Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
1363 famiáv 11. csüfortök WŐÍ1RÍO 3 Ás árak és a gazdasági fejlődés ' A GAZDASÁGíRANYITAS A termelői árak általában a kerül, mit ér. mennyi ráfortánsadalmi ráfordításokat — új rendszerének bevezetésével tehát az értékviszonyokat — egyidejűleg árrendszerünk is veszik alapul. Szerves kap- meeváltozott. csői at létesült a külkeresiksKorábban a termelői a me- deimi és a termelői árak kö- aögazdasági. a külkereokedr1.- zött; a vállalatok exportból mi és a fogyasztói arak több- származó bevételét és az hűsége hatósági ár volt. s a pia ci feltételeket, a fogyasztó értékítéletét tükröző szabadárak csak szűk körben érvényesültek. A hatósági árakat a stabilitás, a gazdasági változásokkal szembeni merevség, érzéktelenség jellemezte Ezek az árak nem tájékoztattak sem a köitsésviszonyokról, sem a piacon végbemenő vádponttal kapcsolatos költségeit a külső piacok értékítélete, a deviza-ár szabja meg. Megváltozott a fogyasztói árrendszer is. Eddig a lakosság árualapjának mintegy 10 százaléka került forgalomba az értéknek megfelelő áron; a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások zöme a közgazdaságilag indokolt árnál drágább. tozásokról; nem befolyásolták vagy olcsóbb volt. A foevasz- sem a termelés, sem a fo- tói árreform (éves szinten 3,8 gyasztas rw&zetét.elét. A tér- milliárd forintot kitevő ár- melői. a külkereskedelmi és a csökkentéssel és 2,4 milliárdos fogyasztói árak egymástól is áremeléssel) szerény mértékelkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok vatták az értékarányok kifejezésére, állandósították a társadalmi és a vállalati érdak ellentétét, nem adtak információkat a gazdasági döntésekhez, nem segítették a gazdaság belső aránytalanságainak felszámolását, végső soron a fejlődés ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás úi rendszerének az a legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést. Nyilvánvaló, hogy ez a cél csak erre alkalmas árrendszer segítségével valósítható meg. Ebből az összefüggésből az is kitűnik, hogy az új árrendszer nem egyike a számos mechaben kiszélesítette a fogyasztói, valamint a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatát; azaz a fogyasztói áraikat a társadalmi iag szükséges ráfordításokhoz közelítette. | AM MINDEZ — az új ter________melói árak kialakítása, a fogyasztási cikkek jelentős részére kiterjedő ármódosítás — még nem árreform, csupán nagyszabású árkiigazítás, amely létrehozta a pillanatnyi helyzetnek megfelelő célszerű árarányokat. A mostani árváltozásokhoz azonban új ármechanizmus is irtást (költséget) igényel mennyi .jövedelmet biztosít? De az új árrendszer és a piaci hatásokat tolmácsoló ármechanizmus nemcsak tájékoztat. hanem a termelők és a fogyasztók magatartását is tevőlegesen befolyásolja, a termelés és a fogyasztás ö»z- szetételére is hatni fog. Utalnunk kell arra, hogy nemcsak az árrendszer és az ármechanizmus változik, hanem az irányítás eszköz« és a vállalati gazdálkodás lehetőségei is újait, s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az összefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereség-érdekeltség révén egyúttal kényszerítenek is arra, hogy a vállalat termelését, gazdálkodását a piaci feltételekhez, tehát a fogyasztók, a felhasználók szükségleteihez igazítsa. Az új árrendszerben -- a fix áraktól eltekintve — nem .lesz eleve garantált vállalati nyereség; annak mértékét egyaránt befolyásolja a piac értékítélete és a tényleges termelési költség. Az új árrendszer s a nyereségérdekeltség természetesen egyéb vonatkozásban is (gyártmány- fejlesztés, választék, minőség stb.) a termelés és a fogyasztás egyik fő szabályozója, mozgató rugója lesz. Az árak nemcsak jelző£ leraelesievelkezetí liataio< parlamentje eié Aa utóbbi hónapokban mintegy harmincezer falusi fiatal kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe, s velük együtt immár oe- gyedmilliora tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik élethivatásul választották a mezőgazdaságot, és munkahelyül az ország valamelyik termeiöszövetke- tetet. Ha ma még nem is álta- ,\n »alt hatóan, de mezőgazdasági üzemeink jelentős részében ezzel jórészt megoldódott az utánpótlás gomdja, lényegesen javult a néhány évvel ezelőtt még feltűnően magas átlagéletkor. piaci feltételekhez igazodó ármozgást. A piaci mechaniz“r“ muí — a műszaki fejlődés, az mzmus-eiemniek, hanem azok a kereslet-kínálat’fe-, legfontosabbika, amely nélkül nem kapcsolható össze a tervszerű központi irányítás és a g&toi piaci mechanizmus. Mi jellemzi az új áraikat? Előre mentek... Farkas Lajosné amellett, hogy csapatvezető a palotá- si Május 1. Termelőszövetkezet héhalmi üzemegységében, kiváló termelőszövetkezeti tag. A kitüntetést két esztendeje kapta. De azelőtt, meg azóta is folyton azért dolgozik, hogy előre haladjon a csapat. — Aztán mennyire haladtak? — Sokra... minden évvel messzebbre érünk — mondja a termetes asszony. — öt évvel ezelőtt kezdtük. Sok volt a munka, kevés a dolgos kéz. Gyakran megesett, hogy a vasárnapokat, ünnepnapokat is kint töltöttük a mezőn. Mindenfélét mondtak ránk. Még azt is, hogy eladjuk a vallásunkat ... Mi meg, nem törődtünk semmivel, csak dolgoztunk. Elnyertük a szocialista címet. Azóta is minden évben teljesítjük amit vállalunk. Oklevelet, jelvényt kaptunk ... Most 15 asszony dolgozik együtt a csapatban. A területet — egy hold körül van, ami az asszonyokra jutott — mind elvállalták, megdolgozták rendesen. A nyáron Farkas Imréné, aki ugyancsak a csapatban dolgozik, megbetegedett Az asszonyok összefogtak, megdolgozták a területét, Amikor kijött a kórháziból. elmentek hozzá látogatóba A csapatvezető azt mondja: — Nemcsak a közös munkában tartunk össze... Férjhez ment az egyik asszony lánya. Még elmondani is sok, mi dolog van egy lakodalom előtt. Gondoltuk, elmegyünk esténként segíteni neki Apró dolgok ezek. Talán •nem. volna érdemes szót vesz- tegetni rá, ha. néhány éve is ölvén természetesnek tűnt vóltarsul.^ amely ^ lehetővé teszi a rendszerként működnek, hanem a keresletnek, a piaci értékítéletnek megfelelően a különféle gazdasági folyamatokra is hatnak, ott hozzák tétre a nagyobb fejlesztési alapot, és teszik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a termelés még nem elégíti ki a társadalom, a piac szükségleteit. szabályozó hatása — a legteljesebb mértékben a külkeres- termelői árak kapcsolatában érvényesül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásra hatása ban. Mennyiben segíti az új árrendszer és az árak szabályozott mozgása — az ármechanizmus — a fejlődés gyorsí- tását? A helyesebb árarányok s a társadalmi ráfordításokhoz igazodó árak reálisabb választ adnak — mind népgazdasági, mind vállalati szinten — az olyan kérdésekre: mennyibe ÖSSZEGEZVE MEGAf.LAPlTHAT.IUK. hogy az új árrendszer és ár- mechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen a tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a kiegyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlődést segíti. Garamvölgyi István De hogy mindez általánosítva, országos méretekben is rímmwl- liató Vegyen, ahhoz egyben-másban — mindenekelőtt egymás megítélésében — előbbre kell még lépnie a termelőszövetkezeteknek Is, a fiataloknak Is Ehhez az előbbre lépéshez, a tennivalókat tisztázó vitákhoz kíván fórumot teremteni a ólagyar Kommunista Ifjúsági Szövetség: január 18 és 20 között Budapesten megrendezi a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjét. Ez a háromnapos tanácskozás tulajdonképpen összegezése lesz majd annak az országos méretű párbeszédnek, amely a műit év november—decemberében, az úgynevezett helyi vagy „kis parlamentek” keretében zajlott le a termelőszövetkezetek vezetői és a szövetkezetek ifjúsága között. Ezek az ország mintegy 300 lermelóe/b vetkezet eben rendezett kisebb tanácskozások jő alkalomnak bizonyultak ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék a párt és a kormány legújabb agrárpolitikai rendelkezéseit, az ebből szármáz«, országos és helyi feladatokat, a termelőszövetkezetek, a községek vezetői pedig felmérhessék azokat — a többségükben jogos — igényeket, amelyek kielégítése nélkül bizony ma nem kötődi* meg tartósan a fiatalság Az országos parlament feladata lesz. hogy a területi tanácskozásokon felmerült problémák sorából kiválassza a legfontosabbakat. és hogy javaslatot tegyen megoldásuk módozataira. A termelőszövetkezeti fiatalok áll a kínos helyzetének elemzése mellett a parlament küldöttei — szekció üléseken — külön is foglalkoznak majd az egyes munkaterületeken dolgozó fiatalok helyzetével, és plenáris ülés keretében vitatják meg _ egyebek között — a szövetkezeti fiatalok érdekvédelmének problémáit. A múlt év november—decemberében megtartott kis parlamentek kétszázötven küldöttet delegáltak a budapesti tanácskozásra. Rajtuk kívül szás meghívott vendége Is lesz a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjének; soraikban tsz-Hnökök, agrondmu- sok, helyi párt- és állami vezetők. Jelen lesznek és részt vesznek a tanácskozás munkájában az országos szervák képviselői is. Fa’uról falura S. J. A favágás bajnoka Apráeska falu a hegyek al- Nem véletlen, hogy Mátrájában: Matruaimás. A Mátra- almáson a- zárszámadási idóval kezdődő Caivaink sarában szakban a legeredmen>‘ -ct>b minden btzixmyal a legisme- számadással éppen egy fak:- retleoebb. Erre kényszeríti termelő munkás. Oraveczki fekvése, anteiy zsákutcába, két Ágoston dicsekedhet, megye határára esik. Kicsiny- De mielőtt belátogatnánk sége inkább település jelleget tiozzá. idézzük fel tavalyi szép ad neki, falunak, községnek sikerét, csak túlzással nevezhető. Ein- * nek megfelelően alakul a2 élete is. Kis „vendéglátóipari Ügy történt, hogy novera- egysége'’ például, amely egyet- bérijén, a szüreti napok allen szobára korlátozódik esz- ka Imából Gyöngyösön meg- pressző, italbolt és vendéglő rendezték a favágók versemét egymagában. is. Világszerte elismert ÜgyesMeghitten sorakozó házait ségi és szakmai versenyforma erdők és hegyek szegélyezik, ez, meghatározott versenyszamokkal. Szerepel a feladatok között többi között célbavágas, karikalevágás, faragás és so« más hozzáértést és kézügyességet igénylő feladat. A gyöngyösi versenyen a Mátra legjobb favágói mért-k össze erejüket, a Mátrai Állami Erdőgazdaság legjobb fakitermelő munkásai. A zsűri ‘agjai pedig az Erdészeti Tu- 'tománvos Intézet taeía« sorából kerültek ki: ők visrvéz- fak arra. hogy a résyh'fvőis 'falóban megkíséreljék a 'sm. retközi favágó verseny valamennyi számának' eleget t°n- ai. Nagv közönné" előtt zrilntt le a verseny, és a szurkoló favágók találgattak, fogadósokat kötöttek, hogy ki k«r az "Iső. Közismert nevek «•fa- kődtek a levegőben. akiket már szaktársaik is tekir* télinek tartottak. A verseny azonban rencíH- s’üli meglepetéssel zárult Egv ió teljesítményű, de egyébkent kevésbé propagált fakitermelő. a nagybát.onyi erdészet dolgozója. a mátraaímási Oraveczki Ágoston szerezte meg az első helyet. Minthogy ennél a versenynél minden egyes részszámot díjaznak, Draveczki jóformán le se 1-éo- , . . ... hetett a dobogóról A legnea termőföld erre minimális, h^zebb számok egyike. ho?y Lakió» sem a szövetkezeti gaz- rn ujjas fatuskóból motordél kodásból, a mezőgazdasag- fűrésszel szabályos esKlaeot ból nyerik jövedelmük javát i^ell kivágni Olyan tökélets- Sokan dolgoznak az iparban, wn megoldotta éri a feladatot főleg a bányákban és talán jg, hogy a zsűri tagjai szerint még többen az erdőgazdaság- a nemzetközi mezőnyben a ban. A mátraalmásiak megél- helye, hetésének egyik legősibb for- * rása: az erdő. Talán azért is került ki már onnan annyi Szűk. kis utcán jutunk el ügyes faki termelő mim kas és Draveczkiékhez. Talmin* szorgalmas csemeteültető és alatt csikorog a hó. a mátraápoló leány. DCözös a gond ered ni fan/ tgy közbe •* i $iép front bizottsági elnök vallomása Először Is bemutatkozom, gi választásokról már nem tenni. Ilyen beszámolón a be a társulásba, s járul az Trenyik Pál vagyok, az ipoly- akarok sokat mondani. Egyet község kiszesei táncszámokkai. építkezéshez kétezer-ötszáz to- vecei termelőszövetkezet azonban igen, mégpedig azt, az úttörők szavalatokkal sze- rinttal. Nem akarom azt raonkönyvelője, a Hazafias Nép- hogy aktivistáink kivették ré- repeLnek, de szót kérnek a köz- dani, hogy ez a népfront-a*.- front községi elnöke. Ez útik), szűkét ebből a munkából, s a ség óvodásai is. Egyszóval kel- tivisták munkája, a közös bi tisztet ezerkilencszázötven- kisgyülések szervezésétől ege- lemessé tesszük a hasznosat, munka gyümölcse! A sok kökilenctől töltöm be, pedig szén a választások zavartalan Az a véleményünk, hogy még fiatal, harmincöt éves lebonyolításáig mindenütt ott módszer ez. voltak a népfrontosok. Tevékenységük rna is érezhető a vagyok. ‘Mint a népfront elnöke már három tanács vájó zül talán ennyit is elég megemlíteni! A népfront bizottság felada- Azt mondottam, hogy Ipoly- ta, hogy a félévenként meg- vécén minden esetben kikérik lasztását értem meg, sőt hat- tanácstagok munkájában. Elő- tartandó tanácsülések busza- 3 népfront véleményét. így vannégytől magam is községi nyös községünkben, hogy a mólóiban szerepeljen a község volt ez legutóbb a nepmüvetanácstag lettem. Az utóbbi tanács végrehajtó bizottsága- lakóinak gondja, öröme is. Ezt l*'si program kialakításánál, választások utón pedig beke- nak valamennyi tagja a nép- úgy oldjuk meg, hogy n ta- oktatás beindításánál, d« nácstagi beszámolókon elhang- a nyitvatartási idézőit jogos kéréseket eljuttat- lének ^ megállapításánál is. juk a végrehajtó bizottsághoz, Meggyőződésünk, hogy így vasi a tanácsülés során visszaté- lamennyi szerv intézkedése tarunk azokra. Ez jó véleményt lálkozik a lakosság véleményénépfront, milyen eredménye- nácstagi beszámoló előkészítő- alakít ki a választópolgárok Veröltem a községi tanács vég- front elnökségében is dolga- rehajtó bizottságába is. Ma- zik. így könnyebb a tanácstagamról talán ennyit. Az olva- gi beszámolók elkészítése, sókat is jobban érdekli az, ho- szervezése. A végrehajtó bi- gyan dolgozik községünkben a zottsági tagok négy—négy lakét értünk el eddig is. . Elöljáróban kell leszögeznem, hogy községünkben valamennyi szervezettel közös a sét vállalták magukra. Nép- körében, fgv tettünk pontot a Most mi is a községi néofront-aktivistáink pedig érte- közs*g egyik igen ésető gond frontbiaotteágok újjavála&ztá- sítik a választópolgárokat, jának megoldására is. r,~------”'l~'---h ogy a községi, járási vagy gondunk, közös az eredmény megyei tanácstagok hol és miig. Est azért tartom fontos- kor tartják msg beszámolói A választásokat megelőző jelölő, gyűléseken számos igény Sára készülünk. Ügy gondolom, lesz miről beszámolnunk. Eddig huszonkilenc tagja volt a nak kijelenteni, mert itt Ipoly- vecén régi kialakult szokás. kát. A községiek általában a lakásukon tesznek eleget er>felmérült. Mi azt mondottuk ^ottsagnak, moot húszat v*. az embereknek: Ipolyvecén efooKse-gber« pealig található két kút iható. *§ hét fo tevekenykedik majd. hogy segítjük a pártszervezet ní* 3 feladatnak. Rájöttünk készséges vízzel Leena^vobb Az 3 céíunk.+■ « 4-mresAeue, « +X. HTTU 4*7. TfÁ fflPm» Ifi* , ... ~ " tÍ.«57.t.Plf»th#»n 1-111 Ők kf»T*tÍl » megszervezetek munkáját, a termelőszövetkezet eredmé- mindez, mint most.. De nem [ gazdálkodását. Az együtievékenységét. a tanács, a tö- arrsi- kogy ez tó forma. ide szívesebben eljönnek a körzet választópolgárai. Szinte családias jellegű. S mivel minofo.i - ők nem hátráltak. Ne hül a népfront sem tudna nem is olyav mint r''nr ről a másikra lepni. most, mégiscsak előre mentek A legutóbb lezajlott ország iaráid és a metraei tanácstagok beszórna'ól*4 rendszerint összekötjük a helybeliekével, de feladatunk a törpevízmű meg építése legyen. Ez pedig hosz- szabb időre felemészti a köz- sézfejlesztési alapot. Ne éwíta de A vá'asztónol górok megértették, s m-a már a szükséges ötven- pgv százalék helvett a csalá— Vné — gyűlési képviselői és tanácsta- ezeket igyekszünk színessé is dók hatvanöt százaléka lépett tiszteletben állók kerül jenek a bizottságba és a vezetőségbe, akiket szeret a falu lakossága, akik dolgoznak is ma jd a közös ügy érdekéb-o. Ha ezt sikerül jó1 megoídami.o-k, akkor elmon ciha tóik. hoev eredményes négy esztendőt zártunk Ipolyvecén. Fel jegyezte • SoiBo^yvári László almása házakból egyenes bőst szálL A favágóék családja is i •ó meleg tűzhely mellé húzódik. amelyen illatosán és tetszetősen kínáltatja magát a friss tepertős pogácsa. Ezúttal azonban nem. é*»i kerül az asztalra, hanem «ú oklevél és még több érem. ajándék, kitüntetés. DraverHii Ágoston, a harminc év körüli, valóban nagyon szerény ..favágó" évek óta szorgalmasan gyűjti az elismerő és kitüntető okleveleket és dijakat S ezek közül csaknem tiz díj tanúskodik arról, bogy a tavalyi nehéz versenyen ö lett a Mátrában a favágás bajin,*, ka. Lakos György Három íemr írnet ösAieiowasa A gazdaságirányítás rendszer reformja új mój'jzerek alkalmazását követeli a termelőszövetkezetektől is. A rétsági járás három közös gazdasága a borjúnevelés jobb és gazdaságosabb megoldását határozta el. A tol nácsi. a rétsági és a banki termelőszövetkezetek tagsága most. úgy döntött, hogy ebben az évben már egy helyen, a banki Űj Tavasz Termelőszövetkezetben nevelik a borjakat, s ISO— í>0 kilogrammos súllyal vásárolják vissza a termelőszövetkezettől. 19 fiwintos áron. A visszavásárlásnál a beadott borjú súlvát leszámolják. A három twasetőszövetkeget összefogás- áj a horiűrteveTés- ! ben. s jobb egyedak nevelését ] várják ettől a módszertől.
