! Kezelés folyik!” Ma Jurij Prokofjevics Csar- gejsvili nyomában léptem át a szoba küszöbét. Az orvos arcán nincs semmi titokzatos. Általában hiányzik itt az a titokzatosság, amely a hipno­tizőr alakját rendszerint öve­zi. Nos, hát ' jelen leszek egy hipnotikus kezelésen. Egyes betegeknél, szuggerálhatósá- guk fokának és a szó hatása iránt való fogékonyságuk nö­velése végett a hipnózis ál­lapotában való ráhatáshoz kell folyamodni. — A hipnózis azonban először nem minden idegbetegsé? gyógyí­tásának eszköze, másodszor nem mindig ajánlatos, s harmadszor a hipnózist rendszerint a pszicho­terápia más eszközei egészítik ki — figyelmeztet rá Jurij Prokofje- vics. A szobában hét beteg van. A nyolcadik heverőn én helyezked­tem el. Mellettem T. moszkvai mérnök fekszik. Szenvedélye az erdei séta, a versek, a gitár, az ökölvívás. Egy ideje azonban min­den iránt elvesztette az érdeklő­dését. Az egyik ökölvívó küzde­lem során kiütötték, ami erős hányást váltott ki nála. Attól a szerencsétlen naptól kezdve a mérnöknél a történtek felidézése mindig hányást váltott ki. így kezdődött a betegség, amely a mérnököt az ideggyőevászati tan­szék klinikai tagozatára hozta. Ma van az utolsó kezelés. A ti­zedik. A betegség már elmúlt, ez már csak olyan erősítő kezelés. A szó megtette hatását. — Helyezkedjék el minél kényelmesebben, — mondja Jurij Prokofjevics. — A szo­bában csend van, önök csak az orvos hangját hallják. S az orvos hangja hol tel­jesen lehalkul, hol felerősö­dik, hol ércesen cseng, hol meg behízelgőnek vagy távo­linak tűnik. A szervezet min­den sejtje lokátorként erre a hangra van beállítva. — A fej egyre mélyebben süpped a párnába aludni, aludni! Az ön karja és lába elnehezül, ön a karjával és a lábával már moccanni sem képes. Izmai nem engedel­meskednek akaratának. A heverőn fekve gondolat­ban tiltakozom: „Azt már nem! Az én lábam mindig engedelmeskedik”. Aztán megpróbálom felemelni a jobb lábamat. Mintha nem is az én lábam, hanem egy ge­renda lenne. Az ujjaim sem engedelmeskednek S lám. máris kellemes félálomban vagyok. — A szemhéjak ólomnehe­zek, a szemhéjak teljesen le­zárulnak. Aludni, aludni1 Bizony már nem tudom Ju­rij Prokofjevicset figyelni. Jó „médiumnak” bizonyultam a hipnotizőr számára. Való­ságos „tészta” lettem a kezé­ben, úgy gyúr, ahogy akar. Ráadásul a szememet sem tu­dom kinyitni. A szobában jelenlevők kö­zül mindenkinek más más panasza van. Ezért most —, amikor a hipnotikus álom be­állt. minden beteg csak a ne­ki szóló szavakat apperci­piálja. — ön bármely ételt nyu­godtan megehet. Az émely­gés megszűnt A betegsége elmúlt ön ismét derűs, bol­dog. Visszatér 3 munkába ön egészséges. Teljesen egésaséges, s hamarosan ne­vetni fog betegségén. Jurij Prokofjevics ezt egy volt katonai pilótának mond­ja, akivel a kezelés előtti na­pon ismerkedtem meg. Vé­gigjárta az egész háborút. Egyszer súlyosan megsebe­sülve repülőgépbe ült, de maga sem emlékszik rá, ho­gyan történt Sokáig feküdt kórházban. S most. hosszú évekkel ké­sőbb a baj ismét jelentke­zett, s a pilótát ágyhoz kö­tötte. Állandó hányinger és heves gyomorfájdalmak gyö­törték. A vizsgálatok semmit, sem mutattak ki. A legjobb moszkvai klinikák ismert bel­gyógyászai és sebészei tehe­tetlenek voltak. A teljesen lesoványodott, botladozó lábú pilótát végűi az ideggyógyászati tanszék klinikai tagozatára vitték. — Talán segít a hipnoterá­pia — vélekedtek az orvosok. Ötszöri kezelés után a há­nyás megszűnt. Ma már a pilóta gyakran látható a kórház parkjában, ahol sétál? gat és testgyakorlatokat vé­gez. A betegség meghátrált a szuggeráló szó erejének ha­tására. Sajnos, nálunk a pszichoterápiát a legutóbbi időkig „segédeszköz nek** tekintették, noha az élen van a helye. Mint az orvos­tudomány egyik fontos ágazata, a specialisták kezében hatékony eszközzé válik sok betegség e’- leni harcban. Közéjük tartoznak a legkülönbözőbb neurózisok és az olyan betegségek, mint a sztv- görcs. az asztma, a magas vér­nyomás ... Ügy látszik, hogy a pszichoteráoiát minden orvosnak el ketl sajátítania ... A közpon*i Orvnztovábhkénző cr. tézet pszichoterápiái tanszéke kis híián egy éve működik, s még csak az első lépéseket tesz:. A tapasztalatoknak még csak az e'ső morcáéi gvfíPek össze arn-t érkeznek ide az orszá? minden részéből az orvosok első esnoor*- iai, hozy me-ismerken’enek i tanszéken alkalmazott módszerek­kel. V. Csertkov Azonnali belépésre keresünk központi telephelyre esztergályos, marós, villanyhegesztő, hőszigetelő szak­munkásokat pneumatikus automatikával, szabályozás­technikával foglalkozó technikusokat, és férfi segéd­munkásokat. Műszer és technológiai szerelési munkahelyekre kiilszolqálatos munkakörbe csőszerelő, hegesztő, központi fűtésszerelő szakmunka sokat és férfi segédmunkásokat. Felveszünk továbbá 14—18 év közötti fiatalkorúakat 6 órás munkaidővel Vidéki munkahelyen 5 napos munkahét van, munkás- szállás, étkezés biztosítva. •Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR BUDAPEST, XVIII. Gyömrői u. 79/83.

Next

/
Thumbnails
Contents