Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

2 NrtGRAD 1968 január 11., csütörtök fhirtnineleilenceser behívót leüld a Pentagon Az amerikaiak vietnami Svéd dilemma veszteséglistája SAIGON (MTI) A dél-vietnami szabadság­harcosok szerdára virradó éj­jel a Saigontól 440 kilométer­re észak kötetre fekvő kon tú­rni repülőteret támadták. Mi - közben a tűzharc folyt, a sza­badságharcosok «gy osztaga robbanóanyaggal felszerelve behatolt a repülőtérre és el­helyezte a dinamit-töl leteket Utána húsz percen át egymást követték a detonációk. A tá­madás következtében hév amerikai katona elesett és 28 megsebesült. A robbanások több repülőgépet megrongál­tak. A felszabadító hadsereg tüzérsége Saigon környékén folytatott élénk tevékenységet, így a többi között lőtte Hau Nghia tartomány székhelyét, valamint a dél-vietnamiak Trung Hoa-1 kiképző táborát. Amerikai repülőgépek radar segítségével irányított bomba támadásokat intéztek a VDK területe ellen, főleg Hanoi és Than Hoa közelében. A Reuter jelentette, hogy Thanom Ktttlkackarn thaiföl­di miniszterelnök szigorú biz­tonsági óvintézkedések kísé­retében szerdán első dél-viet­nami látogatására Saigonba érkezett. WASHINGTON Egy Washingtonban közzé­tett hivatalos kimutatás sze­rint 1967-ben az amerikaiak vietnami veszteségei jelentő­sen növekedtek az előző év­hez viszonyítva. 1967-ben 9 357 amerikai katona halt meg és 62 000 sebesült meg Vietnamban az 1966. évi 5 008, illetve 30 093 fővel szemben. Az amerikai hadügyminisz­térium márciusban 39 000 ka­tonát hív be. 1966 októbere óta ez lesz az egy hónapra eső legnagyobb behívás! lét­szám. A tervek szerint június végére az amerikai katonák száma Dél-Vietnamban a je­lenlegi 486 000-ről 525 000-re emelkedik. Gerald Ford amerikai kép­viselő a képviselőház köztár­sasági párti kisebbségének ve­zetőié egy sajtóértekezleten kifejtette, hogy ellenzi a dél-Vietnami szabadságharco­sok kambodzsai „üldözését”, s helyeselné, ha a béketárgyalá- sok megindítása érdekében tűzszünetet rendelnének el Vietnamban, és nem csak a bombázásokat szüntetnék meg. Svédországban ma nemcsak a hatalmas trösztök gondosan párnázott igazgatósági termei­ben, a tőzsdepalota folyosóin, a pártok gyűlésein, hanem az Utca embereinek körében is mindennapos téma a Közös Piachoz való csatlakozás kér­dése. Érről vitatkoznak a své­dek még hétvégi víkendháza- ikban, sztügáikban is. Bár a svéd életszínvonal közismer­ten egyike a legmagasabbak­nak, a belépés, vagy be nem lépés — „zsebbevágó” prob­léma számukra is. Nem vé­letlen hát, hogy még a vi­lággazdasági kérdésekben já­ratlan emberek is a bankok, mindenekelőtt a Skandina- wiska Banken füaetecskéjét tan ulmány ózzák. Énnek egyik legizgalmasabb fejezete Svédország és a Kö­zös Piac export-importjának alakulása. A közös piaci or­szágokból származó 8 milliárd 539 millió koronás importtal szemben ugyanis csupán 6 A pápa fogadta a jugoszláv miniszterelnököt Sarasat elfogadta a meghívást VATIKANVAROS (MTI) közös közleményt adtak ki VI. Pál pápa szerdán há- Spiljak kétnapos hivatalos tá­rom negyedórás kihallgatáson togatá&árói. ^°8J1Í^W°*trÓníaÍ szálak hatékony rendezésére tasanak befejeztével kereste lrányuió akciókat fel a katolikus egyház fejét. Nyugati hírügynökségek Je- ^ délkelet-ázsiai helyzetről len lése szerint a pápa a ju- szólva a felek egyetértenek goszláv kormányfő előtt új- abban, hogy poliükai rendé­ből kifejezte óhaját, hogy a zésre van szükség, amelyhez vietnami háború tárgyalások hasznos alapot nyújtanak a útján érjen véget. A pá- genfi egyezmények, A maguk pa kijelentette, örömmel részérói igyekeznek elősegíte­tölti el, hogy a jugosz- n* ez^ a rendezést, láv kormány méltányol- Megelégedéssel állapították ja a vietnami probléma fen- meg, hogy Olaszország és Ju- dezése érdekében tett efőfe- goszlávia kapcsolatai sikere- szítéseit, amelyeket „a szám- sen fejlődnek. Tito elnök tálán felmerülő nehézség és megbízásából Spiljak meghiv- olykor a meg nem értés «1- ta Jugoszláviába Saragat olasz lenére” folytatni kíván. köztársasági elnököt. A láto­* gatás időpontját diplomáciai Rómában olasz—Jugoszláv úton később állapítják meg. Surveyor—7 PAR ADEN A (MTI) A Surveyor—7 amerikai holdszonda szerdán hajnalban, magyar idő szerint 2,05 óra­kor simán leszállt a Hold fel­színére —, közölte Pasadená- bsn az amerikai űrhajózási hi- vg'ítl szóvivője. v 286 kilogramm súlyú la­bors tórium 400 000 kilomé­teres út megtétele után, a Hold felszínétől 80 kilomé­terre kapcsolta be fékező­rakétáit és a kijelölt kör­zet közelében szállt le. A terv szerint a holdszonda a Tvcho holdkráter sziklás tá­ján ért volna talajt, azonban végöl a 10 kilométer átmé­rőül körtől mintegy 40 kilo­méterre ereszkedett le. A szon­da enyhén megdőlt helyzet­ben áll. Röviddel megérkezé­se után a Surveyor—7 már továbbította is első felvételeit, egyik kép a Hold horizontot mutatja, számos kisebb krá­terrel, és néhány nagyobbal is. A 12. fotó az űrhajó közvet­len közelében egy 20 centi­méter nagyságú követ mutat. ..Rossz elképzelni, mi lett volna, ha az űrhajó pont erre a kőre ereszkedik” — jegyez­te meg a szóvivő. A holdszon- j , de felszereléséhez tartozik egv j Január első hetében újabb kai ANC partizánjai egyre na- ásó-berendezés is. amely le- összecsapások zajlottak le gyubb gondot okoznak a fe- hetóvé teszi maid a tatai !>-. j Rluxiesiában a ZAPU és az hértelepes rezsimnek. Üjabban hatóbb tanulmányozását. A! ANC gerillái, valamint lan hadi övezetnek nyilvánították Surveyor—7 tudományos fel-!5™*}11 Forster fegyver« erői a Salisbury és a zambiai ha- adnta a Hold eredetének ku- . között. Megfigyelők szerint á tár* közti területet. Ebben a tatása. I rhodesiai ZAPU és a dél-afri- térségben a fehérek csak ka­tonai és rendőri kísérettel köz­lekednek. Más hírek szerint az elmúlt hetekben számos afri­kai katonát állítottak hadbíró­ság elé Rhodesiában, amiért nem voltak hajlandók harcba menni a gerillák ellen. A fe­hér farmerek fegyveres alaku­latokat szerveznek a minden­felé feltűnő partizánok ellen. las Smith, aki nem bízik többé a hadseregében szolgáló afrikai katonákban, katonai szolgálatra hívja be a telepe­seket. Nem nehéz megjósolni, hogy 1968-ban tovább szélese­dik a felszabadító, háború. Cerillaháborű Rhodesiában a rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Kedvelt régi melód áh. — ».08: A tartHteadu ki® csibe. — 10.Í0: Zenekart muzsika. -* 11.10: Óceánia hercegnője; Tahiti. — U.ÍO: Házy Erzsébet operettdalokat énekel. — 12.15: Verbunkosok, magyar nó­ták. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A budapesti 5*1« házak műsora. — 13.08: A Magyar nádid és Tele­vízió énekkara énekel. — 13.22: Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. — 13.37: Kazimir Ká'mán 8/rr­zemin.veiből. — m.09; TWvénykönyv, — (Mi Barokk mu­zsika. — 15,15: Csak öregeknek. 18.1«: A pátriárka. — 16.26: Bruno Walter két Straüss-nyitányt vezényel. — 16.43: A tudnmányo» könyveit kiadója. — 10.58: Hallgató­ink figyelmébe! — 17.05: időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Hangverseny a sttidióban. — 17.45: Mikroföriim. — 18.0«: A régi WelrnpolHan nagy énekesek — 18.26: Gaál Gabriella és Csapó Károly népdalokat énekel. Ko­vács árpád és népi zenekara játszik. — 18.29: Hallgató­ink figyelmébe. — 1S.30: Kapcsoljuk a prágai Művészek Házát. _ Kb.: 21.15: Öperettdalok. — 21.30: Az elmúlt év legjobb tánczenei felvételei. II. — 22.20: Bundschuh István citerázik. — 22.33; Éjszakai Rádiószínház — El­esettek. PETŐFI RADIO: 10.00: A királyné esIpkekencMije. — 11.20: i.iszt-mttvek. — 12.15: Meghívtak elmentünk, — 17.23: Rossim operáiból. — 13.14; Skót, angol és ír mu­zsika. — 11.31: Pályaválasztás. _ VM7: Vízállásjelentés. — 14. 00: Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 48.10: Mihita Magalofl zongoraestje. — 19.76: Forrada­lom és irodalom. — 20.30: Tánc.melódiák. •— 21.00: Az rflúsÍRi Pádiósrínpad bemutatója. Mire a mama visz- szajön. — 22,00: A szegedi Dankó Pista népi zenekar látszik. — 22.20: Miről ír a Társadalmi szemle legújabb száma? 7?„Ili: Mefistofele. A mm/» MCsoRA: 8.10-11.30: Iskola-tévé. — 13.4» —16-75: Iskola-tévé. — 17.5S: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 1S.05: Kisfilm. — 18.15: Telesport. — 18.40: Tazz-iskotg — 18.55: Kapcsoljuk . . . Helyszíni közvetítés. — 19.25: Esti mese, _ 19.40: Rómától délre. — 20.00: T V-Hiradó. — 20.20: Halló, fiúk! Halló, lányok! Egyve­leg „l.egf-ckből .. . — 21.20: Dukla Praha—Bp. Honvéd. Bajnpkcsapatok Európa Kupája férfi kézilabda-mérkőzés II. félideiének közvetítése Prágából, felvételről. Riporter: Szőnvi .fáftos — 22.00: TV-fTíradó. — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA; 16.00: Mesejáték. — '6.50: Közgazdasági fórum. 17.25: fwfcla Praha—Buda­pesti Honvéd bek férfi kézilabda-mérkőzés. — 18.40: EMI mese, _ 19.00: TV-Hiradó. — 19.70: Napi jegyzetünk. — ■ 7.4(1: Kiváncsi kamera. — 20.10: Vidám műsor. — 21.3«: ti pori film. — 21.50: TV Hiradó, milliárd 690 millió koronás svéd export áll: vagyis Svéd­ország külkereskedelmi hiá­nya 1966-ban a Közös Piac or­szágaival szemben meghaladta az egymilliárd 800 millió svéd koronát. Érthető tehát, miért szor­galmazza a svéd nagytőke olyan rendkívüli igyekezettel a Közös Piachoz való csatla­kozást. A monopóliumok ré­szint ezirányban befolyásolják a kormányt, részint pedig egyes közös piaci országokban, így Nyugat-Németországban. Hollandiában, jelentős vállal­kozásokat létesítenek. Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat- Németország — megelőzve Angliát és az Egyesült Álla­mokat — Svédország legna­gyobb kereskedelmi partnere S itt még kedvezőtlenebb a svédek számára a külkereske­delmi mérleg: az import 4 milliárd 774 milliő korona, míg az export csupán 2 milli­árd 858 millió korona értékű, vagyis az egész Közös Piaccal szembeni passzívum lényegé­ben Nyugat-Nésnetországga) kapcsolatos. Az utca embere számára is egyre világosabb, hogy a svéd gazdaságnak — á kon­junkturális helyzet miatt — értékesítési nehézségei van­nak. Csökkent a világpiaci ér­deklődés a svéd vasérc és papír (papírmassza) Iránt. Pe­dig ezek az ágazatok rend­kívül fontosak; az ország át­lagos évi vasérctermelése pél­dául megközelíti a 30 millió tonnát. Ez a világ vasércter­melésének csak 6 százaléka ugyan, Svédország mégis a második legnagyobb vasérc­litte és ?iesin?er Párizsin utazik Bonni hivatalos közlés sze­rint Lübke nyugatnémet köz- társasági elnök február 3-án Párizsban találkozik De Gaulle-al. A látogatásra Bonn —Párizs nagykövetsége új épületének felavatása szolgál­tat alkalmat. Február közepén Kiesinger Is. a francia fővá­rosba látogat. Tajánl ju] önnek a MAMBÓ BEBRADIÖT MAGYARORSZÁGON FORGALOMBA HOZZA A RÁVHJL exportáló állam. A fa- és a papíripar bázisát az adja, hogy az ország területének több mint felét erdőségek borítják, s így a fa az egyik legfonto­sabb nyersanyagforrás. A fa­kitermelés jelentőségét növeli, hogy az erdőségek 45 százalé­ka az iparilag rendkívül hasz­nálható lucfenyő. 40 százaléka pedig erdei fenyő és rendkívül kedvezőek a kitermelési, szál­lítási feltételek. Stockholmi utam alkalmával olyan érvelést is hallottam, hogy a svéd tőkének előnyös lenne megvetnie a lábát a közös piaci országokban, ame­lyekben lényegesen alacso­nyabbak a munkabérek, mint Svédországban. Nyilvánvaló, hogy ez jelentősen éreztetné a hatását a munkabérekre. A Közös Piacba váló belé­pés nagy konfliktusát minde­nekelőtt egy elsőrendű politi­kai kérdés okozza: a hagyo­mányos svéd semlegesség. Is­merve a NATO és a Közös Piac szoros kapcsolatait, ha Svédország belépne a Közös Piacba, az véget vetne semle­gességének. A nagytőke, s az uralmon levő szociáldemok­rata párt jobboldala a televí­zióban, a rádióban, a sajtó­ban, a gyűléseken azzal érvel, hogy „a Közös Piac jellege már megváltozott, nem a ré­gi”, Ebben van igazság — egy szemernyi. A svéd hadiipar közismerten fejlett. A Boforsch Művek ma Európában - Kruppék mel­lett — az egyik legismertebb hadiüzem. Mint. mondják, ta­lálkoztak már Vietnamban is Boforseh-ágyúkkal. A Nitro Nobel-gyár amerikai megren­delésre is dolgozik. (Állításuk szerint ugyan Csak bánya- és ú (robban fáshoz használatos robbanóanyagokat szállít és kikötései vannak a felhaszná­lásra; ez azonban nehezen el­lenőrizhető). A Volvo-művek úgyszintén nemcsak gépkocsi­kat, hanem harckocsikat és egyéb katonai szállítóeszközö­ket is gyárt. A svéd hajóipar foglalkoztatási nehézségein nagymértékben segített a kö­zel-keleti válság, hiszen a Szuezi-csatorna lezáráséira] a felfutóban levő tankhajó-gyár­tás mégj óbban kiépülhet; az elmúlt hónapokban komoly megrendeléseket kaptak száz. kétszázezer tonnás tankha jók­ra Izraeltől és az Egyesült Ál­lamoktól. Az országszerte rendkívül népszerű Hermansson elvtárs, a Svéd Kommunista Párt el­nöke azt a nagy visszhangot keltett javaslatot tette, hogy az ország Közös Piáéhoz való csatlakozása ügyéiben tartsa­nak népszavazást. A kormá­nyon levő szociáldemokraták viszont manővereznek. A kor­mány elment a kompromisz- szum felső határáig: kéri a felvételt, azonban a „megfele­lő formában”. Azt sem hatá­rozta meg, hogy a csatlakozást teljes jogú tagként, vagy csu­pán társult tagként óhajtja. A nyilatkozat szerint olyan be­lépési formát keresnek, „amely lehetővé teszi a hagyományos svéd semlegesség fenntartá­sát”; ez viszont fából vaska­rika. Lange svéd kereskedelem­ügyi miniszternek az a véle­ménye, meg kell várni, hogy a Közös Piacot illetően meddig Jut el Anglia. Nem tartja ugyanis indokoltnak, hogy az északi államok külön kezde­ményezzék a belépési. Ügy véli, hogy tovább kell erősí­teni az EFTA (Szabadkeres­kedelmi Társulás) pozícióit, mert csak erőteljes partner kerülhet ki veszteség nélkül egy ilyen bonyolult tárgya­lásból. (Ez bizonyos mértékig a Wilson-kabinet bírálata is* hiszen az angol kormány már régóta lazította az EFTA- szálakat, nehogy azok akadályt jelentsenek a Közös Piachoz való csatlakozásnál.) Nagyon korai volna meghúzni a lélek­harangot az EFTA felett, mert az ennek kötelékébe tartozó országok külkereskedelmi vo­lumene az elmúlt évben az 1966. évihez kepest mintegy 9 százalékkal növekedett, az or­szágok egymás közötti keres­kedelme pedig 10.5 százalék­kal. Akadémikus annak a kér­désnek a latolgatása, vajon a skandináv országokat., minde­nekelőtt ezek legfejlettebbjét, Svédországot, Anglia elé en­gedhetik-e a Közös Piachoz való csatlakozásnál; hiszen itt a központi kérdés az Egyesült Királyság belépése. Minden­esetre De Gaulle-nak a Dow­ning 9treet-hez címzett leg­utóbbi „non”-ja egyben a kü­lönben is hidegvérű svédek il­lúzióinak további „mélyhűté­sét” jelentette. De Gaulle ugyanis nemkívánatosnak mi­nősítette a „nyolc vagy ki­lenc, avagy tíz ország Euró­páját”, magyarán eleve ellenzi a Közös Piac bővítését. A svéd dilemma tehát két irányú: csatlakozás- e vagy kívülmaradás, s ha az előbbit választanák, ml maradna a svéd semlegességből ? Az Utca embere, uz európai közvéle­mény szemében a kívülmara­dás döntőbbnek tűnik, mint a nagytőke által remélt gazda­sági előnyök. Boros Béla Közel-Kelet Kilátásban az ájubb agresszió ? Katonai küldöttség élén Kai­róba érkezett Ali Szalem Kl- Baidh, a Dél-jemeni Népi Köz­társaság hadügyminisztere. Az A1 Ahraim című lapnak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy mindaz, ami a térségijén és elsősorban Jemenben törté­nik, a fiatál Dél-jemeni Népi Köztársaságot is érinti. Célzott rá, hogy országa esetleg rákény­szerül a jemeni polgárháború­ba való beavatkozásra. * Esfcol izraeli miniszterelnök, aki az Egyesült Államokban ÖdöíPlajAr Xagnarón» íőmeehanikusi állás betöltésére keres üzemi gyakor­lattal rendelkező gépészmérnököt, valamint közgazdasági egyetem ipari tagozatán vég­zett közgazdászt. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen a vállalat személyzeti osztályán Cire Salgótarján, postafiók: 16. Johnson elnökkel és más amerikai politikusokkal tár­gyait, beszédet mondott ■>» Yorkban tanuló zsidó fiatalok előtt. Felszólította őket, hogy Izrael fejlődése és biztonságá­nak elősegítése érdekében utazzanak őseik hazájába. Az A1 Ahram GÍmű kairói lap Eskol amerikai látogatásá­val foglalkozva nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az iz­raeli politikus és Johnson amerikai elnök tárgyalásai újabb agresszióhoz fognak ve­zetni-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents