Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

196? Január 9., Kedd N (5 ti R * Ö 3 Elnökök egymás közölt Túl vannak már az érte­kezlet hivatalos részén. Meg­tárgyalva, jegyzőkönyvbe rög­zítve az „egyebek” is, de min­denki ülve marad. Este van már. és időt szakítanak a be­szélgetésre. A téma az új mechanizmus. Elnökök, csak­nem kivétel nélkül egy-egy kisebb, vagy nagyobb szövet­kezet elsőszámú vezetőt. Munkájukban sok a közös vonás és gondjukban is. Jól ismerik egymást és nem fu­karkodnak az élccel sem. Be­lemelegednek, csak úgy név­telenül céloznak, de minden­ki tudja miről van szó. — Hallották az egyszeri elnököt, hogy járt a festőrész­leggel? — „dobja” be valaki a kérdést, aztán már kapja is a választ. — Tudjátok, azt mondta, hogy borzasztó sokat kapart a falon. Már hengereztek. Én meg nézem, az egyik sarok­nál felperdült a festék. — Van spaknija? — Van — mondja az ille­tő — Adja ide. — Fogtam, az­tán belea leosztottam, lehúz­tam vagy fél négyzetmétert. Csak annyit mondtam: ha sokat kapart, ezt miért hagyta itt. Csinálhatták újra. Biztos nem próbálja meg mégegyszer, hogy átverjen. — Én meg láttam egv el­nököt a múlt héten, a hóna alatt egy tábla talpbőrrel, vitte az egyik részleg felé. Még meg is jegyeztem: viszi ám a tekintélyt. Erre megint jót. nevetnek, a célba vett meg csak pirul. — Én meg az egyik szövet­kezetről azt hallottam: az elnök, a főkönyvelő meg a műszaki vezető annyira Ösz- szeezokott, hogy egymás nél­kül még moziba se hajlan­dók elmenni. Hárman érnek egyet — mondja a másik, a többiek nagyot nevetnek, de most is akad aki elpirul. A kesztyű sorba jár, min­denkinek odadobják ezért, vagy azért. Olyan vita kere­kedik, amihez nem kell kér­ni a hozzászólót. Egy-egy éle magyarázatra szorul és nem is marad anélkül. Figyelem őket. Magamban csakhamar megállapítom, nem is egysze­rű, hanem egy bonyolult kér­dés körül forog itt minden. F.áillenék az összefoglaló cím: Ki is tulajdonképpen a jó vezető? — Te az anyagbeszerződ helyett futkosol. Akkor az miért kapja a fizetését? — tették fel a kérdést. • — Igazad van, de ha tehe­tetlen. Nem tehetek róla. nem bírom cérnával, magam me­gyek inkább. — Az elnök kötelessége a tíiphordás? Neki a feladata.' hogy biztosítsa az anyagot a részleg számára, vagy a rész­legvezetőnek kell gondoskod­ni? Abban meg mi a jó, ha az elnök átnyúl a részlegve­zető feje felett és utasítást ad a embereknek? — De ha egyszer gyorsan kell intézkedni ? Ha napirendre tűzték vol­na ezt a kérdést, nem biztos, hogy ilyen alaposan sikerült volna megtárgyalni. Amit egymásnak csapkodtak pró és kontra, abból szinte vala­mennyien tanulhattak. Ha az elnök elaprózza ma­gát, mások helyett végzi a munkát, a sajátja vallja ká­rát. Irányítani és végrehajta­ni nem egészen egyet jelent. Mostanában meg különösen fontos, hogy a jelentkező igé­nyek és a lehetőségek össze­hangolásával többet foglal­kozzanak. Létkérdés lett pél­dául a piackutatás. Ha az apró-cseprő dolgokkal köti le a vezető az idejét, ezekre a fontosabb kérdésekre nem jut. Mindenki végezze el a ma­ga feladatát. Ez az új mecha­nizmus alapkövetelménye. Az már vezetői feladat, hogy en­nek érvényt is szerezzenek. Sajátos példák kerülnek te­rítékre, megtörtént eseteken keresztül tárgyalják a teen­dőt. A sokoldalú vélemény­ből kristályosodik ki azután, hogy mikor mi is lett volna a legmegfelelőbb módszer. Az idő telik, de senki sem érzi a fáradtságot. Érdekes, senki sem siet most hazafe­lé. mint általában más, hiva­talos értekezletekről. A téma nekik való és ha csak egy ke­vés is. de mindenkire ragad az élccel fedett nagyon Is fontos dolgokból. Ü.i módszerek kellenek a vezetésben. Ez az. amiben végül is teljesen megegyező a véleményük. Ehhez egy­mástól is sokat kapnak már ezen a beszélgetésen Is. A Kapcsolat is valahogy szoro­sabbá vált közöttük. Gond­jaikat is kicserélték, és végül abban állapodtak meg. más­kor is hasznos lesz a kötet­len találkozás. B. J. %¥ hét aképernyő Harminchárom nevezés Az intézményeknél és is­koláknál megrendezett selej- lezők alapján Balassagyarma­ton a városi Ki mit tud dön­tőre harminchárom nevezés érkezett. A döntőt kétnaposra terve­zik, s központi zsűri előtt februárban rendezik meg a Mikszáth Művelődési Otthon­ban. A különböző kategóriák­ban a legjobbak jutnak to­vább a megyei döntőre. Ér­dekesnek ígérkezik a vers­mondók vetélkedője, amely­ben 14 résztvevő versenyez a továbbjutásért. Három iro­dalmi, színpad, hat táncdal- énekes, két tánczenekar ve­télkedik anég többek között a Ki mit tud városi döntőjé­ben. Az elmúlt héten debütált a tv hatodik adásnapja. Hisszük azonban, hogy nemcsak az adásidő növekszik az új esz­tendőben, hanem sok jó, új mű­sornak is örülhetünk. Az év első hetében már találkoz­hattunk néhány produkcióval, amelyek jól és hasznosan szó­rakoztattak. Egy-két műsor esetében azonban kihegyezett ceruzával kell írni. Sóhivatal Nem félreértés, így kell ír­ni a Show-hivatalt, mivel halvány lett ez a műsor, ténylegesen sóhivatallá vált. Az utóbbi néhány adást fi­gyelve megállapítható, hogy a műsor egyetlen fix pontja: Mikes György. Egyébként az egész kaotikus, széteső, vagy­is nincs benne show. A leg­utóbbi műsor is olyan vér­szegény jelenetekből, ré­szecskékből akart összeállni, amelyekben nem volt kötő­anyag. Nem beszélve Poor Klára riporteri ténykedésé­ről. amely ugyancsak nélkü­lözte a show-ot. Az egyes produkciók — interjú a film­rendezővel, külhonba szakadt hazánkfiával stb. — ugyan­így helyet kaphattak volna a TV jelentiben, vagy a TV- Híradóban. Aztán a rosszul csinált telefonálgatások, ze­neszerzőért... Nyilván min­denki tudja, hogy a műsort előre megszerkesztik, tehát felesleges úgy előadni vala­mit, hogy a lóláb kilógjon. Ugyebár végül is volt egy ze­neszerző, aki bejött a stú­dióba és tíz perc alatt oly­annyira betanította, hangsze­relte a számát, hogy a zene­kar kotta nélkül, gyakorlottan adta elő. Ha egy számot tíz perc alatt ilyen „slágfeltig” játszik a zenekar, akkor az olyan is. Ha pedig alaposan begyakorolta előzőleg, akkor miért kell a gyermeteg já­ték? A néző felnőtti A lényeg természetesen az. hogy több adást nézve érde­mes gondolkodni: a Show-hi- vatal címet ki tudják-e töl­teni tartalommal, vagy pe­se. Ezt a feladatot az általá­nos irányító és ellenőrző mun­ka szerves részeként, elsőren­dű politikai követelményként kell kezelni. Végül: a vezetők felelősek a párthatáskörbe is tartozó funkciók esetében a párt vá­lasztott testület által hozott döntések érvényesítéséért. Ez szintén növeli a vezetők fe­lelősségét. Feladatuk, hogy döntésre érett javaslatokat terjesszenek a testület elé, amely foglalja magába a párt­tagság, az érintett szervek elő­zetesen kikért véleményét. A továbbiakban pedig védelmez­zék és álljanak ki az elfoga­dott határozat mellett, bizto­sítsák maradéktalan végrehaj­tását. Ennek szigorú érvénye­sítését követeli meg. hogy he­lyenként és esetenként akad­nak vezetők, akik bírálgat.ják a döntéseket (bár a testületi ülésen egyetértettek azzal). ■Mások a felelősséget a párt- szervre akarják hárítani, mondván: „nem én vagyok a felelős”, vagy félreállnak a „népszerűtlen” feladatoktól személyi kérdésekben. Akad olyan eset is, amikor egyes vezetők megkerülik, vagy kész helyzet elé állítják a testüle­tet, nem kérik ki az alap- szervezet véleményét- Helyén­való. ha ezekben az esetek­ben a pártszervezetek meg­felelő felelősségrevonást alkal­maznak. kezdeményeznek. A szfuirlvzfti munka néhány feladata J Az elsőszámú állami, gazda­sági vezetők a személyzeti fel­adatokat közvetlenül a sze­mélyzeti vezető, a személyze­ti apparátus útján valósítják meg. A személyzeti osztályok a kádermunka gyakorlati vég­rehajtói. Tevékenységükért közvetlenül a vezetőnek tar­toznak felelősséggel. Az állami, gazdasági veze­tők feladata a személyzeti ap­parátus irányítása, tevékeny­ségük segítése és a végzett munkáról való beszámoltatás. Rendszeresen gondoskodnak a személyzeti vezető és az ap­parátus szemléletének és mun­kamódszerének fejlesztéséről, a személyi feltételek jobb ki­alakításáról. A vezetők fele­lősek azért, hogy a személy­zeti apparátusban dolgozók megfelelő politikai felkészült­séggel, képességgel, valamint élettapasztalattal és emberis­merettel rendelkező emberek legyenek, biztosítják tovább­képzésüket. Ezekkel elősegí­tik. hogy a személyzeti dolgo­zók még jobban érdemi segí­tői legyenek az elsőszámú ve­zetőnek a kádermunkában, a káderpolitikái elvek gyakor­lati érvényesítésében. A személyzeti vezető — megbízás alapján — felelős­séggel végzi a személyi dön­tések előkészítését. Biztosítja, hogy a javaslatokat — ameny- nviben hatáskörileg odatarto­zik — az illetékes társadal­mi. mozgalmi szervek és sze­mélyek előzetesen vélemé­nyezzék. Részt vesz a káde­rek. a káderutánpótlás neve­lésében. Biztosítja az irányító munkakörben dolgozók politi­kai alkalmasságának, szakmai rátermettségének. vezetési készségének rendszeres vizs­gálatát, a tapasztalatok össze­gezését. Jóváhagyásra előké­szíti a vállalat, az intézmény káderiskoláztatási tervét, szer­vezi annak megvalósulását. Az apparátusával együtt fe­lelős a minősítések előkészíté­séért, a káderanyagok rend­szeres kiegészítéséért. A minő­sítések során megjelölt fel­adatok végrehajtását ellenőrzi és segíti. Bizonyos nyilváritar- tási feladatokat is ellát A személyzeti vezető a párt káderpolitikai elveinek gya­korlati torzítása, vagy egyes konkrét személyi ügyekben történt hibás döntések, véle­ménykülönbségek esetén a pártszervezethez is fordulhat véleményével. A lömegszervezefek és mozgalmak sajátos szerepe A párt, állami és gazdasági életre elmondott feladatok ér­telemszerűen vonatkoznak a tömegszervezetek és mozgal­mak kádermunkájára is. Emel­lett természetesen több, sajá­tos feladatuk is van e szer­vek és mozgalmak jellegéből adódóan. A tömegszervezetek és moz­galmak a párt politikájának közvetítésében, terjesztésében és a megvalósításra való moz­gósításban a párt fontos har­ci területei. Tevékenységük­kel eljutnak megyénk lakos­ságának döntő többségéhez. Növekvő önállóságuk, az egy­re terebélyesedő közéleti te­vékenység kedvező lehetőséget teremt annak, hogy1 — a ká­dermunka alapelveinek betar­tásával — az arra alkalmas párttagokból és pártonkfvttli- ekből megteremtsük a ká­derutánpótlás széles bázisát­Ez megkívánja, hogy a ká­dermunka jobban váljon ál­talános munkájuk szerves ré­szévé. Az eddigieknél nagyobb számban hozzanak felszínre vezetésre alkalmas, a párt po­litikáját értő, megvalósítására saját tömegeiket mozgósítani tudó és közéleti tevékenység­ben jártas embereket. Olya­nokat, akik az élet különböző területein Is alkalmassá vál­nak majd vezető tisztségek be­töltésére. A fő figyelmet az alapszervezeti és középszintű területeken dolgozók nevelésé­re fordítsák. Annál is inkább miután a választások során, különösen alsóbb és közép­szinten sok új, fiatal erő ke­rült tisztségviselőként a ve­zetésbe. Feladataink egyértelműen megkövetelik a tömegszerve- zeti és mozgalmi vezetés szín­vonalának növelését, olyan munkastílus 'kialakítását, amely növeli az önállóságot, bátorítja a felelősségteljes kezdeményezést. Ezért erősít­sék a politikai tudatosságot, a világnézeti tisztánlátást. Bát­rabban elemezzék az élet új jelenségeit, következetesebben fejlesszék a munkastílust, merjenek szakítani a meg- szokottságsal. a sablonokkal. Mindezek segítsék elő, hogy a tömegszervezetek és moz­galmik még alkotóbban járul­janak hozzá rj megye, a várt politikájának. határozatainak mén következetesebb végrehaj­tásához. Ezért minden szin­ten és minden területen rend­szeresen elemezzék és fogal­mazzák meg tömegek vélemé­nyét. hangulatát és azt továb­bítsák a pártnak, kezdemé­nyezzék az élet által felve­tett reális szükségletek meg­oldását. t-ipták József a megyei oftrtW-mttság osztályvezetője (Vége) dig, ami eddig jó volt ebben a műsorban, azt a néző meg­őrzi emlékezetében... Száz márka Csütörtökön közvetítette a tv a Fehér mellény című nyugatnémet filmet A fiira, amit mondani. akart azt úgy érzem jól megoldotta. A kor­rupció, az összefonódások tengelyében ott állt a pénz. jelképesen az a bizonyos száz márka. Az ötlet nem eredeti, de a variációkra épült meg­oldás mindenképpen jó volt. A témát felszínen tartani, egyáltalán nem káros. Ami jó, az jó Pénteken, az új adásnapon két műsort is ki kell emelni A televízió politikai tanfolya­ma keretében Rév Lajos, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető je foglalkozott az' új fogyasz­tói árakkal. Nem előadást tartott, hanem beszélgetett a nézőtábor valamennyi rétegé­vel. Azt hiszem most sikerült megtalálni azt a népszerű formát, amely mindenkit odaköt a képernyőhöz. S ezért Rév Lajoson kívül okvetlenül meg kell említeni Varga Zsuzsa szerkesztő nevét 's. Ugyancsak pénteken láttuk a már élményszámba menő Zenélő órák idei első adását Ez á műsor olyan zenei misszió, amely méltán di­csérhető. Forral Miklós, Kol­lár Endre és Lukin László a műsorban riporteri, előadói teendőket egyszerre látnak el és elvégzik a zsűri feladat körét is. A Zenélő órák ese­tében nem azt latolgatja az ember, melyik műsor volt gyengébb, hanem azt: molvik volt jobb a másiknál. Vetél­kedő ez a műsor is de a ve­télkedő ürügy arra. hogy nagy tömegek befogadjak a zenekultúrát, szemben más vetélkedőkkel, amelyeknél a dominens: kJ kapja a kül­földi utazást vagy a mosógé­pet. S az a vetélkedő, amely­ben a tét: elsősorban a nagy- közönség igényes művészetre tanítása, nyilván életképesebb is, mint sok egyéb. A műsor rendezőié: Hor­váth Ádám avatott kézzel, nagy zenei tapasztalattal nyújtja át a nézőknek a Ze­nélő órákat. Szombat, vasárnap A szombati adásból sor­rendben először kell említeni Emil Gilelsz világhírű zon­goraművész félórás műsorát. Jó összeállítás volt, amelyet nem azért néz a néző, mert várja a következő műsort ha­nem, mert élményekben gaz­dagodik. Robert Thomas: Szegény Dániel című bűnügyi komé­diája jó szombat esti szóra­kozást nyújtott. Noha a kri- mi-túltengés a tv műsorában már esetenként fárasztó, a • Szegény Dániel nem szab­vány krimi volt. Az ötletes atmoszférát teremtő komédia szereplői közül kiemelkedik Bárdi György rendőrbiztosa és Dániel megszemélyesítője: Dávid Kiss Ferenc. Vasárnap láthattuk a Kér­dések a szerelemről című magyar tv-filmet. A szatiri­kus novellákat Ré,iyi Tamás írta és rendezte filmmé. Jó a limonádé, ha kellő ará­nyú citrom és cukor van ben­ne. A Kérdések a szerelem- röl-ben azonban valahogy ezek az arányok nem voltak kellően betartva, s így nem a legjobb limonádé lett belő­le. Emiatt nem a színészek marasztalhatok el, ők több­nyire igyekeztek olyat alakí­tani, amilyen szabásúak fi­guráik voltak. Csak a sza­bás. .. Szóval a hazai köny- nyűműfaj továbbra is gyen­gélkedik. Legalábbis a kép­ernyőn. Az érem , negyedik" oldala A Komlós-féle műsor Az érem harmadik oldala — töb­bet meghallgatva és végig nézve —, úgy érzem mar elég unalmas. Az új mecha­nizmusról való széria-elméi • kedés fárasztó és helyenként bántó. Ez a vélemény nem valamiféle „balosság”, hanem az ízlés és a parlagiság kü­lönbségének felmérése. Lehet, hogy Komlós nagyon nén- szerű konferanszaival egy bi­zonyos körben, de amit mi napról napra építünk, azt ő a hét utolsó napján ne akar­ja szellemeskedve lerombolni. Karinthy mondta: „A humor­ban nem ismerek tréfát.” Életünk epizódjai nálunk is lehetnek fonákok, s ez ok az iróniára. Komlós azonban nem ezeket a groteszk jelen­ségeket veszt célba, nanem válogatás nélkül mindazt, amit hazánk lakosainak dön­tő többsége magáénak vall: a gondokat és a sikereket. Nos, ami humor ebben van. abban viszont mi nem isme­rünk tréfát. S ez az érem negyedik oldala! No. de nem is egyszerűen tréfával. ízes iró­niával állunk szemben. ha­nem a cinizmusnak egy cso­magolt fajtájával, ami azt hiszem egyáltalán nem kívá­natos. V. Gy. ló eredmények a vöröskeresztes munkában A szécsényi járás a leg­jobb véradók között szele­pei. Az elmúlt évben az ön­kéntes véradók 579 liter vért adtak. Tekintélye van a Vöröskereszt szervezetnek. Bizonyítja ezt, hogy a tagok száma 3300 főre emelkedett. A lakosság 12 százaléka te­vékenyen részt vesz a Vö­röskereszt munkájában. Az a Lapszervezetek száma harminchárom. Minden köz­ségben működik. Azért tiszte­lik. mert tevékenysége ki ter­ed a tisztaság megőrzésére, egészségügyi tanácsadásra, üzemekben a balesetvédelem­re és más, a lakosságnak nasznos tennivalókra. Az ak­tívák rendszeresen felkeresik a családokat beszélgetnek ve­lük. tanácsokat adnak ré­szükre. Értékelik, hogy me­lyik község, melyik ház a !egtisztább, a legegészsége­sebb. Részt vesznek a polgár- védelmi feladatokban is. So­kat foglaikoznak az öregek­kel. Részükre külön napokat rendeznek, ahol egészségügyi tanácsokat nyújtanak és szó­rakoztatják őket. A községek vöröskeresztes levékenységben vetélkednek egymással. Ebben a nemes versenyben kiemelkedő ered­ményt értek el a sipekiek. Jól szervezett a tisztasági mozgalmuk. A lakosság 16 százaléka véradó. Rendszere­sen részt vesznek a körzeti orvos által tartott előadáso­kon. A munkában kiváló eredményeket ért el Oláh tstvánné és Matuszka Borbá­la Legutóbb dicséretben ré­szesítették őket. Hasonlóan dolgoznak a vöröskeresztesek Nógrádme- gyerben is. A lakosság 12 százaléka állandó véradó, itt ár. Géc/.i Tmre és felesébe valamint Pásztor István ni fáradozik sokat a vörös!e vesztes mozgalom érdekébe: .

Next

/
Thumbnails
Contents