Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

i960. január 2-1'. szerda ni u rs k 4 ü •t Fa’uróf fa-ura f Két szoroson túl Pásztó felöl, a Bézma hegy szorosán át jutni Kutasóra Csekélység ez jó időben, percekbe telik. Hónapok kellettek azonban ahhoz, hogy a kutasói Cserhátvölgye Tsz kikerül­jön abból a „szoros”-ból, amelyből esztendőkön át csak hal­vány kilátás nyílt a sikeresebb jövő felé. Nem sok kedvvel tekintettek a gazdák 1967 elé, hiszen a legutóbbi zárszáma­dás a szerény huszonnyolc forintra tervezett munkaegység­érték helyett csak huszonnégy forintosat hozott. Még tavasz­tájt, kora nyáron is gyakran hallható volt: megcsináltam, de mit kapok érte? Helyesen okoskodott az, aki nyomban megfelelt: számít­sa ki!... A számítás nem volt nehéz, hiszen a vezetőség pontosan tudatta a tagsággal, hogy a közgyűlési határozat szerint melyik munkáért mennyi jár. Nagy átlagban negy­ven forintot ért egy-egy munkanap: persze, szorgalommal többet is lehetett keresni. Az előlegezés huszonnyolc fo­rintjával történt. A gazdák majdnem valamennyien teljes egészében megkapták már múlt évi munkájuk jutalmát; csu­pán a még ki nem fizetett készpénzrészesedés esedékes a kö­zelgő zárszámadás napján. Mészáros Gáborra, — akit a járási pártbizottság aján­lott elnökül a tagságnak —, nem a korábbi hibákon keser- gés a jellemző, hanem az,.hogy készséggel tanul, s tanít be­lőlük. Így van ezzel Boronkai Győző mezőgazdász is. Kiszá­molták, hogy a takarmánynövények termésátlaga mintegy negyven százalékkal lehetett volna magasabb, ha bőkezűbben toűtrágyáznak. A szükségesnek ítélt műtrágya egy része már a szövetkezetben van; más részére pedig elment a megren­delés. Holdanként két mázsát használnak fel belőle. Győzelem után könnyű szívvel emlékezik vissza az em­ber a megvívott harcra, s apránként elfelejti a kisebb, de a végeredmény szempontjából lényeges csatákat. Persze, öt­letcsatákról van szó. Olyanokról, hogy a tervezett száz he­lyett kétszáz holdon arattak kombájnnal, hogy a takarmány­bőséggel élve nagyhirtelen hízómarha-alapanyagot vásárol­tak, hogy hozzálátták a zöldborsó-, az uborka-termesztés­hez. A dolgozó tagok napról napra látták, mint virul a ha­tár, s ez növelte munkakedvüket. A bokori és a kutasói határban nagyobb területen vé­geztek vízrendezést. A több mint félmillió forintos mun­ka árának hetven százalékát az állam fizeti. A maradék ötödannyi idő alatt térül meg, mint ameddig a tsz-nek a hitelt ki kell fizetnie. Jogos és nagy a bizakodás a Cserhátvölgye Tsz-ben. Meg­nyugvással tölti el az embereket, hogy a dotáció — amely­re bizony még egy ideig rászorulnak — eztán sem csökken, sőt még nőhet. Jellemző a bizakodásra, hogy az új gaz­dasági évben már csak két alkalmazottja lesz a szövetke­zetnek; a többiek mind tagként akarnak dolgozni. Nem biz­tos, hogy a nagyobb háztáji vágya vonzotta őket; valószí­nűbb, hogy a közös gazdaság szeretete. Az új gazdasági év a termelési biztonság megszilárdí­tásának esztendeje Kutasón. Lánctalpast vett a tsz, mog- kettőzi málnásának területét, rövidesen teherautót vásárol. A tervezgetésben szerepel a cirok, amely hajdan mezsgye­növényként választotta el egymástól a parcellákat; — a tél­re seprűüzem indításához adna anyagot. Emlegetik a do­hányt is, amit termesztettek valaha errefelé, de gyenge mi­nősége miatt nemigen fizetett Igaz, az egyéni időkben nem volt agronómus, meg szakmunkásképző tanfolyam; s ami szintén lényeges: az újságolvasó, tévénéző, rádióhallgató pa­raszt fogékonyabb az űj ismeretek elsajátítása iránt, mint volt — kényszerűségből — írástudatlan apja, nagyapja... A biztonsághoz tartozik, hogy a tsz már megkötötte az úgy­nevezett összevont biztosítást. Nem jártak rosszul' tavaly sem a biztosítóval. Állatkáink az utolsó fillérig megtérült, e napokban pedig négyen üdülnek a tsz-tagok közül az ön­segélyező csoport révén Debrecenben. Félmillió forintos tartalékkal kezdi az új évet a három falu határában gazdálkodó szövetkezet. így tagjai részére nem hetven, de nyolcvan százalékig garantálhatja a terve­zett keresetet Borváró Zoltán — Az új gazdaságirányítási rendszer megköveteli, hogy az ügyek intézése azon a szinten történjen, ahol legbiztosabb informáltsággal rendelkeznek a feladatokról. Természetes, hogy a község lakosságát szé­les körben érintő hatósági és igazgatási feladatok a közsé­gekben jelentkeznek a leg­konkrétabban. Van már arra határozat, hogy felül kell vizsgálni a hatásköröket és ahol szükséges, megfelelő mó­dosítást eszközölni az alsóbb szintű tanácsok javára. En­nek megfelelően mi is megtet­tük a kezdeti lépéseket, és a községi vb elnökök hatásköré­be utaltuk a lakosság széles rétegét érintő építési kölcsö­nök elbírálását. Elképzelésünk van arra, hogy nagyobb köz­ségekben, mint például Pásztó, Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Kál- ló, Buják építési hatósági jogkörrel ruházzuk fel a köz­ségi tanácsot. Javaslatunkat elküldtük a megyei tanács­hoz. Célszerűnek tartanánk, ha szabálysértési eljárásokban is az eddiginél nagyobb jogkört biztosítanánk a községi taná­csoknak. Jelenleg 100 forint a felső határ a szabálysértési bírságolásnál. Célszerűnek lát­szik ezt felemelni 500 forintig, természetesen ehhez megfele­lő központi intézkedés szüksé­ges. Ezeken' túlmenően még számos hatáskör van. amiben jelenleg a járás illetékes in­tézkedni. de a célszerűség azt kívánja, hogy 'megfelelő fel­mérés alapján a községeknek adjuk le. Ügy érezzük, hogy az eddigi intézkedések a köz­ségek lakossága körében egyet­értésre talál és jó hangulatot váltott ki. — Véleménye szerint, ho­gyan élnek az önállósággal a községi tanácsok? — Kormányrendelet alapján lehetőséget kaptunk arra, hogy a kisebb községekben szüne­teltessük a végrehajtó bizott­ságok működését. Ezzel a le­hetőséggel éltek is községi ta­nácsaink, s járásunkban 11 községben szüneteltetjük a vb működését. Általános ta­pasztalat, hogy ezekben a köz­ségekben megnőtt a tanácsta­gok aktivitása, emelkedett a tanácsülések színvonala. Rend­szeresebben vesznek részt a ta­nácsüléseken, nagyobb érdek­lődést tanúsítanak a község ügyei iránt. A tanácstagok munkájának javulása hozzájá­rult ahhoz, hogy a lakosság nagyobb mértékben vesz részt a község politikai feladatok megvalósításában. Szinte ug­rásszerűen megnövekedett a társadalmi munka forint érté­ke. A hároméves fejlesztési tervben mintegy 3,3 millió fo­rint társadalmi munkát vál­lalt a lakosság. Az elmúlt év­ben járásunk területén a tár­sadalmi munka értéke máris meghaladta a 3,1 millió forin­tot Tapasztalatunk, bogy a községi tanács vezetői bátrab­ban agitálnak a község kom­Kora reggól a bútorgyártsStnál... A munkahét 44 óra — Üzlet Salgótarjánban — lti-20 nap nyereségrészesedés — íVli tesz a bejáró dolgozóikat? A reggeli időszak nem al- zatos a vállalkozás, mert a kalmas látogatásra. Ilyenkor miskolci íestvérválialat ter- egymásnak adják a kilincset a mékei is keresettek. De, a vállalat igazgatói irodájában a miénk legalább annyira. A hat „látogatók”. Szedlák Sándor vállalat egyesülése nem jött igazgató és Mezei László szb- létre. Nem tudtunk megegyez­ni. Eltértek az egyesülésen belül az arányok. Megvétóz­titkár nagyban tárgyalnak. A nyereségrészesedésről beszélgettünk. Ha minden jól megy 18 tűk, s elálltunk a tervtől — — Kevés, vagy sok? — Kényes ügy, mert sok dolgozót érint — így Mezei László. — Attól függ, mit akarunk növelni, s mennyi­re csinálunk kényes ügyet belőle — válaszol Szedlák Sándor. dolgozóinknak. !—20 napot fizetünk mon<^ja­Garancia a garázs mester Mayer István gépes oktató, a garázsmester, a szécsényi me­zőgazdasági technikumhoz csatlakozó kollégium udvarán levő garázsban. A kollégium korát hosszú évtizedek, a ga­rázsét csupán hónapbk mérik, múlt év októberében adták át rendeltetésének. A garázsban nem cseng tt telefon, mi van benne? Egy Super-Zetor, két Utos, egy Izo és egy Pannónia motor- kerékpár, egy RS 09-es az A vállalat fizeti a hozza- , összes tartozékkal, egy UE 28­j árulást. A felvételnél már bben az évben arra törek­Nyíregyházi István főköny Ilyenkor következik egy kér- velő érkezik s mindjárt vál- ”k “hogv' £yan“do“gozókat des, amely rendszerint úgy tozik a beszélgetés témája. A alkalm’azzanak> akik Balassa­gyarmaton laknak, vagy vidé­szól: és tavaly mennyit? Az- vállalat új ügyrendjéről esik tán megtudom, hogy tavaly szó. Arról, hogy tavaly a har- nem fizettek nyereségrészese- madik negyedévben az anyag- dést, csak jutalmat. Volt ellátás biztosított volt erre az ugyan 2—3 napos nyereség, évre. Biztonságos a termelés, amit kifizethettek volna, ám Január 8-án a vállalat már inkább a jutalmazást válasz- elkészítette, és benyújtotta tották. Ezek szerint a 67-es nyereségelőleg-elszámolását. év jól fizet. A vállalat értéke- Előre tudják mit kell produ • sítési tervét teljesítette, és ami kálni, mi az értékesítési fel­fontos: az önköltség is tovább adat. Nem úgy, mint a ko- javult. Gazdásági reform? Ké- rabbi években, amikor mind­szültek itt is, csakúgy mint ez áprilisban derült csak ki. minden vállalatnál, s a han- Az első negyedévit kifizették, gúlát biztató. Ezt Mezei Lász- s így nemcsak az állam, ha­lótól tudom meg, s még azt, nem a vállalat is jól járt. hogy a kollektív szerződés tér- A hitelhelyzetet is ismerik, vezetének elkészítésekor sok Ügy nevezik ezt. hogy rugal- érdekes javaslat hangzott el. másság. S ebben nem kis A városban gyorsan terjedt része van a főkönyvelőnek, " a hír, hogy a bútorgyártóknál aki mindenre ügyel mond- ' a n;i a csökkentették a munkaidőt, hatni, őrszeme a vállalatnak. Heti 44 órát dolgoznak, s így _ , ... . , , .... linden második szombat sza- Szándékosán hagytuk utolja- a(j ra azt a kérdést ami hetekig A vállalat híres termékeiről JSStaTdSíozóit Fizeti vagy nem fizeti a vállalat a be­járó dolgozók utazási kőltsé- — Benne ül — mondja, géhez a hozzájárulást? A pon- a fotelre mutat. A szoba- tos számadatokat Ebee Lajos ja. ban a vállalat által gyártott munkaügyi osztályvezető is- föl egyik híres termék, a kárpi- merteti. Ezek szerint a vál­érdeklődöm. Az igazgató ne­vet. kiek, de albérletük van a vá­rosban. Ugyanez áll az ipari- tanuló-szerződésekre Is. Az említett 152 dolgozó 50 szá­zaléka szakmunkás, akikre nagy szükség van. (A szécsényi telepre például bűtorasztalo­sokat keresnek. Hirdeti a Nép­szabadság is. s ha jelentkez­nének 10—15-eri. akkor a kü­lön szobát is fizeti a vállalat, mert még mindig gazdaságo­sabb Ennvlre kell a szak­munkás'. Inkább arról van szó hogv azok S segédmun- irpooV akik faluinkban is meg­találjak a számításukat ma­radjanak otthon fölük inkább lat. Folytatnánk a beszélgetést, de .hírnök” érkezik, s köz­li, hogy várják az igazgatót — Csak nincs valami baj? — kíváncsiskodom. — Sió sincs róla — mond- - Az ügyeleti fegyelem­beszélgetünk, és arról, hogy a portások szabad szom- lalat dolgozói közül 152-en be- hatja miatt, kellene egy ötö­tozott Ipoly-gamitúra. — Ez a legkeresettebb tér- járók. Az összlétszám 46 szá- dik ember. Ök viszont azt mékünk — folytatja az igaz- zaléka utazik vonaton, vagy tartják: nem kell nekik a gató. — Ezen kívül a B- autóbuszon. Ez évi 200 ezer szabad szombat, inkább a as. két vontató. Valamennyi gép az iskola tulajdona, bi­zonyítva, az intézmény célja a korszerű mezőgazdasági gya­korlatban is jártas, jól kép­zett szakemberek nevelése. Mi történik télen a garázs­ban? A tanulók a gyakorla­ti foglalkozásokon a gépelt szerkezetével, kezelésével is­merkednek. Hogyan? Ez a vizsgán derül majd ki, ami­kor a diákok fel is ülnek rájuk. A garázsmester — egyé­ben kívül — erre is felkészíti „gyerekeit”. (th) Az „altató szemüveg <« Lakásépítés Szécsényben típusú kombinált szekrény és forintot jelent a vállalatnak, több ezres tételekbe kapunk ami az osztható nyereségből rendelést a külkereskedelmi kerül kifizetésre. vállalatoktól szerszámnyelek- _______ ____________ re. Ebijén az évben növeljük a kárpitozott bútorok válasz­tékát. Áttérünk a korszerű technológiára: a hagyományos­ról a poliészter fényezésre. Ez tartós*bbá, szebbé teszi búto­raink felületét. Ha már a bútoroknál tar­tunk, arról kérdezem az igaz­gatót: terv-e még, hogy Bu­dapesten kiállítási termet nyitnak, és hogyan áll a so­kat emlegetett egyesülés ügye. Budapesten nem, de Sal­gótarjánban kívánjuk termé­keink egy részét értékesíteni. Vagyis üzletet nyitunk a me­gyeszékhelyen. Kicsit kocká­pénz. Majd meglátjuk. Szokács László Nyugatnémet kutatók kis elektromos készüléket szer­kesztettek az ideges, rosszul alvó embereknek — altató tab­letták helyett. A tranzisztoros zsebrádió nagyságú készülék kis energiájú áramimpulzuso­kat állít elő. Az elektródákat a szemhéjakra vagy a fül mö­götti koponyarészekre kell he­lyezni (ezért „altató szem­üveg”), így jutnak az ideg- rendszerbe a „jótékony" im­pulzusok. Hatásuk abban nyil­vánul meg, hogy elernyesztik az izmokat, elmélyítik a lég­zést, s ezzel mély álmot idéz­nek elő. munális feladatainak megva­lósítása mellett. A sok fela­dat között tanácsainknak te­vékenységüket úgy kell foly­tatni, ahogy azt a község sa­játos helyzete megköveteli. Legfontosabbnak tartom a testületi munka javítását, a szocialista demokratizmus fej­lesztését. — Szeretném hangsúlyozni, hogy a községi tanácsok előtt álló feladatok nagyon szerte­ágazóak és sokrétűek. Körül­tekintő és nagyon elmélyült munkát igényel az elképzelé­sek kialakítása és megvalósí­tása. Ezért tanácsolom minden vb-vezetőnek: szakítson a ré­gi gondolkodási móddal és régi formulákkal. Az új gaz­daságirányítási rendszer nem tűri a mindent felülről váró módszert, önállóan kell a meghatározott keretek között kialakítani azokat a község­fejlesztési koncepciókat, ame­lyek legeredményesebben segí­tik a községek fejlődését. Egy nyilatkozatban nem lehet tel­jes részletességgel számot ad­ni az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése érdekében végzett munkáról. Csak azo­kat a főbb feladatokat említettem, amelyek az 1967-es esztendőben részben megvalósítást nyertek és most az 1968-as évben segítsé­get nyújtanak az új gazdaság- irányítási rendszer érvényesü­léséhez — fejezte be Juhász Sándor elvtárs. S. L. Három, egyenként huszon­egy lakásos lakóépület tervei készülnek a Nógrád megyei Tervező Irodában. Egyet kö­zülük állami beruházásból, kettőt az OTP támogatásával építenek — mindhármat majd Szécsényben. Tekintettel arra, hogy a járási székhely csa­tornázási terve már tavaly elkészült, e lakóházakat is komplett közművesítéssel ter­vezik, sőt, a telepítés helyén további három, az említettek­hez hasonló, négyszintes, sa­lakblokk lakóépület emelésé­hez biztosítják a közművesí­tést. Remélhetőleg mire az el­ső három ház kivitelezése olyan stádiumba jut, elkészül a csatornázás is. Az építke­zés megvalósítására egyéb­ként az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalatot kérték fel. A munka költségei, a köz­művesítéssel együtt mintegy tizenhárommillió forintra rúg­nak. Háromezer éves „képtár“ Leningrádi archeológusok a szibériai Száján hegyszorosban az ősember „képtárára” buk­kantak. Háromezer évvel ez­előtt a történelemelőtti kor mesterei a Jenyiszej folyó partmenti szikláiból emberi maszkokat, kecskebakokat, kí­gyókat és bikákat faragtak ki. Alekszandr Gracs történész, az expedíció vezetője arra a megállapításra jutott, hogy ezek a sziklamaradványok a helyi törzsek óriás méretű szentélye volt. A sziklaképek művészi kifejezés tekintetében az ógörög színház maszkjai­val vetekszenek. Érdekességük az, hogy csak a reggeli nap­sugárban vehetők észre; nap­pal jóformán nem látszanak. Hozónkban a legnagyobb A II. Tiszai Vízlépcső A Gazdasági Bizottság 1964. szeptemberében hagyta jóvá a II. Tiszai Vízlépcső tervezési munkálatainak megkezdését, amit később a III. ötéves tervről szóló törvény is megerősí­tett. Ezt követően a kormány a kivitelezés megkezdésének időpontját, mint értékhatár feletti beruházást, 1967-ben je­lölte meg. Megkezdődtek tehát hazánk eddig legnagyobb mezőgazdasági jellegű vízgazdálkodási létesítményének ki­vitelezési munkálatai. A II. Tiszai Vízlépcsőnek és öntözőrendszereinek teljes hatásterülete 1,5 millió katasztrális hold mezőgazdasági te* rület. A duzzasztás és víztárolás (400 millió m3 vízmennyi­ség esetén) 524 000 katasztrális hold rendszeres öntözésére és 20 000 katasztrális hold kiterjedésű halastó vízellátására ad majd lehetőséget. Ezáltal lehetővé válik, hogy hazánk leg­szárazabb területének, q Jászságnak és Nagykunságnak ön­tözése megoldottá váljon. A vízlépcső megépítése a mezőgazdasági jellegű fej­lesztésen kívül lehetővé teszi még évi kb. 116 millió kWó villamos energia termelését, valamint 120 km hosszú szaka­szon (Kisköre és Tiszalök között) a biztonságos hajózás megteremtését. Nagy jelentősége lesz az ár- és belvízvédelem és a vízigényes ipar telepítési lehetőségének szempontjából is. A 127 km2 felületű (a Balaton egyötöde) mesterséges tó partján lehetőség nyílik sport és üdülőtelepek létrehozására. Az öntözőrendszert három ütemben építik ki, az utol­sónak 1985-ben kell elkészülnie. Az első szakasz munkála­tainak határideje 1975, amikor a vízlépcső, a víztároló és a főcsatornák (18—18 km-es) első része elkészül, s ezáltal 120—150 000 katasztrális hold öntözhetővé válik.

Next

/
Thumbnails
Contents